App méri, hogy etikus-e a fogyasztásunk

A pénzünkkel szavazunk nap mint nap: olyan vállalatoktól vásárolunk, amelyek igyekeznek csökkenteni környezeti tehertételüket? Egy amerikai app megmondja, és minden vásárlásunkat osztályozza. Big Data a tudatos fogyasztás szolgálatában.

Éppen tankoltunk a benzinkútnál? Azt az üzemanyagot valahol kitermelték egy olajmezőn, olajfinomítóban feldolgozták és sok-sok tízezer kilométeren át szállították. Éppen vettünk egy napszemüveget vagy pulóvert? Azt valahol Ázsiában éhbérért dolgozó munkások hozták létre. Az ilyen gyárak -úgynevezett sweatshopok- sajnos sosem mennek ki a divatból. 

Persze nem mindenki hagyott fel a Nike cipők vásárlásával, amikor kiderült, hogy gyerekmunkások is közreműködtek a gyártásukban, vagy mondott búcsút az Apple termékeinek, amikor napvilágra került, hogy a Foxconn hogyan nyüstöli a gyári munkásait (akik közül többen öngyilkosságba menekülnek). De vannak, akiknek a vásárlásait befolyásolták ezek a rémisztő sztorik. Akik a lelkiismeretesen szeretnének shoppingolni, azoknak találták ki az Aspirationt.

Voksolunk a forintjainkkal

Az Aspiration egy olyan fintech cég, amely azért hozta létre azonos nevű applikációját, hogy a környezettudatos fogyasztást egyre hatékonyabban tudja végezni minden átlagember.

A zöldek régóta vallják, hogy azoknak a cégeknek a termékeit kellene vásárolnunk, melyek üzletvitelét etikusnak tartjuk. Ideje az értékrendünket a gyakorlatban is alkalmazni a vásárlásainknál. Ideje felelősségteljesen beszerezni a termékeket és szolgáltatásokat, nemcsak a különféle termékek árait összehasonlítva és a márkák vonzerejét figyelembe véve.

Az Egyesült Államokban a fogyasztók naponta 36 milliárd dollárt költenek el, és döntéseik, választásaik nagy részét az árra, a kényelmi értékre és a minőségre alapozzák. Ezen túlmenően azonban más mögöttes tényezők is vannak, amik alapján érdemes választani a különféle márkák között. Nevezetesen az, hogy vásárlásunk milyen lábnyommal bír a világban. Pontosabban két ökoszisztémában. Az egyik a munkavállalói szféra, a másik az bioszféra. Az Aspiration Impact Measurement (vagyis az AIM skála) ezt a kétfajta hatást jelzi.

A karbonlábnyom-kalkulátorok már jó pár éve léteznek, de az Aspiration ennél tovább megy és több területen értékeli a cégeket.

App méri, hogy etikus-e a fogyasztásunk - ClimeNews - Hírportál | Kép: Flickr
Munkavállalókkal való bánásmód

Ez az emberi osztályzat. Az app méri, hogy mekkora az adott cégnél a vezérigazgató és az alkalmazottak bérei közötti különbség, milyen pluszjuttatásokat kapnak a munkavállalók, mennyire érvényesül e téren az egyenlőség a különféle beosztottak között, az állomány mekkora százalékát alkotják nők.

Környezeti hatás

Ez az ökológiai osztályzat. Itt a cég a saját üvegházgáz-emissziót és a teljes karbontlábnyomot mérik. Előbbi ugye a cég saját kibocsátása, utóbbi pedig mindenfajta emisszió, ami az alvállalkozóinál vagy más közvetett módon keletkezik (pl. a produktumába beépített alkatrészek előállításánál, ezek szállításánál stb.). A vízlábnyomot és az energiahatékonyságot is figyelembe veszik.

A cégek fenntarthatóságát 1-től 100-ig terjedő skálán osztályozza az app – a százas érték a legjobb. A Business Insider egy példát ragadott ki: a Starbucks például 78-at kapott, ami a legmagasabb osztályzat a vendéglátóiparban. Az app több mint 5000 cégről nyújt osztályzatot.

Ezen túlmenően az app a felhasználók fogyasztásáról is kikalkulálja. Ezt úgy kell elképzelni, hogy valós időben változik -le vagy felfelé ingadozik- az osztályzat, annak függvényében, hogy éppen mit vásároltunk. Az app minden egyes tranzakciót azonnal értelmez.

Adattömeg

Az Aspirationnek saját fejlesztésű algoritmusa van, amely több mint 75 000-féle(!) adatot vet össze. Az algoritmust persze emberek dolgozták ki, tehát ők táplálták be, hogyan találja meg a szoftver a releváns adatokat.

App méri, hogy etikus-e a fogyasztásunk - ClimeNews - Hírportál | Kép: FreeDigitalPhotos.net/bplanet
Preferencia például, hogy minden adat-setről több forrásból is legyen infó. Ha például egy cég üvegházgát-kibocsátását akarja kalkulálni az algoritmus, de csak egy forrásból van erre vonatkozó számadata, akkor ez kevésbé lesz értékes adat a fenntarthatósági osztályzat összeállításakor – magyarázta a Wired magazin. Az Aspiration “adattudósai” megkeresik azokat a cégeket, melyeket értékelnek, ha nem értenek valamit vagy extra információra van szükségük bizonyos üzletviteli, termelési, logisztikai folyamataik megértéséhez.

Az Aspiration alapítója, Andrei Cherny -Bill Gates korábbi szövegírója- elismerte, hogy az app képtelen minden releváns adatot számításba venni, de idővel egyre jobb és széleskörűbb lesz az adatfeldolgozása.

Az app olyan adatokat használ, amiket általában a hedge fundok és a befektetési (tanácsadó) cégek elemeznek. Olyan cégektől szerzik be az adatokat, melyek arra szakosodtak, hogy munkáltatói adatokat, piaci elemzéseket, közvéleménykutatásokat, a tőzsdei cégek negyedéves jelentéseit analizálják (pl. Thompson-Reuters, HIP Investor1). Az Aspiration algoritmusa ezt az adattömeget rágja át és hasznosítja újra egy más célközönségnek: az átlagfogyasztónak.

Az Aspirationnek eddig 100 000 ügyfele van, melyek-e cégnél vezetett- bankszámláját monitorozza az app. A kliensek kapnak egy Aspiration Summit debit kártyát és az algoritmus pontoz minden egyes vásárlást (ez a személyes “AIM score”). Az AIM-osztályzatokhoz ingyenesen férhetnek hozzá azok, akik letöltötték az appot. Arról nem szól a fáma, hogy akkor miből él meg az Aspiration, de vélhetően a tranzakciókból szed le díjakat, mint pénzügyi szolgáltató, mely a bankszámlát és a bankkártyát adja az ügyfélnek. De ez csak egy feltételezés a részünkről.

Ugyanis 2014-ben, amikor egy évnyi előkészítés után elindult az Aspirationnél a középosztálybeli megtakarításokat megcélzó vagyonkezelői/befektetői szolgáltatás, a Business Insider arról adott hírt, hogy Cherny radikális díjfizetési koncepcióval állt elő: minden ügyfél annyit fizet, amennyit fairnek tart. Igaz, ez a közlés akkor még arra vonatkozott, hogy aki befektet az Aspirationnél, ők szabják meg önállóan a vagyonuk kezelési díját.

Forrás: Business Insider, Wired