Archive for the ‘Felelős vállalatok’ Category

Követeljük a karbontranszparencia elvét

péntek, november 10th, 2017

Nyílt levél a társadalomhoz!

Követeljük a karbontranszparencia elvét minden vállalattól és intézménytől, mert alapvető emberi jogokat is sért a környezetszennyezés.


Követeljük a karbontranszparencia elvét - ClimeNews - Hírportál
Az emberek évente 39,8 milliárd tonna széndioxidot juttatnak a légkörbe, ami rengeteg problémával jár! Világszerte már több mint ezer nagyvállalat számol a jövőben a karbonkibocsátás megfizetésével. Még olyan területeken is, ahol nincsen kötelező kibocsátási kvótavásárlási kötelezettsége a cégeknek. Ugyanis a fejlődés iránya alapján, a klímamegbolondulás megállítása érdekében, a szennyezőknek fizetniük kell. Minden vállalatnak a teljes karbontranszparencia elvével kell, hogy működjenek, és számoljanak be évről-évre tételesen a környezetszennyezésükről azzal, hogy publikussá teszik a karbonlábnyomukat. Ebből világosan láthatóvá válik, hogy – bármit is kommunikálnak a fenntarthatósági programjukban -, a Földre gyakorolt környezeti terhelésük nagysága mekkora, és mit tettek annak semlegesítéséért.

Ebben a kérdésben sincsen másodlagos állampolgár, mindenkinek erkölcsi kötelessége, hogy részt vegyen a klímavédelmi programokban azáltal, hogy vásárlásai során is keresi a valóban fenntartható vállalatok karbonsemleges termékeit és szolgáltatásait. Gyakori tévhit, hogy a karbonsemlegesség vagy a fenntarthatóság elérése lemondással járna. A leghatékonyabb stratégiák rövidtávon is megtakarítással járnak, illetve saját, és szeretteink hosszútávú érdekeinek érvényesítését eredményezik (pl. biztonság és életminőség javulása). Mindez átmenetet képez egy élhető, emberséges, fenntartható civilizációba, ám ez csak a berögzült környezetpusztító és társadalomromboló viselkedésformák megváltoztatásával lehetséges.
Erre vonatkozóan nagyon sok követhető példa áll rendelkezésre, ugyanis a szelektív hulladékgyűjtés nem fogja megmenteni a civilizációt az összeomlástól. Ez egy teljes paradigmaváltás igényel, amiben fontos szerepet játszik a megújuló energia, és még sok egyéb, beleértve az áttérést öncélú növekedésmániáról az életminőség javítására[1] (a gazdaság mérete csupán egy korlátozottan releváns, túlértékelt proxija a közegészségnek).[2]

Véleményem szerint, – hivatkozva a Párizsi Klímamegállapodásra, ahol egyértelműen a történelem szemétdombjára küldték a fosszilis energiát – egy felelős gondolkodású (vezető beosztású) ember nem mondhat nemet a karbonsemlegességre. Tehát nyomatékosan megkérem a Magyarországon működő vállalatok és intézmények vezetőit, hogy tegyék közzé a karbonlábnyomuk hiteles mértékét.

Rampasek László
ClimeNews alapítója

[1]https://www.theguardian.com/global-development-professionals-network/2016/jul/15/clean-energy-wont-save-us-economic-system-can
[2]https://www.ted.com/talks/richard_wilkinson?language=hu

 

Úgy megszaggatta a vihar a 7,5 milliárdos MTK stadiont, mintha bagóért készült volna

hétfő, október 30th, 2017

Úgy megszaggatta a vihar a 7,5 milliárdos MTK stadiont, mintha bagóért készült volna“A 7,5 milliárd forintos beruházásból megújult, 2016-ban átadott Hungária körúti MTK stadiont a vasárnapi vihar úgy megviselte, hogy az aktuális MTK-Mosonmagyaróvár NB 2-es meccs alatt nemcsak rendesen állt a víz az egyébként fedett pályán, de a tetőt is megkezdte a nagy erejű szél. Úgy tűnik, a ponyvatető nem bírja az időjárási viszontagságokat. Nem áldoztak eleget a stadionra…”

Eddig a hír ami tény, és tessék már végre tudomásul venni, hogy

a klímaváltozás itt van és itt is fog maradni.

Erről írtunk már korábban. Cseppet sem lepődnék meg azon, ha hasonló jellegű károkra a biztosító nem fizetne amiatt, mert a tervezésnél nem vették figyelembe azt, ami 2012-ben le lett írva az IPCC jelentésbe.

A hat-hétévente kiadott IPCC-tanulmányoknak 309 vezető szerzője, projektmenedzsere és felelős szerkesztője van, 70 különböző országból. A végleges jelentést 436 társszerző és 1729 szakértő bevonásával írják. A szerzők munkája nem önálló kutatási eredményekre épül, hanem több ezer tudományos tanulmány alapos elemzésére.

A viharok gyakoribbak és folyamatosan erősebbek lesznek, nem kímélve építményeket, embert és állatot, semmit sem. Mit gondolnak (vagy mit nem gondolnak) egyes felelős beosztásban lévő emberek, hogy az ami Amerikában már trend, tartálykocsik és 24 lábas konténerek a levegőben röpködnek, egy nap alatt egy méter eső esik vagy évekig semmi az itt nem fog bekövetkezni?

A leghatékonyabb és mindenki által elérhető klímavédelmi modell, hogy a legszélesebb körben elterjesztjük a karbonsemlegesség szükségességét. Ez nem egy nagy ügy! Ki kell számolni vagy számoltatni a karbonlábnyomot hozzá, kell egy szervezet aki segít és elvégzi a karbonsemlegességhez kapcsolódó lépéseket és minősít. Mire vár még mindenki? A következő viharra. Nem kell félni a jelentés szerint jön nemsokára…

Rampasek László

 

A magyar mezőgazdaságot az elsők között száríthatja el a klímaváltozás

szombat, október 28th, 2017

Az Európai Unió legnagyobb gabonatermelője, az elsősorban északi területein termesztő Franciaország 30 százalékkal több búzát takarított be idén az előző évhez képest. Az aszályokkal és hőhullámokkal sújtott, délebbi fekvésű Spanyolországban még viszont ennél is erőteljesebben, több mint 30 százalékkal esett vissza a termés.

A magyar mezőgazdaságot az elsők között száríthatja el a klímaváltozás - ClimeNews

Az EU mezőgazdasága összességében jó évet zárt, de a két adat rávilágít arra, hogy a globális éghajlatváltozásból fakadó egyre szeszélyesebb időjárás miatt egyre nagyobb az eltérés a tagállamok között. A legnagyobb vesztesek közé tartozhat Magyarország, annak ellenére, hogy idén rekordközeli értéket ért el az itthoni búza termésátlaga.

