JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.

Archive for the ‘Klímaváltozás’ Category

Obama: Példátlanul nagy menekültválságot okozhat a klímaváltozás

hétfő, május 15th, 2017

Obama a Milánóban rendezett Globális Élelmiszerinnovációs Csúcson figyelmeztetett: ha nem kezeljük tudományos eszközökkel a klímaváltozást, mérhetetlenül nagy menekültválság lesz belőle, több száz millió hontalannal.

Változnak a sajátosságai a monszun-időszaknak és a csapadékeloszlásnak, amitől félmilliárd ember megélhetése függ az indiai szubkontinensen. “Ha ezek az időjárási minták megváltoznak, akkor több száz millió ember hirtelen képtelen lesz eltartani magát. Olyanok, akik már egyébként is a létminimum szintjén élnek. Az elvándorlás mértéke, a menekültek száma akkora lenne, amire még nem volt példa az emberiség történetében, akár félmilliárd embert is érinthetne” – mondta Barack Obama.

Obama: Példátlanul nagy menekültválságot okozhat a klímaváltozás - ClimeNews - Hírportál2008 óta évente átlagosan 21,5 millió embert kényszerítenek lakhelyük elhagyására a természeti katasztrófák, mint például az árvizek, a viharok, a bozóttüzek és a szélsőséges hőmérséklet, az ENSZ Menekültügyi Főbizttosága. (2015-ben például a Komen-ciklon, s az árvíz Indiában és Mianmarban 1,2 millió embert tett hajléktalanná.) Számos régióban már most is nehéz az élelmiszernövények termesztése a sivatagosodás és az aszályok miatt. Az emiatt növekvő élelmiszerárak “politikai instabilitáshoz vezetnek”, mondta Obama, aki rámutatott, hogy az USA-ban már napfényes napokon (vagyis amikor nincs vihar és zivatar) is előfordulnak áradások és gyakoribbak az erdőtüzek.

“Egyetlen ország sem immunis a problémákra”, tette hozzá a volt amerikai elnök, aki szerint a klímaváltozás legkeservesebb hatásainak egy részét mégis a legszegényebb országok népei fogják elszenvedni, akik a legkevésbé vannak felkészülve rá, hogy kezeljék ezt”.

A klímaváltozás okozta negatív hatások kivédését hivatott segíteni az ENSZ égisze alatt létrehozott Zöld Klíma Alap (Green Climate Fund, GCF), amely évente 100 milliárd dollárt osztana szét e célra 2020-ig.

Menekültek vagy klímavándorok?

A szakértők között sincs egyetértés abban, hogy lehet-e egyáltalán környezeti menekültekről beszélni, vagy a klímaváltozás hatásaként instabillá váló államokból elvándorlók politikai menekültekként jelennek majd meg a világ nyugodtabb részein. Az viszont biztos a Klíma és migráció konferencián felszólaló szakértők szerint, hogy a folyamatnak csak az elején tartunk, de már a néhány éve indult menekülthullám mögött is látni lehet okként a klímaváltozást.

Obama nem először beszélt a klímaváltozás potenciálisan menekültáradatot okozó hatásáról. Elnökségének utolsó hónapjaiban, amikor utoljára vett részt az ENSZ szokásos szeptemberi közgyűlésén, már említette ezt a veszélyt. “Ha nem cselekszünk bátran, annak tömeges migráció lesz, tenger által elárasztott városok, hontalanná vált nemzetek, megsemmisült élelmiszerellátás és a kétségbeesésből születő konfliktusok lesz az ára”, mondta akkor az ENSZ-ben. “Az Európába irányuló menekültáramlat nem csak (háborús) konfliktusból ered, hanem olyan helyekről, ahol élelmiszerhiány van, ami még súlyosabbá válik majd, ahogy a klímaváltozás folytatódik” – mondta Obama.

Nem tartja elegendőnek a párizsi klímaegyezmény vállalásait, ezt a nézetét pedig a zöldek is egyértelműen osztják, hiszen az EU-nál is folyt a lobbizás az emissziócsökkentési értékek növelésére. (A jelenlegi amerikai elnök, Donald Trump sajnos ennek épp ellenkezőjén dolgozik.)

A kérdés az, hogy mennyire válik szörnyűvé a helyzet? A jelenleg legesélyesebb klíma-szcenáriók szerint a légkörbe kibocsátott üvegházgáz-mennyiség megduplázódik, amitől a globális felmelegedés 1,5 és 5 Celsius fok között alakul. Az utolsó jégkorszak óta az 1800-as évek elejéig, vagyis a füstokádást elkezdő ipari forradalomig a légkör CO2-koncentrációja nagyjából konstans volt, 228 ppm (parts per million), az iparosodás óta azonban mára 400 ppm-re emelkedett.

Ha a Föld légköre a borúlátóbb becslések szerint melegedik fel, “az katasztrofális lenne” bolygónk lakosságára nézve. Ha a leginkább borúlátó becslések igazolódnak be, “annak a lehetséges kihatásai katasztrofálisak lennének, de a skála alacsonyabb végén is zavaróak” lennének jelenlegi életvitelünkre. Ha nem sikerül hathatós klímapolitikával és emissziócsökkentéssel megfékezni az éghajlatváltozást, akkor azok a migrációs problémákat, amiket most látunk, “csak a kezdetét jelentenék azoknak a problémáknak, amiket a klímaváltozás kivált” – fogalmazott az egykori elnök.

Obama azonban jó hírnek tartja, hogy ma már a tudományos körökben nincs vita arról, létezik-e a klímaváltozás, az egyetlen vitás kérdés az, hogy vajon mekkora lesz a felmelegedés mértéke, ahogy azt is  örvendetes fejleménynek véli, hogy a magánszektor már felismerte, hogy a jövő a megújuló energiákban van. “Nem hiszem, hogy a világ bármely része állandó szegénységre és éhezésre van ítélve. Nem hiszem, hogy a bolygónk állandó hőmérséklet emelkedésre van ítélve”.

Forrás: The Independent, Business Insider, The Guardian, Scientific American

Jégtakaró és migráció

Obama elnökségének utolsó évében a Fehér Ház a kanadai kormánnyal közösen fejezte ki aggodalmát az északi-sarki jégtakaró olvadása miatt, mondván az fenyegetést jelent a bennszülött közösségekre és kényszerű elvándorláshoz vezethet.

Tudósok azt jósolják, hogy a 2040-es évekre az északi sark jégtakarója nyaranta legalább néhány napra teljesen elolvad. Már most is vannak olyan nyári hónapok, amikor zavartalanul hajózhatók egyes részei, mert a jégmezők elolvadnak (majd télen újra visszafagynak). De az arányok változnak. A nyáron is megmaradó jégmennyiség 1980 óta 3 millió négyzetkilométerrel csökkent.


Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.


WMO állásfoglalása az éghajlat 2016. évi állapotáról

szerda, április 19th, 2017

A számítások szerint az iparosodás óta a Föld hőmérséklete az elmúlt évben volt a legmagasabb, az eltelt időszakban 1,1 °C fokot növekedett a globális középhőmérséklet.

