JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.

A klímaváltozás a turizmusra is hatással van

A közúti baleseti statisztikákban és a turizmusban is kimutathatóak a klímaváltozás hatásai – hangzott el azon a keddi budapesti konferencián, amelyen az Országos Meteorológiai Szolgálat vezetésével, a klímaváltozás következményeiről szóló projektet, illetve annak eredményeit mutatták be.

Lakatos Mónika, a meteorológiai szolgálat éghajlatkutatója elmondta: a projekt során a szakemberek elemezték, hogy az időjárási tényezők milyen hatással vannak a turizmusra. A halálesetek számának hőhullámok okozta növekedését és azt is vizsgálták, hogy a szélsőséges időjárás hogyan hat a közúti balesetek előfordulására. Mindezek alapján középtávú (2021-2050) és hosszú távú (2071-2100) előrejelzéseket is végeztek.
Páldy Anna - A klímaváltozás a turizmusra is hatással van - ClimeNewsAz Országos Közegészségügyi Központ (OKK) főorvosa, Páldy Anna elmondta: a hőhullámos napokban a napi halálozás országos átlagban csaknem 15 százalékkal emelkedett. A számítások alapján a főorvos azt mondta: 2021 és 2050 között a hőhullámos napok száma és “intenzitása” is növekedni fog. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ezek előfordulása az ország különböző területein változó lesz, középtávon jellemzően az Alföld és a Kisalföld térségében okozhat problémákat a nagy hőség.
Később, a 2071 és 2100 közötti időszakban éves szinten, országos átlagban mintegy 600 százalékkal emelkedhet meg “a többlethalálozás” – mondta Páldy Anna, de itt is megjegyezte, hogy e tekintetben is eltérő területi eloszlással számolnak. A legveszélyeztetettebb térségek közül a Nyugat-Dunántúlt és az Északi-középhegység területét emelte ki.
A klímaváltozás okozta sérülékenység vizsgálata, különös tekintettel a turizmusra és a kritikus infrastruktúrára című projekt célja az volt, hogy olyan indikátorokat (jelzőszámokat) határozzanak meg, amelyek alapján az egyes szektorok klímaváltozás hatásainak való kitettségét, sérülékenységét és alkalmazkodási képességét számszerűsíteni lehet. A meteorológiai szolgálat vezetésével, az OKK, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszéke együttműködésével megvalósult projektre 196 ezer eurós forrás állt rendelkezésükre.
Első lépésben – az erről szóló kormányrendelet alapján – kidolgozták az úgynevezett Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszert (NATÉR-t), amelyben a meteorológiai adatokat, modelleket és számításokat foglalták egyetlen adatbázisba – ismertette a Közép- és Kelet-európai Regionális Környezetvédelmi Központ munkatársa, Iványi Zsuzsanna. Reményét fejezte ki, hogy az eddig feltárt tapasztalatokat beépítik többek között a hosszú távú településfejlesztési tervekbe is. Ugyanis – mint megjegyezte – a klímaváltozásnak már most is, Magyarországon is érezhető a hatása. Magyarországon elsősorban a vízzel összefüggő problémák vannak: egyes településeken gyakori, hogy nem tudják elvezetni a nagy mennyiségű csapadékot, míg másutt, például a Kiskunságon a szárazság okoz nehézségeket – jelezte.
A konferencián Tove Skarstein budapesti norvég nagykövet kiemelte: a klímaváltozásnak a turizmusra, a gazdaságra, a kritikus infrastruktúrákra nézve is számos negatív hatása van. Aktuális példaként elmondta: az országát is sújtó áradások is jelzik a helyzet súlyosságát. Bízik benne: a jelenleg is tartó párizsi klímacsúcson sikerül globális megállapodást kötni, s érdemi intézkedések történnek a globális felmelegedés megfékezésére.
A norvég nagykövet utolsó nyilvános szereplésén – mivel mint elmondta, pár héten belül lejár nagyköveti megbízatása – örömét fejezte ki, hogy Magyarország is csatlakozott a klímaváltozás hatásait elemző munkához, a reméli, hogy a folytatáshoz is hozzájut a szükséges forrásokhoz.

Forrás: MTI