Az adósságmentes pénz

Az adósságmentes pénz esetén nem kell kamatot fizetni, így nem kell újabb és újabb erőforrásokat bevonni a gazdaságba, hogy meg tudjuk fizetni a kamatokat a banki részvényesek felé (a növekedés semmi előnnyel nem jár már a társadalom számára, már csak azért sem, mert a többletjövedelmek a leggazdagabb 1%-hoz jutnak,[1] csak a kamat miatt növekedéskényszerben vagyunk, ami végzetes).

Az adósságmentes pénz - ClimeNews - Hírportál

A pénzteremtés és a kamat egy formában elképzelhető; ha azt csak az állam, ill. áz önkormányzat teheti. Így ugyanis a kamatbevételek nem felhalmozásra, hanem újraelosztásra kerülnek. Nem árt tudni, hogy manapság a pénz többségét nem az állam teremti, hanem a kereskedelmi bankok, kamatterhelt kölcsönök formájában, gyakran spekulációs célokra.[2]

Az automatizáció és komputerizáció miatt az EU-s munkahelyek fele eltűnik 2033-ra.[3] A termelésben tehát egyre kisebb szerepe van az embernek, és egyre nagyobb a robotoknak, szoftvereknek. Mivel már 25%-os munkanélküliségi ráta esetén is destabilizálódik egy társadalom, így teljesen elhibázott stratégia a munkahelyteremtés erőltetése; el kell fogadni, hogy a robotokkal nem tudunk versenyezni, és ehhez kell alakítani az adórendszert. A munkáltatói járulék mintájára bevezetett robotadóból finanszírozni lehet a nyugdíjakat, sőt, akár egyfajta alapjuttatást is (amiben benne van alapvető élelmiszer, némi víz, áram, fűtés, sőt, akár helyi tömegközlekedés – a robotok megtermelik helyettünk, amiket célszerű önkormányzati tulajdonba venni, mert az nem csak akkor termel, ha profitérdeke fűződik hozzá). A jövedelmi plafon elengedhetetlen, ugyanis a túl nagyj jövedelmi különbségek bizonyítottan rontják a közegészséget, azaz a jóllétet.[4]

A profit-alapú termelés is arra ösztönöz, hogy az embereket dolgozóként és fogyasztóként kihasználva átalakítsuk a természeti erőforrásokat pénzzé, miközben egyáltalán nem foglalkozunk az emberi szükségletekkel (csak a fizetőképes kereslettel, amit a reklámok által mesterségesen gerjesztett vágyak hajtanak). A nonprofit-alapú termelés valós alternatíva, a közösségi gazdálkodással kombinálva pedig kifejezetten jól működik, mivel így nem kell piacokat „meghódítani”, csak a helyi közösség szükségleteire koncentrálni. Ehhez nyilván szükséges egy élő helyi közösség.

[1] http://www.businessinsider.com/95-of-income-gains-since-2009-went-to-the-top-1-heres-what-that-really-means-2013-9
[2] http://positivemoney.org/how-money-works/how-much-money-have-banks-created/
[3] http://bruegel.org/2014/07/chart-of-the-week-54-of-eu-jobs-at-risk-of-computerisation/
[4] https://www.ted.com/talks/richard_wilkinson?language=hu

Sztella Nóra Kántor