JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.

Archive for the ‘Felelős vállalatok’ Category

Vajon mit mondana ma John Lennon és Yoko Ono?

hétfő, január 15th, 2018

John Lennon és Yoko Ono már az 1970′-es években beszéltek a túlnépesedésről (laikusként), amikor még csak 4 milliárd volt a népesség.

Akkor még talán nem volt ennyire szembeötlőek a túlnépesedés környezeti következményei. De vajon mit mondanának ma, amikor az emberiség létszáma majdnem megduplázódott(!), és az élelmiszerhiány enyhítése csupán egy lett a sok globális probléma közül, ami 7,6 milliárdos létszámú fajunkat érinti? Manapság is vannak kétkedők, ám ehhez tagadniuk kell a tudományos konszenzust. A bizonyítékok ugyanis egyértelműek, és még egy ötéves is belátja, hogy a több ember több fogyasztást, több szennyezést, és több erdőirtást jelent.

Kántor Sztella Nóra

Obamát, majd Trumpot is beperelte…

vasárnap, január 14th, 2018

“A legnagyobb kihívás, amivel szembe kell néznünk, az emberi tudatosság megváltoztatása, nem a Föld megmentése. A Földnek nincs szüksége arra, hogy megmentsék, nekünk van.”

Obamát, majd Trumpot is beperelte... - ClimeNews - Hírportál
Xiuhtezcatl Martinez
, az azték fiatal aktivista az Earth Guardians (a Föld védelmezői) csoport vezetőjeként korábban Obamát, majd Trumpot is beperelte, amiért az éghajlatváltozás ellen nem tesz lépéseket az amerikai kormány. A per jelenleg is folyamatban van, amiben a kormány mellett az olajtársaságok is vádlottak. A bíróság a kormány kérése ellenére sem vetette el az ügyet.

Az azték fiatalembernek az ENSZ 2015. jún. 29-i konferenciáján tartott beszédét itt nézhetitek meg:

Engem csak az zavar, hogy azóta eltelt majdnem 3 év és nem látom igazán jelét a változtatásnak, változásnak.

RL – Forrás: sevaster.hu

 

Al Gore a túlnépesedésről

csütörtök, január 4th, 2018

A családtervezés (fogamzásgátlás) 1968 óta emberi jognak számít, ám ezt sok emberjogi aktivista és környezetvédő nem tudja.

Al Gore a túlnépesedésről - ClimeNews - Hírportál

Ahogy azt sem, hogy úgy nő a világnépesség, hogy a nemzések közel fele, és a megszületett gyermekek negyede nem kívánt. Al Gore már évtizedek óta foglalkozik a túlnépesedéssel, mert a fogyasztás jelentős részét az alapfogyasztás jelenti, valamint a túlzsúfoltság kezeléséből fakadó kényszerfogyasztás. Ez persze sokáig nem számított túl népszerű témának a többezer éves szaporodást erőltető hatalmi propaganda és agymosás miatt. A legtöbb országban mégis elkezdett lassulni a népességnövekedés, illetve néhány példamutató országban egyenesen átfordult csökkenésbe (többek között hazánkban is, aminek számos társadalmi és gazdasági előnye van).

Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy ha a nők és a lányok hozzájutnak a családtervezés eszközeihez (fogamzásgátlók), az azzal kapcsolatos tudáshoz (szexuális felvilágosítás, iskola), használhatják is azokat (női egyenjogúság), és látják, hogy a megszületett gyermekek jó eséllyel megérik a felnőtt kort (alacsony gyermekhalandóság), akkor szinte magától elkezd zuhanni a születésszám, és a társadalomban megtörténik a demográfiai átmenet. Ez azért van, mert a nőknek van rá lehetősége és tudása, átveszik az uralmat a saját testük fölött, és maguk határozzák meg, hány gyermekük lesz, és mikor. A gyermek kihordásával és nevelésével járó terheket ugyanis biológiai és kulturális okokból főleg a nők viselik.


A klímaváltozás, talajpusztulás, és az olcsó olaj fogyása jellemezte világnak kétségbeesetten szüksége van a népességnövekedés visszafordítására, amit a nők csöndben megtesznek, ha van rá lehetőségük. Akik ismerik ezeket az összefüggéseket, azoknak a felelőssége, hogy megteremtsük ennek a folyamatnak a feltételeit. Szerencsére úgy tűnik, lassan ezen a téren is kezdenek változni a dolgok, és az emberek kezdik fölismerni, hogy az eltartóképességet meghaladva a népességnövekedés nettó hátrány, hogy a népességcsökkenés ilyen körülmények közepette áldás, és hogy a globalizáció miatt a távoli országok népességnövekedése minden országban hátrányosan érinti a munkabéreket és az élelmiszerárakat. Ezért aztán egyre többen ismerik föl, hogy a családtervezés (fogamzásgátlás) eszközeinek, valamint az azzal kapcsolatos tudás biztosítása a leghatékonyabb környezetvédelmi és népjóléti tevékenység, akár távoli országokban, akár a saját hazánkban!

Sztella Nóra Kántor

Karbonsemleges Boldog Új Évet!

vasárnap, december 31st, 2017


Karbonsemleges Boldog Új Évet! - ClimeNews - Hírportál
2018-ra itt van az ideje annak, hogy az emberekkel nyíltan és őszintén beszéljen mindenki a jövővel kapcsolatban.  Kívánni minden jót, sok szerencsét, boldogságot az új évre… azt lehet, ráfér mostantól mindannyiunkra. Mert egyáltalán nincsen jól, semmi sem, hiszen a klímaváltozással a nyakunkon – a baloldali ábrán látható üvegházhatású gázok legnagyobb kibocsátó országai – név szerint Kína, az USA, India, Oroszország, Japán, Németország, Dél Korea, Kanada, Szaud Arábia, Irán továbbra is mellőzik a látható csökkentést annak érdekében, hogy a most Új Évet ünneplő tömegnek bármi esélye maradjon arra, hogy egy szebb jövő birtokosaivá válhassanak. Számomra az új évre átlépő óra sajnos azt szimbolizálja, hogy lassan minden rendelkezésre álló időből kifogytunk. Az óévben több mint 300 természeti katasztrófa sújtotta az emberiséget, ami minden eddigi rekordot megdöntött.
Jómagam azt kívánom az új esztendőre, hogy – egy kis időt adva még – ezektől a katasztrófáktól kíméljen meg bennünket a természet ereje, és a lehető legtöbb ember a földkerekségen ébredjen rá, legyen felismerése arra, hogy a karbon árát meg kell fizetni, amennyiben azt nem az életünkkel akarjuk megtenni.

Rampasek László

 

A Föld ökológiai egyensúlyát veszélyeztetheti a bitcoin

szombat, december 23rd, 2017

Egy novemberi, science fictionről szóló beszélgetés során jegyezte meg az egyik résztvevő, hogy a sci-fi azért van válságban, mert manapság egy sci-fiben élünk.

