JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.

Archive for the ‘Klímaváltozás’ Category

Vizuálisan a hőmérsékleti anomáliákat

péntek, augusztus 4th, 2017

Hogyan változott az egyes országokban a hőmérséklet a múlt században? Ez az adatmegjelenítés jól mutatja a hőmérsékleti anomáliákat – a hosszú távú átlagtól való eltérést – országonként 1900 és 2016 között.


Vizuálisan a hőmérsékleti anomáliákat - ClimeNews - Hírportál
Figyelmébe ajánlom mindenkinek ezen tényeket, ami remélem sok embernek segíthet abban, hogy felismerje azt az aljas folyamatot ami szépen lassan, szinte észrevétlenül tör be a mindennapjainkba és az egyik barátom a “klímamegbolondulás” kifejezést kezdte el használni rá, mert talán ez a legkifejezőbb elnevezése a klímaváltozásnak a 21. századra. Tudjuk, ha valami vagy valaki megbolondul, attól ne várjunk túl sok jót, tegyünk ellene és támogassuk mindannyian a leghatékonyabban ennek a folyamatnak a megállítását.

A finn meteorológiai intézet Antti Lipponen (@anttilip) általi ábrázolása a GISTEMP adatok alapján (CC BY 2.0) történt.

Rampasek László

Európa migránsválsága: Vezetők kontra Nép

hétfő, július 17th, 2017

– „Minél bőkezűbb vagy, annál jobban terjed a híre – ami még inkább motiválja az embereket abban, hogy elhagyják Afrikát. Németország képtelen befogadni azt a hatalmas mennyiségű embert, akik el akarnak jutni Európába” – Bill Gates

– Az EU-s állampolgárok  éves megkérdezésének, amit nemrég a Project 28 hajtott végre, olyan mértékű egyetértést talált a migráció kérdésével kapcsolatban, ami szinte egyetlen más kontinens esetén sem volt jellemző. A felmérés azt találta, hogy az EU népének 76%-a úgy véli, az elmúlt évek migránsválságát az EU rosszul kezelte. Egyetlen olyan EU-s ország sincs, ahol a többség véleménye eltérne a konszenzustól.

– Ugyan a közvélemény tisztában van vele, hogy amit a politikusok csinálnak, az tarthatatlan, mindeközben  hatalmas erőfeszítéseket tettek arra, hogy mit lehet mondani az európai nyilvánosság előtt. A német kancellár Angela Merkel odáig ment, hogy sürgette a Facebook alapítóját, Mark Zuckerberget, hogy korlátozza azokat a posztokat, amik kritizálták a bevándorláspolitikáját.

Bill Gates vajon náci, rasszista, „iszlamofób”, vagy fasiszta? Ahogy PG Woodehouse legismertebb komornyikja mondaná, „Ez a lehetőség távolinak tűnik”. Eddig még egyetlen befolyásos pozícióban lévő ember nem tett ilyen kijelentéseket a világ legnagyobb filantrópjáról. Talán – csak talán – valami változik Európában.

A német Welt am Sonntag c. lapjának egyik július másodikai interjújában a Microsoft társalapítója a jelenleg zajló európai migrásválságról beszélt. Meglepő volt, amit mondott:

„Egyfelől ki szeretnéd mutatni a bőkezűségedet, ezért menekülteket fogadsz be. De minél bőkezűbb vagy, annál jobban terjed a híre, ami még inkább motiválja az embereket abban, hogy elhagyják Afrikát. Németország képtelen befogadni azt a hatalmas mennyiségű embert, akik el akarnak jutni Európába.”

Ezek a szavak egyáltalán nem megbotránkoztatóak az európai átlagpolgár számára. Az EU-s állampolgárok  éves megkérdezésének, amit nemrég a Project 28 hajtott végre, olyan mértékű egyetértést talált a migráció kérdésével kapcsolatban, ami szinte egyetlen más kontinens esetén sem volt jellemző. A felmérés azt találta, hogy az EU népének 76%-a úgy véli, az elmúlt évek migránsválságát az EU rosszul kezelte. Egyetlen olyan EU-s ország sincs, ahol a többség véleménye eltérne a konszenzustól. Az olyan országokban mint Olaszország és Görögország, amik az utóbbi években elsőkézből tapasztalták meg a válságot, ez a szám az egekbe szökött. Ezekben az országokban tízből kilenc állampolgár úgy véli, az EU rosszul kezeli amigránsválságot.

Hogy is gondolhatná másképp? A német kormány 2015-ös bejelentése, miszerint a szokványos menedékjogi és határvédelmi eljárások már nincsenek érvényben, tovább súlyosbították az eleve katasztrofális helyzetet. A német és a svéd népesség csak egy év alatt 2%-kal nőtt a migránsok beáramlása miatt. Ezek a változások hatalmasak, ha ilyen rövid idő alatt történik meg egy társadalommal.

Philanthropist and Microsoft co-founder Bill Gates recently said in an interview: "...you want to demonstrate generosity and take in refugees. But the more generous you are, the more word gets around about this -- which in turn motivates more people to leave Africa. Germany cannot possibly take in the huge number of people who are wanting to make their way to Europe." (Photo by World Economic Forum/Wikimedia Commons)

Ugyan a közvélemény tisztában van vele, hogy amit a politikusok csinálnak, az tarthatatlan, mindeközben  hatalmas erőfeszítéseket tettek arra, hogy mit lehet mondani az európai nyilvánosság előtt. A német kancellár Angela Merkel odáig ment, hogy sürgette a Facebook alapítóját, Mark Zuckerberget, hogy korlátozza azokat a posztokat, amik kritizálták a bevándorláspolitikáját. Ez csak egy példa volt egy nagyobb trendre. Az egész kontinensen bármilyen magánszemély vagy közszereplő, aki merészelte felhívni a figyelmet arra, hogy katasztrófához vezet ilyen sok ember importálása ilyen szervezetlen formában, azt találták, hogy azzal támadták őket, hogy az elképzelhető legsötétebb motiváció vezérli ők (pl. rásütik, hogy náci, fasiszta, rassziszta, vagy „iszlamofób” – a szerk.).

Még a 2015-ös novemberi párizsi terrortámadások után is, mikor kiderült, hogy a terrorsejt egyes tagjai a migránsútvonalakon kerültek Európába, az európai vezetők visszautasították migránsválsággal kapcsolatps nyilvános aggodalmakat. Az Európai bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker szidta a közvéleményt és azt a kevés politikust, aki szembefordult Merkellel a párizsi támadásuk után:

„Meghívnám azokat Európába, akik megpróbálják megváltoztatni a migrációs tervet, amit elfogadtunk – Szeretném emlékeztetni őket, hogy vegyék komolyan, és ne engedjenek azoknak a reakcióknak, amiket nem szeretek.”

Érthető, hogy egyesekben a humanitárius impulzus kerül fölénybe olyan egy időszakban, amikor ezrek kelnek át a Földközi-tengeren, akik közül sokan megfulladnak. 2015-ben, a krízis tetőpontján Bill Gates maga sürgette Amerikát, hogy olyan mértékben fogadjon be migránsokat, mint Németország. Azóta viszont Gates-nek feltűnt, ami a legtöbb európában élőnek is – hogy bár a határok megnyitása talán rövidtávon vonzónak tűnik, számtalan társadalmi problémát okoz hosszútávon.

Ha ezek a gondok – amiket az európai átlagember lát maga körül, ahogyan az újságok címoldalán is – amik ahhoz vezetnek, hogy a közvélemény többsége szerte Európában a migránsáradat korlátozását kívánják. Egy friss német újságinterjúban Bill Gates is kifejezte ezt az érzületet – és határozottan – mondta: „Európának meg kell nehezítenie az Afrikaiak számára, hogy elérjék a kontinenst a tranzitutak révén.”

Mindez persze igaz. Európa egyszerűen nem lehet az otthona mindenkinek Afrikából, a Közel-Keletről, vagy a Távol-Keletről, akinek sikerül átkelnie egy viszonylag keskeny víztömegen (a legtöbb Európai ország már így is többszörösen túlterheli a saját biokapacitását, ami alól csak a skandináv országok, a balti államok, Oroszország és Románia a kivétel – a szerk.). Az európaiak ezt már régóta tudják. Egyesek ki is fejezték ezt – amiért erősen kritizálja őket a fősodrású média és a politikai osztály (hazánk ilyen téren kivétel – szerk.). De talán most, hogy egy elismert és biztosan nem-náci filantrópus, mint Bill Gates is megjegyezte, valami változni fog. Talán túl sokat remélünk a Nyugat-Európai politikai osztálytól, ha azt várjuk, hogy odafigyelnének a tanácsára. De talán megzabolázza a közvélemény által kifejezett ésszerű aggodalmak iránti megvetésüket.

