Az Európai Városok Chartája a Fenntarthatóság Felé (Az Aalborgi Charta)

(ahogyan a Fenntartható Városok Európai Konferenciája elfogadta 1994. május 27-én, Aalborgban, Dániában)

I. rész: Együttes Nyilatkozat: Az Európai Városok a Fenntarthatóság Felé
II. rész: Az Európai Fenntartható Városok Kampánya
III. rész: Részvétel a Helyi Agenda 21 folyamatban: Helyi Akciótervek a Fenntarthatóság Felé

I. rész
Együttes Nyilatkozat: Az Európai Városok a Fenntarthatóság Felé

1.1. Az európai városok feladatai

Mi, az Chartát aláíró európai városok, kinyilvánítjuk, hogy a történelem fejlődése során városaink birodalmak, nemzetállamok, különböző rezsimek alatt éltek és azokat túlélték, fennmaradtak, mint a társadalmi élet központjai, a gazdaság folytatói, a kultúra, a hagyomány és a tradíció őrizői. A családokkal és a szomszédok közösségeivel együtt, a városok az állam és a társadalom alapvető részeivé váltak. A városok lettek az ipar, a kézművesség, a kereskedelem, az oktatás és a kormányzás központjai.

Megértettük, hogy a jelenlegi városi életforma, különösen a munka és a funkciók megosztása, a területhasználat, a közlekedés, az ipari termelés, a mezőgazdaság, a fogyasztás és a szabadidős elfoglaltságok, tehát az élet jelenlegi szervezése alapvetően felelősek számos környezeti problémáért, mellyel ma az emberiség szembenéz. Ez különösen igaz azért, mert Európa lakosainak 80 %-a városi körzetekben lakik.

Tudomásul vesszük, hogy az erőforrások fogyasztásának jelenlegi mértéke az iparosodott országokban nem érhető el a ma élő valamennyi ember számára, még kevésbé a jövő generációk számára anélkül, hogy ezzel ne rombolnánk a természeti erőforrásokat.

Meggyőződtünk arról, hogy a fenntartható emberi élet nem érhető él a fenntartható helyi közösségek nélkül. Az önkormányzat áll a legközelebb a lakosokhoz és osztozik a felelősségben a központi kormányokkal az emberiség és a természet jólétének minden területén. Éppen ezért, a városok a változó életstílus, termelés, fogyasztás és területhasználati szokások kulcsszereplői.

1.2. A fenntarthatóság fogalma és elvei

Mi, a városok megértjük, hogy a fenntartható fejlődés eszméje hozzásegít minket ahhoz, hogy a természet eltartó képességéhez igazítsuk életvitelünket. Keressük a társadalmi igazságosságot, a fenntartható gazdaságot, és a környezeti fenntarthatóságot. A társadalmi igazságosság szükségképpen a gazdasági fenntarthatóságon és igazságosságon alapul, amely környezeti fentarthatóságot kíván meg.

A környezeti fenntarthatóság a természeti tőke megtartását jelenti. Azt követeli meg tőlünk, hogy a megújul erőforrások, víz és energiaforrások használatának mértéke ne haladja meg azt a mértéket, amellyel a természeti rendszerek helyreállítják magukat, illetve a nem megújuló erőforrások felhasználása ne haladja meg azt a mértéket, amellyel a fenntartató megújuló erőforrások felválthatják azokat. A környezeti fenntarthatóság ugyancsak magában foglalja azt, hogy a kibocsátott szennyezőanyagok mértéke nem lépje túl azt a mértéket, mellyel a levegő, víz és talaj képes azokat befogadni és feldolgozni.

Tovább lépve, a környezeti fenntarthatóság magában foglalja a biodiverzitás megőrzését; az emberi egészséget; akárcsak a levegő, a víz és a talaj minőségét, amely elegendő az emberi élet és jólét megőrzéséhez, de ugyancsak az állatok és növények életének megőrzéséhez mindörökre.

