JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.

Archive for the ‘Felelőtlen vállalatok’ Category

Elterjedhet a világban a dízelautók kitiltása a nagyvárosokból

kedd, augusztus 8th, 2017

Az elektromos autók kerülhetnek ki győztesek a dízelautóbotrányból. Amióta a Volkswagen 2015 szeptemberében beismerte, hogy csalt a kibocsátási teszteken, hirtelen megnőtt a társadalmi tudatosság a dízelautók nitrogénoxid-emissziója körül, ami légúti megbetegedéseket okozhat. Több világvárosban is terveznek a münchenihez és a stuttgartihoz hasonló tilalmat.

Nem tett rosszat a fenntarthatóság ügyének, hogy a közvélemény és a jogalkotók megorroltak a dízel autókra, miután kiderült, hogy a Volkswagen Amerikában és Európában is csalt az üvegházgáz-emisszióval a dízelautók motorjainak tesztjein.

A legújabb közvéleménykutatások szerint a német társadalom 57%-a kitiltaná a dízeljárműveket a nagy forgalmú városrészekből. München a kevésbé korszerű dízelautókat tiltja ki, július végén pedig a stuttgarti bíróság is jóváhagyta a városon belül az ilyen irányú tilalmat. A dolog szimbolikus értékű is, hiszen München a BMW, Stuttgart pedig a Porsche és a Mercedes-Benz otthona.

Stuttgartban a DUH környezetvédelmi csoport indított pert a városi levegő javítására 2015-ben, a Volkswagen-botrány kipattanása után 2 hónappal. A bíróság most e szervezet tilalmi kérelmének adott helyet: 2018 januárjától azokon a napokon nem járhatnak dízeljárművek a városban, amikor magas a légszennyezettség.

Elterjedhet a világban a dízelautók kitiltása a nagyvárosokból - ClimeNews

Megállíthatatlan hullám

Elemzők azt jósolják, hogy több más német város vezetése is hasonló lépésre szánhatja el magát. A kérdés vajon az, hogy más országok és azok városai is követik-e a példát? Már szó van arról, hogy Párizs, Madrid, Mexikóváros és Atén 2025-től kitiltja a belső kerületeiből a dízelautókat.

A dízelautók PR-értékvesztése olyan szintű, valamint a klímaváltozás fontosságának felismerése a társadalom által már olyan egyértelmű, hogy a svéd Volvo felsővezetése júliusban bejelentette, 2019-től átállnak hibrid- és elektromos autók gyártására. Teljes mértékben szakítanak a belső égésű motorokkal. Ezzel alighanem nagy pozitív reputációs tőkére tesznek szert a lakosság irányában.

Forrás: Piac&Profit/Kriston László | Reuters

Már tart a per a fukusimai atomkatasztrófa ügyében

szombat, július 15th, 2017

Már tart a per a fukusimai atomkatasztrófa ügyében - ClimeNews - HírportálMegkezdődött Tokióban az a büntetőper, melyben gondatlansággal vádolják a fukusimai nukleáris katasztrófa miatt a Tepco energiavállalat három korábbi vezetőjét. Ez az első olyan per, melyben a bíróságnak azt kell eldöntenie, hogy az erőművet üzemeltető cég vezetői felelősségre vonhatók-e azért, mert nem sikerült elhárítaniuk az alapvetően természeti csapásból következő nukleáris katasztrófát.

Katszumata Tszunehiszát, a Tepco egykori elnökét, valamint a cég két korábbi alelnökét, Muto Szakaét és Takekuro Icsirót foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlansággal vádolják. Mindhárman ártatlannak vallották magukat a bíróságon.

Sajnálom, hogy megtörtént a baleset, de

ezt lehetetlen volt előrelátni

– mondta Katszumata a bíróságon.

A vád szerint viszont a három cégvezető már legalább két évvel a történtek előtt tisztában volt azzal, milyen veszélyt jelent egy potenciális szökőár a fukusimai atomerőműre, mégsem hozták meg a szükséges intézkedéseket, hogy a veszélyt elhárítsák.
A per várhatóan több mint egy évig tart majd.

2011 tavaszán Japán történetének egyik legnagyobb földrengése majd az azt követő szökőár csapott le a fukusimai atomerőműre, ahol végül több reaktor magja leolvadt, és az 1986-os csernobili incidenshez mérhető súlyosságú nukleáris baleset történt. A környékről 150 ezer embert telepítettek ki.

Magánvád
Már tart a per a fukusimai atomkatasztrófa ügyében - ClimeNews - HírportálAz ügyészség kétszer is ejtette a vádemelési javaslatot, végül civilek magánvádas eljárásban állíttatták bíróság elé a Tepco korábbi vezetőit. A vádat arra alapozzák, hogy a Tepco egyik leányvállalata 2008-ban arra jutott, hogy a 10 méterrel a tenger szintje fölé épített erőművet csaknem 16 méteres hullámok is elérhetik, ha a part közelében nyolcas erősségű földrengés következik be. A cég vezetője korábban úgy nyilatkozott, hogy nem emlékszik, hogy erről tájékoztatták volna.

Az ügyészség azért nem emelt vádat, mert úgy ítélték meg, hogy a baleset akkor is elkerülhetetlen lett volna, ha a Tepco a három évvel korábbi jelentés alapján intézkedéseket hoz a nyolcas erősségű földrengés következményeinek kivédésére, mert a 2011-es földmozgás ennél egy nagyságrenddel nagyobb, kilences erősségű volt.

Forrás: MTI

Nem földrengésmentes a paksi atomerőmű telephelye

hétfő, július 10th, 2017

Nem földrengésmentes a paksi atomerőmű telephelye: megszereztük a földtani kutatás eltitkolt eredményeit.

Nem felel meg a Nemzetközi Atomenergia Hivatal hazánkban is törvénybe iktatott földrengésbiztonsági ajánlásainak a Paksi Atomerőmű, és a tervezett bővítés telephelye: egy tektonikai törésvonal gyakorlatilag a nukleáris létesítmények alatt halad át, egy geológus pedig tízezer évnél fiatalabb földrengések nyomaira bukkant a telephely közvetlen közelében a felszínen. A tudományos kutatások eredményeit eddig eltitkolták, mi viszont megszereztük, és most közreadjuk a paksi bővítés földrengésbiztonságával kapcsolatos legfrissebb földtani kutatások részletes adatait.

Nem földrengésmentes a paksi atomerőmű telephelye - ClimeNews

Földrengésveszélyes területre épülne Paks II?

Független szakértői vizsgálatot és a munkálatok azonnali leállítását követeli a Greenpeace Magyarország.

A Greenpeace Magyarország azonnal reagált a hírre és az alábbiakat követeli Süli János Paks II-ügyi minisztertől:

  1. Hozzák nyilvánosságra a teljes kutatási dokumentációt, azaz azon dokumentumokat is, amelyeket (esetleg) nem küldtek meg az atlatszo.hu-nak.
  2. Független szakértők vizsgálják felül a kutatásokat és az eredményeket.
  3. A nyilvánosságra került információkkal egészítsék ki Paks II környezeti hatástanulmányát, és végezzék el újra a környezeti hatásvizsgálatnak a szeizmikus kockázatokra és az abból fakadó környezeti kockázatokra vonatkozó részét.
  4. Állítsanak le minden Paks II-vel kapcsolatos munkálatot.

Forrás: Greenpeace

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség nukleáris biztonsági ajánlásait tartalmazó 2011-es magyar kormányrendelet értelmében tilos olyan helyre atomerőművet építeni, ahol 10 km sugarú körben olyan törésszakasz található, amelynél az utolsó százezer évben felszíni elmozdulás volt.

Egy az Átlátszó birtokába került, az MVM Paks II. Zrt. megbízásából készült, 2016-os geológiai tanulmány szerint a Paksi Atomerőmű telephelyének közelében több helyen is tízezer évnél fiatalabb, felszínig hatoló elmozdulásokat okozó földrengések nyomait találták.

A paksi telephely földrengésbiztonságáról évtizedes tudományos vita zajlik, mert az 1970-es évek elején, az atomerőmű építése előtt nem vizsgálták érdemben a helyszín tektonikai sajátosságait, azt hatalmi szóval jelölték ki a szovjetek.

A tervezett paksi bővítéshez ismét földtani kutatásokra volt szükség, ezeket több mint 8 milliárd forintért el is végezték, de a részletes eredményeket eltitkolták a kívülállók elől: szakmailag nagyon ingatag és államilag erősen menedzselt eredmény született a telephely alkalmasságáról.

Az Átlátszó közérdekű adatigényléssel kikérte az MVM Paks II. Zrt.-től a telephelyre vonatkozó földtani kutatások részletes eredményeit: valamilyen csoda folytán per nélkül meg is kaptuk, és most teljes egészében közzétesszük azokat.

A megkapott anyagból az derül ki, hogy a telephelyet annak ellenére alkalmasnak nyilvánították, hogy a NAÜ biztonsági ajánlásainak nem felel meg: tektonikailag aktívnak minősülő törésvonal fut el alatta, és tízezer évnél fiatalabb földrengésekre utaló nyomokat találtak a környezetében a felszínen.