Forrás: Douglas Murray, 2017 Július 9. – londoni brit szerző, kommentátor és közügy-elemző
Fordította: Sztella Nóra Kántor

Leszakadt egy 1 billió (!) tonnás jégdarab az Antarktiszról

csütörtök, július 13th, 2017

Egy 190 méter vastag, az eddigi harmadik legnagyobbnak vélt jéghegy szakadt le az Antarktiszról. A legrosszabb forgatókönyv szerint a folyamat összességében akár 10 centiméterrel is emelheti a tengerszintet, de ez inkább csak elméleti rémálom.

Évek óta figyelték a kutatók az Antarktisz nyugati részén található Larsen C nevű, félszigetszerű jégtömböt, amely elkezdett repedezni. A repedés kilométerekkel lett hosszabb az évek során, most pedig a tudósok bejelentették: leszakadt az Antarktiszról.

A letört darab az alábbi Antarktisz-térképen sárga színnel van jelezve, egy nyíl is mutat rá.
Leszakadt egy 1 billió (!) tonnás jégdarab az Antarktiszról - ClimeNews - HírportálA Larsen C – azóta, hogy ilyen méréseket végeznek – a történelem eddigi harmadik legnagyobb jégtömbje lehet: nagyjából 460 millió úszómedencényi, 190 méter vastag, körülbelül 1 billió tonnás jégdarabról van szó. (Sajnos nem a magyarul milliárdot jelentő angol “billion” kifejezést fordítottuk félre, valóban billió tonnáról van szó.)

Szakértők korábbi becslése szerint a leszakadásokkal járó folyamatnak köszönhetően 10 centiméterrel is emelkedhet a tengerszint, ha elolvadnak a jégtömbök. Ez a legrosszabb forgatókönyv, és valószínűleg nem következik be, legalábbis jó pár évtizeden át nem.

Egyes tudósok véleménye szerint a 2016-ban hihetetlen rekordokat döntő globális felmelegedés nagy valószínűséggel hozzájárult a mostani leszakadáshoz. Mások azt mondják: természetes folyamat.

Forrás: hvg

A klímaváltozás szerepet játszott Európa forró júniusában

hétfő, július 3rd, 2017

Az ember által előidézett klímaváltozás hozzájárult a júniusban tapasztalt perzselő hőséghez Nyugat-Európában, ahol Portugáliában halálos erdőtüzek pusztítottak, és számos országban rekordokat döntő hőmérsékleteket jegyeztek fel – közölte egy nemzetközi kutatócsoport.

A világ időjárásának jellegzetességeit kutató World Weather Attribution nevű tudóscsoport csütörtökön közzétett jelentése szerint Nyugat-Európában mintegy 3 Celsius-fokkal magasabb lesz a júniusi átlaghőmérséklet a hoszzú távú átlagnál. “Világos bizonyítékot és szoros kapcsolatot találtunk az e havi rekord meleg és az ember okozta klímaváltozás között” – mondta Geert Jan van Oldenborg, a holland meteorológiai intézet vezető kutatója, a jelentés egyik szerzője.
A klímaváltozás szerepet játszott Európa forró júniusában - ClimeNewsA fosszilis üzemanyagok használatával előidézett klímaváltozás miatt négyszer nagyobb a valószínűsége az ilyen típusú hőségnek Franciaországban, Hollandiában és Közép-Angliában, és tízszer nagyobb Portugáliában, valamint Spanyolországban – mutatták ki a jelentés szerzői történelemi folyamatokat elemezve.
A kutatók szerint egyre kevésbé valószínű, hogy a hőség a természet szeszélyének számlájára írható, és nem magyarázható a Nap aktivitásában bekövetkező változásokkal vagy olyan természeti tényezőkkel, mint a légkörben lévő vulkáni por kis mennyisége.
Ez azt jelenti, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása növelte meg a kockázatokat. “Az évszázad végére ezek a magas hőmérsékletek válnak átlagossá Nyugat-Európában” – hangsúlyozták a kutatók.
“A hőség halálos lehet különösen a nagyon fiatalok és az idősebbek esetében. Fontos, hogy a városok együttműködjenek a tudósokkal és a közegészségügyi szakemberek akciótervet dolgozzanak ki hőség esetére” – mondta Frederike Otto, az Oxfordi Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője.
A portugáliai erődtüzekben több mint 60 ember vesztette életét és Spanyolországban több mint kétezer embert kellett kitelepíteni a bozót- és erdőtüzek miatt. Franciaországban, Svájcban és Hollandiában életbe kellett léptetni a hőségterveket. Június 21-én szinte egész Franciaországban a legforróbb éjszakát mérték a feljegyzések kezdete óta, Angliában 1976 óta a legforróbb júniusi napot jegyezték fel – emlékeztettek a szakemberek.

Forrás: MTI/Reuters

Most nyáron különösen aktuális – egy kis villámtan

vasárnap, július 2nd, 2017

Nyáron különösen gyakran előfordul a hirtelen jött, erős villámlással és mennydörgéssel kísért zivatar. E félelmetes természeti jelenség komoly veszélyt jelenthet a szabadban tartózkodó emberekre.

Mit kell tudni a villámlásról, és hogyan tudjuk elkerülni a villámcsapás kockázatát? A cikkben összefoglaljuk e hasznos tudnivalókat.

A villámlás anatómiája

A nyári, zivataros időszakban különösen gyakori villámlás a légkörben keletkező elektromos kisülés, átívelés, azaz rövidzárlat. 100 millió volt feszültség és néha 10.000 ampernél nagyobb áramerősség is létrejöhet egy villám kisülésekor. Összehasonlításképp: egy villanykörte áramerőssége néhány tized amper. Akkor keletkezik villám, amikor szétválasztódnak töltések. Ennek oka nem pontosan ismert, de valószínűleg a felhőkben levő vízcseppek, jégkristályok súrlódásának a következménye.

A villám a természe egyik leglátávnyosabb jelensége Forrás: Allan Burch - ClimeNews
A villám létrejöhet felhőn belül, két felhő közt, vagy a felhő és talaj között. Arago francia fizikus szerint a villámnak három formája van: a vonalas villám, a felületvillám és a gömbvillám.

Francois Arago francia természettudós osztályozta először a villámok típusait Forrás: Wikimedia CommonsA vonalas villám olyan, mit a vonalas gép szikrája, alakja a légrétegek különböző vezetőképességéhez alkalmazkodik: zegzugos fősugarak és kisebb elágazások alkotják, ez a villámtípus a leggyakoribb. Villámok a világűrbőll nézve, az ISS egyik felvételén Forrás: ESA/NASA - ClimeNewsA felületvillám egy-egy zivatarfelhő nagyobb felvillanása.
A kevéssé ismert gömbvillám gömb alakú, aránylag lassan halad, és nagy pusztítást végez, amely nem csak zivatarban, hanem derült napos időben is megjelenhet.Van még egy különleges villámtípus, az úgynevezett száraz villám, amit a nép nyelvben a „mennykő szeleként” emlegettek.

Szárazvillám - Forrás: Wikimedia Commons | ClimeNews
A szárazvillám nem gyújt, „csak” rombol. Ha ember közelében csap be, akkor a test elektromos töltései hirtelen szétválnak, majd villámlás után egyesülnek, amely az idegrendszert teljesen szétrombolja, külső nyomot nem hagyva.

Már a milliomod része is súlyos veszélyt jelent

Az emberi szervezet számára a villámláskor felszabaduló energiának már a milliomod része is veszélyes. Élettani hatása a töltésmennyiségtől függ, ami az áramerősség és az átfutási idő függvénye. Ha ez az idő nagyon rövid, mint a villám esetén, akkor akár 100 amper is átfuthat az emberen anélkül, hogy sérülést okozna, de mivel izomgörcsöt vált ki, az életfunkciók leállnak.

Felületvillám világítja meg a zivatarfelhőt Forrás: MTI/Kovács Attila | ClimeNews

A villámlás időtartama a szekundum milliomod részétől a szekundum tized részéig tart.