Több kutatás is igazolta, hogy Európában a déli országok mellett a Kárpát-medence van leginkább kitéve az éghajlatváltozásnak. Ennek a hegyekkel körülölelt Kárpát-medence sajátos klímája a fő oka. Extrém hőmérsékleti ingadozások és nagy szárazságok érzékenyebben érintik. A medence a szárazföld belsejében van, és a tengerhez közelebbi területek lassabban melegszenek fel a víz hűtő hatása miatt. Magyarországon éppen a legelmaradottabb északkeleti és déli területek vannak leginkább kitéve a klímaváltozásnak, ezek a régiók európai léptékben is kiemelkedően sérülékenyek.

Nyaranta 4-5 fokos melegedés várható

Magyarországon a melegedés a ‘80-as évektől gyorsul. Az Országos Meteorológia Szolgálat (OMSZ) adatai alapján minden évszak melegszik, de eltérő mértékben. Leginkább a nyár, amelynek középhőmérséklete közel 2 Celsius-fokkal nőtt az elmúlt 30 évben. Egyre gyakoribbak az időjárási szélsőségek, a hőhullámos napok száma nő, a csapadék eloszlása pedig egyre végletesebb.

A magyar mezőgazdaságot az elsők között száríthatja el a klímaváltozás - ClimeNewsAz éghajlat jövőbeli változását és ennek a hatásait különböző modellekkel tesztelik. Ezeket több bizonytalanság is nehezíti, már csak amiatt is, mert a hatások nem egyszerre és nem azonos módon jelentkeznek. Az éghajlatváltozás mezőgazdaságra gyakorolt hatásáról több kutatás is készült Magyarországon, amelyekben jellemzően különböző forgatókönyvek alapján szimulálják a klímaváltozás következményeit.

Az OMSZ egyik kutatásában a Magyarországon várható éghajlatváltozást pesszimista és átlagos forgatókönyvekkel számított modellkísérletek alapján vizsgálták. Ezek alapján egyértelműen kijelenthető, hogy minden évszakban növekedni fog az átlaghőmérséklet, a 2071 és 2100 közötti időszakban a nyári átlaghőmérséklet 4-5 fokkal lehet magasabb az 1971 és 2000 között mért átlaghoz képest.

A magyar mezőgazdaságot az elsők között száríthatja el a klímaváltozás - ClimeNews

Jön a szárazság

A mezőgazdaság a klímaváltozásnak egyik leginkább kitett szektor, és ezzel párhuzamosan – az energiaszektor mögött – a leginkább felelős is érte. A magyar mezőgazdaságra több szempontból is jelentős hatása lesz az éghajlatváltozásnak. A legfontosabb tényező a csapadék, amely a leginkább meghatározza a magyar agrártermelést.

Míg jelenleg az esővíz többnyire biztosítja a termeléshez szükséges csapadékot, ez a század végére teljesen megváltozhat. Az OMSZ szerint ugyan a modellek bizonytalanabbul írják le a csapadékváltozás irányát, de az elmondható, hogy az éves mennyiség kismértékű változása mellett a csapadék évszakos eloszlása átrendeződik. Ősszel és télen több csapadékra számíthatunk, a nyári összeg viszont akár több mint 20 százalékkal visszaeshet a század végére a 1971-2000 közötti értékhez képest (ugyanakkor ellentétes irányú változás sem zárható ki). A nyarak tehát valószínűleg szárazabbak lesznek, és egyre nagyobb területeket sújt majd aszály.

A magyar mezőgazdaságot az elsők között száríthatja el a klímaváltozás - ClimeNews

Az öntözésnek emiatt kulcsszerepe lesz, ami viszont komoly kihívás elé állítja az ágazatot. Magyarországon az öntözési területek aránya a ‘50-es évek szintjének felel meg. A termőterületek mindössze 1 százalékát öntözzük, miközben az EU-ban ez az arány 9 százalék. Az öntözés ráadásul érzékeny kérdés is, mert környezetvédelmi szempontból aggályos a vízfelhasználás miatt.

Szalai Sándor, a Szent István Egyetem docense szerint a klímaváltozás általános jellemzője, hogy a csapadék intenzitása mindenhol növekszik, még ott is, ahol a mennyisége csökken. “Mivel a mennyiség nálunk csökkenni fog, viszont egyre intenzívebb lesz, a hozzáférhető csapadékmennyiség duplán romlik. Így különösen fontos lesz, hogy a lehullott csapadékkal hogyan gazdálkodunk” – mondta.

A hőmérséklet-növekedés és az intenzívebb csapadék mellett a harmadik legnagyobb kihívás a szélsőségesség lesz, leginkább az egyre gyakoribb aszályok és árvizek. Számolni kell az éghajlatváltozás hatására megjelenő és gyorsan terjedő kártevők, kórokozók és gyomok elterjedésével is. Szalai szerint a szimpla felmelegedésnél jóval komplexebb folyamat ez, emiatt becsapós arról beszélni például, hogy Budapest éghajlata olyan lesz, mint mondjuk Várnáé. Ez ugyanis kiszámíthatatlan, legfeljebb a középhőmérsékletre igaz, a csapadék intenzivitása vagy a tenger hatása nincs belekalkulálva.

Az egyik első áldozat a krumpli

Magyarország területének 60 százaléka művelhető föld. Ennek a felén termesztenek gabonát (alapvetően búzát, kukoricát és árpát), 20 százalékán pedig ipari növényeket (napraforgót és repcét). Két legfontosabb mezőgazdasái terményünk, a búza és a kukorica is a kiszolgáltatottabbak közé tartozik az éghajlatváltozás szempontjából. Termésátlaguk 30 százalékkal csökkenhet a század végére több tanulmány szerint. Ez amiatt lenne érzékeny veszteség a gazdaság számára, mert mindkettőben jelentős exportőrök vagyunk, tavaly a világ nyolcadik legnagyobb kukoricaexportőre voltunk.

A Nemzeti Fejleszési Minisztérium idén februárban publikálta a 220 oldalas második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát, amelyben a várható hatásokat és a megoldási javaslatokat foglalják össze. A dokumentum szerint gyökeresen ellentétesen fognak reagálni az éghajlat változására az őszi és a tavaszi vetésű növények. Míg a nyári aszályok miatt a tavaszi vetésű nővényeknél jelentős termésátlag-romlás várható, addig a várhatóan csapadékosabb tél-tavasz miatt az őszi vetésű terményeknek akár nőhet is a hozama. Jelenleg az ország háromnegyedén alapozzák tavaszi vetésű növényekre a mezőgazdaságot.