Atomerőmű létesítésére vonatkozó nukleáris biztonsági szabályok

  • 7.3.1.0800. A telephelyen a felszínre kifutó vető által okozott elvetődés lehetőségét elemezni, értékelni kell. A vizsgálatnak elegendően részletesnek kell lenni ahhoz, hogy a felszínre kifutó vető által okozott elvetődés lehetőségének kérdését érdemben el lehessen dönteni.
  • 7.3.1.0900. A vetőt a felszínre kifutó elvetődés szempontjából veszélyesnek kell tekinteni, ha a geológiai, geofizikai, geodéziai és szeizmológiai adatok az alábbiak közül egy vagy több ismérvnek megfelelnek:
  • […]
  • b) szerkezeti kapcsolat létezik egy ismert felszínre kifutó vető által okozott elvetődés szempontjából a veszélyes törésvonallal, amelynek mozgása kiválthatja a telephely környezetében lévő törésvonal mozgását;
  • […]
  • 7.3.1.1100. Ha a telephelyen a felszínre kifutó vető által okozott elvetődés lehetőségét tudományos evidenciák alapján megbízhatóan nem lehet elvetni, és az elmozdulás érintheti a nukleáris létesítményt, a telephelyet alkalmatlannak kell nyilvánítani.
  • […]
  • 7.5.2.0700. Atomerőmű telephelye, beleértve annak legalább 10 km sugarú körzetét, nem jelölhető ki olyan törésszakaszon, ahol az utolsó százezer évben felszíni elmozdulás volt. A felszínre kifutó vető által okozott elvetődések lehetőségének vizsgálatát olyan időszak figyelembevételével kell elvégezni, hogy a telephely alkalmassága a százezer évet tekintve igazolható legyen.
  • 118/2011. (VII. 11.) Korm. rendelet a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről

A magyar kormány 2011-ben foglalta törvénybe a fent idézett kormányrendelettel a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ vagy IAEA, International Atomic Energy Agency) 2010-ben kiadott, SSG-9 jelű biztonsági ajánlásait (PDF), amelyeknek célja kifejezetten a nukleáris létesítmények telephelyének kijelölése során felmerülő szeizmikus, vagyis földrengésbiztonsági kockázatok csökkentése, az emberek és a környezet védelme érdekében.

A kormányrendelet a NAÜ ajánlásait átvéve hosszan sorolja milyen kritériumoknak kell megfelelnie egy a Magyar Köztársaság területén létesíteni kívánt, valamint már üzemelő nukleáris létesítmény telephelyének ahhoz, hogy megfeleljen a jelenleg hatályos nukleáris biztonsági követelményeknek. A rendeletben előírt követelmények maradéktalan teljesülését a nukleáris létesítmény üzemeltetőjének kell igazolnia a nukleáris biztonsági hatóság, vagyis az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) felé.

A Paks II. projekt, vagyis a paksi atomerőműben újonnan építendő két orosz blokk 2017. március 30-án kapta meg az Országos Atomenergia Hivataltól a telephelyengedélyt, az építkezést már a jövő évben megkezdhetik. A telephelyengedély kiadását több éves engedélyeztetési folyamat előzte meg, melynek során széleskörű és mindenre kiterjedő geológiai, geofizikai vizsgálatokkal igazolták, hogy a telephely megfelel a törvényben rögzített földrengésbiztonsági követelményeknek.

Az engedélykérelmet megalapozó földtani kutatási program részletes adatait azonban nem hozták nyilvánosságra, a hatósági döntéshozatali folyamat nem volt átlátható, és nem készültek független ellenőrző vizsgálatok – vélekedett az Energiaklub. A civil szervezetnek az OAH nem tette lehetővé, hogy ügyfélként részt vegyen az engedélyezési folyamatban, a földtani kutatási program számadatainak és következtetéseinek ellenőrzésére nem kaptak lehetőséget.

Ahogyan senki más sem, egészen mostanáig: egy 2015. decemberi blogposztjában Jávor Benedek európai parlamenti képviselő is arról számolt be, hogy hiába szerzett meg 200 oldalnyi titkos dokumentumot az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti levelezésről az új atomerőműről, az iratokból jelentős részeket az üzleti titok védelmére való hivatkozással kitakartak.

„Teljesen érthetetlen és elfogadhatatlan a Bizottság lépése, amellyel a földrengésekkel és az extrém időjárási előrejelzésekkel kapcsolatos információkat következetesen kitakarták a megküldött anyagból” – írta Jávor, aki arra gyanakszik, hogy a magyar kormány veszettül titkol valamit ezen a területen.

Befújt a szél egy geológiai tanulmányt az Átlátszó szerkesztőségébe

„2009. augusztusa során az építés alatt álló M-6 autópálya Pakstól ÉÉNy-ra 8-10 km-re található bevágásait tanulmányoztuk. A szelvények negyedidőszaki képződményeket tártak föl, maximálisan 10 méter vastagságban és csak rövid ideig voltak tanulmányozhatók.

[…]

2015. októberében Paks déli részén, a paksi kikötő bővítés során a Duna fiatal, magas árterének (I.b.) folyó felőli oldalát megbontották. Ez a képződmény adja a tágabb környezet feküjét is. A folyóvízi agyagos, kőzetlisztes, finomhomokos üledékekben néhány cm nagyságrendű üledékfolyósodásra utaló bélyegek uralják; vízkiszökések, mikrovetők és mikrogyüredezett üledékes szerkezetek észlelhetők, amelyek a holocén időszakon belüli M ≥ 5 földrengés(ek)re utalnak.

A tanulmányozott szelvények alapján megállapítható, hogy Paks tágabb környezetében öt-tizenötezer éves, az üledékképződés során a felszínig hatoló, ma már eltemetett helyzetben lévő törések tanulmányozhatók. A településen belül pedig 10.000 évesnél fiatalabb földrengésekre utaló bélyegek találhatók.

[…]

Paks település tágabb környezetében terepi vizsgálatokkal igazolható bizonyíték van olyan méretű földmozgásra, amely kimutatható tektonikus szerkezeteket hozott létre a földfelszín közeli, részletesen vizsgált rétegekben az elmúlt 10 000 évben. Az eddigi megfigyelések alapján a területtől ÉÉNy-ra található törészóna a felszín közelében is létrehozott nyírásos elmozdulásokat, így jövőbeli aktivizálódás esetén képes lehet a felszínt vagy az ahhoz közeli tartományt (újra) elvetni.”

Ezek a megállapítások Magyari Árpád geológus 2016-ban készült, „Késő-pleisztocén üledékföldtani, neotektonikai és paleoszeizmológiai megfigyelések Paks tágabb környezetében” című tanulmányából valók, amelyet először kéziratban juttatott el valaki az Átlászó szerkesztőségébe. A tanulmány a PAE-II telephely földrengésbiztonságáról tesz minimum aggasztó megállapításokat, az erőmű környékének felszíni geológiai vizsgálata alapján.

Összefoglaló megállapításai szerint a telephely 10 kilométeres körzetében tízezer évesnél fiatalabb, 5-ös magnitúdójú vagy azt meghaladó földrengésekkel lehet számolni, a vizsgált területen nyilvánvaló jelei vannak negyedidőszaki töréseknek, ezekről számos fényképfelvételt is közöl. A szerző ajánlásokat is megfogalmaz: a törészónákat tartalmazó terület geofizikai vizsgálatát, a töréses terület árkolásos feltárását és részletes vizsgálatát, az atomerőmű telephelyének környezetében további paleoszeizmikai vizsgálatokat javasol.

Nem földrengésmentes a paksi atomerőmű telephelye - ClimeNews

A hozzánk került nem végleges, kézirati példányban olyan mondatok is szerepelnek, mint hogy „a PAE-II telephely 3 km-es körzetén belül, annak leendő fekűjének anyagában 10 000 évesnél fiatalabb földrengés nyomai is kimutathatók”, illetve hogy „az észlelt és leírt jelenségek további kérdéseket vethetnek fel […] hogy a tervezett atomerőművi telephely – regionális és közvetlen – földtani környezetének ismeretességi szintje eleget tesz-e a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség kézikönyvében (IAEA, 2010) lefektetett biztonsági ajánlásoknak”.

Amint azt később majd látni fogjuk, ezek az utóbbi, a telephely földrengésbiztonsági megfelelőségét nyíltan megkérdőjelező mondatok a tanulmány végleges verziójából már kimaradtak.

Emailben megkerestem Magyarit, aki Linkedin profilja alapján a MOL vezető geológusa, és arról érdeklődtem tőle hogy publikálta már-e ezt a tanulmányt valahol, és ha még nem, hozzájárul-e ahhoz hogy az Átlátszó közzétegye azt. Válaszul csak két mondatot kaptam:

„Az említett jelentés a PAE megrendelésére és számára készült. Nem publikáltam de nem is rendelkezem erre jogosultsággal.”

További kérdéseimre, interjúkéréseimre már választ sem kaptam tőle, azt sem árulta el hogy az atomerőművet üzemeltető MVM Paksi Atomerőmű Zrt., vagy az új blokkokat létesítő MVM Paks II Zrt. rendelte meg a szóban forgó kutatást.

Van-e bizonyíték negyedidőszaki tektonizmusra Paks környékén?

Szakirodalmi kutatással kideríthető, hogy a paksi atomerőmű telephelyének földrengésbiztonsága régóta foglalkoztatja a geológus, geofizikus szakma képviselőit, számos tanulmányt írtak, szakfolyóiratok hasábjain tudományos vitákat folytattak – például: Van-e bizonyíték negyedidőszaki tektonizmusra Paks környékén? (PDF) vs. Van bizonyíték negyedidőszaki tektonizmusra Paks környékén! (PDF) – erről a témáról, sőt tanulmánykötet is született a kérdésről 1997-ben „A paksi atomerőmű földrengésbiztonsága” címmel.

