Archive for the ‘Felelős vállalatok’ Category

Elon Musk bejelentése a Tesla Powerwall akkumulátorokról

hétfő, március 6th, 2017

Tesla Gigafactory - Elon Musk bejelentése a Tesla Powerwall akkumulátorokról - ClimeNews

Ha a napelemekre gondolunk egyből eszünkbe jutnak azok az ominózus fogalmak, mint megújuló energiaforrás, tiszta energia, vagy környezetvédelem. Azonban egy dolog ritkán jut eszébe az embernek a napelemek hallatán, ez pedig a rendszer működésképtelensége felhős időben.

Már a nevében is benne van, hogy NAP elem, ennélfogva a nap energiáját hasznosítva tud elektromosságot előállítani, és szintén nevéből adódik, hogyha nincs nap, nincs áram. Főleg emiatt nem annyira elterjedt még ez a fajta energia-előállítás, mert a Földnek rengeteg olyan sűrűn lakott területe van, ahol a napsütéses órák száma miatt egész egyszerűen nem kifizetődő egy ekkora beruházás. Ezt igyekszik megoldani a Tesla.

Elon Musk bejelentése a Tesla Powerwall akkumulátorokról - ClimeNews

Igen, már megint a Tesla, de ezt már megszokhattuk volna, hogy a technika minden területén szóba kerül előbb vagy utóbb. Most éppen a napelemek legfőbb problémáját fogja orvosolni a Powerwall segítségével. A Powerwall egy ízléses, letisztult, mondhatni “Tesla-i eleganciával bíró”, falra szerelhető akkumulátor, ami napelemek segítségével tölthető, így az energia akkor is tiszta forrásból származik otthonunkban, ha éppen este van, vagy felhős az idő.

Hogy miért is olyan fontos ez? A Tesla 3 fő érvvel igyekszik meggyőzni az érdeklődőket, nevezetesen: este is használható, teljes mértékben függetleníthetjük otthonunkat az energiaszolgáltatóktól, de ha mégsem, akkor központi áramszünet esetén sem áll meg az elektronikus élet lakásunkban. Ez mind szép és jó, de miért pont a Tesla akkumulátorát használjuk, amikor a piac tele van alternatívákkal? “Más, jelen generációs akkumulátorokkal ellentétben a Tesla Powerwall teljesen automatikus, könnyen felszerelhető és nem igényel karbantartást. A Powerwall lítium ion akkumulátorai a Tesla autókban már bevált technológiával bírnak.” – áll a Tesla oldalán.

Elon Musk bejelentése a Tesla Powerwall akkumulátorokról - ClimeNewsA képen látható, hogy amikor a legtöbb energiát tudnánk nyerni a napelemekből, akkor használjuk azokat a legkevésbé.

Egy Powerwall panel 6.4 kWh energiát képes elraktározni, ami bőven elég egy átlagos lakás éjszakai fogyasztásához, de nagyobb igényű lakásokba több panel is beszerelhető. Ha nem lennénk biztosak abban, mégis mennyit fogyasztunk átlagosan, a Tesla néhány példát is említ, így egy könnyed számolással meg is állapíthatjuk elég-e egy panel számunkra. Egy TV átlagosan 0,1 kWórát fogyaszt óránként, egy szoba bevilágításához is nagyjából ugyan ennyi energiára van szükségünk. Laptopunk ennek felével is megelégszik. Egy hűtőszekrény pedig nagyjából 1,6 kWórát igényel naponta.

Forrás: tesla.com, tisztajovo.hu, sevaster1

 

Miért van ennyi függő és elmebeteg?

vasárnap, március 5th, 2017

Aki “fogyasztónak” tartja magát, az valójában nem más, mint egy hiszékeny, befolyásolható bolond. Persze nem az ő hibája… A reklámok a legprimitívebb érzelmeinkre hatva igyekeznek egyébként fontos szükségleteket (pl. biztonság, szabadság, boldogság) hozzákapcsolni túlárazott, haszontalan kacatokhoz és szolgáltatásokhoz (lásd: státuszszimbólum, shopping-függőség, stb.).

Miért van ennyi függő és elmebeteg? - ClimeNews

Aki magát fogyasztónak tartja, elhiszi a hazugságot, hogy a boldogságot a holmik adják meg (jelenleg az egyik cipőáruház plakátjain szinte szó szerint ez az üzenet olvasható). Pedig a valóságban ezt a természet, és az egészséges, szeretetteljes kapcsolatok biztosítják, amik ingyen vannak.

Nem csak a drog-, de alkohol-, cigaretta-, TV-, internet, evés-, sőt, shopping-függőség is létezik, sőt, sokkal elterjedtebbek, és épp olyan károsak. Ma már tudjuk, hogy a természeti népek körében sokkal alacsonyabb a függőségek és elmebetegségek előfordulási aránya, mert az ember a természettől távol megbolondul, szeretetteljes emberi kapcsolatok híján pedig függővé válik.[1][2] Csak ezt a profitorientált vállalatok nem reklámozzák, mert ha az emberek tudnák, akkor a tulajdonosoknak megcsappanna a bevétele, és így a hatalma. Persze nem feltétlenül kell ahhoz visszamennünk a kőkorszakba, hogy újra egészségesek és boldogok legyünk, csak kacatok gyűjtése helyett élőben kell érintkeznünk barátainkkal, családtagjainkkal, közösségünk tagjaival, és olyan sokat kell a természetben járnunk, amennyit csak tudunk.[3][4]

Megoldások: Mentális egészség ügyében segítenek a petíciók a parkokért, ugyanakkor az exponenciálisan terjedő automatizuáció fényében még jobb lehet az alapjövedelem/alapjuttatás bevezetése, mert akkor mindenki ott élhet, ahol szeretne, nem csak ott, ahol esetleg munkát talál.[5] Ha nem kötődne a városokhoz az a gondolat, hogy az ember ott talál munkát – és így megélhetést – akkor sokan elkezdenének menekülni onnan (valójában már most menekülnek; aki teheti, kertvárosokba költözik, hogy onnan járjanak be dolgozni). Ami a függőséget illeti, mi sem mutatja jobban annak szociális vonatkozását, mint hogy Portugáliában 10 évvel azután, hogy minden függőséget közegészségügyi problémává nyilvánítottak, és a drogfüggők számára klinikákat hoztak létre (ahol szerető környezetben segítik azokat, akik le akarnak szokni), felére csökkent a drogfüggők aránya.[6] Ezzel szemben az USA-ban szigorúan büntetik a droghasználatot, de így is egyre csak nő a drogfüggők aránya, mert egyre egyenlőtlenebb és embertelenebb az amerikai társadalom. Ez a tudomány diadala a tévhitek és elavult ideák fölött.

