JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.

Az ígéret most már nem elég – Aláírták a Párizsi Klímaegyezményt New York-ban

Az ígéret most már nem elég - Aláírták a Párizsi Klímaegyezményt New York-ban - ClimeNews

Ünnepélyes keretek között írták alá a Párizsi Klímaegyezményt New York-ban. A 170 ország- és kormányfő jelenlétében szentesített megállapodás ugyan fontos lépés a klímavédelemben, ám a sok hangzatos ígéret még kevés ahhoz, hogy megmentsük a bolygót. Mi sem járunk élen a klímavédelemben, a magyar kormányzat magasról tesz a környezetünk állapotára.

Több mint 170 állam-és kormányfő jelenlétében írták alá az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodást New Yorkban. A tavaly decemberben született ENSZ- megállapodás új lendületet ad a modern civilizációt már mindennap fenyegető éghajlatváltozás elleni harcnak. Párizs fontos lépés a klímaváltozás elleni harcban: a fejlett és fejlődő országok egyaránt vállalták, hogy csökkentik kibocsátásaikat, és együtt dolgoznak azon, hogy megmentsék a Föld éghajlatát, és az emberi civilizációt.

A lelkesedés oka, hogy ez az első olyan klímavédelmi megállapodás, amely minden országot egy közös cél érdekében egyesít. A közös cél pedig az, hogy a globális átlaghőmérséklet-emelkedés ne érje el a +2 Celsius-fokot az ipari forradalom előtti idők átlagához képest. Ezen felül a felek megállapodtak, hogy megpróbálják az átlaghőmérséklet-emelkedést mindössze +1,5 fokon tartani.

Nem árt az óvatosság

„A párizsi megállapodás és az ahhoz kapcsoló határozat fontos eredmény, és általában is hozzájárulhat a nemzetközi együttműködés erősítéséhez. Ugyanakkor tényleges jelentőségének, hatékonyságának megítélésével egyelőre legalább két okból nagyon óvatosan kell bánni”– írta Faragó Tibor klimatológus, a Szent István Egyetem címzetes egyetemi tanára, aki a Kiotói Jegyzőkönyv létrejötténél képviselte Magyarországot. Az általa említett okok a következők:

  • A megállapodás jelen tartalma alapján nem lehet felmérni, hogy általa elérhető lesz-e a mind kockázatosabbnak látszó globális éghajlatváltozási folyamat megfékezése;
  •  A megállapodás és a határozat nagyon sok, egymással szorosan összefüggő témakörre vonatkozó, de többnyire nem kellően tisztázott rendelkezést tartalmaz. Ezek megfelelő értelmezéséhez, a végrehajtásukhoz elengedhetetlen feltételek, részletek meghatározásához további – több évet igénybe vevő – tárgyalásokra lesz szükség.

Riasztó jelek

Az ígéret most már nem elég - Aláírták a Párizsi Klímaegyezményt New York-ban - ClimeNewsA megállapodás által megnevezett küszöbértékek nehezen lesznek tarthatóak: legalábbis az Egyesült Államok Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatala (National Oceanic and Atmospheric Administration, NOAA) által közzétett mérési eredmények alapján. Eszerint ugyanis az északi féltekén februárban már elérte a globális átlaghőmérséklet emelkedése a 2 Celsius-fokot, míg az 1990–2010 közötti átlagnál 0,5 Celsiussal volt magasabb a hőmérséklet. Ezt Magyarországon is érzékelhettük, februárban több mint 5 Celsius-fokkal volt melegebb, mint a sokéves átlag, és az egész téli időszak 2,3 fokkal enyhébb volt, mint az 1981 és 2000 között megszokott 0 fok körüli hőmérsékletek.

A jelenlegi enyhe időjárás illeszkedik az elmúlt évek sorozatába: 2014-ben és tavaly is lényegesen enyhébb, csapadékosabb telünk volt.