A Föld ökológiai egyensúlyát veszélyeztetheti a bitcoin - ClimeNews - Hírportál

Repülő autók ugyan nincsenek, de az automata, elektromos autóktól már csak tesztfázisok választanak el minket, a virtuális valóság és a 3D-nyomtatás is egyre inkább a mindennapok részévé válik. A gazdaság területén pedig az egyik legizgalmasabb fejlemény a kriptovaluták (kriptografikus, azaz titkosított fizetőeszközök) felfutása. Főleg a 2009-ben ismeretlenek által alapított, bitcoin nevű virtuális pénz futott be szép karriert: csak idén tizenhatszorosára növelte az értékét, és még közel sem ért a csúcsra.

A bitcoin célja az volt, hogy egy olyan decentralizált pénzrendszer jöjjön létre, amelyet nem irányít a bankrendszer vagy egy-egy szuverén állam pénzügyi politikája, használata pedig anonim. Csak azegymással kommunikáló számítógépek memóriájában létezik, nincs fizikai megfelelője, tehát nincs bitcoin-készpénz. Decentralizált és anonim jellegéből adódóan az egész rendszer szabályozatlan, egyfajta virtuális vadnyugat. Ha létrehozunk egy anonim bitcoin-pénztárcát, és vásárolunk némi bitcoint, akkor onnantól kezdve tudunk fizetni vele. Annyira még nem elterjedt a dolog, hogy Budapesten, a sarki kávézóban is elfogadják, de más bitcoin-birtokosoktól vásárolhatunk termékeket, illetve például a Microsoftnál is lehet fizetni a kriptovalutával.

A rendszer működését az biztosítja, hogy minden felhasználó számítógépe rendelkezik azzal a táblázattal, amiben élőben frissül, hogy kinek éppen mennyi bitcoinja van. Egy tranzakció indításakor a többi számítógép megvizsgálja a kért tranzakciót, visszaigazolja, majd egy úgynevezett blokkba tömöríti. A blokkokat időrendben fűzik egymás után, ezt hívják blokkláncnak, ami egyfajta digitális főkönyvként működik, és amit egyszerre láthat minden felhasználó. A technológia biztosítja, hogy a bitcoint ne lehessen hamisítani, illetve ne lehessen többször elkölteni ugyanazt az összeget.

A blokkláncot építő gépeket a bitcoin terminológiájában bányászoknak hívják: ezek a gépek felelnek azért, hogy megoldják a blokklánc bővítéséhez szükséges bonyolult titkosítási műveleteket. A blokkokért aztán jutalomból bitcoint kapnak: így kerül folyamatosan új pénz a rendszerbe. Ennek is van azonban egy felső határa, összesen 21 millió bitcoint adhatnak ki, ezután az aranyhoz hasonlóan a meglévő mennyiség szabja meg a pénz értékét.

Azt azonban senki sem tudja megmondani, hogy valójában mennyit is ér egy bitcoin, vagy mi alapján lehetne ezt kiszámolni. A kriptovaluta árfolyama idén a kereslet hatására az egekbe szökött: a gyakorlatban ez most éppen azt jelenti, hogy akik pár éve akár csak pár dollárt fektettek a virtuális pénznembe, azok idén akár több ezer dollárral lehettek gazdagabbak. A szakértők azonban egyetértenek abban, hogy a bitcoin árfolyamát most a gyorsan és gazdagon megtérülő befektetésre vágyók hajtják felfelé, és nem tudni, hol lehet a folyamat vége.

A Föld ökológiai egyensúlyát veszélyeztetheti a bitcoin - ClimeNews - HírportálAz elmúlt években több ezer cikk foglalkozott azzal, hogy a bitcoin vajon a gazdaság jövőjét jelenti-e, vagy csak egy múló, nem igazán működő divathóbort. A kriptovaluta idei felfutása nyomán pedig már leginkább arról esik szó, hogy a tizenhetedik századi hollandiai tulipánmániához hasonló gazdasági buborék épül, amelybe egyre többen tesznek bele úgy rengeteg pénzt, hogy azt sem tudják, mibe fektetnek. Az ilyen lufik pedig ugyebár egyszer csak ki szoktak pukkanni. Kevesebb szó esik azonban arról, a hogy a digitális valuta mögé felhúzott, való világban működő, exponenciálisan növekedő informatikai rendszerek egyre több energiát fogyasztanak. Annyira sokat, hogy már az egész bolygó ökológiai egyensúlyát veszélyeztetik.

A Grist.org cikke szerint egy bitcoin-tranzakció energiaigénye kilenc amerikai háztartás egynapi energiafogyasztásával egyenlő; a bitcoin-hálózat számítógépeinek számítókapacitása pedig már most százezerszer nagyobb, mint az ötszáz legnagyobb szuperszámítógép számítókapacitása összesítve. A becslések szerint ez a hálózat évente 31 terawatt-órányi energiát használ, és ez a szám naponta 450 gigawatt-órával nő, ahogy egyre nagyobb az igény a bitcoinra – ez utóbbi energiamennyiség megfelel annak, amennyit Haiti használ el egy egész évben.

Ennek a jelenségnek pedig máris megjelentek a hatásai a való világban. Venezuelában, ahol a kormányzati beavatkozás nyomán olcsó az áram, már áramszüneteket is okoznak a bitcoin előállításával foglalkozó gépparkok. Ugyanígy Kínában, ahol az illegális bitcoin-bányák a vízerőművek által előállított energiát csapolják meg. De az is előfordult, hogy valaki az elektromos autóját hackelte meg, hogy a városokban elérhető ingyenes áramforrásokra csatlakozva bányásszon bitcoint.

A cikk szerint a jelenlegi növekedési ütemmel számolva alig pár hónapon belül új energiaforrásokra lesz szükség, ez pedig áttételesen káros lehet a környezetre nézve. 2019 júliusára a rendszer több energiát fog elhasználni egy évben, mint az Amerikai Egyesült Államok lakossága hasonló idő alatt. 2020 februárjára pedig- szintén a jelenlegi növekedési ütemmel számolva – annyi energiát fog elhasználni a bitcoin-rendszer, mint az egész világ, hacsak nem lesz sikeres valamelyik olyan vállalkozás, amely jelenleg is azon dolgozik, hogy energiahatékonyabbá tegye az ügyleteket. A hatékonyabb rendszerek azonban ismét több ezer bitcoin-befektetőt hozhatnak, amivel nem kerülünk ki az eredeti problémából.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.12.21.

Korábbi cikk a ClimeNews-on a bitcoin környezetszennyezésével kapcsolatban >>>

 

WWF Klímaútmutató

szerda, december 13th, 2017

Klímaútmutatót adott ki a WWF
A párizsi Gazdasági Klímanap (Climate Finance Day) és a One Planet Summit elnevezésű, Emmanuel Macron által összehívott klíma-csúcstalálkozó alkalmából a WWF egy klímaútmutatót tett közzé a tőketulajdonosok számára. A franciaországi csúcstalálkozó célja, hogy a magán- és állami befektetések a klímaváltozás megfékezésével összhangban történjenek meg.

