JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.

Archive for július, 2017

A leghatékonyabb klímavédelmi módszer

csütörtök, július 27th, 2017

A leghatékonyabb klímavédelmi módszerek:*

A leghatékonyabb klímavédelmi módszer - ClimeNews - Hírportál1.) Eggyel kevesebb gyerek (-58,6 t/év)
2.) Autó nélküli élet (-2,4 t/év)
3.) Eggyel kevesebb repülőút (-1,6 t/év)
Az eggyel kevesebb gyerekhez tartozó érték egy átlagos OECD-országra tartozik, a repülőút pedig egy transzatlanti oda-vissza útra vonatkozik. Eggyel kevesebb magyar gyerek nagyjából 10-15 tonna CO2e kibocsátás megelőzését jelentené évente, de még így is messze ez a leghatékonyabb módszer. És tekintve, hogy a magyar karbonlábnyom még mindig bőven túllóg a biokapacitáson, teljesen ésszerű megfontolás.
Emellett persze lehet adakozni is arra, hogy megelőzzük a baleset-teherbeeséseket, akár a fejlett országokban is, ugyanis jelenleg ez a leghatékonyabb klímavédelem. A családtervezési lehetőségek megteremtése a szegény, kis kibocsátású országokban (pl. Nigéria) szintén hatásos a klímaváltozás enyhítése szempontból, emellett hozzájárul a migránsválság hosszútávú megoldásához.
Támogasd a fogamzásgátlás lehetőségeit annak a 214 millió szegény nőnek, akinek nincs hozzá joga, tudása, eszköze! Havi 3000 Ft-tal folyamatosan meg tudsz előzni egy baleset-teherbeesést (http://bocs.eu).

Sztella Nóra Kántor

*Forrás: Forrás: Wynes & Nicholas, Environmental Research Letters, 2017

Ha így megy tovább, megfékezhetetlen lesz a globális felmelegedés

hétfő, július 24th, 2017

A párizsi klímaegyezményben vállalt kibocsátáscsökkentés célja, hogy a globális felmelegedést kevesebb mint 2 Celsius foknál tudjuk megfékezni. De ha 2020 után sem csökken a globális ÜHG-kibocsátás, ez a cél betarthatatlan, vélik tudósok, akik hat pontos cselekvéstervben vázolták fel, mik a legégetőbb fontosságú teendők a klímavédelemben a következő 3 évben.

A Mission 2020 nevű felhívás egyik kitalálója Christiana Figueres, aki 2010 és 2016 között az ENSZ első számú klímafelelőse volt és a párizsi klímaegyezmény megalkotásához vezető folyamat és politikai egyeztetés kulcsfigurája.

Már elfüstöltük

A bökkenő az, hogy kieregettük már a földi atmoszférába azt a mennyiségű üvegházgázt, amivel ez az 1,5 Celsius fokos felmelegedés még tartható.

Ha kivonjuk ebből a megengedhető mennyiségből a történelmi emissziót, akkor csekélyke “karbon kreditünk” marad: kb. 150-1050 gigatonna. (Sokféle kalkulációs módszer létezik az ÜHG-emisszió klímára gyakorolt hatásainak kalkulálására, ezért a széles mezsgye. Valószínű, hogy az igazság valahol középen, 600 gigatonnánál lehet.)

Ha figyelembe vesszük, hogy az emberiség, a világgazdaság éves emissziója 41 gigatonna, akkor láthatjuk, hogy mennyire a karbonkorszak végén kellene járnunk. Kellene. Abban a fázisban, amikor már nagyon is küszöbön van a karbonmentes gazdasági működés. Persze közel sem tartunk még itt.

A 150 felhasználható, kifüstölhető gigatonnát alapul véve, nem több mint 4 évünk maradt, hogy a jelenlegi szinten füstöljünk még. Ha a becsült 150 és 1050 gigatonnás mezsgye legvalószínűbb középutját nézzük (kb. 600 Gt), akkor 15 évig szennyezhetjük még változatlan módon a földi atmoszférát. Aztán viszont hirtelen nullára kellene állítani az emissziót.

Ilyen drasztikus emissziómérséklés megvalósíthatatlan és a Mission 2020 kiötlői is tudják, hogy ez senkinek nem érdeke. A fokozatos csökkentés, az emisszió folyamatos fékezése az a mód, amihez minden érdekelt hozzá tudja szoktatni magát gazdasági sokkhatás nélkül.

Bíztató jelek

Ha így megy tovább, megfékezhetetlen lesz a globális felmelegedés - ClimeNewsA jó hír az, hogy ha csak 2020-tól kezdődik a globális emisszió csökkentése, akkor még mindig tartható a klímaegyezményben felvázolt 1,5 Celsius fokos befékezése a klímaváltozásnak. Vagyis van még 3 év türelmi időnk. Ez alatt azonban össze kell szednünk magunkat, hogy előkészíthessük a terepet ahhoz, a globális kibocsátás valóban jelentősen csökkenni tudjon globálisan.

Vannak még bíztató jelek:

  • Az üvegházgázkibocsátás levált a gazdasági termeléstől és a fogyasztástól. Az elmúlt 3 évben a fosszilis energiahordozók elégetéséből származó CO2-emisszió stagnált, miközben a globális GDP 3,1 %-kal nőtt.
  • Éves emissziócsökkenés vagy stagnálás az elmúlt 40 évben mindössze háromszor fordult elő korábban (a ’80-as években, 1992-ben és 2009-ben), ám mindhárom alkalommal gazdasági visszaesés váltotta ki. A mostanit nem.
  • Az USA 2016-os ÜHG-kibocsátása 3 %-kal csökkent az előző évihez képest, miközben a GDP 1,6 %-kal nőtt. Kína kibocsátása 1 %-kal esett, míg a bruttó össztermék 6,7 %-kal nőtt. Persze túl korai még megítélni, hogy ez ideiglenes jelenség vagy tendencia marad-e.
  • 2016-ban 5,4 %-kal nőtt Kína energiafogyasztása, ennek kétharmadát megújulókból elégítették ki, főként víz- és szélenergiával.
  • Az EU-ban az új energiakapacitások 75 %-a megújuló volt. A szénalapú energiatermelés iránti igény 10 %-kal csökkent.
  • Az USA-ban az energiaszolgáltató cégek által tavaly újonnan üzembe helyezett energiatermelő létesítmények kétharmada volt megújulón alapuló.

Megújulók: 2025 & 2050

  • A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) úgy jósolja, hogy 2020-ra a megújulók a világ áramfogyasztásának 26-27 %-át tudnák lefedni. 2015 végén ez még 23,7 % volt.
  • Az elektromos autók elterjedésével 2025-re kiváltható lenne napi 2 millió hordó fosszilis üzemanyag fogyasztása. 2050-re napi 25 millió hordó olaj elhasználását spórolhatnánk meg.
  • A napenergia 2050-re a globális villamos energiahasználat 29 %-át tudná kielégíteni.
  • Ezzel kiválthatók lennének a széntüzelésű erőművek és a földgázüzemű erőművek nagy része. Csak 1 %-os részesedésük maradna a piacon.
  • Az ExxonMobil olajipari vállalat becslései ennél jóval mérsékeltebbek. A cég kalkulációja szerint a megújulók csak 11 %-kal részesednének az energiamixben 2040-re.

Ha így megy tovább, megfékezhetetlen lesz a globális felmelegedés - ClimeNews

Zöld fellendülés

  • A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IREA) és a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) úgy kalkulálta, hogy a klímavédelem 19 000 milliárd dollárral tudná növelni a globális GDP-t.
  • Az IEA szerint pedig a párizsi klímaegyezmény megvalósítása 13 500 milliárd dollárnyi gazdasági tevékenységet generál 2050-ig.

Hat javaslat

Figueres és kollégái a következő 6 pontos akciótervet javasolják:

  • Fel kell gyorsítani a már meglévő zöld megoldások tömeges méretű alkalamzását.
  • A városok és a helyi kormányzatok segítsék a környezetkímélő megoldások érvényesülését.
  • Tudományos alapokra kell helyezni a zöld politikát. Emmanuel Macron “Make Our Planet Great Again” szlogent hangoztató kampányát példaértékűnek tekinthető. Élénkíteni kell az üzleti, politikai és tudományos döntéshozók közötti eszmecserét. Jó példa erre a davosi Világgazdasági Fórumon idétt tartott Arctic Basecamp, mely tudósokat hozott a politikusokkal benépesített konferenciára.
  • Mindezek a lépések elősegíthetnék, hogy 2018-ban, amikor a párizsi klímaegyezményben szereplő országok újraértékelik a vállalásaikat, ambiciózusabb emissziócsökkentési célok mellett is elkötelezhessék magukat.

Zöld utópia

Figueres és szaktársai elismerik, hogy talán idealistának tűnnek az elképzeléseik (legrosszabb esetben teljességgel valószínűtlennek), mégis érdemes a megvalósításukra törekedni. Így nézhet ki a világ már 2020-ban:

Energia. 2020-ra a megújulók adnák az energiatermelés 30 %-át. (2015-ben ez még 23,7 % volt.) Új széntüzeléses erőmű építésére már sehol sem adnak engedélyt a kormányok és egyébként is bezárják az összes ilyen erőművet.

Infrastruktúra. Világszerte a városok és az országok programokat indítottak az épületek dekarbonizációjára 2050-ig. Erre évente 300 milliárd dollárt költenek. A városok évente épületeiknek legalább 3 %-át zérókibocsátásúvá alakítják át.

Közlekedés. Az elektromos gépjárművek teszik ki a globális autóeladások 15 %-át. (Jelenleg az elektromos és hibridautók a piac 1 %-áért felelnek.) 20 %-kal kellene növelni a teherautók és a repülőgépek üzemanyaghatékonyságát.

Föld. A kormányok törvénybe iktatják az erdőirtás tiltását és hatékony újraerdősítést. Jelenleg a fakivágás okozza a globális ÜHG-emisszió 12 %-át. Ha ezt sikerül a 2020-as években nullára csökkenteni, akkor az erdők 2030-ra akár nettó karbonelnyelőkké is válhatnak.

Ipar. A leginkább karbonintenzív iparágak (vas-, acél-, és cementgyártás, olaj és földgázipar, vegyipar) jelenleg a globális emisszió 20 %-áért felelősek és ebben még nincs benne a fűtés- és áramigénye. Ezt nagyon hamar el kell kezdeni csökkenteni.

Bankszektor. Legalább 1000 milliárd dollárnyi tőkére lenne azonnal szükség a klímatudatos technológiák kiépítésére és ezáltal a klímavédelem kivitelezésére. Ezek finanszírozására a kormányoknak, a magántulajdonban lévő bankoknak, a hitelezőknek és a Világbanknak zöld kötvényeket kell kiadniuk. 2016-ban 81 milliárd dollárnyi zöld kötvényt bocsátottak ki világszerte, 2020-ra ennek tizszeresét kellene elérni.

Ismeretterjesztés. Az akadémikus igényű, professzorok által teleírt szaklapok nem értelmezhetők és emészthetők a laikusok számára, ezért a klímaügyi kérdések világos, közérthető tárgyalására olyan lapra lenne szükség, mely tematikailag a Harvard Business Review és a Nature ötvözetét nyújtja.

(A Nature és a Business Insider cikkei alapján.)

Egy svéd tanulmány kimutatta, hogy a leghatékonyabb klímavédelem a fogamzásgátlás

péntek, július 21st, 2017

Ha egy átlagos szubszaharai afrikai országban (pl. Nigéria) sikerül megelőzni egy nem kívánt terhességet, az nagyjából évi 2 tonna megelőzését eredményezi [1][2] Ha Egyiptomban, akkor nagyjából évi 9,7 tonnát (ez több, mint az átlag magyar karbonlábnyom kétszerese).[3] Ha egy OECD-országban, akkor átlagosan évi 58,6 tonnát, míg az USA-ban 115 tonnát![1]

Egy svéd tanulmány kimutatta, hogy a leghatékonyabb klímavédelem a fogamzásgátlás - ClimeNews - Hírportál
Ehhez képest, ha lemond az autóról, évente 2,4 tonna klímakárosító szén-dioxidot spórol meg. A hús nélküli táplálkozás 0,8 tonnányit, a repülőutakról való lemondás évi 1,6 tonnányit, az elektromos autóra való áttérés pedig évi 1,25 tonnányit. Ha egy amerikai család eggyel kevesebb gyereket nemz, annyi szén-dioxid-kibocsátást előz meg, mint 684 felnőtt, akik egész életükben újrahasznosítják a szemetüket.

