JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.

Archive for the ‘Felelőtlen vállalatok’ Category

A Roszatom kockázatai

hétfő, október 16th, 2017

A Majak létesítmény balesetének 60. évfordulóján nyilvánosságra hozott frissített Roszatom-jelentésből[1] kiderül: az orosz cég finanszírozása bizonytalan, és továbbra is erősen megkérdőjelezhető az atomerőművek tervezéséhez és építéséhez szükséges szakértelme. A környezetvédő szervezet közelmúltbeli, Majak környéki mérései továbbá mutatják: az üzem továbbra is súlyosan károsítja a környezetet és a létesítményei környékén élő emberek egészségét.[2] A Greenpeace Magyarország mindezek alapján azt várja a magyar kormánytól, hogy álljon el az orosz hitelből finanszírozni tervezett kockázatos és veszélyes Paks II projekttől, és az új atomerőmű építése helyett a megújuló alapú rendszerek elterjedését támogassa.

A Roszatom kockázatai - ClimeNews - HírportálA Roszatom által épített finnországi és oroszországi atomerőművek körüli botrányok azt mutatják, megalapozottak a Roszatom megfelelő minőségbiztosításával és szakértelmével kapcsolatos aggályok – derül ki a most frissített[1] „A Roszatom kockázatai” című Greenpeace-jelentésből.[3] A finn nukleáris hatóság megállapította: a finn Hanhikivi erőmű terveit a Roszatom nem volt képes megfelelő időben és minőségben szállítani, ami a projekt csúszásához vezetett. Oroszországban a Leningrád II atomerőmű építését számos súlyos baleset kíséri, az építkezésen dolgozók a biztonságos és felelős munkavégzés feltételeinek hiányáról számoltak be (dokumentáció meghamisítása, tűzbiztonsági előírások figyelmen kívül hagyása, stb.).

A jelentésben fény derül a Roszatommal való együttműködés további kockázataira is. Törökországban a tengerpartra építendő atomerőmű környezeti engedélyezési eljárását gyorsították fel az orosz elnök látogatásának ürügyén, majd kiderült, hogy a Roszatomnak nincs tapasztalata tengerparti atomerőművek építésében. A bolgár atomerőmű építésénél a Roszatom messze túllépte a beruházás szerződésben vállalt költségeit: mégis, miután Bulgária felbontotta a szerződését a Roszatommal, a cég beperelte a bolgár kormányt, a bíróság pedig 620 millió euró kártérítést ítélt meg az orosz vállalat számára.

A Roszatom-projektek finanszírozása is bizonytalanná vált. Miután 2017-re mintegy 40 milliárd euróra nőtt az orosz állami költségvetés várható hiánya, az orosz állam által finanszírozott Roszatom igazgatója bejelentette, hogy 2020-ban megszűnik a cég állami támogatása.

A Greenpeace friss, az oroszországi Majak nukleárishulladék-feldolgozó üzem közelében vett mérési eredményéből emellett kiderül: a Roszatom nem gondoskodik megfelelően a cég által okozott szennyezések felszámolásáról sem. A világtörténelem harmadik legsúlyosabb atomkatasztrófájának, a Majak balesetének 60. évfordulója alkalmából nyilvánosságra hozott jelentés[2] arról tanúskodik: több településen továbbra is szennyezett területeken élnek emberek, az évtizedek alatt a balesetekből és az üzemi kibocsátásokból származó károk felszámolása nem halad, és valószínűsíthető, hogy az üzem továbbra is bocsát ki radioaktív szennyezést a környezetbe.

„A Roszatom atomerőmű projektjei és a majaki katasztrófa helyszínén vett minták azt mutatják, hogy a cég felelőtlenül működik, a Roszatommal való együttműködés pénzügyi, biztonság és környezeti szempontból is rendkívül kockázatos. A Greenpeace Magyarország azt várja a magyar kormánytól, hogy ne kockáztassa a magyar emberek jövőjét egy új atomerőmű-projekttel, hanem változtasson energiapolitikáján, és tegyen meg mindent a tiszta, biztonságos és olcsóbb megújuló energiaforrások hazai elterjedéséért” – mondta Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse.

Roszatom: mindenhol ugyanaz a lemez – Összefoglaló „A Roszatom kockázatai” című Greenpeace-jelentés 2017-es frissített változatáról: http://paksameta.blog.hu/2017/09/29/roszatom_mindenhol_ugyanaz_a_lemez

Összefoglaló az oroszországi Majak nukleárishulladék-feldolgozó üzem közelében 2017. augusztusban végzett mérések eredményeit bemutató jelentésről: http://paksameta.blog.hu/2017/09/29/majak_tobb_reprocesszalas_tobb_szennyezes

A Greenpeace International fotói és videói a Majak nukleárishulladék-feldolgozó üzem környékéről: http://media.greenpeace.org/C.aspx?VP3=SearchResult&VBID=27MZV8YR8OQD1&SMLS=1&RW=1534&RH=710

Jegyzetek:

