JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.

Archive for the ‘CSR’ Category

Felelőtlenség a köbön

vasárnap, február 26th, 2017

A valóban felelős vállalatok a karbonsemlegességük bizonyításával tudnák a társadalmi felelősségvállalásukat (CSR) a legjobban bemutatni.

Felelőtlenség a köbön - ClimeNews

Nagy tévedés az, hogy pl. csak az FSC vagy a Fair trade megkülönböztető jelzések lobogtatása elégséges ahhoz, hogy egy vállalat magatartása valóban felelős-e a társadalommal szemben, ahogy ezt sok CSR-os gondolja. Szemfényvesztésnek tartom, hogy ha kiragadok egy valóban nem megfelelő magatartást és elkezdek reklámcélból bizonyítottan Felelős erdőgazdálkodásból eredő fát használni vagy Méltányos kereskedelmi gyakorlatot folytatok és a munkásokat egy kicsit jobban megfizetem, akkor felelős vállalat lettem. Netalán azt gondolja valaki, hogy támogatások és szponzorációk révén megvásárolható a felelős vállalati forma. Ha-ha-ha… Teljesen mindegy, hogy a levesben mekkora sz.r úszik az a leves ehetetlen! Olyan ez, mint amikor egy fékhibás autónál azzal dicsekszik valaki, hogy a jobb első fog és úgy vág neki az útnak (és úgy megy neki az utókornak).

A valóban felelős vállalatok az ökolábnyomukat, sőt azon belül is kiemelt figyelemmel a karbonlábnyomukat csökkentik, hiszen ez egy komplexebb folyamat, sokkal körültekintőbb és szélesebb valódi eredményt generál. Ez a megközelítés valóban fenntarthatóvá teheti a vállalatot és szélesebb rétegek érezhetik azt, hogy valóban felelős viselkedésük eredményezi a globális éghajlatváltozás megállítását.

Ha egy vállalat működésének (nem az általa előállított terméknek, mert annak még ennél is komplexebb a lábnyoma) akarom meghatározni a karbonlábnyomát és a teljesség igénye nélkül, akkor számba kell venni, hogy honnan származó és mekkora mennyiségű energiaforrásokat használt az elmúlt évben. Tehát mennyi elektromos áramot fogyasztott, mennyi fűtőanyagot használt el (szén, földgáz, fa stb…). Mennyi vizet fogyasztott és a szennyvíz hová került. Mekkora darabszámban és milyen teljesítményű és töltöttségű hűtő vagy légkondicionáló berendezést használt, annak mekkora a lehetséges szivárgása, mennyi ÜHG gázzal kellett azokat után tölteni. Számba kell venni az üzemanyagfogyasztást (benzin, gázolaj, gáz, kerozin stb.) olyan bontásban mint a szállítási feladatok (saját vagy külső), a vezetőség üzleti útjait, sőt a dolgozók munkába járásából adódó fogyasztásokat is. A termelési folyamatokból mennyi és milyen fajta ÜHG-k keletkeznek. Milyen frakciójú és mennyi hulladék keletkezik és annak mi lesz a sorsa, az ártalmatlanítása hogyan történik. Szóval ezt számba venni, meghatározni a szén-dioxid kibocsátási pontokat és ezekből az adatokból kiszámolni a karbonlábnyomot, mindezeket átszámolni tCO2e-re egy komplex feladat. Viszont érdemes megcsináltatni, mert egy nagyon komoly és használható látleletet ad egy vállalatról. Pontosan látni fogják a vezetők, hogy hol kell és hol érdemes hatékonyan beavatkozni a megmaradásuk érdekében, amikor ezt megteszik, a dolgozók is érezni fogják, hogy jó helyen vannak. Hiszen ha egy vállalat karbonsemleges lesz, tehát a karbonlábnyomát lecsökkentette, akkor komplexen és a leghatékonyabb módon tett a globális éghajlatváltozás ellen.

Karbonsemleges Vállalat | Felelőtlenség a köbön - ClimeNewsEzek után nyilvánvaló a különbség, hogy egy akármilyen zöld falevelecske, az FSC vagy a Fair trade logókkal ellentétben például az iCC karbonsemlegességet tanúsító logója (PAS2060) mennyivel többet jelenthet! Cinikusan hangoztatják egyesek, hogy a tanúsítókat ki tanúsítja? A válasz, hogy a tanúsítókat nem kell tanúsítani, azért vannak a szabványok amivel dolgoznak és van az a felelősség kérdése, amit a tanúsító felvállal és megvédi magát és a tanúsított szervezetet azoktól a hülyéktől, akik a demokráciát a mindenbe való belepofázással keverik össze és azt se tudják mi az a dekarbonizációs folyamat. A CSR a maga ellentmondásaival és bonyolultságával egy nagyon jó kezdeményezés lenne, ha felvállalná a karbonsemlegesség első helyre történő pozicionálását a CSR-on belül. Ha valóban felelős vállalati magatartást akarna mutatni egy cég, akkor a karbonsemlegesség a belépő, amikor ezt megtudta csinálni és maradt még rá pénzügyi kerete, lehet támogatni és szponzorálni más egyebet…