A magyar mezőgazdaságot az elsők között száríthatja el a klímaváltozás - ClimeNewsBár a folyamat már elindult, Neményi Miklós, az MTA tagja szerint a hosszútávú negatív kilátások ellenére a legszélsőségesebb modellek is azt jelzik előre, hogy 2050-ig nem lesz durva változás a magyar mezőgazdaságban. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet munkatársa, Gaál Márta két spanyol kutatóval közösen egyenesen arra a következtetésre jutott, hogy a legtöbb magyarországi terményre pozitív hatása lehet a klímaváltozásnak a közeljövőben, bár ebben annak is van szerepe, hogy nem a felmelegedés előtti, hanem 2002-2011 közötti időjárásból indultak ki. A század második felében azonban megfordul a tendencia, és akár több mint 30 százalékkal is csökkenhetnek a termésátlagok a 2000-es évekhez képest. Az MTA kutatói is arra jutottak, hogy a termésátlagok 30 százalékkal csökkenhetnek a század végére.

A legnagyobb területen termesztett kukorica ugyan jól bírja a meleget, de különösen a legszárazabbnak várható júliusban és augusztusban van szüksége sok vízre, így a kutatások szerint a század végére kizárólag öntözéssel lehet majd termeszteni. A zöldborsó szintén nagy vesztese az éghajlatváltozásnak, amelynek szintén 30 százalékkal csökkenhet a hozama.

A magyar mezőgazdaságot az elsők között száríthatja el a klímaváltozás - ClimeNews

A zöldborsó mellett a krumpli az a termény, amelyet legnagyobb arányban öntöznek Magyarországon. A krumpli a hűvösebb, nedvesebb éghajlatot szereti, és az éghajlatváltozás egyik első magyarországi áldozatának tűnik. Szalai Sándor szerint pár évtizede még nem volt szükség a krumpli öntözésére, jelenleg már csak öntözéssel lehet biztonsággal krumplit termelni. Krumpliból már most is importra szorulunk, a termelékenysége pedig tovább fog csökkenni.

Gaál Mártáék kutatása alapján a szőlőtermesztésre nem lesz jelentős hatása a klímaváltozásnak, kivéve Heves megyét – itt van az egri borvidék -, ahol a szőlő meg fogja sínyleni a változó időt. Szalai Sándor szerint a szőlőtermesztés északi határa Magyarországon húzódott, de egyre tolódik északabbra. Szlovákiában már az egész ország területén termelnek szőlőt, és szerinte már Lengyelországban is tervezik. “Északi területeken először a fehér jelenik meg, majd a vörös szőlő is. Szlovákiában most már vörösbort is gyártanak, és már elég jó boraik is vannak egész északi területeken” – mondta Szalai. A szőlőt most nem kell öntözni, de szerinte elképzelhető, hogy ez 30-40 év múlva megváltozik.

A magyar mezőgazdaságot az elsők között száríthatja el a klímaváltozás - ClimeNewsA termelési határok tolódásán ugyan nyerhetnek északi országok, de ez csak átmeneti állapot. “A melegedésnek a kezdeti stádiumában vagyunk, és vannak olyan területek, amelyek nyertesnek tűnnek. Ez nagyjából 2 fokos melegedésig így is lesz, de ha 3-4 fokkal lesz több az átlaghőmérséklet, akkor azok is vesztesek lesznek” – mondta Szalai.

Az örökfagy (azaz permafroszt, a legalább két éven át befagyott területeket jelenti) például metán és szén-dioxid révén több mint kétszer annyi szenet tartalmaz lekötve, mint ami a levegőben van. Ezeknek a gázoknak a felszabadulása folyamatosan katalizálja az éghajlatváltozást. Csakúgy, mint a hóolvadás: a hó rengeteg hőt visszasugároz, a hó felolvadásával így sokkal több hőt fog elnyelni a talaj. Az örökfagy olvadása miatt a fagyott talajra tervezett épületek, vasúti sínek, közutak vagy éppen olajvezetékek válhatnak instabillá.

A precíziós módszereké a jövő

A továbbgyűrőző hatások miatt az általunk megkérdezett kutatók nem is tudtak olyan terményeket felsorolni, amelyek a klímaváltozásnak köszönhetően jelenhetnének meg Magyarországon. Szerintük a mezőgazdaság átstrukturálása helyett a meglévő termelési mix megóvására érdemes koncentrálni.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet kutatója, Fogarasi József szerint a magyar gazdáknak változtatni kell a jól bevált technológiájukon, többek között a precíziós módszerek alkalmazásával.

A precíziós mezőgazdaság különböző informatikai módszerek széleskörű alkalmazásán alapszik. Az USA-ban például egy farmer egy tablettel egyszerre öt, GPS-szel felszerelt önvezető traktort is képes irányítani. “Adatokat gyűjtenek parcella szinten, amelyeket elemeznek és így képesek jobban optimalizálni a termelést. Ráadásul sokkal pontosabban tudják őket vezetni, nincsenek üresjáratok, kevesebb az üzemanyagköltség” – mondta Fogarasi. A precíziós módszerekkel adatokat gyűjtenek a hőmérsékletről, a termésről, így a jelenben és a jövőben is reálisabban dönthetnek a gazdák.

Fogarasi szerint a nagy magyar agrárcégek élenjárónak is tekinthetők a precíziós módszerek meghonosításában. A legnagyobb problémájuk inkább az, hogy rengeteg adatot gyűjtenek, de még nincsenek kellő számban olyan agrárinformatikus szakemberek, akik értelmezni tudják azokat. A sok kis és közepes magángazdaság jelentős része viszont “hagyományos-tradicionális tudással rendelkezik”, kevesebb forrásuk van a tőkeigényes beruházásokra és nincsenek rendesen informálva a bekövetkező változásokról. Fogarasi szerint emiatt a gazdák jelentős része válságba kerülhet a klíma megváltozása miatt, ami a jövőben drágíthatja az élelmiszereket.

A magyar mezőgazdaságot az elsők között száríthatja el a klímaváltozás - ClimeNewsMíg a klímaváltozás kiváltó okai ellen globálisan lehet a leghatékonyabban harcolni, a hatásai ellen leginkább helyben lehet védekezni. A kollektív cselekvést nehezíti, hogy a magángazdaságok szét vannak aprózva: 90 százalékuk kisebb, mint 10 hektár. Mikroszinten előrelépést jelenthet a drágább, ezért nem elterjedt szárazságtűrő magok használata, a szárazságfüggő növények termesztése vagy az ökológiai gazdálkodási módszerek használata.

A klímaváltozás elleni harcban az állam is kulcsszereplő. Az általunk megkérdezett kutatók szerint a magyar kormány hozzáállása pozitív, bárt a koordinációt lehetne hatékonyabbá tenni. A releváns felelősségi körök szét vannak osztva több minisztérium között: a klímapolitika az NFM-hez tartozik, a vízügy a BM-hez, a mezőgazdaság pedig az FM-hez. “A minisztériumok együttműködési szintje eléggé meghatározza, hogy milyen erőfeszítéssel lehet ezeket a célokat elérni” – mondta Szalai Sándor.