A leghatékonyabb klímavédelem tehát egyértelműen a fogamzásgátlás; minden meg nem született fejlett országbeli gyerek évente 58,6 tonna szén-dioxidot “spórol meg” a világnak. Ez egy gyermek „karbonhagyatéka”, amit a szülők karbonlábnyoma alapján becsülnek, egy speciális szorzó révén (figyelembe véve a termékenységi rátát és a születéskor várható élettartamot). A szorzó nagyságát lehet vitatni, de még ha nem is alkalmaznánk, akkor is azt találnánk, hogy egy átlagos ilyen gyermek karbonlábnyoma nagyobb (2013-ban 9,68 t/év volt),[4] mint az összes többi módszer által megelőzhető kibocsátás együttvéve (7,06 t/év). Ez persze azt jelentené, hogy nekik már nem lennének gyerekeik. Márpedig valószínűleg lesznek, szóval egy gyermek karbonhagyatéka biztosan nagyobb, mint a saját karbonlábnyoma.

Támogasd a fogamzásgátlás lehetőségeit Önkéntesen, annak a 214 millió szegény nőnek, akinek nincs hozzá joga, tudása, eszköze! Havi 3000 Ft-tal folyamatosan meg tudsz előzni egy baleset-teherbeesést (http://bocs.eu)

Sztella Nóra Kántor

[1] http://iopscience.iop.org/article/10.1088/1748-9326/aa7541/pdf
[2] http://www.biologicaldiversity.org/programs/population_and_sustainability/pdfs/OSUCarbonStudy.pdf
[3] http://data.worldbank.org/indicator/EN.ATM.CO2E.PC?locations=HU
[4] http://data.worldbank.org/indicator/EN.ATM.CO2E.PC?locations=OE
A grafika forrása: https://www.theguardian.com/environment/2017/jul/12/want-to-fight-climate-change-have-fewer-children

A lusta ember útmutatója a világ megmentéséhez

kedd, július 18th, 2017

1. szint: Dolgok, amiket a fotelből is megtehetsz

– Spórolj az áramon azáltal, hogy kapcsolós elosztóba dugod az elektronikus eszközeidet, amit kikapcsolsz, ha nem használod őket, beleértve a számítógépedet.
– A banki és egyéb értesítőket elektronikusan kéred. Kevesebb papír, kevesebb erdőirtás.
– Oszd is meg, ne csak lájkold, ami tetszik. Ha látsz a szociális médiádon egy érdekes posztot mondjuk a női jogokról vagy a klímaváltozásról, oszd meg, hogy mások is lássák.
Szólalj fel! Kérd meg a helyi, vagy az országos hatóságokat, hogy olyan tevékenységeket folytassanak, amik nem okoznak kárt az embereknek vagy a bolygónak.
– Követeld, hogy a szemét hulladéklerakókba való szállítása helyett inkább égessék el szemétégetőkben, és hogy oldják meg, valamint népszerűsítsék a szelektív gyűjtést.
– Követeld, hogy országodban tiltsák be a műanyag evőeszközöket, előrecsomagolt műanyagtartós zöldségeket és gyümölcsöket, és mindent, ami felesleges szeméttel jár.
A lusta ember útmutatója a világ megmentéséhez - ClimeNews - Hírportál– Ne nyomtass (kivéve túlélő-kézikönyvet). Láttál valamit online, amire szeretnél később emlékezni? Jegyzeteld le a címét, vagy még jobb, ha a számítógépeden tárolod.
– Kapcsold le a lámpákat. A TV vagy a számítógép kellemes fényt biztosít, így a többit lekapcsolhatod, ha épp nincs rájuk szükséged.
– Nézz utána a neten, és csak olyan vállalkozástól vásárolj, amiről tudod, hogy fenntartható módon állítja elő termékeit (pl. FSC, MSC szabványok, iCC).
– Mindig légy informált. Kövesd a helyi híreket, és a ClimeNews online-t és a szociális médiát: iCC Globális Célok.
– Írd meg nekünk a közösségi portálokon a fenntarthatóságra irányuló tetteidet, hogy elérjük a globális célokat.
– A fentebbieken túl váltsd meg a még meglévő karbonlábnyomodat! Ki tudod számolni a karbonlábnyomod, és onlide klímakrediteket tudsz vásárolni a OurOffset nevű oldalon. Ezáltal gyorsabban csökkentheted a globális kibocsátást!

2. Szint: Dolgok, amiket megtehetsz otthon

– Kerüld a szárítógépet, száríts a szabadban. Hagyd a hajadat és a ruháidat magától megszáradni a napsütésben vagy a fűtőtest fölött ahelyett, hogy hajszárítót használnál.
– Rövid ideig zuhanyozz. A fürdőkádban való fürdés sokkal több vizet igényel, mint egy 5-10 perces zuhanyzás.
– Egyél kevesebb húst, és szárnyast. Jóval több terület, víz, és egyéb erőforrás kell a hús előállításához, mint a növényekéhez. A halak, rákok és rovarok viszont egész hatékonyak. Akár fenntartható módon halászták, akár nem, a tengeri halak és egyéb tengeri herkentyűk tele vannak ételnek hitt műanyaggal, ezért egészségügyi okokból érdemes őket kerülni.
– Fagyaszd le a friss termékeket és a maradékot, ha nincs rá módod, hogy azelőtt megedd őket, hogy megromoljanak. Ezt megteheted a péktermékekkel is. Ezáltal a pénzzel és az élelmiszerrel is takarékoskodsz.
– Komposztálj – a nem ehető növényi részek komposztálásával csökkentheted az ökolábnyomodat, miközben újrahasznosítod a tápanyagokat. Fontos, hogy főtt ételt és rothadó, vagy penészes növényi részeket ne keverj a komposztba. Ezeket gyűjtsd külön egy ganédombon. Húst nem lehet komposztálni; a kimaradt húst add az állatoknak, ha romlott, akkor pedig dobd a kukába.
– A papír, a műanyag, az üveg, és a fémek újrahasznosítása révén megelőzheted a szemétlerakók növekedését, és az óceánok elszennyeződését.
A lusta ember útmutatója a világ megmentéséhez - ClimeNews - Hírportál– Vásárolj minimálisan becsomagolt árukat. Kerüld a műanyagdobozos tojást, és az előrecsomagolt zöldségeket és gyümölcsöket. Használj mindig saját szatyrot. Csak akkor dobd ki, ha elszakadt, és figyeld meg, vajon elfogynak-e valaha!
– Kerüld a sütő előmelegítését. Hacsak nem feltétlenül szükséges hozzá egy bizonyos sütési hőfok, akkor rögtön az elején tedd be az ételt a sütőbe.
– Tömd be a réseket az ablakodon és az ajtódon, de még jöbb, ha kicseréled őket többrétegű, hőszigetelő ablakra és ajtóra, és a legjobb ha leszigeteled az egész házat. Ha már szigetelés, akkor érdemes vele „befordulni” a nyílászárók körül, hogy ne keletkezzen hőhíd.
– Figyeld a termosztátot és a fogyasztást, mert könnyen előfordulhat, hogy ha télen egy-két fokkal alacsonyabbra állítod, akár feleannyi is lehet a fűtésszámlád!
– Kerüld a gázkonvektort és az ablakon kivezetett mobil légkondicionálót, mert rendkívül rossz a hatásfokuk. Ha nyáron nagy a hőség a szobában, szereltess föl redőnyt, vagy ültess fákat az ablak elé.
– Nagyfogyasztókból csak a leghatékonyabb energiaosztályút válaszd. Ha valamelyik izzó tönkremegy, érdemes takarékos-, vagy LED-es égőre cserélni, legalább tovább tart.
– Ha van rá lehetőséged, telepíts napelemet a tetőre, ami remekül működik elektromos tűzhellyel és elektromos fűtéssel kombinálva (pl. infrapanel). Ha mindez megvan, utána már nem kell elektromos számlát fizetni.
– Ha nem lenne, szerezz be egy szőnyeget, ugyanis segít melegen tartani a lakást.
– Válassz egy jobb pelenka-opciót. Pólyázd a babádat szövetpelenkába, vagy egy újféle, környezetbarát típusra, ami néhány évtizeden belül lebomlik, és nem tartalmaz mérgező adalékanyagokat.
– Gereblyézd az őszi leveleket, és lapátold a havat kézzel. Kerüld az energiazabáló levélfúvót és a hófúvót, és még edzel is egy kicsit.
– Öngyújtó helyett használj gyufát. Utóbbihoz nem kell olaj és műanyag.

3. Szint: Dolgok, amiket a házadon kívül tehetsz

– Vásárolj helyi termékeket. A közeli vállalkozások támogatása munkát ad az embereknek, ráadásul ezáltal csökkenthető a kamionforgalom.
– Vásárolj okosan. Tervezd meg, hogy mit fogsz enni, használj bevásárlólistát, és kerüld az impulzusvásárlást (ezért teszik ki a csokit és az üdítőt a pénztárnál)
– Ne dőlj be a marketing-trükköknek, amik arra sarkallnak, hogy több romlandó ételt vásárolj, mint amire szükséged van. Ezek talán egységnyi alapon olcsóbbak lehetnek, de ha egy része megromlik, akkor már drágább.
– Válaszd a fura zöldségeket. Ha nem találsz ilyet, követeld, ugyanis óriási pazarlást okoz az, ha az élelmiszerláncok a fura alakú, túl kicsi, vagy halványabb színű, de egyébként ehető terméket át sem veszik a gazdáktól. Ha nem hajlanak rá, akkor vásárolj a piacon.
– Sokmindenen lehet spórolni, de nem az ételen. Csak egészséges, fenntartható forrásból szerezd be a táplálékod (pl. piac). Sok esetben kiderül, hogy nem is drágább az ilyen étel!
– Amikor étterembe mész, rendelés előtt kérdezd meg, hogy felszolgálnak-e fenntartható forrásból származó tengeri ételeket (MSC szabvány). Egyes éttermekben odafigyelnek erre.
– Csak fenntartható forrásból származó tengeri ételeket vásárolj (rajta van a dobozon a jel).
– Biciklizz, gyalogolj, vagy használd a tömegközlekedést. Azokra az alkalmakra tartogasd az autózást, amikor többen mentek.
A lusta ember útmutatója a világ megmentéséhez - ClimeNews - Hírportál– Használj újratölthető kávéspoharat és vizespalackot. Egészségügyi okokból kerüld a műanyagpalackot, inkább szerezz be egyet rozsdamentes acélból.
– Vidd a saját szatyrodat és zacskódat a boltba, és ne fogadj el újat. Olyan helyen vásárolj, ahol használhatod a sajátodat. Csak akkor dobd ki, ha kilyukadt. Ha mind elfogytak, térj át a vászontáskára, mert az teljesen környezetbarát.
– Használj kevesebb szalvétát, papírzsebkendőt és konyhai papírtörlőt. Nem kell egy marék szalvéta ahhoz, hogy megedd az ebédedet vagy vacsorádat.
– Vásárolj ruhákat a turkálóban. A divat azoknak való, akik még nem találták meg a saját stlusukat, a márka pedig nem garancia a minőségre, és nem is leszel tőle jobb, mint mások. Ráadásul bolond az, aki sokat kiad azért, hogy reklámozhassa egy cég termékeit. Ha már a mellkasodon vagy a homlokodon hordod a logójukat, akkor inkább ők fizessenek neked :p
– Viseld gondját az autódnak. Mindig olcsóbb megelőzni a problémát, mint utólag megjavíttatni valamit, ami tönkrement és más alkatrészeket is károsított, ráadásul potenciálisan kisebb lehet a kibocsátásod.
– Ajándékozd el, amit már nem használsz. A helyi segélyszervezetek a megkímélt állapotú ruhákat, könyveket és bútorokat jó célra fordítják. Ez sokkal jobb, mintha kidobnád.
– Adakozz a családtervezési lehetőségek megteremtésére a szegény országokban. Mindenféle tanulmány arra jutott, hogy ez a leghatékonyabb klímastratégia, ráadásul ezáltal segítünk az érintetteknek kitörni a szegénység-csapdából. 1968 óta a családtervezés alapvető emberi jog, csak nem érvényesítjük kellőképp, mert sokfelé tabutémának számít.