Sztella Nóra Kántor


Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.


A gazdasági növekedés egy átok!

vasárnap, március 5th, 2017

Hogyan lehet leállítani a növekedést? Alapvetően 3 módja van (születésszabályozás, fogyasztáscsökkentés, hatékonyságnövelés), de a leggyorsabb és leglátványosabb kétségkívül a fogyasztás tudatos csökkentése.

A gazdasági növekedés egy átok! - ClimeNews

Hogyan? Akárhogy reklámozzák a kacatokat és felesleges szolgáltatásokat, ne vegyük meg; fogyasszunk annyira keveset, amennyire csak lehet (vagy köttessük ki a TV-t). Sokan azt hiszik, akkor boldogtalanok leszünk, de ez csak egy hazugság, amit a reklámok ültettek el a fejünkben. Ma már tudjuk, hogy a boldogság nem a fogyasztásból, hanem a természetjárásból, és az egészséges, szeretetteljes emberi kapcsolatokból származik.[1][2][3]

Persze, mondanák mások, de ha nem vásárolom meg a státusz-szimbólumokat (pl. drága óra, kocsi, okostelefon, stb.), akkor lenéznek a munkatársak/szomszédok, vagy gyermekemet az iskolatársai. Fontos megérteni, hogy ezt a félelmet csak az egyenlőtlenség szüli, és sokkal jobban aggódunk emiatt, mint amennyire a többiek foglalkoznak vele (miközben maguk is azon aggódnak, hogy mások mit gondolnak róla – ironikus). A gyerekek persze inkább, mert még éretlenek, de gondoljunk arra, hogy amúgysem szeretnénk, hogy ilyen felszínes birkák legyenek gyermekünk barátai. Ha sokat olvas (érdeklődésének megfelelően) és sportol (hobbiszinten), akkor lesz igazán vonzó ember, nem pedig a „dísztárgyaitól”. Erre megtaníthatjuk őt, ő pedig az iskolatársait (vagy legalább a barátait). Sőt, egy szülői értekezleten is fölvethetjük, hogy ezt mindenki tanítsa meg gyermekének, hogy leálljon az osztályban/iskolában a “kütyüverseny”. Mindenkinek nyűg a sok státusz-kiadás.

Túlélésünk érdekében elengedhetetlen a gazdaság csökkenése, mivel már így is túlterheltük hazánk erőforrásait, amik emiatt fogynak (lásd: talajpusztulás, vízszennyezés, stb.).[4] És attól nem lesz több fa, víz, vagy talaj, hogy pénz áramlik zsebek között (eladósodott dolgozóktól semmittevő részvényesekhez). Aki szerint a recesszió a jólét, azaz a társadalmi mutatók romlását eredményezné, ne feledje, a javak megosztásának növelése bőven ellensúlyozza a termelés csökkenését. Ha társadalmunkban tudatosan megemeljük a megosztás arányát (lásd: szerszámkölcsönzők, autómegosztás), akkor még szűkülő gazdaság mellett is javulnának az életkörülmények.[5] A szociológiai kutatások rámutattak, hogy egy bizonyos szint fölött (amit hazánk már rég elért) a társadalmi mutatók szempontjából nem a GDP nagysága, hanem az egyenlőség mértéke számít. Más szóval, minél egyenlőtlenebb egy társadalom, annál több a mentális betegség, függőség, gyilkosság, stb.[6]

Sztella Nóra Kántor


Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.


Élet és halál valós időben

szerda, március 1st, 2017

Az élet és a halál közel valós időben történő megjelenítése izgalmas és nyomasztó is lehet egyben. 1950-ben  2,5 milliárd ember élt a Földön. Ma már több mint 7 milliárdan vagyunk és a közeljövőben (ha megérjük) az emberi faj létszáma eléri a 9 milliárdot.

Élet és halál valós időben - ClimeNewsBrad Lyon matematikus doktori fokozatához készítette ezt a szoftvert. Azt akarta, hogy ezek a számok vizuálisan is láthatóak legyenek az egész világra vonatkozóan. Ezt a sebességet látni kell mindenkinek és nem árt megérteni azokat a veszélyeket ami ezzel jár, még akkor is ha ez nyomasztó. Hiszen vak aki azt hiszi, hogy ami a déli határszakasz őrzésével és védelmével jár annak nem lesz meg a böjtje. A fejlettebb nyugati társadalmak teszetoszasága miatt a nem kívánt folyamatok elindultak. Stabilan elindult fölfelé az átlaghőmérséklet és pár éve elindult a népvándorlások sorozata, a migráns áradat is.

Rampasek László


Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.


A halálos betegségek esetén is jellemzően a tagadás az első reakció

vasárnap, február 19th, 2017

A halálos betegségek esetén is jellemzően a tagadás az első reakció - ClimeNews

Sokan azt hiszik, a klímaváltozás hatásait mi nem, maximum a következő generáció fogja megtapasztalni. Ám valójában már most érezzük a hatásait, hiszen a migrációs válság egyik legfontosabb oka nem más, mint a közel-keleti és afrikai országok elsivatagosodása (pl. Szíria, Eritrea).[1][2]

Most menekülnek ezekről a helyekről. Sokan pedig a jobb élet reményében Európába vágynak, még akkor is, ha megvetik az európaiakat. Ez egy szemléletes példa arra, hogy valaki megértse, a klímaváltozás nem a jövő problémája, hanem már a miénk is.

Aki ezzel nincs tisztában, sokszor azzal áltatja magát, hogy a klímaváltozás csak egy újabb alaptalan, de felkapott apokaliptikus vízió. A rendelkezésre álló adatok alapján azonban a klimatológusok már rég konszenzusra jutottak a klímaváltozást illetően, csak a laikus átlagember nem ismeri az adatokat, ill. nem érti a jelentőségüket.

A pszichológiai kutatások alapján már régóta tudjuk, hogy nagyon befolyásolja az embert a környezetében lévők véleménye és cselekedetei, mert félünk kilógni a sorból. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy ha már meggyőződtünk valamiről, és csak egy embert is látunk, aki aszerint cselekszik, akkor megjön a bátorságunk, és mi is merünk tenni.[3] Mutassunk hát példát, és indítsuk be a láncreakciót 😉

Ha fel is ismerték a problémát, sokaknak nehezére esik megváltoztatnia szokásait. Néhányan reménytelennek érzik az egészet, mert úgy vélik, még ha meg is változtatnák a szokásaikat, összességében nem érne sokat. Így aztán inkább hazudnak saját maguknak, és letagadják a probléma létezését, mert az könnyebbnek tűnik. A halálos betegségek esetén is jellemzően a tagadás az első reakció a páciens részéről. Itt az a könnyebbség, hogy

a klímaváltozás ellen igenis tehetünk, aminek a legfontosabb eszközei a kommunikáció, és a példamutatás.