Egy magasba nyúló zivatarfelhő, a cumulonimbus képe. A zivatarfelhőkben rendkívül heves fel és lefelé tartó áramlások uralkodnak Forrás: wikimedia.orgAz áram mindig a legkisebb ellenállás irányába megy, így a villám is a legkönnyebb célpontba csap bele. Kétféleképp okozhat súlyos bajt a villám a szabadban tartózkodó embereknek. Ha a villám közvetlenül belecsap valakibe, ez általában azonnali halállal jár, de komoly kockázatot jelenthetnek a közvetlen közelben kisült villám okozta földáramok.
Az előbbi nyílt helyen, hegytetőn, hegygerincen, kiálló szikláknál, sík szabad terepen, valamint nagyobb vízfelületen történhet meg.

Aki ilyen helyen tartózkodik zivataros időben, könnyen magához vonzhatja a villámot.

Érdekes ásványt keletkeztet a homokba csapott villám

Lecsapó villám Forrás: Mudra László - OrigoA földáram ha a talaj szilárd, nedves, akkor a felszínen fut végig, és a rövid mélyedéseken átugrik. Ha az ember két ilyen mélyedés közt tartózkodva hidat képez, akkor az áram végigfut rajta. A testen áthatoló áram mennyisége függ a felszínen áthaladó teljes áramerősségtől, a test szigetelésétől (például, hogy milyen ruhát visel az áldozat, a gumipapucs, és a gumicsizma szigetel) valamint az érintkezési pontok távolságától.

A távolság és az áram hatása egyenesen arányos,

azaz minél nagyobb a távolság, annál erősebb a hatás. Egy másik érdekes tünemény, hogy amikor a villám homokos talajba csap, egy üvegszerű ásványi anyag, fulgurit keletkezik.

Homokos talajba csapott villám által létrehozott ásvány, a fulgurit Forrás: Wikimedia Commons
Ugyanez történik, ha a nagyfeszültségű vezeték leszakad és homokos talajra hull. A fulgurit fraktálforma, amely a talajon és a talajban gyökérszerűen elágazik.

Felhők szülte vakító rövidzárlat

Lényegét tekintve a villám egy rendkívül erős rövidzárlat. A rövidzárlat a két eltérő potenciálú pontot köt össze közvetlenül, így nagy áram folyhat át rajta.

Hogy mennyi, az attól függ, mekkora a potenciálkülönbség a két pont közt.

Ilyenkor a két pont közti ellenállás nagysága nagyon kicsi, elhanyagolható.
Az átfolyó áram hővé alakul, amely annyira fehevítheti a vezetéket, hogy az el is éghet. (Nyomtatott áramkör esetén még plusz veszély, hogy az áramköri lemez elszenesedhet, és mivel a szén jó vezető, a szigetelési ellenállás durván lecsökken.) Az átívelés a rövidzárlatnak egy olyan esete, amikor a vezetők nem érintkeznek fémesen. Ilyenkor a levegő a vezető, azon keresztül jön létre a rövidzárlat. Átíveléshez minimum 327 volt feszültség szükséges.

Sík terepen az ember is villámhárítóvá válhat

Nagyfeszültség, így a villám kisülése esetén a levegő ionizálódik, és ekkor már kisebb feszültség illetve nagyobb távolság is elegendő ahhoz, hogy a rövidzárlat fennmaradjon. Ennek kockázatát növeli a levegő nedvességtartalma, a felület szennyezettsége, és az úgynevezett csúcshatás. A „csúcsok”, kiálló hegyes dolgok, mint pl. az antenna, magához vonzzák a villámot.
A Föld villámtérképe (1996-2013). A világosabb lila színű helyekre csapott be a legtöbb villám négyzetkilométerenként Forrás: NASA
Ennek a jelenségnek az az oka, hogy egy feltöltött fémtesten a töltéselosztás nem egyenletes, a csúcsoknál nagyobb a töltéssűrűség, és ezáltal a közelében a térerősség.

Ez az oka annak is, hogy miért tilos nagyfeszültségű vezetékek közelében tartózkodni.

A bőrön levő nedvesség csökkenti huszad részére az ellenállást: kéztől kézig a száraz bőr ellenállása 100.000 ohm, a nedvesé 5.000 vagy kevesebb ohm.
Villám cikázik az égbolton Forrás: MTI/EPA/Jahja Arhab - ClimeNews
Az áramkisülés szervezetre gyakorolt hatása attól is függ, hogy milyen testrészeket érint, milyen úton halad át az ember testében. Ha az egyik kéztől a másikig a szíven, vagy ha a fejtől a lábig a gerincen át halad,

akkor még a gyenge áramütés is sokkal veszélyesebb,

mint ha az egyik lábtól a medencéig, vagy a kéztől a vállig halad a sokkal erősebb áramütés.

Mi okozza a félelmetes dörgést?

A villámlást erős hangjelenség, dörgés szokta kísérni. Oka, hogy

a villámlás okozta hő miatt a levegő hirtelen kitágul és lökéshullám keletkezik, ami hanghullámként terjed tovább.

Az ISS-en készítették ezt a fotót egy kuvait felett becsapó villámról Forrás: NASAHogy milyen távol van tőlünk a vihar, úgy számoljuk ki, hogy megszámoljuk, hány másodperc telik el villámlás és a dörgés közt és ezt beszorozzuk 330-cal, mivel a fénysebesség 330-szor gyorsabb, mint a hang (A fénysebesség 300.000 km/sec, a hangsebesség pedig tengerszinten mérve 330 m/sec). A dörgés több másodpercig, vagy akár egy percig is eltarthat, közben a hangerő többször lökésszerűen megváltozik, mert a hang visszaverődik a tárgyakról és a felhőkről.

Hogy kerülhetjük el a villámcsapás okozta katasztrófát?

A villámcsapást úgy lehet a legjobban elkerülni, hogy azonnal elhagyjuk a villámcspástól legjobban veszélyeztetett, és az előzőekben említett területeket. A kiálló tárgyak, például síkvidéken a fák, vagy akár maga az ember is villámhárítóként működnek

Ilyen veszélyes hely lehet még a magában álló nagy szikla, a csurgók, vagy a kis odú.

Ezeken a helyeken rövidzárlat jöhet létre. Mélyedésbe bújni csak akkor szabad, ha minimum 1,5 méter mély, barlangba pedig csak ha a bejárattól, faltól, tetőtől minimum 1,5 méter távolságra vagyunk.

Forrás: AFP/Wolfgang Runge - ClimeNews

Csökkenti a veszélyt, ha guggoló testhelyzetet veszünk fel zárt lábakkal és térdekkel,

hogy csak egy ponton érintkezzünk a talajjal és a talpunk és a talaj közé szigetelőréteget teszünk, például gumit, esőkabátot, követ.
Trópusi vihar Forrás: Nem York Post - ClimeNews
Ha rendelkezésre áll, takarjuk be magunkat alumínium mentőfóliával, úgy, hogy ne érintkezzen a talajjal, így mivel az áram a legkisebb ellenállás irányába megy, és a mentőfólia vezeti az áramot, azon fog keresztülfolyni, nem pedig rajtunk.

A repülőn és az autóban biztonságban vagyunk

Biztonságban vagyunk, ha autóban ülünk, ugyanis az autó úgynevezett Faraday-kalitkaként működik, de ugyanez a helyzet a repülőgéppel is.

A repülőgépben biztonságban vagyunk a villámcsapástól Fotó: Szabó Gábor - Origo

A repülőgépet is érheti villámcsapás,

ezért a gép és a környezet potenciálja meg kell hogy egyezzen. Erre szolgálnak a szárnyak végén elhelyezett hegyes fémtüskék, amelyek a korona, vagy úgynevezett csendes kisülést elvezetik.
Michael Faraday brit fizikus Forrás: Wikipédia | ClimeNews
(Ekkor a nagyfeszültség ellenére a kis áramerősség miatt nem keletkezik szikra.) A Faraday-kalitka jelenségét Michael Faraday angol fizikus mutatta be először, 1823-ban.

Forrás: SZOMOR ANIKÓ | ORIGO

Példátlan viharok okozhatták az eddigi legnagyobb tengerijég-veszteséget az Antarktiszon

vasárnap, július 2nd, 2017

A Déli-óceán felett tomboló példátlan viharok sorozata okozhatta az antarktiszi tengeri jég eddigi legdrasztikusabb megfogyatkozását – derült ki egy új tanulmányból, amelyet az Amerikai Geofizikai Unió (AGU) folyóirata közöl.

