Az Arktiszi-óceánból ömlik a metán

jeges tengerJelentősen hozzájárulhat egy erőteljesen üvegházhatású gáz, a metán kibocsátáshoz az Arktiszi-óceán – közölték amerikai kutatók a Nature Geoscience című szakfolyóiratban. A kutatók 2009-ben és 2010-ben összesen ötször repültek a terület fölé, és mérték a légkör metántartalmát az északi 82. szélességi foknál. A Caltech (Kaliforniai Műszaki Egyetem) munkatársai azt is felvetik tanulmányukban, hogy ez egy újfajta zavaró folyamat következménye lehet, ami felgyorsíthatja a globális felmelegedést.

Korábbi vizsgálatokban megállapították, hogy a szibériai és észak-amerikai permafrost (örökké fagyott talajréteg) felengedésekor metánt bocsát ki, amely előtte millió évekig elzárva volt a talajban. Az így kibocsátott metán hozzájárul a felmelegedéshez, ami aztán újabb metán légkörbe kerüléséhez vezet, így kialakul egy gyorsuló körfolyamat.

Eric Kort és kutatócsoportja elsőként vetette fel annak lehetőségét, hogy efféle gázkibocsátás nemcsak az olvadó permafrostnál, de a melegedő tengervíznél is előfordul.

A metán 20-szor hatékonyabb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid. A II. világháborút követően az iparosodás következtében gyorsan emelkedett a gáz légkörbeli szintje, majd az 1990-es években stabilizálódott, ám az utóbbi években ismét növekedésnek indult. A kutatók mérései azt mutatták, hogy a metán koncentrációja az óceán egyes területei fölött összevethető a Szibéria keleti partjainál, az olvadó permafrost fölött mért értékekkel.

Tisztázatlan egyelőre, hogy a tengervíz metántartalma honnan származik, a kutatók egyik elképzelése szerint az óceán felszínén élő mikrobák termelhetik. A körülbelül 10 millió négyzetkilométernyi Arktiszi-óceánba nyaranta nagy mennyiségben olvad jég, “a most mért metánkibocsátási arány globális következményekkel járhat” – írták a tanulmány szerzői.

(Forrás: MTI)