JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.

Archive for the ‘Emberi jogok’ Category

A családtervezés elterjedése még a klímaváltozást is visszafordítja?

csütörtök, január 11th, 2018

A családtervezés elterjedése még a klímaváltozást is visszafordítja? - ClimeNews
Egy, a klímaváltozás visszafordítására irányuló átfogó tervvel kapcsolatos elemzés a családtervezést és a lányok oktatását a top 10 működőképes megoldások között azonosította (a 80-ból).

A kettő együtt 2050-ig 120 gigatonnával csökkentené az ÜHG-kibocsátásokat – többel, mint a szárazföldi és tengeri szélfarmok együtt.

A családtervezés elterjedése még a klímaváltozást is visszafordítja? - ClimeNewsVilágszerte sok száz millió nő kétségbeesetten szeretné megtervezni, hogy hány gyereke legyen, és mikor, de nincs hozzá eszköze, tudása, vagy joga. A családtervezési lehetőségek megteremtése ezt a tragikus helyzetet oldja meg. A lányok oktatása pedig lehetővé teszi, hogy a nők rendelkezzenek saját sorsuk felett, és mérhetően csökkenti a tervezett gyermekek számát.
.
/Ennek a témának a legnagyobb magyarországi képviselője a bárki részéről támogatható BOCS Alapítvány az általa fejlesztett QFPC karbonegységek eszközével. Ezzel karbonsemlegesítheti magát vállalat vagy magánszemély is. -szerk./

Forrás:
https://www.populationmatters.org/report-population-key-controlling-climate-change

A kőolaj legnagyobb bűne!

szombat, január 6th, 2018

Nincs afelől kétségem, hogy minden problémánk, különösen környezeti problémáink alapvető forrása… a népességnövekedés. Nem is tudok elképzelni olyan problémát, aminek megoldása ne volna egyszerűbb, ha kevesebb ember volna.
/Sir David Attenborough/

A kőolaj legnagyobb bűne! - ClimeNews - Hírportál
Még soha nem élt egy időben ennyi ember a Földön mint 2018. január elsején! Amikor főállásra váltottam a környezetvédelmi munkámat 2011 elején átléptük a 7 milliárdot, tavaly pedig a 7,5 milliárdot. A Föld népessége ma már több mint kétszerese annak az értéknek amikor én is megszülettem – akkor (még csak) 3 milliárdan éltünk ezen a bolygón. A legutóbbi 50 év alatt kb. 133%-kal nőtt a világ népessége.

Több ezer év kellett ahhoz, hogy az emberi népesség elérje a 2 milliárdot. Ezt követően egyetlen nemzedék élete során (a II. világháború után születettek életében) nőtt a népesség száma 2 milliárdról 7,5 milliárdra! Ennek a  robbanásszerű népességnövekedésnek az alapja a technikai fejlődés és az egyre jobb egészségügyi ellátás. A fosszilis üzemanyagok, legfőképpen az olaj – jóformán ingyenes bősége – nélkül mindez nem lett volna valóság mára. A szén és az olaj hasznosítása megtöbbszörözte a Föld népességét. Ennek a növekedésnek a 97%-át pedig a fejlődő országok adják.

Ahogy Sir David Attenborough rövid riportfilmjéből is kiderül, az előrejelzések döbbenetesek. Egyszerűen már réges-régen átléptük azt az értéket, a határt, amit a Föld képes eltartani már rövid távon is.[1] A figyelmeztető jelek pedig már napi szinten észrevehetőek. Ez a ma élő emberiség legnagyobb problémája, minden probléma gyökere ebből ered. Ezt pedig sürgősen meg kell oldani. A nevetséges az egészben az,  hogy a rengeteg elpazarolt pénzt a világban egy dologra kellene csak összpontosítani, támogatások formájában. Arra, hogy a lányok oktatása és a rájuk vonatkozó emberi jogok az egész Földön biztosított legyen.

Az a tapasztalat, hogy ha a nők rendelkezhetnek a saját testük fölött, akkor csökken a gyerekszám! Amennyiben ezt nem hagyjuk nekik, az egész civilizáció ismét kárt fog vallani, bele fog pusztulni! Ezért fontos, hogy világszerte biztosítsuk a nők számára a családtervezés eszközeit, a hozzájuk kapcsolódó tudást, valamint jogokat.