Ez csak néhány dolog, amit megtehetsz. Fedezd fel ezt a témát, és tudj meg többet azokról fenntarthatósági célokról, amik leginkább érdekelnek, és az egyéb módokról, amik révén aktívan elősegítheted azok elérését.

Fordította: Sztella Nóra Kántor

Európa migránsválsága: Vezetők kontra Nép

hétfő, július 17th, 2017

– „Minél bőkezűbb vagy, annál jobban terjed a híre – ami még inkább motiválja az embereket abban, hogy elhagyják Afrikát. Németország képtelen befogadni azt a hatalmas mennyiségű embert, akik el akarnak jutni Európába” – Bill Gates

– Az EU-s állampolgárok  éves megkérdezésének, amit nemrég a Project 28 hajtott végre, olyan mértékű egyetértést talált a migráció kérdésével kapcsolatban, ami szinte egyetlen más kontinens esetén sem volt jellemző. A felmérés azt találta, hogy az EU népének 76%-a úgy véli, az elmúlt évek migránsválságát az EU rosszul kezelte. Egyetlen olyan EU-s ország sincs, ahol a többség véleménye eltérne a konszenzustól.

– Ugyan a közvélemény tisztában van vele, hogy amit a politikusok csinálnak, az tarthatatlan, mindeközben  hatalmas erőfeszítéseket tettek arra, hogy mit lehet mondani az európai nyilvánosság előtt. A német kancellár Angela Merkel odáig ment, hogy sürgette a Facebook alapítóját, Mark Zuckerberget, hogy korlátozza azokat a posztokat, amik kritizálták a bevándorláspolitikáját.

Bill Gates vajon náci, rasszista, „iszlamofób”, vagy fasiszta? Ahogy PG Woodehouse legismertebb komornyikja mondaná, „Ez a lehetőség távolinak tűnik”. Eddig még egyetlen befolyásos pozícióban lévő ember nem tett ilyen kijelentéseket a világ legnagyobb filantrópjáról. Talán – csak talán – valami változik Európában.

A német Welt am Sonntag c. lapjának egyik július másodikai interjújában a Microsoft társalapítója a jelenleg zajló európai migrásválságról beszélt. Meglepő volt, amit mondott:

„Egyfelől ki szeretnéd mutatni a bőkezűségedet, ezért menekülteket fogadsz be. De minél bőkezűbb vagy, annál jobban terjed a híre, ami még inkább motiválja az embereket abban, hogy elhagyják Afrikát. Németország képtelen befogadni azt a hatalmas mennyiségű embert, akik el akarnak jutni Európába.”

Ezek a szavak egyáltalán nem megbotránkoztatóak az európai átlagpolgár számára. Az EU-s állampolgárok  éves megkérdezésének, amit nemrég a Project 28 hajtott végre, olyan mértékű egyetértést talált a migráció kérdésével kapcsolatban, ami szinte egyetlen más kontinens esetén sem volt jellemző. A felmérés azt találta, hogy az EU népének 76%-a úgy véli, az elmúlt évek migránsválságát az EU rosszul kezelte. Egyetlen olyan EU-s ország sincs, ahol a többség véleménye eltérne a konszenzustól. Az olyan országokban mint Olaszország és Görögország, amik az utóbbi években elsőkézből tapasztalták meg a válságot, ez a szám az egekbe szökött. Ezekben az országokban tízből kilenc állampolgár úgy véli, az EU rosszul kezeli amigránsválságot.

Hogy is gondolhatná másképp? A német kormány 2015-ös bejelentése, miszerint a szokványos menedékjogi és határvédelmi eljárások már nincsenek érvényben, tovább súlyosbították az eleve katasztrofális helyzetet. A német és a svéd népesség csak egy év alatt 2%-kal nőtt a migránsok beáramlása miatt. Ezek a változások hatalmasak, ha ilyen rövid idő alatt történik meg egy társadalommal.

Philanthropist and Microsoft co-founder Bill Gates recently said in an interview: "...you want to demonstrate generosity and take in refugees. But the more generous you are, the more word gets around about this -- which in turn motivates more people to leave Africa. Germany cannot possibly take in the huge number of people who are wanting to make their way to Europe." (Photo by World Economic Forum/Wikimedia Commons)

Ugyan a közvélemény tisztában van vele, hogy amit a politikusok csinálnak, az tarthatatlan, mindeközben  hatalmas erőfeszítéseket tettek arra, hogy mit lehet mondani az európai nyilvánosság előtt. A német kancellár Angela Merkel odáig ment, hogy sürgette a Facebook alapítóját, Mark Zuckerberget, hogy korlátozza azokat a posztokat, amik kritizálták a bevándorláspolitikáját. Ez csak egy példa volt egy nagyobb trendre. Az egész kontinensen bármilyen magánszemély vagy közszereplő, aki merészelte felhívni a figyelmet arra, hogy katasztrófához vezet ilyen sok ember importálása ilyen szervezetlen formában, azt találták, hogy azzal támadták őket, hogy az elképzelhető legsötétebb motiváció vezérli ők (pl. rásütik, hogy náci, fasiszta, rassziszta, vagy „iszlamofób” – a szerk.).

Még a 2015-ös novemberi párizsi terrortámadások után is, mikor kiderült, hogy a terrorsejt egyes tagjai a migránsútvonalakon kerültek Európába, az európai vezetők visszautasították migránsválsággal kapcsolatps nyilvános aggodalmakat. Az Európai bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker szidta a közvéleményt és azt a kevés politikust, aki szembefordult Merkellel a párizsi támadásuk után:

„Meghívnám azokat Európába, akik megpróbálják megváltoztatni a migrációs tervet, amit elfogadtunk – Szeretném emlékeztetni őket, hogy vegyék komolyan, és ne engedjenek azoknak a reakcióknak, amiket nem szeretek.”

Érthető, hogy egyesekben a humanitárius impulzus kerül fölénybe olyan egy időszakban, amikor ezrek kelnek át a Földközi-tengeren, akik közül sokan megfulladnak. 2015-ben, a krízis tetőpontján Bill Gates maga sürgette Amerikát, hogy olyan mértékben fogadjon be migránsokat, mint Németország. Azóta viszont Gates-nek feltűnt, ami a legtöbb európában élőnek is – hogy bár a határok megnyitása talán rövidtávon vonzónak tűnik, számtalan társadalmi problémát okoz hosszútávon.

Ha ezek a gondok – amiket az európai átlagember lát maga körül, ahogyan az újságok címoldalán is – amik ahhoz vezetnek, hogy a közvélemény többsége szerte Európában a migránsáradat korlátozását kívánják. Egy friss német újságinterjúban Bill Gates is kifejezte ezt az érzületet – és határozottan – mondta: „Európának meg kell nehezítenie az Afrikaiak számára, hogy elérjék a kontinenst a tranzitutak révén.”

Mindez persze igaz. Európa egyszerűen nem lehet az otthona mindenkinek Afrikából, a Közel-Keletről, vagy a Távol-Keletről, akinek sikerül átkelnie egy viszonylag keskeny víztömegen (a legtöbb Európai ország már így is többszörösen túlterheli a saját biokapacitását, ami alól csak a skandináv országok, a balti államok, Oroszország és Románia a kivétel – a szerk.). Az európaiak ezt már régóta tudják. Egyesek ki is fejezték ezt – amiért erősen kritizálja őket a fősodrású média és a politikai osztály (hazánk ilyen téren kivétel – szerk.). De talán most, hogy egy elismert és biztosan nem-náci filantrópus, mint Bill Gates is megjegyezte, valami változni fog. Talán túl sokat remélünk a Nyugat-Európai politikai osztálytól, ha azt várjuk, hogy odafigyelnének a tanácsára. De talán megzabolázza a közvélemény által kifejezett ésszerű aggodalmak iránti megvetésüket.

Forrás: Douglas Murray, 2017 Július 9. – londoni brit szerző, kommentátor és közügy-elemző
Fordította: Sztella Nóra Kántor

Karbonlábnyom-túllövés a megértés szintjére

hétfő, július 17th, 2017

Minden ország esetén a bal oldali diagram az egy főre jutó biokapacitást, a jobb oldali pedig az egy főre jutó ökolábnyomot mutatja. Az országok karbonlábnyom-túllövése azt jelenti, hogy az általuk kibocsátott üvegházhatású gázok megkötéséhez nincs elég vegetáció (elsősorban erdő). A világ karbonlábnyoma az ökolábnyom legdinamikusabban növekvő része, ráadásul globálisan tekintve pusztulnak az erdők.

Karbonlábnyom-túllövés a megértés szintjére - ClimeNews - Hírportál

Az egyre kevesebb erdőre tehát egyre több ÜHG-kibocsátás jut. Amit a növények nem tudnak megkötni, az felhalmozódik a légkörben, ami súlyosbítja a klímaváltozást, valamint az óceánokba, amik emiatt elsavasodnak. A korallok rendkívül érzékenyek a víz kémhatására, emiatt mára már elpusztult a felük. Pusztulásuk a halállományt is negatívan érinti. Japán hatalmasra duzzadt lakossága etetése érdekében nem csak saját, belföldi halászterület terheli túl, de az egész Csendes-óceánt, tovább súlyosbítva a tengeri halak pusztulását. Egyre több halászterületen omlik össze a halállomány, és ez is hozzájárul az élelmiszerek árának emelkedéséhez.

Bár a diagramon nem látszik (mivel összesítve nézi a területeket), Magyarország mezőgazdasági területeinek jelentős része ki van téve a talajpusztulásnak; 25%-a az eróziónak, 15%-a pedig a deflációnak.[1] Ez alapvetően versengésnek köszönhető, ami a talajt kizsákmányoló gazdálkodáshoz vezet, ahol a talajvédelem háttérbe szorul a rövidtávú profitérdekekkel szemben, illetve egyáltalán a versenyben maradásra való törekvés miatt (ahelyett, hogy a piacokért való versengés helyett közösségi támogatású mezőgazdálkodást folytatnának, ahol megbeszélten a helyi közösségnek termelik az élelmiszert).

Sztella Nóra Kántor

A képen szereplő adatok forrás: http://data.footprintnetwork.org/compareCountries.html
[1] http://enfo.hu/mokka/db2/glossary.php?lang=hu&show_hun=on&show_en=on&search_type=term&pattern=er%F3zi%F3

Már tart a per a fukusimai atomkatasztrófa ügyében

szombat, július 15th, 2017

Már tart a per a fukusimai atomkatasztrófa ügyében - ClimeNews - HírportálMegkezdődött Tokióban az a büntetőper, melyben gondatlansággal vádolják a fukusimai nukleáris katasztrófa miatt a Tepco energiavállalat három korábbi vezetőjét. Ez az első olyan per, melyben a bíróságnak azt kell eldöntenie, hogy az erőművet üzemeltető cég vezetői felelősségre vonhatók-e azért, mert nem sikerült elhárítaniuk az alapvetően természeti csapásból következő nukleáris katasztrófát.

Katszumata Tszunehiszát, a Tepco egykori elnökét, valamint a cég két korábbi alelnökét, Muto Szakaét és Takekuro Icsirót foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlansággal vádolják. Mindhárman ártatlannak vallották magukat a bíróságon.