Végül előfordulhat, hogy valaki egy olyan hitrendszert vagy gazdasági ideológiát tett magáévá, aminek tételei ellentmondanak a tényeknek, jelen esetben az ember okozta klímaváltozást, ill. annak káros hatásait igazoló bizonyítékokkal (pl. a piac önszabályzó mechanizmusa, és/vagy egy felsőbb hatalom úgyis megment minket), vagy filozófiája nem összeegyeztethető a szükséges lépések megtételével (pl. gazdasági liberalizmus, vagy világvége-várás). Mindig vannak ilyenek, de igazából nagyon kevés ember ennyire makacs, és szerencsére nem is kell mindenkit meggyőznünk (valójában elég 10%).[4] Egyszerűen hagyjuk őket, és figyelmünket fordítsuk az alacsonyan függő gyümölcsök felé 😉

Sztella Nóra Kántor

[1] http://www.theecologist.org/News/news_analysis/2871076/overgrazing_and_desertification_in_the_syrian_steppe_are_the_root_causes_of_war.html
[2] http://www.tesfanews.net/environmental-protection-in-nakfa-eritrea/
[3] http://www.simplypsychology.org/asch-conformity.html
[4] https://www.sciencedaily.com/releases/2011/07/110725190044.htm

Az autómárka, amely csak e-járműveket fog az USA-ban árulni

vasárnap, február 19th, 2017

A következő modellévtől már csak elektromos Smart modelleket árul majd Észak-Amerikában a Daimler.

Az autómárka, amely csak e-járműveket fog az USA-ban árulni - ClimeNews

A Frankfurter Allgemeine Zeitung német lap értesülése szerint a Daimler megszünteti a benzinmotoros Smart modellek értékesítését az Egyesült Államokban és Kanadában. A Daimler szóvivője a dpa hírügynökségnek megerősítette, hogy a Smart márkának kizárólag az elektromos modelljeit fogják értékesíteni Észak-Amerikában – írja az MTI.

Az Egyesült Államokban tavaly 16 százalékkal kevesebb, 6211 Smart gépkocsit értékesítettek, Kanadában pedig mindössze ezer autó kelt el. Az idén szeptemberben induló új modellévre a márkakereskedők már csak elektromos modellekre adhatnak le megrendelést.

Az elektromos autók részaránya Észak-Amerikában volt a legmagasabb a Smart eladásaiban – mutatott rá Annette Winkler, a Smart Automobile vezérigazgatója. Az Egyesült Államokban az eladott Smart gépkocsik egynegyede volt elektromos 2014-ben, Kanadában pedig a fele 2015-ben.

Forrás: napi.hu

Csak elektromos taxikkal számol a főváros a jövőben

péntek, február 17th, 2017

Elektromos taxiknak kialakított töltőállomást adtak át a budapesti Liszt Ferenc Repülőtéren. Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes itt mondta el, hogy az önkormányzat tervei szerint a jövőben csak elektromos autók kaphatnának taxiengedélyt. A mostani állomás kormányzati támogatás nélkül a Főtaxi zrt. telepítette.

Csak elektromos taxikkal számol a főváros a jövőben | Greenport - ClimeNews

A városvezetés fontosnak tekinti a környezetvédelmet a tömegközlekedésben is, ezért az elmúlt években a kötöttpályás közlekedés és a buszflotta fejlesztésében is jelentős eredményeket értek el. Az elektromos töltőállomások kialakítása pedig a P+R parkolók építésénél is fontos szempont – mondta el csütörtökön Szeneczey az átadón. A főpolgármester-helyettes szerint Budapest a környezetbarát közlekedés terén hamarosan utolérheti a nyugati nagyvárosokat.

Ebben fontos szerepe lehet, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériummal kötött megállapodás értelmében a következő 2-3 évben ezernél is több állomásból álló töltőhálózat épülhet a fővárosban. Az önkormányzat pedig olyan szabályozási rendszert alakít ki, amely segíti az elektromos járművek terjedését. Szeneczey szerint az elmúlt hetek szmogriadói erősítik azt, hogy erre szükség is van.

Csak elektromos taxikkal számol a főváros a jövőben | Greenport - ClimeNews A reptér 2015-ben indította el környezetvédelmi programját, melynek kiemelt területe a környezetbarát közlekedés támogatása – mondta el Szarvas Gábor a Budapest Airport környezetvédelmi és közkapcsolati igazgatója. Szarvas szerint az idei budapesti vizes vb és más sport- és kulturális rendezvényeknek köszönhetően idén is megdőlhet a Liszt Ferenc Repülőtér utasforgalmi rekordja: a növekvő igényeket csak további fejlesztésekkel lehet kielégíteni, ezért hamarosan újabb töltőállomásokat adnak át. Az elektromos mobilitás fejlesztése a repülőtér 50 milliárd forintos modernizációs programjának fontos részét képezi – közölte.

Nemcsak a fővárosban fejlődik az elektromos töltőállomás infrastruktúra:  a 15 ezer főnél népesebb települések összesen 1,25 milliárd forintot kaphatnak töltőállomások telepítésére és támogatásra számíthatnak az elektromos gépjárművek vásárlói is – mondta el Dávid Alíz, a Jedlik Ányos Klaszter ügyvezető igazgatója. Dávid szerint fontos, hogy több a mostanihoz hasonló, kormányzati támogatás nélkül megvalósuló fejlesztésre van szükség, hogy az elektromos autózás elterjedjen.

Forrás: napi.hu

 

9 dolog, amit te is megtehetsz a klímaváltozás ellen

hétfő, február 13th, 2017

Bár a legtöbben – így vannak ezzel még az amerikaiak is – hisznek a klímaváltozásban, ha tenni kell valamit ellene, leginkább másoktól várják a megoldást – főleg a kormánytól. Az amerikai Forbes kilenc olyan lépést szedett össze, ami nekünk apróság, a Földnek viszont hatalmas dolog.

9 dolog, amit te is megtehetsz a klímaváltozás ellen - ClimeNews

Tömegközlekedés, ipar és energetika – néha tehetetlennek érezzük magunkat ezekkel szemben, hogyan tudnánk megváltoztatni ezeket a szektorokat pont mi? Milyen jó lenne, ha lenne valami hatalmas, külső erő, ami egyszerre elintézne mindent helyettünk. Ha velük szemben tehetetlennek is érezzük magunkat, miért kéne úgy élnünk, mintha a személyes, hosszútávú céljainkra nem lehetnénk hatással?