Klímaútmutató WWF - ClimeNews - HírportálA klímaváltozás pénzügyi kockázatot is magában hordoz. Az új klímaútmutató az EU tőketulajdonosait – nyugdíjalapokat, biztosítási vállalatokat és szuverén vagyonalapokat – segíti hozzá ezen kockázat minimalizálására úgy, hogy közben befektetéseik összhangban legyenek a Párizsi Egyezmény legfőbb célkitűzésével, miszerint a hőmérséklet növekedése nem lépheti át a 1,5 Celsius fokot.
A befektetők hozzáállása ebben a helyzetben kritikus. Nemcsak a klímaváltozás elleni küzdelemben nyújtanának segítséget, hanem az ezzel kapcsolatos pénzügyi kockázataikat is csökkentenék, illetve új befektetési lehetőségek is megnyílhatnának előttük.
A klímaváltozás elleni harc gazdasági haszonnal is jár – a befektetők nemcsak hozzájárulnak bolygónk védelméhez, de csökkentik pénzügyi kockázataikat is, bevételük maximalizálása mellett” – mondta Sebastien Godinot, a WWF Európai Irodájának (European Policy Office) vezető közgazdásza.

Az útmutató ajánlásai között szerepel, hogy a tőketulajdonosok tüntessék fel a klímaváltozás elleni tevékenységeiket a portfóliójukban, illetve hogy hozzák összhangba gazdasági döntéseiket a Párizsi Egyezménnyel.

A WWF tavaly júliusi jelentése bemutatta, hogy az EU legnagyobb tőketulajdonosai – leginkább nyugdíjalapok Hollandiából, Dániából, Svédországból, Norvégiából és Finnországból – részben már egyeztették céljaikat a Párizsi Egyezménnyel. Azonban a befektetők nagy része még mindig a szénenergiába fektet be a megújuló energiaforrások helyett.

„A Párizsi Egyezmény céljainak eléréséhez szükséges ütemterv nem engedi, hogy tovább halogassuk a kötelezettségeink teljesítését – mondta Godinot. – Néhány európai tőketulajdonos vezető szerepet tölt be a klímaváltozás megakadályozásában, azonban sokkal többet kell tenni a befektetések sikeres átcsoportosítása érdekében. A jelentésünk célja, hogy felgyorsítsuk és továbblendítsük ezt a folyamatot.”

A következő hetekben a WWF két kiegészítő, szektorspecifikus útmutatót fog közzétenni a szénbányászatról, valamint a szén- és a megújuló energiákról; a klímaváltozás szempontjából két leginkább kritikus szektorról.

A WWF klímaútmutatójának összefoglalója ide kattintva érhető el, a teljes jelentés pedig ezen a linken található.

Forrás: WWF

100%-ban megújuló energiaforrásból üzemel a Google

csütörtök, december 7th, 2017

A Google-t minden bizonnyal senkinek sem kell bemutatni, azt azonban már kevesebben tudják, hogy az internetóriás a megújuló energiaforrások legnagyobb vállalati felhasználója toronymagasan vezetve a listát az Amazon és az Amerikai Védelmi Minisztérium előtt.

A Google már tavaly óta készül az általuk „fordulópontnak” nevezett pillanatra, és most végre három új szélpark energiájának felvásárlásával hivatalosan is elérték a megújulók 100%-os részarányát, ami összesen több mint 3 GW-nyi szélturbina és napelem kapacitás jelent. Ennek eléréséhez nem kevesebb, mint 3,5 milliárd dollárnyi (917 milliárd forint) energetikai beruházásra volt szükség világszerte.

100%-ban megújuló energiaforrásból üzemel a Google - ClimeNews - Hírportál | Forrás: ElectrekA tiszta forrásból biztosított működéshez vezető lépcső legelső fokára 2010-ben lépett fel a Google, amikor egy 114 MW-os iowai szélfarm teljes éves áramtermelését felvásárolta. Ezután összesen 20 megújuló energiához kötődő projektben vettek részt 2016-ig, amikor is körvonalazódni kezdett a lehetőség, hogy az üzemeléshez szükséges összes villamos energiát a napból és szélből nyerjék. Végül, a vállalatot a célja eléréséhez egy 2 x 98 MW-os dél-dakotai, egy 200 MW-os iowai, és egy 138,6 MW-os oklahomai szélfarm üzemeltetőjével megkötött szerződés segítette hozzá november legutolsó napján.

100%-ban megújuló energiaforrásból üzemel a Google - ClimeNews - Hírportál | Forrás: InhabitatAmellett, hogy a 100%-ban megújulón való működés jó színben tünteti fel a vállalatot, a célkitűzés elsődleges oka természetesen a gazdasági érdek, amely jelen esetben a szél-és napenergia rohamosan csökkenő árával párosul. Marc Oman, a Google energiaügyi felelőse tavaly így nyilatkozott a megújulóknak szentelt kiemelt figyelem okáról:

„Meggyőződésünk, hogy ez jót fog tenni az üzletnek, s nem csupán ‘zöldre festésről’ van szó, hanem a költségek hosszú távra való rögzítéséről. A megújuló energiaforrások egyre inkább tűnnek a legolcsóbb opciónak. Az alapítóink meg vannak róla győződve, hogy a klímaváltozás valós, és sürgős fenyegetés,tehát nekünk meg kell tennünk a részünk.”

A Google munkatársa továbbá hozzátette, hogy nem zárja ki az atomerőművekkel kötött szerződések lehetőségét sem, amennyiben az biztonságot és alacsony költségeket biztosít, és elég közel fekszik a hálózathoz, azonban a vállalat egyelőre nem tudja biztosan kijelenteni, hogy a létező atomenergia-projektek megfelelnek ezeknek a kritériumoknak.

Forrás: Villanyautósok

Mi kell még, hogy belásd ?

vasárnap, november 19th, 2017

Mi kell még, hogy belásd ? - ClimeNews - Hírportál

Mi kell még, hogy belásd nélküled nem fog menni?

A félelmetes fotón is látszik, hogy a jelek annyira itt vannak a szemünk előtt, már aki nem ért hozzá az is látja, valami nagyon nincsen rendben az időjárással. Ez a felvétel Egerben készült a nyár közepén.

Az eszmefuttatásom az, hogy a politikát nem a politikusok csinálják, hanem az emberek különféle dologra adott reakciója váltja ki. Amit az emberek túlnyomó többsége akar arra megy a politika, persze nagyon leegyszerűsítve ezt a dolgot. Az történik a politikában amit az emberek változásokra adott reakciója elbír. Számtalan figyelmeztető jel volt a klímaváltozás valóságával kapcsolatban már Magyarországon. Nem kell a viharok által okozott pusztításról szóló hírekért a szomszédba menni. Nem kell a klímamenekültekről, migránsokról és egyáltalán a népvándorlásról szóló hírekért sem messzire utazni, hogy valaki a saját szemével – már épp ha nem az ő földjén gyalogolnak keresztül – láthassa őket. Mégis, leszámítva egy nagyon szűk csoportot itthon, ez jóformán senkit nem érdekel. Az embereknek a veszélyérzete jóformán teljesen kihalt. Olyan ez mintha az emberek túlnyomó többsége kómában élne. Mégsem, mert a politikai sárdobálás már 1000-rel dübörög. Milliókat költenek arra, hogy majd a választások után kik kerülhessenek hatalomra, az emberek túlnyomó többsége pedig sodródik az árral és hajtja a pénzt… nem számít mit hagynak mindeközben figyelmen kívül, milyen égbekiáltó jelek jelentését nem fogadják el.