A politika végre valamiben egyetért, bár a kérdés nincs intenzíven a napirenden” – mondta Neményi Miklós, aki szerint a klímakutatásokat elég komoly pénzekkel támogatják. A kutatás-fejlesztés állami finanszírozására és koordinációjára létrehozott Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovácis Hivatal (NKFIH) kérdésünkre azt közölte, hogy 2015 óta 67 olyan projektet támogatott több mint 16 milliárd forinttal, amely a klímaváltozáshoz kapcsolódik. Ennek keretében 4 milliárd forintos keretösszeggel támogatták a Kaposvári Egyetemen létrejövő Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központot, amely alapvetően a klímaváltozásához alkalmazkodó növénytermesztési és állattenyésztési technológiák kifejlesztését kutatja. A hivatal szerint a 2017-ben a támogatott alapkutási projektek ötöde kötődik tágabban a klímaváltozáshoz.

Forrás: G7.24.HU – Fabók Bálint

A GREENLOVE webáruház is a felelős vállalkozások között!

csütörtök, október 19th, 2017

Egyre több a felelős vállalkozás Magyarországon is. Olyan cégek vezetői teszik le a voksukat a klímamegbolondulás megállítása mellet, mint a Greenlove Kft.

A GREENLOVE webáruház is a felelős vállalkozások között! - ClimeNews

A cég kertészeti, vegyszermentes háztartási termékeket, kozmetikumokat árul internetes áruházában. A látogatók által generált statisztikai adatok alapján kiszámoltatta a webáruháza karbonlábnyomát és azt semlegesítette olyan karbonegységekkel, amilyeneket használtak a FIFA Világbajnokság, az Olimpia karbonsemlegesítésére is. A cég amúgy is elkötelezett a felelős gondolkodása mellett, a fenntarthatósággal kapcsolatos irányvonallal kapcsolatban. A weboldala karbonsemlegesítésével is azt bizonyítja és ezzel magasan kiemelkedik a konkurenciái közül, hogy felelős magatartással is lehet működtetni vállalkozást, igazodva a Párizsi Klímamegállapodás célkitűzéseihez, miszerint 2 Celsius fokon, lehetőség szerint 1,5 Celsius fokon belül tartsuk a globális felmelegedést. Kigazdálkodható és nem ördöngösség így fellépni és működtetni egy céget a piacon, ezzel példát mutatva mindenkinek. Ellentétben olyan vállalatokkal akik saját magukat, a dolgozóikat és a hatóságokat is becsapják a környezetvédelmi eredményeikkel, a GREENLOVE kiemelkedik pozitív hozzáállásával a méretétől függetlenül.

Az ilyen vállalkozások vezetői azok, akik felülkerekednek a klímaváltozáson, és megmutatják az egyik legegyszerűbb utat arra, hogy a karbonsemlegesítéssel milyen egyszerű a klímaváltozás megfékezéséhez hozzájárulni.

Ledó Edit

Globális összeesküvés a katolikusoknál az olaj és a szén ellen

kedd, október 17th, 2017

Egy nagy pénzű katolikus csoport csak azt mondta, hogy a fosszilis tüzelőanyagokból kivonja a készpénzt

Globális összeesküvés a katolikusoknál az olaj és a szén ellen - CN

Úgy döntött egy 40 katolikus intézményből álló koalíció, hogy minden fosszilis energiába való befektetésüket értékesítik és a jövőben semmilyen nem megújuló energiához köthető eszközt nem fognak megvásárolni.

Globális összeesküvés a katolikusoknál az olaj és a szén ellen - CNA Global Catholic Climate Movementnek a világ minden táján vannak tagjai, többek közt a német Bank für Kirche und Caritas eG és a belga katolikus egyház fontos döntéshozói testülete is része a koalíciónak, számos brit, amerikai, ausztrál és olasz intézmény mellett.
Ezek közül csak a Bank für Kirche und Caritas (ami lényegében egy német egyházi bank és adományalap) mérlege mintegy 4,5 milliárd eurót tesz ki, többek közt az összes szénipari és olajipari kitettségüket is eladják.

A katolikus egyház egyik bankjaként erősen felelősnek érezzük magunkat azért, hogy a klímaváltozással felvegyük a harcot

– mondta Tommy Piemonte, a bank egyik befektetési elemzője.

Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó ágának egyik volt vezető titkára üdvözölte a lépést és reményét fejezte ki abban, hogy más katolikus intézmények is a koalícióhoz hasonlóan döntenek. Christina Figueres úgy véli, “pénzügyileg is okos döntés” a fosszilis energiából való kifektetés.

Forrás: CNBC

A klímamegbolondulás itt van és itt is fog maradni!

vasárnap, október 1st, 2017

A klímamegbolondulás itt van és itt is fog maradni! Legalábbis egy jó darabig.

A klímamegbolondulás itt van és itt is fog maradni! - ClimeNews - Hírportál | Dr. Piers SellersMa igen csak frissnek kellett lennünk a kora reggeli órákban ugyanis, a minimumhőmérséklet országos átlaga 3 fok körül alakult, ez mintegy 6 fokkal alacsonyabb az ilyenkor szokásosnál. Ez egybevág azzal amit Dr. Piers Sellers asztronauta a Földtudományi Osztály igazgatója, a NASA/GSFC röviden, de annál pontosabban, elmagyarázza, hogy valójában mi zajlik a globális felmelegedéssel kapcsolatban. Reménykedve abban, hogy az ember jobb belátásra bírja a vezetőiket, mert ebben az órában is fontosabb minden Magyarországon, mint az azonnali dekarbonizációs folyamatok elindítása és annak ösztönzése. Lehet új információt az, hogy a “Vén Európa” összességében hűl nem pedig melegszik. Eközben egyre többet kell fizetni a fűtésért telente. Meddig lehet ezt a húrt feszíteni?

Pedig a megoldás egyszerű, legyél karbonsemleges, vásárolj karbonsemleges termékeket és szolgáltatásokat. Legyél igényes a saját és gyerekeid jövőjével kapcsolatban, keresd ami karbonsemleges…

 Rampasek Lászó

 

 

 

Ömleni fog a metán a légkörbe!

péntek, szeptember 15th, 2017

Ömleni fog a metán a légkörbe! – Megállíthatatlan az állandóan fagyott talajú területek eltűnése. A klímaváltozás miatt megállíthatatlan a hideg, állandóan fagyott talajú területek csökkenése, 2100-ra szinte teljesen el fognak tűnni a kutatók szerint.

Metánban gazdag termokarsztos tavak kialakulása ott, ahol korábban még fagyott volt a talaj. - Hudson Bay, Kanada, 900 kilométerre Grönlandtól.