WMO állásfoglalása az éghajlat 2016. évi állapotáról - ClimeNews - Hírportál

A 2016-os év ismét globális rekordot hozott, a középhőmérséklet 0,83 (± 0,1) °C fokkal volt melegebb az 1961–1990-es időszak átlagához viszonyítva. A legnagyobb mértékű anomáliákat a magas szélességeken regisztrálták, például a Spitzbergákon (Norvégia) az említett harminc éves átlagnál 6,5 fokkal volt melegebb. A szén-dioxid koncentrációja meghaladta a 400,0 (± 0,1) ppm értéket.

WMO állásfoglalás [pdf: 3343 KB] A tengeri jég kiterjedése novemberben, korábban soha nem tapasztalt mértékben, 4 millió km2-rel csökkent. Az óceánok hőtágulása, a jég és gleccserolvadás, valamint az erős El Niño hatására az év elején rekord mértékű globális tengerszint növekedés következett be. Éves átlagban a XX. század kezdete óta az óceánok átlagos szintje 20 cm-t növekedett. A trópusi vizekben nagy kiterjedésű korallfehéredést és pusztulást figyeltek meg. A csapadék viszonyokat az év első felében az erős El Niño tevékenység, az év végén pedig La Niña határozta meg. Súlyos aszályok sújtották Dél- és Kelet-Afrika, Közép-Amerika egyes területeit, ugyanakkor Ázsia keleti és déli részein tömeges halálozásokat okozó áradások, földcsuszamlások pusztítottak. Tavaly 82 trópusi ciklont detektáltak, melyek közül a legpusztítóbb, a Matthew hurrikán Haiti és az USA területén tombolt. Hőhullámok főként Afrikát, Ázsiát sújtották, megdőlt a korábbi ázsiai hőmérsékleti rekord, 54 °C fokot mértek (Mitribah, Kuwait). Extrém erdőtüzek Kanadában, az USA-ban, Portugáliában, Tasmániában következtek be.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO-Word Meteorological Organization) a Föld éghajlatáról évente több nyelven is kiadja állásfoglalását. A WMO tagszervezetei révén a világ összes országából gyűjti a meteorológiai adatokat, és ezek egyetlen hivatalos interpretálója. Az oldalon elérhető kiadványokban olvashatunk az évi globális középhőmérséklet alakulásáról, a világban tapasztalt rendkívüli, nagy károkat okozó időjárási eseményekről.

Forrás: MET.HU


Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.


Idén is folytatódnak a szélsőséges időjárási jelenségek

szerda, április 5th, 2017

A 2016-os rekordmeleg után folytatódnak a szélsőséges időjárási jelenségek 2017-ben is a Meteorológiai Világszervezet (WMO) keddi jelentése szerint.

Idén is folytatódnak a szélsőséges időjárási jelenségek - ClimeNews - HírportálMég az erőteljes El Nino nélkül is olyan változások mennek végbe a bolygón 2017-ben, amelyek ismeretlen területre vezetik a tudósokat – vélte David Carlson, a World Climate Research Programme (Éghajlatkutatási Világprogram) igazgatója.
Az idei tél eddigi hónapjaiban legalább háromszor érkezett hőhullám az Északi-sarkvidékre, amikor a nagy erejű atlanti viharok meleg, nedves levegőt hoztak, így a jég újraképződésének idején előfordultak olvadáspont közeli hőmérsékletű napok.
Az északi-sarkköri változások és az olvadó tengeri jég a világ más részeinek éghajlatára is hatással lesz az úgynevezett futóáramlások miatt, amelyek nagy sebességű, vízszintes légáramlási zónák, szerepük van a hőmérséklet szabályozásában – olvasható a jelentésről kiadott közleményben.
Egyes vidékeken – Kanadában és az Egyesült Államok nagy részében – szokatlanul enyhe volt a január és a február, máshol, többek között az Arab-félszigeten és Észak-Afrikában szokatlanul hideg volt az év eleje. A hosszú és extrém hőhullámok miatt sok melegrekord dőlt meg az év első két hónapjában Ausztráliában.
Nemcsak a globális hőmérsékleti csúcs, hanem a rendkívül kis mennyiségű tengeri jég és a tengerszint szakadatlan emelkedése is egyedülállóvá tette 2016-ot a WMO keddi jelentése szerint, mely a március 23-i meteorológiai világnap alkalmából jelent meg.
A tanulmány globális klímaelemző központok független adatbázisai, a WMO-tagországok országos meteorológiai és vízügyi információi alapján készült, tehát mérvadó hivatkozási alapnak számít.
“A jelentés megerősítette, hogy 2016 volt az eddigi legmelegebb év a mérések kezdete óta, 1,1 Celsius-fokkal magasabb, mint az iparosodás kora előtti volt és 0,06 fokkal több, mint a korábbi, 2015-ös csúcs” – mondta Petteri Taalas, a szervezet főtitkára.
A tengerfelszín átlagos vízhőmérséklete szintén globális rekordot ért el, az Északi-sark jégkiterjedése az év legnagyobb részében az átlag alatt volt, a légköri szén-dioxid folyamatosan csúcsokat dönt, egyre nyilvánvalóbb az emberi tevékenység klímát befolyásoló hatása – magyarázta Taalas.
A WMO az 1961-1990 közötti periódust tekinti a bázisnak, amelyhez képest a 2001 óta eltelt 16 év mindegyik legalább 0,4 fokkal volt melegebb, évtizedenként folyamatosan 0,1-0,2 fokkal van melegebb.
Tavaly még az erőteljes El Nino légköri jelenség is hozzájárult az üvegházhatású gázok okozta hosszú távú éghajlatváltozáshoz. Az erős El Nino-években, 1973-ban, 1983-ban és 1998-ban általában 0,1-0,2 fokkal melegebb volt az átlagnál, 2016-ban is ez volt megfigyelhető.
A globális tengerszint is igen megnövekszik az El Nino idején, 2016 elején új rekordot állított fel. A tengeri jég több mint 4 millió négyzetkilométerrel csökkent a hónap átlaga alá novemberben.
Az óceánok magas vízhőmérséklete rendkívüli korallfehéredést és a vízi élőlények pusztulását okozta sok trópusi tengerben, amelynek jelentős hatása volt a tengeri élelmiszerláncra és a halászatra.
A 2016-os év szélsőségei között súlyos szárazságok is voltak, amelyek Kelet-Afrikában és Közép-Amerikában milliók számára tették bizonytalanná az élelemellátást.
Taalas a jelentésről szóló közleményben hangsúlyozta, hogy folyamatos klímakutatási befektetésekre van szükség ahhoz, hogy az éghajlatváltozás gyors ütemével lépést tudjon tartani a tudomány.