Közben a klímaváltozásnak két alapvető problémagyökere van, ami mindent pusztítani fog és ha azonnal nem cselekszünk, akkor igen rövid időn belül.

1./ Túlnépesedés van már most! Ahol a globális felmelegedés miatt gond a hőmérséklet és ezzel összefüggésben az élelmiszerrel történő ellátás. Ott nincsen az a hatalom, nem létezik, aki a normális működést, a közbiztonságot, az emberi alapvető jogok biztosítását fenn tudná tartani. Csak Afrikában ezen okok miatt (egyes források szerint) már most 60 millió ember kész útra kelni Európa felé. Egy hasonlattal tudnám megvilágítani ezt a változást, hogy ez mit jelent csak Európára nézve, tegyél egy kiskanálnyi sót is a reggeli kávédba és próbáld azt meginni.

2./ Az emberiség nem csökkenti – még most sem – az üvegházhatású gázok kibocsátását megfelelő mennyiségben, és nem támogatja még most sem a megújuló energiaforrások használatának térnyelését. Hasonlatot nem mondok ezzel kapcsolatban, hiszen látható a fenti fotón. Most képzeld el, hogy az az energia jelenség, ami annak a felhőnek létrejöttét mozgatja rá ront a lakásban, ahol éppen reggelihez készülődik egy család… Óriási energiákról van szó! Már írtam erről korábban. 400 ezer darab Hirosimai atombombának megfelelő energiamennyiség naponta itt reked a Földön és változtat meg mindent… Ez a civilizáció napról napra orosz rulettet játszik a fennmaradásával, mert nem azzal foglalkozik amivel kell.

Gondolatban menjünk vissza az elejére, és eközben az emberek milliói akiknek a kezükben a lehetőség azt várják, hogy majd valamelyik politikus ezt megoldja. Ugyan-már itt a példa: két éve az EU Parlamentben nem tudják a “világ eszei” (tisztelet a kivételnek), hogy különbség van migráns és menekült között. Az embereket hülyének nézik, mert hagyják magukat. Azt hiszik, hogy az emberek se tudnak különbséget tenni, hogy erkölcsileg kötelező módon egy menekültnek adjanak segítséget, vagy az ellenőrizhetetlen szándékú migránssal osszák meg az életterüket, forrásaikat.

Viszont van megoldás, még akkor is ha ez lehetetlennek vagy naivitásnak is tűnik. Szörnyű dolog, hogy még mindig tartaniuk kell azoknak, akik hozzá mernek nyúlni a megoldások kényes témáihoz pl a családtervezés (fogamzásgátlás) alapvető emberi jog igényének biztosítására való munkájukkal kapcsolatban. A karbonsemlegesítés egy olyan eszköz mely arra hivatott, hogy mindenféle mellébeszélés nélkül megoldja a felvázolt problémákat azzal, hogy a probléma okát tudja kezelni általa bárki! Amennyiben minden magyar lakos semlegesíti a saját karbonlábnyomát (ami az életviteléből adódó üvegházhatású gázok kibocsátásának lennullázását jelenti), akkor Magyarország 2050-ben érezhetné magát rövid idő alatt. Ugyan is az az összesített érték elég ahhoz, hogy Magyarország elsők között legyen karbonsemleges ország. Sajnos ezt tényleg nem mindenki engedheti meg magának, ehhez kell egy kis pénz amit erre lehet áldozni. De ismeri már mindenki azt a mondást, hogy arra van pénz amire akarja valaki. Már most tisztán látni, hogy 2050-ben csak egyik esetben, egy minőségi civilizáció fog létezni 4-5 milliárdos létszámmal. Másik esetben, egy nagyon szűk réteg akiknek mindenük meglesz (az űrutazástól elkezdve minden), és ha még lesznek tömegek azoknak szörnyű leírhatatlan szenvedésekkel kell küszködniük minden nap. Ennek oka, hogy a tömegek hagyják, hogy megtörténjenek az események és nem érdekli őket az, hogy tehetnének érte. Nem magamat mentve, a felismerés gondolati szinten is felelősséget jelent és most legalább leírtam, lehet cselekedni és lehet vitatkozni rajta.

Karbonsemlegesítsd magadat és járulj hozzá, a saját boldogabb jövődhöz. Tovább >>

Mi kell még, hogy belásd ? - ClimeNews - Hírportál
Rampasek László

Követeljük a karbontranszparencia elvét

péntek, november 10th, 2017

Nyílt levél a társadalomhoz!

Követeljük a karbontranszparencia elvét minden vállalattól és intézménytől, mert alapvető emberi jogokat is sért a környezetszennyezés.


Követeljük a karbontranszparencia elvét - ClimeNews - Hírportál
Az emberek évente 39,8 milliárd tonna széndioxidot juttatnak a légkörbe, ami rengeteg problémával jár! Világszerte már több mint ezer nagyvállalat számol a jövőben a karbonkibocsátás megfizetésével. Még olyan területeken is, ahol nincsen kötelező kibocsátási kvótavásárlási kötelezettsége a cégeknek. Ugyanis a fejlődés iránya alapján, a klímamegbolondulás megállítása érdekében, a szennyezőknek fizetniük kell. Minden vállalatnak a teljes karbontranszparencia elvével kell, hogy működjenek, és számoljanak be évről-évre tételesen a környezetszennyezésükről azzal, hogy publikussá teszik a karbonlábnyomukat. Ebből világosan láthatóvá válik, hogy – bármit is kommunikálnak a fenntarthatósági programjukban -, a Földre gyakorolt környezeti terhelésük nagysága mekkora, és mit tettek annak semlegesítéséért.