Példátlan viharok okozhatták az eddigi legnagyobb tengerijég-veszteséget az Antarktiszon - ClimeNews - Hírportál

A déli-sarki tengeri jég kiterjedése folyamatosan növekedett az elmúlt évtizedekben, ám 2016 végén hirtelen lecsökkent és 2017 márciusára – a déli félteke nyarának végére -, a tengeri jég elérte az 1978, vagyis a feljegyzések megkezdése óta mért eddigi legkisebb kiterjedését – írja a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
A brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) szakemberei összevetették a 2016-os év második felében készült műholdfelvételeket és az időjárási adatokat, hogy magyarázatot találjanak a jégveszteségre. Kiderült, hogy tavaly szeptember, október és november folyamán elképesztő viharok dúltak a Déli-óceán felett, meleg levegőt és erős szeleket cipelve magukkal északról, aminek eredményeként naponta 75 ezer négyzetkilométernyi tengeri jég veszett oda.
“Az antarktiszi tengeri jég viszonylag vékony, átlagosan mindössze egy méter vastag, ami rendkívül sebezhetővé teszi az erős szelekkel szemben” – mondta John Turner, a tanulmány vezető szerzője. Hozzátette: “a tengeri jég kiterjedése fontos fokmérője a klímaváltozásnak; az arktiszi tengeri jég megfogyatkozása az üvegházhatású gázok megnövekedett kibocsátásával van összefüggésben. Ám mivel a tengeri jég kiterjedésére vonatkozó adatok mindössze négy évtizedre nyúlnak vissza – a műholdak korszakának kezdetére -, nehéz összefüggésbe hozni a tavalyi antarktiszi tengerijég-veszteséget az ember okozta klímaváltozással. Nincs arra utaló jel, hogy ez nem csupán a természet változékonyságának a műve”.
Turner szerint amennyiben fokozódik az üvegházhatású gázok kibocsátása, akkor várhatóan erősebb viharok csapnak le a közepes földrajzi szélességeken, ám azt nem lehet biztosra mondani, hogy a 2016 végén pusztító viharok emberi tevékenység következményei voltak.
Walt Meier, a NASA Maryland állambeli Goddard űrrepülési központjának munkatársa szerint az, hogy az antarktiszi tengeri jég kiterjedése enyhén ugyan, de növekedett a műholdas mérések 1970-es évekbeli megkezdése óta, nem jelenti azt, hogy a klímaváltozás nincs hatással az Antarktiszra.
Mint hangsúlyozta, további kutatásokra van szükség annak megállapítása érdekében, hogy mi okozta az antarktiszi tengeri jég gyarapodását a globális felmelegedéssel kísért elmúlt negyven évben, és, hogy a 2016-2017 folyamán tapasztalt jégveszteség vajon a klímaváltozás számlájára írható fordulópontot jelent-e a történetben.

Forrás: MTI

 

Fél fokos felmelegedés is szélsőséges időjárási jelenségekhez vezetett

péntek, június 30th, 2017

London, 2017. június 30., péntek (MTI) – Fél Celsius-fokos felmelegedés is elég volt a Föld számos vidékén ahhoz, hogy szélsőséges időjárási jelenségek, hosszú hőhullámok és súlyos esőzések alakuljanak ki egy pénteken megjelent tanulmány szerint.

Fél fokos felmelegedés is szélsőséges időjárási jelenségekhez vezetett - ClimeNewsA tudósok két húszéves időszakot hasonlítottak össze: az 1960 és 1979, valamint az 1991 és 2010 közötti két évtizedet. A globális átlaghőmérséklet fél fokkal volt magasabb a második periódusban.
Megállapították, hogy számos extrém időjárási jelenség hossza és intenzitása is fokozódott ezalatt – írta a Phys.org a Nature Climate Change című szaklapban megjelent tanulmányt ismertetve.
A Föld szárazföldi területei negyedének legmagasabb nyári hőmérséklete több mint egy fokkal emelkedett, a leghidegebb telek több mint 2,5 fokkal lettek enyhébbek.
A szélsőséges csapadékok intenzitása majdnem 10 százalékkal fokozódott a szárazföldek összességén, a sok helyen pusztító erődtüzeket okozó hőhullámok időtartama egy héttel nőtt a szárazföldi területek felén.
A kutatók szerint a változások messze túlmutatnak a természetes változékonyságon.
“Klímamodellekre kell hagyatkoznunk, hogy a változásokat előre tudjuk jelezni. Most azonban mérésen alapuló bizonyítékunk van az 1 fokos melegedésről, így megvizsgálhatjuk, hogy a való életben ez milyen hatással járt” – írta közleményében Carl-Friedrich Schleussner, a Potsdami Klímakutató Intézet munkatársa, a kutatás vezetője.
A főként a fosszilis üzemanyagok égetése okozta globális felmelegedés a 19. század elején, az iparosodással indult meg lassan, ám az elmúlt 50-60 évben jelentősen felgyorsult.
A 2015-ös párizsi klímaegyezmény, amelyet 196 ország írt alá, a Föld átlagos felszíni hőmérsékletének melegedését jóval 2 Celsius-fok alatt akarja tartani, és azon van, hogy az erőfeszítések eredményeként ne haladja meg az 1,5 fokot.
Az ENSZ legfelsőbb klímakutatási tudományos tanácsadó szervezete, az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) 2018 szeptemberében jelentést bocsát ki az 1,5 fokos melegedési küszöb tarthatóságáról, valamint arról, hogy milyen következmények kerülhetők el, ha elérik ezt a célt.

Forrás: MTI

Veszélyes hőhullámok, vészhelyzetek szerte a világban

csütörtök, június 22nd, 2017

A forróság: A leghalálosabb időjárás

Veszélyes hőhullámok, vészhelyzetek szerte a világban - ClimeNews - HírportálA hő több embert öl meg az egész világon, mint bármely más időjárás! A forróság miatti autóhalálozások következetes problémát jelentenek…
De nem csak a hő, a forróság, hanem a páratartalom és a szél is befolyásol mindenkit. A hőindex, ami a levegő hőmérsékletét és nedvességtartalmát ötvözi, lényegében azt jelzi, hogy milyen érzés lesz, amikor kilép a szabadba valaki. A növekvő hőmérséklet és páratartalom együttes hatása kivételesen veszélyes lehet. Arról van szó, hogy magassab páratartalom esetén az emberi test párolgása megnehezül, lecsökken ami kevesebb hűtést eredményez a testnek.

A globális felmelegedés miatt, idén hatalmas területeken extrém forróság öli az embereket. Már most a nyár eleji hőhullámok meghaladták a 42 °C-ot Európában és az USA-ban az 50 °C-ot.

Figyelembe véve a hőhullámra vonatkozó magas hőmérséklet és páratartalom értékeket, fontos, hogy a hőindex értékek figyelembevételével jobb képet kapjunk a kívülről váró veszélyről.

Veszélyes hőhullámok, vészhelyzetek szerte a világban - ClimeNews - Hírportál

Veszélyes hőhullámok, vészhelyzetek szerte a világban - ClimeNews - Hírportál
Mindezek mögött az ember alapvető környezettszennyező magatartása áll, ami a fosszilis energiahordozókból nyert villamosenergia felhasználása okoz javarészt. Van még egy nem elhanyagolható veszély, amit szintén a hülye ember okoz saját magának.[1] Ez az úgynevezett hő-kupola ami veszélyes hőhullámokhoz vezethet. A nagy nyomású területhez tartozó, süllyedő levegő lényegében a felszín közelében lévő hőt csapja le. Amikor a hő csapdába esik, akkor fokozottan észnél kell legyünk nemcsak a hőkibocsátás, hanem a levegő minősége miatt is.
Veszélyes hőhullámok, vészhelyzetek szerte a világban - ClimeNews - HírportálEzek a (hőhullám) viszonyok, a légköri inverzióval párosulva lényegében a felszín közelében lévő szilárd szennyeződéseket sűlyesztik le, ahelyett, hogy azok magasabbra emelkednének. Így ez a folyamat az emberekhez közelebb hozza a szennyező anyagokat addig ameddig ez a jelenség tart. Aggasztó az a tény is, hogy ez a veszély kiterjed a szokásosnál szélesebb területekre is már.
Amikor a szennyeződésréteg alacsony az emberek számára, akkor magasabb a légzőszervi problémák vagy más tüdőbetegségek iritációja. Javasolt ilyenkor, hogy korlátozzák a szabadtéri tevékenységüket (például), amikor futnak és játszanak a szabadban, amikor ilyen egészségtelen levegőminőséggel rendelkezünk.

Mire figyeljen ilyenkor?