Az Exeteri és Helsinki Egyetem, valamint a Finn Meteorológiai Intézet tudósai megfigyelték azokat természetes folyamatokat, melyeket a fagy és a hó idéz elő ezekben a zónákban. Eredményeik szerint – és a jövőbeli szén-dioxid-kibocsátás legoptimistább becsléseit tekintve – a periglaciális zónák kiterjedése 2050-re drámaian csökkenni fog, 2100-ra pedig szinte teljesen eltűnnek.

Ennek nagy hatása lehet a tájra és a fajok sokszínűségére, ráadásul felerősítheti a visszacsatolást, vagyis a klímaváltozás hatásait erősítő vagy gyengítő folyamatokat.

Mi történik a permafroszt olvadásának következtében?

  • Nukleáris hulladékok olvadnak ki és felszínre kerülnek a szunnyadó vírusok és baktériumok. (A tudósok attól tartanak, hogy akár jégkorszaki betegségek is felüthetik a fejüket.)
  • Óriási mértékű metán szabadul fel – üvegházhatása huszonháromszor erősebb a szén-dioxidnál (sőt, egy új kutatás szerint annál 25x nagyobb!)
  • Ördögi kör: Minél több metán szabadul fel, annál nagyobb mértékben nő a hőmérséklet – így méginkább gyorsul az olvadás, azaz még több metán szabadul fel.

“Az eredmények alapján mélyreható változások várhatóak a preiglaciális zónákban, tekintet nélkül a klímaváltozás mértékének csökkentését célzó intézkedésekre” – mondta Juha Aalto szakértő. “Sajnos úgy tűnik, hogy az általunk vizsgált, a fagy által irányított folyamatok közül több már most olyan szélsőséges klímában létezik, amelyben még éppen lehetségesek” – tette hozzá.

“Ezek alapján úgy tűnik, a jövőben várható ezen folyamatok működésében egy átbillenési pont, alapvető változások következnek be a talaj állapotában és a légköri visszacsatolásokban” – fejtette ki a szakértő.

Stephan Harrison, az Exeteri Egyetem tudósa szerint a projekt során különböző modellek segítségével bemutatták, hogy ebben az évszázadban a geológiai folyamatok és az ökoszisztémák nagy tengerszint feletti magasságban, valamint az északi és déli területeken alapvetően változnak meg a klímaváltozás nyomán.

Becsléseik szerint az általuk vizsgált észak-európai terület periglaciális zónáinak kiterjedése 72 százalékkal csökkenni fog. 2100-ra pedig ilyen zónák csak a magashegyi területeken fognak létezni.

Miska Luoto, a Helsinki Egyetem tudósa kiemelte, hogy mindez jelentős változást okoz az észak-európai növények életében is. Sok ritka faj csak fagyos területeken él meg, így az ilyen különleges adottságú területek eltűnése miatt csökken a fajok sokszínűsége.

A kutatók munkájukat és eredményeiket a Nature Communications című szaklapban mutatták be, melyről a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál közölt cikket.

Termokarsztos tavak: Wikipedia / Szerző: Steve Jurvetson

Forrás: MTI

A migráció terhe alatt összeroppanó Olaszországban

péntek, augusztus 4th, 2017

A migráció terhe alatt összeroppanó Olaszországban - ClimeNews - HírportálA migráció terhe alatt éppen most összeroppanó Olaszországban működik egy Defend Europe nevű civil szervezet, amelynek tagjai változtatni szeretnének a helyzeten, valamint véget akarnak vetni az illegális bevándorlásnak, az embercsempészetnek és jelenlétükkel folyamatos kontroll alatt szeretnék tartani a Földközi-tengert.

A szervezet vezetőjével Martin Sellnerrel a kanadai Laure Southern készített egy ütős interjút, amely most magyar felirattal is megtekinthető.

A Defend Europe nevű szervezet nemrég alakult, de máris rengeteg támadásnak vannak kitéve, ami érthető, hiszen éjt nappallá téve azon dolgoznak, hogy feltérképezzék az embercsempészek tevékenységét és hálózatát, valamint, hogy informálják a líbiai hatóságokat az NGO-k kártékony tevékenységéről.

Nagy szerepük van a közvélemény hiteles tájékoztatásában, mert megtudhatjuk végre, hogy mi zajlik abban a térségben valójában. Annak hatására, hogy a fiataloknak elfogyott a türelmük vagy valami más miatt, a mai hírekben már az is napvilágra került, hogy az olasz kormány kezd reagálni és két hadihajót küld tűzparanccsal a térségbe.

Az összefüggés a két ügy között annyi, hogy a civil társadalom óriási nyomást tud gyakorolni a kormányra a migráció és a klímamegbolondulás visszaszorításával kapcsolatban azzal, hogy példát és irányt mutat azoknak az erőknek akiket a hatalom megtartása vagy éppen megszerzése nagyon leköt.

A klímamegbolondulás és a karbonkibocsátás elleni leghatékonyabb módszerrel küzd, dolgozik évtizedek óta Magyarországon a BOCS Civilizációtervezés Alapítvány azzal, hogy az őket támogatók is példát mutatnak másoknak. Egyre nagyobb figyelem összpontosul erre a témára hiszen az idei nyáron most már második, minden rekordot döntögető hőhullámot mindannyian érezzük. Bízom benne, hogy az olvasóink közül is sokan felismerik a zöldek kínálta hiábavalóságokat és lépnek a helyes irányba, támogatják a leghatékonyabb módszereket, karbonsemlegesítik magukat, vagy cégüket, weboldalukat illetve támogatják a BOCS munkáját.

Források: Pestisrácok, Defend Europe

Rampasek László

 

Íme a kombinált szél-vízerőmű, mely szélcsendben is termel áramot

hétfő, június 12th, 2017

Németországban hamarosan egy olyan úttörő szélerőmű áll üzembe, ami a szélenergia egyik legnagyobb kérdésére ad választ: mi történik a szélerőművel, ha nem fúj a szél?

A General Electric (GE) megújuló energia ágazata turbinagyártásról szóló megállapodást kötött a Max Bögl német építőcéggel. A turbinák a világ első kombinált szél- és vízerőművéhez készülnek, ami akkor is képes energiát generálni, amikor a szél nem is fúj.

Íme a kombinált szél-vízerőmű, mely szélcsendben is termel áramot - ClimeNewsA „Gaildorf” nevet viselő projekt összesen négy szélturbinából áll, amik a Sváb-Frank erdőségben emelkedő hegyre fognak épülni. A tornyok két szempontból is egyediek lesznek. Egyrészt a világrekordnak számító 178 m-es magasságban állnak majd; másrészt minden torony aljában egy 1,6 millió gallonos víztározó is helyet kap. A négy tornyot összekötő csatorna vezeti le a vizet a völgybe a 16 megawattos generátorhoz, a vízerőműbe. A telepre még egy további 9 millió gallonnyi vizet tároló víztározó is bekerül.