Ebben a kérdésben sincsen másodlagos állampolgár, mindenkinek erkölcsi kötelessége, hogy részt vegyen a klímavédelmi programokban azáltal, hogy vásárlásai során is keresi a valóban fenntartható vállalatok karbonsemleges termékeit és szolgáltatásait. Gyakori tévhit, hogy a karbonsemlegesség vagy a fenntarthatóság elérése lemondással járna. A leghatékonyabb stratégiák rövidtávon is megtakarítással járnak, illetve saját, és szeretteink hosszútávú érdekeinek érvényesítését eredményezik (pl. biztonság és életminőség javulása). Mindez átmenetet képez egy élhető, emberséges, fenntartható civilizációba, ám ez csak a berögzült környezetpusztító és társadalomromboló viselkedésformák megváltoztatásával lehetséges.
Erre vonatkozóan nagyon sok követhető példa áll rendelkezésre, ugyanis a szelektív hulladékgyűjtés nem fogja megmenteni a civilizációt az összeomlástól. Ez egy teljes paradigmaváltás igényel, amiben fontos szerepet játszik a megújuló energia, és még sok egyéb, beleértve az áttérést öncélú növekedésmániáról az életminőség javítására[1] (a gazdaság mérete csupán egy korlátozottan releváns, túlértékelt proxija a közegészségnek).[2]

Véleményem szerint, – hivatkozva a Párizsi Klímamegállapodásra, ahol egyértelműen a történelem szemétdombjára küldték a fosszilis energiát – egy felelős gondolkodású (vezető beosztású) ember nem mondhat nemet a karbonsemlegességre. Tehát nyomatékosan megkérem a Magyarországon működő vállalatok és intézmények vezetőit, hogy tegyék közzé a karbonlábnyomuk hiteles mértékét.

Rampasek László
ClimeNews alapítója

[1]https://www.theguardian.com/global-development-professionals-network/2016/jul/15/clean-energy-wont-save-us-economic-system-can
[2]https://www.ted.com/talks/richard_wilkinson?language=hu

 

Úgy megszaggatta a vihar a 7,5 milliárdos MTK stadiont, mintha bagóért készült volna

hétfő, október 30th, 2017

Úgy megszaggatta a vihar a 7,5 milliárdos MTK stadiont, mintha bagóért készült volna“A 7,5 milliárd forintos beruházásból megújult, 2016-ban átadott Hungária körúti MTK stadiont a vasárnapi vihar úgy megviselte, hogy az aktuális MTK-Mosonmagyaróvár NB 2-es meccs alatt nemcsak rendesen állt a víz az egyébként fedett pályán, de a tetőt is megkezdte a nagy erejű szél. Úgy tűnik, a ponyvatető nem bírja az időjárási viszontagságokat. Nem áldoztak eleget a stadionra…”

Eddig a hír ami tény, és tessék már végre tudomásul venni, hogy

a klímaváltozás itt van és itt is fog maradni.

Erről írtunk már korábban. Cseppet sem lepődnék meg azon, ha hasonló jellegű károkra a biztosító nem fizetne amiatt, mert a tervezésnél nem vették figyelembe azt, ami 2012-ben le lett írva az IPCC jelentésbe.

A hat-hétévente kiadott IPCC-tanulmányoknak 309 vezető szerzője, projektmenedzsere és felelős szerkesztője van, 70 különböző országból. A végleges jelentést 436 társszerző és 1729 szakértő bevonásával írják. A szerzők munkája nem önálló kutatási eredményekre épül, hanem több ezer tudományos tanulmány alapos elemzésére.

A viharok gyakoribbak és folyamatosan erősebbek lesznek, nem kímélve építményeket, embert és állatot, semmit sem. Mit gondolnak (vagy mit nem gondolnak) egyes felelős beosztásban lévő emberek, hogy az ami Amerikában már trend, tartálykocsik és 24 lábas konténerek a levegőben röpködnek, egy nap alatt egy méter eső esik vagy évekig semmi az itt nem fog bekövetkezni?

A leghatékonyabb és mindenki által elérhető klímavédelmi modell, hogy a legszélesebb körben elterjesztjük a karbonsemlegesség szükségességét. Ez nem egy nagy ügy! Ki kell számolni vagy számoltatni a karbonlábnyomot hozzá, kell egy szervezet aki segít és elvégzi a karbonsemlegességhez kapcsolódó lépéseket és minősít. Mire vár még mindenki? A következő viharra. Nem kell félni a jelentés szerint jön nemsokára…

Rampasek László

 

A magyar mezőgazdaságot az elsők között száríthatja el a klímaváltozás

szombat, október 28th, 2017

Az Európai Unió legnagyobb gabonatermelője, az elsősorban északi területein termesztő Franciaország 30 százalékkal több búzát takarított be idén az előző évhez képest. Az aszályokkal és hőhullámokkal sújtott, délebbi fekvésű Spanyolországban még viszont ennél is erőteljesebben, több mint 30 százalékkal esett vissza a termés.

A magyar mezőgazdaságot az elsők között száríthatja el a klímaváltozás - ClimeNews

Az EU mezőgazdasága összességében jó évet zárt, de a két adat rávilágít arra, hogy a globális éghajlatváltozásból fakadó egyre szeszélyesebb időjárás miatt egyre nagyobb az eltérés a tagállamok között. A legnagyobb vesztesek közé tartozhat Magyarország, annak ellenére, hogy idén rekordközeli értéket ért el az itthoni búza termésátlaga.

Több kutatás is igazolta, hogy Európában a déli országok mellett a Kárpát-medence van leginkább kitéve az éghajlatváltozásnak. Ennek a hegyekkel körülölelt Kárpát-medence sajátos klímája a fő oka. Extrém hőmérsékleti ingadozások és nagy szárazságok érzékenyebben érintik. A medence a szárazföld belsejében van, és a tengerhez közelebbi területek lassabban melegszenek fel a víz hűtő hatása miatt. Magyarországon éppen a legelmaradottabb északkeleti és déli területek vannak leginkább kitéve a klímaváltozásnak, ezek a régiók európai léptékben is kiemelkedően sérülékenyek.

Nyaranta 4-5 fokos melegedés várható

Magyarországon a melegedés a ‘80-as évektől gyorsul. Az Országos Meteorológia Szolgálat (OMSZ) adatai alapján minden évszak melegszik, de eltérő mértékben. Leginkább a nyár, amelynek középhőmérséklete közel 2 Celsius-fokkal nőtt az elmúlt 30 évben. Egyre gyakoribbak az időjárási szélsőségek, a hőhullámos napok száma nő, a csapadék eloszlása pedig egyre végletesebb.

A magyar mezőgazdaságot az elsők között száríthatja el a klímaváltozás - ClimeNewsAz éghajlat jövőbeli változását és ennek a hatásait különböző modellekkel tesztelik. Ezeket több bizonytalanság is nehezíti, már csak amiatt is, mert a hatások nem egyszerre és nem azonos módon jelentkeznek. Az éghajlatváltozás mezőgazdaságra gyakorolt hatásáról több kutatás is készült Magyarországon, amelyekben jellemzően különböző forgatókönyvek alapján szimulálják a klímaváltozás következményeit.

Az OMSZ egyik kutatásában a Magyarországon várható éghajlatváltozást pesszimista és átlagos forgatókönyvekkel számított modellkísérletek alapján vizsgálták. Ezek alapján egyértelműen kijelenthető, hogy minden évszakban növekedni fog az átlaghőmérséklet, a 2071 és 2100 közötti időszakban a nyári átlaghőmérséklet 4-5 fokkal lehet magasabb az 1971 és 2000 között mért átlaghoz képest.

