JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.

Archive for június, 2017

Fél fokos felmelegedés is szélsőséges időjárási jelenségekhez vezetett

péntek, június 30th, 2017

London, 2017. június 30., péntek (MTI) – Fél Celsius-fokos felmelegedés is elég volt a Föld számos vidékén ahhoz, hogy szélsőséges időjárási jelenségek, hosszú hőhullámok és súlyos esőzések alakuljanak ki egy pénteken megjelent tanulmány szerint.

Fél fokos felmelegedés is szélsőséges időjárási jelenségekhez vezetett - ClimeNewsA tudósok két húszéves időszakot hasonlítottak össze: az 1960 és 1979, valamint az 1991 és 2010 közötti két évtizedet. A globális átlaghőmérséklet fél fokkal volt magasabb a második periódusban.
Megállapították, hogy számos extrém időjárási jelenség hossza és intenzitása is fokozódott ezalatt – írta a Phys.org a Nature Climate Change című szaklapban megjelent tanulmányt ismertetve.
A Föld szárazföldi területei negyedének legmagasabb nyári hőmérséklete több mint egy fokkal emelkedett, a leghidegebb telek több mint 2,5 fokkal lettek enyhébbek.
A szélsőséges csapadékok intenzitása majdnem 10 százalékkal fokozódott a szárazföldek összességén, a sok helyen pusztító erődtüzeket okozó hőhullámok időtartama egy héttel nőtt a szárazföldi területek felén.
A kutatók szerint a változások messze túlmutatnak a természetes változékonyságon.
“Klímamodellekre kell hagyatkoznunk, hogy a változásokat előre tudjuk jelezni. Most azonban mérésen alapuló bizonyítékunk van az 1 fokos melegedésről, így megvizsgálhatjuk, hogy a való életben ez milyen hatással járt” – írta közleményében Carl-Friedrich Schleussner, a Potsdami Klímakutató Intézet munkatársa, a kutatás vezetője.
A főként a fosszilis üzemanyagok égetése okozta globális felmelegedés a 19. század elején, az iparosodással indult meg lassan, ám az elmúlt 50-60 évben jelentősen felgyorsult.
A 2015-ös párizsi klímaegyezmény, amelyet 196 ország írt alá, a Föld átlagos felszíni hőmérsékletének melegedését jóval 2 Celsius-fok alatt akarja tartani, és azon van, hogy az erőfeszítések eredményeként ne haladja meg az 1,5 fokot.
Az ENSZ legfelsőbb klímakutatási tudományos tanácsadó szervezete, az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) 2018 szeptemberében jelentést bocsát ki az 1,5 fokos melegedési küszöb tarthatóságáról, valamint arról, hogy milyen következmények kerülhetők el, ha elérik ezt a célt.

Forrás: MTI

Mi a fene van az ózonpajzzsal?

szerda, június 28th, 2017

Kilyukadt az ózonpajzs, mind meghalunk! – rémisztgetett a nyolcvanas években a média, és a dolog egészen úgy hangzott, mint amikor a Csillagok háborújában a Halálcsillag erőtérpajzsán jutottak át Luke Skywalkerék az X-szárnyú űrvadászokkal.

A világvége aztán elmaradt, mert az emberiség ügyesen kicserélte a hűtőgépekben a freont valami más folyadékra, és ettől egy csapásra megoldódott minden. Na de ha megoldódott minden, akkor hogyan lehet, hogy idén nyáron szinte hetente dönt új rekordot Magyarországon az UV-sugárzás?

Mi a fene van az ózonpajzzsal? - ClimeNews - Hírportál
Június közepe óta az Országos Meteorológiai Szolgálat rendszeresen ad ki UV-riasztást, és többször is arról szóltak a hírek, hogy negatív rekordot döntött a légkör ózontartalma, ebből adódóan pedig szinte folyamatosan extrém magas az ultraibolya sugárzás. Most, amikor ezt írom, délelőtt 10 óra van, aránylag felhős, borús az idő, mégis, a Met.hu UV-Index térképe szerint nagyjából a fél országban 7-es szint körüli, vagyis nagyon erős a sugárzás, és kora délután mind az öt mérőponton (Budapest, Siófok, Kecskemét, Sármellék, Kékestető) 1-2 órára túllépi majd a riasztással járó 8-as szintet. Ilyenkor 15-20 perc elég egy csúnya leégéshez, ami – a bulvármédia felelőtlen és veszélyes „direkt délben kell napozni, naptej nélkül” hülyeségével ellentétben – a bőrrák előszobája.

Mi a fene van az ózonpajzzsal? - ClimeNews - HírportálNa de hol van ilyenkor az ózonpajzs, aminek az lenne a dolga, hogy megvédjen minket? Nem úgy volt, hogy pár évtizede kicsit kilyukasztottuk, de már elmúlt?

Nos, a helyzet ennél kicsit bonyolultabb, és ahhoz, hogy megértsük, miért brutális az UV-helyzet, először azt kell megértenünk, mi is az az ózonpajzs és az ózonlyuk. Sőt, hogy mi az az ózon, és miért jó, hogy van.

Ózon 101

Az „ózonpajzs” kifejezés elég félrevezető, de még az „ózonréteg” is; a dolgot ugyanis nem úgy kell elképzelni, hogy a légkör teteje meg a világűr alja közötti hely ki van öntve ózonnal, mint a szigetelés az ablak körül. A valóságban ez úgy néz ki, hogy a légkör felső rétegében, a 20 és 40 ezer méter közti sávban a levegőben nagyjából tízszer annyi ózon található, mint a felszín közelében. Ez még mindig elég kevés: a 20 kilométer vastag légrétegben nagyjából annyi az ózon, hogy az tiszta gázként, lenn a felszínen kb. 3 milliméter vastag lenne.

Az ózont éppen az az UV-sugárzás hozza létre, ami ellen véd. Az UV kijön a Napból, bemegy a légkörbe, ott találkozik az oxigénmolekulákkal, és széttépi bennük az oxigénatomok közti kötést. A pórul járt O2-ből így lesz két kóbor O, amelyek becsatlakoznak más oxigénmolekulákhoz, és létrejön belőlük az O3, vagyis az ózonmolekula. A sugárzás energiája így átalakul kémiai energiává, aminek az a következménye, hogy a legnagyobb energiájú ultraibolya sugárzás, az UV-C (ez elég durva cucc, sterilizálásra használjuk idelenn, mert a baktériumokat is kicsinálja, amiknek azért jóval strapabíróbb a szervezetük, mint a miénk) egyáltalán nem ér le a Föld felszínéig, de az eggyel gyengébb UV-B nagy része is elnyelődik.

Mi a fene van az ózonpajzzsal? - ClimeNews - HírportálAz O3 molekulákat viszont ugyanígy szétszaggatja az UV-sugárzás, és azok oxigénné alakulnak vissza, miközben megint csak elnyelnek egy csomó energiát. Vagyis az ózonrétegben végtelenítve, folyamatosan oda-vissza alakul az ózon és az oxigén, ezt a folyamatot az UV-sugárzás energiája hajtja, és ezáltal annak nagy része odafenn el is vész. Mindez nagyjából 300 millió éve egyensúlyban tartja az ózonréteget, és egészen csodálatos önszabályozó mechanizmus dolgozik benne: ha valaki máról holnapra ellopná az ózon felét, a bejövő UV-sugárzás több oxigénnel és kevesebb ózonnal találkozna, vagyis több ózon képződne, mint amennyi elbomlik, egészen addig, míg helyre nem áll az egyensúly.