A kérdés cseppet sem akadémikus, hiszen amennyiben tudományos módszerekkel bizonyítható az, hogy a telephely 10 kilométeres körzetében az elmúlt százezer évben földrengés által okozott felszíni elmozdulás volt, akkor a tervezett Paks-II blokkok nem felelnek meg az új telephelyekkel szemben támasztott, hatályos nukleáris biztonsági szabályozásnak, mert reális esélye van egy olyan földrengés bekövetkeztének, ami kárt tehet a létesítményekben, vagy akár katasztrófát is okozhat.

Nem földrengésmentes a paksi atomerőmű telephelye - ClimeNews

A fellelhető szakirodalom és a már idézett Magyari tanulmány tanúsága szerint az atomerőmű tervezésekor, a hetvenes évek elején még semmilyen hazai előírás nem volt a telephely földtani viszonyainak vizsgálatára, a létesítmény építésében a gazdasági és a politikai szempontok játszották a főszerepet, nem pedig az atomerőmű biztonságát befolyásoló tényezők.

A tervezést az akkori, nagyon laza szovjet szabályozás szabta meg, de a NAÜ is csak 1979-ben kezdte publikálni azokat a biztonsági irányelveit, amelyek egy atomerőművi telephely földrengés-biztos kiválasztásának követelményeit foglalták össze.

Ráadásul a NAÜ előírásait a rendszerváltás előtti Magyarországon csak „tájékoztató jelleggel” vették figyelembe, a földrengésbiztonság kérdéseivel pedig csak 1986-1996 között kezdtek komolyabban foglalkozni, amikor az atomerőmű már javában zakatolt.

„Paks környékén és távolabbi körzetében már az erőmű tervezése előtt számos kutató úgy vélte, hogy a negyedidőszaki üledékekben tektonikus eredetű törések vannak” – írja Magyari, ám a kérdésben akkor döntő szóval bíró szovjet tudósok, Gracsov és társai szerint „Paks egy nagyméretű és egységes földtani blokkban helyezkedik el”.

Érdemi földtani kutatómunkára ily módon csak az 1990-es években került sor, ezek során pedig meglepő eredmény született: az erőmű közvetlen környezetében fiatal vetőzónák (törésvonalak) létét és lefutását igazolták műszeres geofizikai mérésekkel a korábbi sejtések nyomán.

A múltban bekövetkezett földrengések során keletkezett egyik vetőzóna, a „Dunaszentgyörgy-Harta törésvonal” gyakorlatilag áthalad a Paksi Atomerőmű telephelye alatt, az ehhez csatlakozó Kapos-vonal pedig tektonikusan ma is aktívnak tekinthető, hiszen annak nyomvonalán a történelmünk során is feljegyeztek földrengéseket.

Nem földrengésmentes a paksi atomerőmű telephelye - ClimeNews

Az ügyben zajló földtani kutatómunkára azonban erősen rányomta a bélyegét, hogy minden vizsgálatot maga az atomerőmű, vagy az üzemeltetésében érdekelt állami szervezetek rendeltek meg: 1992-ben például árkolással is megkísérelték törések kimutatását a létesítmény közelében, és bár azokban számos kőzetrést találtak, végül arra a következtetésre jutottak a kutatók, hogy azok nem földrengések miatt, hanem a felszín száradása, szétesése miatt jöhettek létre, és nincs ott semmi látnivaló.

A megnyugtatóként kommunikált eredményeknek némileg ellentmond az a tény, hogy a földtani kutatómunka lezárultával, 1998-2002 között nagyszabású utólagos földrengésállósági építési műveletek kezdődtek az atomerőműben: 1360 tonna acélszerkezettel erősítették meg a főépületi csarnokokat, és további 300 tonnával a reaktorépület tartószerkezeteit, összesen több mint 2500 tonna acélszerkezetet építettek be az erőmű megerősítésére.

Az erőmű 1982-87-ben üzembe helyezett négy reaktora 30 éves üzemidejének 20 évvel történő meghosszabbítására nemrégiben kapott jóváhagyást, így a jelenleg működő paksi blokkok élettartama a 2030-as években járhat le.

Paks-II Földtani Kutatási Program 8 milliárd forintért

A Paks-II projekt tudományos téren megbolygatta az 1990-es évek végén létrejött, szakmailag meglehetősen ingatag, és államilag erősen menedzselt konszenzust az atomerőművi telephely földrengésbiztonsági megfelelősége ügyében, hiszen az új blokkokhoz a NAÜ immár sokkal szigorúbb, Magyarországon is jogszabályba foglalt ajánlásainak értelmében ismét meg kellett vizsgálni a helyszínt, ráadásul a törésvonalak kimutatását célzó geofizikai módszerek technológiailag rengeteget fejlődtek az elmúlt évtizedek során.

A Földtani Kutatási Program első kutatófúrásra 2015 májusában került sor, és ezzel kezdetét vette egy egy olyan földtani, geotechnikai, geofizikai, szeizmikai és hidrogeológiai vizsgálatokat tartalmazó komplex vizsgálati program, amelynek elvégzésével, és eredményeinek értékelésével a tervezett telephely földtani szempontból való alkalmasságát kellett a megrendelő MVM Paks II. Zrt.-nek a nukleáris szabályozó hatóság felé bizonyítania.

Az új atomerőművi blokkok telephelyengedélyének megszerzéséhez szükséges földtani kutatásokra kiírt tendert egyetlen ajánlattevőként a Mecsekérc Környezetvédelmi Zrt., valamint az ÁKMI Általános Kultúrmérnöki Iroda Szolgáltató Kft. nyerte meg, akik nettó 8 milliárd 45,1 millió forintért végezték el a munkát.

Az általunk megszerzett dokumentumok tanúsága szerint a munkába további alvállalkozókat vontak be, köztük a fent már emlegetett Magyari Árpádot, a Georisk Földrengésmérnöki Iroda Kft.-t, a Geomega Kft.-t, valamint két állami kutatóintézetet: A Magyar Állami Földtani és Geofizikai Intézetet, és az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézetét.

„Mindehhez elkészült 3600 km2-nyi terület geológiai és vízföldtani térképezése, lemélyült 118 db kutatófúrás (összesen 14786 fm), geofizikai mérések 294 km2-nyi területen, illetve 1000 km feletti vonalhosszon, 2390 db geotechnikai szondázás és több, mint 16000 db kőzet- és vízminta laboratóriumi vizsgálata, az eredményeket pedig egy 840 oldalas zárójelentés foglalja össze.” – áll a Mecsekérc Zrt. honlapján a referenciák között.

Ezt a zárójelentést azonban nem hozták nyilvánosságra, és amint fentebb láthattuk, az érdeklődőknek sem mutatták meg az illetékesek.

Csak egy erősen rövidített, 197 oldalas változat (PDF) került közzétételre az MVM Paks II Zrt. honlapján a telephely engedélyezési dokumetumok között. Ennek az összefoglalónak „A telephely alkalmasságának értékelése” címet viselő fejezete tudományos szakkifejezések és bonyolult körmondatok mögé rejtve ugyan, de egyértelmű említéseket tesz a földrengésbiztonsági megfelelőséggel kapcsolatban felmerült aggályokról:

„A felszíni és a mélyfúrási geofizika, valamint a fúrások földtani eredményei alapján megbízhatóan definiálni lehetett az 50 km-es körzetben található vetős szerkezeteket, különös pontossággal a tervezett telephely alatt húzódó, és a Kapos-vonalból kiágazó Dunaszentgyörgy-Harta (DH) vetőt.

[…]

A neotektonikus aktivitás mintegy 7–8 millió éve megkezdődött, és az utóbbi 5 millió év (pliocén-kvarter) során kulminálódott. A nagyfelbontású sekélygeofizikai vizsgálatok, a speciális fúrások (Pa 21 A-G4) és az árkolások alapján egyértelmű, hogy a DH vetőt aktív szerkezetnek kell tekinteni.

[…]

A földrengésveszély számításához szükséges szeizmikus forrászónák definiálása során azonban a legindokoltabbnak ítélhető SHARE modell szerint a paksi terület egy nagyobb dél-dunántúli és –alföldi zónához tartozik, amelyben a kecskeméti aktív terület is elhelyezkedik. Mivel ez a terület szerkezeti kapcsolatban áll a DH vetővel, modellként szolgál arra vonatkozóan, hogy hosszabb időintervallum során milyen szeizmikus eseményekkel kell számolni a paksi területen.”

Nem földrengésmentes a paksi atomerőmű telephelye - ClimeNewsCsoda történt az MVM Paks II Zrt. Jogi Osztályán

Miután az aggasztó megállapításoktól hemzsegő tanulmányt jegyző Magyari Árpád geológus nem válaszolt többé a megkereséseimre, közérdekű adatigényléssel fordultam a Paksi Atomerőmű Zrt.-hez és az MVM Paks II. Zrt.-hez, azt kérve, hogy küldjék meg nekem

a) Magyari Árpádnak a “Késő-pleisztocén üledékföldtani, neotektonikai és paleoszeizmológiai megfigyelések a tervezett PAE-II telephely tágabb környezetében” című tanulmányát,

b) a “Földtani Kutatási Program Zárójelentése” című, MÁ/PA2-16-FT-14 V1 jelű dokumentumot,

c) a következő tárgykörökben a paksi atomerőmű bővítésének előkészítése során készített vizsgálatok eredményeit:

(1) a törészónákat tartalmazó terület geofizikai vizsgálata,

(2) részletes paleoszeizmikus vizsgálat a telephely tágabb és szűkebb
környezetében,

(3) a töréses terület árkolásos feltárása,

(4) a töréseket kitöltő és fedő üledékek korának mérése OSL módszerrel.