A magyar mezőgazdaságot az elsők között száríthatja el a klímaváltozás - ClimeNews

Jön a szárazság

A mezőgazdaság a klímaváltozásnak egyik leginkább kitett szektor, és ezzel párhuzamosan – az energiaszektor mögött – a leginkább felelős is érte. A magyar mezőgazdaságra több szempontból is jelentős hatása lesz az éghajlatváltozásnak. A legfontosabb tényező a csapadék, amely a leginkább meghatározza a magyar agrártermelést.

Míg jelenleg az esővíz többnyire biztosítja a termeléshez szükséges csapadékot, ez a század végére teljesen megváltozhat. Az OMSZ szerint ugyan a modellek bizonytalanabbul írják le a csapadékváltozás irányát, de az elmondható, hogy az éves mennyiség kismértékű változása mellett a csapadék évszakos eloszlása átrendeződik. Ősszel és télen több csapadékra számíthatunk, a nyári összeg viszont akár több mint 20 százalékkal visszaeshet a század végére a 1971-2000 közötti értékhez képest (ugyanakkor ellentétes irányú változás sem zárható ki). A nyarak tehát valószínűleg szárazabbak lesznek, és egyre nagyobb területeket sújt majd aszály.

A magyar mezőgazdaságot az elsők között száríthatja el a klímaváltozás - ClimeNews

Az öntözésnek emiatt kulcsszerepe lesz, ami viszont komoly kihívás elé állítja az ágazatot. Magyarországon az öntözési területek aránya a ‘50-es évek szintjének felel meg. A termőterületek mindössze 1 százalékát öntözzük, miközben az EU-ban ez az arány 9 százalék. Az öntözés ráadásul érzékeny kérdés is, mert környezetvédelmi szempontból aggályos a vízfelhasználás miatt.

Szalai Sándor, a Szent István Egyetem docense szerint a klímaváltozás általános jellemzője, hogy a csapadék intenzitása mindenhol növekszik, még ott is, ahol a mennyisége csökken. “Mivel a mennyiség nálunk csökkenni fog, viszont egyre intenzívebb lesz, a hozzáférhető csapadékmennyiség duplán romlik. Így különösen fontos lesz, hogy a lehullott csapadékkal hogyan gazdálkodunk” – mondta.

A hőmérséklet-növekedés és az intenzívebb csapadék mellett a harmadik legnagyobb kihívás a szélsőségesség lesz, leginkább az egyre gyakoribb aszályok és árvizek. Számolni kell az éghajlatváltozás hatására megjelenő és gyorsan terjedő kártevők, kórokozók és gyomok elterjedésével is. Szalai szerint a szimpla felmelegedésnél jóval komplexebb folyamat ez, emiatt becsapós arról beszélni például, hogy Budapest éghajlata olyan lesz, mint mondjuk Várnáé. Ez ugyanis kiszámíthatatlan, legfeljebb a középhőmérsékletre igaz, a csapadék intenzivitása vagy a tenger hatása nincs belekalkulálva.

Az egyik első áldozat a krumpli

Magyarország területének 60 százaléka művelhető föld. Ennek a felén termesztenek gabonát (alapvetően búzát, kukoricát és árpát), 20 százalékán pedig ipari növényeket (napraforgót és repcét). Két legfontosabb mezőgazdasái terményünk, a búza és a kukorica is a kiszolgáltatottabbak közé tartozik az éghajlatváltozás szempontjából. Termésátlaguk 30 százalékkal csökkenhet a század végére több tanulmány szerint. Ez amiatt lenne érzékeny veszteség a gazdaság számára, mert mindkettőben jelentős exportőrök vagyunk, tavaly a világ nyolcadik legnagyobb kukoricaexportőre voltunk.

A Nemzeti Fejleszési Minisztérium idén februárban publikálta a 220 oldalas második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát, amelyben a várható hatásokat és a megoldási javaslatokat foglalják össze. A dokumentum szerint gyökeresen ellentétesen fognak reagálni az éghajlat változására az őszi és a tavaszi vetésű növények. Míg a nyári aszályok miatt a tavaszi vetésű nővényeknél jelentős termésátlag-romlás várható, addig a várhatóan csapadékosabb tél-tavasz miatt az őszi vetésű terményeknek akár nőhet is a hozama. Jelenleg az ország háromnegyedén alapozzák tavaszi vetésű növényekre a mezőgazdaságot.

A magyar mezőgazdaságot az elsők között száríthatja el a klímaváltozás - ClimeNewsBár a folyamat már elindult, Neményi Miklós, az MTA tagja szerint a hosszútávú negatív kilátások ellenére a legszélsőségesebb modellek is azt jelzik előre, hogy 2050-ig nem lesz durva változás a magyar mezőgazdaságban. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet munkatársa, Gaál Márta két spanyol kutatóval közösen egyenesen arra a következtetésre jutott, hogy a legtöbb magyarországi terményre pozitív hatása lehet a klímaváltozásnak a közeljövőben, bár ebben annak is van szerepe, hogy nem a felmelegedés előtti, hanem 2002-2011 közötti időjárásból indultak ki. A század második felében azonban megfordul a tendencia, és akár több mint 30 százalékkal is csökkenhetnek a termésátlagok a 2000-es évekhez képest. Az MTA kutatói is arra jutottak, hogy a termésátlagok 30 százalékkal csökkenhetnek a század végére.

A legnagyobb területen termesztett kukorica ugyan jól bírja a meleget, de különösen a legszárazabbnak várható júliusban és augusztusban van szüksége sok vízre, így a kutatások szerint a század végére kizárólag öntözéssel lehet majd termeszteni. A zöldborsó szintén nagy vesztese az éghajlatváltozásnak, amelynek szintén 30 százalékkal csökkenhet a hozama.

A magyar mezőgazdaságot az elsők között száríthatja el a klímaváltozás - ClimeNews

A zöldborsó mellett a krumpli az a termény, amelyet legnagyobb arányban öntöznek Magyarországon. A krumpli a hűvösebb, nedvesebb éghajlatot szereti, és az éghajlatváltozás egyik első magyarországi áldozatának tűnik. Szalai Sándor szerint pár évtizede még nem volt szükség a krumpli öntözésére, jelenleg már csak öntözéssel lehet biztonsággal krumplit termelni. Krumpliból már most is importra szorulunk, a termelékenysége pedig tovább fog csökkenni.

Gaál Mártáék kutatása alapján a szőlőtermesztésre nem lesz jelentős hatása a klímaváltozásnak, kivéve Heves megyét – itt van az egri borvidék -, ahol a szőlő meg fogja sínyleni a változó időt. Szalai Sándor szerint a szőlőtermesztés északi határa Magyarországon húzódott, de egyre tolódik északabbra. Szlovákiában már az egész ország területén termelnek szőlőt, és szerinte már Lengyelországban is tervezik. “Északi területeken először a fehér jelenik meg, majd a vörös szőlő is. Szlovákiában most már vörösbort is gyártanak, és már elég jó boraik is vannak egész északi területeken” – mondta Szalai. A szőlőt most nem kell öntözni, de szerinte elképzelhető, hogy ez 30-40 év múlva megváltozik.