  • Gyakrabban figyelje a meteorológiai jelentéseket, híreket.
  • Soha ne hagyja gyermeket vagy háziállatot zárt járművekben.
  • Maradjon hidratált, igyon sok folyadékot, még akkor is, ha nem érzi szomjasnak magát. Kerülje az italokat koffeinnel vagy alkohollal.
  • Egyen kevesebbet és gyakrabban.
  • Kerülje a szélsőséges hőmérsékleti változásokat. (Légkondícionált helyiségből ki-be…)
  • Viseljen laza, könnyű, világos ruhát. Kerülje el a sötét színeket, mert elnyeli a napsugarakat.
  • Lassítson le, maradjon zárt térben és elkerülje a fáradságos edzést a nap legforróbb részében.
  • Hagyja ott a szabadtéri játékokat és tevékenységeket.
  • Tartson gyakran szünetet, ha szabadban kell dolgoznia.
  • Ellenőrizze a családot, barátait és szomszédait, akiknek nincs légkondicionálója, akik egyedül vannak ebben az időben, vagy olyanokat akik nagyobb valószínűséggel érzik a hőt.
  • Gyakran ellenőrizze az állatokat, nehogy szenvedjenek a hőtől.
  • Nem utolsósorban karbonsemlegesítse magát és a környezetét! Ez tud hathatós eredményt elérni abban, hogy egy minősígi civilizáció megállítsa és túlélje a felmelegedést.

Rampasek László

[1] Azért mondom, hogy a hülye ember, mert már a vízcsapból is a globális felmelegedés veszélyei folynak és hathatósan dekarbonizációs folyamatok nagyon csekély számban történnek.

Villámárvizeket hoz Magyarországra a klímaváltozás

hétfő, június 19th, 2017

A klímaváltozás magyarországi mellékhatásai között a következő évtizedekben még nem szerepelnek a narancsligetek, de nagyobb pollenkoncentráció és több „trópusi” éjszaka annál inkább. Védekezni egyszerűen is lehet.

Villámárvizeket hoz Magyarországra a klímaváltozás - ClimeNews

Magassarkúban, kis kerekű babakocsival, de még kerékpárral is körülményesebb lesz a közlekedés a városi flaszteren. Nem azért, mintha még az eddiginél is reménytelenebb lenne a hazai burkolatok javítása, hanem azért, mert a klímaváltozás nyomán egyre gyakoribbá váló villámárvizek miatt új, de egyúttal zötyögősebb burkolatokra lesz szükség. Az agyonaszfaltozott városokban – ahogyan a múlt keddi budapesti özönvíz is szemléletesen bizonyította – a hirtelen lezúduló égi áldás elenyésző részben tud beszivárogni a földbe, ezért megállíthatatlanul hömpölyög az alacsonyabban fekvő területek felé. Míg a természetes – fűvel, földdel, növényekkel borított – közegben a csapadékmennyiség felét elnyeli a föld, negyven százaléka pedig elpárolog, addig a vízzáró rétegként működő aszfalton át csupán öt százalék szivárog a talajba, több mint a felével a csatornarendszernek és a tűzoltószivattyúknak kell megküzdeniük – láttuk, hogyan.

Ezen muszáj lesz változtatni. A legfrissebb klímamodellek szerint Magyarországon egyrészt a havazást fokozatosan felváltják a téli nagy esőzések, másrészt a nyári és őszi hónapokban megszaporodnak az olyan napok, amikor a csapadék mennyisége meghaladja a kritikus értéket, a napi 30 millimétert – derül ki Lendér Henrik hidrogeológus tavalyi, A klímaváltozás hatása a felszíni vízgazdálkodásra[1] című, összefoglaló tanulmányából. 2050-ig a villámárvizek különösen az északi és a nyugati országrész lejtősebb területeit veszélyeztethetik, a század vége felé pedig már az alföldi régióban is egyre többször okoznak fejfájást. A Kárpát-medencében várható változásoknak tavaly óta már jóval pontosabban is utána lehet nézni a Natérben, a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszerben. A nyilvános adatbázist a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet gondozza. Tíz kilométeres pontosságú négyzethálóban több száz térképréteget tartalmaz, így láthatóvá válik, az ország mely térségeit hogyan érintheti a felmelegedés.

A villámárvizek megfékezésére kézenfekvő és elegáns megoldás lenne a mai burkolatokat az egyre többféle formában gyártott vízáteresztő aszfalttal helyettesíteni, ám ennek most még számos hátránya van. A két-háromszoros áron túl az, hogy az újdonságnak kisebb a teherbírása, ráadásul könnyen eltömítheti a homok vagy akár a téli sózás, emiatt a karbantartása bonyolultabb, ráadásul a lefektetése is jóval hosszadalmasabb. Így aztán éppen a legnagyobb felületeket kitevő közlekedési útvonalakon kevésbé használható. Ehelyett (vagy emellett) a szakértők olyan burkolatokat javasolnak az önkormányzatoknak, amelyek a lehető legnagyobb mértékben áteresztik a csapadékot, következésképpen egyenetlenebbek is: például térköveket, fűvel kombinált betonelemeket, műanyag rácsokat.

Villámárvizeket hoz Magyarországra a klímaváltozás - ClimeNews

„Oslóban már kötelezik a tulajdonosokat az ingatlanukra zúduló esővíz megtartására, hogy minél kevésbé terheljék a csatornahálózatot” – hoz külföldi példát Pej Zsófia, az Energiaklub önkormányzati szakértője. Az efféle szemlélet (és az időjárási kényszer) a mai városképek látványos változását hozhatja Magyarországon is. A főváros XII. kerületének legújabb építési szabályzata például már előírja, hogy az „újonnan létesülő lapos tetők és a meglévők rekonstrukciója során (…) a tetőfelület 40 négyzetmétert meghaladó részét legalább extenzív zöldtetőként kell kialakítani”. Vagy sem: ha ezt statikai, védettségi vagy más szempont akadályozza.

A növényzet visszatérése a városokba nem csupán a villámárvizek elleni küzdelemben fontos, hanem azért is, mert kellemesebbé teszi a forrósodó klímát, és segít helyben tartani az átlagban talán csak kissé csökkenő mennyiségű, ám minden valószínűség szerint a mainál jóval egyenetlenebbül eloszló csapadék lehető legnagyobb részét. Az Energiaklub már most ingyenes alkalmazkodási tanfolyamokat tart az önkormányzatoknak, és össze is állított nekik egy útmutatót, stratégiákat – és esetenként meghökkentően egyszerű ötleteket – ajánlva az alkalmazkodáshoz. Ebből sokkal zöldebb jövőbeli városok képe bontakozik ki, amelyekben a vízgazdálkodás a mainál jóval tudatosabban zajlik. Az esővizet például a csatornahálózat – meg a garázsok és a pincék – helyett nem csupán a talaj és a remélhetőleg jóval dúsabb növényzet „gyűjti” majd. Lesznek nyitott csatornák, tavak, mesterséges föld alatti tárolók is, amelyekből automatizált rendszerek segítségével gazdaságosan és optimálisan lehet csepegtetve öntözni.

A rendszertelenül érkező víz mellett a hőség lesz a következő évtizedek generációinak másik ellensége. A hazai klímamodellek szerint az éves középhőmérséklet várhatóan 1–2,5 Celsius-fokkal emelkedik 2021–2050 között, 2100-ra pedig már 2–5 fokkal. Ráadásul a nyarak akár 6 fokkal is forróbbak lehetnek, elsősorban Délkelet-Magyarországon. Ez azért különösen aggasztó, mert 2050-re a 65 év felettiek aránya az ország nagy részében meghaladja a 30 százalékot, márpedig az idősek nehezebben viselik a hő okozta stresszt. Számítások szerint a következő három évtizedben 150 százalékkal nőhet a meleg okozta halálozások száma – legalábbis ha nem tesznek valamit ez ellen.