Sajnálom, hogy megtörtént a baleset, de

ezt lehetetlen volt előrelátni

– mondta Katszumata a bíróságon.

A vád szerint viszont a három cégvezető már legalább két évvel a történtek előtt tisztában volt azzal, milyen veszélyt jelent egy potenciális szökőár a fukusimai atomerőműre, mégsem hozták meg a szükséges intézkedéseket, hogy a veszélyt elhárítsák.
A per várhatóan több mint egy évig tart majd.

2011 tavaszán Japán történetének egyik legnagyobb földrengése majd az azt követő szökőár csapott le a fukusimai atomerőműre, ahol végül több reaktor magja leolvadt, és az 1986-os csernobili incidenshez mérhető súlyosságú nukleáris baleset történt. A környékről 150 ezer embert telepítettek ki.

Magánvád
Már tart a per a fukusimai atomkatasztrófa ügyében - ClimeNews - HírportálAz ügyészség kétszer is ejtette a vádemelési javaslatot, végül civilek magánvádas eljárásban állíttatták bíróság elé a Tepco korábbi vezetőit. A vádat arra alapozzák, hogy a Tepco egyik leányvállalata 2008-ban arra jutott, hogy a 10 méterrel a tenger szintje fölé épített erőművet csaknem 16 méteres hullámok is elérhetik, ha a part közelében nyolcas erősségű földrengés következik be. A cég vezetője korábban úgy nyilatkozott, hogy nem emlékszik, hogy erről tájékoztatták volna.

Az ügyészség azért nem emelt vádat, mert úgy ítélték meg, hogy a baleset akkor is elkerülhetetlen lett volna, ha a Tepco a három évvel korábbi jelentés alapján intézkedéseket hoz a nyolcas erősségű földrengés következményeinek kivédésére, mert a 2011-es földmozgás ennél egy nagyságrenddel nagyobb, kilences erősségű volt.

Forrás: MTI

Leszakadt egy 1 billió (!) tonnás jégdarab az Antarktiszról

csütörtök, július 13th, 2017

Egy 190 méter vastag, az eddigi harmadik legnagyobbnak vélt jéghegy szakadt le az Antarktiszról. A legrosszabb forgatókönyv szerint a folyamat összességében akár 10 centiméterrel is emelheti a tengerszintet, de ez inkább csak elméleti rémálom.

Évek óta figyelték a kutatók az Antarktisz nyugati részén található Larsen C nevű, félszigetszerű jégtömböt, amely elkezdett repedezni. A repedés kilométerekkel lett hosszabb az évek során, most pedig a tudósok bejelentették: leszakadt az Antarktiszról.

A letört darab az alábbi Antarktisz-térképen sárga színnel van jelezve, egy nyíl is mutat rá.
Leszakadt egy 1 billió (!) tonnás jégdarab az Antarktiszról - ClimeNews - HírportálA Larsen C – azóta, hogy ilyen méréseket végeznek – a történelem eddigi harmadik legnagyobb jégtömbje lehet: nagyjából 460 millió úszómedencényi, 190 méter vastag, körülbelül 1 billió tonnás jégdarabról van szó. (Sajnos nem a magyarul milliárdot jelentő angol “billion” kifejezést fordítottuk félre, valóban billió tonnáról van szó.)

Szakértők korábbi becslése szerint a leszakadásokkal járó folyamatnak köszönhetően 10 centiméterrel is emelkedhet a tengerszint, ha elolvadnak a jégtömbök. Ez a legrosszabb forgatókönyv, és valószínűleg nem következik be, legalábbis jó pár évtizeden át nem.

Egyes tudósok véleménye szerint a 2016-ban hihetetlen rekordokat döntő globális felmelegedés nagy valószínűséggel hozzájárult a mostani leszakadáshoz. Mások azt mondják: természetes folyamat.

Forrás: hvg

Nem földrengésmentes a paksi atomerőmű telephelye

hétfő, július 10th, 2017

Nem földrengésmentes a paksi atomerőmű telephelye: megszereztük a földtani kutatás eltitkolt eredményeit.

Nem felel meg a Nemzetközi Atomenergia Hivatal hazánkban is törvénybe iktatott földrengésbiztonsági ajánlásainak a Paksi Atomerőmű, és a tervezett bővítés telephelye: egy tektonikai törésvonal gyakorlatilag a nukleáris létesítmények alatt halad át, egy geológus pedig tízezer évnél fiatalabb földrengések nyomaira bukkant a telephely közvetlen közelében a felszínen. A tudományos kutatások eredményeit eddig eltitkolták, mi viszont megszereztük, és most közreadjuk a paksi bővítés földrengésbiztonságával kapcsolatos legfrissebb földtani kutatások részletes adatait.

Nem földrengésmentes a paksi atomerőmű telephelye - ClimeNews

Földrengésveszélyes területre épülne Paks II?

Független szakértői vizsgálatot és a munkálatok azonnali leállítását követeli a Greenpeace Magyarország.

A Greenpeace Magyarország azonnal reagált a hírre és az alábbiakat követeli Süli János Paks II-ügyi minisztertől:

  1. Hozzák nyilvánosságra a teljes kutatási dokumentációt, azaz azon dokumentumokat is, amelyeket (esetleg) nem küldtek meg az atlatszo.hu-nak.
  2. Független szakértők vizsgálják felül a kutatásokat és az eredményeket.
  3. A nyilvánosságra került információkkal egészítsék ki Paks II környezeti hatástanulmányát, és végezzék el újra a környezeti hatásvizsgálatnak a szeizmikus kockázatokra és az abból fakadó környezeti kockázatokra vonatkozó részét.
  4. Állítsanak le minden Paks II-vel kapcsolatos munkálatot.

Forrás: Greenpeace

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség nukleáris biztonsági ajánlásait tartalmazó 2011-es magyar kormányrendelet értelmében tilos olyan helyre atomerőművet építeni, ahol 10 km sugarú körben olyan törésszakasz található, amelynél az utolsó százezer évben felszíni elmozdulás volt.

Egy az Átlátszó birtokába került, az MVM Paks II. Zrt. megbízásából készült, 2016-os geológiai tanulmány szerint a Paksi Atomerőmű telephelyének közelében több helyen is tízezer évnél fiatalabb, felszínig hatoló elmozdulásokat okozó földrengések nyomait találták.

A paksi telephely földrengésbiztonságáról évtizedes tudományos vita zajlik, mert az 1970-es évek elején, az atomerőmű építése előtt nem vizsgálták érdemben a helyszín tektonikai sajátosságait, azt hatalmi szóval jelölték ki a szovjetek.

A tervezett paksi bővítéshez ismét földtani kutatásokra volt szükség, ezeket több mint 8 milliárd forintért el is végezték, de a részletes eredményeket eltitkolták a kívülállók elől: szakmailag nagyon ingatag és államilag erősen menedzselt eredmény született a telephely alkalmasságáról.

Az Átlátszó közérdekű adatigényléssel kikérte az MVM Paks II. Zrt.-től a telephelyre vonatkozó földtani kutatások részletes eredményeit: valamilyen csoda folytán per nélkül meg is kaptuk, és most teljes egészében közzétesszük azokat.

A megkapott anyagból az derül ki, hogy a telephelyet annak ellenére alkalmasnak nyilvánították, hogy a NAÜ biztonsági ajánlásainak nem felel meg: tektonikailag aktívnak minősülő törésvonal fut el alatta, és tízezer évnél fiatalabb földrengésekre utaló nyomokat találtak a környezetében a felszínen.

Atomerőmű létesítésére vonatkozó nukleáris biztonsági szabályok

  • 7.3.1.0800. A telephelyen a felszínre kifutó vető által okozott elvetődés lehetőségét elemezni, értékelni kell. A vizsgálatnak elegendően részletesnek kell lenni ahhoz, hogy a felszínre kifutó vető által okozott elvetődés lehetőségének kérdését érdemben el lehessen dönteni.
  • 7.3.1.0900. A vetőt a felszínre kifutó elvetődés szempontjából veszélyesnek kell tekinteni, ha a geológiai, geofizikai, geodéziai és szeizmológiai adatok az alábbiak közül egy vagy több ismérvnek megfelelnek:
  • […]
  • b) szerkezeti kapcsolat létezik egy ismert felszínre kifutó vető által okozott elvetődés szempontjából a veszélyes törésvonallal, amelynek mozgása kiválthatja a telephely környezetében lévő törésvonal mozgását;
  • […]
  • 7.3.1.1100. Ha a telephelyen a felszínre kifutó vető által okozott elvetődés lehetőségét tudományos evidenciák alapján megbízhatóan nem lehet elvetni, és az elmozdulás érintheti a nukleáris létesítményt, a telephelyet alkalmatlannak kell nyilvánítani.
  • […]
  • 7.5.2.0700. Atomerőmű telephelye, beleértve annak legalább 10 km sugarú körzetét, nem jelölhető ki olyan törésszakaszon, ahol az utolsó százezer évben felszíni elmozdulás volt. A felszínre kifutó vető által okozott elvetődések lehetőségének vizsgálatát olyan időszak figyelembevételével kell elvégezni, hogy a telephely alkalmassága a százezer évet tekintve igazolható legyen.
  • 118/2011. (VII. 11.) Korm. rendelet a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről

A magyar kormány 2011-ben foglalta törvénybe a fent idézett kormányrendelettel a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ vagy IAEA, International Atomic Energy Agency) 2010-ben kiadott, SSG-9 jelű biztonsági ajánlásait (PDF), amelyeknek célja kifejezetten a nukleáris létesítmények telephelyének kijelölése során felmerülő szeizmikus, vagyis földrengésbiztonsági kockázatok csökkentése, az emberek és a környezet védelme érdekében.

A kormányrendelet a NAÜ ajánlásait átvéve hosszan sorolja milyen kritériumoknak kell megfelelnie egy a Magyar Köztársaság területén létesíteni kívánt, valamint már üzemelő nukleáris létesítmény telephelyének ahhoz, hogy megfeleljen a jelenleg hatályos nukleáris biztonsági követelményeknek. A rendeletben előírt követelmények maradéktalan teljesülését a nukleáris létesítmény üzemeltetőjének kell igazolnia a nukleáris biztonsági hatóság, vagyis az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) felé.

A Paks II. projekt, vagyis a paksi atomerőműben újonnan építendő két orosz blokk 2017. március 30-án kapta meg az Országos Atomenergia Hivataltól a telephelyengedélyt, az építkezést már a jövő évben megkezdhetik. A telephelyengedély kiadását több éves engedélyeztetési folyamat előzte meg, melynek során széleskörű és mindenre kiterjedő geológiai, geofizikai vizsgálatokkal igazolták, hogy a telephely megfelel a törvényben rögzített földrengésbiztonsági követelményeknek.

Az engedélykérelmet megalapozó földtani kutatási program részletes adatait azonban nem hozták nyilvánosságra, a hatósági döntéshozatali folyamat nem volt átlátható, és nem készültek független ellenőrző vizsgálatok – vélekedett az Energiaklub. A civil szervezetnek az OAH nem tette lehetővé, hogy ügyfélként részt vegyen az engedélyezési folyamatban, a földtani kutatási program számadatainak és következtetéseinek ellenőrzésére nem kaptak lehetőséget.

Ahogyan senki más sem, egészen mostanáig: egy 2015. decemberi blogposztjában Jávor Benedek európai parlamenti képviselő is arról számolt be, hogy hiába szerzett meg 200 oldalnyi titkos dokumentumot az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti levelezésről az új atomerőműről, az iratokból jelentős részeket az üzleti titok védelmére való hivatkozással kitakartak.

„Teljesen érthetetlen és elfogadhatatlan a Bizottság lépése, amellyel a földrengésekkel és az extrém időjárási előrejelzésekkel kapcsolatos információkat következetesen kitakarták a megküldött anyagból” – írta Jávor, aki arra gyanakszik, hogy a magyar kormány veszettül titkol valamit ezen a területen.