A magyar mezőgazdaságot az elsők között száríthatja el a klímaváltozás - ClimeNewsA termelési határok tolódásán ugyan nyerhetnek északi országok, de ez csak átmeneti állapot. “A melegedésnek a kezdeti stádiumában vagyunk, és vannak olyan területek, amelyek nyertesnek tűnnek. Ez nagyjából 2 fokos melegedésig így is lesz, de ha 3-4 fokkal lesz több az átlaghőmérséklet, akkor azok is vesztesek lesznek” – mondta Szalai.

Az örökfagy (azaz permafroszt, a legalább két éven át befagyott területeket jelenti) például metán és szén-dioxid révén több mint kétszer annyi szenet tartalmaz lekötve, mint ami a levegőben van. Ezeknek a gázoknak a felszabadulása folyamatosan katalizálja az éghajlatváltozást. Csakúgy, mint a hóolvadás: a hó rengeteg hőt visszasugároz, a hó felolvadásával így sokkal több hőt fog elnyelni a talaj. Az örökfagy olvadása miatt a fagyott talajra tervezett épületek, vasúti sínek, közutak vagy éppen olajvezetékek válhatnak instabillá.

A precíziós módszereké a jövő

A továbbgyűrőző hatások miatt az általunk megkérdezett kutatók nem is tudtak olyan terményeket felsorolni, amelyek a klímaváltozásnak köszönhetően jelenhetnének meg Magyarországon. Szerintük a mezőgazdaság átstrukturálása helyett a meglévő termelési mix megóvására érdemes koncentrálni.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet kutatója, Fogarasi József szerint a magyar gazdáknak változtatni kell a jól bevált technológiájukon, többek között a precíziós módszerek alkalmazásával.

A precíziós mezőgazdaság különböző informatikai módszerek széleskörű alkalmazásán alapszik. Az USA-ban például egy farmer egy tablettel egyszerre öt, GPS-szel felszerelt önvezető traktort is képes irányítani. “Adatokat gyűjtenek parcella szinten, amelyeket elemeznek és így képesek jobban optimalizálni a termelést. Ráadásul sokkal pontosabban tudják őket vezetni, nincsenek üresjáratok, kevesebb az üzemanyagköltség” – mondta Fogarasi. A precíziós módszerekkel adatokat gyűjtenek a hőmérsékletről, a termésről, így a jelenben és a jövőben is reálisabban dönthetnek a gazdák.

Fogarasi szerint a nagy magyar agrárcégek élenjárónak is tekinthetők a precíziós módszerek meghonosításában. A legnagyobb problémájuk inkább az, hogy rengeteg adatot gyűjtenek, de még nincsenek kellő számban olyan agrárinformatikus szakemberek, akik értelmezni tudják azokat. A sok kis és közepes magángazdaság jelentős része viszont “hagyományos-tradicionális tudással rendelkezik”, kevesebb forrásuk van a tőkeigényes beruházásokra és nincsenek rendesen informálva a bekövetkező változásokról. Fogarasi szerint emiatt a gazdák jelentős része válságba kerülhet a klíma megváltozása miatt, ami a jövőben drágíthatja az élelmiszereket.

A magyar mezőgazdaságot az elsők között száríthatja el a klímaváltozás - ClimeNewsMíg a klímaváltozás kiváltó okai ellen globálisan lehet a leghatékonyabban harcolni, a hatásai ellen leginkább helyben lehet védekezni. A kollektív cselekvést nehezíti, hogy a magángazdaságok szét vannak aprózva: 90 százalékuk kisebb, mint 10 hektár. Mikroszinten előrelépést jelenthet a drágább, ezért nem elterjedt szárazságtűrő magok használata, a szárazságfüggő növények termesztése vagy az ökológiai gazdálkodási módszerek használata.

A klímaváltozás elleni harcban az állam is kulcsszereplő. Az általunk megkérdezett kutatók szerint a magyar kormány hozzáállása pozitív, bárt a koordinációt lehetne hatékonyabbá tenni. A releváns felelősségi körök szét vannak osztva több minisztérium között: a klímapolitika az NFM-hez tartozik, a vízügy a BM-hez, a mezőgazdaság pedig az FM-hez. “A minisztériumok együttműködési szintje eléggé meghatározza, hogy milyen erőfeszítéssel lehet ezeket a célokat elérni” – mondta Szalai Sándor.

A politika végre valamiben egyetért, bár a kérdés nincs intenzíven a napirenden” – mondta Neményi Miklós, aki szerint a klímakutatásokat elég komoly pénzekkel támogatják. A kutatás-fejlesztés állami finanszírozására és koordinációjára létrehozott Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovácis Hivatal (NKFIH) kérdésünkre azt közölte, hogy 2015 óta 67 olyan projektet támogatott több mint 16 milliárd forinttal, amely a klímaváltozáshoz kapcsolódik. Ennek keretében 4 milliárd forintos keretösszeggel támogatták a Kaposvári Egyetemen létrejövő Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központot, amely alapvetően a klímaváltozásához alkalmazkodó növénytermesztési és állattenyésztési technológiák kifejlesztését kutatja. A hivatal szerint a 2017-ben a támogatott alapkutási projektek ötöde kötődik tágabban a klímaváltozáshoz.

Forrás: G7.24.HU – Fabók Bálint

A GREENLOVE webáruház is a felelős vállalkozások között!

csütörtök, október 19th, 2017

Egyre több a felelős vállalkozás Magyarországon is. Olyan cégek vezetői teszik le a voksukat a klímamegbolondulás megállítása mellet, mint a Greenlove Kft.

A GREENLOVE webáruház is a felelős vállalkozások között! - ClimeNews

A cég kertészeti, vegyszermentes háztartási termékeket, kozmetikumokat árul internetes áruházában. A látogatók által generált statisztikai adatok alapján kiszámoltatta a webáruháza karbonlábnyomát és azt semlegesítette olyan karbonegységekkel, amilyeneket használtak a FIFA Világbajnokság, az Olimpia karbonsemlegesítésére is. A cég amúgy is elkötelezett a felelős gondolkodása mellett, a fenntarthatósággal kapcsolatos irányvonallal kapcsolatban. A weboldala karbonsemlegesítésével is azt bizonyítja és ezzel magasan kiemelkedik a konkurenciái közül, hogy felelős magatartással is lehet működtetni vállalkozást, igazodva a Párizsi Klímamegállapodás célkitűzéseihez, miszerint 2 Celsius fokon, lehetőség szerint 1,5 Celsius fokon belül tartsuk a globális felmelegedést. Kigazdálkodható és nem ördöngösség így fellépni és működtetni egy céget a piacon, ezzel példát mutatva mindenkinek. Ellentétben olyan vállalatokkal akik saját magukat, a dolgozóikat és a hatóságokat is becsapják a környezetvédelmi eredményeikkel, a GREENLOVE kiemelkedik pozitív hozzáállásával a méretétől függetlenül.