Forrás: MTI

20 millióan halhatnak éhen júliusig

kedd, március 14th, 2017
Hazudnak a válság okairól az ilyen cikkek tömegei. A válság oka a túlnépesedés, annak oka pedig az, hogy a teherbeesések fele baleset, amit az anyák nem akartak.
Az oksági láncolatban az e mögötti ok a lányok és nők százmillióinak tenyészállat-sorban és tudatlanságban tartása, a fogamzásgátlás tiltása és elérhetetlensége.
Általában a segélyszervezetek sem adnak fogamzásgátlókat, hiába könyörögnek a nők a férfiak elöl elrejthető implantátumért, injekcióért, méhen belüli eszközért.
Pedig a fogamzásgátlás emberi jog és a WHO listáján életmentő eszköz, aminek benne kéne lennie a segélyszállítmányokban.
Ki mer a szaporodás-erőltetés tabujával szembeszállni?

Simonyi Gyula
www.bocs.eu

A klímaváltozásból eredő aszály, a polgárháborús forrongás és az infláció együtt hozta létre az krízishelyzetet. 1,4 millió gyermek pedig segélyek nélkül nem éli túl az éhínséget. Sokan bármelyik nap éhen halhatnak. Embertömegek rágcsálnak gyökereket és tavirózsákat élelem gyanánt.

Négy országban négy különböző élelmezési válság alakult ki. Az ENSZ februárban éhínség sújtotta régiónak nyilvánította Dél-Szudánt. A legutóbb 6 éve volt a világban éhínségzóna az ENSZ szerint. De Arif Husain, az ENSZ Élelmezésügyi Programjának (WFO) vezető közgazdásza még ennél is tovább ment: a Reutersnek úgy fogalmazott, hogy 15 éve, amióta a WFO-nál van, ilyen szörnyű éhínséget még nem látott. Különösen, hogy négy különböző ország nem egymástól eredő krízishelyzetéről van szó.

Jelenleg az éhínség az emberiségre leselkedő legnagyobb veszély. Komolyabb, mint például az AIDS.

20 millióan halhatnak éhen júliusig - ClimeNewsA szervezet kalkulációja szerint 1,4 millió gyereket veszélyeztet az éhhalál kockázata Nigériában, Szomáliában, Jemenben és Dél-Szudánban. Ezekben az országokban 20 millió ember halhat éhen júliusig, amikor végre beindulhat ismét az aratási szezon. Vagyis több mint két Magyarországnak a lakossága tűnhet el a Föld színéről. Husain hozzátette, ugyan júliusi határidőt emleget a WFO, de a válság jelen idejű: az emberek már most is sorra halnak meg.
Dél-Szudánban egyes családok azért menekültek a Nílus menti mocsarakhoz és szigetekhez, hogy itt találjanak menedéket a fegyveres lázadók ellen. A földönfutók maguk mögött hagyták házaikat, farmjaikat, megválva attól azoktól a forrásoktól, amikből megéltek: a termőföldtől és a jószágaiktól. Jelenleg néha hal is jut nekik a folyóból, de javarészt gyökereken és tavirózsákon élnek. Amikor meghallották, hogy az ENSZ összeírja a menekülteket, és élelmiszersegélyt fog szétosztani, közel 20 ezer ember gyűlt össze a lázadók által kontrollált Tonyor nevű faluban. Egyes családok halászhálókat és rudakat kaptak, amíg megérkeznek a szállítmányok. Így legalább tudnak halászni addig.

20 millióan halhatnak éhen júliusig - ClimeNewsJúliusig a szudáni lakosság közel felének, 5,5 millió embernek nem lesz elegendő élelme, vélik az ENSZ szakértői. Az éhezés oka nem is annyira természeti, mint inkább emberi tényező: a világ legfiatalabb, 6 éve alapított országában 2013 óta, azaz több mint 3 éve polgárháború dúl – a lakosság megosztottságát etnikai feszültségek táplálják. Az agráriumot pedig a szárazság tette tönkre.
Előfordul, hogy az élelmiszersegély bajt hoz azokra, akik kapják: tavaly egyenruhás emberek rabolták ki, dúlták fel és égették fel azoknak a polgároknak az otthonait, akik az ENSZ által kiosztott élelmiszert birtokoltak.

Hányan fognak meghalni?

A becslések aggasztóak:

  • Az ENSZ állítása szerint 100 ezer dél-szudáni polgár bármelyik nap éhen halhat, 1,4 millió gyermek pedig az éhhalál szélén van, ők valószínűleg nem bírják sokáig élelmiszersegélyek nélkül.
  • Az ENSZ gyermekeket segítő szervezete, a UNICEF szerint Szomáliában idén 185 ezer gyermek fog szenvedni akut alultápláltságtól, de megvan az esélye, hogy számuk könnyen 270 ezerre emelkedhet a következő hónapokban.
  • Jemenben 420 ezer az érintett gyermekek száma. Ott 2 éve tart a háború.
  • Nigéria északkeleti részében már tavaly óta éheznek nagy számban. Az országban a kormány és a Boko Haram militáns csoport közötti harcok nehezítik meg a gazdaság működését és az élelmiszer-ellátást. Nigériában idén várhatóan 450 ezer gyerek szenved majd vészes alultápláltságtól, amibe bele is halhat.
  • A követező országokban elégtelen még a rendelkezésre álló élelmiszer-mennyiség: Kongói Demokratikus Köztársaság, Közép-Afrikai Köztársaság, Burundi, Mali, Nigéria.

Infláció és szegénységspirál

2016-ban 500 százalékos volt az infláció az érintett országok némelyikében. Jemenben és Dél-Szudánban a gazdaság összeomlása azt eredményezte, hogy az emberek nem tudják maguknak megengedni a piacon kapható terményt. Kenyában és Ugandában a helyi pénznem gyakorlatilag hasznavehetetlen, mert a kereskedők értéktelennek tartják. Szomália fővárosában, Mogadisuban csak január óta negyedével nőttek az élelmiszerárak.

Az infrastrukturális elmaradottság sem könnyíti a helyzetet. Dél-Szudánban az ország egyes részei földrajzi adottságaik miatt megközelíthetetlenek, másokban még dúlnak a harcok. (A Texas-nagyságú Dél-Szudánban például csak 120 kilométernyi aszfaltozott út van.)

Jemenben a városi lakosság – a teljes népesség közel egyharmada – nem kapta meg a fizetését, s ilyenkor a megtakarításaikhoz (leggyakrabban arany, ezüst, fegyver) kell hozzányúlniuk. A tapasztalatok azt mutatják, hogy amint felélik ezeket a vésztartalékokat, szinte lehetetlen visszakapaszkodniuk egy biztonságosabb anyagi létbe, vagyis felhalmozni egy kevés felesleget.

20 millióan halhatnak éhen júliusig - ClimeNewsAz említett országokat most ugyanaz a fajta kelet-afrikai aszály sújtja, mint 2011-ben az Afrika szarvának nevezett régiót (Etiópia, Szomália), ahol akkor olyannyira széles tömegeket érintett az éhezés, hogy az ENSZ éhínség sújtotta területté nyilvánította a több országon átnyúló övezetet, ahol 260 ezer ember halt éhen. Egyébként az ENSZ késedelmesen hirdette ki az éhínségi állapotot. Júliusban tette meg a lépést a szervezet, holott az emberek többsége már májusra sorra meghalt(!).
Amíg az ENSZ nem hirdeti ki az éhínségi helyzetet (famine), addig hivatalosan „csak” válságos szükséghelyzet (emergency) van érvényben.