[1]„A Roszatom kockázatai” című Greenpeace-jelentés frissítése (2017) http://www.greenpeace.org/hungary/PageFiles/636904/a_roszatom_kockazatai_2017.pdf

[2]2017 augusztusi, helyszíni szakértői mérési eredményeket tartalmazó jelentés a Majak nukleárishulladék-feldolgozó üzem környékének állapotáról, a katasztrófa 60. évfordulója alkalmából. http://www.greenpeace.org/hungary/hu/hirek/publikaciok/Rosatoms-Mayak-More-reprocessing-more-contamination/

[3]“A Roszatom kockázatai” című Greenpeace-jelentés (2014) http://www.greenpeace.org/hungary/PageFiles/636904/A_Roszatom_kockazatai.pdf

 

 

A Mátrai Erőmű lignittervei

kedd, október 10th, 2017

Megszületett az a minden tagállamra kötelező érvényű környezetvédelmi előírás, amely komoly választás elé állítja az Európai Unió szénerőműveit, így a Mátrai Erőművet is. Ez alapján, az évente közel 23 ezer korai halálesetet okozó szénerőművek 2021-ig vagy leállnak, vagy rendkívül költséges beruházásokkal próbálnak megfelelni az új feltételeknek. Azonban nem ez az egyetlen körülmény, amely gondot okoz a Mátrai Erőműnek.

Az új előírások célja, hogy csökkentsék a szénerőművek és más nagy tüzelőberendezések levegőminőségre gyakorolt káros hatásait, mivel csak Európában legalább 23,000 ember hal meg idő előtt a szénerőművek által okozott légszennyezettség miatt. A ma megjelent, és minden tagállamra kötelező érvényű határozat által előírt új károsanyag-kibocsátási határértékek négy éven belül lesznek számon kérhetők. Ennyi ideje van a Mátrai Erőműnek is arra, hogy megfeleljen az új követelményeknek.

A Mátrai Erőmű lignittervei - ClimeNews - Hírportál„A Mátrai Erőmű hazánk legnagyobb szén-dioxid kibocsátója, amely évente több mint 6 millió tonna szén-dioxiddal terheli a környezetet. Ez Magyarország teljes kibocsátásának több mint 10%-a. Mindemellett óriási mennyiségű, egészségre káros kéndioxidot, nitrogénoxidot, és az egészségre kifejezetten veszélyes szállóport is bocsát a légkörbe. Ráadásul a vállalat egyre nagyobb mennyiségű lignitet értékesít a térségben háztartási tüzelőanyagként, amely tovább növeli a levegőszennyezettséggel összefüggő egészségügyi kockázatokat a már egyébként is erősen szennyezett régióban” – mondta el Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia Programjának vezetője.

Az erőmű több beruházással előbb a kéndioxid, majd a közelmúltban a nitrogénoxidok kibocsátását próbálta meg visszaszorítani, de ez sem lesz elég ahhoz, hogy megfeleljen az új határértékeknek. Úgy tűnik, mindkét káros anyag tekintetében újabb beruházásokra lesz szükség, amelyeket nagyon korán, már 2021-re meg is kell valósítani. Ez a beruházáskényszer egyrészt azt jelenti, hogy gazdaságossági szempontból az éppen eladás alatt álló erőmű már közel sem olyan vonzó célpont, mint korábban, másrészt bárki is lesz az új tulajdonos, olyan időszakban kell gyors döntést hoznia, amikor a pénzügyi körülmények korántsem ideálisak, hiszen az erőmű eredménye zuhanásszerűen lecsökkent az utóbbi években.

Fogy a levegő a bánya körül

Ugyanakkor nemcsak az új környezetvédelmi előírások rontják a lignitre alapozott jövőképet. A Mátrai Erőmű egyik komoly előnye eddig az volt, hogy tüzelőanyaga, a lignit saját bányáiból érkezik, vagyis nem szorul más forrásból származó tüzelőanyag megvásárlására.

Az erőmű egyik lignitbányája viszont levegőminőségi okokból egyelőre nem kapta meg a jövőre vonatkozóan létfontosságú környezetvédelmi működési engedélyt. A környezetvédelmi hatóság szerint a Visontán működő, és a Mátrai Erőművet kiszolgáló külszíni lignitbánya környezeti felülvizsgálati dokumentációjában ugyanis a levegőtisztaságvédelmi munkarész hiányos és ezért megalapozatlan. Így erősen kérdéses, hogy a jövőben honnan érkezik a lignit az erőműbe.

Erőműbővítés már biztosan nem lesz

Emellett bizonytalanná vált a tervezett új lignittüzelésű blokk megvalósítása is. A Mátrai Erőmű egy új, 500MW kapacitású ligniterőművel szerette volna bővíteni a meglévő kapacitását. A tervezett erőmű tőkeköltségei viszont óriásiak, amelynek kitermeléséhez valószínűleg szükség lett volna a jelenlegi, elöregedett blokkok által termelt haszonra is. Erre viszont már biztosan nem lesz lehetősége az új tulajdonosoknak.