A döntéshozók lehet, hogy nem hallgatnak a tiltakozásokra vagy ügyet sem vetnek a környezetvédő csoportok aggodalmára – de mi akkor is dönthetünk úgy, hogy pénzünkből nem juttatunk olyan cégekhez, amelyek döntően hozzájárulnak a környezetszennyezéshez. Ki kell venni a zsebükből pár ezer forintot!

Íme, kilenc dolog, ami a személyes életünket tekintve apróság, miközben a jövőnk szempontjából hatalmas lépés.

  1. Itt az ideje váltani – legyünk vegetáriánusok! Sőt, még jobb, ha vegánok! Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásából az állattenyésztés a FAO kimutatása szerint stabilan 18%-kal veszi ki a részét, de a WorldWatch kutató szerint ebből az eredményből sok komponens hiányzik, ők úgy vélik, az éves kibocsátásból a nagyüzemi, ipari állattartás 51%-kal részesül. Ez a brutális adat azt is jelenti, hogy ha a káros kibocsátástól sikerülne megtisztítani a közlekedést, az ipart és az energetikát, akkor is csak a munkánk kevesebb mint felét végeztük el, hiszen ott van még a hús- és tejfogyasztás. Akkor már egyszerűbb azzal kezdeni, hogy lemondunk ezekről, nem? Ez persze hatalmas változás és nem könnyű. Első lépésnek elegendő, ha kipróbáljuk, milyen vegának vagy vegánnak lenni egy napig vagy egy hétig. (Ahogy erre nagyinterjúnkban Antal Miklós kutató is felhívta a figyelmet, régebben egyáltalán nem volt elterjedt a mindennapi húsfogyasztás, az emberek többsége hetente csak egyszer evett húst – Magyarországon is).

    Ne legyenek illúzióink, ez továbbra is a legfontosabb lépés, amit valaki egymaga a klímaváltozás ellen tehet.

  2. Egyél organikus ételt, amikor csak tudsz! Ez persze nem mindig könnyű, de a természetesen termelt élelmiszerekhez nem használják az olajfinomítás egyik melléktermékét: a műtrágyát. Az ember nem is gondolná, hogy amikor egy hagyományos almát vesz, azzal az olaj- és vegyipart is támogatja. Pedig így van. Bár vannak arról kutatások, hogy az organikus élelmiszerek egészségesebbek is, az eredmények egyelőre nem meggyőzőek minden kutató szerint – a Föld védelme azonban mindenképpen mellettük szól.
  3. Ha lehet, vegyél helyit! Nemcsak “hazafiságból” érdemes helyi árut venni, az áruszállítás visszafogása fontos lépés a klímaváltozás elleni harcban. A legjobb egy helyi biokertészet!A magyar gasztronómiában is egyre fontosabb és trendibb helyi termelőktől beszerezni az alapanyagokat – szerencsére (a trendiség is fontos, mert azt jelenti, eladható). Ehhez a kezdeményezéshez komoly csúcséttermek csatlakoztak az elmúlt években Magyarországon. A gasztróértéke mellett a Föld is boldogabb hely lett ettől.
  4. Éljen csak ebben a klímában! A klimatizált lakásunkból beülünk a klimatizált autónkba, hogy megérkezzünk a klimatizált irodánkba – talán egész évben 70 fok meleg van odakint? Természetesen szükségünk van klímára, ha a hőmérsékleti körülmények extrémek – fagypont alatti vagy éppen 40 fokos a forróság. Amúgy nyugodtan “használhatjuk” azt a klímát (értsd: éghajlatot), ami az emberi élet kialakulását is lehetővé tette. A klímaberendezések rengeteg – nem tiszta – energiát fogyasztanak, csak akkor használd őket, ha tényleg indokolt!
  5. A szárítógép nagyon veszélyes! Ha az ember kiteregeti a ruháit mosás után, ahelyett, hogy bedobná azokat a szárítógépbe, a világgazdaság máris kevesebb fosszilis üzemanyagot használt fel. Egyrészt, kevesebb energia, ha nem kapcsolunk be egy újabb gépet mosás után, másrészt, az így szárított ruhák jellemzően tovább bírják. Vagyis kevesebbszer kell majd ruhát vennünk, mert a régi elhasználódott – és emiatt kevesebb illegálisan fűtőolajat használó ázsiai teherszállító hajó fut majd ki a kikötőből új textiláruval.
  6. Használd a lábad! Ha üzemanyagot vásárolunk az autónkba, gazdasági döntést hozunk, igyekszünk gyakorlatiasan dönteni. Ugyanilyen döntés lehet, hogyha autó helyett inkább biciklit használunk, vagy gyalogolunk. Ahol több a biciklis, ott előbb-utóbb kiépül a megfelelő infrastruktúra is – vagyis még könnyebb lesz a bicajra szavazni az autóval szemben (Budapest is milyen jó példa erre). Ahol több a gyalogos, ott előbb-utúbb úgy alakítják a szabályokat és a közlekedést, hogy az nekik kedvezzen – ez így logikus, hiszen többen vannak. (Figyelhetünk arra is, hogy mikor és hol van forgalomszámlálás, hogy meggyorsítsuk ezt a folyamatot.) Az európai nagyvárosokban is elindult egy folyamat: Madridtól Párizsig egyre több városvezető dönt úgy, hogy a városközpontból kitiltja az autókat, vagy minimalizálja a forgalmat. (Budapest erre viszont nem jó példa, a dugódíj bevezetése is lekerült egyelőre a napirendről, miközben egyre többször kell szmogriadót elrendelni.)
  7. A gyerek ne legyen kifogás! A szülők sajnos gyakran védekeznek azzal, hogy “gyerekem van, ezért veszek húst”, vagy “vannak gyermekeim, ezért kell autóval mennünk”.

    Ez nagyjából olyan, mintha azt mondanák: “gyerekeim vannak, ezért meg kell semmisítenem a jövőjüket”.

    Kutatások szerint egy-egy gyerek meghatszorozza a szülők karbonlábnyomát. Itt az idő kis vegetáriánusokat nevelni, akik klímaberendezés nélkül is kibírják valahol, ahova gyalog mennek el – hasznos képességek ezek ahhoz, hogy valaki túlélje a 21. századot.