Ami nagy baj idén, hogy míg a 2011-es éhínség egy jó termésű mezőgazdasági szezon után következett be, most már 2 éve tart az aszály. Nem jó hír az éhezőknek az sem, hogy a humanitárius segélyszervezetek már így is túlterheltek a szíriai, iraki, afganisztáni menekültáradat, az Ukrajnában, Burundiban, Líbiában és Zimbabwében kialakult veszélyhelyzetek és tömeges népvándorlások miatt.

Forrás: Reuters

Nemzetbiztonsági kockázat

kedd, március 14th, 2017

Jared Diamond „Összeomlás” c. alapos elemzésében arra jut, hogy a civilizációk összeomlásának öt oka közül az egyik a kereskedelmi partnerek elvesztése.

Nemzetbiztonsági kockázat - ClimeNews

A másik négy a környezeti kár, a klímaváltozás (akár regionális), a külső támadás, valamint a változásokra adott elégtelen válasz (pl. a szaporodás erőltetése azután is, hogy az adott civilizáció túllépte területe eltartóképességének határát).

2012-ben az USA saját területét 210%-ban, Németország 230%-ban, Kína 370%-ban terhelte, hazánk pedig kb. 130%-ban. Ha idehaza folytatódik az enyhe népességcsökkenés, emellett az öncélú gazdasági növekedésről és versenyről átállunk a nemnövekedés melletti jóllét-növelés stratégiájára, akkor akár még ebben az évtizedben elérhetjük a fenntarthatóságot, azaz megállna hazánk természeti tartalékainak fogyása (pl. talajok, ivóvíz, stb.).

Ám ha közben a stratégiai jelentőségű javakat saját területüket túlterhelő országokkal folytatott kereskedelem során szerezzük be (pl. az újrahasznosítás maximalizálása helyett), akkor miután ezek a gazdaságok összeomlanak (és amíg ökológiai lábnyomuk nagyobb, mint területük biokapacitása, addig ez elkerülhetetlen), akkor kereskedelmi partnereink elvesztése révén saját országunkat is válság sújtaná. Ez egy újabb (és talán a legerősebb) érv a relokalizáció mellett. Persze lehet kereskedni más országokkal nem létfontosságú termékekkel, a stratégiai jelentőségű javak esetén pedig mindenképpen fenntartható forrásokat kell keresnünk.

Sztella Nóra Kántor


Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.


A klímaváltozás változatlanul zajlik

hétfő, március 13th, 2017

A klímaváltozás változatlanul zajlik - ClimeNews1998-ban, Bécsben tartották meg az első nemzetközi energiahatékonysági konferenciát. Azóta minden év március 6-án igyekeznek felhívni a világ figyelmét arra, hogy mennyire fontos az energia gazdaságos és környezetkímélő felhasználása, valamint az alternatív energiaforrások alkalmazása. Sajnos a folyamatok azt mutatják, hogy sikertelenül. Ma van az Energiahatékonysági világnap.

Régóta tudjuk, hogy a Föld készletei végesek, és ugyan több terv van arra, hogy az otthonunkat jelentő bolygó után más égitesteket is elkezdjünk kizsákmányolni, lényegesen jobban hangzik meglévő készleteink takarékos, hatékony felhasználása, az alternatív energiaforrások kiaknázása.

Hiába lerágott csont, továbbra is melegszik a Föld

2016 – 2014 és 2015 után egyhuzamban harmadjára – a Föld legmelegebb éve volt, és ugyanez várható 2017-re is. Az eddig mért tizenhét legmelegebb évből, tizenhat ebben az évszázadban volt, ezekkel az adatokkal a klímaszkeptikusok sem szállhatnak igazán vitába. A felmelegedést kiváltó okokat viszont nem mindenki akarja az emberiség ökológiai lábnyomának számlájára írni, pedig az üvegházhatás nagyjából 50 százaléka a szén-dioxid kibocsátás számlájára írható. Az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) tanulmánya szerint az emberi tevékenység 170-szer teszi gyorsabbá a klímaváltozást, mint a természeti erők. A kutatás eredményei szerint az emberi tevékenység miatti üvegházgáz-kibocsátás mértéke az elmúlt 45 évben a hőmérséklet évszázadonkénti 1,7 Celsius-fokos emelkedését idézte elő, ami mellett eltörpül a természeti hatás. Hazánkban is érezni a változást, hiszen Magyarországon a legutóbbi harminc évben csaknem 2°C-ot emelkedett a nyári középhőmérséklet, és bár idén januárban komoly mínuszokat mérhettünk, ezt is inkább az egyre enyhülő telek miatt éreztük ennyire szokatlannak.

Télen fűtünk, nyáron hűtünk

Régi probléma, hogy a magas rezsi mellett is fázunk, hiszen télen az utcákat fűtjük.  A magyar lakosság energiafelhasználása megegyezik az iparéval, tehát lakóházaink megfelelő hőszigetelése valóban óriási megtakarítási potenciált jelent. Egy családi házban az elpazarolt energia 35 százaléka a falakon, 25 százaléka az ablakokon, 15 százaléka a padlón, 25 százaléka pedig a tetőn keresztül távozik, ha nem gondoskodunk megfelelő hőszigetelésről. Pusztán a megfelelően hőszigetelt tetőkkel 10 százalékot spórolnánk a fűtésköltségen. Mindent összeadva, megfelelő tetőszigeteléssel akár 10 milliárd forintot is megspórolhatnánk havonta, és a CO2 kibocsátásunk is hasonló mértékben csökkenne – hívja fel a figyelmet Aszódy Tamás, az egyik vezető építőanyaggyártő, a Knauf Insulation Kft. ügyvetető igazgatója.

A tetők nem csak télen, nyáron is problémát jelenthetnek, olyannyira, hogy egyes ipari szektorok létesítményeinek a nyári energiafelhasználása nagyobb, mint a téli. Ez főleg a lapos tetős csarnokokban probléma, melyek a nyári kánikulában az elviselhetetlenségig hevülnek. Erre a sokat fogyasztó légkondicionáló szerkezetekkel próbálnak megoldást nyújtani, és bár egy magyar cég ötlete kapcsán kezd terjedni a tetőszerkezetek vízhűtése, még nem ez számít az elterjedt technológiának.

Hogyan tovább?    

A klímaváltozás változatlanul zajlik - ClimeNewsHa abból indulunk ki, hogy az USA vezetője klímaszkeptikus, kormányunk pedig a paksi atomerőmű orosz hitelből való bővítését szorgalmazza (aminek állami támogatását épp most az Európai Bizottság is jóváhagyta), ahelyett, hogy az ország energiaimport-függőségét csökkentené és elindulnánk az energiahatékonyan működő otthonok és a megújuló energiák irányába, mondhatjuk a helyzet globálisan és lokálisan is rossz irányokat vesz.