Mi a fene van az ózonpajzzsal? - ClimeNews - HírportálAz emberiség nagyjából az 1930-as évekre jutott el arra a technikai szintre, hogy ezt az öngyógyító képességet úgy oldalba tudja rúgni, hogy idővel felboruljon odafenn az egyensúly. A trükk egyszerű: olyan anyagokat kell a légkörbe juttatni, amelyek folyamatosan bontják az ózont, és nagyobb hatékonysággal teszik ezt, mint ahogy az önstabilizáló folyamat visszatölti. Ilyen például a nitrogén-monoxid, amiből a műtrágyázás elterjedésével került elég sok a levegőbe, és a még sokkal brutálisabb klór és bróm, amik a mára szitokszóvá vált és nagyrészt a forgalomból kivont freonokban és halonokban vannak. Félelmetes, amit ezek kémiai bontás címszó alatt odafenn rombolnak: az Antarktisz felett 25 kilónyi tiszta klór két hónap alatt 500 ezer tonna ózont bont el – hát így lesz az ózonlyuk.

A magyar előírások 7-es szint felett nevezik erősnek és 8-asnál extrémnek az UV-sugárzást; utóbbinál adja ki a meteorológiai szolgálat a riasztást. Ezek a határok kicsit szigorúbbak, mint a WHO ajánlása: a nemzetközi szervezet skáláján 6-nál kezdődik a magas, 8-nál a nagyon magas és 11-nél az extrém szintű sugárzás.

A WHO egyébként óva int attól, hogy azzal határozzuk meg az egyes szinteket, hogy mennyi idő alatt ég le az ember, mondván, ez amúgy is erősen függ a bőr egyénenként változó érzékenységétől, másrészt hamis biztonságtudatot ad, mert a leégési időt könnyű úgy értelmezni, mint a biztonságos napozási idő felső határa.

A Földön valaha természetes körülmények között tapasztalt legmagasabb UV-sugárzás 43,3-as volt, ezt 2003-ban Bolíviában egy 6000 méter magas vulkán csúcsán mérték. Itt aztán összejött minden körülmény: az Egyenlítőhöz közeli elhelyezkedés, a nagy magasság, az éppen minimum szinten levő ózonréteg, amit még pluszban megtépázott egy komolyabb napkitörés is. Szakértők szerint ez az UV-szint már az a kategória, amivel a Marsra szálló űrhajósoknak kell szembenézniük majd a vörös bolygó felszínén.

Apropó, ózonlyuk

Az a nagy szerencsénk, hogy a légkörbe kerülő ózonkárosító anyagok legdurvábbjai alapállapotban nem bántják az ózont, ehhez egy csomó kémiai folyamaton kell átmenniük, amihez extrém körülmények szükségesek. Például az, hogy tartósan szuperhideg legyen, aztán kisüssön a Nap. Az Antarktisz felett pont ez van: a földrajzi jellegzetességei miatt egy óriási, a Déli-óceán fölött áramló légörvény, meteorológusul vortex zárja körbe, ami miatt az ottani télen a hőmérséklet lemegy akár -80 fokra is. Mínusz 78-nál jön a probléma: ezen a hőmérsékleten a légkörbe került gázokból addigra mindenféle reakció folytán létrejött salétromsav megfagy, és klórgáz szabadul fel. A tél végén a klórgázt a napsugárzás klóratomokra bontja, és azzal indul is az ózonholokauszt. Ennek az eredménye, hogy szeptember-októberre a légkör 15 és 19 kilométer közti sávjában az Antarktisz felett teljesen elfogy az ózon, és felette a szokásos mennyiség kb. 40 százaléka marad csak meg. Novemberre aztán megváltozik a meteorológiai helyzet, és az ózonréteg szépen visszagyógyítja magát a következő télig.

Mi a fene van az ózonpajzzsal? - ClimeNews - Hírportál | Fotó: Science Society Picture Library / Getty Images Hungary

Az Északi-sarkvidéken kicsit más a helyzet, ott a légkör télen alapban melegebb, mint délen (merthogy az északi félteke telén, decemberben vagyunk a legközelebb a Naphoz), és nem csak tenger, hanem kontinensek veszik körül, emiatt nincs meg a levegőt lehűtő tartós légörvény sem. A kritikus -78 fokot így elég ritkán éri el a hőmérséklet – de azért akad rá példa. 2011 szokatlanul hosszú és kemény telén alakult ki először az északi ózonlyuk, ami ugyan nem volt olyan súlyos, mint a déli, viszont áprilisra áttevődött délebbre, lakott területek fölé. Azóta ez a jelenség többször megismétlődött, a 2016-os tartja a rekordot, amikor tavasz elején a szokásos ózonmennyiség negyede hiányzott. Ez viszont mindkét pólusnál tipikusan tavaszi jelenség; a nyári ózonriasztás nem az északi ózonlyuk miatt van, hanem az ózonréteg általános ritkulása miatt.

Gyógyul, de lassan

A Föld mérsékelt égövi területei felett, ahol mi is lakunk, húsz év alatt átlagosan 4-6 százalékkal csökkent az ózonréteg vastagsága, ez nagyjából ugyanekkora növekedéssel jár a felszínt elérő UV-B sugárzásban. Szakértők szerint 1 százalék UV-B emelkedés kb. annak felel meg, mintha 300 kilométert utaznánk az Egyenlítő felé, amerre egyébként természetes módon növekszik a sugárzás intenzitása. Vagyis két évtized alatt eljutottunk addig, hogy Magyarországon olyan UV-értékeket mérünk, amik az egész ózonpara előtt mondjuk Dél-Spanyolországra, vagy Tunézia és Algéria északi partjaira voltak jellemzők.

A nemzetközi környezetvédelmi mozgalmak egyik legnagyobb sikersztorija, hogy 1987-ben sikerült összehozni a montreali egyezményt, és azzal az ózonkárosító anyagok kibocsátását évi 1,5 millióról mára 200 ezer tonna alá csökkenteni. Csakhogy ezek az anyagok akár több száz évig is odafenn maradhatnak, vagyis hiába húzzuk be mi itt lent a kéziféket, az ózon öngyógyulása csak évtizedes késéssel indul be, és akkor is elég lassan. Magyarország felett az ózonréteg vékonyodása a 2000-es évek elején állt meg, és ma már lassú javulás mérhető. Az Antarktisz felett csak 2016-ban mértek először növekedést az ózon átlagos mennyiségében (erről a globális felmelegedés tehet, ami általában véve segíti az ózon képződését, de a sarkvidékek fölött pont gátolja). Ha minden jól megy, a mérsékelt égöv alatt a 2030-as évek végére, a pólusoknál az évszázad végére áll vissza a természetes állapotára az ózonréteg.

Mi a fene van az ózonpajzzsal? - ClimeNews - Hírportál | Fotó: Photofusion / Getty Images HungaryNa de akkor megint ott tartunk, hogy jó irányba mennek a dolgok, hát akkor m
iért van mégis minden másnap UV-riadó?