Befújt a szél egy geológiai tanulmányt az Átlátszó szerkesztőségébe

„2009. augusztusa során az építés alatt álló M-6 autópálya Pakstól ÉÉNy-ra 8-10 km-re található bevágásait tanulmányoztuk. A szelvények negyedidőszaki képződményeket tártak föl, maximálisan 10 méter vastagságban és csak rövid ideig voltak tanulmányozhatók.

[…]

2015. októberében Paks déli részén, a paksi kikötő bővítés során a Duna fiatal, magas árterének (I.b.) folyó felőli oldalát megbontották. Ez a képződmény adja a tágabb környezet feküjét is. A folyóvízi agyagos, kőzetlisztes, finomhomokos üledékekben néhány cm nagyságrendű üledékfolyósodásra utaló bélyegek uralják; vízkiszökések, mikrovetők és mikrogyüredezett üledékes szerkezetek észlelhetők, amelyek a holocén időszakon belüli M ≥ 5 földrengés(ek)re utalnak.

A tanulmányozott szelvények alapján megállapítható, hogy Paks tágabb környezetében öt-tizenötezer éves, az üledékképződés során a felszínig hatoló, ma már eltemetett helyzetben lévő törések tanulmányozhatók. A településen belül pedig 10.000 évesnél fiatalabb földrengésekre utaló bélyegek találhatók.

[…]

Paks település tágabb környezetében terepi vizsgálatokkal igazolható bizonyíték van olyan méretű földmozgásra, amely kimutatható tektonikus szerkezeteket hozott létre a földfelszín közeli, részletesen vizsgált rétegekben az elmúlt 10 000 évben. Az eddigi megfigyelések alapján a területtől ÉÉNy-ra található törészóna a felszín közelében is létrehozott nyírásos elmozdulásokat, így jövőbeli aktivizálódás esetén képes lehet a felszínt vagy az ahhoz közeli tartományt (újra) elvetni.”

Ezek a megállapítások Magyari Árpád geológus 2016-ban készült, „Késő-pleisztocén üledékföldtani, neotektonikai és paleoszeizmológiai megfigyelések Paks tágabb környezetében” című tanulmányából valók, amelyet először kéziratban juttatott el valaki az Átlászó szerkesztőségébe. A tanulmány a PAE-II telephely földrengésbiztonságáról tesz minimum aggasztó megállapításokat, az erőmű környékének felszíni geológiai vizsgálata alapján.

Összefoglaló megállapításai szerint a telephely 10 kilométeres körzetében tízezer évesnél fiatalabb, 5-ös magnitúdójú vagy azt meghaladó földrengésekkel lehet számolni, a vizsgált területen nyilvánvaló jelei vannak negyedidőszaki töréseknek, ezekről számos fényképfelvételt is közöl. A szerző ajánlásokat is megfogalmaz: a törészónákat tartalmazó terület geofizikai vizsgálatát, a töréses terület árkolásos feltárását és részletes vizsgálatát, az atomerőmű telephelyének környezetében további paleoszeizmikai vizsgálatokat javasol.

Nem földrengésmentes a paksi atomerőmű telephelye - ClimeNews

A hozzánk került nem végleges, kézirati példányban olyan mondatok is szerepelnek, mint hogy „a PAE-II telephely 3 km-es körzetén belül, annak leendő fekűjének anyagában 10 000 évesnél fiatalabb földrengés nyomai is kimutathatók”, illetve hogy „az észlelt és leírt jelenségek további kérdéseket vethetnek fel […] hogy a tervezett atomerőművi telephely – regionális és közvetlen – földtani környezetének ismeretességi szintje eleget tesz-e a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség kézikönyvében (IAEA, 2010) lefektetett biztonsági ajánlásoknak”.

Amint azt később majd látni fogjuk, ezek az utóbbi, a telephely földrengésbiztonsági megfelelőségét nyíltan megkérdőjelező mondatok a tanulmány végleges verziójából már kimaradtak.

Emailben megkerestem Magyarit, aki Linkedin profilja alapján a MOL vezető geológusa, és arról érdeklődtem tőle hogy publikálta már-e ezt a tanulmányt valahol, és ha még nem, hozzájárul-e ahhoz hogy az Átlátszó közzétegye azt. Válaszul csak két mondatot kaptam:

„Az említett jelentés a PAE megrendelésére és számára készült. Nem publikáltam de nem is rendelkezem erre jogosultsággal.”

További kérdéseimre, interjúkéréseimre már választ sem kaptam tőle, azt sem árulta el hogy az atomerőművet üzemeltető MVM Paksi Atomerőmű Zrt., vagy az új blokkokat létesítő MVM Paks II Zrt. rendelte meg a szóban forgó kutatást.

Van-e bizonyíték negyedidőszaki tektonizmusra Paks környékén?

Szakirodalmi kutatással kideríthető, hogy a paksi atomerőmű telephelyének földrengésbiztonsága régóta foglalkoztatja a geológus, geofizikus szakma képviselőit, számos tanulmányt írtak, szakfolyóiratok hasábjain tudományos vitákat folytattak – például: Van-e bizonyíték negyedidőszaki tektonizmusra Paks környékén? (PDF) vs. Van bizonyíték negyedidőszaki tektonizmusra Paks környékén! (PDF) – erről a témáról, sőt tanulmánykötet is született a kérdésről 1997-ben „A paksi atomerőmű földrengésbiztonsága” címmel.

A kérdés cseppet sem akadémikus, hiszen amennyiben tudományos módszerekkel bizonyítható az, hogy a telephely 10 kilométeres körzetében az elmúlt százezer évben földrengés által okozott felszíni elmozdulás volt, akkor a tervezett Paks-II blokkok nem felelnek meg az új telephelyekkel szemben támasztott, hatályos nukleáris biztonsági szabályozásnak, mert reális esélye van egy olyan földrengés bekövetkeztének, ami kárt tehet a létesítményekben, vagy akár katasztrófát is okozhat.

Nem földrengésmentes a paksi atomerőmű telephelye - ClimeNews

A fellelhető szakirodalom és a már idézett Magyari tanulmány tanúsága szerint az atomerőmű tervezésekor, a hetvenes évek elején még semmilyen hazai előírás nem volt a telephely földtani viszonyainak vizsgálatára, a létesítmény építésében a gazdasági és a politikai szempontok játszották a főszerepet, nem pedig az atomerőmű biztonságát befolyásoló tényezők.

A tervezést az akkori, nagyon laza szovjet szabályozás szabta meg, de a NAÜ is csak 1979-ben kezdte publikálni azokat a biztonsági irányelveit, amelyek egy atomerőművi telephely földrengés-biztos kiválasztásának követelményeit foglalták össze.

Ráadásul a NAÜ előírásait a rendszerváltás előtti Magyarországon csak „tájékoztató jelleggel” vették figyelembe, a földrengésbiztonság kérdéseivel pedig csak 1986-1996 között kezdtek komolyabban foglalkozni, amikor az atomerőmű már javában zakatolt.

„Paks környékén és távolabbi körzetében már az erőmű tervezése előtt számos kutató úgy vélte, hogy a negyedidőszaki üledékekben tektonikus eredetű törések vannak” – írja Magyari, ám a kérdésben akkor döntő szóval bíró szovjet tudósok, Gracsov és társai szerint „Paks egy nagyméretű és egységes földtani blokkban helyezkedik el”.

Érdemi földtani kutatómunkára ily módon csak az 1990-es években került sor, ezek során pedig meglepő eredmény született: az erőmű közvetlen környezetében fiatal vetőzónák (törésvonalak) létét és lefutását igazolták műszeres geofizikai mérésekkel a korábbi sejtések nyomán.

A múltban bekövetkezett földrengések során keletkezett egyik vetőzóna, a „Dunaszentgyörgy-Harta törésvonal” gyakorlatilag áthalad a Paksi Atomerőmű telephelye alatt, az ehhez csatlakozó Kapos-vonal pedig tektonikusan ma is aktívnak tekinthető, hiszen annak nyomvonalán a történelmünk során is feljegyeztek földrengéseket.

Nem földrengésmentes a paksi atomerőmű telephelye - ClimeNews

Az ügyben zajló földtani kutatómunkára azonban erősen rányomta a bélyegét, hogy minden vizsgálatot maga az atomerőmű, vagy az üzemeltetésében érdekelt állami szervezetek rendeltek meg: 1992-ben például árkolással is megkísérelték törések kimutatását a létesítmény közelében, és bár azokban számos kőzetrést találtak, végül arra a következtetésre jutottak a kutatók, hogy azok nem földrengések miatt, hanem a felszín száradása, szétesése miatt jöhettek létre, és nincs ott semmi látnivaló.

A megnyugtatóként kommunikált eredményeknek némileg ellentmond az a tény, hogy a földtani kutatómunka lezárultával, 1998-2002 között nagyszabású utólagos földrengésállósági építési műveletek kezdődtek az atomerőműben: 1360 tonna acélszerkezettel erősítették meg a főépületi csarnokokat, és további 300 tonnával a reaktorépület tartószerkezeteit, összesen több mint 2500 tonna acélszerkezetet építettek be az erőmű megerősítésére.

Az erőmű 1982-87-ben üzembe helyezett négy reaktora 30 éves üzemidejének 20 évvel történő meghosszabbítására nemrégiben kapott jóváhagyást, így a jelenleg működő paksi blokkok élettartama a 2030-as években járhat le.

Paks-II Földtani Kutatási Program 8 milliárd forintért

A Paks-II projekt tudományos téren megbolygatta az 1990-es évek végén létrejött, szakmailag meglehetősen ingatag, és államilag erősen menedzselt konszenzust az atomerőművi telephely földrengésbiztonsági megfelelősége ügyében, hiszen az új blokkokhoz a NAÜ immár sokkal szigorúbb, Magyarországon is jogszabályba foglalt ajánlásainak értelmében ismét meg kellett vizsgálni a helyszínt, ráadásul a törésvonalak kimutatását célzó geofizikai módszerek technológiailag rengeteget fejlődtek az elmúlt évtizedek során.

A Földtani Kutatási Program első kutatófúrásra 2015 májusában került sor, és ezzel kezdetét vette egy egy olyan földtani, geotechnikai, geofizikai, szeizmikai és hidrogeológiai vizsgálatokat tartalmazó komplex vizsgálati program, amelynek elvégzésével, és eredményeinek értékelésével a tervezett telephely földtani szempontból való alkalmasságát kellett a megrendelő MVM Paks II. Zrt.-nek a nukleáris szabályozó hatóság felé bizonyítania.

Az új atomerőművi blokkok telephelyengedélyének megszerzéséhez szükséges földtani kutatásokra kiírt tendert egyetlen ajánlattevőként a Mecsekérc Környezetvédelmi Zrt., valamint az ÁKMI Általános Kultúrmérnöki Iroda Szolgáltató Kft. nyerte meg, akik nettó 8 milliárd 45,1 millió forintért végezték el a munkát.

Az általunk megszerzett dokumentumok tanúsága szerint a munkába további alvállalkozókat vontak be, köztük a fent már emlegetett Magyari Árpádot, a Georisk Földrengésmérnöki Iroda Kft.-t, a Geomega Kft.-t, valamint két állami kutatóintézetet: A Magyar Állami Földtani és Geofizikai Intézetet, és az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézetét.

„Mindehhez elkészült 3600 km2-nyi terület geológiai és vízföldtani térképezése, lemélyült 118 db kutatófúrás (összesen 14786 fm), geofizikai mérések 294 km2-nyi területen, illetve 1000 km feletti vonalhosszon, 2390 db geotechnikai szondázás és több, mint 16000 db kőzet- és vízminta laboratóriumi vizsgálata, az eredményeket pedig egy 840 oldalas zárójelentés foglalja össze.” – áll a Mecsekérc Zrt. honlapján a referenciák között.

Ezt a zárójelentést azonban nem hozták nyilvánosságra, és amint fentebb láthattuk, az érdeklődőknek sem mutatták meg az illetékesek.