A trópusinak nevezett éjszakák száma (amikor a hőmérséklet nem csökken 20 fok alá) az évszázad végére különösen a városokban nő öt-hatszorosára, akár évi 45-re, mert a „hősziget” jelensége miatt a felforrósodott épületek éjszaka sem engedik lehűlni a lakásokat. Ennek ellensúlyozására kevésbé költséges, voltaképpen kézenfekvő ajánlásai vannak az Energiaklubnak: minél több zöld felület, de segít az árnyékolók felszerelése és a világos burkolatok, falfelületek kialakítása is (a tetők és a falak mediterrán módra lehetnek fehérek). Mindezek tehermentesíthetik a mai légkondicionálókat, ami azért is hasznos lenne, mert a kültéri egységek a hőleadással maguk is jócskán hozzájárulnak a hősziget kialakulásához.
Villámárvizeket hoz Magyarországra a klímaváltozás - ClimeNewsA hőség elleni küzdelemben sokszor apró ötletek is számítanak. Minimális beruházással a többszörösére növelhető például az utcai közkutak száma a nagyvárosokban. Ezen dolgozik az Ivócsap projekt. Négy építészhallgató elgondolása nyomán 2013 óta egy egyszerű szerkezettel alkalmassá teszik a budapesti tűzcsapokat, hogy inni lehessen belőlük, ugyanakkor eredeti funkciójuk se sérüljön. Sőt még az is számít, hogy mennyi növényt nevelnek az emberek a balkonon, vagy hogy az időseket figyelmeztetik-e, tegyék hűtőbe a gyógyszereiket, mert 25 fok fölött sok készítmény megromolhat – magyarázza Pej Zsófia. Ahogy arra sem árt majd figyelni, hogy heves zivatarok idején ne nyissunk ablakot, mivel az efféle csapadék nem kimossa a légkörből a polleneket, hanem inkább benyomja a fedett terekbe az allergénekkel teli levegőt, ami akár allergiás rohamot is okozhat. Már csak azért is, mert a pollenkoncentráció bizonyosan növekedni fog az enyhe telek, a magasabb hőmérséklet és a szén-dioxidban dúsabb levegő hatására. A parlagfű-koncentrációt például 2050-re a mainak a négyszeresére prognosztizálják.

A mezőgazdaságban súlyos, de kevésbé látványos változásokra számítanak a szakértők. Bár a klíma a mediterrán irányába tolódik, hazai narancs-, datolya- és olajfaültetvények helyett inkább az aszálytűrőbb hagyományos növénykultúrák elterjesztésére és az öntözött területek növelésére van szükség. Valamint a harcra a délről északabbra húzódó, errefelé mindeddig ismeretlen kártevőkkel. Igaz, a szárazabb éghajlat okán egyre kevesebbet kell majd költeni szúnyogirtásra. Kivéve, ha mondjuk éppen akkor van árvíz, amikor kikelnének a szúnyoglárvák.

Forrás: HVG

Lendér Henrik - A klímaváltozás hatása a felszíni vízgazdálkodásra
[1] Lendér Henrik – A klímaváltozás hatása a felszíni vízgazdálkodásra

10 fokkal melegebb Spanyolországban és a költségvetésünk

csütörtök, június 15th, 2017

Tavaly október 22-én Magyarországra sarkvidéki hideg levegő tört be és különösen a Dunántúlon néhol másfél havi átlagos csapadékmennyiség zúdult le egy nap alatt, addig Spanyolország és Portugália déli részein nyarat megszégyenítő hőhullám alakult ki.

A nagyobb városok közül Malagában 36,4 fokig kúszott fel a hőmérő higanyszála, azonban október végén még ezzel a kiugró értékkel is csak dobogós lehetett a hőmérsékleti értékek európai napi versenyében, hiszen a kontinensen a legmelegebbet a tengerparti üdülővárosban, Marbellában mérték, pontosan 37,1 fokot.

10 fokkal melegebb Spanyolországban és a költségvetésünk - ClimeNews

Ma arra kaptam fel a fejem, hogy ugyanott Spanyolországban 10 fokkal melegebb van mint a megszokott, 43 Celsius-fokra emelkedett a hőmérséklet. Nem véletlenül, hiszen a klímaváltozás hatásai leginkább a Spanyol félszigeten kezdi éreztetni a leginkább magát. Spanyolországban emelkedik leggyorsabban az átlag-hőmérséklet az északi féltekén. 1975 óta, minden 10 évben 0,5 fokkal emelkedett ez az érték. Spanyolország az elmúlt három évtizedben gyorsabb ütemben melegedett, mint az északi félteke többi területe, állapította meg egy, a közelmúltban megjelent tanulmány.

A probléma egyik gyökerét abban látom, hogy az ismert globális felmelegedés elleni küzdelem, a környezetvédelem jóformán csak az adományokból, az emberek jóindulatából, együttérzéséből fakadó pénzügyi forrásokból tartja fenn magát.

Hogy ezt érzékeltessem, a ma elfogadott költségvetésből[1] hagy ragadjak ki néhány példát a teljesség igénye nélkül, az összegek millió forintban értendő.

Erdőfelújítás, erdők a klímaváltozásban 128,6
Fenntartható erdőgazdálkodás, erdészeti környezeti nevelés 24,0
Épületenergetikai pályázati program 400,0
Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer 515,1 (ez az összeg a párizsi klímacsúcson konkrét vállalás alapján a fejlődő országok klímafinanszírozására biztosítandó forrás)
Szerepel a költségvetésben a “Támogatják a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást”. Meg kell fejteni, hogy ez mit jelent, nem az én tisztem viszont biztosan tudja aki beírta a szövegbe.

Ugyanakkor Nemzeti agrárkár-enyhítésre 8 600,0 (többnyire klímaváltozásból eredő károkról lehet szó, belvíz, aszály, jég, fagykárok… stb.)
Országgyűlési Őrség Személyi juttatások 3 238,7

Nézzük meg, hogy ki legyen hatalmon játék, milyen számokkal szerepel a 2018-as költségvetésben.
Pártok támogatása összesen 2548,9
Pártalapítványok támogatása 1260,9
Kampányköltségek 6000,0

Végül lássuk mennyibe fáj nekünk az, hogy elhitessék velünk minden rendben van. Többek között a klímaváltozás, a globális felmelegedés, a dearbonizációs folyamatok, a karbonsemlegesítés fontosságának folyamatos hangsúlyozása helyett, valamiből adagolni kell a népnek azt, amitől nem fog megmenekülni ez a civilizáció és ugyan úgy jár mint az előzők.
Tehát Közszolgálati médiaszolgáltatás támogatása 71 262,6 millió forint!

Bizonyítja, hogy kormányszinten le van degradálva ez a téma. Nem kommentálom csak azt érzem, hogy még mindig hülyének nézik a népet, erőlködjön aki élni akar!

Rampasek László

[1]

Letöltés
TÖRVÉNYJAVASLAT MAGYARORSZÁG 2018. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL

 

Greenpeace: a klímaváltozásból nem lehet kilépni

csütörtök, június 1st, 2017

A klímaváltozásból nem lehet kilépni – írta közleményében a Greenpeace azután, hogy az Egyesült Államok elnöke közölte: országa kilép a történelmi jelentőségű párizsi klímamegállapodásból.

A legnagyobb szén-dioxid kibocsátók (2015) [millió tonna]
Greenpeace: a klímaváltozásból nem lehet kilépni - ClimeNews - Hírportál
„A párizsi megállapodás sorsát azonban nem pecsételi meg az USA kilépése. A globális kibocsátások 87%-a még így is a megegyezés keretein belül marad, tehát a többi országnak (régiónak, városnak, cégeknek, egyéneknek) továbbra is óriási a felelőssége a kibocsátáscsökkentésben” – írta a szervezet a 195 országot érintő egyezményről, amely nélkül az Egyesült Államok gazdasági hátrányokkal fog szembesülni a Greenpeace szerint.

„Az EU, Kína, Kanada és India vezetői is úgy nyilatkoztak, hogy a párizsi megállapodás számukra sérthetetlen, és tovább haladnak az alacsony kibocsátású gazdaság felé.

Greenpeace: a klímaváltozásból nem lehet kilépni - ClimeNews - Hírportál

„Nemcsak a párizsi kötelezettségvállalások hajtják ezeket a folyamatokat. A megújulók egyre inkább versenyképesek, sok helyen olcsóbbak a fosszilis energiáknál, míg a klímaváltozás következményei nem várt kiadásokat fognak jelenteni. Az Egyesült Államoknak ezért gazdasági érdeke is lenne, hogy minél hamarabb konkrét intézkedések szülessenek az éghajlatvédelem érdekében.”

„A klímaváltozás elleni harc nem politikai vagy jogi vita, hanem túlélés kérdése, és morális kötelesség is, mellyel az embereknek és a bolygónak tartozunk” – nyilatkozta Bozsó Brigitta, a Greenpeace Magyarország klímakampány-felelőse.

Greenpeace: a klímaváltozásból nem lehet kilépni - ClimeNews - Hírportál


Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.