Azért, mert attól, hogy túl vagyunk a legrosszabb időszakon, és ózonréteg átlagos vastagsága növekszik, a természeteskilengések miatt néha beüthetnek negatív csúcsok.

“Az ózonréteg nem egy statikus képződmény, mint egy esernyő, hanem egy állandóan megújuló réteg, ahol folyamatos az ózonképződés és a -bomlás. Ezeket a folyamatokat a kémiai anyagok jelenléte, a napsugárzás és a magaslégkör dinamikája (áramlások, keveredés) befolyásolja. A kémiai anyagok jelenléte odafönt jól ismert és kiszámítható, a dinamika változásai annál kevésbé. Erre közvetve van hatással az üvegházhatás erősödése és a felmelegedés, de az összefüggések még jórészt tisztázatlanok. Egy-egy szerencsétlen kombináció okozhat regionálisan és időszakosan jelentős ózonhiányt, de azért ez az ózonréteg változásának általános trendjét nem befolyásolja. Éppúgy nem, mint ahogy egy-egy átlagosnál hidegebb nap vagy hét időjárása nem töri meg a felmelegedés trendjét. Az ózonréteg pillanatnyi állapotát tekinthetjük az ózonréteg időjárásának, a több évtizedes átlagot az ózonréteg éghajlatának.” – magyarázta az Indexnek Gelencsér András levegőkémikus, akinek Füstbe ment bolygó című könyvére egyébként erősen támaszkodtunk az előző pár bekezdés kis ózon-gyorstalpalójában.

Vagyis a jó hír az, hogy igenis sikerült elkerülni a világvégét – számítások szerint, ha nincs a montreali egyezmény és a nagy freonstop, mára 20 százalékkal lenne kevesebb ózon a levegőben, és gyakorlatilag az Egyenlítőnél megszokott UV-sugárzás érné az egész mérsékelt égövet. Viszont a rossz az, hogy még jó pár évig van reális esély arra, hogy úgy alakuljon a meteorológiai helyzet, hogy extrém erős UV-sugárzást kapunk idelenn. Amit ráadásul esélyünk sincs rendesen előrejelezni, mert a rendszer annyira összetett, és nem is értjük teljesen az összefüggéseit.

Szóval a 2030-as évekig a legtöbb, amit tehetünk, hogy nyárra feltankolunk naptejből, és 11 és délután 3 között nagyon óvatosan megyünk a napra.

Forrás: Hanula Zsolt – Index | Gelencsér András levegőkémikus – Füstbe ment bolygó

 

A régi hársfák csak tették a dolgukat…

kedd, június 27th, 2017

Ahol e sorok írója él, fél éve az önkormányzat körömszakadtáig ragaszkodott 50-60 éves csodálatos hársfák kivágásához, meg úgy általában a fő utca minden fáját kivágták.

Az okok összetettek, nem is lehet feltárni minden mélységét az ügynek, de az eredményre még senki nem mondta, milyen remek. Pedig pótolták a régi fákat, gömbkőrisekkel. Amelyek sosem lesznek akkorák, mint a hársfák, vagy a fenyőfák voltak, és nem fognak annyit árnyékolni, hűteni, és párologtatni sem. A lenti kép mutatja, hogy egyébként mennyit: a nagy fák árnyékoló hatása 15-20 C-ot is hűthet. Ha épp nem vágják ki őket.

A régi hársfák csak tették a dolgukat... - ClimeNews - Hírportál

Igen, a régi nagy fák csak tették a dolgukat, hűtöttek, levegőt szűrtek, amint az alábbi kép is mutatja, ami csak illusztráció és nem ott készült, hanem egy amerikai kisváros utcáján néhány méterre egymástól…. amikor a nevezett faluban pedig 35 fok van és minden busz után porzik az út, az öreg fák nagyon hiányoznak (forrás: Városi Erdész fb-oldal).

A környezetvédelem különben egy tudomány, nem pedig hóbort.

Hetesi Zsolt

Veszélyes hőhullámok, vészhelyzetek szerte a világban

csütörtök, június 22nd, 2017

A forróság: A leghalálosabb időjárás

Veszélyes hőhullámok, vészhelyzetek szerte a világban - ClimeNews - HírportálA hő több embert öl meg az egész világon, mint bármely más időjárás! A forróság miatti autóhalálozások következetes problémát jelentenek…
De nem csak a hő, a forróság, hanem a páratartalom és a szél is befolyásol mindenkit. A hőindex, ami a levegő hőmérsékletét és nedvességtartalmát ötvözi, lényegében azt jelzi, hogy milyen érzés lesz, amikor kilép a szabadba valaki. A növekvő hőmérséklet és páratartalom együttes hatása kivételesen veszélyes lehet. Arról van szó, hogy magassab páratartalom esetén az emberi test párolgása megnehezül, lecsökken ami kevesebb hűtést eredményez a testnek.

A globális felmelegedés miatt, idén hatalmas területeken extrém forróság öli az embereket. Már most a nyár eleji hőhullámok meghaladták a 42 °C-ot Európában és az USA-ban az 50 °C-ot.

Figyelembe véve a hőhullámra vonatkozó magas hőmérséklet és páratartalom értékeket, fontos, hogy a hőindex értékek figyelembevételével jobb képet kapjunk a kívülről váró veszélyről.

Veszélyes hőhullámok, vészhelyzetek szerte a világban - ClimeNews - Hírportál

Veszélyes hőhullámok, vészhelyzetek szerte a világban - ClimeNews - Hírportál
Mindezek mögött az ember alapvető környezettszennyező magatartása áll, ami a fosszilis energiahordozókból nyert villamosenergia felhasználása okoz javarészt. Van még egy nem elhanyagolható veszély, amit szintén a hülye ember okoz saját magának.[1] Ez az úgynevezett hő-kupola ami veszélyes hőhullámokhoz vezethet. A nagy nyomású területhez tartozó, süllyedő levegő lényegében a felszín közelében lévő hőt csapja le. Amikor a hő csapdába esik, akkor fokozottan észnél kell legyünk nemcsak a hőkibocsátás, hanem a levegő minősége miatt is.
Veszélyes hőhullámok, vészhelyzetek szerte a világban - ClimeNews - HírportálEzek a (hőhullám) viszonyok, a légköri inverzióval párosulva lényegében a felszín közelében lévő szilárd szennyeződéseket sűlyesztik le, ahelyett, hogy azok magasabbra emelkednének. Így ez a folyamat az emberekhez közelebb hozza a szennyező anyagokat addig ameddig ez a jelenség tart. Aggasztó az a tény is, hogy ez a veszély kiterjed a szokásosnál szélesebb területekre is már.
Amikor a szennyeződésréteg alacsony az emberek számára, akkor magasabb a légzőszervi problémák vagy más tüdőbetegségek iritációja. Javasolt ilyenkor, hogy korlátozzák a szabadtéri tevékenységüket (például), amikor futnak és játszanak a szabadban, amikor ilyen egészségtelen levegőminőséggel rendelkezünk.

Mire figyeljen ilyenkor?