Csak egy erősen rövidített, 197 oldalas változat (PDF) került közzétételre az MVM Paks II Zrt. honlapján a telephely engedélyezési dokumetumok között. Ennek az összefoglalónak „A telephely alkalmasságának értékelése” címet viselő fejezete tudományos szakkifejezések és bonyolult körmondatok mögé rejtve ugyan, de egyértelmű említéseket tesz a földrengésbiztonsági megfelelőséggel kapcsolatban felmerült aggályokról:

„A felszíni és a mélyfúrási geofizika, valamint a fúrások földtani eredményei alapján megbízhatóan definiálni lehetett az 50 km-es körzetben található vetős szerkezeteket, különös pontossággal a tervezett telephely alatt húzódó, és a Kapos-vonalból kiágazó Dunaszentgyörgy-Harta (DH) vetőt.

[…]

A neotektonikus aktivitás mintegy 7–8 millió éve megkezdődött, és az utóbbi 5 millió év (pliocén-kvarter) során kulminálódott. A nagyfelbontású sekélygeofizikai vizsgálatok, a speciális fúrások (Pa 21 A-G4) és az árkolások alapján egyértelmű, hogy a DH vetőt aktív szerkezetnek kell tekinteni.

[…]

A földrengésveszély számításához szükséges szeizmikus forrászónák definiálása során azonban a legindokoltabbnak ítélhető SHARE modell szerint a paksi terület egy nagyobb dél-dunántúli és –alföldi zónához tartozik, amelyben a kecskeméti aktív terület is elhelyezkedik. Mivel ez a terület szerkezeti kapcsolatban áll a DH vetővel, modellként szolgál arra vonatkozóan, hogy hosszabb időintervallum során milyen szeizmikus eseményekkel kell számolni a paksi területen.”

Nem földrengésmentes a paksi atomerőmű telephelye - ClimeNewsCsoda történt az MVM Paks II Zrt. Jogi Osztályán

Miután az aggasztó megállapításoktól hemzsegő tanulmányt jegyző Magyari Árpád geológus nem válaszolt többé a megkereséseimre, közérdekű adatigényléssel fordultam a Paksi Atomerőmű Zrt.-hez és az MVM Paks II. Zrt.-hez, azt kérve, hogy küldjék meg nekem

a) Magyari Árpádnak a “Késő-pleisztocén üledékföldtani, neotektonikai és paleoszeizmológiai megfigyelések a tervezett PAE-II telephely tágabb környezetében” című tanulmányát,

b) a “Földtani Kutatási Program Zárójelentése” című, MÁ/PA2-16-FT-14 V1 jelű dokumentumot,

c) a következő tárgykörökben a paksi atomerőmű bővítésének előkészítése során készített vizsgálatok eredményeit:

(1) a törészónákat tartalmazó terület geofizikai vizsgálata,

(2) részletes paleoszeizmikus vizsgálat a telephely tágabb és szűkebb
környezetében,

(3) a töréses terület árkolásos feltárása,

(4) a töréseket kitöltő és fedő üledékek korának mérése OSL módszerrel.

Első körben pont olyan válaszokat kaptam, mint amilyenekre az előzmények ismeretében számítottam: az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. egy hét elteltével azt válaszolta, hogy az általam kért tanulmány, zárójelentés és vizsgálati eredmények nem az ő megbízásukból készültek, azokkal az állami vállalat nem rendelkezik. Az MVM Paks II Zrt. pedig két hét elteltével azt, hogy

„…a közérdekű adatigénylésével érintett adatok társaságunk üzleti titkát képezik, azok kívülálló személynek nem hozzáférhetők. Emiatt társaságunk jelenleg vizsgálja, hogy a fenti adatok milyen körülmények között váltak kívülálló harmadik személy számára megismerhetővé. Annak érdekében, hogy a hivatkozott vizsgálatot társaságunk mihamarabb lezárhassa […] kérjük hogy a vizsgálatot támogatva mihamarabb legyen szives tájékoztatást adni arról, hogy a fent megjelölt információkról mily módon szerzett tudomást.”

A nem túl barátságos válaszból legalább az kiderült, hogy az általam kért adatokat valóban kezeli az MVM Paks II Zrt., így az Átlátszó fantasztikus jogi osztálya hathatós közreműködésével a következő választ küldtem nekik:

„Fel szeretném hívni szíves figyelmüket arra, hogy a Társaságuk az Infotv. 27. § (3) bekezdése alapján üzleti titokra közérdekű adat kiadásával összefüggésben csak akkor hivatkozhat, ha az üzleti tevékenység végzése szempontjából az adat nyilvánosságra kerülése aránytalan sérelmet okozna.

Figyelemmel arra, hogy a Társaságuknak a paksi bővítés előkészítésével összefüggésben piaci versenytársa nincsen, az üzleti tevékenységük végzése szempontjából aránytalan sérelem okozása csak egészen extrém esetekben merülhet fel. Különösen nem minősülhet üzleti titoknak egy tanulmány szerzőjének, címének vagy tárgyának megjelölése, így nem tudom értlemezni levelüknek azt a kitételét, hogy a Társaságuk üzleti titka harmadik személy számára már megismerhetővé váltak.

Szeretném megjegyezni, hogy a közérdekű adat igénylésének teljesítése az Infotv. rendelkezései szerint nincs összefüggésben az esetlegesen az Önök társaságánál folytatott belső vizsgálattal, így kérem, hogy az adatigénylésemet a törvényes határidőben szíveskedjenek teljesíteni, amelynek elmaradása esetén minden szükséges jogorvoslati lépést értelemszerűen meg fogok lépni.”

És ezután jött a nagy meglepetés: a Paks II. Jogi Osztály – talán belátva, hogy az MVM és leányvállalatainak közérdekű adatokért való perlése terén évtizedes rutinnal rendelkezem, és alkotmánybírósági határozatom is van arról hogy ők bizony közpénzt kezelnek, talán előttem ismeretlen más megfontolásból – váratlanul feladta a hosszúnak igérkező jogi küzdelmet, és már csak egy postacímet kértek. Pedig korábban ennél jóval kisebb jelentőségű ügyekben is évekig kellett pereskednem az MVM-csoport tagvállalataival a közérdekű adatokért.

Ráadásul a cím megadása után postafordultával 6 darab DVD-re kiírva megküldték nekem a következő fájlokat, amiket korábban mások mellett az Energiaklub vagy Jávor Benedek is sikertelenül próbált megszerezni tőlük:

Felszíni geofizikai kutatások értékelő jelentése – MÁ/PA2-16-GF/11 v2 (PDF)

Szeizmotektonikai modell: Paleoszeizmológia – Paleo / Speleo-szeizmológiai vizsgálatok a Paksi Atomerőmű telephely tágabb környezetében – GR-P2-010/1 (PDF)

Földtani fúrások laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyvei

Késő-pleisztocén üledékföldtani, neotektonikai és paleoszeizmológiai megfigyelések Paks tágabb környezetében – MÁ/PA2-16-FT-07 v2 (PDF)

Kutatóárkok dokumentáló és értelmező jelentése – MÁ/PA2-16-FT-15 v1 (PDF)

Pa-21-I kutatóárok szelvény (PDF)

Pa-21-II kutatóárok szelvény (PDF)

Földtani Kutatási Program zárójelentése (1.3.25) – MÁ/PA2-16-FT-14 v1 (PDF)

Földtani Kutatási Program függelékeinek és mellékleteinek jegyzéke (PDF)

Földtani Kutatási Program zárójelentésének függelékei (zip)

Földtani Kutatási Program zárójelentésének mellékletei (zip)

A Földtani Kutatási Program eredményét kreatívan interpretálták

Az Átlátszó által közérdekű adatként megkapott kutatási anyagokból, amelyeket mostantól bárki szabadon böngészhet és értékelhet (ennek eleve így kellett volna lennie) az általam megkérdezett földtani szakértők szerint az látszik, hogy bár a vizsgálatokban részt vevő geológus és geofizikus kutatók az egészen nyilvánvaló megrendelői elvárások ellenére sem rejtették véka alá a Paksi Atomerőmű és a tervezett új blokkok telephelyének földrengésbiztonsági kockázataival kapcsolatos megállapításaikat, a tudományos status quo-nak és a politikai akaratnak való megfelelés kényszere azt diktálta számukra, hogy ne is nagyon hangsúlyozzák azokat.

Magyari Árpádnak az Átlátszó által kéziratban megkapott, és az MVM Paks II. Zrt. által nekünk közérdekű adatként kiadott végleges (PDF) tanulmány-verziói között is észrevehető néhány apró finomítás, amelyek a telephely földrengésbiztonsági megfelelőségének törvényi kritériumait érintik. Úgy tudom, hogy a problémára más tudósok is felhívták a figyelmet, de észrevételeiket lesöpörték az asztalról a paksi bővítésben érdekelt illetékesek.

Így aztán a földtani kutatások eredményeit értékelő „Tudományos Támogató Testület” (Dr. Chikán Géza, Dr. Horváth Ferenc, Dr. Katona Tamás János, Mező Gyula, Dr. Nagy László, Dr. Tóth László) végül arra a következtetésre juthatott, hogy:

„Ismétlődő jelleggel szignifikáns szerkezeti mozgásra, deformációra, diszlokációra vagy mindháromra utaló események az elmúlt százezer évben nem történtek;

Az azonosított vetőrendszer nincs szerkezeti kapcsolatban más olyan vetővel, amely kiválthatna felszínre kifutó szignifikáns elmozdulást a telephelyen;

A telephely környezetében meghatározott szeizmogén szerkezetről feltehető, hogy a maximális lehetséges földrengés nem képes felszínre kifugó szignifikáns elmozdulást létrehozni;

A kutatás eredményei alátámasztják, hogy a felszínen az utolsó százezer évben szignifikáns elmozdulás nem volt;

A Földtani Kutatási Program eredményei egyértelműen igazolták, hogy a felszínre kifutó szignifikáns elvetődés lehetősége tudományos evidenciák alapján kizárható.”

Ismétlődő és szignifikáns – az általam megkérdezett szakértők nem tudták megmondani, mitől szignifikáns, vagy mitől nem az egy felszíni elmozdulás egy földrengés során: szómágiának minősítették a jelzőt, amit azért vetett be a nagy tekintélyű tudós testület, hogy a telephelyet annak ellenére alkalmasnak lehessen nyilvánítani, hogy egy tektonikailag aktívnak minősülő törésvonal fut el alatta, és tízezer évnél fiatalabb földrengésekre utaló nyomokat találtak a környezetében a felszínen.

És valóban így is történt, a Tudományos Támogató Testület végül megállapította, hogy

„A Zárójelentésben bemutatott információk bázisán a telephely alkalmasságát kizáró tényező nincs, a telephely atomerőmű létesítésére alkalmas.”

Forrásaim szerint az örvendetes eredményeket a tudományos közvéleménnyel ismertető, május 17-én az MTA székház nagytermében tartott konferenciát olyan szorosan felügyelték az erőműpárti szakemberek, hogy Aszódi Attila, a Paks II. projekt kormánybiztosa az egészet előzetesen elpróbáltatta a felszólalókkal, a hivatalos narratívának ellentmondó kifejezésekre vadászva a mondandójukban.

Mindezzel nem azt kívánom sugallni, hogy a Paksi Atomerőművet bármikor lerombolhatná egy földrengés katasztrófát előidézve, erről talán nincsen szó.

Arról viszont igen, hogy a magyar kormány által 2011-ben jogszabályba iktatott, új NAÜ nukleáris biztonsági ajánlások földrengésbiztonsági feltételeinek – a Tudományos Támogató Testület végkövetkeztetésével ellentétben – a Paks-II blokkok tervezett telephelye tudományosan igazolt módon nem felel meg.

Ez a megváltoztathatatlan tudományos helyzet pedig – az esetleg erre irányuló kormányzati, politikai akarat esetén – jogilag akár egy vis maior elállást is megalapozhatna a paksi bővítésről szóló magyar-orosz államközi szerződéstől, amit más szempontokból most nem szeretnék minősíteni.