A környezethasználati engedély módosítása során ugyanis a másodfokú hatóság megállapította, hogy az erőmű által okozott légszennyezés és annak károsító hatásai nem megfelelő mértékben kerültek vizsgálatra és értékelésre, valamint hogy a régi és az új blokkok működtetésének időzítése nincs tisztázva. A másodfokú hatóság egyértelműen rögzítette, hogy az új blokk üzembe helyezésére kizárólag a korábbi blokkok leállítását követően kerülhet sor. Ez azt jelenti, hogy a Mátrai Erőműben biztosan nem lesz kapacitásbővítés, amely teljesen új helyzet elé állítja az aktuális tulajdonosokat.

A szén hanyatlása

A szénenergia ugyanakkor nemcsak itthon, hanem szinte mindenhol veszít korábbi vezető szerepéből. Az Európai Unióban idén már 13 szénerőművet zártak be, vagy jelentették be bezárásukat. Legutóbb az Európai Unió 29. legszennyezőbb szénerőműveként nyilvántartott 1,2 GW kapacitású, az Uniper vállalat tulajdonában lévő egység bezárását jelentették be.

A sors iróniája, hogy a szénerőművek egykori szülőhazájában, az Egyesült Királyságban hosszú évtizedek után 2017. áprilisában elérkezett az első olyan munkanap, amikor a villamosenergia-ellátás szénerőművek által termelt áram felhasználása nélkül telt el. A szénenergia zuhanását jól mutatja, hogy míg 2012-ben az ország villamosenergia-termelésének 40%-át adta a szénenergia, addig az idei év első felében ez a részarány 2%-ra csökkent. A jelenlegi tervek szerint pedig 2025-ben már nem is lesz üzemelő szénerőmű az országban.

Talán nehéz elhinni, de az Egyesült Államokban is hasonló a helyzet. Csak az év első felében már nyolc szénerőmű zárt be, vagy jelentették be leállításukat. Egyértelműen mutatja a szénkorszak végét, hogy 2010 óta már 256 szénerőművet zártak be gazdaságossági vagy környezetvédelmi okokból az Egyesült Államokban.

A szénenergia globálisan is egyértelmű lejtmenetben van, ugyanis 2014 és 2015 után tavaly ismét, de a korábbi két évhez képest jóval nagyobb mértékben csökkent a termelt szén mennyisége. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb, globális energetikai beruházásokat vizsgáló értékelése is azt mutatja, hogy a szén-ágazat a beruházások visszaesésének legnagyobb vesztese. Varró László, az IEA vezető közgazdásza szerint a szénenergiába irányuló beruházások várhatóan csökkenni fognak. Ennek jele, hogy míg 10 évvel ezelőtt 120GW szénerőmű kapacitás volt épülőben, addig ez tavaly mindössze 40GW volt. Kérdés, hogy ha a szénerőmű építés ennyire nem vonzó, miért lehet egyáltalán szó bármilyen ligniterőmű építéséről Magyarországon?

„Az Európai Unióban közel 300 szénerőmű és azok térségei számára nem csak az energetikai, hanem a gazdasági-társadalmi átmenet jelent nagyon komoly kihívást. A legnagyobb hiba, amit elkövethetünk, ha ezt az átmenetet késleltetjük. A szénenergia, így a Mátrai Erőmű minél korábbi kivezetésére, és az érintett régió átalakítására van szükség. Ehhez számos jó példából lehet tapasztalatot meríteni, valamint maga a Mátrai Erőmű térsége is jó adottságokkal rendelkezik” – emelte ki Vaszkó Csaba.

Az Európai Bizottság egyébként az őszi időszakban tervezi napirendre tűzni a szénbányákkal és szénerőművekkel rendelkező régiók gazdasági-társadalmi átalakításának lehetséges alternatíváit.

Forrás: WWF

Korábbi cikkek a témában itt a ClimeNews-on.

 

Európa még mindig a fosszilis energiát támogatja

vasárnap, október 8th, 2017

Egy most nyilvánosságra hozott jelentés szerint az EU és az európai kormányok évente több mint 112 milliárd euróval támogatják a legnagyobb károsanyag-kibocsátással járó (fosszilis) energia termelését és felhasználását. Ez szembemegy azzal a vállalással, miszerint 2020-ig megszüntetik ezeket a káros támogatási rendszereket.

Európa még mindig a fosszilis energiát támogatja - ClimeNews - Hírportál

A CAN (Climate Action Network) éghajlatvédelmi szövetség és az ODI (Overseas Development Institute) független nemzetközi szakértő intézet frissen közzétett jelentése elsőként összegzi az Európai Unióban jelen lévő fosszilisenergia-támogatások mértékét. A „Kivezetés 2020: Európa fosszilis támogatásainak felmérése” című jelentés részletesen összegyűjtötte az EU és 11 tagállamának a kőolaj, a földgáz és a szén kitermelésére és felhasználására 2014 és 2016 között nyújtott támogatásait.