  • Gyakrabban figyelje a meteorológiai jelentéseket, híreket.
  • Soha ne hagyja gyermeket vagy háziállatot zárt járművekben.
  • Maradjon hidratált, igyon sok folyadékot, még akkor is, ha nem érzi szomjasnak magát. Kerülje az italokat koffeinnel vagy alkohollal.
  • Egyen kevesebbet és gyakrabban.
  • Kerülje a szélsőséges hőmérsékleti változásokat. (Légkondícionált helyiségből ki-be…)
  • Viseljen laza, könnyű, világos ruhát. Kerülje el a sötét színeket, mert elnyeli a napsugarakat.
  • Lassítson le, maradjon zárt térben és elkerülje a fáradságos edzést a nap legforróbb részében.
  • Hagyja ott a szabadtéri játékokat és tevékenységeket.
  • Tartson gyakran szünetet, ha szabadban kell dolgoznia.
  • Ellenőrizze a családot, barátait és szomszédait, akiknek nincs légkondicionálója, akik egyedül vannak ebben az időben, vagy olyanokat akik nagyobb valószínűséggel érzik a hőt.
  • Gyakran ellenőrizze az állatokat, nehogy szenvedjenek a hőtől.
  • Nem utolsósorban karbonsemlegesítse magát és a környezetét! Ez tud hathatós eredményt elérni abban, hogy egy minősígi civilizáció megállítsa és túlélje a felmelegedést.

Rampasek László

[1] Azért mondom, hogy a hülye ember, mert már a vízcsapból is a globális felmelegedés veszélyei folynak és hathatósan dekarbonizációs folyamatok nagyon csekély számban történnek.

Villámárvizeket hoz Magyarországra a klímaváltozás

hétfő, június 19th, 2017

A klímaváltozás magyarországi mellékhatásai között a következő évtizedekben még nem szerepelnek a narancsligetek, de nagyobb pollenkoncentráció és több „trópusi” éjszaka annál inkább. Védekezni egyszerűen is lehet.

Villámárvizeket hoz Magyarországra a klímaváltozás - ClimeNews

Magassarkúban, kis kerekű babakocsival, de még kerékpárral is körülményesebb lesz a közlekedés a városi flaszteren. Nem azért, mintha még az eddiginél is reménytelenebb lenne a hazai burkolatok javítása, hanem azért, mert a klímaváltozás nyomán egyre gyakoribbá váló villámárvizek miatt új, de egyúttal zötyögősebb burkolatokra lesz szükség. Az agyonaszfaltozott városokban – ahogyan a múlt keddi budapesti özönvíz is szemléletesen bizonyította – a hirtelen lezúduló égi áldás elenyésző részben tud beszivárogni a földbe, ezért megállíthatatlanul hömpölyög az alacsonyabban fekvő területek felé. Míg a természetes – fűvel, földdel, növényekkel borított – közegben a csapadékmennyiség felét elnyeli a föld, negyven százaléka pedig elpárolog, addig a vízzáró rétegként működő aszfalton át csupán öt százalék szivárog a talajba, több mint a felével a csatornarendszernek és a tűzoltószivattyúknak kell megküzdeniük – láttuk, hogyan.

Ezen muszáj lesz változtatni. A legfrissebb klímamodellek szerint Magyarországon egyrészt a havazást fokozatosan felváltják a téli nagy esőzések, másrészt a nyári és őszi hónapokban megszaporodnak az olyan napok, amikor a csapadék mennyisége meghaladja a kritikus értéket, a napi 30 millimétert – derül ki Lendér Henrik hidrogeológus tavalyi, A klímaváltozás hatása a felszíni vízgazdálkodásra[1] című, összefoglaló tanulmányából. 2050-ig a villámárvizek különösen az északi és a nyugati országrész lejtősebb területeit veszélyeztethetik, a század vége felé pedig már az alföldi régióban is egyre többször okoznak fejfájást. A Kárpát-medencében várható változásoknak tavaly óta már jóval pontosabban is utána lehet nézni a Natérben, a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszerben. A nyilvános adatbázist a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet gondozza. Tíz kilométeres pontosságú négyzethálóban több száz térképréteget tartalmaz, így láthatóvá válik, az ország mely térségeit hogyan érintheti a felmelegedés.

A villámárvizek megfékezésére kézenfekvő és elegáns megoldás lenne a mai burkolatokat az egyre többféle formában gyártott vízáteresztő aszfalttal helyettesíteni, ám ennek most még számos hátránya van. A két-háromszoros áron túl az, hogy az újdonságnak kisebb a teherbírása, ráadásul könnyen eltömítheti a homok vagy akár a téli sózás, emiatt a karbantartása bonyolultabb, ráadásul a lefektetése is jóval hosszadalmasabb. Így aztán éppen a legnagyobb felületeket kitevő közlekedési útvonalakon kevésbé használható. Ehelyett (vagy emellett) a szakértők olyan burkolatokat javasolnak az önkormányzatoknak, amelyek a lehető legnagyobb mértékben áteresztik a csapadékot, következésképpen egyenetlenebbek is: például térköveket, fűvel kombinált betonelemeket, műanyag rácsokat.

Villámárvizeket hoz Magyarországra a klímaváltozás - ClimeNews

„Oslóban már kötelezik a tulajdonosokat az ingatlanukra zúduló esővíz megtartására, hogy minél kevésbé terheljék a csatornahálózatot” – hoz külföldi példát Pej Zsófia, az Energiaklub önkormányzati szakértője. Az efféle szemlélet (és az időjárási kényszer) a mai városképek látványos változását hozhatja Magyarországon is. A főváros XII. kerületének legújabb építési szabályzata például már előírja, hogy az „újonnan létesülő lapos tetők és a meglévők rekonstrukciója során (…) a tetőfelület 40 négyzetmétert meghaladó részét legalább extenzív zöldtetőként kell kialakítani”. Vagy sem: ha ezt statikai, védettségi vagy más szempont akadályozza.

A növényzet visszatérése a városokba nem csupán a villámárvizek elleni küzdelemben fontos, hanem azért is, mert kellemesebbé teszi a forrósodó klímát, és segít helyben tartani az átlagban talán csak kissé csökkenő mennyiségű, ám minden valószínűség szerint a mainál jóval egyenetlenebbül eloszló csapadék lehető legnagyobb részét. Az Energiaklub már most ingyenes alkalmazkodási tanfolyamokat tart az önkormányzatoknak, és össze is állított nekik egy útmutatót, stratégiákat – és esetenként meghökkentően egyszerű ötleteket – ajánlva az alkalmazkodáshoz. Ebből sokkal zöldebb jövőbeli városok képe bontakozik ki, amelyekben a vízgazdálkodás a mainál jóval tudatosabban zajlik. Az esővizet például a csatornahálózat – meg a garázsok és a pincék – helyett nem csupán a talaj és a remélhetőleg jóval dúsabb növényzet „gyűjti” majd. Lesznek nyitott csatornák, tavak, mesterséges föld alatti tárolók is, amelyekből automatizált rendszerek segítségével gazdaságosan és optimálisan lehet csepegtetve öntözni.

