5 évvel a kolontári vörösiszap-katasztrófa után

5 évvel a kolontári vörösiszap-katasztrófa után: mi kell a jövőbeni balesetek elkerüléséhez?

A Greenpeace Magyarország és az EMLA Egyesület közös sajtóközleménye

5 évvel a kolontári vörösiszap-katasztrófa után - ClimenewsA kolontári vörösiszap-katasztrófa után 5 évvel még mindig nincsen érvényben olyan jogszabály, amely valóban biztosítani tudná, hogy a szennyező fizessen. Emellett a hatóságok munkája sem megfelelő, amire ékes bizonyíték az egykori Budapesti Vegyiművek területének kaotikus állapota a főváros belsejében. A Greenpeace és az EMLA szerint ezért új, a valós környezeti felelősséget garantáló jogszabályokra és független, erős hatóságokra van szükség.

5 éve történt a kolontári vörösiszap-katasztrófa. A területet megtisztították, a házak újjáépültek. Bár a polgári perek még folynak, egy dologban biztosak lehetünk: a közel 40 milliárd forintos kármentesítési költség töredékét sem tudja fedezni a katasztrófát okozó MAL Zrt. A cég 10 millió forintos biztosítása, de még egyéb vagyona sem fedezi a károkat.

Annak idején, a katasztrófa után több ígéret is elhangzott arra, hogy a jövőben valós pénzügyi garanciát várnak majd el a veszélyes anyagokkal dolgozó cégektől. Mégsem született meg mind a mai napig olyan jogszabály, amely garantálná „a szennyező fizet”-elv gyakorlati érvényesítését, és a károkért felelős vállalkozások pénzügyi helytállását a környezetben általuk okozott károkért.

Így valószínű, hogy a jövőben is sok tízmilliárd forintnyi közpénz megy majd el olyan kármentesítésekre, amikor az állam áll helyt a valódi felelősök helyett.

A környezetvédelmi törvény megteremti annak az elvi lehetőségét, hogy a környezetre potenciálisan veszélyes tevékenységek folytatóit a hatóság környezetvédelmi biztosíték adására vagy biztosítás kötésére kötelezze. Az idetartozó tevékenységek listáját, továbbá a biztosíték formáját és mértékét, felhasználásának feltételeit, elszámolásának és nyilvántartásának szabályait, illetve a környezetvédelmi biztosítás szabályait kormányrendeletnek kell meghatároznia.

2007-ben az akkori Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium el is készített egy tervezetet, amely a mai napig interneten is hozzáférhető. [1] Ám érdemi előrelépés az ügyben azóta sem történt: a szükséges kormányrendelet megszületése máig várat magára.

A Greenpeace és az EMLA ezért felszólítja a kormányzatot, hogy mielőbb alkossa meg a valós környezeti felelősséget garantáló jogszabályokat, hogy mindig a szennyező fizessen.

Egy környezetvédelmi biztosítéki/biztosítási rendszer kiépítése önmagában még nem akadályozza meg a kolontári vagy éppen a budapesti Illatos úti szennyezéshez hasonló jövőbeni katasztrófákat és környezetkárosodásokat. De legalább arra ösztönzi az üzemeltetőket és a biztosítótársaságokat, hogy a balesetek, szennyezések megelőzése prioritás legyen számukra.

A pénzügyi felelőségen túl a balesetek, szennyezések megelőzése érdekében szükség van hatékony, kellő anyagi és személyi erőforrásokkal rendelkező, képzett és független hatósági rendszerre is.

A Greenpeace és az EMLA szerint halaszthatatlanul meg kell erősíteni a hatóságokat, és biztosítani azok politikai és egyéb érdekektől való függetlenségét.

Csak ilyen független és erős hatóságok tudnák csak megfelelően előírni a szükséges szigorú engedélyezési feltételeket, hatékonyan ellenőrizni azokat, és a jogszabályokban foglaltakat következetesen érvényesíteni a szennyezések megelőzése, valamint a már bekövetkezett balesetek gyors és hatékony kezelése érdekében.

Jegyzetek:
[1] http://www.kvvm.hu/cimg/documents/Biztositek_tervezet_10.pdf

A Greenpeace Kolontáron készült képei copyright feltüntetése mellett szabadon felhasználhatók:
https://www.flickr.com/photos/greenpeacehu/albums/72157659365561431

Forrás: Greenpeace – Budapest-Kolontár, 2015. október 2. – sajtóközlemény