JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.

Archive for szeptember 15th, 2017

Ömleni fog a metán a légkörbe!

péntek, szeptember 15th, 2017

Ömleni fog a metán a légkörbe! – Megállíthatatlan az állandóan fagyott talajú területek eltűnése. A klímaváltozás miatt megállíthatatlan a hideg, állandóan fagyott talajú területek csökkenése, 2100-ra szinte teljesen el fognak tűnni a kutatók szerint.

Metánban gazdag termokarsztos tavak kialakulása ott, ahol korábban még fagyott volt a talaj. - Hudson Bay, Kanada, 900 kilométerre Grönlandtól.

Az Exeteri és Helsinki Egyetem, valamint a Finn Meteorológiai Intézet tudósai megfigyelték azokat természetes folyamatokat, melyeket a fagy és a hó idéz elő ezekben a zónákban. Eredményeik szerint – és a jövőbeli szén-dioxid-kibocsátás legoptimistább becsléseit tekintve – a periglaciális zónák kiterjedése 2050-re drámaian csökkenni fog, 2100-ra pedig szinte teljesen eltűnnek.

Ennek nagy hatása lehet a tájra és a fajok sokszínűségére, ráadásul felerősítheti a visszacsatolást, vagyis a klímaváltozás hatásait erősítő vagy gyengítő folyamatokat.

Mi történik a permafroszt olvadásának következtében?

  • Nukleáris hulladékok olvadnak ki és felszínre kerülnek a szunnyadó vírusok és baktériumok. (A tudósok attól tartanak, hogy akár jégkorszaki betegségek is felüthetik a fejüket.)
  • Óriási mértékű metán szabadul fel – üvegházhatása huszonháromszor erősebb a szén-dioxidnál (sőt, egy új kutatás szerint annál 25x nagyobb!)
  • Ördögi kör: Minél több metán szabadul fel, annál nagyobb mértékben nő a hőmérséklet – így méginkább gyorsul az olvadás, azaz még több metán szabadul fel.

“Az eredmények alapján mélyreható változások várhatóak a preiglaciális zónákban, tekintet nélkül a klímaváltozás mértékének csökkentését célzó intézkedésekre” – mondta Juha Aalto szakértő. “Sajnos úgy tűnik, hogy az általunk vizsgált, a fagy által irányított folyamatok közül több már most olyan szélsőséges klímában létezik, amelyben még éppen lehetségesek” – tette hozzá.

“Ezek alapján úgy tűnik, a jövőben várható ezen folyamatok működésében egy átbillenési pont, alapvető változások következnek be a talaj állapotában és a légköri visszacsatolásokban” – fejtette ki a szakértő.

Stephan Harrison, az Exeteri Egyetem tudósa szerint a projekt során különböző modellek segítségével bemutatták, hogy ebben az évszázadban a geológiai folyamatok és az ökoszisztémák nagy tengerszint feletti magasságban, valamint az északi és déli területeken alapvetően változnak meg a klímaváltozás nyomán.

Becsléseik szerint az általuk vizsgált észak-európai terület periglaciális zónáinak kiterjedése 72 százalékkal csökkenni fog. 2100-ra pedig ilyen zónák csak a magashegyi területeken fognak létezni.

Miska Luoto, a Helsinki Egyetem tudósa kiemelte, hogy mindez jelentős változást okoz az észak-európai növények életében is. Sok ritka faj csak fagyos területeken él meg, így az ilyen különleges adottságú területek eltűnése miatt csökken a fajok sokszínűsége.

A kutatók munkájukat és eredményeiket a Nature Communications című szaklapban mutatták be, melyről a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál közölt cikket.

Termokarsztos tavak: Wikipedia / Szerző: Steve Jurvetson

Forrás: MTI