Íme a kombinált szél-vízerőmű, mely szélcsendben is termel áramot - ClimeNews

A GE riport el is magyarázza az erőmű működési elvét: „Amikor elektromosságra van szükség, a víz a hegyen fekvő tározókból elkezd lefelé folyni a vízerőműhöz. Amikor sok a fölös energia, a vízerőmű visszapumpálja a vizet a hegyre, az óriási elemként működő tározókhoz.” A projekt szépsége, hogy a vízenergia tárolása ellensúlyozni tudja a szélenergia kiszámíthatatlanságát.

„A Gaildord projekt hatalmas lépést jelent a megújuló energiák használatakor jelentkező energiakereslet és -kínálat ingadozásának kiegyensúlyozásában” mondja a GE. „A kombinált szél- és vízerőmű a hálózat gyors stabilizálásának egyensúlyozó ereje lesz, olcsó energiát szolgáltatva a német lakosságnak.”

Íme a kombinált szél-vízerőmű, mely szélcsendben is termel áramot - ClimeNews

Önmagában a szélerőmű 13,6 megawatt energiát fog nyújtani, míg a vízerőmű 16 megawattot tud generálni. A tervek szerint a turbinákat 2017 végén helyezik üzembe, a teljes projekt pedig 2018 végére fejeződik be. „Nagyon izgatottak vagyunk, hogy a Max Bögllel dolgozhatunk együtt ezen az iparági pilotprojekten,” mondta Anne McEntee, a GE szárazföldi szélenergia üzletágának vezetője. „Elkötelezettek vagyunk az innovatív, megújuló energiát alkalmazó technológiák felkutatása iránt, amik képesek Európa- és világszerte is a hálózati rugalmasság növelésére”. Ahogy a GE jelentése említi, az innovatív erőmű Németországot annak elérésében is segíti, hogy 2030-ra az energiatermelésének 45%-a megújulókból származzon.

Forrás: ecowatch.com

4 millió szélerőmű elég lenne a világnak

A Global Wind Energy Council vezetője kiszámolta, hogy hány szélerőműre lenne szükség a világ teljes jelenlegi energiafogyasztásának fedezésére. Újabb pofon az atomlobbinak.

A Business Week által közölt számítás 21 ezer terawattórára teszi a szükséges éves igényt, és ezt osztja el 0,005256 terawattórával, vagyis egy 2 MW névleges teljesítményű szélturbina átlagos éves teljesítményével (és 30 százalékos kihasználtságot is figyelembe véve, hiszen nem fúj a szél mindig és mindenhol).

Az eredmény: 3 millió 995 ezer 434 darab.

Íme a kombinált szél-vízerőmű, mely szélcsendben is termel áramot - ClimeNews

Ennyi turbina tudná megtermelni a szükséges áramot, ami a számítás szerint körülbelül akkora területen férne el, mint Spanyolország. Vagyis durván 5 és félszer nagyobb területet kellene („csak”) szélerőművel betelepíteni, mint Magyarország, és máris meg lenne oldva a probléma. A szükséges terület azonban jóval csökkenthető, ha a szélerőmű-lapátok hatékonyságát növelik.

Forrás: HVG

Gigacégek a karbonsemleges kérdésről

csütörtök, május 18th, 2017

A világ TOP cégei már karbonsemleges működésben termelik a pénzt a tulajdonosaiknak és a munkavállalók ott biztonságban érezhetik magukat.

Legalábbis addig a pillanatig biztosan, ameddig a még környezetszennyező vállalatok miatt a klímakatasztrófa bekövetkezik és a túlnépesedés a fenntarthatatlan stabilizált állapotot meg nem szünteti szerte a világban. Erre előre megfogalmazott forgatókönyveket, ha máshonnan nem is, de a katasztrófafilmekből ismerünk, mégis sokan még elengedik a fülük mellett az egyik kézenfekvő megoldást a karbonsemlegesítésre. Emlékeztetőként a Párizsi Klímavédelmi Megállapodás szövege egyértelműen a történelem szemétdombjára helyezte a fosszilis energiákra épülő ipart. Tehát a karbonsemlegesség a fenntarthatóság megkerülhetetlen elemévé vált! A következőkben olvasható, hogyan vélekednek a vállalatok, illetve azok felelősen gondolkodó vezetői a karbonsemlegességről. (RL)

Gigacégek a karbonsemleges kérdésről - ClimeNews - Hírportál „A Microsoft elkötelezett aziránt, hogy működésünket karbonsemlegessé tegyük: hogy elérjük a nettó zéró kibocsátást adatközpontjaink, szoftverfejlesztő laborjaink, irodáink, gyáraink, valamint alkalmazottaink üzleti útjai esetén, mindezt 60 országban. A karmonsemlegességgel kapcsolatos célkitűzéseinket annak révén érjük el, hogy nyilvántartást vezetünk egy nemzetközi karbondíj-model alapján, ami költségeket számít fel üzletcsoportjainknak az energiafelhasználásukból fakadó üvegházhatású gázkibocsátás után. A saját működésünkön kívül komoly lehetőséget látunk abban, hogy felgyorsítsuk és támogassuk a karbonsemlegesítést, illetve a fenntartható közösségek kialakítását elősegítő fejlesztéseket, különösen tekintettel a fejlődő országokra. A közösségi projektekbe való beruházás révén hozzájárulunk egy alacsony karbonlábnyomú fenntartható gazdasági fejlődéshez.”

Tamara “TJ” DiCaprio, Sr. Director, Environmental Sustainability, Microsoft Corporation
.

Gigacégek a karbonsemleges kérdésről - ClimeNews - Hírportál“Az Adidas csoportot már régóta ismerik a vezető szerepéről, ha a CSR-ről és környezeti felelősségvállalásról van szó. A Zöld Vállalat Kezdeményezés víziónkkal, ami arról szól, hogy karbonsemleges vállalattá váljunk, elköteleztük magunkat aziránt, hogy folytassuk a karbonlábnyomunk mérését, hogy lecsökkentsük a széndioxid-kibocsátásunkat, és hogy kompenzáljuk az elkerülhetetlen kibocsátásokért.”

Herbert Hainer, CEO adidas Group
.

Gigacégek a karbonsemleges kérdésről - ClimeNews - Hírportál“A Sony továbbra is lépéseket tesz az „Út a Zéróhoz” környezeti terve alapján, ami a zéró ökológiai lábnyom 2050-re történő elérésére irányul, és a klímaváltozás enyhítése az egyik a négy fontos perspektíva* közül, amit figyelembe veszünk amikor reagálunk a környezeti problémákra.

A legújabb középtávú környezetvédelmi célkitűzéseinkben, a Zöld Menedzsment 2020-ban továbbra is elkötelezzük magunkat a karbonlábnyomunk mérése és kibocsátásunk csökkentése felé, valamint proaktív módon használjuk a megújuló energiát, ahol csak lehet.