Ennek a témának a magyarországi szakértője a BOCS Alapítvány és rajtuk keresztül Te is részt vehetsz egy szebb jövő elérésében azzal, hogy náluk karbonsemlegesíted magad, támogatásoddal biztosítod a munkájukat. Jómagam is azt teszem.

Rampasek László

A kép forrása: https://www.ksh.hu/interaktiv/grafikonok/vilag_nepessege.html
[1] “A növekedés határai” alapján nem fog 2100-ig növekedni a népesség, hanem már 2030 körül elkezd csökkenni (a klímaváltozás, és a természeti erőforrások kritikus fogyása miatt)

 

Az egész Földre kiterjedő vészriadót fújt újévi beszédében az ENSZ-főtitkár

hétfő, január 1st, 2018

Antonio Guterres emlékeztetett: amikor egy éve hivatalba lépett, még arra szólított fel, hogy 2017 legyen a béke éve. “Sajnos ennek ellenkezője következett be” – mondta.

Az egész Földre kiterjedő vészriadót fújt újévi beszédében az ENSZ-főtitkár

A konfliktusok elmélyültek, és újabb veszélyek merültek fel. A hidegháború vége óta nem látott mértékűvé nőttek az atomfegyverekkel kapcsolatos aggodalmak – utalt Guterres Észak-Korea nukleáris és rakétaprogramjára.

“A klímaváltozás gyorsabb nálunk” – figyelmeztetett Guterres, aki szót ejtett a világszerte növekvő egyenlőtlenségekről, és az emberi jogok megsértésének súlyos eseteiről is.

Az ENSZ-főtitkár ugyanakkor leszögezte: a konfliktusok rendezhetőek, a gyűlölet leküzdhető, “a közös értékeink pedig együttes erővel megvédelmezhetőek”.
“Egységesnek kell lennünk, hogy ez sikerüljön”, az egység az út, s “a jövőnk függ ettől” – mondta Guterres.

Forrás: MTI

 

 

Ellenezzük, mégis égetünk

péntek, december 15th, 2017

Kutatás a lakossági hulladékégetésről

Ellenezzük, mégis égetünk - ClimeNews - HírportálValamilyen gyakorisággal a magyar lakosság harmada éget hulladékot. Ezt mutatta ki az az országos reprezentatív közvélemény-kutatás, amelyet a Kantar Hoffmann piackutató cég készített a Levegő Munkacsoport és a Magyar Szegénységellenes Hálózat részére.
A legtöbben kerti hulladékot égetnek (az összes megkérdezett 22 százaléka), háztartási szemetet 13 százalékuk, kezelt fát 6 százalékuk, rongyot, ruhaneműt, lábbelit szintén 6 százalékuk. Műanyagot (a háztartási hulladékon túlmenően) 3, gumit egy százalékuk szokott égetni. Sokan nyílt téren is égetnek háztartási hulladékot (10 százalék), kezelt fát (4 százalék), ruhaneműt és lábbelit (3 százalék), valamint műanyagot és gumit (2-2 százalék).

Ellenezzük, mégis égetünk - ClimeNews - Hírportál

1. ábra: Mit égettek az utóbbi néhány évben a háztartásban?

A megkérdezettek egyharmada tapasztalta az elmúlt egy évben, hogy lakókörnyezetében mások hulladékot égettek.

A válaszadók 54 százaléka az ismerethiányt, a felelőtlenséget és a szegénységet együtt tekinti a szabálytalan lakossági hulladékégetés fő okának. Harminc százalékuk elsősorban az ismerethiányt és a felelőtlenséget okolja, 15 százalékuk pedig főként a szegénységre vezeti vissza.

Ellenezzük, mégis égetünk - ClimeNews - Hírportál

2. ábra: Véleménye szerint mi a szabálytalan
lakossági hulladékégetés fő oka?

Nagyon kevesen jelzik a hatóságnak, ha hulladékégetést tapasztalnak: mindössze 7 százalékuk tett valaha bejelentést. Háromszor ennyien voltak viszont, akik saját maguk szóltak a hulladékégetőknek, hogy azok szabálytalanságot követnek el. A bejelentést tevők arról számoltak be, hogy az esetek túlnyomó többségében történt intézkedés a bejelentés nyomán, de az égetés nem szűnt meg.