Zárásként, érdemes mindenkinek elgondolkodni azon, hogy amelyik vállalatot vagy terméket nem lehet önerőből karbonsemlegesíteni annak – mivel nem lesz fenntartható – egyáltalán lesz -e helye a piacon. Amikor az emberek elkezdenek igazán “zölden” gondolkodni, mert már lesz hozzá ismeretük, akkor nem veszik meg azokat a termékeket sőt hamar otthagyják a nem fenntartható (a valóban nem felelős) cégeket. Nem érdemes a mostani CSR programokkal hülyíteni az amúgy is már tehetetlen, impotens, pláne nagyvállalatokat azzal a reménnyel, hogy jót csinálnak, közben a karbonlábnyomuk meg az egekben van! Ez vonatkozik mindenkire, nem csak az olajvállalatokra, a bankokra, a gyógyszeripari cégekre vagy a szállítmányozókra.

Rampasek László

A felelős vállalatoké a jövő

kedd, február 7th, 2017

Növekszik a társadalmi és gazdasági fejlődésért stratégiai megoldásokat megvalósító közép-európai vállalatok száma és egy 2017-ben életbe lépő EU-s előírás szerint a nem pénzügyi és diverzitási jelentések súlya is – derül ki a Deloitte közép-európai CSR-vezetők körében végzett felméréséből.

A felelős vállalatoké a jövő - ClimeNews

A felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a közép-európai CSR-vezetők 84 százaléka szerint a magánszektor fontos szerepet játszott az egyes országok társadalmi és gazdasági problémáinak megoldásában. A válaszadók egyharmada látja úgy, hogy a felelős vállalatirányítás el fogja érni azt az érettségi szintet, ahol a társadalmi és környezetvédelmi kérdések kezelése az üzleti modellek részét fogja képezni.

Ennek megfelelően a megkérdezettek nagy többsége, 76 százaléka látja pozitívan a felelős vállalatirányítás alakulását a következő néhány évben, ráadásul az Európai Unió 2017-től a legnagyobb uniós cégek számára előírja a nem pénzügyi jelentések és diverzitási jelentések készítését, tehát a vállalatok környezetvédelmi és társadalmi területen végzett tevékenységének és eredményeinek jelentősége a jövőben mindenképpen nőni fog.

Barsi Orsolya, a Deloitte Fenntarthatóság és klímaváltozás csoportjának vezetője szerint a természeti környezetre gyakorolt negatív hatások mérséklése, az oktatás támogatása és a munkanélküliség csökkentése jelentik a legsürgetőbb kihívásokat. A felmérés válaszadói szerint ezek a területek kiemelten fontosak, és a vállalatoknak a jövőben is részt kell vállalniuk e problémák megoldásában. A közép-európai régió CSR-vezetői ugyanakkor a jelenleginél komolyabban kívánnak fellépni a korrupció ellen.

Mit tartogat a jövő a felelős vállalatok számára?

A válaszadók 96%-a országa társadalmi és gazdasági fejlődésének legjobb esélyét abban látja, ha vállalkozásuk hozzájárul a gazdaság versenyképességének növeléséhez. 96%-uk szerint a CSR-programok pozitívan befolyásolják a munkaerőpiac alakulását, 91%-uk szerint pedig bővítik a tudásalapú gazdaságot, illetve gyarapítják a szellemi tőkét.

Vállalati vállalások: itthon hiánycikk
Véget ért a Párizsi Éghajlatvédelmi Csúcstalálkozó, ahol a kormányzati éghajlatvédelmi felelősség mellett a vállalatok elkötelezettsége is előtérbe került. A WWF Magyarország azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar nagyvállalatok közül mindössze hat rendelkezik éghajlatvédelmi céllal, és csak két vállalatnak van kibocsátás-csökkentési stratégiája! Erről “Amikor nagy ívben tesznek a környezetvédelemre” címmel megjelent cikkünkben írtunk korábban!

A CSR-vezetők 75%-a szerint a fogyasztók elvárják, hogy a piacon társadalom- és környezettudatos termékek, illetve szolgáltatások közül válogathassanak.

A társadalmi felelősségvállalás útjára lépő vállalatok ezért további növekedést, valamint ezen a téren, e cél elérése érdekében egyre tudatosabb és professzionálisabb CSR-megoldásokat prognosztizálnak. A válaszadók 54%-a emiatt tudatosan méri CSR-programjai hatásait, méghozzá az alábbi módokon:

médiamonitoring (52%)
a vállalatok saját CSR-stratégiai mutatói (37%)
közvélemény-kutatás (34%)

A magánszektor a CSR-programok terén kiemelt szerepet játszik, azonban szükség van az állami szféra támogatására is – ezt bizonyíthatja az is, hogy a közép-európai válaszadók 52%-a hiányolja a releváns adókedvezményeket.