  8. Hasznosítsd te újra! A recycle címke már azelőtt divatba jött, mielőtt tudtuk volna, a klímaváltozás milyen nagy probléma. Az egymásba érő nyilak egy dezodor csomagolásán sok mindenkit megnyugtatnak, pedig az ilyen újrahasznosítható termékek szállítása és feldolgozása komoly káros kibocsátással jár. Persze ez még mindig kevesebb problémát okoz, mint a semmiből előállítani valami újat – de a legtisztább, ha házilag hasznosítjuk újra, azt amink van – vagy meg sem vesszük, amire nincs szükségünk.
  9. Ellensúlyozzuk a széndioxid-kibocsátásunkat! Ha fentieket mind betartottuk, legyünk felelősök másokért is – és tegyünk az elkerülhetetlen kibocsátás csökkentésért, míg az egész társadalom nem követ minket. Egyrészt, hosszabb utazásoknál kiszámolhatjuk, mekkora is a káros-anyagkibocsátásunk. Vannak erre kiváló kalkulátorok, néhány adat megadása után össze tudunk hasonlítani több opciót is. A környezetre kevésbé káros utazási módok sokszor kényelmetlenebbek vagy valamivel drágábbak – de a hosszú távú célhoz képest ezek bevállalható dolgok. Persze mi is tudjuk, sok magyar családnak a nyaralás is gond, de azt is látjuk, hogy sokan Magyarországon is megengedhetik maguknak, hogy kicsit többet áldozzanak egy-egy utazásra, ha az kevésbé szennyező. Minél több utasnak lesz ez fontos szempont, annál jobban odafigyelnek majd rá az ágazat szereplői is – rengeteg példát látunk arra, a zöld gondolkodás hogyan épül be az egyes szektorok üzleti modelljeibe. Ne higgyük, hogy épp a közlekedés marad majd ki ebből – a holland vonatok év eleje óta például csak szélenergiából nyert árammal futnak. A kibocsátásunkat úgy is ellensúlyozhatjuk, ha olyan cégek termékeit vagy szolgáltatásait vásároljuk, akikről tudjuk, hogy a környezet fontos számukra. Nem kell hosszasan keresni őket, az ENSZ minősíti és egy helyen össze is gyűjti ezeket nekünk.

Forrás: Forbes

Szélenergia hajtja a holland vonatokat

vasárnap, február 12th, 2017

A világon elsőként kizárólag szélenergiából nyert árammal közlekednek a holland vonatok újév óta, írja az MTI.

Szélenergia hajtja a holland vonatokat - ClimeNews

A naponta 5500 járatot működtető NS holland vasúttársaság keddi bejelentése szerint az Eneco energiavállalkozással két éve írt alá egy tíz évre szóló szerződést, melyben a szélenergiára való teljes átállás határidejét 2018 elejére határozták meg.

Tervünket egy évvel korábban valósítottuk meg, mondta Ton Boon, az NS szóvivője. Következő céljuk az, hogy 2020-ig egyharmadával csökkentsék az egy utaskilométerre eső energiafelhasználást. Az NS vonatai naponta hatszázezer utast szállítanak.

Az Eneco és a vasúttársaság szerint egy szélkerék egyórányi teljesítményéből származó energia felhasználásával egy vonat 200 kilométert képes megtenni.

 

100% megújuló termelés – ilyen is van

péntek, február 10th, 2017

100% megújuló termelés – ilyen is van - ClimeNews
Sok szó esik arról, hogy a cégeknek, nagyvállalatoknak milyen fontos szerepe van a fenntartható fejlődés felé való haladásban. Vannak cégek, amelyek bizonyítják, hogy nem álom teljes mértékben megújuló forrásokból működtetni akár egy nagyvállalatot sem.

38-ra nőtt azoknak a nagyvállalatoknak a száma, amelyek kijelentették, hogy energiaszükségletüket teljes mértékben megújuló forrásokból kívánják előteremteni.

A The Climate Group és a Carbon Disclosure Project által létrehozott RE100 szövetség eredetileg 12 taggal indult New Yorkban, 2014-ben. Az, hogy a csatlakozók a kitűzött célt mikorra készek elérni, cégenként változó.

Kik?

Alstria, Autodesk, Aviva, British Telecom Group, Commerzbank, DSM, Elion Resources Group, Formula E, Givaudan, Goldman Sachs, H&M, IKEA Group, Infosys, J. Safra Sarasin, Johnson & Johnson, Kingspan, KPN, Land Securities, Marks & Spencer, Mars Incorporated, Nestlé, Nike, Inc., Philips, Procter & Gamble, Proximus, RELX Group, Salesforce, SAP, SGS, Starbucks, Steelcase, Swiss RE, UBS, Unilever, Vaisala, Voya Financial, Walmart, YOOX Group.

Mikor?

Már elérte: Marks & Spencer (egyes országokban), SAP
2020    Ikea (ma 70%), UBS, Goldman Sachs, British Telecom Group, Unilever (40%)
2025    Aviva, Nike
2050    Johnson & Johnson

Forrás: Piac&Profit

Nem az Apple a legzöldebb

szerda, február 8th, 2017

A világsajtó beharangozta, hogy az Apple lett a legzöldebb cég a Greenpeace szerint. De egy futó ránézés a szervezet környezetbarát vállalatokat rangsoroló listájára is elég arra, hogy lássuk: 9 vállalatnak sikerült legalább négy szempontból is “A” osztályzatot kapnia. De amelyik 100%-ban megújulókból működik és 5 jeles osztályzattal büszkélkedhet, az nem az Apple, hanem a Switch. Alaposan leszerepelt az összesítésben viszont a Netflix.

Az elemzés csak az energiafogyasztásra és -előállításra terjed ki. De egy technológiai eszközöket előállító vállalatnak oly sok minden más is beletartozik az ökolábnyomába (az anyagbeszerzése, a konfliktus ásványok jelenléte a termékeikben, a logisztikájának emissziója, stb.) Ezért a legzöldebbnek beállítani az Apple-t csúsztatás. Másrészt az Apple négy kategóriában kapott jeles osztályzatot (A-t), egy kategóriában (B-t). A Switch, mely adatközpontokat működtet, viszont színjelesre vizsgázott, mind az öt témában A-t érdemelt ki. A Switch ráadásul 100%-ban megújulókból dolgozik. Akkor hát miért az Apple lenne a legzöldebb?!

Valójában arról lehet szó, hogy a Greenpeace márkatudatosan külön listába szedte a világmárkákat. Máskülönben miért nem összesíti az összes tech-céget is legalább egy felsorolásban? Íme a “fő” lista:

Nem az Apple a legzöldebb - ClimeNews

Ha a sajtó ebből akar szemezgetni, akkor nyugodtan megtalálja a húzóneveket, ami növeli az esélyeit, hogy a hír kiemelt helyet kap a neten és figyelemben részesül.