Annak ellenére, hogy az elmúlt három évben valamennyit csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása. Ez ugyanis leginkább annak köszönhető, hogy csökkent a kereslet az  acél és a cement iránt, aminek köszönhetően kevesebb szenet égetett el Kína és az Egyesült Államok – derült ki az oslói Nemzetközi Gazdasági és Klímakutató Intézet csoportjának köszönhetően. Ez nem az energiahatékonyság, hanem pusztán piaci fejlemények eredménye, és ennél fogva még nagyon messze vagyunk attól, hogy be tudjuk tartani a Párizsban, 195 ország részvételével tartott 2015-ös klímacsúcson született keretmegállapodást, mely alapján a Föld légkörének felmelegedését a kötelezettséget vállaló 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest. Az egyezményt azóta több, mint 72 ország ratifikálta, igaz, Donald Trump megválasztása óta állandó téma, hogy az Egyesült Államok meddig marad részese a megállapodásnak.

Forrás: Piac&Profit

Az embernek 170-szer nagyobb a hatása a klímaváltozásra, mint a természeti erőknek

szombat, március 4th, 2017

Az emberi tevékenység 170-szer gyorsabbá teszi a klímaváltozást, mint a természeti erők – állapította meg az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU).

Az intézmény tanulmánya elsőként mutatott be olyan matematikai egyenletet, az antropocén egyenletet, amely leírja az emberi tevékenység hatását a Föld rendszerére – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Az embernek 170-szer nagyobb a hatása a klímaváltozásra, mint a természeti erőknek - ClimeNews“Az elmúlt hétezer évben a változásokat előidéző legfőbb erők néhány vulkán hatásán kívül főként csillagászatiak voltak, mint a Nap energiasugárzás-intenzitásának változása vagy apróbb eltérések a keringési pályában. Ezek évszázadonként 0,01 Celsius-fokos hőmérsékletemelkedést idéztek elő” – mondta Will Steffen, az ANU munkatársa. “Az emberi tevékenység miatti üvegházgáz-kibocsátás mértéke az elmúlt 45 évben a hőmérséklet évszázadonkénti 1,7 Celsius-fokos emelkedését idézte elő, ami mellett eltörpül a természeti hatás” – tette hozzá.
A The Anthropocene Review című tudományos lapban megjelent tanulmány a Föld rendszerét egyetlen komplex rendszernek tekinti. “Nem azt állítjuk, hogy naprendszerünk csillagászati erői vagy a geológiai folyamatok megszűntek, de hatásuk ilyen rövid időintervallumot tekintve elenyésző saját hatásunkhoz képest” – hangoztatta Steffen. A tudós szerint ez az alapvető feltevés egy egyszerű egyenletben letisztázva egyértelműbben mutatja be a helyzetet, mint temérdek adattal szemléltetve.

A kutató úgy vélte, az emberiségnek még mindig van esélye arra, hogy elejét vegye a katasztrofális klímaváltozásnak, de nagyon hamar kifut az időből. “A globális gazdaság zéró kibocsátással is működhet. Kutatások szerint képesek vagyunk etetni kilencmilliárd embert – ez a 2050-re becsült népesség – és egyszerre csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását” – emelte ki Steffen.

Forrás: MTI


Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.


 

 

A legforróbb év volt 2016

szombat, január 21st, 2017

Az eredmény hivatalos: 2016 volt az eddig mért legmelegebb év a Földön. Az Amerikai Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA), az amerikai űrkutatási hivatal (NASA), és a brit meteorológiai hivatal adatai szerint az időjárási feljegyzések 1880-as kezdete óta a tavalyi év volt a legforróbb.

A legforróbb év volt 2016 - ClimeNewsFöld középhőmérsékletének változása az éghajlatváltozás egyik jól követhető jele. A Föld felszínének átlaghőmérséklete elsősorban az üvegházhatású gázok miatt emelkedik. 2014, majd 2015 után most 2016 volt az eddigi legmelegebb év 1880 óta. Ráadásul 2016. februári átlaghőmérséklet 1.5°C-al volt melegebb, mint a hasonló időszakban mért átlaghőmérséklet az ipari forradalom kezdetén.

2016 több tekintetben is rekordernek számít:

  • Az eddig tíz legmelegebb év közül kilencet 2000 óta mértünk!
  • A szén-dioxid koncentráció mértéke tavaly volt a legnagyobb az elmúlt 650 ezer évben!
  • Az Északi-sark jege rendkívüli ütemben, évtizedenként kb. 13,3%-al zsugorodik.
  • A világtenger átlagos szintje 178mm-el emelkedett az elmúlt 100 évben!
  • Karácsonykor olvadáspont közeli hőmérsékletet mértek az Északi-sarkon, ami szintén rendkívül szokatlan.
  • Mindezek mellett 2016 azért is fontos, mert tavaly mértek először tartósan 400ppm fölötti szén-dioxid koncentrációt. Utoljára akkor volt ilyen magas szén-dioxid koncentráció, amikor még nem élt ember a Földön!

Ezek az adatok most ismét felhívják a figyelmünket arra, hogy sürgősen foglalkoznunk kell az éghajlatváltozással – mondta Manuel Pulgar-Vidal, a WWF Nemzetközi Éghajlatvédelmi és Energetikai Programjának vezetője.

A legforróbb év volt 2016 - ClimeNewsA 2015-ben megrendezett Párizsi Klímakonferencián elfogadott Párizsi Egyezményben a részes felek megegyeztek, hogy igyekeznek az ipari forradalom kezdetéhez mérten a globális átlaghőmérséklet-emelkedést a 2 Celsius-fokos küszöbérték alatt, lehetőleg az 1,5 Celsius-fokos határ közelében tartan annak érdekében, hogy az éghajlatváltozás hatásai kezelhetők legyenek – emlékeztetett Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország éghajlatváltozás- és energia programjának vezetője. Hozzátette: valóban az utolsó órában vagyunk. Életbevágó, hogy a kormányzatok, a vállalatok és a közösségek mindent megtegyenek a párizsi vállalások betartásáért. Ellenkező esetben kifutunk az időből.

Forrás: WWF

A klímaváltozás katasztrofális hatással lesz

szerda, november 30th, 2016

Ha nem csinálnak valamit sürgősen, a klímaváltozás katasztrofális hatással lesz az életünkre.

A klímaváltozás katasztrofális hatással lesz - ClimeNews

Drámai változáson megy át az Északi-sark ökoszisztémája, sürgős beavatkozás szükséges a globális felmelegedés ellen, különben a sarkvidéken élőknek és a bolygó több lakosának is katasztrofális hatásokkal kell szembenéznie – erre figyelmeztet egy pénteken közzétett jelentés, amelyet tudósok készítettek a térség környezetvédelmi kormányközi fórumának.

Az MTI által idézett dokumentum szerint a helyzet továbbra is aggasztó: az Északi-sark ökoszisztémáját alapvetően fenyegeti a klímaváltozás és az olyan emberi tevékenységek, mint az olaj- és gázkitermelés. Az Északi-sarkvidéki Tanácsnak (Arctic Council) benyújtott jelentés szerint

a jégtakaró olvad, a tengerszint emelkedik, a partvidék pusztul, kiolvad a fagyott talaj, a térség növényeinek és állatainak élőhelye áthelyeződik.

