JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.

Archive for július 17th, 2017

Európa migránsválsága: Vezetők kontra Nép

hétfő, július 17th, 2017

– „Minél bőkezűbb vagy, annál jobban terjed a híre – ami még inkább motiválja az embereket abban, hogy elhagyják Afrikát. Németország képtelen befogadni azt a hatalmas mennyiségű embert, akik el akarnak jutni Európába” – Bill Gates

– Az EU-s állampolgárok  éves megkérdezésének, amit nemrég a Project 28 hajtott végre, olyan mértékű egyetértést talált a migráció kérdésével kapcsolatban, ami szinte egyetlen más kontinens esetén sem volt jellemző. A felmérés azt találta, hogy az EU népének 76%-a úgy véli, az elmúlt évek migránsválságát az EU rosszul kezelte. Egyetlen olyan EU-s ország sincs, ahol a többség véleménye eltérne a konszenzustól.

– Ugyan a közvélemény tisztában van vele, hogy amit a politikusok csinálnak, az tarthatatlan, mindeközben  hatalmas erőfeszítéseket tettek arra, hogy mit lehet mondani az európai nyilvánosság előtt. A német kancellár Angela Merkel odáig ment, hogy sürgette a Facebook alapítóját, Mark Zuckerberget, hogy korlátozza azokat a posztokat, amik kritizálták a bevándorláspolitikáját.

Bill Gates vajon náci, rasszista, „iszlamofób”, vagy fasiszta? Ahogy PG Woodehouse legismertebb komornyikja mondaná, „Ez a lehetőség távolinak tűnik”. Eddig még egyetlen befolyásos pozícióban lévő ember nem tett ilyen kijelentéseket a világ legnagyobb filantrópjáról. Talán – csak talán – valami változik Európában.

A német Welt am Sonntag c. lapjának egyik július másodikai interjújában a Microsoft társalapítója a jelenleg zajló európai migrásválságról beszélt. Meglepő volt, amit mondott:

„Egyfelől ki szeretnéd mutatni a bőkezűségedet, ezért menekülteket fogadsz be. De minél bőkezűbb vagy, annál jobban terjed a híre, ami még inkább motiválja az embereket abban, hogy elhagyják Afrikát. Németország képtelen befogadni azt a hatalmas mennyiségű embert, akik el akarnak jutni Európába.”

Ezek a szavak egyáltalán nem megbotránkoztatóak az európai átlagpolgár számára. Az EU-s állampolgárok  éves megkérdezésének, amit nemrég a Project 28 hajtott végre, olyan mértékű egyetértést talált a migráció kérdésével kapcsolatban, ami szinte egyetlen más kontinens esetén sem volt jellemző. A felmérés azt találta, hogy az EU népének 76%-a úgy véli, az elmúlt évek migránsválságát az EU rosszul kezelte. Egyetlen olyan EU-s ország sincs, ahol a többség véleménye eltérne a konszenzustól. Az olyan országokban mint Olaszország és Görögország, amik az utóbbi években elsőkézből tapasztalták meg a válságot, ez a szám az egekbe szökött. Ezekben az országokban tízből kilenc állampolgár úgy véli, az EU rosszul kezeli amigránsválságot.

Hogy is gondolhatná másképp? A német kormány 2015-ös bejelentése, miszerint a szokványos menedékjogi és határvédelmi eljárások már nincsenek érvényben, tovább súlyosbították az eleve katasztrofális helyzetet. A német és a svéd népesség csak egy év alatt 2%-kal nőtt a migránsok beáramlása miatt. Ezek a változások hatalmasak, ha ilyen rövid idő alatt történik meg egy társadalommal.

Philanthropist and Microsoft co-founder Bill Gates recently said in an interview: "...you want to demonstrate generosity and take in refugees. But the more generous you are, the more word gets around about this -- which in turn motivates more people to leave Africa. Germany cannot possibly take in the huge number of people who are wanting to make their way to Europe." (Photo by World Economic Forum/Wikimedia Commons)

Ugyan a közvélemény tisztában van vele, hogy amit a politikusok csinálnak, az tarthatatlan, mindeközben  hatalmas erőfeszítéseket tettek arra, hogy mit lehet mondani az európai nyilvánosság előtt. A német kancellár Angela Merkel odáig ment, hogy sürgette a Facebook alapítóját, Mark Zuckerberget, hogy korlátozza azokat a posztokat, amik kritizálták a bevándorláspolitikáját. Ez csak egy példa volt egy nagyobb trendre. Az egész kontinensen bármilyen magánszemély vagy közszereplő, aki merészelte felhívni a figyelmet arra, hogy katasztrófához vezet ilyen sok ember importálása ilyen szervezetlen formában, azt találták, hogy azzal támadták őket, hogy az elképzelhető legsötétebb motiváció vezérli ők (pl. rásütik, hogy náci, fasiszta, rassziszta, vagy „iszlamofób” – a szerk.).