1.3. Helyi stratégiák a fenntarthatóság felé

Meg vagyunk győződve arról, hogy a város a legnagyobb egység, amelyik alkalmas arra, hogy alapvetően befolyásoljon számos város építési, gazdasági, társadalmi, politikai, természeti erőforrás és környezetvédelmi egyensúly hiányt, amely modern világunkat károsítja és egyben a legkisebb egység, melyen belül a problémák megfelelő integrációban, holisztikus és fenntartható módon közelíthetők meg. Minden városnak, tehát meg kell találni a saját utat a fenntarthatósághoz. Integrálnunk kell a fentarthatóságot minden politikánkba, és erőfeszítéseket kell tenni a helyileg legalkalmasabb stratégiák kimunkálására.

1.4. A fenntarthatóság mint kreatív, helyi és egyensúlyt kereső folyamat

Mi, a városok felismerjük, hogy a fenntarthatóság nem vízió és nem is változatlan állapot, hanem kreatív, helyi és egyensúlyt kereső folyamat, amely kiterjed a helyi döntéshozatal minden területére. Állandó visszacsatolást jelent a városi menedzsmentnek, alapot adva a városi ökoszisztéma egyensúlyának megteremtésére. A városi vezetés olyan kiépítésével, amely az ilyen folyamattal kapcsolatos alapvető információkra épít, a város mint szerves egész jelenik meg és ez befolyásolja majd minden jelentős tevékenységét. Az ilyen folyamaton keresztül a város és annak polgárai tájokozottak a választás lehetőségéről. A fenntarthatóságra épülő vezetési stílus mellett a döntések nem csupán a jelenlegi csoportok érdekeit képviselik, hanem a jövő nemzedékekét is.

1.5. A problémák megoldása az együttműködés keretében

Mi, a városok belátjuk, hogy a város nem engedheti meg magának, hogy a problémáit a tágabb környezetbe vagy a jövőbe származtassa át. Éppen ezért, bármely probléma és egyensúlyi hiány a városon belül vár megoldásra, elsősorban helyi szinten, vagy össze kell fogni valamely nagyobb egységgel regionális vagy nemzeti szinten. Ez a probléma megoldása az együttműködés segítségével. Ennek az elvnek a megvalósítása minden városnak jelentős szabadságot ad saját tevékenysége meghatározásához.

1.6. A városi gazdaság a fenntarthatóság felé

Mi, a városok, megértjük, hogy a természeti erőforrások, mint az levegő, a talaj, a víz és az erdők, a gazdasági fejlődés korlátozó tényezőjévé váltak. Éppen ezért mindezen tőkébe nekünk is kell beruháznunk. A prioritások megfelelő kialakítása megköveteli:

1. A beruházásokat annak érdekében, hogy fenntartsuk az olyan megmaradt természeti tőkét, mint a felszín alatti vizek, a talaj, a ritka fajok élőhelyeit;
2. hogy segítsük elő a természeti tőke növekedését a jelenlegi kiaknázás szintjének csökkentésével, mint amilyen a nem megújuló energia használatának csökkentése;
3. a beruházásokat annak érdekében; hogy csökkenjen a természeti tőkére nehezedő nyomás, a megművelt természeti erőforrások kiterjesztésével, mint amilyenek a parkok a városon belül, annak érdekében hogy a felüdülési igények nem a természetes erdőkre nehezedjenek; és
4. a termékek véghasználati hatékonyságának növelését, mint az energia hatékony építkezés, a környezetbarát városi közlekedés.

1.7. Társadalmi igazságosság a városi fenntarthatóságért

Mi, a városok, tudatában vagyunk annak, hogy a környezeti problémák legjobban a szegényeket sújtják (mint a közlekedés zaja és légszennyezése, a szolgáltatások hiánya, az egészségtelen lakáskörülmények, a szabad tér hiánya) és ők a legkevésbé képesek a problémák megoldására. A gazdaság aránytalan elosztása a nem fenntartható magatartáshoz vezet és mind nehezebbé teszi a változtatást. Célunk az emberek alapvető szociális igényeinek integrált kezelése az egészségügyi ellátás, a foglalkoztatás és az építési programok környezetvédelemmel történő együttes kezelését jelentve. Az a szándékunk, hogy tanuljunk a fenntartható életstílus kezdeti tapasztalataiból, így dolgozhatunk a polgárok életminőségének javításán anélkül, hogy a fogyasztás egyszerű maximalizálására törekednénk.