Európa még mindig a fosszilis energiát támogatja - ClimeNews - Hírportál

A közlekedési ágazat kapta a legtöbb támogatást, több mint 49 milliárd eurót, beleértve a gázolaj árát csökkentő adókedvezményeket is. Összességében a közlekedési ágazat a beazonosított kormányzati támogatások 44%-át emésztette fel. Az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy ezek az adókedvezmények továbbra is ösztönzik a gázolaj használatát, miközben a dízeljárművek légszennyezéséből adódó egészségügyi költségek, problémák egyre erősebben jelentkeznek. Ennek káros hatása Magyarországon is aktuális kérdéseket vet fel, hiszen a kormány erőfeszítéseket tesz az elektromos autók elterjedése érdekében. Azaz a dízeljárművek bármilyen mértékű támogatása hátráltatja az alacsony kibocsátású közlekedésre történő átállást, például az elektromos autók elterjedését.

A jelentés arra is fényt derített, hogy 2014 és 2016 között az EU évente – költségvetéséből, illetve fejlesztési és befektetési bankjain és alapjain keresztül – átlagosan 4 milliárd euró fosszilis támogatást nyújtott. A földgáz és a szén továbbra is magas támogatása különösen aggasztó.

A fosszilis energiának nyújtott támogatások életben tartása szembemegy az európai kormányok és az EU ígéretével, miszerint 2020-ra kivezetik az ilyen típusú támogatásokat, és ellentétes a Párizsi Klímamegállapodással is.

Európa még mindig a fosszilis energiát támogatja - ClimeNews - Hírportál„A felesleges új gázinfrastruktúrákra költött évi 4 milliárd euró és a széntüzelésre adott évi 2 milliárd euró évtizedekre bebetonozza Európa függőségét a fosszilis energiától ahelyett, hogy az energiaátmenetet támogatná. Ezen túlmenően a káros támogatások – részben közpénzekből – évente több ezermilliárd forint kárt okoznak a magyar társadalomnak. Magyarország ráadásul nem készít pontos leltárt a fosszilis energiák számára nyújtott támogatásokról” – mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlat és energia program vezetője.

„Szakértőink számításai szerint Magyarországon a GDP mintegy 5 százalékának megfelelő összeget tesz ki az az adóbevétel-kiesés, ami azáltal keletkezik, hogy a magáncélú autóvásárlást és -használatot széles körben céges költségként számolják el” – jelentette ki Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

“A fosszilis energiahordozók támogatása helyett az energiahatékony technológiák és szolgáltatások elterjedésének előmozdítását kell elősegíteni, ami nemcsak az egyes országok éghajlatvédelmi céljainak eléréséhez járul hozzá, hanem javítja az életminőséget, és több millió munkahelyet hoz létre. Az energia hatékony felhasználásának ösztönzésével ugyanis növekszik az egységnyi energiával előállított gazdasági teljesítmény. Ma Magyarországon a lakosság a legnagyobb energiafelhasználó, az ország primerenergia-felhasználásának 35 százalékával. Ennek legalább fele megtakarítható lenne” – mondta Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet vezetője.

A hazai szénszektor még mindig jelentős kedvezményekben és támogatásokban részesül. A Mátrai Erőmű például, amely hazánk szén-dioxid-kibocsátásának több mint 10%-áért felelős, évek óta a megújulóenergia-támogatási rendszer egyik legnagyobb kedvezményezettje, mivel az alacsony hatásfokú kazánjaiban a rossz hatékonyságú lignit mellett biomasszát is elégetnek. Az erőmű emellett előnyhöz jut az alacsonyan tartott bányajáradékon keresztül is. Ezen kívül az állami szociális tűzifa-program keretében az önkormányzatok és a lakosság számára juttatott barnakőszén és lignit támogatása is a káros támogatások egyike. Mindezek kivonására és az energiaátmenet segítésére történő átcsoportosításra van szükség” – mondta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia szakértője.

 

A jelentés összefoglalója magyar nyelven.
A jelentés Magyarországra vonatkozó fejezete angol nyelven.
A jelentéshez kapcsolódó tartalmak angol nyelven elérhetők az alábbi linken.

 

Forrás: WWF

Szerkesztő megjegyzése: Még mindig a “Hülyeség kora” !

 

Paks2: tényleg nincs visszaút?

kedd, szeptember 26th, 2017

Paks2: tényleg nincs visszaút? - ClimeNews - Hírportál

  • Paks2 ügyében elértük azt a pontot, ami után már nagyon fájdalmas lenne a visszafordulás.
  • Számos példa van arra a világban, hogy ez után a pont után mégis megakadnak atomerőmű-építések.
  • Nagyon fájdalmas is mindig.
  • Hogy ezt megelőzzük, néhány dolgot újra kellene számolni, meg kellene kérdezni a társadalom véleményét.
  • Ezekre viszont a kormány nem tűnik nyitottnak, és az emberek sem érzik át a helyzet súlyát.