A céljaink eléréséhez szükséges a Sony innovációs és kihívásszerető szelleme. A Sony ugyanazt az innovatív szellemet, ami a termékeiben, szolgáltatásaiban és tartalmaiban is megtalálható, azon erőfeszítéseinek dedikálja, hogy elérje a Zöld Menedzsment 2020-ban felsorolt célokat, és tovább haladjon az Úton a Zéróhoz.
*A négy perspektíva név szerint: enyhíteni a klímaváltozást, megőrizni az erőforrásokat, ellenőrizni a vegyi anyagok felhasználását, és elősegíteni a biodiverzitást.”

Sony Corporation

Forrás: Gigacégek a karbonsemleges kérdésről - ClimeNews - Hírportál

A profit a munkaadóhoz kerül

csütörtök, május 18th, 2017

A profit a munkaadóhoz kerül, az átlag munkavállaló pedig épp hogy megél minimálbéren (ami sok országban alacsonyabb, mint a létminimum).

A profit a munkaadóhoz kerül - ClimeNews - Hírportál

A gazdagok elszigetelik magukat a hulladéktól és a szennyezéstől, a szegények viszont nem tudják ezt megtenni, mert túl költséges volna számukra. A bányászat, a fosszilis energiahordozók felhasználása, és a talajpusztulást okozó hagyományos mezőgazdaság mind fogyasztják a természeti tőkét, aminek a pénzben kifejezett értéke a vállalati és banki részvényesekhez kerül.

Az emberek 4/5-e csak veszít a kamaton, mert még ha van is némi megtakarítása, ami után kap egy kevés kamatot, sokkal több közvetett kamatkiadása van, ami bele van építve a termékek áraiba (vállalati hitelek) és az adóba (államhitel).[1] A termelővállalatok igyekeznek ráterhelni a kamatköltségeiket a vevőikre, vagy arra törekednek, hogy önfinanszírozóvá váljanak. Sőt, ha tehetik, inkább a pénzpiacokon próbálnak pénzt keresni, mert az sokkal könnyebb. A GM pl. már a 90-es évek óta már több profitot csinál pénzügyi műveletekből (pl. kamat, spekuláció), mint a termelésből.[2] A spekuláció indokolatlanul felhajtja az árakat, mert olyanok is megjelennek a keresleti oldalon, akiknek igazából nincs is szükségük az adott termékre (ezért olyan magasak az ingatlanárak), a kamat visszafizetéséhez pedig újabb és újabb erőforrásokat kell bevonni a gazdaságba, és részben ez okozza a növekedéskényszert (a másik tényező a népességnövekedés).

[1] http://kovasz.uni-corvinus.hu/kov13/kennedy.html
[2] Canadian Centre for Policy Alternatives Monitor, October 1995, p. 5.

Sztella Nóra Kántor

A méltányos vagy becsületes kereskedelem

szombat, május 13th, 2017

A méltányos vagy becsületes kereskedelem (angolul fair trade) olyan irányított kereskedelem, amely hangsúlyt helyez arra, hogy a harmadik világbeli termelő megkapja az őt megillető pénzt a terményéért.

A méltányos vagy becsületes kereskedelem - ClimeNews - Hírportál

A legszegényebb országok kistermelői érezhetik, hogy munkájukra, termékükre szükség van (noha többnyire nincs rá “szükség”, csak reklámokkal feltápolt kereslet). A termékeik fogyasztói átlagosan 30-50%-kal többet fizetnek a termékekért de ezért általában az átlagosnál jobb minőségű termékhez jutnak, és tudják, hogy a többletkiadás társadalmi célokat szolgál. A környezetvédelmi elvárások is egyre fontosabbak a fair trade-ben.

Érdemes hozzátenni, hogy a könnyűipari termékek esetén a harmadik országbeli munkás gyakran a termék árának csupán 1%-át kapja, így igazából nem is kellene többet kérni érte ahhoz, hogy a készítő a töbszörösét keresse, csak a profit egy elenyésző részét odaadni. És ez a jelenség persze nem csak a harmadik világot érinti (hisz saját hazánkban is kihasználják a munkavállalókat és a vásárlókat a vállalatok), csak ott a leglátványosabb.

A képen szereplő térkép jelmagyarázata:
szürke: gazdag országok (első és második világ)
zöld: szegény, vagyis harmadik világbeli országok
sárga: egyes források harmadik világbelinek mondják, mások nem

A „fejlődő” ország megnevezés nem igazán illik a harmadik világra, mivel minden évben nettó háromszor annyi tőkét vonnak ki belőlük, mint amennyit segély formájában kapnak.[1] A legkizsákmányoltabb kontinens Afrika, ahol ez az arány kétszer rosszabb.[2]

[1] https://www.theguardian.com/global-development-professionals-network/2017/jan/14/aid-in-reverse-how-poor-countries-develop-rich-countries
[2] https://www.theguardian.com/global-development/2014/jul/15/aid-africa-west-looting-continent

Sztella Nóra Kántor

MotoGP pilótákkal és villanymotorokkal indítanak versenysorozatot

péntek, március 17th, 2017

A MotoGP és a Superbike világbajnokság jogtulajdonosa, a Dorna Sports egy új versenysorozat indítására készül, 2019-ben indítanák az elektromos motorkerékpárok gyorsasági világbajnokságát. Nem ez lenne az első próbálkozás, létezett korábban hasonló például a TTXXGP és a FIM e-Power Championship néven, de azok nem lett sikeresek.

MotoGP pilótákkal és villanymotorokkal indítanak versenysorozatot - ClimeNews - Hírportál

A Dorna elképzelése szerint egy ötfordulós sorozat lenne, és lényegében márkakupaként futna, két gyártó már jelentkezett beszállítónak. A rajtrácsot a MotoGP-versenyzőkkel töltenék fel – 14 a királykategóriából és a négy leggyorsabb Moto2-es pilóta – vagyis a célközönségnek nem kéne egy új mezőnyt megismernie, hiszen bejáratott nevek mérkőznének. Egy futam 10 körből állna, és várhatóan 200 km/h feletti tempóval is mehetnének az indulók.

A sorozat teljesen szén-dioxid mentes lenne, minden elektromos szükségletet, a bokszutcától a fogadócsarnokig megújuló energiával oldanának meg. A Dorna igyekszik a hozzá került versenysorozatokat úgy fejleszteni, hogy ne maradjanak le a világtól, ennek az első lépése volt a Superbike-ban a Supersport300 kategória bevezetése, és a következő a villanyhajtású motorok saját versenye lesz.
Jelenleg két komolyan vehető elektromos verseny van, ami pontosan jelzi, hol tart a technológia. Az egyik a Pikes Peak a másik a Man TT – viszont egyik sem az a klasszikus, tévékompatibilis versenyformátum, mint ami a Dorna sorozata lenne.

Forrás: Index


Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.