„A kormányok szerepe az lenne, hogy olyan szabályozást alakítsanak ki, olyan irányelveket ültessenek át a gyakorlatba, melyek például az alacsony üzemanyag-kibocsátás, az egészséges gazdasági körforgás, az energiahatékonyság, valamint a fenntartható város- és vidékfejlesztés irányába tendálnak” – fűzte hozzá Barsi Orsolya.

A felmérés eredményei szerint a CSR-erőfeszítések legnagyobb vállalati előnyei az alábbiak:

  • a munkavállalók fokozott aktivitása a CSR-programokban (65%)
  • a vállalat jó hírnevének építése (55%)
  • jobb és szorosabb kapcsolat kialakulása a helyi közösségekkel (53%)

A megkérdezett CSR-vezetők szerint a leghasznosabbak az olyan, a munkavállalók bevonására alkalmas módszerek, mint a szervezetek önkéntes CSR-tevékenysége (36%) és a munkavállalók számára szervezett etikai programok (29%). Külső CSR-együttműködésekkel kapcsolatban pedig az alábbi, leggyakrabban érintett területeket nevezték meg: érintettekkel folytatott párbeszéd (35%), társadalmi kampányok (29%) és környezetvédelmi programok (29%).

Túl sok minden hiányzik a fenntarthatósági jelentésekből
Kulcsfontosságú fenntarthatósági információk hiányoznak az éves pénzügyi és vállalati felelősségvállalási jelentésekből, a globális iránymutatások alkalmazása viszont segítheti a továbbfejlődést. (Ezen segíthet a BOCS Alapítvány… a szerk. megjegyzése!)

Forrás: Piac&Profit

CSR – Hamarosan nem a pénzügyi jelentések lesznek a legfontosabb mutatói egy cégnek

szombat, január 23rd, 2016

A fogyasztók és a munkavállalók számára is egyre fontosabbá válik a cégek társadalmi szerepvállalása. Bár ebben a magánszektor jelentős szerepet vállal, a cégek többsége hiányolja a releváns adókedvezményeket.

CSR - Hamarosan nem a pénzügyi jelentések lesznek a legfontosabb mutatói egy cégnek - ClimeNews
Növekszik a társadalmi és gazdasági fejlődésért stratégiai megoldásokat megvalósító közép-európai vállalatok száma és egy 2017-ben életbe lépő EU-s előírás szerint a nem pénzügyi és diverzitási jelentések súlya is. A vállalatok fontos szerepet játszanak számos sürgető társadalmi és gazdasági, például környezetvédelmi és munkanélküliséggel kapcsolatos probléma megoldásában – derül ki a Deloitte közép-európai felméréséből.

A felmérést a Deloitte bolgár, cseh, koszovói, lett, litván, magyar, román, szerb, szlovák és szlovén CSR (vállalati társadalmi felelősségvállalás)- vezetők körében végezte.

A közép-európai CSR-vezetők 84 százaléka szerint a magánszektor fontos szerepet játszott az egyes országok társadalmi és gazdasági problémáinak megoldásában. A válaszadók egyharmada látja úgy, hogy a felelős vállalatirányítás eléri majd azt az érettségi szintet, ahol a társadalmi és környezetvédelmi kérdések kezelése az üzleti modellek részét fogja képezni.

Corporate Social Responsibility - Hamarosan nem a pénzügyi jelentések lesznek a legfontosabb mutatói egy cégnek - ClimeNewsA megkérdezettek nagy többsége, 76 százaléka látja pozitívan a felelős vállalatirányítás alakulását a következő néhány évben, ráadásul az Európai Unió 2017-től a legnagyobb uniós cégek számára előírja a nem pénzügyi jelentések és diverzitási jelentések készítését, tehát a vállalatok környezetvédelmi és társadalmi területen végzett tevékenységének és eredményeinek jelentősége a jövőben mindenképpen nőni fog.

A válaszadók 96 százaléka szerint a CSR-programok pozitívan befolyásolják a munkaerőpiac alakulását, és több mint kétharmaduk ért abban egyet, hogy a fogyasztók elvárják, hogy a piacon társadalom- és környezettudatos termékek, illetve szolgáltatások közül válogathassanak.

A magánszektor a CSR-programok terén kiemelt szerepet játszik, azonban szükség van az állami szféra támogatására is – ezt bizonyíthatja az is, hogy a közép-európai válaszadók 52 százaléka hiányolja a releváns adókedvezményeket.