A point of no return (PNR) kifejezés a repülésből jön. Azt a pontot jelöli, ahonnan már nem, vagy csak súlyos áldozatok árán lehet visszatérni a kiindulópontra, ha ezen túlrepülünk, már nagyon bíznunk kell abban, hogy épségben elérjük a következő leszálló pályát.

Paks2-nél ez a pont most jött el, a tervek szerint ugyanis januárban megkezdődik az építkezés és onnan már nincs fájdalommentes visszafordulás, állítja Mártha Imre energetikai szakember, az MVM egykori vezére.

Bős-Nagymaros 2?

A politika nem egységes a kérdésben: miközben Szijjártó Péter azt mondja, az építkezést már nem állítja meg semmi, Illés Zoltán egykori fideszes államtitkár szerint korántsem biztos, hogy Paks2 megépül, a Jobbik azt ígéri, hogy hatalomra jutása esetén felülvizsgálja a paksi szerződéseket, a Momentum pedig egyenesen felmondaná azokat. De ha egységes lenne a politika Paks ügyében, az sem jelentene sokat a jövőre nézve.

A helyzet ugyanis tényleg az, hogy Paks2-t még bármi megállíthatja. Csakhogy később már sokkal drágább lesz a visszafordulás. Ez a történelmi felelősség nem tudatosodott eléggé a közvéleményben és a projekt irányítóiban Mártha szerint, aki

a bős-nagymarosi vízlépcső ügyéhez hasonlítja a helyzetet.

Akkor is egy erőmű épült volna, a Szovjetunió adott volna hitelt, majd jöttek a tiltakozások és végül nagy költségek árán, de kifaroltunk. A Bős-Nagymarosi Vízlépcsőre vonatkozó államközi szerződést a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között 1977-ben írták alá és 1989-ben függesztette fel a magyar fél. „Ha valaki hisz a történelem ismétlésében, akkor így 2026-ban fogunk kifarolni Paksból, feltéve, hogy most nem végezzük el az aktuális pénzügyi, technológiai és társadalmi kontroll vizsgálatokat.”

Paks2: tényleg nincs visszaút? - ClimeNews - Hírportál | Mártha Imre
Volt már ilyen, drága is volt

A megtorpanás nem lenne példátlan.

A világban számos esetben hátráltak már ki atomerőművi projektekből a point-of-no-return után, mindegyik esetben nagy árat fizettek érte.
Emlékezetes például Zwentendorf, ahol a 70-es évek végén olyan szinten elkészült egy erőmű, hogy már nukleáris fűtőanyaggal is megtöltötték. Majd jött egy tiltakozócsoport és népszavazás, ahol az erőművet elutasítók aránya 50,47 százalék volt. Leállították az egészet, azóta gyakorlatilag műemlék, legutóbb idén nyáron zenei fesztivált tartottak a reaktorcsarnokban.

De megemlíthető a 2017 júliusában leállított USA, Dél-Karolina államban lévő VC Summer esete is. Itt nem a társadalmi ellenállás hanem a költségtúllépés volt a meghátrálás oka. Pedig az atomerőmű 40 százalékos készültségben van, tehát gyakorlatilag szerkezetkész. Csakhogy a jelenlegi tudásuk szerint 75 százalékkal haladja meg a büdzsé a tervezettet, ezért inkább veszni hagynak 9 milliárd dollárt.

A harmadik érdekes példa, a bolgár belenei atomerőmű, 2005-ben hirdettek tendert, a magyarországi Paks 2-t is kivitelező Roszatom nyerte meg. Egy kétszer 1000 MW-os erőművet építettek volna, de később a magánbefektetők is kihátráltak, és politikai változás is volt. Jött egy új politikai kör, akik leállították az építkezést, mivel úgy látták, hogy gazdaságilag nem áll meg a lábán. Az oroszok beperelték őket, tavaly nyertek is ellenük Genfben. 600 millió eurós kártérítést kellett fizetniük, 1,8 milliárd dollárt költöttek el összesen eddig a meghiúsult projektre.

Ha januárban Magyarországon is elkezdik a kapavágásokat, akkor innen visszafordulni később már csak horribilisen nagy társadalmi károkkal és anyagi költségekkel lehet, ehhez képest ezekről a kérdésekről még csak gondolkodás sincs most igazán. Mártha szerint pedig néhány visszaellenőrző vizsgálatra mindenképpen erősen szükség lenne, mielőtt továbblépünk.

„Mindenkin, aki ma a Paks 2-n dolgozik történelmi felelősség van. Ilyen sorsfordító méretű projekt esetében, ha valaki szervilizmus vagy szakmaiatlanság miatt elmulasztja a point-of-no-return előtti utolsó átfogó társadalmi, technológiai és pénzügyi vizsgálatokat, és ebből kifolyólag a projekt megbukik vagy vállalhatatlanul drága lesz, évtizedekig szégyen övezi majd munkásságát.”

Milyen árak mellett termel?

Kellene egy friss elemzés a villamosenergia áráról.