Első körben pont olyan válaszokat kaptam, mint amilyenekre az előzmények ismeretében számítottam: az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. egy hét elteltével azt válaszolta, hogy az általam kért tanulmány, zárójelentés és vizsgálati eredmények nem az ő megbízásukból készültek, azokkal az állami vállalat nem rendelkezik. Az MVM Paks II Zrt. pedig két hét elteltével azt, hogy

„…a közérdekű adatigénylésével érintett adatok társaságunk üzleti titkát képezik, azok kívülálló személynek nem hozzáférhetők. Emiatt társaságunk jelenleg vizsgálja, hogy a fenti adatok milyen körülmények között váltak kívülálló harmadik személy számára megismerhetővé. Annak érdekében, hogy a hivatkozott vizsgálatot társaságunk mihamarabb lezárhassa […] kérjük hogy a vizsgálatot támogatva mihamarabb legyen szives tájékoztatást adni arról, hogy a fent megjelölt információkról mily módon szerzett tudomást.”

A nem túl barátságos válaszból legalább az kiderült, hogy az általam kért adatokat valóban kezeli az MVM Paks II Zrt., így az Átlátszó fantasztikus jogi osztálya hathatós közreműködésével a következő választ küldtem nekik:

„Fel szeretném hívni szíves figyelmüket arra, hogy a Társaságuk az Infotv. 27. § (3) bekezdése alapján üzleti titokra közérdekű adat kiadásával összefüggésben csak akkor hivatkozhat, ha az üzleti tevékenység végzése szempontjából az adat nyilvánosságra kerülése aránytalan sérelmet okozna.

Figyelemmel arra, hogy a Társaságuknak a paksi bővítés előkészítésével összefüggésben piaci versenytársa nincsen, az üzleti tevékenységük végzése szempontjából aránytalan sérelem okozása csak egészen extrém esetekben merülhet fel. Különösen nem minősülhet üzleti titoknak egy tanulmány szerzőjének, címének vagy tárgyának megjelölése, így nem tudom értlemezni levelüknek azt a kitételét, hogy a Társaságuk üzleti titka harmadik személy számára már megismerhetővé váltak.

Szeretném megjegyezni, hogy a közérdekű adat igénylésének teljesítése az Infotv. rendelkezései szerint nincs összefüggésben az esetlegesen az Önök társaságánál folytatott belső vizsgálattal, így kérem, hogy az adatigénylésemet a törvényes határidőben szíveskedjenek teljesíteni, amelynek elmaradása esetén minden szükséges jogorvoslati lépést értelemszerűen meg fogok lépni.”

És ezután jött a nagy meglepetés: a Paks II. Jogi Osztály – talán belátva, hogy az MVM és leányvállalatainak közérdekű adatokért való perlése terén évtizedes rutinnal rendelkezem, és alkotmánybírósági határozatom is van arról hogy ők bizony közpénzt kezelnek, talán előttem ismeretlen más megfontolásból – váratlanul feladta a hosszúnak igérkező jogi küzdelmet, és már csak egy postacímet kértek. Pedig korábban ennél jóval kisebb jelentőségű ügyekben is évekig kellett pereskednem az MVM-csoport tagvállalataival a közérdekű adatokért.

Ráadásul a cím megadása után postafordultával 6 darab DVD-re kiírva megküldték nekem a következő fájlokat, amiket korábban mások mellett az Energiaklub vagy Jávor Benedek is sikertelenül próbált megszerezni tőlük:

Felszíni geofizikai kutatások értékelő jelentése – MÁ/PA2-16-GF/11 v2 (PDF)

Szeizmotektonikai modell: Paleoszeizmológia – Paleo / Speleo-szeizmológiai vizsgálatok a Paksi Atomerőmű telephely tágabb környezetében – GR-P2-010/1 (PDF)

Földtani fúrások laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyvei

Késő-pleisztocén üledékföldtani, neotektonikai és paleoszeizmológiai megfigyelések Paks tágabb környezetében – MÁ/PA2-16-FT-07 v2 (PDF)

Kutatóárkok dokumentáló és értelmező jelentése – MÁ/PA2-16-FT-15 v1 (PDF)

Pa-21-I kutatóárok szelvény (PDF)

Pa-21-II kutatóárok szelvény (PDF)

Földtani Kutatási Program zárójelentése (1.3.25) – MÁ/PA2-16-FT-14 v1 (PDF)

Földtani Kutatási Program függelékeinek és mellékleteinek jegyzéke (PDF)

Földtani Kutatási Program zárójelentésének függelékei (zip)

Földtani Kutatási Program zárójelentésének mellékletei (zip)

A Földtani Kutatási Program eredményét kreatívan interpretálták

Az Átlátszó által közérdekű adatként megkapott kutatási anyagokból, amelyeket mostantól bárki szabadon böngészhet és értékelhet (ennek eleve így kellett volna lennie) az általam megkérdezett földtani szakértők szerint az látszik, hogy bár a vizsgálatokban részt vevő geológus és geofizikus kutatók az egészen nyilvánvaló megrendelői elvárások ellenére sem rejtették véka alá a Paksi Atomerőmű és a tervezett új blokkok telephelyének földrengésbiztonsági kockázataival kapcsolatos megállapításaikat, a tudományos status quo-nak és a politikai akaratnak való megfelelés kényszere azt diktálta számukra, hogy ne is nagyon hangsúlyozzák azokat.

Magyari Árpádnak az Átlátszó által kéziratban megkapott, és az MVM Paks II. Zrt. által nekünk közérdekű adatként kiadott végleges (PDF) tanulmány-verziói között is észrevehető néhány apró finomítás, amelyek a telephely földrengésbiztonsági megfelelőségének törvényi kritériumait érintik. Úgy tudom, hogy a problémára más tudósok is felhívták a figyelmet, de észrevételeiket lesöpörték az asztalról a paksi bővítésben érdekelt illetékesek.

Így aztán a földtani kutatások eredményeit értékelő „Tudományos Támogató Testület” (Dr. Chikán Géza, Dr. Horváth Ferenc, Dr. Katona Tamás János, Mező Gyula, Dr. Nagy László, Dr. Tóth László) végül arra a következtetésre juthatott, hogy:

„Ismétlődő jelleggel szignifikáns szerkezeti mozgásra, deformációra, diszlokációra vagy mindháromra utaló események az elmúlt százezer évben nem történtek;

Az azonosított vetőrendszer nincs szerkezeti kapcsolatban más olyan vetővel, amely kiválthatna felszínre kifutó szignifikáns elmozdulást a telephelyen;

A telephely környezetében meghatározott szeizmogén szerkezetről feltehető, hogy a maximális lehetséges földrengés nem képes felszínre kifugó szignifikáns elmozdulást létrehozni;

A kutatás eredményei alátámasztják, hogy a felszínen az utolsó százezer évben szignifikáns elmozdulás nem volt;

A Földtani Kutatási Program eredményei egyértelműen igazolták, hogy a felszínre kifutó szignifikáns elvetődés lehetősége tudományos evidenciák alapján kizárható.”

Ismétlődő és szignifikáns – az általam megkérdezett szakértők nem tudták megmondani, mitől szignifikáns, vagy mitől nem az egy felszíni elmozdulás egy földrengés során: szómágiának minősítették a jelzőt, amit azért vetett be a nagy tekintélyű tudós testület, hogy a telephelyet annak ellenére alkalmasnak lehessen nyilvánítani, hogy egy tektonikailag aktívnak minősülő törésvonal fut el alatta, és tízezer évnél fiatalabb földrengésekre utaló nyomokat találtak a környezetében a felszínen.

És valóban így is történt, a Tudományos Támogató Testület végül megállapította, hogy

„A Zárójelentésben bemutatott információk bázisán a telephely alkalmasságát kizáró tényező nincs, a telephely atomerőmű létesítésére alkalmas.”

Forrásaim szerint az örvendetes eredményeket a tudományos közvéleménnyel ismertető, május 17-én az MTA székház nagytermében tartott konferenciát olyan szorosan felügyelték az erőműpárti szakemberek, hogy Aszódi Attila, a Paks II. projekt kormánybiztosa az egészet előzetesen elpróbáltatta a felszólalókkal, a hivatalos narratívának ellentmondó kifejezésekre vadászva a mondandójukban.

Mindezzel nem azt kívánom sugallni, hogy a Paksi Atomerőművet bármikor lerombolhatná egy földrengés katasztrófát előidézve, erről talán nincsen szó.

Arról viszont igen, hogy a magyar kormány által 2011-ben jogszabályba iktatott, új NAÜ nukleáris biztonsági ajánlások földrengésbiztonsági feltételeinek – a Tudományos Támogató Testület végkövetkeztetésével ellentétben – a Paks-II blokkok tervezett telephelye tudományosan igazolt módon nem felel meg.

