JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.

5 évvel a kolontári vörösiszap-katasztrófa után

5 évvel a kolontári vörösiszap-katasztrófa után: mi kell a jövőbeni balesetek elkerüléséhez?

A Greenpeace Magyarország és az EMLA Egyesület közös sajtóközleménye

5 évvel a kolontári vörösiszap-katasztrófa után - ClimenewsA kolontári vörösiszap-katasztrófa után 5 évvel még mindig nincsen érvényben olyan jogszabály, amely valóban biztosítani tudná, hogy a szennyező fizessen. Emellett a hatóságok munkája sem megfelelő, amire ékes bizonyíték az egykori Budapesti Vegyiművek területének kaotikus állapota a főváros belsejében. A Greenpeace és az EMLA szerint ezért új, a valós környezeti felelősséget garantáló jogszabályokra és független, erős hatóságokra van szükség.

5 éve történt a kolontári vörösiszap-katasztrófa. A területet megtisztították, a házak újjáépültek. Bár a polgári perek még folynak, egy dologban biztosak lehetünk: a közel 40 milliárd forintos kármentesítési költség töredékét sem tudja fedezni a katasztrófát okozó MAL Zrt. A cég 10 millió forintos biztosítása, de még egyéb vagyona sem fedezi a károkat.

Annak idején, a katasztrófa után több ígéret is elhangzott arra, hogy a jövőben valós pénzügyi garanciát várnak majd el a veszélyes anyagokkal dolgozó cégektől. Mégsem született meg mind a mai napig olyan jogszabály, amely garantálná „a szennyező fizet”-elv gyakorlati érvényesítését, és a károkért felelős vállalkozások pénzügyi helytállását a környezetben általuk okozott károkért.

Így valószínű, hogy a jövőben is sok tízmilliárd forintnyi közpénz megy majd el olyan kármentesítésekre, amikor az állam áll helyt a valódi felelősök helyett.

A környezetvédelmi törvény megteremti annak az elvi lehetőségét, hogy a környezetre potenciálisan veszélyes tevékenységek folytatóit a hatóság környezetvédelmi biztosíték adására vagy biztosítás kötésére kötelezze. Az idetartozó tevékenységek listáját, továbbá a biztosíték formáját és mértékét, felhasználásának feltételeit, elszámolásának és nyilvántartásának szabályait, illetve a környezetvédelmi biztosítás szabályait kormányrendeletnek kell meghatároznia.

2007-ben az akkori Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium el is készített egy tervezetet, amely a mai napig interneten is hozzáférhető. [1] Ám érdemi előrelépés az ügyben azóta sem történt: a szükséges kormányrendelet megszületése máig várat magára.

A Greenpeace és az EMLA ezért felszólítja a kormányzatot, hogy mielőbb alkossa meg a valós környezeti felelősséget garantáló jogszabályokat, hogy mindig a szennyező fizessen.

Egy környezetvédelmi biztosítéki/biztosítási rendszer kiépítése önmagában még nem akadályozza meg a kolontári vagy éppen a budapesti Illatos úti szennyezéshez hasonló jövőbeni katasztrófákat és környezetkárosodásokat. De legalább arra ösztönzi az üzemeltetőket és a biztosítótársaságokat, hogy a balesetek, szennyezések megelőzése prioritás legyen számukra.

A pénzügyi felelőségen túl a balesetek, szennyezések megelőzése érdekében szükség van hatékony, kellő anyagi és személyi erőforrásokkal rendelkező, képzett és független hatósági rendszerre is.

A Greenpeace és az EMLA szerint halaszthatatlanul meg kell erősíteni a hatóságokat, és biztosítani azok politikai és egyéb érdekektől való függetlenségét.

Csak ilyen független és erős hatóságok tudnák csak megfelelően előírni a szükséges szigorú engedélyezési feltételeket, hatékonyan ellenőrizni azokat, és a jogszabályokban foglaltakat következetesen érvényesíteni a szennyezések megelőzése, valamint a már bekövetkezett balesetek gyors és hatékony kezelése érdekében.

Jegyzetek:
[1] http://www.kvvm.hu/cimg/documents/Biztositek_tervezet_10.pdf

A Greenpeace Kolontáron készült képei copyright feltüntetése mellett szabadon felhasználhatók:
https://www.flickr.com/photos/greenpeacehu/albums/72157659365561431

Forrás: Greenpeace – Budapest-Kolontár, 2015. október 2. – sajtóközlemény