A tudósok több mint tucatnyi várható főbb változásról számoltak be. Ezek között szerepel a nyári idényben a jégtakaró eltűnése a tengerről és a különböző halak populációinak összeomlása is. A változások kihatnak a klíma és a táj stabilitására, az állatok és növények túlélő képességére, az őslakosok életmódjára.

Az Északi-sarkvidéken bekövetkező változások az egész bolygóra hatással lehetnek, hiszen például befolyásolják az ázsiai monszunt.

A sokféle téren bekövetkező változások erősíthetik is egymást, ami katasztrofális következményekkel járhat – hangsúlyozta az ötéves tanulmány egyik vezető szerzője, Johan Rockström. Hozzáfűzte, hogy a térségben élőknek fel kell készülniük a meglepetésekre.

Marcus Carson, a Stockholmi Környezetvédelmi Intézet tudósa elmondta, hogy az utóbbi 12 hónapban egy sor további vészcsengő szólalt az északi-sarki változásokkal és azok hatásával kapcsolatban:

novemberben olyan szokatlanul meleg volt a Jeges-tenger vize, hogy nem tudott elkezdődni a jegesedés, ez pedig kihat az egész Föld klímájára.

Forrás: MTI/Index

Obama leállította a sarkvidéki tengeri olajkitermelést

hétfő, november 28th, 2016

A távozó elnök 2022-ig leállította az északi sarkvidéki olajfúrásokat, de az Atlanti- és Csendes-óceánon sem lehet addig bővíteni a kitermelést. Obama ezzel is próbálja megvédeni mindazt, amit a klímavédelem terén elért.

North Sea oil rig - Obama leállította a sarkvidéki tengeri olajkitermelést - ClimeNewsBár Donald Trump a jelek szerint talán meggyőzhető a klímaváltozás valódiságáról, Obama elnök mégis úgy határozott: fontos döntéseket hoz meg hivatal utolsó heteiben. Legújabb zöld lépésével az északi sarkvidék érzékeny ökoszisztémáját védi: legalább 2022-ig betiltotta a tengeri olajfúrásokat a régióban.

Az ötéves program ideje alatt senki nem termelhet ki olajat a Beaufort-tengeren és a Csukcs-tengeren – a Jeges-tenger két fontos területén. Emellett a kapacitások bővítését is megtiltotta az Atlanti- és a Csendes-óceánon. Új fúrásokat egyedül a Mexikói-öbölben lehet majd végezni az amerikai vizeken.

„Az egyedi sarkvidéki környezetet és az ipar csökkenő érdeklődését elnézve, az engedélyek lemondása tűnik a jó iránynak” – mondta el a döntésről Sally Jewell belügyi államtitkár a Los Angeles Times-nak.

Nagy győzelem ez a környezetvédőknek, de a szakemberek szerint üzletileg is logikus döntés született.

Az olajárak csökkennek, egyre kevesebb pénzt fektetnek a fosszilis energiahordozókba, míg a megújulók iránt egyre nagyobb az érdeklődés – érvelnek.  Obama döntése azonnali hatállyal érvénybe lépett, és ha Trump vissza szeretné vonni, a jogi rendszer sajátosságai miatt ez évekbe is telhet.

Az új elnök a kampány során többször is kifejtette: nem hisz az emberi eredetű klímaváltozásban, kilép a párizsi klímamegállapodásból és újranyitja a szénbányákat. Ám mióta megválasztották, sokkal finomabban fogalmaz. A napokban azt mondta: meggyőzhető az éghajlatváltozásról és meg fogja vizsgálni, mit tehet az USA azért, hogy elérjék a Párizsban kitűzött célokat.

Forrás: Greenfo

Trump: Nyitott vagyok a klímaegyezmény kérdésében

szerda, november 23rd, 2016

„Nyitott vagyok ebben a kérdésben”

Trump: Nyitott vagyok a klímaegyezmény kérdésében - ClimeNews

A megválasztott elnök tegnap az újságírók előtt kitért egy másik fontos, a világ jövőjét érintő ügyre: a párizsi klímaegyezményre. A kampányban végig határozottan tagadta, hogy az emberi tevékenységnek köze lenne a globális felmelegedéshez, és kitartott amellett, hogy amennyiben elnökké választják, felmondja az Egyesült Államok részvételét a megállapodásban. A The New York Times munkatársaival folytatott beszélgetés során azonban már arról értekezett, hogy az embereknek mégiscsak van közük a felmelegedéshez, és nyitottnak mondta magát a klímaegyezmény megvizsgálására is. „Nagyon közelről figyelem a dolgokat, nyitott vagyok ebben a kérdésben, s úgy gondolom, hogy van kapcsolat az emberi tevékenység és az éghajlatváltozás között” – szögezte le Trump. De hangsúlyozta azt is: meg kell vizsgálni, hogy ez az egyezmény mennyibe kerül az amerikai vállalatoknak, és milyen következményekkel járhat az amerikai versenyképességre.

Forrás: MNO

Az emberiségnek ébrednie kell vagy szembenéznie a környezeti katasztrófával

hétfő, november 21st, 2016

Sir David Attenborough, a BBC természettudós műsorvezetője aggódik a Földért, minthogy karrierjének kezdete óta a népesség megtriplázódott. Ugyanakkor hisz benne, hogy összefogással elkerülhető a tragédia.

Az emberiségnek ébrednie kell vagy szembenéznie a környezeti katasztrófával - ClimeNews

A természetfilmezés doyenje megfújta a fejlett világ „vészkürtjét” és felszólított mindenkit az együttműködésre, mely a Föld jövőjét fenyegető túlnépesedésen és környezetromboláson való felülkerekedés kizárólagos módja. Egy Bristoli fesztivál közönségéhez intézett ébresztő-beszédében bevallotta, hogy a Föld előtt tornyosuló problémák gyakran kétségbe ejtik: „Nem nehéz elcsüggedni. Nagyon-nagyon elcsüggedni. El is szoktam. De fontos hosszútávon tekinteni a dologra.”

Az emberiségnek ébrednie kell vagy szembenéznie a környezeti katasztrófával - ClimeNewsA város természetet ünneplő fesztiválján (Wildscreen Festival) egy természetbúvár társának Chris Packham-nek adott interjújában figyelmeztetett: „Szinte biztosra veszem, hogy e teremben majdnem mindenki látott már jobb világot, mint amit unokáink bármelyike a jövőben fog. A Föld egyre szegényebb lesz és egyre zsúfoltabb, az időjárás egyre szélsőségesebb, és a tengerek is kevéssé lesznek termékenyek. De reménykedem, hogy az emberiség eszmélni fog – méghozzá globális értelemben – és képes lesz kezelni ezeket a kihívásokat. Bízom benne, hogy mindez véghezvihető.”