Forrás: HVG

Valóban Felelős Vállalat

kedd, január 12th, 2016

A KÖVET egyik leginnovatívabb szellemi terméke a Valóban Felelős Vállalat (VFV)-modell, amelyet 2005-2007 között dolgozott ki dr. Tóth Gergely főtitkár, az Európai Unió Leonardo Programjának támogatásával.

Valóban Felelős Vállalat - ClimeNewsA könyvben és filmen is megjelent anyagokat azóta 7 nyelvre fordították le, több egyetem és főiskola alkalmazza az oktatásban. A modell következetes alkalmazására a vállalatfejlesztésben, illetve részletes, ilyen szempontú kutatásra eddig még nem került sor. A VFV öt szempont alapján értékeli a vállalkozásokat (szállítás, igazságosság, ökonomizmus, méret, termék), összehasonlítva a „normál üzletmenet” szerint működő vállalatokkal.

2015-ben öt díjat adtak át. A díjak és a díjazottak:

  • A 2015 Legkiválóbb CSR Megoldása díjat a DENSO Gyártó Magyarország Kft. „KÉPES – Közösségi értékteremtés Székesfehérváron” című programnak ítélte oda a zsűri.
    A Közösségi Értékteremtő Program Együtt Székesfehérvárért (KÉPES) – célja, hogy segítse a helyi közösség mindennapjait, támogassa a jövő nemzedékek fejlődését. A választás a székesfehérvári önkormányzati fenntartású óvodák vizesblokkjainak felújítására esett. A program három éve alatt összesen 8 óvoda 43 vizesblokkja szépült, illetve szépül meg. A teljes program egyedülálló partnerségre épül: a kezdeményezések 21 vállalati partner, a székesfehérvári Önkormányzat, illetve 8 részt vevő óvoda vezetői és szülői munkaközösségei összefogásában valósulnak meg.
  • A 2015 Valóban Felelős Vállalata díjat a Katica Tanya Élményközpont kapta.
    A Kaposvár melletti Katica Tanya, mint turisztikai szolgáltató célja, hogy urbanizálódó, fogyasztásorientált világunk polgárait visszacsábítsák a természetbe, hogy érezzék a fű selymességét, hallják a madarak hangját és aktívan töltsék szabadidejüket. Missziójuk, hogy a hozzá érkező látogatók ökológiai lábnyoma kisebb legyen, mint ha otthon maradtak vagy máshova mentek volna.
  • a Legkiválóbb Felelős Foglalkoztatási Megoldás díjat a Nestlé Hungária Kft. a „Nestlé a Fiatalok Foglalkoztatásáért” című programja érdemelte ki.. A program az üzleti szektoron, a kormányzaton és az oktatáson átívelő összefogás, annak érdekében, hogy a fiatalok a megfelelő tudással és készségekkel felvértezve vágjanak neki a munka világának, és így hozzájáruljanak a magyar gazdaság versenyképességéhez és növekedéséhez. A program négy lépcsőből áll: 1) a munka világára való felkészítés; 2) valós munkatapasztalat szerzése; 3) 30 év alattiak munkavállalásának támogatása; 4) összefogás a Fiatalok Foglalkoztatásáért partnerprogram keretében.
    Már a kezdeményezés első évében több mint 200 állást és 122 gyakornoki pozíciót biztosítottak Magyarországon.
  • a Társadalmi Vállalkozás Különdíjat a Nézz Más Szemmel Nonprofit Közhasznú Kft. kapta. A cég alapvetően rehabilitációs szemléletmódjára, a társadalmi felelősségvállalás gondolatára, valamint a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására hívja fel a társadalom figyelmét. Céljuk a megváltozott munkaképességű munkatársak képességeinek kibontakoztatása mellett magas szintű szolgáltatásokat tudjanak nyújtani vendégeik számára.
  • a Közönségdíjat a CSR Piac látogatók szavazatai alapján a Grundfos Magyarország Gyártó Kft. „A megváltozott helyzet csak rugalmasság kérdése” intézkedése kapta. A Grundfos a világ vezető szivattyúgyártójaként alapítása óta elkötelezett a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása iránt, a magyarországi gyáregységekben már 2001 óta rehabilitációs részleg működik, ahol jelenleg több mint száz munkatársat alkalmaznak, elsősorban gyártósori operátorként. A Grundfos rugalmas hozzáállással, a tehetséges megváltozott munkaképességű dolgozók számára belső fejlődési- és karrierlehetőségekkel igyekszik motiválni a munkavállalókat, és törekszik a nyílt munkaerő-piaci rehabilitációs foglalkoztatásának népszerűsítésére.

Forrás: CSRpiac 2015

Kulcsfontosságú információk hiányoznak a felelősségvállalási jelentésekből

csütörtök, december 3rd, 2015

Kulcsfontosságú fenntarthatósági információk hiányoznak a nagyvállalatok éves pénzügyi és vállalati felelősségvállalási jelentéseiből, a magyar cégek nemzetközi összehasonlításban jól szerepeltek – derül ki a KPMG friss nemzetközi tanulmányából.