Ellenezzük, mégis égetünk - ClimeNews - Hírportál

3. ábra: Ön tett már bejelentést valahol,
amikor szabálytalan szemét-/hulladékégetést tapasztalt?

A megkérdezettek közel 70 százaléka egyetért azzal, hogy ha valaki mások egészségére káros módon fűt, éget, akkor a hatóságnak szigorúan fel kell lépnie ez ellen. Ennél is valamivel többen állították, hogy az égetésre vonatkozó jogszabályokat mindenkinek maradéktalanul be kell tartania. Mindkét esetben a válaszadók mindössze 2 százaléka mondta, hogy ezekkel az állításokkal egyáltalán nem ért egyet.

„A közvélemény-kutatás megerősíti a környezeti tanácsadó irodánkhoz érkező sok panasz alapján kialakult képet, hogy a jogsértő lakossági hulladékégetés országszerte súlyos probléma, és a kormánynak haladéktalan intézkedéseket kell hoznia a visszaszorítására mindannyiunk egészsége érdekében. A felmérésből az is kiderül, hogy a lakosság túlnyomó többsége támogatná ezeket az intézkedéseket” – mondta Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője.

„A kutatás eredményeiből arra következtethetünk, hogy elsősorban a lakosság felvilágosítására és szigorúbb hatósági fellépésre van szükség, ami viszonylag kisebb összegből megoldható. Ugyanakkor senkit nem hagyhatunk olyan élethelyzetben, hogy arról kelljen döntenie: ételt vesz vagy fűt, ezért elengedhetetlennek tartjuk, hogy a rászorulókat az állam fűtési támogatásban részesítse” – jelentette ki Jász Krisztina, a Magyar Szegénységellenes Hálózat kuratóriumi tagja.

A két civil szervezet megküldi a kormánynak is a közvélemény-kutatás eredményeit, és ismételten felhívja a figyelmét javaslataira, amelyek megvalósításával felszámolható a lakossági hulladékégetés.

A közvélemény-kutatásról szóló jelentés itt, a részletes táblázat itt található.

Forrás: Levegő Munkacsoport

 

A klímaváltozás és a kényszerházasságok

hétfő, november 27th, 2017

Amikor valaki egy 13 éves lányt említ, a legtöbben nem éppen egy már csecsemőt szorongató, férjét a munkából hazaváró asszonyra gondolunk. Afrikában sok helyen viszont egyre gyakoribb kép ez – főleg a földművesek lányainál.

As global warming exacerbates drought and floods, farmers’ incomes plunge – and girls as young as 13 are given away to stave off poverty  by Gethin Chamberlain (words and photographs)

A 13-14 éves lányokat a gyors földegyesítés és a támogatás miatt adják még szinte gyermekkorban férjhez a parasztcsaládok egy Malawiban és Mozambikban folytatott kutatás szerint, amelyet nemzetközi civil újságírók végeztek.

Az ok?

Fatima Mussa, 16 and nine months pregnant, lives in Nataka, in the district of Larde, near the coast in eastern MozambiqueA dél-afrikai Malawi Nsanje körzetében például farmerek ezreit károsította meg a mind gyakoribb áradás, így a föld hozamából lassan képtelenség megélni. Pedig Malawi nem tartozik a reménytelenül szegény helyek közé. Sőt, a mostani lányok anyái és néhol nagyanyái is eljutottak már az alapfokú iskolákig legalább, még akkor is ha ez sok pénzbe került. Most viszont a klímaváltozás közbeszólt, újra megjelent a szegénység. Így néhol a szülők döntenek úgy, kiveszik a lányokat az iskolából és egy hónapon belül férjhez adják, így könnyítve a családi kiadásokon. Máshol a nyomorgó lányok határozzák el, hogy ha férjhez mennek, talán könnyebb lesz minden és maguk hagyják el az iskolát is.
Miután pedig megházasodtak, és gyereket nevelnek, többé nem sok esélyük van akármilyen alapfokú képesítés megszerzésére.