Beszélt arról is, hogy a Föld népessége, 60 éves műsorvezetői karriere alatt megháromszorozódott. „Háromszor annyian… Mindjüknek szüksége van lakhatásra, utakra és ételre, családjuk és önnön maguk számára. Ezek egy része városi területekről származik, ám nagyobbik részük a természet birodalmából.

Az emberiségnek ébrednie kell vagy szembenéznie a környezeti katasztrófával - ClimeNews

Ez egy óriási tragédia.

Az egyre sűrűbb városi népesség pedig mindenfajta problémát generál: erőszakot, éhezést…” A Földet fenyegető problémák – ahogy bevallotta – néha teljesen leküzdhetetlennek tűnnek számára. Attenborough ennek ellenére megőrizte a reményét, hogy a dolgok jobbra fordulhatnak. „Tartok a jövőtől, mégsem hiszem, hogy a kétségbe kéne esnünk. Ha össze tudunk gyűlni, találhatunk megoldásokat az előttünk álló sok-sok problémára. Kiváltképp az energia-ellátáséra. Tíz éven belül abszolúte lehetséges lesz a nap, az árapály és a szél energiáit közvetlenül felhasználnunk, méghozzá – és ez itt a lényeg – a szén és az olaj költségeinél olcsóbban.

Ez megoldható.” Packham megkérdezte Attenborought, vajon szükséges-e a nagyobb mérvű aktivizmus a veszélyeztetett vadvilág védelmének érdekében. Attenborough saját példájával válaszolt, hiszen, mint elmondta, éppen ekkor érkezett haza Ciprusról, ahol kalitkákat szedett szét, hogy az illegálisan fogságba ejtett madarakat útjukra engedje. Attenborough beszámolt arról, hogy a filmrendezők munkája fontos szerepet töltött be a nagyközönség tudatosság-növelésében, felhívta a figyelmet a fenyegetett vadonra, és az azon osztozó állatok küzdelmes életére. „Komolyan hiszem, hogy a vadvilágot bemutató műsorok és az ezt érintő filmkészítés igen fontos szerepet tölt majd be a Föld jövőjében. Ahogy az ENSZ állítja: az emberi népesség döntő része mára urbanizálódott. Vagyis az emberiség döntő többsége egyszerűen nem lát valódi vadállatokat. Azt is tudjuk, hogy minden egyes levegővételünk és minden falat ételünk a természetből származik. Tehát ha a természet világát romboljuk le, magunkat romboljuk le. Ha a természet világa bajban van, mi magunk vagyunk bajban.” „Az embereknek tudniuk kellene, hogyan működik a természeti világ, így érhetnék meg azt is, hogy mikor rombolják azt.”


Az idén 90 éves David Attenborough a napokban tért vissza a BBC képernyőjére Föld bolygó II. című műsorával –mely robbantott a BBC One tévécsatornán, a  premierjére több mint 9 millióan voltak kíváncsiak. A hatrészes sorozat narrátora David Attenborough, aki az első epizód látványos, bevezető képsoraiban hőlégballonnal kelt át az Alpok felett. A BBC News szerint azonban a bevezető epizód elsősorban a szigetekkel foglalkozott: a nézők találkozhattak a Karácsony-szigetek vörös rákjaival, a Panama közelében fekvő Escudo háromujjú törpelajhárjaival és a madagaszkári makimajmokkal. A közösségi médiában viszont a legtöbben ahhoz a szívszorító jelenethez szóltak hozzá, amelyben a kígyók egymással versenyezve vadásznak fiatal iguánákra a Galapagos-szigeteken.

A The Daily Telegraph kritikusa “félelmetesnek” festette le a képsort és nem fukarkodott a sorozat folytatásának dicséretével. “A bevezető epizód alapján a Bolygónk, a Föld II. felülmúlja az eredeti szériát – a legjobbak közé tartozó, elképesztően élő és megragadó természetfilm” – fogalmazott Gerard O’Donovan.

Forrás: Domján Dénes Péter (Greenfo)

Több mint félmillió embert öltek meg a szélsőséges időjárási jelenségek

vasárnap, november 13th, 2016

Több mint félmillió embert öltek meg a szélsőséges időjárási jelenségek 1996 óta.

Az elmúlt 19 évben több mint 528 ezer embert öltek meg és 2780 milliárd eurós (850 billió forintos) kárt okoztak világszerte az olyan szélsőséges időjárási jelenségek, mint a viharok, hőhullámok és áradások – áll a Germanwatch környezetvédelmi szervezet idei klímavédelmi indexében, amelyet kedden mutatott be Bonnban és Marokkóban.

Több mint félmillió embert öltek meg a szélsőséges időjárási jelenségek

A globális klímakockázati index (CLRI) az 1996 és 2015 közötti időszakot vizsgálta, amikor világszerte csaknem tizenegyezer szélsőséges időjárási esemény történt. A leginkább érintett területek Honduras, Haiti és Mianmar a Mitch, a Nargis és a Sandy hurrikánok miatt, amelyek 1998-ban, 2008-ban és 2012-ben pusztítottak ezekben az országokban. A Germanwatch rendkívüli katasztrófának nevezte ezeket az óriásviharokat.
Tavaly Mozambik és Malawi, valamint a karibi Dominikai Köztársaság volt a leginkább érintett ország. Az afrikai országokban 2014 és 2015 fordulóján  monszunesők pusztítottak, a Dominikai Köztársaságban 2015 augusztusán az Erika nevű trópusi vihar tombolt. A Germanwatch számításai szerint a Dominikát ért károk a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 75 százalékát teszik ki.
Magyarország a klímakockázati index országokat rangsoroló listáján az 59-es értéket kapta. (pl 1-es érték Honduras, Dánia 131, Izland 179 !)
A Germanwatch a Munich Re világszerte tevékeny viszontbiztosító konszern adataira építve adja ki minden évben az indexet, az idei a 12. jelentés. Azt számítják ki, mennyire súlyosan érintik az egyes országokat a viharok, hőhullámok, áradások a halálos áldozatok számát és a közvetlen gazdasági veszteséget tekintve, a népesség méretének és gazdasági erejének figyelembe vételével.
A Germanwatch a marokkói ENSZ klímakonferenciára utalva kiemelte: indexük figyelmeztető jelzésként értelmezhető, a klímaváltozás miatt bekövetkező időjárási szélsőségekre ugyanis alkalmazkodással és megfelelő intézkedésekkel fel lehet készülni.
A szakértők abból indulnak ki, hogy a klímaváltozás sok helyen okozhat erőteljes időjárási szélsőségeket. A meleg levegő például több vizet vesz fel, ami több csapadékot eredményez. A következmények azonban regionálisan eltérőek lehetnek. Az index szerint 2015-ben az esők, áradások és földcsuszamlások okozták a legtöbb kárt világszerte.
A szervezet utalt arra is, hogy elsősorban a szegényebb országokat érintik erőteljesen a szélsőséges időjárási jelenségek. Az 1996 és 2016 között tíz leginkább érintett országból kilenc alacsony egy főre jutó bevételű fejlődő ország.
A marokkói klímakonferencián többek között arról is tanácskoznak a részt vevő országok, hogyan támogassák a különösen sebezhető, szegény országokat, hogy megbirkózzanak a klímaváltozás következményeivel.