A KPMG idén kilencedik alkalommal vizsgálta a vezető vállalatok (G250) jelentéskészítési gyakorlatát fenntarthatósági (CR) szempontból. A tanulmány a legnagyobb árbevételű cégek mellett  45 ország – köztük Magyarország – 100-100 legjelentősebb vállalatának jelentéskészítési gyakorlatát is vizsgálta.
Corporate Social Responsibility - Kulcsfontosságú információk hiányoznak a felelősségvállalási jelentésekbőlA CR-jelentést készítő vállalatok aránya idén az ázsiai és csendes-óceáni régióban nőtt a legtöbbet, és magasabb volt (79 százalék), mint Európában vagy az amerikai kontinensen. Arányuk a feltörekvő gazdaságokban – Indiában, Indonéziában, Malajziában és Dél-Afrikában – a legnagyobb.
A magyar vállalatok nemzetközi összehasonlításban jól szerepeltek. A 100 legnagyobb vállalat közül 84 tesz közzé nemzetközi jelentést, ami leginkább a nagyvállalatok globális jelentéskészítési gyakorlatát tükrözi. Helyi jelentést azonban csupán a vezető vállalatok 32 százaléka publikál. A tanulmányból az is kiderül, hogy a nemzetközi trendekhez hasonlóan egyre több vállalat (64 százalék) éves jelentésében találhatóak CR-információk, de ezek minősége és mélysége még messze elmarad a nemzetközi sztenderdektől.
Bár a jelentések 80 százalékában szerepelnek szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó adatok, azok minősége és mélysége olyannyira eltérő, hogy lehetetlen a vállalatok teljesítményének objektív megítélése és összehasonlítása – állapítja meg a tanulmány.
Wim Bartels, a KPMG fenntarthatósági jelentéskészítési és tanúsítási szolgáltatások csoportjának globális vezetője, egyben a felmérés koordinátora szerint minden érintett számára meg kellene adni a lehetőséget, hogy jó minőségű és összehasonlítható információkhoz jussanak a vállalatok kibocsátási teljesítményeivel kapcsolatban. Ideális esetben ezeknek az információknak szerepelniük kellene a vállalatok pénzügyi vagy CR-jelentéseiben, ez viszont távol áll a valóságtól.
Szabó István, a KPMG fenntarthatósági szolgáltatások csoportjának magyarországi vezetője szerint a probléma megoldásához egyértelműen szükség van ezen gyakorlatok továbbfejlesztésére és a globális iránymutatások egységes alkalmazására; ha szükséges, ezek hazai jogszabályokba való átültetésére is.
A tanácsadó cég közleményében kiemeli: az idei tanulmány eredményei különösen fontosak, hiszen a jelenleg is zajló párizsi klímacsúcson egy olyan jogilag kötelező érvényű megállapodásról dönthetnek a részt vevő országok, amely a vállalatok fenntarthatósági szerepvállalását is új alapokra helyezné.

Forrás: MTI

„Zöldre festett” ügyek

hétfő, május 18th, 2015

A legveszélyesebb környezetvédelmi (“zöldre festett”) ügyek  azok, amelyek elterelik a figyelmet a vállalat valódi arculatáról, tevékenységéről azzal, hogy zöld marketinget visznek a tevékenységükbe.

Továbbá elterelik a figyelmet a CSR (Corporate Social Responsibility) tevékenységükkel, amelyben arra hívják fel a figyelmet, hogy kompenzálásként milyen jót tesznek a társadalommal a helyi közösségekkel. Pedig a tevékenység mögött valóban, valamilyen felelőtlen hajlam lakozik, ellenkező esetben nem lenne szükség a vállalatokra ráerőltetett CSR-ra.

Turów_GIOŚ - „Zöldre festett” ügyek - ClimeNewsA legegyszerűbb mód a figyelem elterelésére, amikor egy pl. kőolajszármazékokat forgalmazó cég vagy erőmű “zöldre festi magát” a legkülönfélébb módon. Pl. pirosról – zöldre átszínezi a logóját vagy a képen láthatóan és megújult arculattal folytatja direkt vagy indirekt módon a környezetkárosító, az emberi fajra veszélyes tevékenységét a piacon. Akik értik az ilyesmit csak mosolyognak, maguk között úgy hívják “zöldre festette magát”. Az igazi szakma pedig röhög a dolgon…

Egy másik formája a félrevezetésnek, amikor a nagyon veszélyes technológiát hamis, félrevezető marketing kommunikációval illetik. Például tipikus, amikor az atomerőműveket 100%-ban CO2 kibocsátásmentes (tiszta) energiatermelésnek állítják be. Elhallgatva és elterelve a közvélemény figyelmét a valódi már okozott károkról és a jövőbeni problémákról. Ezzel a kompromisszumkészséget növelik közmeghallgatásnál, és a hatósági embereknél akiknek felelőssége kiadni vagy éppen megvonni egy engedélyt.