Forrás: Bodoky Tamás – atlatszo.hu

Köszönetnyilvánítás: Ez a cikk soha nem készülhetett volna el nevük elhallgatását kérő geofizikusok értékes útmutatása nélkül.

A közgazdaság nem tudomány

szerda, július 5th, 2017

David Suzuki professzor, Kanadában élő japán származású tudós, környezetvédő-aktivista, író szerint (amit én is osztok) a közgazdaság teljes mértékben különvált a valós világtól.

David Suzuki professzor | A közgazdaság nem tudomány - ClimeNews - HírportálRomboló hatása van. Pedig a közgazdaság nem tudomány! Hiszen a rendszer elméleteiben  a környezetvédelmet, a fenntarthatóságot, a karbonsemlegességet külső tényezőként vagy egyáltalán nem veszik figyelembe.
Kedves olvasó, nézze meg ezt a rövid filmet és gondolkodjon el azon, hogy Ön mint vásárló tudna -e a jövőben olyan termékeket venni a pénzén, ami mögött nincsen természetrombolás, és fenntartható jövőt biztosít a leszármazottai részére. Ha van olyan pénze amivel a fenntarthatóságot akarja támogatni, akkor karbonsemlegesítse saját magát és családját. Ezzel a hozzájárulással nem csak elismerést szerez, hanem valóban támogatást ad egy minőségi civilizáció kialakulásához.

RL

 

 

Megtriplázódhat a világ napenergia-termelése 2021-re előrejelzések szerint

kedd, július 4th, 2017

A világ villamosenergia-termelésének 2 százalékát adta a tavaly év végéig kiépült 306 gigawatt (GW) napenergia-kapacitás, de ez a SolarPower Europe napenergia szövetség előrejelzései szerint 2021-re megtriplázódhat, ugyanakkor továbbra is csak néhány ország fog számottevő kapacitást kiépíteni – hívta fel a figyelmet hétfőn a MANAP Iparági Egyesület, a napelemes rendszerek telepítésével, forgalmazásával és gyártásával foglalkozó cégeket tömörítő hazai szakmai szervezet.

Megtriplázódhat a világ napenergia-termelése 2021-re előrejelzések szerint - ClimeNews
A SolarPower Europe éves jelentése szerint 2016-ban összesen 76,6 GW új napenergia-kapacitás épült ki a világon, ami 50 százalékos növekedés az előző évi új telepítésekhez képest, ezzel első alkalommal előzte meg a szélenergia újonnan telepített kapacitásait.
A tavalyi globális fejlesztések 45 százalékát Kína hajtotta végre, így az ázsiai országban működik a világ napenergia-kapacitásainak csaknem negyede. Míg 2007-2015 között a kapacitások jelentős része Európában összpontosult, tavaly átvette a vezetést az ázsiai és csendes-óceáni térség.
Az előrejelzések szerint 2021-re Kína, India, az Egyesült Államok és Japán lesz a világ legnagyobb napenergia-termelője.
A MANAP az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte az is, hogy a napenergia egyre olcsóbb, a Lazard Capital amerikai befektetési bank kalkulációja szerint 2016-ban a közmű méretű naperőművekkel termelt villamos energia költsége már alacsonyabb volt, mintha azt újgenerációs, kombinált gázturbinás erőműben, vagy a szén- és atomerőművekben termelték volna.
A szektorba áramló befektetések ugyanakkor csökkentek, tavaly 23 százalékkal kevesebb tőke érkezett 2015-höz képest, a napenergia-kapacitások bővítése ugyanis jelentősen függ a kormányzati stratégiák változásától – jelezte az egyesület.
Példaként említi, hogy az elmúlt években Japán élen járt a fejlesztésekben, de tavaly megváltozott az állami energiapolitika, és az állami beruházások inkább a szén- és atomerőművek fejlesztése irányába mozdultak el. Hasonló a helyzet Nagy-Britanniában is, a kormány ugyanis leállította jelentősnek mondható napenergia-programját. Indiában viszont erőltetett fejlesztések indultak, hogy az ország az egyre növekvő villamosenergia-szükségletét megújuló energia hasznosításával elégítse ki.
A magyar napenergia-piac szereplői óvatosan optimisták. Nemcsak az uniós támogatásoktól vagy a technológia árának csökkenésétől várják a fejlődést, hanem a szabályozási környezet stabilitásától is – hangsúlyozta a MANAP, a tagjai körében végzett 2017-es felmérése alapján.
Míg 2014-ben és 2015-ben is duplázódott az éves piacméret, addig az energiahivatal előzetes adatai szerint 2016-ban harmadával csökkent az előző évhez képest, ami mindenkit óvatosságra intett a jövőbeli terveivel kapcsolatban – fogalmazott Szolnoki Ádám, a MANAP elnöke a közlemény szerint.

Forrás: theguardian – MTI

A klímaváltozás szerepet játszott Európa forró júniusában

hétfő, július 3rd, 2017

Az ember által előidézett klímaváltozás hozzájárult a júniusban tapasztalt perzselő hőséghez Nyugat-Európában, ahol Portugáliában halálos erdőtüzek pusztítottak, és számos országban rekordokat döntő hőmérsékleteket jegyeztek fel – közölte egy nemzetközi kutatócsoport.

A világ időjárásának jellegzetességeit kutató World Weather Attribution nevű tudóscsoport csütörtökön közzétett jelentése szerint Nyugat-Európában mintegy 3 Celsius-fokkal magasabb lesz a júniusi átlaghőmérséklet a hoszzú távú átlagnál. “Világos bizonyítékot és szoros kapcsolatot találtunk az e havi rekord meleg és az ember okozta klímaváltozás között” – mondta Geert Jan van Oldenborg, a holland meteorológiai intézet vezető kutatója, a jelentés egyik szerzője.
A klímaváltozás szerepet játszott Európa forró júniusában - ClimeNewsA fosszilis üzemanyagok használatával előidézett klímaváltozás miatt négyszer nagyobb a valószínűsége az ilyen típusú hőségnek Franciaországban, Hollandiában és Közép-Angliában, és tízszer nagyobb Portugáliában, valamint Spanyolországban – mutatták ki a jelentés szerzői történelemi folyamatokat elemezve.
A kutatók szerint egyre kevésbé valószínű, hogy a hőség a természet szeszélyének számlájára írható, és nem magyarázható a Nap aktivitásában bekövetkező változásokkal vagy olyan természeti tényezőkkel, mint a légkörben lévő vulkáni por kis mennyisége.
Ez azt jelenti, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása növelte meg a kockázatokat. “Az évszázad végére ezek a magas hőmérsékletek válnak átlagossá Nyugat-Európában” – hangsúlyozták a kutatók.
“A hőség halálos lehet különösen a nagyon fiatalok és az idősebbek esetében. Fontos, hogy a városok együttműködjenek a tudósokkal és a közegészségügyi szakemberek akciótervet dolgozzanak ki hőség esetére” – mondta Frederike Otto, az Oxfordi Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője.
A portugáliai erődtüzekben több mint 60 ember vesztette életét és Spanyolországban több mint kétezer embert kellett kitelepíteni a bozót- és erdőtüzek miatt. Franciaországban, Svájcban és Hollandiában életbe kellett léptetni a hőségterveket. Június 21-én szinte egész Franciaországban a legforróbb éjszakát mérték a feljegyzések kezdete óta, Angliában 1976 óta a legforróbb júniusi napot jegyezték fel – emlékeztettek a szakemberek.

Forrás: MTI/Reuters

Hawaii törvénybe iktatta a párizsi klímaegyezmény egyes előírásainak megvalósítását

hétfő, július 3rd, 2017

Hawaii törvénybe iktatta a párizsi klímaegyezményben foglalt egyes előírások teljesítését.

Hawaii törvénybe iktatta a párizsi klímaegyezmény egyes előírásainak megvalósítását - ClimeNewsA helyi kongresszusban megszavazott törvényt David Ige, az állam demokrata párti kormányzója csütörtökön alá is írta. Ezzel Hawaii lett az Egyesült Államokban az első szövetségi állam, amely törvényi úton is felsorakozott a párizsi egyezmény mellé. Az Egyesült Államokban nagy felháborodást keltett Donald Trump döntése, amelynek értelmében kilépteti az Egyesült Államokat a 2015-ben aláírt párizsi klímavédelmi egyezményből.
A törvény aláírása után elmondott beszédében David Ige hangsúlyozta Hawaii elkötelezettségét a környezet védelme mellett és egyúttal leszögezte, hogy a globális felmelegedés elleni küzdelemben készen áll az együttműködésre más államokkal is. Kitért arra is, hogy Hawaii közvetlenül megtapasztalja a globális klímaváltozás kártékony következményeit: emelkedik a tengervíz szintje, a dagályok minden korábbinál magasabbak, eltűnnek növényfajok, a korallzátonyok fehérednek és a tengerpart egész szakaszai erodálódnak.

A kormányzó a hét elején aláírt egy másik törvényt is: ez a mezőgazdaság széndioxid-kibocsátását korlátozza.
Már az elnöki bejelentés estéjén három, demokrata párti irányítású szövetségi állam – Washington, Kalifornia és New York – kormányzója laza szövetséget hozott létre a párizsi megállapodásban foglaltak teljesítésére, majd ehhez a szövetséghez a héten további nyolc állam és Puerto Rico is csatlakozott.
Jerry Brown, Kalifornia kormányzója kedden Pekingben klímavédelmi megállapodást írt alá Kínával.

Forrás: MTI

 

Most nyáron különösen aktuális – egy kis villámtan

vasárnap, július 2nd, 2017

Nyáron különösen gyakran előfordul a hirtelen jött, erős villámlással és mennydörgéssel kísért zivatar. E félelmetes természeti jelenség komoly veszélyt jelenthet a szabadban tartózkodó emberekre.

Mit kell tudni a villámlásról, és hogyan tudjuk elkerülni a villámcsapás kockázatát? A cikkben összefoglaljuk e hasznos tudnivalókat.

A villámlás anatómiája

A nyári, zivataros időszakban különösen gyakori villámlás a légkörben keletkező elektromos kisülés, átívelés, azaz rövidzárlat. 100 millió volt feszültség és néha 10.000 ampernél nagyobb áramerősség is létrejöhet egy villám kisülésekor. Összehasonlításképp: egy villanykörte áramerőssége néhány tized amper. Akkor keletkezik villám, amikor szétválasztódnak töltések. Ennek oka nem pontosan ismert, de valószínűleg a felhőkben levő vízcseppek, jégkristályok súrlódásának a következménye.

A villám a természe egyik leglátávnyosabb jelensége Forrás: Allan Burch - ClimeNews
A villám létrejöhet felhőn belül, két felhő közt, vagy a felhő és talaj között. Arago francia fizikus szerint a villámnak három formája van: a vonalas villám, a felületvillám és a gömbvillám.

Francois Arago francia természettudós osztályozta először a villámok típusait Forrás: Wikimedia CommonsA vonalas villám olyan, mit a vonalas gép szikrája, alakja a légrétegek különböző vezetőképességéhez alkalmazkodik: zegzugos fősugarak és kisebb elágazások alkotják, ez a villámtípus a leggyakoribb. Villámok a világűrbőll nézve, az ISS egyik felvételén Forrás: ESA/NASA - ClimeNewsA felületvillám egy-egy zivatarfelhő nagyobb felvillanása.
A kevéssé ismert gömbvillám gömb alakú, aránylag lassan halad, és nagy pusztítást végez, amely nem csak zivatarban, hanem derült napos időben is megjelenhet.Van még egy különleges villámtípus, az úgynevezett száraz villám, amit a nép nyelvben a „mennykő szeleként” emlegettek.

Szárazvillám - Forrás: Wikimedia Commons | ClimeNews
A szárazvillám nem gyújt, „csak” rombol. Ha ember közelében csap be, akkor a test elektromos töltései hirtelen szétválnak, majd villámlás után egyesülnek, amely az idegrendszert teljesen szétrombolja, külső nyomot nem hagyva.