Megkíséreljük a munkaalkalmak megteremtését, melyek hozzájárulnak a közösség fenntarthatóságához és a munkanélküliséget csökkentik. Amikor álláshelyeket keresünk, a gazdasági lehetőségek hatásait a fenntarthatóság szempontjából mérjük fel, hogy hosszabb távú állásokat teremtsünk és hosszabb távon használható termékeket, a fenntarthatóság elvének megfelelően.

1.8. Fenntartható földhasználat

Mi, a városok, felismerjük a hatékony földhasználat és a fejlesztési tervezés fontosságát, mely magában foglalja a tervek környezeti hatásainak stratégiai felmérését is. Ki kell használni a hatékony tömegközlekedés és energiahasználat lehetőségét, melyet a nagyobb népsűrűség jelent, amellett, hogy a fejlesztés emberi léptékét is meg kell őrizni. A belső városi területek felújításának programjai és az új külvárosi területek alakítása során a funkciók vegyítése révén a mobilitás csökkentése irányába kell törekedni. A megfelelő regionális egymásrautaltság fogalma lehetővé teszi, hogy a város és a vidék közötti mozgás egyensúlyba kerüljön a környező területek erőforrásainak megfelelő használata révén.

1.9. Fenntartható városi közlekedési szokások

Mi, a városok törekszünk arra, hogy a társadalmi jólét és a városi életforma kevesebb közlekedéssel legyén elérhető. A fenntartható város számára alapvető a kényszerű mozgások csökkentése és a motorizált közlekedés fejlesztés szükségtelen támogatásának megszüntetése. Prioritást kell biztosítani a közlekedés ökológiailag megfelelő formái számára (mint a gyaloglás, a kerékpározás, a tömegközlekedés) és tervezési elképzeléseink, középpontjába kell állítani e törekvéseket. A motorizált egyén azt jelenti, hogy a tömegközlekedésnek kiegészítő szerep jut, megkönnyítve a helyi szolgáltatások elérhetőségét és a város gazdasági életének megmaradását.

1.10. A globális klíma iránti felelősség

Mi, a városok megértjük, hogy a globális felmelegedés jelentős kockázati tényező a természetes és épített környezet számára, és a következő emberi generációk érdekében megfelelően stabilizálni kell és csökkenteni az üvegház hatású gázok kibocsátását a légkörbe, amilyen gyorsan ez csak lehetséges. Fontos emellett a globális biomassza erőforrások megőrzése, mint az erdők és a fitoplankton, amelyek az Föld szénforgalmában jelentős szerepet kapnak. A fosszilis energiaforrásból származó emissziójának csökkentése megköveteli az alternatívákon alapuló kezdeményezések megértését a városi környezetben, mint energiaszisztémában is. Az egyetlen fenntartható lehetőség a megújítható energia alkalmazása.

1.11. Az ökoszisztéma mérgezésének megelőzése

Mi, a városok, tudatában vagyunk annak, hogy mind mérgezőbb és károsabb anyagok jutnak a levegőbe, vízbe, talajba, élelmiszerekbe és mindez egyre növekvő fenyegetést jelent az emberi egészség és az ökoszisztéma számára. Minden erőfeszítést meg kell tenni a további szennyezés megállítása és azok forrásnál való megszüntetése érdekében.

1.12. A helyi önkormányzás mint alapfeltétel

Mi, a városok, meggyőződésünket fejezzük ki arról, hogy rendelkezésünkre áll az erő, a tudás és a kreatív lehetőség az élet fenntartható fejlesztése, illetve a városok fenntartható kialakítása és üzemeltetése irányában. Mint a helyi közösségek demokratikusan megválasztott képviselői; készek vagyunk felvállalni a városok fenntarthatóvá alakításának felelősségét. Annak mértéke, hogy a városok mennyiben felelnek meg ennek a kihívásnak, függ attól is, hogy mennyire van joguk az önkormányzáshoz, a szubszidiaritás elvének megfelelően. Alapvető feltétel, hogy megfelelő hatáskörök legyenek helyi szinten és az önkormányzatok megfelelő anyagi alapokkal rendelkezzenek.