Hasonlóan veszélyes elterelési akció, – amit szenes erőműveknél használnak – a biomassza és szén együtt égetése. Elterelő hadművelet, időnyerés a végleges bezárás előtt, mert technológiailag meg kell oldani, hiszen nem egy egyszerű dolog… Jó gumicsont a sajtónak, lehet rajta rágódni és akik ezt átlátják azokat meg lehet hurcolni…

Ha az olvasó is be tud számolni “zöldre festett” ügyről, írja meg részünkre az alábbi gombra kattintva.

 

Olvasói Levél

 

 

Darabjaira hullik szét a CSR?!

hétfő, november 17th, 2014

Darabjaira hullik szét a CSR?! Vagy valami másról van szó?

Darabjaira hullik szét a CSR?! - ClimeNews2014. november 12-én, Budapesten a IX. CSR Hungary vezető szakmai konferencia résztvevői megismerkedhettek a vállalati felelősség nemzetközi felelős üzleti modelljeivel, melyek immár 2006 óta hagyományszerűen 1-1 téma céges gyakorlati példáival párosultak. A vezető szakmai esemény már a haladó csr-ért felelős vezetőknek szólt.

Fókuszban: a globális kihívások és a helyi, lokális megoldások. A fő kérdés most is az, hogy hogyan lehet optimalizálni 1 cég érdekeit a gazdasági, társadalmi és környezeti kihívásokkal?

Új stratégiák, új ötletek érkeztek a csr (vállalati felelősség) új paradigmáihoz.
Néhány, érdekesebb gondolatot kiemelve.

Darabokra hulló CSR?
Darabjaira hullik szét a CSR?! - ClimeNewsMichael Hopkins, az MHC International és a CSR Finance Institute (Genf) igazgatója – aki több kontinens (Észak-Amerika, Afrika, Európa, Ázsia..) nemzetközi csr projektjeiben vesz részt folyamatosan – a következőkre hívta fel a figyelmet. Vajon mit jelent a CSR/vállalati felelősség gyors, darabokra hullása? Valójában most ez történik? Vajon nem vették komolyan a vállalatok és intézmények társadalmi felelősségüket? Vagy csak néhány jelenlegi esemény az, ami rossz szájízt ad az egésznek? Telefon lehallgatási botrányok a politika és a diplomácia terepén, a pénzügyi bedőlések (Lehman, Dubai World),intézményi gondatlanság (Bush adminisztráció- Líbia)…
A kérdés az, hogy a kapitalizmus összeomlásának előjeleit észlelve, ki tudjuk-e alakítani a felelős megoldások új vízióját, melyek társadalmilag is fenntarthatóak legyenek? Vajon a CSR és a fenntartható fejlődés hol tart össze, és hol válik el? Ezt fejtette ki részletesen a CSR Hungary 2014 vezető szakmai konferencián.

Globalizációs kihívások és helyi csr megoldások
Takács Júlia, a CSR Hungary ügyvezető igazgatója és az EMVFE (Első Magyar CSR Egyesület) elnöke a kapitalizmus újraértelmezése mellett hangsúlyozta, hogy tisztában kell lennünk azzal, hogy Közép-Európa, és így Magyarország a csr és a fenntarthatóság, mely szakaszában tart. El kell fogadnunk, hogy a fáziskésésünkre jellemző, hogy régi és új elemek egyszerre vannak jelen gazdaságunkban, társadalmunkban, kultúránkban, demokráciánkban. Mindezek egyértelműen tükröződnek a vállalati felelősség területén is. Egyértelmű a kapcsolat a globális kihívások (pénzügy, gazdaság, kereskedelem, termelés, piacok) és a csr között is.Közép-Európa, Magyarország számára vízválasztó és viszonyítási pont a nem régiben ünnepelt, szimbolikus értelmezésű Berlini Fal lebontása, mely a digitális, elektronikus technológia legújabb vívmányait, közlekedési technológiákat, szervezeti, szellemi know-howokat …köszönhetünk.

Legyen mindenki vegetáriánus? Ennek kisebb a karbon lábnyoma?
Darabjaira hullik szét a CSR?! - ClimeNewsDr. Pálvölgyi Tamás, a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője tényekkel, felmérésekkel hívta fel a figyelmet arra, hogy hogyan, hol tudunk hatékonyabban gazdálkodni zöld vagyonunkkal.
Mely iparágakban lehet jelentős megtakarításokat végrehajtani. Itt természetesen az energiaipar vezetőszerepet játszik. Hogyan tud ebben a hazai Dekarbonizációs Útiterv segíteni? Mire tudjuk használni az ország Éghajlatsérülékenységi térképét?
Érdekességként említette, hogy a húsfogyasztás jár az egyik legnagyobb karbonlábnyommal. S lehet, hogy érdemes lenne mindenkinek vegetáriánussá válni?!