Ez a megváltoztathatatlan tudományos helyzet pedig – az esetleg erre irányuló kormányzati, politikai akarat esetén – jogilag akár egy vis maior elállást is megalapozhatna a paksi bővítésről szóló magyar-orosz államközi szerződéstől, amit más szempontokból most nem szeretnék minősíteni.

Forrás: Bodoky Tamás – atlatszo.hu

Köszönetnyilvánítás: Ez a cikk soha nem készülhetett volna el nevük elhallgatását kérő geofizikusok értékes útmutatása nélkül.

A régi hársfák csak tették a dolgukat…

kedd, június 27th, 2017

Ahol e sorok írója él, fél éve az önkormányzat körömszakadtáig ragaszkodott 50-60 éves csodálatos hársfák kivágásához, meg úgy általában a fő utca minden fáját kivágták.

Az okok összetettek, nem is lehet feltárni minden mélységét az ügynek, de az eredményre még senki nem mondta, milyen remek. Pedig pótolták a régi fákat, gömbkőrisekkel. Amelyek sosem lesznek akkorák, mint a hársfák, vagy a fenyőfák voltak, és nem fognak annyit árnyékolni, hűteni, és párologtatni sem. A lenti kép mutatja, hogy egyébként mennyit: a nagy fák árnyékoló hatása 15-20 C-ot is hűthet. Ha épp nem vágják ki őket.

A régi hársfák csak tették a dolgukat... - ClimeNews - Hírportál

Igen, a régi nagy fák csak tették a dolgukat, hűtöttek, levegőt szűrtek, amint az alábbi kép is mutatja, ami csak illusztráció és nem ott készült, hanem egy amerikai kisváros utcáján néhány méterre egymástól…. amikor a nevezett faluban pedig 35 fok van és minden busz után porzik az út, az öreg fák nagyon hiányoznak (forrás: Városi Erdész fb-oldal).

A környezetvédelem különben egy tudomány, nem pedig hóbort.

Hetesi Zsolt

Fukusima, egy szomorú hely

szombat, március 11th, 2017

Novemberben személyesen látogattam el a radioaktivitással szennyezett japán atomerőmű térségébe. A saját szememmel szerettem volna látni, mi történt a cunami által elpusztított, majd az atomerőmű katasztrófája után élhetetlenné vált régióban.

Kísértetvárosokat látogattam meg egy Geiger-Müller sugárzásmérővel felszerelkezve, ahol még mindig több ezer munkás dolgozik a romok eltakarításán. Fukusima hatodik évforduló, 1. rész.

Fukusima, egy szomorú hely - ClimeNewsMár a dél-dunántúlnyi méretű Fukusima tartomány szívében lévő atomerőmű környékére eljutni is nehézkes. Valamikor gyorsvonatok futottak végig a japán fősziget, Honshu keleti partján, ma a vasúti pálya helyreállítása se kezdődhetett meg a magas radioaktivitás miatt. Az érintett szakaszon napi kétszer pótlóbuszok mennek végig. Valószínűleg ez a világon az egyedüli buszjárat, ahol a tévéképernyő filmek helyett a radioaktivitás szintjét mutatja, ahogy a jármű végigmegy a romos és a növényzet által egyre inkább benőtt valamikori falvak és kisvárosok között. A busz meg se áll a szigorúan ellenőrzött evakuációs zónában, ezalatt a tíz kilométeres szakasz alatt radioaktív dózis-számlálóm is hevesen pittyegett.

A radioaktivitás által legérintettebb zónába a lábát se teheti be az ember, de az evakuált térség távolabbi településeibe még visszalátogathatnak a valamikori lakók, csak az éjszakát nem tölthetik ott. Én két ilyen kisvárosban voltam, Tatsutában és Namieban, kihalt utcákon, elhagyott épületek között barangolva. Sok helyen úgy hagytak mindent, ahogy az evakuálás napján maradt. A boltokban még ott volt az aznapi újság, a házakban a szétszórt személyes holmi, csak a valamikor ott élők tűntek el. Szívszorító volt látni az életeknek a nyomait, amiket maguk után hagytak az ott élő emberek. A valamikor bő húszezres lélekszámú Namie vasútállomásánál éppen aznap távolították el az otthagyott, immár rozsdás, gazzal benőtt több tucat biciklit. Valamikori tulajdonosaik egy hat évvel ezelőtti reggelen munkába, iskolába menet otthagyták őket, és aztán sohase tudtak visszamenni értük. Én ezeken a személyes tárgyakon keresztül értettem meg, hogy milyen veszteségeik lehettek a pusztító cunamit túlélő, de az atomerőmű katasztrófája miatt evakuált embereknek. Az itt élők nem csupán anyagi értékeiket és persze esetleg szeretteiket vesztették el, hanem mindennapi életüket, emlékeiket, jövőképüket, szinte mindent, ami értelmet ad egy ember életének.

Fukusima, egy szomorú hely - ClimeNewsMég mindig körülbelül 120 ezer evakuált nem tudott visszatérni valamikori lakóhelyére, sokuk sohase fog. A gyakran ideiglenes szükséglakásokban lakók kompenzációja is elhúzódik. Mindemellett sokan máig pszichológiai kezelésre szorulnak, magas az öngyilkosok, a depresszióval küszködők, az alkoholisták száma. A környező nagyvárosokban, például az általam meglátogatott Iwakiban, gyakoriak a feszültségek az ott élők és a társadalom perifériáján szorult kitelepítettek között. A térségben megugrott a pajzsmirigy és más daganatos megbetegedések száma, bár a pontos számokról heves viták vannak. A radioaktivitás okozta megbetegedésektől való félelem nagyon komoly pszichés megterhelést jelent, főleg a kisgyerekeket nevelő szülők-nagyszülők körében. A hat évvel ezelőtti tragédiát sokan sohasem fogják elfelejteni.

Az evakuációs zóna ürességét a romeltakarító munkások törik meg. Sok ezren dolgoznak a romok eltakarításán. Természetesen dózis-számlálókkal felszerelkezve, sokszor teljes védőfelszerelésben, szigorú biztonsági követelmények közepette. Az elhagyott házakat fokozatosan ledózerolják, az otthagyott tárgyakat külön hulladéktelepekre szállítják. A radioaktivitás a talaj felső rétegeibe is beleette magát, ezért azt is kicserélik. Az út mentén időnként feltűnő nagy lerakatokban tárolják ezeket. Laikus szemmel nézve dicséretes munkát végeznek a hatóságok a romeltakarításban, de sajnos az emberek életét nem lehet úgy kicserélni, mint a talaj felső rétegét. A Fukusima Daiichi erőmű környéke még sok-sok évig szomorú hely lesz.

Forrás: index (Fabók Márton)


Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.


Radioaktivak az állatok Csehországban

péntek, március 10th, 2017

Vaddisznókat és más állatokat vizsgáltak 2014 és 2016 között, 47 százalékuk radioaktív a csernobili katasztrófa miatt. A fertőzést viszont mostanában kaphatták el.

A cseh állatorvosi hivatal közlése szerint magas a vaddisznók húsában a Cézium–137-es izotóptartalom. A radioaktivitás forrása nem a disznók – tehát nem a csernobili katasztrófa idején fertőződtek meg –, hanem az élelem, amit manapság elfogyasztanak. A Csehország délnyugati részénél húzódó Šumava-hegység Ausztriába és Németországba is átnyúlik. A felfedezés tehát három kormány közös baja.

Radioaktivak az állatok Csehországban - ClimeNews

A szokatlanul rideg-hideg tél arra késztette a vaddisznókat, hogy élelem hiányában még tovább nyomják az orrukat a földben, mint szokták, s olyan szarvasgombákat túrjanak elő a talaj mélyebb rétegeiből, amelyek radioaktívak. Egészen pontosan három évtizede azok. Mert a csernobili katasztrófából eredő rádióaktív felhő végigvonult Csehországnak ezen a részén is.

A cseh hatóság szerint csak évszakos jelenségről van szó. „De az egy hosszú évszak” – jegyezte meg a Reuters hírügynökség újságírója. A Cézium–137-es izotóp felezési ideje ugyanis 30 év. “A vaddisznók elég sokáig világíthatnak” – szólt a hírügynökségi vitriol. Az állatorvosi hivatal képviselője az évszakos megjegyzése mellé azért odabiggyesztette: nyugodtan számítsunk arra, hogy még éveken át fognak radioaktív vaddisznót találni a régióban.

A csehek kedvelt étele a vaddisznóhús, gulyáslevesbe éppúgy adagolják, mint a szószokba és húsgombócokba. A cseh törvények szerint viszont tilos radioaktív húst forgalomba hozni.

Csakhogy 2014 és 2016 között 614 állatot mértek be – nem csak vaddisznókat –, és 47 százalékukban a sugárérték meghaladta a megengedettet. Sajnos, arra a tisztviselő nem tért ki, hogy milyen más fajokat teszteltek.

Ugyanakkor fontos tudni, hogy még a radioaktív hús elfogyasztása is csak nagy mennyiségben lehet káros az emberi szervezetre. Néhány hónapon át hetente több alkalommal kellene ilyen húst enni, hogy az ember megbetegedjen tőle.