Már a milliomod része is súlyos veszélyt jelent

Az emberi szervezet számára a villámláskor felszabaduló energiának már a milliomod része is veszélyes. Élettani hatása a töltésmennyiségtől függ, ami az áramerősség és az átfutási idő függvénye. Ha ez az idő nagyon rövid, mint a villám esetén, akkor akár 100 amper is átfuthat az emberen anélkül, hogy sérülést okozna, de mivel izomgörcsöt vált ki, az életfunkciók leállnak.

Felületvillám világítja meg a zivatarfelhőt Forrás: MTI/Kovács Attila | ClimeNews

A villámlás időtartama a szekundum milliomod részétől a szekundum tized részéig tart.

Egy magasba nyúló zivatarfelhő, a cumulonimbus képe. A zivatarfelhőkben rendkívül heves fel és lefelé tartó áramlások uralkodnak Forrás: wikimedia.orgAz áram mindig a legkisebb ellenállás irányába megy, így a villám is a legkönnyebb célpontba csap bele. Kétféleképp okozhat súlyos bajt a villám a szabadban tartózkodó embereknek. Ha a villám közvetlenül belecsap valakibe, ez általában azonnali halállal jár, de komoly kockázatot jelenthetnek a közvetlen közelben kisült villám okozta földáramok.
Az előbbi nyílt helyen, hegytetőn, hegygerincen, kiálló szikláknál, sík szabad terepen, valamint nagyobb vízfelületen történhet meg.

Aki ilyen helyen tartózkodik zivataros időben, könnyen magához vonzhatja a villámot.

Érdekes ásványt keletkeztet a homokba csapott villám

Lecsapó villám Forrás: Mudra László - OrigoA földáram ha a talaj szilárd, nedves, akkor a felszínen fut végig, és a rövid mélyedéseken átugrik. Ha az ember két ilyen mélyedés közt tartózkodva hidat képez, akkor az áram végigfut rajta. A testen áthatoló áram mennyisége függ a felszínen áthaladó teljes áramerősségtől, a test szigetelésétől (például, hogy milyen ruhát visel az áldozat, a gumipapucs, és a gumicsizma szigetel) valamint az érintkezési pontok távolságától.

A távolság és az áram hatása egyenesen arányos,

azaz minél nagyobb a távolság, annál erősebb a hatás. Egy másik érdekes tünemény, hogy amikor a villám homokos talajba csap, egy üvegszerű ásványi anyag, fulgurit keletkezik.

Homokos talajba csapott villám által létrehozott ásvány, a fulgurit Forrás: Wikimedia Commons
Ugyanez történik, ha a nagyfeszültségű vezeték leszakad és homokos talajra hull. A fulgurit fraktálforma, amely a talajon és a talajban gyökérszerűen elágazik.

Felhők szülte vakító rövidzárlat

Lényegét tekintve a villám egy rendkívül erős rövidzárlat. A rövidzárlat a két eltérő potenciálú pontot köt össze közvetlenül, így nagy áram folyhat át rajta.

Hogy mennyi, az attól függ, mekkora a potenciálkülönbség a két pont közt.

Ilyenkor a két pont közti ellenállás nagysága nagyon kicsi, elhanyagolható.
Az átfolyó áram hővé alakul, amely annyira fehevítheti a vezetéket, hogy az el is éghet. (Nyomtatott áramkör esetén még plusz veszély, hogy az áramköri lemez elszenesedhet, és mivel a szén jó vezető, a szigetelési ellenállás durván lecsökken.) Az átívelés a rövidzárlatnak egy olyan esete, amikor a vezetők nem érintkeznek fémesen. Ilyenkor a levegő a vezető, azon keresztül jön létre a rövidzárlat. Átíveléshez minimum 327 volt feszültség szükséges.

Sík terepen az ember is villámhárítóvá válhat

Nagyfeszültség, így a villám kisülése esetén a levegő ionizálódik, és ekkor már kisebb feszültség illetve nagyobb távolság is elegendő ahhoz, hogy a rövidzárlat fennmaradjon. Ennek kockázatát növeli a levegő nedvességtartalma, a felület szennyezettsége, és az úgynevezett csúcshatás. A „csúcsok”, kiálló hegyes dolgok, mint pl. az antenna, magához vonzzák a villámot.
A Föld villámtérképe (1996-2013). A világosabb lila színű helyekre csapott be a legtöbb villám négyzetkilométerenként Forrás: NASA
Ennek a jelenségnek az az oka, hogy egy feltöltött fémtesten a töltéselosztás nem egyenletes, a csúcsoknál nagyobb a töltéssűrűség, és ezáltal a közelében a térerősség.

Ez az oka annak is, hogy miért tilos nagyfeszültségű vezetékek közelében tartózkodni.

A bőrön levő nedvesség csökkenti huszad részére az ellenállást: kéztől kézig a száraz bőr ellenállása 100.000 ohm, a nedvesé 5.000 vagy kevesebb ohm.
Villám cikázik az égbolton Forrás: MTI/EPA/Jahja Arhab - ClimeNews
Az áramkisülés szervezetre gyakorolt hatása attól is függ, hogy milyen testrészeket érint, milyen úton halad át az ember testében. Ha az egyik kéztől a másikig a szíven, vagy ha a fejtől a lábig a gerincen át halad,

akkor még a gyenge áramütés is sokkal veszélyesebb,

mint ha az egyik lábtól a medencéig, vagy a kéztől a vállig halad a sokkal erősebb áramütés.

Mi okozza a félelmetes dörgést?

A villámlást erős hangjelenség, dörgés szokta kísérni. Oka, hogy

a villámlás okozta hő miatt a levegő hirtelen kitágul és lökéshullám keletkezik, ami hanghullámként terjed tovább.

Az ISS-en készítették ezt a fotót egy kuvait felett becsapó villámról Forrás: NASAHogy milyen távol van tőlünk a vihar, úgy számoljuk ki, hogy megszámoljuk, hány másodperc telik el villámlás és a dörgés közt és ezt beszorozzuk 330-cal, mivel a fénysebesség 330-szor gyorsabb, mint a hang (A fénysebesség 300.000 km/sec, a hangsebesség pedig tengerszinten mérve 330 m/sec). A dörgés több másodpercig, vagy akár egy percig is eltarthat, közben a hangerő többször lökésszerűen megváltozik, mert a hang visszaverődik a tárgyakról és a felhőkről.

Hogy kerülhetjük el a villámcsapás okozta katasztrófát?

A villámcsapást úgy lehet a legjobban elkerülni, hogy azonnal elhagyjuk a villámcspástól legjobban veszélyeztetett, és az előzőekben említett területeket. A kiálló tárgyak, például síkvidéken a fák, vagy akár maga az ember is villámhárítóként működnek

Ilyen veszélyes hely lehet még a magában álló nagy szikla, a csurgók, vagy a kis odú.

Ezeken a helyeken rövidzárlat jöhet létre. Mélyedésbe bújni csak akkor szabad, ha minimum 1,5 méter mély, barlangba pedig csak ha a bejárattól, faltól, tetőtől minimum 1,5 méter távolságra vagyunk.

Forrás: AFP/Wolfgang Runge - ClimeNews

Csökkenti a veszélyt, ha guggoló testhelyzetet veszünk fel zárt lábakkal és térdekkel,

hogy csak egy ponton érintkezzünk a talajjal és a talpunk és a talaj közé szigetelőréteget teszünk, például gumit, esőkabátot, követ.
Trópusi vihar Forrás: Nem York Post - ClimeNews
Ha rendelkezésre áll, takarjuk be magunkat alumínium mentőfóliával, úgy, hogy ne érintkezzen a talajjal, így mivel az áram a legkisebb ellenállás irányába megy, és a mentőfólia vezeti az áramot, azon fog keresztülfolyni, nem pedig rajtunk.

A repülőn és az autóban biztonságban vagyunk

Biztonságban vagyunk, ha autóban ülünk, ugyanis az autó úgynevezett Faraday-kalitkaként működik, de ugyanez a helyzet a repülőgéppel is.

A repülőgépben biztonságban vagyunk a villámcsapástól Fotó: Szabó Gábor - Origo

A repülőgépet is érheti villámcsapás,

ezért a gép és a környezet potenciálja meg kell hogy egyezzen. Erre szolgálnak a szárnyak végén elhelyezett hegyes fémtüskék, amelyek a korona, vagy úgynevezett csendes kisülést elvezetik.
Michael Faraday brit fizikus Forrás: Wikipédia | ClimeNews
(Ekkor a nagyfeszültség ellenére a kis áramerősség miatt nem keletkezik szikra.) A Faraday-kalitka jelenségét Michael Faraday angol fizikus mutatta be először, 1823-ban.

Forrás: SZOMOR ANIKÓ | ORIGO

Példátlan viharok okozhatták az eddigi legnagyobb tengerijég-veszteséget az Antarktiszon

vasárnap, július 2nd, 2017

A Déli-óceán felett tomboló példátlan viharok sorozata okozhatta az antarktiszi tengeri jég eddigi legdrasztikusabb megfogyatkozását – derült ki egy új tanulmányból, amelyet az Amerikai Geofizikai Unió (AGU) folyóirata közöl.

Példátlan viharok okozhatták az eddigi legnagyobb tengerijég-veszteséget az Antarktiszon - ClimeNews - Hírportál

A déli-sarki tengeri jég kiterjedése folyamatosan növekedett az elmúlt évtizedekben, ám 2016 végén hirtelen lecsökkent és 2017 márciusára – a déli félteke nyarának végére -, a tengeri jég elérte az 1978, vagyis a feljegyzések megkezdése óta mért eddigi legkisebb kiterjedését – írja a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
A brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) szakemberei összevetették a 2016-os év második felében készült műholdfelvételeket és az időjárási adatokat, hogy magyarázatot találjanak a jégveszteségre. Kiderült, hogy tavaly szeptember, október és november folyamán elképesztő viharok dúltak a Déli-óceán felett, meleg levegőt és erős szeleket cipelve magukkal északról, aminek eredményeként naponta 75 ezer négyzetkilométernyi tengeri jég veszett oda.
“Az antarktiszi tengeri jég viszonylag vékony, átlagosan mindössze egy méter vastag, ami rendkívül sebezhetővé teszi az erős szelekkel szemben” – mondta John Turner, a tanulmány vezető szerzője. Hozzátette: “a tengeri jég kiterjedése fontos fokmérője a klímaváltozásnak; az arktiszi tengeri jég megfogyatkozása az üvegházhatású gázok megnövekedett kibocsátásával van összefüggésben. Ám mivel a tengeri jég kiterjedésére vonatkozó adatok mindössze négy évtizedre nyúlnak vissza – a műholdak korszakának kezdetére -, nehéz összefüggésbe hozni a tavalyi antarktiszi tengerijég-veszteséget az ember okozta klímaváltozással. Nincs arra utaló jel, hogy ez nem csupán a természet változékonyságának a műve”.
Turner szerint amennyiben fokozódik az üvegházhatású gázok kibocsátása, akkor várhatóan erősebb viharok csapnak le a közepes földrajzi szélességeken, ám azt nem lehet biztosra mondani, hogy a 2016 végén pusztító viharok emberi tevékenység következményei voltak.
Walt Meier, a NASA Maryland állambeli Goddard űrrepülési központjának munkatársa szerint az, hogy az antarktiszi tengeri jég kiterjedése enyhén ugyan, de növekedett a műholdas mérések 1970-es évekbeli megkezdése óta, nem jelenti azt, hogy a klímaváltozás nincs hatással az Antarktiszra.
Mint hangsúlyozta, további kutatásokra van szükség annak megállapítása érdekében, hogy mi okozta az antarktiszi tengeri jég gyarapodását a globális felmelegedéssel kísért elmúlt negyven évben, és, hogy a 2016-2017 folyamán tapasztalt jégveszteség vajon a klímaváltozás számlájára írható fordulópontot jelent-e a történetben.

Forrás: MTI