1.13. A polgárok mint kulcsszereplők és a közösség bevonása

Mi, a városok, az Agenda 21, a Riói Föld Csúcstalálkozó dokumentuma által adott felhatalmazás alapján a közösség minden szektorával – polgárok, gazdaság, érdekcsoportok együtt tevékenykedünk amikor kialakítjuk saját helyi Agenda 21 terveinket. Felismerjük az Európai Unió Ötödik Akcióprogramja – A fenntarthatóság felé – alapvető fontosságát és az abban foglalt felelősséget, amely megoszlik a közösség minden szektora között. Éppen ezért munkánkat az érintettek együtt működésére alapozzuk. Biztosítjuk, hogy minden polgárnak és érdekcsoportnak legyen joga az információhoz való hozzáférésre és részt vegyen a helyi döntéshozatali eljárásokban. Keressük a lehetőséget a fenntarthatóság oktatására, nem csupán a széles közösség, hanem a helyi önkormányzatok választott képviselői és tisztviselői irányában is.

1.14. A fenntarthatóság felé törekvő városi management intézményei és eszközei

Mi, a városok, alkalmazni fogjuk azokat a politikai és technikai eszközöket és intézményeket, amelyek a városi management ökoszisztéma szempontú megközelítéséhez szükségesek. Az eszközök széles körét vesszük igénybe, egyebek között a környezeti adatok gyűjtését és feldolgozását, a környezeti tervezést, a szabályozó, gazdasági és tájékoztatási eszközöket, mint amilyenek a jogszabályok, adók és díjak; a tudatformálást eszközeit, melyben a társadalmi részvétel is benne foglaltatik. Keressük az új környezetvédelmi szempontú költségvetés kialakításának módját, amely lehetővé teszi a természeti erőforrások gazdaságos alkalmazását, illetve a rendelkezésre álló mesterséges erőforrás – a pénz – megfelelő használatát.

Tudatában vagyunk annak, hogy politika-formáló és ellenőrző törekvéseinket, különösen amit a környezeti monitoring, auditálás, hatásvizsgálat, ellenőrzés, jelentéstétel kérdéseit illeti az indikátorok különböző típusaira kell alapozni, melyek magukban foglalják a városi környezetminőség, a városi szokások és mozgások, és különösképpen a városi fenntarthatóság mutatóit is.

Mi, a városok, felismerjük, hogy a környezeti érdekeket figyelembe vevő politikákat és tevékenységeket szerte Európában már sikerrel alkalmazták. Annak ellenére, hogy ezen eszközök értékes szerepet játszanak nem változtatták meg eddig a társadalom nem fenntartható fejlődését. A városok, ökológiai nézőpontra alapozva kiváló helyzetben vannak, hogy megtegyenek minden lépést a politikák és tevékenységek olyan értelmű integrálása érdekében, amely teljes körű fenntartható fejlesztést biztosít. Mindezen folyamatban fejlesztenünk kell stratégiáinkat, a gyakorlatba is át kell ezeket ültetni és meg kell osztani tapasztalatainkat.

II. rész
Az Európai Fenntartható Városok Kampány

Mi, európai városok, jelen charta aláírói, együtt törekszünk a fenntartható fejlődésre egy olyan folyamatban, ahol egymás tapasztalataiból és sikeres helyi példákból tanulunk. Erősítjük egymást hosszú távú helyi akcióprogramok kidolgozásában (Helyi Agenda 21-ek), ennek érdekében erősítjük a hatóságok közötti együttműködést és mindezt a folyamatot az Európai Unió városi környezet terén tett lépéseihez igazítjuk.

A fentiek érdekében kezdeményezzük az Európai Fenntartható Városok Kampányát amely erősíti és támogatja a városok munkáját a fenntarthatóság irányában. A Kampány első lépése egy kétéves periódust jelent, amelynek végeztével a folyamatot értékeljük a Fenntartható Városok Második Európai Konferenciáján, 1996-ban.