Az ilyen vállalkozások vezetői azok, akik felülkerekednek a klímaváltozáson, és megmutatják az egyik legegyszerűbb utat arra, hogy a karbonsemlegesítéssel milyen egyszerű a klímaváltozás megfékezéséhez hozzájárulni.

Ledó Edit

Globális összeesküvés a katolikusoknál az olaj és a szén ellen

kedd, október 17th, 2017

Egy nagy pénzű katolikus csoport csak azt mondta, hogy a fosszilis tüzelőanyagokból kivonja a készpénzt

Globális összeesküvés a katolikusoknál az olaj és a szén ellen - CN

Úgy döntött egy 40 katolikus intézményből álló koalíció, hogy minden fosszilis energiába való befektetésüket értékesítik és a jövőben semmilyen nem megújuló energiához köthető eszközt nem fognak megvásárolni.

Globális összeesküvés a katolikusoknál az olaj és a szén ellen - CNA Global Catholic Climate Movementnek a világ minden táján vannak tagjai, többek közt a német Bank für Kirche und Caritas eG és a belga katolikus egyház fontos döntéshozói testülete is része a koalíciónak, számos brit, amerikai, ausztrál és olasz intézmény mellett.
Ezek közül csak a Bank für Kirche und Caritas (ami lényegében egy német egyházi bank és adományalap) mérlege mintegy 4,5 milliárd eurót tesz ki, többek közt az összes szénipari és olajipari kitettségüket is eladják.

A katolikus egyház egyik bankjaként erősen felelősnek érezzük magunkat azért, hogy a klímaváltozással felvegyük a harcot

– mondta Tommy Piemonte, a bank egyik befektetési elemzője.

Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó ágának egyik volt vezető titkára üdvözölte a lépést és reményét fejezte ki abban, hogy más katolikus intézmények is a koalícióhoz hasonlóan döntenek. Christina Figueres úgy véli, “pénzügyileg is okos döntés” a fosszilis energiából való kifektetés.

Forrás: CNBC

A klímamegbolondulás itt van és itt is fog maradni!

vasárnap, október 1st, 2017

A klímamegbolondulás itt van és itt is fog maradni! Legalábbis egy jó darabig.

A klímamegbolondulás itt van és itt is fog maradni! - ClimeNews - Hírportál | Dr. Piers SellersMa igen csak frissnek kellett lennünk a kora reggeli órákban ugyanis, a minimumhőmérséklet országos átlaga 3 fok körül alakult, ez mintegy 6 fokkal alacsonyabb az ilyenkor szokásosnál. Ez egybevág azzal amit Dr. Piers Sellers asztronauta a Földtudományi Osztály igazgatója, a NASA/GSFC röviden, de annál pontosabban, elmagyarázza, hogy valójában mi zajlik a globális felmelegedéssel kapcsolatban. Reménykedve abban, hogy az ember jobb belátásra bírja a vezetőiket, mert ebben az órában is fontosabb minden Magyarországon, mint az azonnali dekarbonizációs folyamatok elindítása és annak ösztönzése. Lehet új információt az, hogy a “Vén Európa” összességében hűl nem pedig melegszik. Eközben egyre többet kell fizetni a fűtésért telente. Meddig lehet ezt a húrt feszíteni?

Pedig a megoldás egyszerű, legyél karbonsemleges, vásárolj karbonsemleges termékeket és szolgáltatásokat. Legyél igényes a saját és gyerekeid jövőjével kapcsolatban, keresd ami karbonsemleges…

 Rampasek Lászó

 

 

 

Ömleni fog a metán a légkörbe!

péntek, szeptember 15th, 2017

Ömleni fog a metán a légkörbe! – Megállíthatatlan az állandóan fagyott talajú területek eltűnése. A klímaváltozás miatt megállíthatatlan a hideg, állandóan fagyott talajú területek csökkenése, 2100-ra szinte teljesen el fognak tűnni a kutatók szerint.

Metánban gazdag termokarsztos tavak kialakulása ott, ahol korábban még fagyott volt a talaj. - Hudson Bay, Kanada, 900 kilométerre Grönlandtól.

Az Exeteri és Helsinki Egyetem, valamint a Finn Meteorológiai Intézet tudósai megfigyelték azokat természetes folyamatokat, melyeket a fagy és a hó idéz elő ezekben a zónákban. Eredményeik szerint – és a jövőbeli szén-dioxid-kibocsátás legoptimistább becsléseit tekintve – a periglaciális zónák kiterjedése 2050-re drámaian csökkenni fog, 2100-ra pedig szinte teljesen eltűnnek.

Ennek nagy hatása lehet a tájra és a fajok sokszínűségére, ráadásul felerősítheti a visszacsatolást, vagyis a klímaváltozás hatásait erősítő vagy gyengítő folyamatokat.

Mi történik a permafroszt olvadásának következtében?

  • Nukleáris hulladékok olvadnak ki és felszínre kerülnek a szunnyadó vírusok és baktériumok. (A tudósok attól tartanak, hogy akár jégkorszaki betegségek is felüthetik a fejüket.)
  • Óriási mértékű metán szabadul fel – üvegházhatása huszonháromszor erősebb a szén-dioxidnál (sőt, egy új kutatás szerint annál 25x nagyobb!)
  • Ördögi kör: Minél több metán szabadul fel, annál nagyobb mértékben nő a hőmérséklet – így méginkább gyorsul az olvadás, azaz még több metán szabadul fel.

“Az eredmények alapján mélyreható változások várhatóak a preiglaciális zónákban, tekintet nélkül a klímaváltozás mértékének csökkentését célzó intézkedésekre” – mondta Juha Aalto szakértő. “Sajnos úgy tűnik, hogy az általunk vizsgált, a fagy által irányított folyamatok közül több már most olyan szélsőséges klímában létezik, amelyben még éppen lehetségesek” – tette hozzá.

“Ezek alapján úgy tűnik, a jövőben várható ezen folyamatok működésében egy átbillenési pont, alapvető változások következnek be a talaj állapotában és a légköri visszacsatolásokban” – fejtette ki a szakértő.

Stephan Harrison, az Exeteri Egyetem tudósa szerint a projekt során különböző modellek segítségével bemutatták, hogy ebben az évszázadban a geológiai folyamatok és az ökoszisztémák nagy tengerszint feletti magasságban, valamint az északi és déli területeken alapvetően változnak meg a klímaváltozás nyomán.

Becsléseik szerint az általuk vizsgált észak-európai terület periglaciális zónáinak kiterjedése 72 százalékkal csökkenni fog. 2100-ra pedig ilyen zónák csak a magashegyi területeken fognak létezni.

Miska Luoto, a Helsinki Egyetem tudósa kiemelte, hogy mindez jelentős változást okoz az észak-európai növények életében is. Sok ritka faj csak fagyos területeken él meg, így az ilyen különleges adottságú területek eltűnése miatt csökken a fajok sokszínűsége.

A kutatók munkájukat és eredményeiket a Nature Communications című szaklapban mutatták be, melyről a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál közölt cikket.

Termokarsztos tavak: Wikipedia / Szerző: Steve Jurvetson

Forrás: MTI