A kormány azt mondja, hogy Paks2 majd 55 euró/MWh-on fog termelni, az MVM korábban legalább 75-öt mondott. Vizsgálta a Corvinus Egyetem bázisán működő REKK, ők azt mondták, hogy állami támogatás nélkül 106 alatt nem térül meg. A most épülő angliai Hinkley Point 110 euróval kalkulál finanszírozható működőképességet. Az európai irányadó áramtőzsdén mostanában 31-40 euró/MWh között vannak a piaci jegyzések, igaz ezek csak a húszas évek elejéig mutatják az irányokat, de ha mértékadó elemzőket olvasunk, ők a 40-es évek után is inkább árcsökkenést várnak a megújulók terjedése miatt.

“Nem látom mitől emelkedne duplájára, triplájára a piaci ár pár éven belül. Sok mérföldkő volt már ebben a projektben 2009 óta, amióta elindult, de 2017 van, most még érdemes lenne az árampiaci ártrendeket még egyszer végiggondolni. Hogy az unokáink ne azt mondják majd, hogy ezeknek annyi eszük nem volt, hogy betonozás előtt lefuttatnak egy frissített húszéves árelemzést.”

Jobb most egy népszavazás

A második feltétel a társadalmi egyeztetés.

“Félünk tőle, mint ördög a tömjénfüsttől, de úgyis eljöhet egy olyan pont, amikor megtörténik.” Honnan tudjuk, hogy nem lesz olyan a politikai helyzet, hogy öt év múlva, vagy 9 év múlva mégis lesz róla egy népszavazás. És ha addigra már benne lesz 5-8 milliárd euró? A népszavazást a 2018-as választásokkal összekötve szinte költségmentesen meg lehetne szervezni. Nagyon fontos lenne megkérdezni az embereket, hogy legalább el lehessen mondani, megkérdeztük.

Ez olyan erős felhatalmazás lenne, amire támaszkodni lehet a következő 20 évben amíg elkészül a beruházás, így eliminálható lenne egy potenciális társadalmi pálfordulás veszélye. “Hogy ne akkor legyenek megkérdezve, amikor már benne van az erőműben a fűtőanyag.” Ehhez képest most az látszik, hogy a kormány még a nemzeti konzultációkban is kerüli a Paks2 témát, pedig ott igazán borítékolható lenne a siker.

Paks2: tényleg nincs visszaút? - ClimeNews - Hírportál | Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Biztos ennyibe fog kerülni?

A harmadik, amit meg kellene még nézni még mielőtt belevágunk az építkezésbe,

az a kiválasztott technológia, és ezzel kapcsolatban a költségtúllépés.

Jó példa erre a Hinkley Point brit atomerőmű-projekt, ahol az EDF bejelentette, hogy minimum 1,5 milliárd fonttal túllépik a költségeket és 15 hónapos késésben lesznek. A másik aktuális példa a finnországi Hanhikivi atomerőmű, ahol pont ugyanolyan VVER 1200-as blokkok épülnek, mint a tervezett Paks 2. A finn nukleáris hatóság nemrég jelezte, hogy az engedélyezés legalább egy évvel tovább tart majd arra hivatkozással, hogy a Roszatom által adott tervek és dokumentumok további kiegészítésre szorulnak. A miénk egy nagyon hasonló projekt. Alaposan meg kellene néznünk, hogy az az erőmű, amit rendeltünk az oroszoktól, bele fog-e férni a szerződött 12 milliárd euróba.

“Becsapjuk magunkat, ha a 12 milliárd eurós költségre alapozzuk a mondást, meg kéne vizsgálni, hogy mennyi lesz a vége. Már most látszik, hogy a végleges költségek meg fogják haladni a 15 milliárd eurót. Márpedig ha nem 12 lesz, akkor nem jön ki a matek.”

Ráadásul Süli János, a projekt élére kinevezett miniszter bár egy nagyon profi üzemeltetési szakember Mártha szerint,

olyan, mint ha Lewis Hamiltont felvenné a Lada-gyár, hogy építsen egy jó autót.

Hamilton a világ egyik legjobb sofőrje, a gyártás, tervezés, projektmenedzsment viszont egy teljesen más szakembert kíván. “Süli Jánost én neveztem ki a jelenleg üzemelő Paksi Atomerőmű vezérigazgatójává 2009-ben. János tiszteletreméltó vezetői pályafutása alapvetően egy jól megépült atomerőmű sikeres üzemeltetésére épült, miközben ez egy gigantikus projektmenedzsment feladat, erre egy olyan csapat kell, amilyen nem biztos, hogy egyáltalán van most Magyarországon. Ez pedig aztán végül oda vezet, hogy csúszás lesz és költségnövekedés.”

Politika a szakma fölött

De érdemes lenne megvizsgálni a kamatfeltételeket is.