A trendeken érdemben az sem változtat hogy Malawiban és Mozambikban is 18 év a felnőttkor határa, házasodni pedig szülői engedéllyel leghamarabb csak 16 esztendősen lehet. Az ENSZ adatai szerint 2015-ben a 18 éven aluli házasságok száma 13,5 millió volt, ez 37,000 kiskorú házasságot jelent naponta. Ebből a korai, jórészt kényszerházasság 4,4 millió 15 éven alulit érintett csak ebben az évben.

Az UNICEF arra figyelmeztet, hogy ha a jelenlegi trendek folytatódnak, 2050-re megduplázódhat vagy még nagyobb mértékben nőhet a házasságba kényszerülő gyermek-menyasszonyok száma.

A helyi nőjogi szervezetek szerint a sokkoló növekedést elsősorban a klímaváltozás drasztikus hatásaihoz lehet kötni.

Lucy Anusa, now a 15-year-old mother, has returned to live with her family near Lake Malawi. A hagyományosan mezőgazdaságból megélő földművesréteg is újra belekényszerül ezekbe a helyzetekbe, pedig kutatások bizonyítják, hogy hosszú távon az életszínvonal csak olyan társadalmakban emelkedik ahol a legtöbb nő is bekerül az oktatásba, elvégzi az alap- és középfokú iskolákat.
Mac Bain Mkandawire a Malawi Youth Net and Counselling civil szervezet vezetője szerint a globális felmelegedés készületlenül érte országa társadalmát, a farmerek csak azt látják, hogy azok a földek amelyeknek a terméséből tizenöt éve még megéltek, ma szinte sohasem hoznak semmit, ennek következtében pedig kétségbeesetten a hagyományos falusi házassági stratégiákhoz fordulnak.

“Nagyjából úgy véljük, hogy a gyermekházasságok 30-40%-a a Malawit sújtó szárazságok és áradások következménye” – tette hozzá Mkandawire. A helyzet különös fintora hogy a dél-afrikai államok népességarányosan nagyon kevéssé okozzák magát a klímaváltozást, a legsúlyosabb időjárási következményeket, és ennek sokkoló társadalmi hatásait azonban mégis ők szenvedik el. A folyók vízszintje megemelkedett és sok föld művelhetetlenné vált, a száraz évszak is keményebb mint azelőtt, így az alapvető élelmiszernek számító rizsből egyre kevesebbet tudnak termeszteni.

Forrás: Mérce (TheGuardian)

Egyre többen nyújtják be a számlát a klímaváltozás pusztításáért

szerda, október 18th, 2017

San Francisco pert indít több nagy olajtársaság ellen, mivel a város vezetése szerint nagy felelősségük van abban, hogy katasztrofális hatású tengerszintemelkedés fenyegeti a várost. A város abban bízik, hogy a jogi eljárás révén forrásokat tud szerezni a klímaváltozás hatásaira való felkészüléshez. Hamarosan a klímaváltozás által legsúlyosabban érintett országok is benyújthatják a számlát az iparosodott államoknak, Antigua és Barbuda miniszterelnöke szerint például a fejlett országoknak valamilyen módon, például adósságelengedéssel anyagilag hozzá kellene járulnia az újjáépítési költségekhez.

Egyre többen nyújtják be a számlát a klímaváltozás pusztításáért

Egyre többen nyújtják be a számlát a klímaváltozás pusztításáért - CNSan Francisco partjait, illetve kikötőjét jelenleg egy hat láb, vagyis körülbelül 180 centiméter magas betonfal védi jelenleg a tenger emelkedő szintjétől, azonban az 1916-ban 40 év építés után befejezett fal a jövőben várhatóan már nem lesz képes betölteni ebbéli rendeltetését. A globális felmelegedés, a sarki jégsapkák olvadása, és az ennek következtében fellépő tengerszint-emelkedés mértéke ugyanis az előrejelzések szerint megközelítheti a 170 centimétert a 21. században. Ezért aztán a fal megerősítése a kikötő elsődleges prioritásává vált a permanens földrengés-fenyegetettségre való felkészülés mellett: a két tétel 3 + 2 milliárd dolláros költsége pedig még San Francisco számára is hatalmas terhet jelent.