Habár a jelenség csak időszakos, és várhatóan jövőre már minden visszatér a megszokott kerékvágásba, egyedülálló lehetőségünk nyílt, hogy bepillantsunk a „két fokkal melegebb” jövőbe. Láthatjuk, hogy a téli időszakok nemcsak enyhébbé, hanem jelentősen csapadékosabbá váltak: a február során volt olyan nap, amikor a teljes egyhavi csapadékmennyiség lezúdult Magyarországra. Az enyhe, párás időben tombolnak a kórokozók, és könnyebben átvészelik a hűvös időszakokat a kártevők vagy az olyan paraziták is, mint a kullancs. Kritikus jelentőségű tehát, hogy a párizsi megállapodást aláírták a világ vezetői.

Most már azonban az a fontos, hogy mi történik a nemzeti szinteken. A párizsi klímacsúcs előtt benyújtott vállalások betartásával 3-4 Celsius-fokos felmelegedés várható. A kritikus 1 Celsius-fokot már elértük, és hatásait a világon mindenütt érezzük. Ha a kormányok nem hajlandók változtatni a jelenlegi célkitűzéseiken és gyakorlataikon, már nem lesz lehetőségünk megelőzni a klímaváltozás további, az eddigieknél sokkal drámaibb előrehaladását.

Az ígéret most már nem elég - Aláírták a Párizsi Klímaegyezményt New York-ban - ClimeNews

Magasról teszünk a környezetvédelemre

New York, 2016. április 22. Áder János köztársasági elnök aláírja a párizsi klímaegyezményt az ENSZ New York-i székházában 2016. április 22-én. A történelmi jelentõségûként értékelt éghajlatvédelmi megállapodás központi célkitûzése a globális átlaghõmérséklet emelkedésének jóval két Celsius-fok alatt tartása és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése. (MTI/AP/Mary Altaffer)Magyarországot Áder János köztársasági elnök képviselte, Orbán Viktor nem volt ott , ahogy a párizsi klímacsúcsot is kihagyta. “A klímaváltozás ügye láthatóan nem szerepel a magyar kormány prioritásai között: már öt éve csak ígérgetik a megújulók új támogatási rendszerét, és az energetikai lakásfelújításokra is évről-évre csak aprópénz jut” – vélekedett Bart István, az Energiaklub társelnöke az aláírás kapcsán.

Mindeközben Magyarországon a klímaváltozás megfékezése leginkább a szavak, politikai szólamok szintjén jelenik meg; valós, számottevő hatással bíró intézkedésekre ritkán kerül sor. Erre jó példa a megújuló alapú energiatermelés, ahol a támogatási rendszer megújítását (METÁR) már 2010 óta ígéri a kormány, de eddig nem történt meg a bevezetése. Nem véletlen, hogy a régióban sereghajtók vagyunk a zöldenergia terén: a megtermelt áram mindössze 7%-át termeljük megújulókból. A Szlovákia messze megelőz bennünket, de még a klímaromboló szénkészletekre alapozott lengyel gazdaság is előbbre jár.

Az Energiaklub országos felmérése világosan mutatja, hogy a magyar lakosság több mint 80%-a a mindennapjaiban is érzékeli az éghajlatváltozás hatásait, és aggódik a klímaváltozás miatt. Tízből heten védtelennek érzik magukat a klímaváltozás hatásaival szemben. A válaszadók leginkább attól tartanak, hogy a klímaváltozás egészségügyi problémákat okoz számukra vagy szeretteik számára.

„Az éghajlatot nem lehet szép szavakkal megvédeni, a magyar államigazgatásnak a szavakat és célokat tettekre kell váltania, például megfelelő gazdasági ösztönzők bevezetésével. A legsürgetőbb feladatok közé tartozik a 3 millió korszerűtlen lakás felújítása, a METÁR bevezetése és biztonságos beruházási környezet megteremtése. Nemcsak a magyar társadalomnak, hanem végre a magyar kormánynak is komolyan kell vennie azt a veszélyt, amely a hazánk biztonságát is fenyegeti, ha nem lépünk fel a szén-dioxid-kibocsátások ellen” – mondta dr. Bart István.

Forrás: Piac & Profit