A klímaváltozás változatlanul zajlik

hétfő, március 13th, 2017

A klímaváltozás változatlanul zajlik - ClimeNews1998-ban, Bécsben tartották meg az első nemzetközi energiahatékonysági konferenciát. Azóta minden év március 6-án igyekeznek felhívni a világ figyelmét arra, hogy mennyire fontos az energia gazdaságos és környezetkímélő felhasználása, valamint az alternatív energiaforrások alkalmazása. Sajnos a folyamatok azt mutatják, hogy sikertelenül. Ma van az Energiahatékonysági világnap.

Régóta tudjuk, hogy a Föld készletei végesek, és ugyan több terv van arra, hogy az otthonunkat jelentő bolygó után más égitesteket is elkezdjünk kizsákmányolni, lényegesen jobban hangzik meglévő készleteink takarékos, hatékony felhasználása, az alternatív energiaforrások kiaknázása.

Hiába lerágott csont, továbbra is melegszik a Föld

2016 – 2014 és 2015 után egyhuzamban harmadjára – a Föld legmelegebb éve volt, és ugyanez várható 2017-re is. Az eddig mért tizenhét legmelegebb évből, tizenhat ebben az évszázadban volt, ezekkel az adatokkal a klímaszkeptikusok sem szállhatnak igazán vitába. A felmelegedést kiváltó okokat viszont nem mindenki akarja az emberiség ökológiai lábnyomának számlájára írni, pedig az üvegházhatás nagyjából 50 százaléka a szén-dioxid kibocsátás számlájára írható. Az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) tanulmánya szerint az emberi tevékenység 170-szer teszi gyorsabbá a klímaváltozást, mint a természeti erők. A kutatás eredményei szerint az emberi tevékenység miatti üvegházgáz-kibocsátás mértéke az elmúlt 45 évben a hőmérséklet évszázadonkénti 1,7 Celsius-fokos emelkedését idézte elő, ami mellett eltörpül a természeti hatás. Hazánkban is érezni a változást, hiszen Magyarországon a legutóbbi harminc évben csaknem 2°C-ot emelkedett a nyári középhőmérséklet, és bár idén januárban komoly mínuszokat mérhettünk, ezt is inkább az egyre enyhülő telek miatt éreztük ennyire szokatlannak.

Télen fűtünk, nyáron hűtünk

Régi probléma, hogy a magas rezsi mellett is fázunk, hiszen télen az utcákat fűtjük.  A magyar lakosság energiafelhasználása megegyezik az iparéval, tehát lakóházaink megfelelő hőszigetelése valóban óriási megtakarítási potenciált jelent. Egy családi házban az elpazarolt energia 35 százaléka a falakon, 25 százaléka az ablakokon, 15 százaléka a padlón, 25 százaléka pedig a tetőn keresztül távozik, ha nem gondoskodunk megfelelő hőszigetelésről. Pusztán a megfelelően hőszigetelt tetőkkel 10 százalékot spórolnánk a fűtésköltségen. Mindent összeadva, megfelelő tetőszigeteléssel akár 10 milliárd forintot is megspórolhatnánk havonta, és a CO2 kibocsátásunk is hasonló mértékben csökkenne – hívja fel a figyelmet Aszódy Tamás, az egyik vezető építőanyaggyártő, a Knauf Insulation Kft. ügyvetető igazgatója.

A tetők nem csak télen, nyáron is problémát jelenthetnek, olyannyira, hogy egyes ipari szektorok létesítményeinek a nyári energiafelhasználása nagyobb, mint a téli. Ez főleg a lapos tetős csarnokokban probléma, melyek a nyári kánikulában az elviselhetetlenségig hevülnek. Erre a sokat fogyasztó légkondicionáló szerkezetekkel próbálnak megoldást nyújtani, és bár egy magyar cég ötlete kapcsán kezd terjedni a tetőszerkezetek vízhűtése, még nem ez számít az elterjedt technológiának.

Hogyan tovább?    

A klímaváltozás változatlanul zajlik - ClimeNewsHa abból indulunk ki, hogy az USA vezetője klímaszkeptikus, kormányunk pedig a paksi atomerőmű orosz hitelből való bővítését szorgalmazza (aminek állami támogatását épp most az Európai Bizottság is jóváhagyta), ahelyett, hogy az ország energiaimport-függőségét csökkentené és elindulnánk az energiahatékonyan működő otthonok és a megújuló energiák irányába, mondhatjuk a helyzet globálisan és lokálisan is rossz irányokat vesz.

Annak ellenére, hogy az elmúlt három évben valamennyit csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása. Ez ugyanis leginkább annak köszönhető, hogy csökkent a kereslet az  acél és a cement iránt, aminek köszönhetően kevesebb szenet égetett el Kína és az Egyesült Államok – derült ki az oslói Nemzetközi Gazdasági és Klímakutató Intézet csoportjának köszönhetően. Ez nem az energiahatékonyság, hanem pusztán piaci fejlemények eredménye, és ennél fogva még nagyon messze vagyunk attól, hogy be tudjuk tartani a Párizsban, 195 ország részvételével tartott 2015-ös klímacsúcson született keretmegállapodást, mely alapján a Föld légkörének felmelegedését a kötelezettséget vállaló 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest. Az egyezményt azóta több, mint 72 ország ratifikálta, igaz, Donald Trump megválasztása óta állandó téma, hogy az Egyesült Államok meddig marad részese a megállapodásnak.

Forrás: Piac&Profit

Csak tudatosan és hulladékmentesen

péntek, március 10th, 2017

A csomagolásmentes vásárlás lényegében azt jelenti, hogy mindig újrahasznosítható vagy visszaváltható göngyölegben tárolt terméket vásárolsz, vagy a saját dobozodat, üvegedet, (újrapapír) bevásárlószatyrodat, stb. viszed a boltba vagy piacra, és tudatosan olyan helyeket keresel, ahol ezek használatát engedélyezik.

A hulladékmentes mozgalom honlapja: www.trashisfortossers.com

Csak tudatosan és hulladékmentesen - ClimeNewsCsináld Magad: fogkrémet készíthetünk két kanál kókuszolajból, egy kanál szódabikarbónából, és 20 csepp mentaolajból. Ennyi az egész 🙂 Dezodort pedig a következőképpen készíthetünk: egy kanál kókuszolajat, egy kanál szódabikarbónát, két kanál nyílgyökérport, és egy kanál sheavajat teszünk egy jénai tálba, amit egy fazék forrásban lévő vízre helyezünk, kevergetjük amíg megolvad, majd levesszük a tűzről, hozzáadunk 5-10 cseppet a kívánt esszenciális olajokból, összekeverjük, és egy lezárható üvegbe öntjük, és lehűtjük.

Sztella Nóra Kántor

Kapcsolódó videók:
(hulladékmentesség)

(dezodor)