Allergiapoklot hoz klímaváltozás

Fokozott szénanáthás tünetek fordulhatnak elő a klímaváltozás miatt, és 2050-ig a parlagfű pollenjére allergiások száma 33 millióról 77 millióra növekedhet Európában – közölte a bécsi orvostudományi egyetem kutatócsoportja.

A kutatók szerint az éghajlatváltozás magasabb pollenAllergiapoklot hoz klímaváltozás - ClimeNewskoncentrációhoz és a parlagfűszezon meghosszabbodásához járulhat hozzá. Európa bizonyos részein szeptember közepétől október közepéig tarthat majd a parlagfűszezon – olvasható a kutatási beszámolóban. Mindez olyan területeken is jellemző lehet majd, ahol eddig még csak ritkán fordult elő szénanátha – közölte az egyetem projektfelelős koordinátora. Olyan országokban, mint Magyarország vagy Horvátország, ahol már fennáll ez a probléma, sokkal súlyosabb lesz a helyzet, de Németországban, Lengyelországban vagy Franciaországban is hasonló állapotok fordulhatnak elő – tette hozzá Michelle Epstein kutató. Hozzátette, hogy a magasabb pollenkoncentráció és a hosszabb szezon súlyosbíthatja a tüneteket.

A becslések szerint az Európai Unióban 55-ről 151 milliárd euróra növekedett az allergiás megbetegedések okozta gazdasági kiadások évi összege, és a magasabb pollenkoncentráció tovább növeli majd a költségeket. A szénanátha allergiától Európa lakosainak 40 százaléka szenvedett már. A parlagfű gyorsan szaporodik, pollenje allergizál. Egy növénynek nagyjából egy milliárd pollenmagja van egy szezonban. Az osztrák polleninformációs szolgálat csütörtökön kiadott figyelmeztetése szerint az ország keleti és déli részén fordulhat elő nagyobb parlagfű-pollenkoncentráció. A tudományos munkát az unió kutatási keretprogramjában zajló Atopica projektben végezték.

Halálos kórok térnek vissza a felmelegedés miatt

A globális felmelegedés miatt újra megjelennek bizonyos halálos fertőzések. Legutóbb a szokatlanul meleg nyár miatt lépfenében halt meg egy 12 éves fiú a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben, Szibériában. Nem csak északon törnek előre a járványok a fertőzések miatt.
.
A “szibériai fekélyként” is emlegetett lépfenét korábban nyolc rénszarvastenyésztő nomádnál, köztük három gyereknél diagnosztizálták. A járvány megakadályozásának céljából 72 embert – köztük 41 gyereket – helyeztek kórházi megfigyelés alá. A lépfene (antrax) egyes formáiban magas halálozási aránnyal járó fertőző betegség, amelyet a Bacillus anthracis nevű baktérium okoz. A lépfene leggyakrabban kérődzőknél fordul elő, de az embert is megfertőzi. Emberi érintkezés során történt továbbfertőződésre nincs ismert példa, korai szakaszában antibiotikummal gyógyítható. A lezárt övezetből 63 nomádot evakuáltak járványmentes területre. A “szibériai fekély” legutóbb 75 évvel ezelőtt, 1941-ben ütötte fel fejét a térségben. A járvány megjelenésének oka szakemberek szerint a térségben szokatlanul meleg nyár, amelynek során a Jamal-félszigeten 35 fokot is mértek.

„A meleg miatt felolvadt az állandóan fagyott talaj, amelyből így évtizedekkel ezelőtt eltemetett fertőzött állattetemek kerültek elő” – vélekedett a járvány kitörésének okairól Viktor Malejew az orosz fogyasztóvédelmi felügyelet járványügyi szakértője a BBC brit nemzeti rádió műsorában. A szakember szerint több ezerre tehető azoknak a dögkutaknak a száma, amelyekből fertőzések szabadulhatnak ki a globális felmelegedés miatt. „Ezekben a baktériumok még egy évszázaddal később is veszélyesek lehetnek, így nem lehet kizárni a további fertőzéseket sem” – mondta.

Nem csak északon fenyeget

A klímaváltozás által okozott hőmérséklet-emelkedés megnöveli az egyéb, vízben terjedő betegség, mint a malária vagy a dengue-láz – és most a Zika vírus – kockázatát, ahogy a szúnyog populáció megnő és egyre nagyobb területen jelenik meg – olvasható az ENSZ gyermekvédelmi szervezete, az UNICEF a Víz Világnapjára kiadott jelentésében.

Az UNICEF szerint a legveszélyeztetettebb az a 160 millió öt év alatti gyermek, akik a nagy szárazságú területeken élnek Afrikában és Ázsiában. Körülbelül fél milliárdan árvízveszéllyel fenyegetett területeken élnek, legtöbbjük Afrika és Ázsia szubszaharai részein.

Forrás: Piac&Profit