Az első hét évben 4,5, a második hét évben 4,8, a harmadik hét évben 4,9 százalékos kamattal adnak az oroszok euróhitelt. Ennél ma jóval olcsóbb hitelek is vannak. Süli János a projekt élére kinevezett miniszter első sajtótájékoztatóján fel is vetette, hogy az orosz hitel lecserélést meg kellene fontolni, egyből lehurrogták. „A nemzetközi pénzpiacokon manapság nem ritka az akár 70 vagy 100 évre kibocsátott állampapír. Ausztria a napokban bocsátott ki 3,5 milliárd euró értékben 100 éves kötvényt, melynek hozama 2,11%. Egyértelmű, hogy Magyarország az orosz hitel 4-5 %-os kamatai helyett ugyanolyan 20-30 éves futamidőre jóval kedvezőbb feltételekkel tudna forrást szerezni. Ezt nem kihasználni több mint apró botlás.”

Korabeli dokumentumokból és visszaemlékezésekből tudni, hogy

ennél még a Paks1 építésekor is nagyobb súlya volt a szakmai kérdéseknek:

az építkezés során az azt vezető Pónya József szakmai alapon többször konfliktust vállalt a szovjetekkel és a központi bizottsággal, egy-egy alkatrészt vissza is küldtek, így épült végül egy jó erőmű. Amit az akkori szakma meg mert csinálni, ma nehezebben képzelhető el. „Ki meri ma Pakson hangosan azt mondani, hogy rossz egy szerződéses passzus nekünk, vagy nem megfelelő egy alkatrész, amikor Putyin félévente idejön beszámoltatni?”

Ha pedig így vágunk bele Paks2 megépítésébe, az abba az irányba hat, hogy

ez egyszer le lesz állítva vagy társadalmi elutasítás, vagy pénzügyi, technológiai okok miatt, csak akkor már sokkal drágább lesz kiszállni.

Ez nem egy autópálya-építés: attól még hogy kiderül, drága lett, nem arra kellett volna mennie, göröngyös lett, csúszott az építkezés, még mehetnek rajta autók, van társadalmi haszna. De egy atomerőmű vagy elkészül és tökéletesen működik, vagy nem működik. „Ellentétben mondjuk egy híddal, úttal vagy stadionnal, nincsenek jobban vagy rosszabbul sikerült atomerőművek, csak biztonságosan üzemelők és nem üzemelők. Amíg az első kWh ki nem megy a hálózatra, addig egy atomerőmű csak pénztemető.”

Összességében Mártha atomenergia termelés párti, csak szerinte nem kellene kapkodni. A meglévő engedélyek a jelenlegi Paksi Atomerőmű blokkjaira mintegy 50 éves üzemidőre vonatkoznak, eszerint 2032–2037 között állnának le. Szakértők szerint hasonló reaktorok biztonságosan üzemeltethetők 60 évig, így Paks 1 elmenne a 2040-es évekig. Érdekes fejlemény, hogy az amerikai nukleáris hatóság nemrégiben bevezette a Subsequent License Renewal (SLR) programot, ami a meglévő atomerőművek működési engedélyeinek 60 évről 80 évre történő meghosszabbítására vonatkozik.

„Én erősen atomenergia támogató vagyok, ráadásul én hoztam tető alá 2009-ben azt a parlamenti szavazást, ahol a FIDESZ és az MSZP együtt szavazott Paks 2 előkészítéséről. Viszont, ha a jelenleg meglévő atomerőmű, folyamatosan felújítva biztonságosan és főleg töredék pénzből elmegy még 20-25 évig, akkor inkább várnék az újjal és közben egyre tisztább lesz a kép mind a megújuló energia termelés mind az egyéb kérdések kapcsán. Tudomásul kell venni, hogy egy atomerőművet legalább három nemzedéknek szokás építeni és ennek minden vonzatát számon fogják rajtunk kérni.”

Forrás: Index

 

 

Elképesztő környezetszennyezés a kriptovaluták mögött!

vasárnap, szeptember 3rd, 2017

Általában a kriptovaluták létrehozása és a velük végzett műveletek mögött hatalmas mennyiségű számítási feladatok húzódnak.

Ezeket a feladatokat – erre optamalizált processzorokkal rendelkező – számítógépekből összeláncolt informatikai parkok végzik. Sok esetben több ezer számítógép együttes erőforrás kapacitása ellenőrzi, hogy a globális tranzakciók rendben vannak-e. Fenntarthatósági oldalról kezd olyan lenni, mint az olajkorszak vége időszak, legfőképpen az alábbiak miatt.

Elképesztő környezetszennyezés a kriptovaluták mögött! - ClimeNews

Nincs mód a coinokat-bányászó hálózat teljes energiahasználatának kiszámítására, ám ez nem mindenkit tartott vissza attól, hogy megpróbálja. Még 2013 áprilisában különféle sajtóhíradások azt közölték, hogy például a bitcoin naponta 131,000 megawattórát fogyasztott, aminek napi költsége 19,7 millió dollár volt. Hónapokkal később Guy Lane, egy ausztrál környezetvédő kutató előállt a BitCarbon módszerével a bitcoin karbonlábnyomának kiszámítására. Azon feltételezésére alapozva, miszerint egy bitcoin-bányász a bitcoin értékének átlagosan 90 százalékát elektromos áramra költi, Lane kiszámolta, hogy egy 1000 dolláros bitcoin-árfolyam évente 8,2 millió széndioxid-kibocsátást eredményezne, ami megfelel Németország éves kibocsátásának. Ha a bitcoin árfolyama valaha elérné az 1 millió dollárt – ami egyesek szerint elképzelhető, amennyiben a bitcoin válna az uralkodó fizetési móddá a világon – a hálózatának karbonlábnyoma 8,2 milliárd gigatonna lenne, ami az emberiség jelenlegi teljes kibocsátásának 20%-a.