A két délutáni szekció témái egyrészt a társadalmi befektetés (és a csr-t) járta körbe Banga Ildikó, a The BodyShop alapítójával, kereskedelmi igazgatójával, dr. Czafrangó Jánossal, az Erstebank Alapítvány projektvezetőjével, és Sziller Viktóriával, a Cvonline.hu HR tanácsadójával. másrészt a felelős és fenntartható márkához vezető utat elemezte példákkal. E témában osztotta meg tapasztalatait Szűcs Judit, a Microsoft kommunikációs igazgatója, és Takács János a Svéd-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke. Lipták Timea, portfólió igazgató (National Geographic, Centrál Médiacsoport) pedig a National Geographic és a Globescan által készített Greendex elemzését ismertette, melyen meglepő módon Magyarország is jó helyen szerepel.. Jogos kérdésként felmerült az is, hogy a szegényebb és gazdagabb országok különböző életminőségi szintje vajon mennyire függ össze a Környezet szennyezettségével.

Az összeesküvés-elmélet (hálózat-elmélet) mindannyiunk kedvenc, izgalmasnak ígérkező témája. Vicsek András, a Maven7 vezetője a Shell és a Nokia példáján mutatta be, hogy új eszközként a hálózatok ismerete hogyan segít a HR és a kommunikáció területén. Kocsy Béla, a Polimer Sz. Kft. (Wanhua-BorsodChem Csoport) ügyvezető igazgatója pedig a magyar KKV-ék csr állapotát elemezte.

Forrás: www.csrhungary.eu

Feltételezhetjük a kereskedelmi hatását a CSR programoknak?

szombat, május 25th, 2013

Elvárás, hogy a mostani vállalatok úgynevezett szándéknyilatkozatot (Corporate Social Responsibility (CSR)) tegyenek.

„…a vállalatok társadalmi felelőssége (angol műszóval: CSR – Corporate Social Responsibility) a fenntartható gazdasági fejlődéshez való hozzájárulás iránti elkötelezettségként határozható meg. Mindezt a munkavállalókkal, azok családjával, a helyi közösséggel és a tágabb értelemben vett társadalommal együttműködve teszik, azzal a céllal, hogy az életszínvonalukat emeljék.” Forrás: World Business Council for Sustainable Development (WBCSD)

csr_erejeA mostani nehéz gazdasági helyzetben a vállalkozások csökkentették a kiadásaikat annak érdekében, hogy a vállalati vezetők igazolni tudják a kiadásaik megtérülését (ROI-t). A CSR fejlődési szakaszában most egyre több eltérő értelmezés kezd kialakulni. Hiszen legfőképpen a CSR a fenntarthatóságot hivatott biztosítani a társadalommal együttműködésben. A hagyományos értelmezések szerint szociális és jótékonysági tevékenységeken keresztül mennek a támogatások gyakran közvetlenül azon közösségek részére, ahol a társaság a működését folytatja. Ez egyértelműen egy fontos terület a munkavállalók és érintettek bevonására, de nem feltétlenül felel meg az egyre sürgetőbb feladatnak, miszerint ez a tevékenység igazolja a ROI-t. A kérdés továbbra is az, hogy vajon a közösségek részére nyújtott a tevékenységekből származó rendszeres adomány, a pénz révén adott támogatás biztosítja valóban, hogy fenntarthatóak lesznek a vállalkozások és ez teljesen indokolt a részvényesek részére.

A CSR-nak fel kell nőnie! Egyes vállalatok már kiszélesítették a meghatározását és a szerepét a CSR-nak, mely egy szélesebb körű fenntartható üzleti gyakorlatot biztosít annál, minthogy az ellátási lánc etikus, és nagyobb hangsúlyt fektetnek a környezeti fenntarthatóságra. Ezek a vállalatok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek abba, hogy ne szennyezzék valóban a Földet, odafigyelnek az energia felhasználásukra, ezt optimalizálják. Nem engedik meg az energia pazarlást és folyamatosan felülvizsgálják a tevékenységüket az új megállapított szempontok szerint. Rájöttek arra, hogy a legtöbb pénz amit szociális feladatokra is lehetne fordítani, ami javítaná a dolgozók hangulatát a megnövekedett energia költségekre fordítódnak. Ezen a területen lehet a legtöbbet tenni és ez az ami valóban szolgálja a fenntarthatóságot!
A tulajdonosok pedig egyre nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy a CSR jelentésben a környezeti fenntarthatóság mekkora szerepet kap különösen a környezeti teljesítmények javítására, mekkora kezdeményezések kapnak hangsúlyt. Ez pedig összefügg egy érdekes információval, melyre ismét mindenki felkaphatja a fejét. Az Egyesült Királyság kormánya is megkezdte ezt a folyamatot 2013-tól, amely megköveteli minden FTSE (Angol tőzsdei cégek) cégektől, hogy beszámoljanak a szén-dioxid-kibocsátásukról, azaz a karbon lábnyom nagyságukat határozzák meg és azt hozzák nyilvánosságra a jelentéseikben.
Miért van erre szükség? A válasz kézenfekvő… nagyot változott az elmúlt pár évben a világ és a mostani befektetők legfontosabb információja amit figyelembe vesznek nem az, hogy egy vállalat mennyit fordít adományokra, hanem valójában mennyire fenntartható környezetvédelmi szempontból, erre a területre mennyit fordított vagy tervez fordítani és nem csak kötelező módon.