A rendszertelenül érkező víz mellett a hőség lesz a következő évtizedek generációinak másik ellensége. A hazai klímamodellek szerint az éves középhőmérséklet várhatóan 1–2,5 Celsius-fokkal emelkedik 2021–2050 között, 2100-ra pedig már 2–5 fokkal. Ráadásul a nyarak akár 6 fokkal is forróbbak lehetnek, elsősorban Délkelet-Magyarországon. Ez azért különösen aggasztó, mert 2050-re a 65 év felettiek aránya az ország nagy részében meghaladja a 30 százalékot, márpedig az idősek nehezebben viselik a hő okozta stresszt. Számítások szerint a következő három évtizedben 150 százalékkal nőhet a meleg okozta halálozások száma – legalábbis ha nem tesznek valamit ez ellen.

A trópusinak nevezett éjszakák száma (amikor a hőmérséklet nem csökken 20 fok alá) az évszázad végére különösen a városokban nő öt-hatszorosára, akár évi 45-re, mert a „hősziget” jelensége miatt a felforrósodott épületek éjszaka sem engedik lehűlni a lakásokat. Ennek ellensúlyozására kevésbé költséges, voltaképpen kézenfekvő ajánlásai vannak az Energiaklubnak: minél több zöld felület, de segít az árnyékolók felszerelése és a világos burkolatok, falfelületek kialakítása is (a tetők és a falak mediterrán módra lehetnek fehérek). Mindezek tehermentesíthetik a mai légkondicionálókat, ami azért is hasznos lenne, mert a kültéri egységek a hőleadással maguk is jócskán hozzájárulnak a hősziget kialakulásához.
Villámárvizeket hoz Magyarországra a klímaváltozás - ClimeNewsA hőség elleni küzdelemben sokszor apró ötletek is számítanak. Minimális beruházással a többszörösére növelhető például az utcai közkutak száma a nagyvárosokban. Ezen dolgozik az Ivócsap projekt. Négy építészhallgató elgondolása nyomán 2013 óta egy egyszerű szerkezettel alkalmassá teszik a budapesti tűzcsapokat, hogy inni lehessen belőlük, ugyanakkor eredeti funkciójuk se sérüljön. Sőt még az is számít, hogy mennyi növényt nevelnek az emberek a balkonon, vagy hogy az időseket figyelmeztetik-e, tegyék hűtőbe a gyógyszereiket, mert 25 fok fölött sok készítmény megromolhat – magyarázza Pej Zsófia. Ahogy arra sem árt majd figyelni, hogy heves zivatarok idején ne nyissunk ablakot, mivel az efféle csapadék nem kimossa a légkörből a polleneket, hanem inkább benyomja a fedett terekbe az allergénekkel teli levegőt, ami akár allergiás rohamot is okozhat. Már csak azért is, mert a pollenkoncentráció bizonyosan növekedni fog az enyhe telek, a magasabb hőmérséklet és a szén-dioxidban dúsabb levegő hatására. A parlagfű-koncentrációt például 2050-re a mainak a négyszeresére prognosztizálják.

A mezőgazdaságban súlyos, de kevésbé látványos változásokra számítanak a szakértők. Bár a klíma a mediterrán irányába tolódik, hazai narancs-, datolya- és olajfaültetvények helyett inkább az aszálytűrőbb hagyományos növénykultúrák elterjesztésére és az öntözött területek növelésére van szükség. Valamint a harcra a délről északabbra húzódó, errefelé mindeddig ismeretlen kártevőkkel. Igaz, a szárazabb éghajlat okán egyre kevesebbet kell majd költeni szúnyogirtásra. Kivéve, ha mondjuk éppen akkor van árvíz, amikor kikelnének a szúnyoglárvák.

Forrás: HVG

Lendér Henrik - A klímaváltozás hatása a felszíni vízgazdálkodásra
[1] Lendér Henrik – A klímaváltozás hatása a felszíni vízgazdálkodásra

10 fokkal melegebb Spanyolországban és a költségvetésünk

csütörtök, június 15th, 2017

Tavaly október 22-én Magyarországra sarkvidéki hideg levegő tört be és különösen a Dunántúlon néhol másfél havi átlagos csapadékmennyiség zúdult le egy nap alatt, addig Spanyolország és Portugália déli részein nyarat megszégyenítő hőhullám alakult ki.

A nagyobb városok közül Malagában 36,4 fokig kúszott fel a hőmérő higanyszála, azonban október végén még ezzel a kiugró értékkel is csak dobogós lehetett a hőmérsékleti értékek európai napi versenyében, hiszen a kontinensen a legmelegebbet a tengerparti üdülővárosban, Marbellában mérték, pontosan 37,1 fokot.

10 fokkal melegebb Spanyolországban és a költségvetésünk - ClimeNews

Ma arra kaptam fel a fejem, hogy ugyanott Spanyolországban 10 fokkal melegebb van mint a megszokott, 43 Celsius-fokra emelkedett a hőmérséklet. Nem véletlenül, hiszen a klímaváltozás hatásai leginkább a Spanyol félszigeten kezdi éreztetni a leginkább magát. Spanyolországban emelkedik leggyorsabban az átlag-hőmérséklet az északi féltekén. 1975 óta, minden 10 évben 0,5 fokkal emelkedett ez az érték. Spanyolország az elmúlt három évtizedben gyorsabb ütemben melegedett, mint az északi félteke többi területe, állapította meg egy, a közelmúltban megjelent tanulmány.

A probléma egyik gyökerét abban látom, hogy az ismert globális felmelegedés elleni küzdelem, a környezetvédelem jóformán csak az adományokból, az emberek jóindulatából, együttérzéséből fakadó pénzügyi forrásokból tartja fenn magát.

Hogy ezt érzékeltessem, a ma elfogadott költségvetésből[1] hagy ragadjak ki néhány példát a teljesség igénye nélkül, az összegek millió forintban értendő.

Erdőfelújítás, erdők a klímaváltozásban 128,6
Fenntartható erdőgazdálkodás, erdészeti környezeti nevelés 24,0
Épületenergetikai pályázati program 400,0
Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer 515,1 (ez az összeg a párizsi klímacsúcson konkrét vállalás alapján a fejlődő országok klímafinanszírozására biztosítandó forrás)
Szerepel a költségvetésben a “Támogatják a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást”. Meg kell fejteni, hogy ez mit jelent, nem az én tisztem viszont biztosan tudja aki beírta a szövegbe.

Ugyanakkor Nemzeti agrárkár-enyhítésre 8 600,0 (többnyire klímaváltozásból eredő károkról lehet szó, belvíz, aszály, jég, fagykárok… stb.)
Országgyűlési Őrség Személyi juttatások 3 238,7

Nézzük meg, hogy ki legyen hatalmon játék, milyen számokkal szerepel a 2018-as költségvetésben.
Pártok támogatása összesen 2548,9
Pártalapítványok támogatása 1260,9
Kampányköltségek 6000,0

Végül lássuk mennyibe fáj nekünk az, hogy elhitessék velünk minden rendben van. Többek között a klímaváltozás, a globális felmelegedés, a dearbonizációs folyamatok, a karbonsemlegesítés fontosságának folyamatos hangsúlyozása helyett, valamiből adagolni kell a népnek azt, amitől nem fog megmenekülni ez a civilizáció és ugyan úgy jár mint az előzők.
Tehát Közszolgálati médiaszolgáltatás támogatása 71 262,6 millió forint!