Demó a klímaváltozás hatásairól ma!

kedd, május 23rd, 2017

Főleg a főváros és környékén élők kaptak egy kis ízelítőt a klímaváltozás okozta hatásokból a mai nap, a jelentős csapadékmennyiség nem igazán megszokott…

Autó áll a vízben a Podmaniczky utca és a Dózsa György út sarkán Forrás: Origo  - ClimeNews - Hírportál

A tartós nagyon hideg tél, jelentősen nagyobb fűtésszámlák, hetekkel kitolva a fűtésszezont. Ezzel indult az év és jött a tavasz márciusban, inkább hirtelen nyárral, szépen beindult minden a természet rendje szerint. Utána hideg zuhany! Szó szerint a virágzások kellős közepén, amikor a szőlőhajtások végén már látszanak a virágkezdemények, 3 nap mínusz, sok helyen mínusz 5 fok. A gazdák nagy része már nem boldog, pedig még nincs itt a nyár.

Amikor arról beszélek, hogy klímaváltozás az azt jelenti, hogy az a globális felmelegedés, amit a mai napig az ember okoz – és nap-nap után, hétről-hétre lankadatlanul fűt, melegít, használja a szenet, kőolajat és a földgázt – szó szerint tesz rá egy lapáttal folyamatosan és ész nélkül, klímakatasztrófához vezet! Mit is jelent az, hogy demó? Azt jelenti, hogy játszhatsz vele ingyen, kipróbálhatod, de ha végig szeretnél menni a pályán akkor fizetned kell érte. Az emberek egy részének fogalma sincsen arról, hogy ha legalább addig szeretne élni mint a nagyapáink, vagy szeretnék, hogy a gyerekeik legalább felnőjenek, akkor végig kellene menni a pályán, de ha nem hagynak fel a jelenlegi gondolkodásukkal, közönyükkel a karbonsemlegesség kérdéskörével kapcsolatban, akkor nem lesz miből finanszírozni a következő pályát, mert a demó már mindent tönkretesz!

Kérem szépen, a karbonsemlegesség a fenntarthatóság megkerülhetetlen eleme lett 2017-re. Tehát minden amit gyártunk, szolgáltatunk és ahogy tesszük azt, összességében konvergálnia kell a nulla szén-dioxid egyenérték károsanyag kibocsátáshoz, ami növeli az üvegházhatást, melegszik tőle a légkör és hülye lesz tőle mindenki.

Hab a tortán, hogy ma egy felelős vezető ember alá mer írni egy atomerőmű megvalósítást, itt közép Európa közepén! Ahol a klímatudósok előrejelzése szerint a szélsőséges időjárási anomáliák a legnagyobbak lesznek a klímaváltozás miatt. Fogalma sincsen senkinek, hogy maga a klímakatasztrófa ami majd helyreteszi a dolgokat, lesöpör majd mindent, mit csinál egy működő atomerőművel. Amikor a hülyékről beszélek – a hülyeség korában – erre is gondolok… de lehet ez inkább dilettantizmus.

Úgy gondolom, sajnos a klímaváltozással járó szélsőségekhez, annak rendszeres megjelenéséhez nem fog tudni az ember hozzászokni, sem igazán alkalmazkodni ahhoz. Ez Önámítás, csúsztatás, mert egyszerűen nem lesz rá ideje. Meg kell oldani a legrövidebb időn belül.

Rampasek László

 

Obama: Példátlanul nagy menekültválságot okozhat a klímaváltozás

hétfő, május 15th, 2017

Obama a Milánóban rendezett Globális Élelmiszerinnovációs Csúcson figyelmeztetett: ha nem kezeljük tudományos eszközökkel a klímaváltozást, mérhetetlenül nagy menekültválság lesz belőle, több száz millió hontalannal.

Változnak a sajátosságai a monszun-időszaknak és a csapadékeloszlásnak, amitől félmilliárd ember megélhetése függ az indiai szubkontinensen. “Ha ezek az időjárási minták megváltoznak, akkor több száz millió ember hirtelen képtelen lesz eltartani magát. Olyanok, akik már egyébként is a létminimum szintjén élnek. Az elvándorlás mértéke, a menekültek száma akkora lenne, amire még nem volt példa az emberiség történetében, akár félmilliárd embert is érinthetne” – mondta Barack Obama.

Obama: Példátlanul nagy menekültválságot okozhat a klímaváltozás - ClimeNews - Hírportál2008 óta évente átlagosan 21,5 millió embert kényszerítenek lakhelyük elhagyására a természeti katasztrófák, mint például az árvizek, a viharok, a bozóttüzek és a szélsőséges hőmérséklet, az ENSZ Menekültügyi Főbizttosága. (2015-ben például a Komen-ciklon, s az árvíz Indiában és Mianmarban 1,2 millió embert tett hajléktalanná.) Számos régióban már most is nehéz az élelmiszernövények termesztése a sivatagosodás és az aszályok miatt. Az emiatt növekvő élelmiszerárak “politikai instabilitáshoz vezetnek”, mondta Obama, aki rámutatott, hogy az USA-ban már napfényes napokon (vagyis amikor nincs vihar és zivatar) is előfordulnak áradások és gyakoribbak az erdőtüzek.

“Egyetlen ország sem immunis a problémákra”, tette hozzá a volt amerikai elnök, aki szerint a klímaváltozás legkeservesebb hatásainak egy részét mégis a legszegényebb országok népei fogják elszenvedni, akik a legkevésbé vannak felkészülve rá, hogy kezeljék ezt”.

A klímaváltozás okozta negatív hatások kivédését hivatott segíteni az ENSZ égisze alatt létrehozott Zöld Klíma Alap (Green Climate Fund, GCF), amely évente 100 milliárd dollárt osztana szét e célra 2020-ig.

Menekültek vagy klímavándorok?

A szakértők között sincs egyetértés abban, hogy lehet-e egyáltalán környezeti menekültekről beszélni, vagy a klímaváltozás hatásaként instabillá váló államokból elvándorlók politikai menekültekként jelennek majd meg a világ nyugodtabb részein. Az viszont biztos a Klíma és migráció konferencián felszólaló szakértők szerint, hogy a folyamatnak csak az elején tartunk, de már a néhány éve indult menekülthullám mögött is látni lehet okként a klímaváltozást.

Obama nem először beszélt a klímaváltozás potenciálisan menekültáradatot okozó hatásáról. Elnökségének utolsó hónapjaiban, amikor utoljára vett részt az ENSZ szokásos szeptemberi közgyűlésén, már említette ezt a veszélyt. “Ha nem cselekszünk bátran, annak tömeges migráció lesz, tenger által elárasztott városok, hontalanná vált nemzetek, megsemmisült élelmiszerellátás és a kétségbeesésből születő konfliktusok lesz az ára”, mondta akkor az ENSZ-ben. “Az Európába irányuló menekültáramlat nem csak (háborús) konfliktusból ered, hanem olyan helyekről, ahol élelmiszerhiány van, ami még súlyosabbá válik majd, ahogy a klímaváltozás folytatódik” – mondta Obama.

Nem tartja elegendőnek a párizsi klímaegyezmény vállalásait, ezt a nézetét pedig a zöldek is egyértelműen osztják, hiszen az EU-nál is folyt a lobbizás az emissziócsökkentési értékek növelésére. (A jelenlegi amerikai elnök, Donald Trump sajnos ennek épp ellenkezőjén dolgozik.)

A kérdés az, hogy mennyire válik szörnyűvé a helyzet? A jelenleg legesélyesebb klíma-szcenáriók szerint a légkörbe kibocsátott üvegházgáz-mennyiség megduplázódik, amitől a globális felmelegedés 1,5 és 5 Celsius fok között alakul. Az utolsó jégkorszak óta az 1800-as évek elejéig, vagyis a füstokádást elkezdő ipari forradalomig a légkör CO2-koncentrációja nagyjából konstans volt, 228 ppm (parts per million), az iparosodás óta azonban mára 400 ppm-re emelkedett.

Ha a Föld légköre a borúlátóbb becslések szerint melegedik fel, “az katasztrofális lenne” bolygónk lakosságára nézve. Ha a leginkább borúlátó becslések igazolódnak be, “annak a lehetséges kihatásai katasztrofálisak lennének, de a skála alacsonyabb végén is zavaróak” lennének jelenlegi életvitelünkre. Ha nem sikerül hathatós klímapolitikával és emissziócsökkentéssel megfékezni az éghajlatváltozást, akkor azok a migrációs problémákat, amiket most látunk, “csak a kezdetét jelentenék azoknak a problémáknak, amiket a klímaváltozás kivált” – fogalmazott az egykori elnök.