Az összegek összegyűjtése érdekében a város és a kikötő több eszközt is bevetne, így például szavazásokat tartanának a lehetséges megoldásról. A legfigyelemreméltóbb azonban az, hogy a város vezetése öt nagy olajtársaságot is beperelt azzal a céllal, hogy kikényszerítse anyagi hozzájárulásukat a szükséges munkálatokhoz.

A város legfelső bíróságán benyújtott kereset azzal igyekszik fogást találni a Chevron, a ConocoPhillips, az ExxonMobil, a Shell és a BP alkotta társaságon, hogy azt állítja, fosszilis üzemanyagaikat “környezeti szempontból felelősségteljes és az emberi jóléthez elengedhetetlen” választásként promotálta, miközben számos figyelmeztetés szerint a bolygó veszélyben van.

A kereset szerint ilyen irányú promóciós tevékenységükkel akkor sem hagytak fel, amikor pedig már tisztában voltak vele, hogy (a fosszilis üzemanyagok) ártanak a környezetnek.

Követhetik a példát

Amennyiben a pereskedés eredményre vezet, az precedenst teremthet számos más város számára is, amelyek a klímaváltozás hatásától szenvednek. Emellett jelenleg további négy, hasonló célú peres ügy van folyamatban, amelyek keretében Oakland városa, két tengerparti kaliforniai megye és város igyekszik 37 fosszilis energetikai vállalatnak benyújtani a számlát az emelkedő tengerszint által okozott károkért.

A bírósági eljárások hatékonyságát jelenleg nehéz előre jelezni, azonban San Francisco főügyésze, Dennis Herrera szerint a 2013-as, nagy festékgyártók ellen hozott ítélet alapján a kilátások biztatóak. Akkor több kaliforniai város – így San Fransico is – azzal a céllal indított pert a nagy festékgyártó vállalatok ellen, hogy kimondassa azok anyagi felelősségét a magánlakásokban tapasztalt ólomszennyezések eltakarításában. Santa Clara megye legfelső bírósága 1,1 milliárd dollár megfizetésére ítélte a festékgyártókat, azonban azok fellebbeztek a döntés ellen.

Egyre többen nyújtják be a számlát a klímaváltozás pusztításáért - CN

A nagy fosszilis energiavállalatok felelősségének firtatása ugyanúgy nem új jelenség, ahogyan az sem, hogy a szegényebb országok az iparosodottabb államok történelmi szerepét hangsúlyozzák a klímaváltozásban. Az előző héten e téren is újabb szintre jutott a politikai közbeszéd, amiben a karibi térséget és az Egyesült Államok Mexikói-öböl menti államait az elmúlt hetekben letaroló rekord erősségű hurrikánoknak nem kis szerepe volt.

Kellene egy mechanizmus..

A fejlett országok jelentős karbonemissziójukkal érdemben hozzájárultak ahhoz, hogy a hurrikánok korábban nem látott kiterjedéssel és erővel csaptak le, ezért például adósságleírással és egyéb módon is hozzá kellene járulniuk az újjáépítési költségekhez – fogalmazott Gaston Browne, Antiga és Barbuda miniszterelnöke az előző héten. Szavai szerint, miután a karibi államok szén-dioxid-kibocsátása, és így a klímaváltozáshoz való hozzájárulása elhanyagolható, ezért létre kellene hozni egy mechanizmust, amely az adósság leírásával az érintett országoknak költségvetésükben is mozgásteret teremtene ahhoz, hogy hatékonyabban tudjanak szembenézni a klímaváltozás hatásaival.

Úgy gondoljuk, a fejlett országoknak (..) van bizonyos felelőssége e téren, és segíteniük kellene nekünk az újjáépítésben

– fogalmazott.

A kezdeményezés már csak azért is érthető, mert például a Richard Branson, a Virgin csoport alapítója által felvetett, a karibi szigetek újjáépítését szolgáló új Marshall-tervnek nevezett elképzelés tartalommal (és pénzzel) történő megtöltésére egyelőre nem tolakodnak a potenciális befizetők.