Forrás: Reuters

A neonikotinoid növényvédő szerek nemcsak a házi méheket, hanem a vadvilágot is veszélyeztetik

péntek, március 3rd, 2017

A vadvilág világnapja alkalmából a Greenpeace bemutatja azt a vezető tudósok eredményeit összegző tanulmányát, [1] mely bizonyítja: a neonikotinoid rovarirtó szerek jelentős veszélyt jelentenek a vadon élő fajokra. Ezek a vegyszerek megjelennek a haszonnövények mellett a vadvirágokban is, és a méhek mellett így jelentősen veszélyeztetik többek között a pillangókat, bogarakat, vízi élőlényeket és a madarakat. A Greenpeace Magyarország azt várja a hazai döntéshozóktól, hogy ne kérjenek derogációt a neonikotinoidok uniós szinten már betiltott használatára, és támogassák ezen vegyi anyagok további uniós tilalmát.

A világpiacon értékesített haszonnövények háromnegyede függ a beporzástól, [2] miközben  nagyon sok beporzást végző faj, például egyes vadon élő poszméhfajok egyedszáma olyan drasztikusan megfogyatkozott, hogy mára már a kipusztulás szélére kerültek. Ezért elsősorban az iparszerű mezőgazdaság felelős.

A neonikotinoid növényvédő szerek nemcsak a házi méheket, hanem a vadvilágot is veszélyeztetik - ClimeNews

A beporzók napi szinten ki vannak téve a rovarirtó, a gyomirtó vagy a gombaölő szereknek, pedig egyes rovarirtók – mint például a neonikotinoidok – közvetlenül károsítják a beporzók egészségét. [3]

A terhelő tudományos bizonyítékok alapján az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) javaslatára 2013-ban az Európai Unió három neonikotinoid (az imidakloprid, a klotianidin és a tiametoxám) részleges tilalmát vezette be. Azóta már az ipar saját kutatásai is [4] kimutatták, hogy ezek a szerek valóban veszélyesek a méhekre. Ugyanakkor az EFSA kijelentette, hogy a házi méheken kívül más beporzókra gyakorolt hatásukról nincs elég tudományos adat. [5]

A Greenpeace ezért felkérte a terület egyik vezető tudományos intézményének számító brit Sussexi Egyetemet, hogy tekintse át a témában 2013 óta megjelent tudományos vizsgálatokat. Az eredmény megerősíti az EFSA által 2013-ban azonosított kockázatokat, valamint rávilágít arra, hogy további veszélyek is fenyegetik az élővilágot.

A tanulmány [1] kimutatja, hogy a neonikotinoidok szennyezik a vizeket, a talajt és a természetes növénytakarót, és évekig megmaradhatnak a mezőgazdasági területek talajában – sőt fel is halmozódhatnak, tartós és egyre növekvő mennyiségű szennyezést idézve elő. Az új kutatások kiemelik, hogy a beporzókat nem csupán az ezekkel a vegyszerekkel kezelt haszonnövények károsítják, hanem a szennyeződött vadon élő növények is. A neonikotinoidok jelenlétét kimutatták a szántóföldek környékén is, többek közt a beporzók védelmének érdekében vetett növények virágporában és nektárjában is. A bizonyítékok azt mutatják, hogy a szerek jelentős mértékben veszélyeztetnek a méheken kívül sok vadon élő fajt is, többek között a pillangókat, bogarakat és a vízi rovarokat, aminek tovagyűrűző hatása lehet a táplálékláncban.

Az MTA korábban közzétett szakmai nyilatkozata a neonikotinoidok használatának gazdasági káraira is felhívja a figyelmet: „a neonikotinoidok negatívabban érinthetik a hasznos szervezeteket, mint a kártevőket, ami miatt a vegyszeres kezelések akár nettó terméscsökkenést is okozhatnak.[6]

A Greenpeace Magyarország felszólítja a hazai döntéshozókat, hogy az ország élővilágának és a magyar mezőgazdaság fenntarthatóságának védelmében a magyar kormány ne kérjen idén szükséghelyzeti eseti engedélyt a méhgyilkos anyagok használatára, mint tette ezt a múltban többször is. A zöld szervezet petícióban kéri a Földművelésügyi Minisztérium vezetőit, dr. Fazekas Sándor földművelésügyi minisztert, valamint Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért és Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkárt: ne támogassák a neonikotinoidok további uniós használatát, és ne adjanak ki eseti engedélyeket az uniós szinten már tiltott vegyszerhasználatra a méhek számára vonzó termények esetében.

„A tudományos vizsgálatok eredményeinek alapján egyértelmű, hogy a három, részben már betiltott neonikotinoid (az imidakloprid, a klotianidin és a tiametoxám) használatát teljesen be kell tiltani uniós szinten. Magyarországnak is felül kell bírálnia a neonikotinoidokat támogató korábbi álláspontját, és a vegyszermentes, ökológiai gazdálkodást kell támogatnia. Ezzel nemcsak a beporzók védhetők meg, de az emberek egészsége is” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.

Forrás: Greenpeace – Budapest, 2017. március 3.

A teljes tanulmány:
http://www.greenpeace.org/france/Global/international/publications/agriculture/2017/neonicotinoid-pesticides.pdf
A neonikotinoid növényvédő szerek nemcsak a házi méheket, hanem a vadvilágot is veszélyeztetik - ClimeNewsA tanulmány rövidített változata magyarul:

Jegyzetek:
[1] A neonikotinoid növényvédő szerek veszélyei a környezetünkre
https://secured-static.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/reports/Neonikotinoid_szerek_veszelyei.pdf
[2] EASAC, 2015, Ecosystem services, agriculture and neonicotinoids.
[3] Greenpeace, 2013, Méhpusztulás (Bees in decline), Magyar összefoglaló: http://www.greenpeace.org/hungary/hu/hirek/publikaciok/Mehpusztulas/
[4] https://www.theguardian.com/environment/2016/sep/22/pesticide-manufacturers-own-tests-reveal-serious-harm-to-honeybees
[5] EFSA, 2013, Conclusions on the pesticide risk assessment for bees for the active substances imidacloprid, clothianidin and thiamethoxam.
https://www.efsa.europa.eu/en/press/news/130116
[6] http://old.mta.hu/tudomany_hirei/feleslegesen-pusztitjak-a-beporzokat-az-europai-akademikusok-szerint-neonikotinoid-elemzes-136208/

Sugárveszély, vagy tavaszi szél? – Figyi

csütörtök, március 2nd, 2017

Sugárveszély, vagy tavaszi szél? - Figyi - ClimeNews2016-ban az Energiaklub volt az ARC+ plakátkiállítás témagazdája. Tóth Györgyi: Figyi? című képe elnyerte az Energiaklub és a szakmai zsűri ARC+ fődíját.
Nincs szükség Paks II-re, mert Magyarország jövőbeni energiaigénye az új atomerőmű nélkül is maradéktalanul kielégíthető. Ez derül ki abból az Energiaklub által még 2015-ben készített tanulmányból, Sugárveszély, vagy tavaszi szél? - Figyi - ClimeNewsamely ennek a 4 ezer milliárdos beruházásnak a felesleges megépítése helyett hazánknak egy sokkal kedvezőbb megoldást javasol. Mindez az energiafogyasztás racionalizálásával, energiahatékonysági fejlesztésekkel, a megújuló energiaforrások nagyarányú felhasználásával és egy rugalmas, decentralizált energiarendszer kiépítésével biztonságosan elérhető.

Forrás: Energiaklub


Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.


A Greenpeace az okostelefonok újrahasznosítását követeli a Mobil Világkongresszuson

kedd, február 28th, 2017

Greenpeace-aktivisták zavarták meg a Samsung sajtótájékoztatóját vasárnap délután, azt követelve, hogy a cég hasznosítsa újra az általa gyártott telefonokat. A zöld szervezet az akcióval arra hívta fel a figyelmet, hogy az okostelefonok gyártásának és leselejtezésének módja óriási terhet ró a bolygónkra.

A Greenpeace az okostelefonok újrahasznosítását követeli a Mobil Világkongresszuson - ClimeNews

A készülékek gyártása nagyjából annyi villamos energiát emésztett fel 2007 óta, mint India egyéves áramellátása. A telefonokból keletkező hulladék a 2017-ben várhatóan felhamozódó mintegy 50 millió tonna elektronikai hulladék jelentős részét teszi ki. A Greenpeace azt várja az egész IT-szektortól, hogy bolygónk védelme érdekében gondoskodjon termékeinek megfelelő újrahasznosításáról.

A Samsung 4,3 millió Galaxy Note 7 készüléket hívott vissza 2016-ban, mert a telefonok felrobbantak, kigyulladtak. A cég azonban máig nem hozta nyilvánosságra, mit kezd a visszahívott készülékkel. A Greenpeace úgy véli, hogy a telefonokat pazarló és fenntarthatatlan módon gyártják, mellyel a bolygónkra is hatalmas környezeti terheket rónak. Amennyiben a Samsung valóban igyekszik elkerülni az ehhez hasonló eseteket a jövőben, egy olyan rendszer felé kell elmozdulnia, amely megkönnyíti a telefonok javítását, újrahasználatát és újrahasznosítását, példát mutatva ezzel az egész IT-szektornak.