Külön kategóriákban szerepeltette a Greenpeace az adatközpontokat több helyszínen üzemeltető cégeket (colocation & content delivery companies), mintha ezek lennének kizárólag a felhő és a net letéteményesei. De ez az elkülönítés azért is érthetetlen, mert a Facebook, a Google és Apple éppúgy építettek, birtokolnak és üzemeltetnek szerverközpontokat (data centers), tehát ők is az internet infrastrukturális gerincét alkotják. Ők viszont az első listában kaptak helyet. Aminek nincs kategóriája (csak az, hogy “company”)..
Hogy még zavarosabb legyen a szétválasztás logikája, a content delivery cégek listáján ott van például az Acer is, holott az szintén gyárt technológiai eszközöket, tehát nyugodtan szerepelhetne az Apple-t feltüntető első listában. Nem szerepel.

Nem az Apple a legzöldebb - ClimeNews | Forrás: Greenpeace
Külön listába került a video streaming, valamint a video/audio streaming terén egyaránt aktív cégek. Külön listázták a keresőmotorokat, a csetappeket, a közösségi média és az e-kereskedelem platformjai, valamint a blogokat. A jelentést és benne az összes listát itt olvashatja pdf-ben.
A felelős vállalatoké a jövő
Növekszik a társadalmi és gazdasági fejlődésért stratégiai megoldásokat megvalósító közép-európai vállalatok száma és egy 2017-ben életbe lépő EU-s előírás szerint a nem pénzügyi és diverzitási jelentések súlya is – derül ki a Deloitte közép-európai CSR-vezetők körében végzett felméréséből.

10 márka vezet

Ha tehát az összes cégkategóriát egybevetjük, 12 márka vezet: Switch (kitűnő, 5 db A) és ezt követi 4 db A-t tartalmazó teljesítménnyel az Apple, a Google, a Facebook (mint cég), a YouTube, az iTunes, az iMessage, a WhatsApp, a Google.com, az Instagram.com, a Blogger.com, és a Facebook.com (mint honlap). Vagyis 10 az a 12, mert a Facebook és a Facebook.com, vagy a Google és a Google.com egy márkának tekinthető.

A cégek száma azért ennél kisebb, mert itt is vannak átfedések: a Google.com, a YouTube és a Google egy vállalatbirodalom része, az Apple-höz tartozik az iTunes és az iMessage, a Facebook tulajdona a WhatsApp és az Instagram.

De még ebben az élmezőnyben is nagyok a különbségek a megújulók arányát illetően. A Google.com/YouTube 39 %-ban még atom- és fosszilis energiára hagyatkozik, a Whatsapp 31%-ban, az iTunes/iMessage csak 14%-ban működik szennyező energiából.

Zöld alma

Az Apple menedzsmentje 2012-ben határozta el, hogy a jövőben 100%-ban megújuló energiákból fogják fedezni a cég áramfogyasztását. A Greenpeace összesítése szerint azonban még -kis részben ugyan- használnak fosszilis energiahordozókat (5 % szén, 5 % atomenergia, 4 % földgáz). Jelenleg építik az Apple új központját, ez a komplexum már nem fog fosszilis energiákat használni, mert körülbelül 65 000 négyzetméternyi napkollektorral lesz felszerelve.

Vállalati vállalások: itthon hiánycikk
A Párizsi Éghajlatvédelmi Csúcstalálkozón a kormányzati éghajlatvédelmi felelősség mellett a vállalatok elkötelezettsége is előtérbe került. A WWF Magyarország azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar nagyvállalatok közül mindössze hat rendelkezik éghajlatvédelmi céllal, és csak két vállalatnak van kibocsátás-csökkentési stratégiája! (Erről korábban ebben a cikkben írtunk a szerk.: Amikor nagy ívben tesznek környezetvédelemre

Az Apple Lisa Jacksont szerződtette néhány éve a zöld kezdeményezései vezetőjének. Jackson annak a Környezetvédelmi Hatóságnak (EPA) volt a feje, melynek hatáskörét éppen most kezdte meg lefarigcsálni Donald Trump. A Greenpeace jelentése szerint az Apple felelősségvállalása katalizálta a vállalati szektort, s utat mutatott más nagyvállalatoknak, hogy kövessék a zöldülés és a dekarbonizáció felé vezető úton. Elsősorban más IT-cégeket inspirált arra, hogy szerverközpontjaik irdatlan nagy energiaigényét megújuló energiákkal elégítsék ki.

A Greenpeace 2009 óta méri és elemzi az IT-cégek energiatermelését és -fogyasztását, s olyan kategóriákban osztályozza, mint az energia átláthatóság, megújuló energiák iránti elkötelezettség, energiahatékonyság, környezeti teher enyhítése, megújuló energia beszerzése vagy “pártfogás” (vagyis a megújulók társadalmi renoméjának és piaci térnyerésének segítése). Az Apple azonban nem erős a megújuló energiák népszerűsítésében és jogi, közéleti, politikai védelmében. Érdekes módon a Facebook szintén az advocacy terén gyengélkedik (ott kapta az egyetlen B besorolást), míg a Google az energiatranszparenciában. Az Apple így 83%-os eredményt ért el a tiszta energia indexben, a Google 56 %-ot, a Facebook 67 %-ot.

Internet & felhő: energiafaló óriás

Az adatközpontok üzemeltetése óriási energiát igényel, jelenleg a globális áramfogyasztás 7%-át emészti fel az IT-szektor. Mivel ma már egyre több dolgot tárolunk és menedzselünk a felhőben és azon keresztül, s a Dolgok Internete is ezt a trendet erősíti majd, becslések szerint 2020-ra -vagyis alig 3 éven belül- megháromszorozódik az információs technológiák energiaigénye (azaz évente megduplázódik!) A Greenpeace szerint az Apple és a Google jár élen abban, hogy növekvő energiakapacitásait nagy mértékben igyekszik egyre több megújulóval lefedni. Az Apple, a Google és a Facebook csatlakoztak a RE100 csoporthoz, melynek keretében a világ legnagyobb vállalatai igyekeznek átállni a megújulókra. Ebben nem kis része van a Greenpeace okos, évek óta tartó kampányának.