Bizonyítja, hogy kormányszinten le van degradálva ez a téma. Nem kommentálom csak azt érzem, hogy még mindig hülyének nézik a népet, erőlködjön aki élni akar!

Rampasek László

[1]

Letöltés
TÖRVÉNYJAVASLAT MAGYARORSZÁG 2018. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL

 

Íme a kombinált szél-vízerőmű, mely szélcsendben is termel áramot

hétfő, június 12th, 2017

Németországban hamarosan egy olyan úttörő szélerőmű áll üzembe, ami a szélenergia egyik legnagyobb kérdésére ad választ: mi történik a szélerőművel, ha nem fúj a szél?

A General Electric (GE) megújuló energia ágazata turbinagyártásról szóló megállapodást kötött a Max Bögl német építőcéggel. A turbinák a világ első kombinált szél- és vízerőművéhez készülnek, ami akkor is képes energiát generálni, amikor a szél nem is fúj.

Íme a kombinált szél-vízerőmű, mely szélcsendben is termel áramot - ClimeNewsA „Gaildorf” nevet viselő projekt összesen négy szélturbinából áll, amik a Sváb-Frank erdőségben emelkedő hegyre fognak épülni. A tornyok két szempontból is egyediek lesznek. Egyrészt a világrekordnak számító 178 m-es magasságban állnak majd; másrészt minden torony aljában egy 1,6 millió gallonos víztározó is helyet kap. A négy tornyot összekötő csatorna vezeti le a vizet a völgybe a 16 megawattos generátorhoz, a vízerőműbe. A telepre még egy további 9 millió gallonnyi vizet tároló víztározó is bekerül.

Íme a kombinált szél-vízerőmű, mely szélcsendben is termel áramot - ClimeNews

A GE riport el is magyarázza az erőmű működési elvét: „Amikor elektromosságra van szükség, a víz a hegyen fekvő tározókból elkezd lefelé folyni a vízerőműhöz. Amikor sok a fölös energia, a vízerőmű visszapumpálja a vizet a hegyre, az óriási elemként működő tározókhoz.” A projekt szépsége, hogy a vízenergia tárolása ellensúlyozni tudja a szélenergia kiszámíthatatlanságát.

„A Gaildord projekt hatalmas lépést jelent a megújuló energiák használatakor jelentkező energiakereslet és -kínálat ingadozásának kiegyensúlyozásában” mondja a GE. „A kombinált szél- és vízerőmű a hálózat gyors stabilizálásának egyensúlyozó ereje lesz, olcsó energiát szolgáltatva a német lakosságnak.”

Íme a kombinált szél-vízerőmű, mely szélcsendben is termel áramot - ClimeNews

Önmagában a szélerőmű 13,6 megawatt energiát fog nyújtani, míg a vízerőmű 16 megawattot tud generálni. A tervek szerint a turbinákat 2017 végén helyezik üzembe, a teljes projekt pedig 2018 végére fejeződik be. „Nagyon izgatottak vagyunk, hogy a Max Bögllel dolgozhatunk együtt ezen az iparági pilotprojekten,” mondta Anne McEntee, a GE szárazföldi szélenergia üzletágának vezetője. „Elkötelezettek vagyunk az innovatív, megújuló energiát alkalmazó technológiák felkutatása iránt, amik képesek Európa- és világszerte is a hálózati rugalmasság növelésére”. Ahogy a GE jelentése említi, az innovatív erőmű Németországot annak elérésében is segíti, hogy 2030-ra az energiatermelésének 45%-a megújulókból származzon.

Forrás: ecowatch.com

4 millió szélerőmű elég lenne a világnak

A Global Wind Energy Council vezetője kiszámolta, hogy hány szélerőműre lenne szükség a világ teljes jelenlegi energiafogyasztásának fedezésére. Újabb pofon az atomlobbinak.

A Business Week által közölt számítás 21 ezer terawattórára teszi a szükséges éves igényt, és ezt osztja el 0,005256 terawattórával, vagyis egy 2 MW névleges teljesítményű szélturbina átlagos éves teljesítményével (és 30 százalékos kihasználtságot is figyelembe véve, hiszen nem fúj a szél mindig és mindenhol).

Az eredmény: 3 millió 995 ezer 434 darab.

Íme a kombinált szél-vízerőmű, mely szélcsendben is termel áramot - ClimeNews

Ennyi turbina tudná megtermelni a szükséges áramot, ami a számítás szerint körülbelül akkora területen férne el, mint Spanyolország. Vagyis durván 5 és félszer nagyobb területet kellene („csak”) szélerőművel betelepíteni, mint Magyarország, és máris meg lenne oldva a probléma. A szükséges terület azonban jóval csökkenthető, ha a szélerőmű-lapátok hatékonyságát növelik.

Forrás: HVG

A gazdasági növekedés már úgysem javítja a jóllétet

szombat, június 10th, 2017

Szerencsére egy bizonyos szint fölött (amit hazánk már rég elért) a gazdasági növekedés már úgysem javítja a jóllétet, csak a jövedelmi egyenlőségek csökkentése (pl. jövedelmi plafon, vagyonadó, robotadó, minimálbér-emelés, közmunkabér-emelés, alapjuttatás, stb. révén).[1]

A gazdasági növekedés már úgysem javítja a jóllétet - ClimeNews

Az OECD országok további gazdasági növekedése tehát társadalmilag indokolatlan, a szegény országokkal szemben etikátlan, ökológiai szempontól pedig kifejezetten öngyilkosság. Románia 2013-ban élérte el a fenntarthatóságot, amihez hozzájárult a népességfogyás is – ebben is megelőzött minket. Mi pedig továbbra is görcsösen erőltetjük a szaporodást, aminek az az eredménye, hogy az alacsony jövedelműek körében a legnagyobb a gyermekek száma.[2]

Mivel túlléptük a Föld eltartóképességét, így világszerte fogy a természeti tőke, mint pl. az ivóvíz, a talajok, az erdők, a halak, stb. Ennek tekintetében kifejezetten előnyös a fogyás! Az elöregedés egy szükséges, átmeneti állapot, ami a korábbi túlnépesedés következménye.

Egy saját területét túlterhelő országnak (mint pl. USA, Anglia, Magyarország, Németország, stb.) nem célszerű befogadnia bevándorlókat, mert azzal csak sietteti az összeomlást, ami a bevándorlóknak is rossz. A legetikusabb és leghasznosabb, amit ezek az országok tehetnek, az az, hogy az 1994-es kairói egyezmény szellemében megfelelően a nemzetközi fejlesztés keretében támogatják a családtervezési lehetőségek megteremtését az érintett országokban, ill. a menekülttáborokban.

Kanada, Norvégia, Svédország, Oroszország, és a Balti államok ökológiai szempontból alkalmasak arra, hogy bevándorlókat fogadjanak (az eltérő kultúrából, és a kölcsönös gyűlöletből fakadó társadalmi feszültségek idővel várhatóan gyengülni fognak, feltéve ha nem hagynak senkit nyomorogni, és továbbra sem terhelik túl az ország területét).