A Greenpeace USA legfrissebb jelentése [1] az okostelefonok egyre intenzívebb terjedéséről és katasztrofális ökológiai lábnyomáról ad átfogó képet, az első iPhone 2007-es megjelenésétől kezdve napjainkig. A jelentés legfőbb megállapításai:

  • 2007 óta 7,1 milliárd okostelefont gyártottak.
  • Az ENSZ Egyetem tanulmánya szerint csak 2014-ben mintegy 3 millió tonna elektronikai hulladék keletkezett az olyan kisméretű IT-termékekből, mint amilyenek az okostelefonok. Az e-hulladéknak kevesebb mint 16%-át hasznosítják újra. [2]
  • 2007 óta durván 968 TWh villamos energiát használtak fel az okostelefonok gyártása során, amely majdnem eléri India egyéves áramellátásának mennyiségét (ez 2014-ben 973 TWh volt). [3]
  • A Greenpeace USA és az iFixit által a kutatás részeként megvizsgált 13 modell közül csupán kettőnek volt könnyen cserélhető akkumulátora. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztók kénytelenek lecserélni a teljes készüléket, amikor az akkumulátor élettartama lerövidül. Az USA-ban az okostelefonokat átlagosan 26 hónapig használják.
  • Az okostelefon-tulajdonosok száma 2020-ra várhatóan 6,1 milliárdra nő, amely a Föld lakosságának durván 70%-a. [4]

„Az okostelefonoknak óriási ökológiai lábnyoma van, ha számba vesszük az előállításukhoz szükséges alapanyagok és energia mennyiségét. Amennyiben az elmúlt évtizedben gyártott összes okostelefon még mindig működőképes lenne, a Földön nagyjából minden egyes embernek jutna egy készülék. A gyártók azonban arra ösztönzik a fogyasztókat, hogy minél gyakrabban váltsanak új modellre, így egy átlagos készülék alig több mint két évig van használatban” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace közép- és kelet-európai regionális vegyianyag-szakértője.

A Greenpeace azt várja a telefongyártó cégektől, hogy tartósabb készülékeket állítsanak elő, vállaljanak felelősséget termékeik teljes életciklusáért, tegyenek meg mindent készülékeik élettartamának meghosszabbításáért, és gondoskodjanak újrahasznosításukról.

Forrás: Greenpeace – Budapest, 2017. február 27.

Jegyzetek:

[1] A Greenpeace USA jelentése, From Smart to Senseless: The Global Impact of Ten Years of Smartphone (Az okostól az értelmetlenig: Az okostelefonok tíz évének globális hatása), ezen a linken érhető el: www.greenpeace.org/usa/smartphones
[2] Az ENSZ Egyetem (UNU) tanulmánya: https://i.unu.edu/media/unu.edu/news/52624/UNU-1stGlobal-E-Waste-Monitor-2014-small.pdf
[3] Forrás: https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/rankorde/2233rank.html
[4] Forrás:  http://www.ericsson.com/res/docs/2015/ericsson-mobility-report-june-2015.pdf

Ezek az autómárkák verik át a legjobban a vásárlókat

péntek, február 24th, 2017

Átlagosan 42 százalékkal fogyasztanak többet a kocsik, mint amennyit a gyártók állítanak.

Ezek az autómárkák verik át a legjobban a vásárlókat - ClimeNews

A tényleges üzemanyag-fogyasztás és a károsanyag-kibocsátás nagyon eltér az autógyártók által megadott adatoktól – idézi az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség felmérését és az arról készült Financial Times-cikke. A 16 vizsgált márka által megadott adatok 42 százalékkal tértek el a teszteredményektől. A 42 százalék amellett, hogy nagyon jelentős különbség, lényeges növekedést jelent 2012-höz képest, akkor ugyanis 28 százalékos különbséget mért a szervezet.
A Mercedes szerepelt a legrosszabbul: átlagosan 54 százalékos volt az eltérés, a második legrosszabb eredményt az Audi érte el 49 százalékos többletfogyasztással. Utánuk jön a Smart és a Volvo, amelyek autói 45 százalékkal nagyobb fogyasztást produkáltak, mint amit a gyári adatok mutattak. A középmezőnyben szerepel a Peugeot, a Mini, a BMW, a Toyota, a Nissan és a Ford, a Volkswagen és a Citroën, ezek a márkák 40-45 százalékkal ígértek alacsonyabb fogyasztást. Még a legjobban szereplő márkák, a Reanult, Opel, Skoda és a Fiat autói is 35-40 százalékkal haladták meg a gyári adatokat. A felmérés szerint az óriási különbségek hátterében egyrészt az áll, hogy nem megfelelőek a tesztek, másfelől pedig a gyártók pontosan kiismerték ezeket a méréseket és a tesztekre optimalizálják az autóikat, így nem meglepő, hogy nagyon jó adatokat érnek el.

Forrás: 444.hu

 

Üzemzavar volt az egyik ukrajnai nukleáris erőműben

szombat, február 18th, 2017

Üzemzavar volt az egyik ukrajnai nukleáris erőműben - ClimeNewsVáratlan meghibásodás miatt automatikusan leállt a Magyarországtól 400 kilométerre üzemelő rivnei atomerőmű egyik energiablokkja.

A fehérorosz határ közelében fekvő nukleáris létesítmény négy blokkjának egyikét a tervezett karbantartási munkálatok végeztével akarták újraindítani, amikor az üzemzavar keletkezett.

Az Energoatom közlése szerint a 3. energiablokk turbógenerátorát nem sikerült szinkronba hozni az elektromos hálózattal, ezért üzembe lépett a reaktor vészleállító rendszere.

A reaktort az erőmű személyzetének sikerült stabilizálnia, így vészhelyzet nem állt elő. A létesítmény további három energiablokkja jelenleg 1 860 megawatt összteljesítménnyel üzemel. A térségben a háttérsugárzás a megengedett szint alatt van.

A tervek szerint az alapértékekre történt visszaállás után – a generátor hibáját elhárítva

– a karbantartáson átesett blokkot az éjjeli órákban újból megpróbálják beindítani. 

Forrás: RIA Novosztyi

Margóra: Az amerikai AES konszern érdekeltségébe tartozó erőművet csak ne próbálgassák visszaindítani, tőlünk nem messze. Vigyék haza az USA-ba és ott Arlingtonban, Washington mellett próbálgassák, hogy vajon elindul-e még és meddig üzemel majd beolvadás nélkül.  “A reaktort az erőmű személyzetének sikerült stabilizálnia, így vészhelyzet nem állt elő.” Józan ésszel, anélkül, hogy atomtudós lenne az ember – az idézet mondat ellentmondásos, mert egy reaktort vészhelyzet miatt kell stabilizálni, nem pedig fordítva! Röhejes és egyben nem igazán megnyugtató erről szóló híreket olvasni, de hát úgy tűnik, hogy a “Hülyeség kora” tényleg nem ért véget. Magyar vonatkozású információ, hogy az AES-nek volt 3 magyarországi erőmű érdekeltsége, de már nincs!

R.L.

Így takarják el a szennyező cégek a vétkeiket

szerda, január 18th, 2017

Zöldmosás. Angolul greenwashing. Ezt a kifejezést használják arra, amikor egy cég elfedi környezetszennyező tevékenységét, és jóval zöldebbnek állítja be magát, mint amilyen. Néhány ötlet arra, hogyan ne lépjen bele egy cég a marketingjében a zöldmosás csapdájába.

Így takarják el a szennyező cégek a vétkeiket - ClimeNewsA whitewashing, vagyis a fehérre mosás ismert szó az angolszász kultúrában. Ez az, amikor „koordinált erőfeszítéseket tesznek rá, hogy kellemetlen tényeket eltüntessenek, különösen politikai környezetben”, szól a definíció. A zöldmosás ugyanez, csak ökológiai kontextusban. Amikor egy cég több pénzt költ arra, hogy a reklámjaiban és kommunikációjában zöldnek állítsa be magát, mint hogy inkább az ökológiai lábnyomának csökkentésére koncentrálna, az zöldmosás.

Tipikus példát szolgáltatnak erre az energiacégek, melyek szívesen népszerűsítik megújuló energiás projektjeiket és pozicionálják magukat mint zöld vállalatot, annak ellenére, hogy az adott projekt csak egy apró része a teljes energiaportfóliójuknak és üzleti tevékenységüknek, melynek többsége fosszilis energiahordozókon alapul. Főleg, ha a zöld kezdeményezéseket a cég akkor reklámozza, amikor éppen valamilyen nagy környezetszennyezés miatt szerepel a hírekben.

Amikor egy szállodalánc zöldnek hívja magát csak azért, mert megengedi a vendégeinek, hogy ugyanazon az ágyneműhuzaton aludjanak több napon át, így csökkentve a mosásra használt energiát és vizet (a mosószerek és öblítők folyókat szennyező hatásáról nem is beszélve), de közben a cég vajmi keveset tesz azért, hogy energia-, karbon- és vízlábnyomát csökkentse. Amikor egy bank zöldnek hívja magát csak azért, mert egy sor dolgot el lehet nála intézni online. Amikor egy áruházlánc zöldnek hívja magát, csak azért, mert a műanyag zacskói biológiailag lebomlók. Rengeteg vállalat és vállalkozás meséli a fogyasztóknak a saját zöld céges narratíváját. Egyesek jól, hatékonyan és a tényektől nem elrugaszkodva, mások ügyetlenül, sőt hazudozóan. Néhány ötlet arra, hogyan ne kövessük el cégként a zöldmosás vétkét:

Időzített vegyi bombák ketyegnek a lábunk alatt
A rendszerváltás előtti időszakból maradtak ránk, vagy az utóbbi huszonhét év alatt keletkeztek olyan szennyezett területek, amelyek folyamatos veszélynek teszik ki a környezetet és a magyar lakosságot. A környezetvédők a jogszabályi környezet hiányosságaira hívják fel a figyelmet és „a szennyező fizet” elvének érvényesítését követelik egy méregmentes Magyarország érdekében.