Ami nem karbon semleges, az nem fenntartható! Másképpen fogalmazva, semmi sem fenntartható ami nem karbon semleges. Jó volna, ha ez mindenkiben tudatosulna és még időben, mielőtt tönkremegy a vállalata, vállalkozása.

A vállalatoknak még keményebben kell dolgoznia mint valaha, a környezetvédelmi szempontokból is megfelelően kialakított CSR hatását az érdekelt felekkel meg kell értetni. A 2012-es Fenntarthatósági Leadership jelentés elemezte a 100 vezető céget Angliában és megállapította, hogy a hozzáadott környezetvédelmi vezetés, irányítás és a fenntarthatóság a hagyományos emberbaráti tevékenység a CSR által kommunikálva létfontosságú üzleti érték. A környezetről való gondoskodás az egyik fontos pillére a sikeres CSR programnak, ez lehet egy erőteljes szándéknyilatkozat, amely növeli a cég hírnevét, javítja az érintettek bevonását és megnyitja az új bevételi lehetőségeket.

A Carbon Management gyakran kulcsfontosságú eleme a környezetvédelmi programoknak. A vállalatok egyre inkább ismerik és mérik a CO2 terhelésüket és megfogalmazzák az üzleti előnyöket kibocsátás csökkentésük kezelésére, a költségmegtakarításra, a dolgozói elkötelezettségre, az energiahatékonyságra vonatkozóan.

A magyarországi karbon neutralizálással foglalkozó cég, mint az iCC (International Carbon Cycle) is egyre több nagyvállalati partnerre talál, olyanokra akik figyelembe veszik a fentebb leírtakat. Persze hosszú utat kell bejárni ezen a területen mindenkinek, de pont ez a lényeg, ha végigmegyünk rajta, azt csak a “fenntarthatósággal” lehet. Így a megfelelő CSR melletti elköteleződés, az érintettek elvárásaihoz való alkalmazkodás üzleti szempontból jelentős megtérülést fog hozni.

Ledó Edit és Rampasek László

Hol sikeres a CSR kommunikációm?

csütörtök, november 8th, 2012

Ma Magyarországon sikk egy-egy cég csr aktivitásáról hírt adni. De vajon az egyes vállalatok kommunikációján belül létezik-e egy tervezett csr kommunikációs mix? Tudatosították-e, hogy milyen elemekből áll ez, melyik a leghatékonyabb, melyik csr kommunikációs eszköz, kiknek milyen üzenetet tud eljuttatni és hogyan? Melyik CSR üzenetemnek van hírértéke a médiában?

A Natural Marketing Institute régebbi felmérését tanulmányozva a mai napig érvényes jelenségeket is fel lehet fedezni. Az NMI azt vizsgálta, hogy egy egyszerű kívülálló honnan szerez tudomást egy-egy cég csr üzenetéről és mely csatornák üzenetei hatnak a legerősebben ránk. CSR tekintetében.

A következő kommunikációs csatornákat, eszközöket vizsgálták:
hírek-média
független harmadik fél részéről
a vállalat szájtja
termékcsomagolás
céges brossúra
hirdetés
CSR Jelentés
Céges évi Jelentés
személyes kapcsolat

A fenti sorrend rangsort is jelent hatékonyság tekintetében, azaz a “toplista” élén  a médiában való megjelenés áll. Magyarországon ma szinte minden cég csr aktivitásával szeretne a médiába bekerülni. Jónéhány esetben azt lehet mondani, hogy a csr értékelése , mérése azonos a különböző médiumokban megjelent cikkekkel.  Ez a jövőben azért fog gondot okozni, mert ez a fajta csr értékelés, mérés a vállalati felelősségnek nem az igazi fokmérője.  S nagyon sokszor nem az igazi csr menedzsment rendszert tükrözi.

Érdekes megjegyezni, hogy a CSR Jelentés a sor utolsó negyedében található, majdnem azonos kategóriában a cég szokásos évi jelentésével. Sokszor kérdezték már, hogy
vajon ugyanolyan a funkciója mint a vállalat évi jelentésének? Se több, se kevesebb?

Forrás: www.csrhungary.eu