100% megújuló termelés – ilyen is van
Sok szó esik arról, hogy a cégeknek, nagyvállalatoknak milyen fontos szerepe van a fenntartható fejlődés felé való haladásban. Vannak cégek, amelyek bizonyítják, hogy nem álom teljes mértékben megújuló forrásokból működtetni akár egy nagyvállalatot sem. /Kik? –Alstria, Autodesk, Aviva, British Telecom Group, Commerzbank, DSM, Elion Resources Group, Formula E, Givaudan, Goldman Sachs, H&M, IKEA Group, Infosys, J. Safra Sarasin, Johnson & Johnson, Kingspan, KPN, Land Securities, Marks & Spencer, Mars Incorporated, Nestlé, Nike, Inc., Philips, Procter & Gamble, Proximus, RELX Group, Salesforce, SAP, SGS, Starbucks, Steelcase, Swiss RE, UBS, Unilever, Vaisala, Voya Financial, Walmart, YOOX Group.
Mikor? Már elérte: Marks & Spencer (egyes országokban), SAP | 2020    Ikea (ma 70%), UBS, Goldman Sachs, British Telecom Group, Unilever (40%) | 2025    Aviva, Nike | 2050    Johnson & Johnson
A Ki nyeri a versenyt a Zöld Internet megépítésében címet viselő jelentést a Greenpeace minden évben arra használja, hogy felkeltse a közvélemény tudatosságát annak fontosságáról, az energiafaló internetet zöld alapokra kell helyezni. Az nem zabálhat fosszilis energiákat. A felmérés korábbi éves jelentései olvastán sok fogyasztó sürgette főleg a Facebookot és a Google-t, hogy növelje a megújulók arányát az energiamixében.

Nem is akar zöldülni a Netflix?

A Netflix meghökkentő módon alulteljesít a mezőnyben, ami globális jelenlétét és hatalmas adatforgalmát tekintve rendkívül szomorú tény. Az észak-amerikai interneten áramló adatmennyiségnek a harmadáért(!) a Netflix felelős. A cég eddig nem jelentett be konkrét célkitűzést, hogy X éven belül energiafogyasztása hány százalékát szeretné megújulókkal megoldani. Az is elmarasztaló a Netflixre nézve, hogy a többi streaminggel (is) foglalkozó cégektől eltérően nem tesz közzé adatokat a cég globális ÜHG-emissziójáról, adatforgalmáról vagy arról, hogy milyen energiamixet használ, s abban mennyi a megújuló. A Greenpeace nagy kockázati tényezőnek tartja továbbá, hogy a feljövőben lévő ázsiai IT-cégek nem kapnak elegendő hozzáférést a megújulókhoz a monopolhelyzetben lévő energiaszolgáltatóktól.

Forrás: Piac&Profit

Brutális videót tett közzé a NASA! Mindenkit sokkolt, aki eddig megnézte!

szerda, február 8th, 2017

A NASA közzétett egy videót az északi-sarki jégpáncél olvadásáról, amelyen gyorsított felvételen követhetjük nyomon a folyamatot 1984 és 2016 között.

Brutális videót tett közzé a NASA! Mindenkit sokkolt, aki eddig megnézte! - ClimeNews

A jég olvadása 1984 óta erőteljesen felgyorsult a globális felmelegedés következtében.
A jég olvadása következtében nemcsak a jegesmedvék és más állatfajok kerülhetnek a kihalás szélére: az ott élő embereket is hátrányosan érinti a folyamat, valamint a jégtakaró eltűnése komoly hatással lesz a Föld klímájára is.


Forrás: Legfrisseb infó | NASA

Márciustól – szeptemberig:

A Tesla egy egész szigetet lát el napenergiával

hétfő, február 6th, 2017

A Tesla november közepén hivatalosan is megvette a SolarCityt, mely ma már egy egész szigetet s annak 600 lakosát látja el napenergiával. A cég másutt is hasonló projekteket indít.

A Ta’u nevű sziget Amerikai Szamoán található, az USA nyugati partjától 6400 kilométerre. Itt üzemeltet a Tesla 1,4 megawattos szolárenergia-kapacitást. A “mikrohálózat” 5328 napkollektorból áll. Az ezek által begyűjtött energiát 60 darab 52 MWh-s Tesla Powerpack tárolja, ezért már mindössze 7 órányi napsütéssel teljesen feltöltődik a rendszer.

A Tesla egy egész szigetet lát el napenergiával - ClimeNewsA Tesla Powerpack a cég nemrég piacra dobott akkuja, amitől Elon Musk, a Tesla feje a megújuló energia terjedésének felgyorsulását várja, mivel az eszköz demokratizálja a hozzáférést a napenergiához és az elosztást is: az akkumulátor napközben felszívja a napsugarakból az energiát, este pedig tárolja. Ez utóbbi számít legnagyobb piaci előnyének a többi szoláreszközzel szemben. És ott van még a Tesla/SolarCity tarsolyában a Powerwall 2 nevű akku, mely házi alkalmazásra lett kitalálva. A háztetőn vagy a kertben lévő napkollektorokkal begyűjtött energiát tárolja a háztartási eszközök ellátására.

A projekt az amerikai belügyminisztérium (DoI), a környezetvédelmi hivatal (EPA) és az American Samoa Economic Development Authority együttműködésével jött létre. A beruházás kivitelezése egy évbe telt. A szigeten korábban dízelmeghajtású generátorokkal voltak kénytelen előállítani a villamos energiát, s amikor viharos időszak köszöntött a régióra, a helyiek egy ízben 2 hónapig sem tudtak kimozdulni a szigetről, hogy behozzák a megélhetésükhöz szükséges üzemanyagot. A Tesla 2 milliárd dollárért vette meg a SolarCity-t. Musk mindkettőben tulajdonos volt már korábban is.

A Tesla és a SolarCity már a cégegyesülés előtt eldöntötte, hogy Powerpackekkel látja el az egyik hawaii szigetet: Kaua’i-n 12 MW kapacitású szolárfarm létesül. Szeptemberben a Tesla nyerte meg a pályázatot, hogy napenergiával lássa el a Southern California Edison cég Mira Loma alállomását. Ez a 20 MW kapacitású bázis lesz a világ legnagyobb lítium-ion-akkumulátoros telephelye.

Forrás: SolarCity blog

Soros az Arab-félszigeten is nyomul
Hiába favorizálja Trump a fosszilis iparágakat, a progresszívabb milliárdosok zöld energiákba fektetnek. Soros, Gates, Zuckerberg, Branson, Al-valid herceg és az aliBabás Jack Ma megújuló energiás vállalkozásokba invesztál. Az innovációt szeretnék elősegíteni.

Írország lehet az első ország, ami nem fektet többé fosszilis energiába

péntek, február 3rd, 2017

Írország lehet az első ország a világon, ahol az állam nem fektet többé fosszilis energiahordozókba – írja az Independent. Az ír parlament pénteken megszavazott egy új törvényt, amelynek hatályba lépése után az ország befektetési alapja nem rakhat pénzt olyan projektekbe, amelyekben olajat, gázt vagy szenet használnak fel.

