JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.

Az adósságmentes pénz

Az adósságmentes pénz esetén nem kell kamatot fizetni, így nem kell újabb és újabb erőforrásokat bevonni a gazdaságba, hogy meg tudjuk fizetni a kamatokat a banki részvényesek felé (a növekedés semmi előnnyel nem jár már a társadalom számára, már csak azért sem, mert a többletjövedelmek a leggazdagabb 1%-hoz jutnak,[1] csak a kamat miatt növekedéskényszerben vagyunk, ami végzetes).

Az adósságmentes pénz - ClimeNews - Hírportál

A pénzteremtés és a kamat egy formában elképzelhető; ha azt csak az állam, ill. áz önkormányzat teheti. Így ugyanis a kamatbevételek nem felhalmozásra, hanem újraelosztásra kerülnek. Nem árt tudni, hogy manapság a pénz többségét nem az állam teremti, hanem a kereskedelmi bankok, kamatterhelt kölcsönök formájában, gyakran spekulációs célokra.[2]

Az automatizáció és komputerizáció miatt az EU-s munkahelyek fele eltűnik 2033-ra.[3] A termelésben tehát egyre kisebb szerepe van az embernek, és egyre nagyobb a robotoknak, szoftvereknek. Mivel már 25%-os munkanélküliségi ráta esetén is destabilizálódik egy társadalom, így teljesen elhibázott stratégia a munkahelyteremtés erőltetése; el kell fogadni, hogy a robotokkal nem tudunk versenyezni, és ehhez kell alakítani az adórendszert. A munkáltatói járulék mintájára bevezetett robotadóból finanszírozni lehet a nyugdíjakat, sőt, akár egyfajta alapjuttatást is (amiben benne van alapvető élelmiszer, némi víz, áram, fűtés, sőt, akár helyi tömegközlekedés – a robotok megtermelik helyettünk, amiket célszerű önkormányzati tulajdonba venni, mert az nem csak akkor termel, ha profitérdeke fűződik hozzá). A jövedelmi plafon elengedhetetlen, ugyanis a túl nagyj jövedelmi különbségek bizonyítottan rontják a közegészséget, azaz a jóllétet.[4]

A profit-alapú termelés is arra ösztönöz, hogy az embereket dolgozóként és fogyasztóként kihasználva átalakítsuk a természeti erőforrásokat pénzzé, miközben egyáltalán nem foglalkozunk az emberi szükségletekkel (csak a fizetőképes kereslettel, amit a reklámok által mesterségesen gerjesztett vágyak hajtanak). A nonprofit-alapú termelés valós alternatíva, a közösségi gazdálkodással kombinálva pedig kifejezetten jól működik, mivel így nem kell piacokat „meghódítani”, csak a helyi közösség szükségleteire koncentrálni. Ehhez nyilván szükséges egy élő helyi közösség.

[1] http://www.businessinsider.com/95-of-income-gains-since-2009-went-to-the-top-1-heres-what-that-really-means-2013-9
[2] http://positivemoney.org/how-money-works/how-much-money-have-banks-created/
[3] http://bruegel.org/2014/07/chart-of-the-week-54-of-eu-jobs-at-risk-of-computerisation/
[4] https://www.ted.com/talks/richard_wilkinson?language=hu

Sztella Nóra Kántor