Csakis az igazságot

Ha látunk egy környezettudatos cégfilozófiát vagy terméket népszerűsítő hirdetést, az ösztönös reakció sokszor sokat elmond. Csalókának érezzük? Vagy őszintének? Az ehhez kapcsolódó tudatosságunk befolyásolja azt, mit dobunk a bevásárlókosarunkba. A zöldmosás azért probléma, mert ma már szinte minden vállalat és minden szektor zöldül. Így sok cég visszaél ezzel a koncepcióval, illetve a környezettudatosság ideológiájával. Termékeik zöld voltát hirdetik csupán azért, hogy még többet adjanak el belőlük. Ha a zöldmosásra fény derül, az rosszul sül el. A sajtóban és a világháló blogjain kritizáló cikkek jelennek meg, ami ront a cég reputációján.

A University of Oregon újságíróiskolájának égisze alatt index is született a zöldmosásra, vagyis pontozzák a hirdetésekben a zöldmosást, aminek a következők a kritériumai:

  • A reklám szavakkal vezet félre.
  • A reklám vizuálisan és grafikával vezet félre.
  • A reklám zöld jelleget hirdet, de úgy, hogy az túl homályos és nem bizonyítható.
  • A reklám eltúlozza azt, hogyan zöld a termék/szolgáltatás/cég.
  • A reklám kihagy fontos információkat, vagy elfedi őket.

A greenwashing index honlapján számtalan reklámot pécéztek ki, melyeket az elektronikai ipar, az energiaipar, a nehézipar, az autóipar, a mezőgazdaság, a kommunikációs szektor, az egészségügy és a kereskedelem cégei, a fogyasztói termékgyártók, sőt a kormányok tettek közzé.

Forrás: Piac&Profit

Luxussal fedik el a szennyet az óceánjárók

péntek, december 23rd, 2016

A magyarok nagy része legfeljebb az Álomhajó című német giccssorozatból ismerheti a hatalmas óceánjáró üdülőhajókat (bár sok honfitársunk húzza az igát a gyomrukban éjt nappallá téve). Ha megpróbáljuk félrehessegetni az úszó szállodákat körüllengő rózsaszín ködöt, előtűnik a bűzös valóság. Szó szerint: az üdülőhajók az óceánok legnagyobb szennyezői között vannak, gyakran válogatás nélkül ürítenek mindent a tengerbe és a levegőbe.

Luxussal fedik el a szennyet az óceánjárók - ClimeNews
Mikor idén májusban kifutott Southampton kikötőjéből a Harmony of Seas (A tengerek harmóniája), a város lakói fellélegeztek. A hajó tulajdonosa, a Royal Caribean International hajózási vállalat propagandája szerint a Harmony of Seas 16 emeletével, 120 ezer tonna vízkiszorításával és 362 méteres hosszúságával, 6780 utasférőhelyével a legnagyobb személyszállító hajó a világon. A méretnek viszont ára van. A Guardian cikke szerint a hajó víz- és levegőszennyezése felfoghatatlan.

A hajó két, négy emelet magas, tizenhat hengeres motorja egyenként 5200 liter dízelolajat éget el óránként. Ez azt jelenti, hogy a teljes gőzzel haladó hajó naponta 210 tonnányit használ el a világ egyik legszennyezőbb üzemanyagából. Az ilyen luxushajók annyi kén-dioxidot pufogtatnak ennyi idő alatt a levegőbe, mint 376 millió autó (ez nem elírás), és annyi nitrogén-oxidot eregetnek, mint egy város közúti közlekedése. Naponta 450 kilogrammnyi különösen kis méretű, éppen ezért az egészségre rendkívül káros szennyező szemcsét juttatnak a légkörbe. Mindez összességében csak Európában 50 ezer ember halálát okozza évente – állítja a brüsszeli Transport and Environment (Közlekedés és Környezet) nevű környezetvédelmi szervezet , és ezzel 58 millió euró (18 milliárd forint) költséget ró a társadalomra.

A hajók hatalmas környezetszennyezését főként az okozza, hogy üzemanyaguk még a dízelolajfajták között is a legkárosabbak közé tartozik. Ez a nehézolaj 3500-szor több ként tartalmaz, mint a közúti forgalomban használt dízelüzemanyag, és a szárazföldön veszélyes hulladékként kellene kezelni. Bár a hajók az európai és az amerikai törvények szerint a part menti vizeken kénytelenek csökkentett kéntartalmú olajat égetni, a kritikusok szerint ez is csak látszatmegoldás egy olyan problémára, amelyet a gazdagok okoznak, és jellemzően a szennyezett kikötőhöz közel lakó szegénynegyedek lakói szenvednek el legerősebben.

Southampont az Egészségügyi Világszervezet azon kilenc város között sorolja föl, amelyeknek annak ellenére az egészségügyi határértéket meghaladóan szennyezett a levegője, hogy alig gyártanak ott valamit. Viszont itt található a világ egyik legforgalmasabb tengeri kikötője, nincs olyan nap, amikor ne érkeznének vagy indulnának onnan hatalmas luxushajók az Atlanti-óceán irányába. A kikötőben öt ilyen hajó is horgonyozhat egyszerre, és hiába állnak, folyamatosan jár a motorjuk.

De a légszennyezés a luxus óceánjárók okozta környezeti terhelésnek csak egy részét jelenti. Egy másik nagy hajótársaságot, a Princess Cruise Linest épp most ítélte rekordösszegű, 40 millió dolláros (12 milliárd forintos) büntetésre az amerikai igazságügyi minisztérium, mert nem elég, hogy illegálisan ürítették a fáradt olajat az óceánba, de a hatóságokat is félrevezették. Így nem egyszerűen környezetvédelmi vétséget, hanem bűncselekményt követtek el – írja a The New York Times. A floridai – a nagy luxushajók általában innen indulnak a Karib-tengerre – államügyészi hivatal közleménye szerint a cég hajóiban szándékosan úgy alakították ki a szennyvízkezelő rendszert, hogy megkerülhessék a környezetvédelmi szabályokat. Egy cinikusan „csodacsőnek” hívott alkatrész segítségével például az olajos víz úgy ömlött a tengerbe, hogy nem kellett átáramolnia a víztisztítón és az olajtartalmat mérő szenzorok számára is láthatatlan maradt.

Luxussal fedik el a szennyet az óceánjárók - ClimeNewsA cég több hajóján is hasonló gondatlansággal kezelték a mérgező anyagokat. Gyakorlatilag mindenféle szennyvizet tisztítás nélkül eresztettek a vízbe 2005 és 2013 között. Amikor is véletlenül egy lelkiismeretes gépészmérnököt vettek fel, aki miután felfedezte e praktikákat, jelentette a southamptoni hatóságoknak, és azonnal kilépett a cégtől, amint beértek a kikötőbe. A mostani ítélet indoklásában kiemelték, hogy e vétségeket nem egy-egy hanyag alkalmazott követte el, hanem mindez a Princess Lines bevett gyakorlata volt hosszú éveken keresztül. Az ok persze ez esetben is a pénz, a profit növelése volt. A szilárd és folyékony hulladék szabályszerű eltávolítása a hajókról a kikötőkben magas költségekkel járt volna. Sokkal egyszerűbb volt az egészet az óceánba borítani.

A Friends of Earth (A föld barátai) környezetvédő szervezet felmérése szerint 2010-ben az üzemben lévő 167 luxushajó 3,8 millió köbméternyi hulladékot öntött a tengerbe, igaz, nem mindet illegálisan. Ebben nincs benne az az évi 30 millió köbméter úgynevezett szürke víz, amely főként az utasok vécéiből, zuhanyzóiból és a konyhából származik. Miközben a világ luxushajóit folyamatosan fejlesztik, hogy egyre kevesebb energiát fogyasszanak – hiszen ez azonnali költségmegtakarítást jelent az üzemeltetőknek –, a hajók negyven százalékában 35 évnél öregebbek a szennyvíztisztító berendezések.

Noha a 40 millió dolláros bírság hatalmas vagyonnak tűnhet, a cégeknek ez csak szúnyogcsípés. Idén az iparági előrejelzések szerint világszerte 24 millióra nő a luxushajók utasainak száma, miközben 1980-ban még 1,4 millióan, de tíz éve is csak 15 millióan voltak. Az óceánjáró üdülőhajók jelentik a turizmus legdinamikusabban bővülő ágát. Ennek megfelelően a hajótársaságok éves forgalma 120 milliárd dollárra emelkedett, és egyelőre nem látszik, hogy a robbanásszerű növekedés üteme lassulna a közeljövőben.

Az úszó szállodák koncerttermeiben, vízi vidámparkjaiban, kaszinóiban szórakozó utasok pedig sosem mennek le a hajó gyomrába, hogy megnézzék, mi történik a szennyel, amelyet közvetve-közvetlenül ők termelnek.

Forrás: MNO

Ahogy a felelős vállalkozásokról van, úgy a felelőtlen vállalkozásokról is lesz a ClimeNews-on külön kategória a jövőben!