Obama azonban jó hírnek tartja, hogy ma már a tudományos körökben nincs vita arról, létezik-e a klímaváltozás, az egyetlen vitás kérdés az, hogy vajon mekkora lesz a felmelegedés mértéke, ahogy azt is  örvendetes fejleménynek véli, hogy a magánszektor már felismerte, hogy a jövő a megújuló energiákban van. “Nem hiszem, hogy a világ bármely része állandó szegénységre és éhezésre van ítélve. Nem hiszem, hogy a bolygónk állandó hőmérséklet emelkedésre van ítélve”.

Forrás: The Independent, Business Insider, The Guardian, Scientific American

Jégtakaró és migráció

Obama elnökségének utolsó évében a Fehér Ház a kanadai kormánnyal közösen fejezte ki aggodalmát az északi-sarki jégtakaró olvadása miatt, mondván az fenyegetést jelent a bennszülött közösségekre és kényszerű elvándorláshoz vezethet.

Tudósok azt jósolják, hogy a 2040-es évekre az északi sark jégtakarója nyaranta legalább néhány napra teljesen elolvad. Már most is vannak olyan nyári hónapok, amikor zavartalanul hajózhatók egyes részei, mert a jégmezők elolvadnak (majd télen újra visszafagynak). De az arányok változnak. A nyáron is megmaradó jégmennyiség 1980 óta 3 millió négyzetkilométerrel csökkent.


Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.


WMO állásfoglalása az éghajlat 2016. évi állapotáról

szerda, április 19th, 2017

A számítások szerint az iparosodás óta a Föld hőmérséklete az elmúlt évben volt a legmagasabb, az eltelt időszakban 1,1 °C fokot növekedett a globális középhőmérséklet.

WMO állásfoglalása az éghajlat 2016. évi állapotáról - ClimeNews - Hírportál

A 2016-os év ismét globális rekordot hozott, a középhőmérséklet 0,83 (± 0,1) °C fokkal volt melegebb az 1961–1990-es időszak átlagához viszonyítva. A legnagyobb mértékű anomáliákat a magas szélességeken regisztrálták, például a Spitzbergákon (Norvégia) az említett harminc éves átlagnál 6,5 fokkal volt melegebb. A szén-dioxid koncentrációja meghaladta a 400,0 (± 0,1) ppm értéket.

WMO állásfoglalás [pdf: 3343 KB] A tengeri jég kiterjedése novemberben, korábban soha nem tapasztalt mértékben, 4 millió km2-rel csökkent. Az óceánok hőtágulása, a jég és gleccserolvadás, valamint az erős El Niño hatására az év elején rekord mértékű globális tengerszint növekedés következett be. Éves átlagban a XX. század kezdete óta az óceánok átlagos szintje 20 cm-t növekedett. A trópusi vizekben nagy kiterjedésű korallfehéredést és pusztulást figyeltek meg. A csapadék viszonyokat az év első felében az erős El Niño tevékenység, az év végén pedig La Niña határozta meg. Súlyos aszályok sújtották Dél- és Kelet-Afrika, Közép-Amerika egyes területeit, ugyanakkor Ázsia keleti és déli részein tömeges halálozásokat okozó áradások, földcsuszamlások pusztítottak. Tavaly 82 trópusi ciklont detektáltak, melyek közül a legpusztítóbb, a Matthew hurrikán Haiti és az USA területén tombolt. Hőhullámok főként Afrikát, Ázsiát sújtották, megdőlt a korábbi ázsiai hőmérsékleti rekord, 54 °C fokot mértek (Mitribah, Kuwait). Extrém erdőtüzek Kanadában, az USA-ban, Portugáliában, Tasmániában következtek be.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO-Word Meteorological Organization) a Föld éghajlatáról évente több nyelven is kiadja állásfoglalását. A WMO tagszervezetei révén a világ összes országából gyűjti a meteorológiai adatokat, és ezek egyetlen hivatalos interpretálója. Az oldalon elérhető kiadványokban olvashatunk az évi globális középhőmérséklet alakulásáról, a világban tapasztalt rendkívüli, nagy károkat okozó időjárási eseményekről.

Forrás: MET.HU


Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.


Idén is folytatódnak a szélsőséges időjárási jelenségek

szerda, április 5th, 2017

A 2016-os rekordmeleg után folytatódnak a szélsőséges időjárási jelenségek 2017-ben is a Meteorológiai Világszervezet (WMO) keddi jelentése szerint.

Idén is folytatódnak a szélsőséges időjárási jelenségek - ClimeNews - HírportálMég az erőteljes El Nino nélkül is olyan változások mennek végbe a bolygón 2017-ben, amelyek ismeretlen területre vezetik a tudósokat – vélte David Carlson, a World Climate Research Programme (Éghajlatkutatási Világprogram) igazgatója.
Az idei tél eddigi hónapjaiban legalább háromszor érkezett hőhullám az Északi-sarkvidékre, amikor a nagy erejű atlanti viharok meleg, nedves levegőt hoztak, így a jég újraképződésének idején előfordultak olvadáspont közeli hőmérsékletű napok.
Az északi-sarkköri változások és az olvadó tengeri jég a világ más részeinek éghajlatára is hatással lesz az úgynevezett futóáramlások miatt, amelyek nagy sebességű, vízszintes légáramlási zónák, szerepük van a hőmérséklet szabályozásában – olvasható a jelentésről kiadott közleményben.
Egyes vidékeken – Kanadában és az Egyesült Államok nagy részében – szokatlanul enyhe volt a január és a február, máshol, többek között az Arab-félszigeten és Észak-Afrikában szokatlanul hideg volt az év eleje. A hosszú és extrém hőhullámok miatt sok melegrekord dőlt meg az év első két hónapjában Ausztráliában.
Nemcsak a globális hőmérsékleti csúcs, hanem a rendkívül kis mennyiségű tengeri jég és a tengerszint szakadatlan emelkedése is egyedülállóvá tette 2016-ot a WMO keddi jelentése szerint, mely a március 23-i meteorológiai világnap alkalmából jelent meg.
A tanulmány globális klímaelemző központok független adatbázisai, a WMO-tagországok országos meteorológiai és vízügyi információi alapján készült, tehát mérvadó hivatkozási alapnak számít.
“A jelentés megerősítette, hogy 2016 volt az eddigi legmelegebb év a mérések kezdete óta, 1,1 Celsius-fokkal magasabb, mint az iparosodás kora előtti volt és 0,06 fokkal több, mint a korábbi, 2015-ös csúcs” – mondta Petteri Taalas, a szervezet főtitkára.
A tengerfelszín átlagos vízhőmérséklete szintén globális rekordot ért el, az Északi-sark jégkiterjedése az év legnagyobb részében az átlag alatt volt, a légköri szén-dioxid folyamatosan csúcsokat dönt, egyre nyilvánvalóbb az emberi tevékenység klímát befolyásoló hatása – magyarázta Taalas.
A WMO az 1961-1990 közötti periódust tekinti a bázisnak, amelyhez képest a 2001 óta eltelt 16 év mindegyik legalább 0,4 fokkal volt melegebb, évtizedenként folyamatosan 0,1-0,2 fokkal van melegebb.
Tavaly még az erőteljes El Nino légköri jelenség is hozzájárult az üvegházhatású gázok okozta hosszú távú éghajlatváltozáshoz. Az erős El Nino-években, 1973-ban, 1983-ban és 1998-ban általában 0,1-0,2 fokkal melegebb volt az átlagnál, 2016-ban is ez volt megfigyelhető.
A globális tengerszint is igen megnövekszik az El Nino idején, 2016 elején új rekordot állított fel. A tengeri jég több mint 4 millió négyzetkilométerrel csökkent a hónap átlaga alá novemberben.
Az óceánok magas vízhőmérséklete rendkívüli korallfehéredést és a vízi élőlények pusztulását okozta sok trópusi tengerben, amelynek jelentős hatása volt a tengeri élelmiszerláncra és a halászatra.
A 2016-os év szélsőségei között súlyos szárazságok is voltak, amelyek Kelet-Afrikában és Közép-Amerikában milliók számára tették bizonytalanná az élelemellátást.
Taalas a jelentésről szóló közleményben hangsúlyozta, hogy folyamatos klímakutatási befektetésekre van szükség ahhoz, hogy az éghajlatváltozás gyors ütemével lépést tudjon tartani a tudomány.

Forrás: MTI