Sztella Nóra Kántor

[1] https://www.ted.com/talks/richard_wilkinson?language=hu

[2] http://abcug.hu/a-kozmunkasok-mindenkinel-tobbet-szulnek/

Tanácskozás az óceánok – velük összefüggésben a földi élet – megmentéséről

kedd, június 6th, 2017

A Fidzsi-szigeteken szokásos üdvözlő szertartással nyílt meg az ENSZ Óceán-konferenciája New Yorkban. A világszervezet közgyűlése öt napon át tanácskozik az óceánok – velük összefüggésben a földi élet – megmentéséről.

Ha minden jól megy, a tagállamoknak sikerül megfogalmazniuk egy akciótervet az óceánok megtisztítására, a környezeti károk felszámolására.

Szakemberek állítják, hogy a helyzet minden túlzás nélkül katasztrofális.

Tanácskozás az óceánok – velük összefüggésben a földi élet – megmentéséről - ClimeNewsAz ENSZ főtitkára, António Guterres arra figyelmeztetett, hogy ha nem sikerül átlendülniük a területi és a forrásokat illető érdekharcon, amely máris túl hosszú ideje akadályozza, hogy bármit is tegyenek, az óceánok tovább pusztulnak majd. Vagyis félre kell tenniük rövid távú nemzeti érdekeiket azért, hogy megelőzzenek egy hosszú távú globális katasztrófát.

“Az emberiség fennmaradásának záloga, hogy óceánjainkat megőrizzük, fenntartható módon gazdálkodjunk velük” – mondta António Guterres.

Mértékadó kutatócsoportok szerint az emberi történelem előtti idők nagy kihalásaihoz hasonló fajpusztulás fenyeget az óceánokban, mégpedig pár évtizeden belül.

Ezt valamelyest magyarázza, hogy az óceánoknak mindössze 3,5 százaléka élvez bármiféle védelmet, és csak 1,6 százalékuk esik teljes halászati és kitermelési tilalom alá.

A cél az volna, hogy 2020-ra az óceánok legalább 20 százaléka kerüljön védelem alá. Tudósok azért lobbiznak, hogy ez az arány tíz évvel később már 30 százalék legyen.

Forrás: euronews

 

 

 

A Trump körüli valóság

péntek, június 2nd, 2017

Al Gore még tavaly bemutatott néhány érdekes tényt az egyik előadása alkalmával, ami rávilágít arra amit most Trump tesz a szénbányák betiltásának feloldásával illetve azzal, hogy megpróbálja kivezetni az USA-t a Párizsi Klímamegállapodásból.

Vegyük ezeket sorra és úgy gondolom, hogy a tények, amikkel nem lehet vitatkozni bárki számára megbízható és helyes információkat fog adni arra vonatkozóan ami a világban zajló események megértéséhez elengedhetetlen, beleértve saját hazánkat is.

Apollo 8-ról a Föld - A Trump körüli valóság - ClimeNews - Hírportál

1968-ban az Apollo 8 program által kaptuk meg az első olyan képeket a Földről, mely az űrből készült. Kívülről csodálhattuk magunkat és a Föld páratlan szépségét. Folyamatosan fejlődtünk abból amit megtudtunk azóta, közben rengeteg energiát termeltünk és fogyasztottunk el.

A Föld - A Trump körüli valóság - ClimeNews - Hírportál

Viszont sajnos az égbolthoz kapcsolódik az éghajlatváltozás legnagyobb ténye is! Naponta 110 millió tonna hőtartó, globális felmelegedést okozó, szennyezést szabadítunk a légkörbe! Mindenféle káros anyagokat és az egyensúly megtartásán felüli mennyiségű üvegházhatású gázokat.

110 millió tonna 24 óránként - A Trump körüli valóság - ClimeNews - Hírportál
Vízgőzt, szén-dioxidot, metánt, dinitrogén-oxidot, ózont és egyéb káros nemesgázokat, nem akarok belemenni a részletekbe. A legnagyobb probléma, a már régen túlszaporodott ember, aki még mindig 85%-ban fosszilis energiahordozókból (szén, kőolaj és földgáz) származó energiát használ, miközben szennyez és melegíti a Föld légkörét.

85%-ban fosszilis - A Trump körüli valóság - ClimeNews - Hírportál

Az a rengeteg szennyezőanyag ami jelenleg fenn van a légkörben az emberi tevékenység által, annyi HŐT fog meg 24 óránként mint 400 ezer atombomba energiája!

400 000 atomboba - A Trump körüli valóság - ClimeNews - Hírportál

Nap nap után ez a rengeteg extra hőenergia melegíti fel az atmoszférát és az egész földrendszert. Ezért olvadnak a sarkok a gleccserek, emelkedik a tengerszint és változik a klíma, az időjárás extra szélsőségeket, sok esetben elviselhetetlen jelenségeket produkálva ami elindította a klímamenekültek népvándorlását.

A Trump körüli valóság - ClimeNews - Hírportál

Az igazság az éghajlatváltozásról, hogy a költségei egyre csak torlódnak! 750 közgazdászt érintő fórum után kijelentették, hogy az éghajlatváltozás jelenti a legnagyobb veszélyt a világgazdaság számára!

A karbon ára - A Trump körüli valóság - ClimeNews - Hírportál

Ismét eljutottunk Trumphoz aki feltehetően mára már kiderült, hogy olyan érdekcsoportok juttatták hatalomhoz, akiknek a befektetései javarészt az elmúlt évtizedekben a szénbányászatba és a palaolaj kitermelésbe landoltak. A választások előtt az emberek nem vették komolyan, hogy azt a folyamatot ami bányabezárásokkal, a földalatti robbantásos palaolaj kitermelés beszüntetésével járt bárki megmerné fordítani. Pedig a pénz itt is közbeszólt, ugyan is ezeknek a befektetőknek a vagyona a föld alatt maradt az ábrán látható egyszerű oknál fogva!

22 trillió dolláros lufi - A Trump körüli valóság - ClimeNews - Hírportál
Ha az energiaügynökség engedné kitermelni és elégetni a befektetett pénzeszközökhöz társítható fosszilis vagyont, az az emberiség és a földi élővilág rövid időn belüli kipusztulásával járna. Ez szükséges ahhoz, hogy a Párizsban megkötött klímamegállapodásban megcélzott 2 C fok alatt tartsuk a felmelegedést. Nem megengedhető 2795 Gigatonna CO2 kibocsátással járna a szén és kőolaj bányászatba fektetett pénzek megtérülése, és ez azt jelenti, hogy 22 trillió dollár elveszett.  Ez a lufi hamarosan ki fog durranni és beleremeg az egész világ! Trump és kormánya a klímapolitikájukkal ezeket a befektetőket próbálja kiszolgálni, időt adni nekik a civilizáció kockáztatásával.
A jó hír az egészben az, hogy a karbonnak meg van az ára, és a legnagyobb energiafelhasználók már jelezték, hogy nem kérnek majd abból ami fosszilisből származik, ha mégis elengedhetetlen akkor azt úgy teszik, hogy a karbon árát megfizetik, megújuló projektek támogatásával. Ez egyre inkább gerjeszti majd azt a folyamatot, hogy nem kell a szén, a kőolaj és később a földgáz legnagyobb része sem. Lehet, hogy felhozzák a felszínre azt, aminek a föld alatt kellene maradnia, de nem kell majd senkinek, mert tudják, sőt a fiatalok egyre inkább tudják, hogy az a haláluk is egyben amikor az elégne!