Forrás: MTI/AFP

A világ leghosszabb villámait azonosították

szombat, szeptember 17th, 2016

Több mint 321 kilométeres villám alakult ki Oklahomában egy 2007-es viharban, 2012-ben Franciaországban pedig egy 7,74 másodpercig tartó villámlást regisztráltak.

JOHANNESBURG, SOUTH AFRICA - A világ leghosszabb villámait azonosították - ClimeNews

Mindkét esemény felkerült csütörtökön a Meteorológiai Világszervezet (WMO) időjárási szélsőségeket rögzítő listájára.

“Sokkal jobban kell tartanunk a villámoktól, ha 320 kilométert is képesek megtenni” – mondta Randy Cerveny, a WMO szóvivője.

Timothy Lang, a NASA kutatója elmondta, az oklahomai villám az állam keleti határának közelében lévő Tulsából indult ki, nyugatra tartva egészen a nyugat-oklahomai területsávig elért. Csaknem tíz kilométeres magasságban kezdődött és több helyen is földet ért.

Lang szerint ez megváltoztatja a viharok utáni biztonság fogalmát. “A villámlás több ezer mérföld távolságban kezdődhet és megérkezhet oda, ahol vagyunk. Körültekintőnek kell lenni, figyelni, hol érhet földet egy villám, akkor is, ha a vihar már elmúlt” – hangsúlyozta a szakértő.

Villámlás Kaliforniában. (Fotó: Reuters/Gene Blevins) - A világ leghosszabb villámait azonosították - ClimeNewsA meteorológusok általában az úgynevezett 30-30-as szabályt javasolják. Eszerint a villámlás észlelése után el kell kezdeni számolni: ha harmincig eljutva még nem hallatszik a dörgés, akkor lehet újra a szabadban játszani, sportolni. Ha azonban a mennydörgés harminc másodpercnél előbb hallatszik, akkor tető alatt kell maradni és még legalább 30 percig várni.

Cerveny szerint természetesen nem minden viharnak lehetnek olyan rekordméretű villámlásai, mint az oklahomai és a francia esetben: a legtöbb villámlásra érvényes a 30-30-as szabály.

Forrás: hirado.hu

Allergiapoklot hoz klímaváltozás

kedd, augusztus 30th, 2016

Fokozott szénanáthás tünetek fordulhatnak elő a klímaváltozás miatt, és 2050-ig a parlagfű pollenjére allergiások száma 33 millióról 77 millióra növekedhet Európában – közölte a bécsi orvostudományi egyetem kutatócsoportja.

A kutatók szerint az éghajlatváltozás magasabb pollenAllergiapoklot hoz klímaváltozás - ClimeNewskoncentrációhoz és a parlagfűszezon meghosszabbodásához járulhat hozzá. Európa bizonyos részein szeptember közepétől október közepéig tarthat majd a parlagfűszezon – olvasható a kutatási beszámolóban. Mindez olyan területeken is jellemző lehet majd, ahol eddig még csak ritkán fordult elő szénanátha – közölte az egyetem projektfelelős koordinátora. Olyan országokban, mint Magyarország vagy Horvátország, ahol már fennáll ez a probléma, sokkal súlyosabb lesz a helyzet, de Németországban, Lengyelországban vagy Franciaországban is hasonló állapotok fordulhatnak elő – tette hozzá Michelle Epstein kutató. Hozzátette, hogy a magasabb pollenkoncentráció és a hosszabb szezon súlyosbíthatja a tüneteket.

A becslések szerint az Európai Unióban 55-ről 151 milliárd euróra növekedett az allergiás megbetegedések okozta gazdasági kiadások évi összege, és a magasabb pollenkoncentráció tovább növeli majd a költségeket. A szénanátha allergiától Európa lakosainak 40 százaléka szenvedett már. A parlagfű gyorsan szaporodik, pollenje allergizál. Egy növénynek nagyjából egy milliárd pollenmagja van egy szezonban. Az osztrák polleninformációs szolgálat csütörtökön kiadott figyelmeztetése szerint az ország keleti és déli részén fordulhat elő nagyobb parlagfű-pollenkoncentráció. A tudományos munkát az unió kutatási keretprogramjában zajló Atopica projektben végezték.

Halálos kórok térnek vissza a felmelegedés miatt

A globális felmelegedés miatt újra megjelennek bizonyos halálos fertőzések. Legutóbb a szokatlanul meleg nyár miatt lépfenében halt meg egy 12 éves fiú a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben, Szibériában. Nem csak északon törnek előre a járványok a fertőzések miatt.
.
A “szibériai fekélyként” is emlegetett lépfenét korábban nyolc rénszarvastenyésztő nomádnál, köztük három gyereknél diagnosztizálták. A járvány megakadályozásának céljából 72 embert – köztük 41 gyereket – helyeztek kórházi megfigyelés alá. A lépfene (antrax) egyes formáiban magas halálozási aránnyal járó fertőző betegség, amelyet a Bacillus anthracis nevű baktérium okoz. A lépfene leggyakrabban kérődzőknél fordul elő, de az embert is megfertőzi. Emberi érintkezés során történt továbbfertőződésre nincs ismert példa, korai szakaszában antibiotikummal gyógyítható. A lezárt övezetből 63 nomádot evakuáltak járványmentes területre. A “szibériai fekély” legutóbb 75 évvel ezelőtt, 1941-ben ütötte fel fejét a térségben. A járvány megjelenésének oka szakemberek szerint a térségben szokatlanul meleg nyár, amelynek során a Jamal-félszigeten 35 fokot is mértek.

„A meleg miatt felolvadt az állandóan fagyott talaj, amelyből így évtizedekkel ezelőtt eltemetett fertőzött állattetemek kerültek elő” – vélekedett a járvány kitörésének okairól Viktor Malejew az orosz fogyasztóvédelmi felügyelet járványügyi szakértője a BBC brit nemzeti rádió műsorában. A szakember szerint több ezerre tehető azoknak a dögkutaknak a száma, amelyekből fertőzések szabadulhatnak ki a globális felmelegedés miatt. „Ezekben a baktériumok még egy évszázaddal később is veszélyesek lehetnek, így nem lehet kizárni a további fertőzéseket sem” – mondta.

Nem csak északon fenyeget

A klímaváltozás által okozott hőmérséklet-emelkedés megnöveli az egyéb, vízben terjedő betegség, mint a malária vagy a dengue-láz – és most a Zika vírus – kockázatát, ahogy a szúnyog populáció megnő és egyre nagyobb területen jelenik meg – olvasható az ENSZ gyermekvédelmi szervezete, az UNICEF a Víz Világnapjára kiadott jelentésében.

Az UNICEF szerint a legveszélyeztetettebb az a 160 millió öt év alatti gyermek, akik a nagy szárazságú területeken élnek Afrikában és Ázsiában. Körülbelül fél milliárdan árvízveszéllyel fenyegetett területeken élnek, legtöbbjük Afrika és Ázsia szubszaharai részein.

Forrás: Piac&Profit