Írország lehet az első ország, ami nem fektet többé fosszilis energiába - ClimeNews

Az országgyűlés 90-53 szavazati aránnyal fogadta el az energetikai megújulást célzó javaslatot, ami a 8 milliárd euróval gazdálkodó stratégiai befektetési alap működését szabályozza: az alap portfóliójából a jövőben kidobálják az összes fosszilis projektet.

Thomas Pringle, a javaslat beterjesztője szerint az etikus befektetés fontos jelzés a nagyvállalatok felé, amelyek folyamatosan lobbiznak a politikusoknál, manipulálni és hitelteleníteni akarják a klímakutatások eredményeit.

A törvény a szavazás után az alsóházból a bizottságok elé kerül, ezután véglegesíthetik. Mivel szinte minden nagy politikai párt támogatja, a jelentések szerint nem lehet gond a végleges elfogadásával sem.

Más országban eddig nem került sor ilyen drasztikus döntésre a fosszilis energiahordozókkal szemben, az eddigi legmarkánsabb kiállás egy norvég nyugdíjalap részéről jött, amely 2015-ben döntött befektetéseinek megtisztításáról a szénalapú energiahordozóktól.

Forrás: Index

Olajcégekbe önti a pénzt az unió

kedd, január 17th, 2017

Az EBRD-vel ellentétben az EKB oda fektet, ahova akar. Szennyező iparágakba is. De ez sem derült volna ki, ha egy aktivista szervezet nem követel adatokat az uniós mennyiségi lazításról. Ugyanis a quantative easing program részeként vásárol az EKB céges kötvényeket az olajiparban.

Olajcégekbe önti a pénzt az unió - ClimeNewsA mennyiségi lazítást (quantitative easing, vagyis QE) az amerikai pénzügyminisztérium és jegybank szerepét betöltő FED találta ki a 2008-as válság idején. Pénzt nyomtatott, abból pedig államkötvényeket vásárolt, így öntve likviditást a bankszektorba és élénkítve a gazdaságot. Az EKB 2014-ben döntötte el, hogy átveszi ezt a metódust. Az EKB céges kötvényeket és államkötvényeket is vásárol. Havi 60 milliárd eurós ráfordítással kezdték a programot, aztán felturbózták havi 80 milliárdra. Most ismét visszaveszik 60-ra. A program várhatóan 2017 végéig is eltart, holott korábban arról szóltak a tervek, hogy márciusban véget ér. Az EKB eddig 46 milliárd eurót fektetett céges kötvényekbe a programrészeként. Elemzők szerint ez az összeg 2017 szeptemberére 125 milliárdra nőhet.

A Corporate Europe Observatory (CEO) nevű aktivistacsoport kampányba kezdett, hogy kikényszerítse az adatközlést az EKB-től: vajon mire is fordítja a QE-pénzeket? A bank belső biztonsági azonosítási számait (ISIN) sikerült megszerezniük, melyből ki lehet következtetni, milyen eszközöket vásárol a bank. A CEO állítása szerint a bank 11 alkalommal vásárolt Shell-kötvényeket, 16 alkalommal Eni-kötvényeket (ez olasz olajcég), 7 ízben Totalt, hatszor Repsol és szintén hatszor OMV-t. Ugyanakkor Brüsszel közismerten azt vállalta, hogy az EU az évszázad közepére 80 százalékkal csökkenti üvegházgáz-emisszióját.

A zöldben van az igazi pénz
A világ legnagyobb befektetési alapja, az 5000 milliárd dollárnyi eszközt kezelő BlackRock szerint többé senki sem hunyhat szemet az éghajlatváltozás pénzpiacokra és céges vagyonokra gyakorolt hatása felett.

Az Olaszországban az ebből a forrásból szerzett eszközök 68 szalékát teszik ki az Eni kötvényei, Spanyolországban 53 százalékot a Repsol kötvényei. Ezek nem elhanyagolható összegek. Az EKB azért teheti ezt meg, mert nem kötelezik az EU tágabb politikai céljainak követésére. Az EBRD-t viszont igen. az nem fektethet a szennyező iparágakba. Az EKB azt közölte, hogy nem árulhatja a kötvényvásárlások összegét, mert azzal torzítaná a piaci viszonyokat. Banki bennfentesek megerősítették a The Guardian brit napilapnak, hogy a vásárlásokat rögzítő ISIN-kódok valósak. Az egyik neve elhallgatását kérő forrás azt mondta, az EKB-nál a monetáris politika a fontos. Vagyis az ökológiai hatással nem számolnak.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD) és az Európai Fejlesztési Banktól (EIB) eltérően az EKB-nek nem kell harmonizálnia tevékenységét az EU tágabb politikai célkitűzéseivel – beleértve az energiapolitikai, környezetvédelmi és klímapolitikai célokat. Ha az EU zéró kibocsátású gazdaságot akar létrehozni, és csatlakozott a párizsi klímaegyezményhez, akkor miért lóg ki ebből a szisztémából az EKB? „2016-ban már nem elfogadható, hogy olyan monetáris politika van érvényben, ami nem illeszkedik hosszú távú politikai célkitűzésekhez” – fogalmazott Simon Zadek, az ENSZ Környezetvédelmi Szervezete (UNEP) fenntartható pénzügyi rendszert vizsgáló csoportjának társigazgatója.

Az EKB a céges kötvényvásárlásokat az eurózónában működő nemzeti jegybankokon keresztül végzi, pontosabban ezek kötvényvásárlásait koordinálja. A vásárlásokat gyakran a nemzeti prioritások határozzák meg. A német Bundesbank például előszeretettel vesz értékpapírokat az autóipar szereplőitől (Daimler és BMW: 15-15 alkalommal, Volkswagen: 7 ízben). Az EKB az észt Eesti Energiába is fektetett, amelynek érdekeltségei vannak észak-amerikai olajhomok-kitermelésben utazó cégekben, sőt szerencsejátékban is érdekelt, mert az osztrák kaszinóóriásban, a Novomaticban is vannak részvényei.

A zöldülés a nyereséget növeli
Nyereségesebbek a zöld cégek. A vállalkozás gazdasági lábnyoma és ökológiai lábnyoma között szoros az összefüggés. Azok a cégek, amelyek visszafogják, sőt beszüntetik az erőforrások környezetszennyező pazarlását, nagy pénzeket spórolnak meg.

Forrás: Piac&Profit