Browne GlobalCapital által ismertetett becslései szerint Barbuda újjáépítéséhez mintegy 250 millió dollárra lenne szükség. Eddig segélyekből és adományokból mindössze mintegy 10 millió dollár jött össze, a Világbanktól és a Karibi Fejlesztési banktól pedig 100 millió dolláros segélyhitelt igényelt meg, amely azonban más tekintetben tovább súlyosbíthatja az amúgy is eladósodott ország helyzetét. Az elmúlt három évben ugyan a GDP-arányos adósság aránya 102 százalékról 75 százalékra mérséklődött, az újjáépítési kiadások miatt azonban a trend kedvezőtlen fordulatot vehet.

Források: MTI/EPA/Cristobal Herrera

A családtervezés 1968 óta alapvető emberi jog

kedd, szeptember 26th, 2017

A fogamzásgátlás világnapja (World Contraception Day) kezdeményezés 2007-ben indult, és egy olyan vízióra épül, ahol minden terhesség kívánt, mivel minden lány és nő hozzáfér a családtervezés eszközeihez: a hatékony fogamzásgátló módszerekhez.[1] A családtervezés (effektíve a fogamzásgátlás) 1968 óta alapvető emberi jog, csak nem biztosítjuk a rászorulók részére, pedig megéri.

A családtervezés 1968 óta alapvető emberi jog - ClimeNews - Hírportál

A fogamzásgátlás lehetőségeinek biztosítása olcsó, egyszerű, és minden ember közös érdeke. Az, hogy mégsem biztosítjuk minden lány és nő számára, óriási terhet ró a családokra, közösségekre és társadalmakra. A nem kívánt terhességek és születések ugyanis komoly egészségügyi kiadásokat, mentális betegségeket, függőséget, bűnözést, magas élelmiszerárakat és éhezést, ökológiai túlterhelést és ennek révén erdőirtást, talajpusztulást, elsivatagosodást, társadalmi destabilizációt és háborúkat okoz, valamint súlyosbítja a klímaváltozást. Mindezek miatt minden, a fogamzásgátlás lehetőségeinek biztosítására költött egy forint, 7 forint megtakarítást jelent az államkasszának, valamint további, pénzben nehezen mérhető előnyöket (pl. bűnözés és függőségek visszaszorulása, stb.).[2]

A WHO a fogamzásgátlásról:
„A családtervezés terjedésének elősegítése – valamint a preferált fogamzásgátlási módszerek elérhetőségének biztosítása a nők és párok számára – elengedhetetlen a nők jóllétének és autonómiájának biztosítása érdekében, miközben hozzájárul a közösségek egészségéhez és fejlődéséhez. Az, hogy lehetővé tesszük a nők számára, hogy eldönthessék, akarnak-e, és ha igen, hány gyermeket akarnak és mikor, hozzájárul a globális egészségügyi célok eléréséhez. Ezen kívül segít kitörni a szegénységből, valamint egy erősebb, sikeresebb, és fenntarthatóbb útra tereli a családokat, közösségeket, és országokat.”[3]

A fogamzásgátlási lehetőségek hiánya nem csak az eszközök hiányát jelenti, hanem azt is, hogy a nőknek nincs hozzá joguk, tudásuk, vagy a makro és mikro társadalmi rendszer nem teszi elérhetővé vagy megfizethetővé számukra. Az is sokat segít, ha felvilágosítjuk a kamaszkorú lányokat, mert még hazánkban is előfordul, hogy 14-16 éves lányok nem tudják, mitől lesz a baba. Emiatt életük kisiklik, és ahelyett, hogy tanulnának, egzisztenciát teremtenének, és megélhetnék fiatalságukat, idejekorán belekényszerülnek az anyaszerepbe, és ezzel a szegénység ördögi köre újrakezdődik, sőt, többnyire tovább súlyosbodik.

Sztella Nóra Kántor

[1] https://www.your-life.com/en/for-doctors-parents-etc/about-wcd/
[2] https://www.guttmacher.org/sites/default/files/pdfs/pubs/journals/MQ-Frost_1468-0009.12080.pdf
[3] http://www.who.int/life-course/news/events/world-contraception-day/en/

A képen szereplő állítások forrása:
https://www.guttmacher.org/sites/default/files/report_pdf/abortion-worldwide.pdf