Rampasek László

Továbbá változtatás nélkül közöljük Al Gore reakcióját a tegnapi eseményekre.

Kedves Barátaim,

Mint tudják, ma a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok megkezdi a párizsi megállapodás elhagyásának folyamatát. Az Egyesült Államoknak a párizsi megállapodásból való kilépése óvatlan és megvédhetetlen cselekvés. Ez aláássa Amerika helyzetét a világban, és azzal fenyeget, hogy veszélyezteti az emberiség lehetőségét, hogy időben megoldja az éghajlati válságot.
Azonban a csalódás nem kétségbeesés.
.
Ne hibázz: ha Trump elnök nem vezet, akkor az amerikai nép majd fog.

A polgári vezetők, polgármesterek, kormányzók, vezérigazgatók, befektetők és az üzleti közösség többsége veszi fel ezt a kihívást. Egy tiszta energiaforradalom közepén állunk, amelyet egyetlen ember vagy csoport sem tud megállítani. Trump elnök határozata mélyen ellentétes azzal, amit az amerikaiak többsége vár az elnöktől; de nem számít mit tesz, biztosítani fogjuk az elkerülhetetlen átmenetünket, ami egy tiszta energia alapú gazdaságba folytatódik.

Bizonyítékként, csak nézzük meg, hogy az olyan közösségek, mint például Salt Lake City, Utah és Boulder, Colorado elkötelezték magukat, hogy 100 százalékban megújuló villamos energiára váltsanak.

Csak a múlt hónapban Kalifornia államban új rekordot állítottak fel a tiszta energiafelhasználásra, és az elmúlt hetekben és hónapokban nagyvállalatok a világ minden tájáról újból megerősítették a tiszta energia iránti elkötelezettségüket, a párizsi megállapodást és azt, hogy az amerikai vezetés is felelős az éghajlatért. A tiszta energia és az éghajlatváltozás lendülete csak tovább folytatódik, és figyelmen kívül hagyja a rövidlátó és rossz valóságot.
Most nekünk kell felvennünk a fonalat ott, ahol a Fehér Ház kilép. Rajtunk múlik, hogy ez a folyamat teljes gőzzel haladjon előre.
Ha az Egyesült Államokban él, kötelezze el magát arra, hogy a helyi önkormányzatot vagy polgármestert arra kényszeríti, hogy megújuló villamos energiát fogadjon el a közösségben. Ha az Egyesült Államokon kívül tartózkodik, kötelezzék magukat arra, hogy nyomást gyakoroljanak vezetőikre, hogy teljesítsék országa párizsi megállapodását, és tartsák mozgásban a folyamatot.

Barátaim, itt az ideje küzdeni, mintha a mi világunk múlna rajta. Mert ez a helyzet. És mert együtt nyerni fogunk.

Tisztelettel,

Al Gore
Alapító és elnök
The Climate Reality Project

 

 

A pénz nagyon csalóka

péntek, június 2nd, 2017

A pénz nagyon csalóka, mert minél több van nekünk, annál több termékhez (jószághoz) jutunk hozzá, de minél több pénz és jószág van összességében (minél nagyobb a gazdaság), annál kevesebb a természeti erőforrás, amiből a jövőben javakat lehetne gyártani.

A pénz nagyon csalóka - ClimeNews - Hírportál

Ráadásul közben elfelejtjük, hogy igazából pénz nélkül is biztosítani tudjuk szükségleteink kielégítését, ha hozzáférünk azokhoz (pl. talaj, vályog, gyümölcsfa, erdő, stb.). Az emberi szükségletek 9 csoportja közül igazából csak kettőhöz kellenek anyagi javak (létfenntartás, biztonság). A többihez (pihenés, szeretet, empátia, közösség, kreativitás, autonómia, életcél) csupán idő, saját tetteink, és egészséges, szeretetteljes emberi kapcsolatok (Manfred Max-Neef nyomán).

A múlt század vége óta már túlterheljük a Földet.[1] Ez azt jelenti, hogy már nem a természeti tőke „kamataiból” (pl. megújuló energia, csapadék, stb.) élünk, hanem feléljük magát a tőkét (pl. talajok, felszín alatti vizek, kőolaj, stb.). A gazdaság méretét tovább növelni egyszerűen őrültség. Ha el akarjuk kerülni az összeomlást, mindenképpen le kell állni a növekedéssel. Mindezek tekintetében a nyomor felszámolásának az egyetlen lehetséges módja a jövedelmi különbségek csökkentése (pl. jövedelmi plafon, vagyonadó, robotadó, minimálbér-emelés, ill. alapjuttatás révén). A tapasztalatok alapján a gazdasági növekedés egyébként sem segít a szegényeken, mivel a növekmény jellemzően a leggazdagabbakhoz kerül.[2]

[1] http://data.footprintnetwork.org/countryTrends.html
[2] http://www.businessinsider.com/95-of-income-gains-since-2009-went-to-the-top-1-heres-what-that-really-means-2013-9

Sztella Nóra Kántor

Greenpeace: a klímaváltozásból nem lehet kilépni

csütörtök, június 1st, 2017

A klímaváltozásból nem lehet kilépni – írta közleményében a Greenpeace azután, hogy az Egyesült Államok elnöke közölte: országa kilép a történelmi jelentőségű párizsi klímamegállapodásból.

A legnagyobb szén-dioxid kibocsátók (2015) [millió tonna]
Greenpeace: a klímaváltozásból nem lehet kilépni - ClimeNews - Hírportál
„A párizsi megállapodás sorsát azonban nem pecsételi meg az USA kilépése. A globális kibocsátások 87%-a még így is a megegyezés keretein belül marad, tehát a többi országnak (régiónak, városnak, cégeknek, egyéneknek) továbbra is óriási a felelőssége a kibocsátáscsökkentésben” – írta a szervezet a 195 országot érintő egyezményről, amely nélkül az Egyesült Államok gazdasági hátrányokkal fog szembesülni a Greenpeace szerint.

„Az EU, Kína, Kanada és India vezetői is úgy nyilatkoztak, hogy a párizsi megállapodás számukra sérthetetlen, és tovább haladnak az alacsony kibocsátású gazdaság felé.

Greenpeace: a klímaváltozásból nem lehet kilépni - ClimeNews - Hírportál

„Nemcsak a párizsi kötelezettségvállalások hajtják ezeket a folyamatokat. A megújulók egyre inkább versenyképesek, sok helyen olcsóbbak a fosszilis energiáknál, míg a klímaváltozás következményei nem várt kiadásokat fognak jelenteni. Az Egyesült Államoknak ezért gazdasági érdeke is lenne, hogy minél hamarabb konkrét intézkedések szülessenek az éghajlatvédelem érdekében.”

„A klímaváltozás elleni harc nem politikai vagy jogi vita, hanem túlélés kérdése, és morális kötelesség is, mellyel az embereknek és a bolygónak tartozunk” – nyilatkozta Bozsó Brigitta, a Greenpeace Magyarország klímakampány-felelőse.

Greenpeace: a klímaváltozásból nem lehet kilépni - ClimeNews - Hírportál


Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.