Minden helyi önkormányzatot meghívunk, akár város vagy megye, és az európai önkormányzatok minden szövetségét, hogy csatlakozzanak a Kampányhoz, jelen Charta elfogadásával és aláírásával.

Európa minden jelentős helyi önkormányzati szövetségét kérjük, hogy működjön közre a Kampányban. Koordinálós Bizottságot hozunk létre, amely ezen szövetségek képviselőiből áll. Megfelelő intézkedéseket teszünk azon önkormányzatok érdekében, melyek nem tagjai az szövetségeknek.

A Kampány elsődleges céljainak a következőket tartjuk:

• az európai városok közötti kölcsönös támogatás elősegítése a fenntarthatóság felé törekvő politikák kialakítása, fejlesztése és megvalósítása terén;
• a jó példák gyűjtése és terjesztése;
• a helyi önkormányzatok között a fenntarthatóság eszméjének terjesztése;
• a Charta további aláíróinak gyűjtése;
• megszervezni egy éves Fenntartható város díj-at;
• politikai javaslatokat kidolgozni az Európai Bizottságnak;
• Fenntartható Városok Jelentése számára anyagot szolgáltatni;
• támogatni a helyi politikusokat az Európai Unió által kiadott javaslatok és jogalkotás megvalósítása érdekében;
• kiadni egy Kampány folyóiratot.
Mindezen tevékenységék szükségessé teszik a Kampány koordináció létrehozását. Meghívunk minden szervezetet, hogy aktívan támogassa a Kampányt.

III. rész
Részvétel a Helyi Agenda 21 folyamatban:
Helyi Akciótervek a Fenntarthatóság Felé

Mi, európai városok, jelen Charta aláírói, felhívunk mindenkit a jelen Charta aláírására és az Európai Fenntartható Városok Kampányához való csatlakozásra, annak érdekében, hogy konszenzust alakítsunk ki városainkban a Helyi Agenda 21-ek 1996 végéig történő elfogadása érdekében. Ez megfelel a Riói Föld Csúcs által 1992-ben elfogadott Agenda 21 28. fejezetének. Az egyéni helyi akciótervekkel hozzájárulunk az Európai Unió Fenntarthatóság felé című Ötödik Akcióprogramja megvalósításához. A Helyi Agenda 21 folyamatot jelen Charta I. részének megfelelően alakítjuk.
Javasoljuk, hogy a helyi akciótervek kialakítása során a következő lépéseket tegyük:
• a meglévő tervezési és pénzügyi keretek felismerése, illetve más programok és tervek ismerete;
• a problémák és azok kiváltó okai szisztematikus feltárása, kiterjedt közösségi konzultációk révén;
• a feladatok prioritásainak megállapítása, a fenti problémák fényében;
• a fenntartható közösség eszméjének megteremtése, a közösség minden szektorát magába foglaló részvételi eljárás útján;
• az alternatív stratégiák megfontolása és értékelése;
• hosszú távú helyi fenntarthatóságra törekvő akcióterv kialakítása, amely tartalmazza a mérhető célokat;
• a terv megvalósításának tervezése, amely magában foglalja az időrend kialakítását, illetve a felelősség megosztásáról szóló nyilatkozatokat a felek között;
• a terv megvalósítása ellenőrzésének és jelentései kidolgozásának eljárási rendjét is ki kell alakítani.

Felül kell vizsgálnunk, vajon az önkormányzataink belső felkészülése a feladatra megfelelő és hatékony-e, amely lehetővé teszi a Helyi Agenda 21 kialakítását, magában foglalva a fenntarthatóság felé törekvő hosszú távú akcióterveket is. Szükség lehet erőfeszítésekre, a szervezeti képességek növelése érdekében, amely magában foglalja a politikai feltételek felülvizsgálatát, a közigazgatási eljárásokat, az együttes és interdiszciplináris munkát, a megfelelő emberi erőforrásokat és a hatóságok közötti együttműködést, az egyesületek és hálózatok alkalmazásával együtt.

Aláírva Aalborgban, Dánia,1994. május 27.