Még a 2015-ös novemberi párizsi terrortámadások után is, mikor kiderült, hogy a terrorsejt egyes tagjai a migránsútvonalakon kerültek Európába, az európai vezetők visszautasították migránsválsággal kapcsolatps nyilvános aggodalmakat. Az Európai bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker szidta a közvéleményt és azt a kevés politikust, aki szembefordult Merkellel a párizsi támadásuk után:

„Meghívnám azokat Európába, akik megpróbálják megváltoztatni a migrációs tervet, amit elfogadtunk – Szeretném emlékeztetni őket, hogy vegyék komolyan, és ne engedjenek azoknak a reakcióknak, amiket nem szeretek.”

Érthető, hogy egyesekben a humanitárius impulzus kerül fölénybe olyan egy időszakban, amikor ezrek kelnek át a Földközi-tengeren, akik közül sokan megfulladnak. 2015-ben, a krízis tetőpontján Bill Gates maga sürgette Amerikát, hogy olyan mértékben fogadjon be migránsokat, mint Németország. Azóta viszont Gates-nek feltűnt, ami a legtöbb európában élőnek is – hogy bár a határok megnyitása talán rövidtávon vonzónak tűnik, számtalan társadalmi problémát okoz hosszútávon.

Ha ezek a gondok – amiket az európai átlagember lát maga körül, ahogyan az újságok címoldalán is – amik ahhoz vezetnek, hogy a közvélemény többsége szerte Európában a migránsáradat korlátozását kívánják. Egy friss német újságinterjúban Bill Gates is kifejezte ezt az érzületet – és határozottan – mondta: „Európának meg kell nehezítenie az Afrikaiak számára, hogy elérjék a kontinenst a tranzitutak révén.”

Mindez persze igaz. Európa egyszerűen nem lehet az otthona mindenkinek Afrikából, a Közel-Keletről, vagy a Távol-Keletről, akinek sikerül átkelnie egy viszonylag keskeny víztömegen (a legtöbb Európai ország már így is többszörösen túlterheli a saját biokapacitását, ami alól csak a skandináv országok, a balti államok, Oroszország és Románia a kivétel – a szerk.). Az európaiak ezt már régóta tudják. Egyesek ki is fejezték ezt – amiért erősen kritizálja őket a fősodrású média és a politikai osztály (hazánk ilyen téren kivétel – szerk.). De talán most, hogy egy elismert és biztosan nem-náci filantrópus, mint Bill Gates is megjegyezte, valami változni fog. Talán túl sokat remélünk a Nyugat-Európai politikai osztálytól, ha azt várjuk, hogy odafigyelnének a tanácsára. De talán megzabolázza a közvélemény által kifejezett ésszerű aggodalmak iránti megvetésüket.

Forrás: Douglas Murray, 2017 Július 9. – londoni brit szerző, kommentátor és közügy-elemző
Fordította: Sztella Nóra Kántor

Karbonlábnyom-túllövés a megértés szintjére

hétfő, július 17th, 2017

Minden ország esetén a bal oldali diagram az egy főre jutó biokapacitást, a jobb oldali pedig az egy főre jutó ökolábnyomot mutatja. Az országok karbonlábnyom-túllövése azt jelenti, hogy az általuk kibocsátott üvegházhatású gázok megkötéséhez nincs elég vegetáció (elsősorban erdő). A világ karbonlábnyoma az ökolábnyom legdinamikusabban növekvő része, ráadásul globálisan tekintve pusztulnak az erdők.

Karbonlábnyom-túllövés a megértés szintjére - ClimeNews - Hírportál

Az egyre kevesebb erdőre tehát egyre több ÜHG-kibocsátás jut. Amit a növények nem tudnak megkötni, az felhalmozódik a légkörben, ami súlyosbítja a klímaváltozást, valamint az óceánokba, amik emiatt elsavasodnak. A korallok rendkívül érzékenyek a víz kémhatására, emiatt mára már elpusztult a felük. Pusztulásuk a halállományt is negatívan érinti. Japán hatalmasra duzzadt lakossága etetése érdekében nem csak saját, belföldi halászterület terheli túl, de az egész Csendes-óceánt, tovább súlyosbítva a tengeri halak pusztulását. Egyre több halászterületen omlik össze a halállomány, és ez is hozzájárul az élelmiszerek árának emelkedéséhez.

Bár a diagramon nem látszik (mivel összesítve nézi a területeket), Magyarország mezőgazdasági területeinek jelentős része ki van téve a talajpusztulásnak; 25%-a az eróziónak, 15%-a pedig a deflációnak.[1] Ez alapvetően versengésnek köszönhető, ami a talajt kizsákmányoló gazdálkodáshoz vezet, ahol a talajvédelem háttérbe szorul a rövidtávú profitérdekekkel szemben, illetve egyáltalán a versenyben maradásra való törekvés miatt (ahelyett, hogy a piacokért való versengés helyett közösségi támogatású mezőgazdálkodást folytatnának, ahol megbeszélten a helyi közösségnek termelik az élelmiszert).

Sztella Nóra Kántor

A képen szereplő adatok forrás: http://data.footprintnetwork.org/compareCountries.html
[1] http://enfo.hu/mokka/db2/glossary.php?lang=hu&show_hun=on&show_en=on&search_type=term&pattern=er%F3zi%F3