Sajnos az iparág húzódik Kínába, azon belül is oda ahol a legolcsóbb a villamosenergia. Viszont az ottani energiamixnek a legnagyobb részét még a mai napon is a legolcsóbb szénből termelt energia fedezi.
Persze ez nem fenntartható, de ezzel senki nem törődik… A digitális valutákba való befektetés “csak egy játék” és játszani szabad.

Rampasek László

 

 

Elterjedhet a világban a dízelautók kitiltása a nagyvárosokból

kedd, augusztus 8th, 2017

Az elektromos autók kerülhetnek ki győztesek a dízelautóbotrányból. Amióta a Volkswagen 2015 szeptemberében beismerte, hogy csalt a kibocsátási teszteken, hirtelen megnőtt a társadalmi tudatosság a dízelautók nitrogénoxid-emissziója körül, ami légúti megbetegedéseket okozhat. Több világvárosban is terveznek a münchenihez és a stuttgartihoz hasonló tilalmat.

Nem tett rosszat a fenntarthatóság ügyének, hogy a közvélemény és a jogalkotók megorroltak a dízel autókra, miután kiderült, hogy a Volkswagen Amerikában és Európában is csalt az üvegházgáz-emisszióval a dízelautók motorjainak tesztjein.

A legújabb közvéleménykutatások szerint a német társadalom 57%-a kitiltaná a dízeljárműveket a nagy forgalmú városrészekből. München a kevésbé korszerű dízelautókat tiltja ki, július végén pedig a stuttgarti bíróság is jóváhagyta a városon belül az ilyen irányú tilalmat. A dolog szimbolikus értékű is, hiszen München a BMW, Stuttgart pedig a Porsche és a Mercedes-Benz otthona.

Stuttgartban a DUH környezetvédelmi csoport indított pert a városi levegő javítására 2015-ben, a Volkswagen-botrány kipattanása után 2 hónappal. A bíróság most e szervezet tilalmi kérelmének adott helyet: 2018 januárjától azokon a napokon nem járhatnak dízeljárművek a városban, amikor magas a légszennyezettség.

Elterjedhet a világban a dízelautók kitiltása a nagyvárosokból - ClimeNews

Megállíthatatlan hullám

Elemzők azt jósolják, hogy több más német város vezetése is hasonló lépésre szánhatja el magát. A kérdés vajon az, hogy más országok és azok városai is követik-e a példát? Már szó van arról, hogy Párizs, Madrid, Mexikóváros és Atén 2025-től kitiltja a belső kerületeiből a dízelautókat.

A dízelautók PR-értékvesztése olyan szintű, valamint a klímaváltozás fontosságának felismerése a társadalom által már olyan egyértelmű, hogy a svéd Volvo felsővezetése júliusban bejelentette, 2019-től átállnak hibrid- és elektromos autók gyártására. Teljes mértékben szakítanak a belső égésű motorokkal. Ezzel alighanem nagy pozitív reputációs tőkére tesznek szert a lakosság irányában.

Forrás: Piac&Profit/Kriston László | Reuters

Már tart a per a fukusimai atomkatasztrófa ügyében

szombat, július 15th, 2017

Már tart a per a fukusimai atomkatasztrófa ügyében - ClimeNews - HírportálMegkezdődött Tokióban az a büntetőper, melyben gondatlansággal vádolják a fukusimai nukleáris katasztrófa miatt a Tepco energiavállalat három korábbi vezetőjét. Ez az első olyan per, melyben a bíróságnak azt kell eldöntenie, hogy az erőművet üzemeltető cég vezetői felelősségre vonhatók-e azért, mert nem sikerült elhárítaniuk az alapvetően természeti csapásból következő nukleáris katasztrófát.

Katszumata Tszunehiszát, a Tepco egykori elnökét, valamint a cég két korábbi alelnökét, Muto Szakaét és Takekuro Icsirót foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlansággal vádolják. Mindhárman ártatlannak vallották magukat a bíróságon.

Sajnálom, hogy megtörtént a baleset, de

ezt lehetetlen volt előrelátni

– mondta Katszumata a bíróságon.

A vád szerint viszont a három cégvezető már legalább két évvel a történtek előtt tisztában volt azzal, milyen veszélyt jelent egy potenciális szökőár a fukusimai atomerőműre, mégsem hozták meg a szükséges intézkedéseket, hogy a veszélyt elhárítsák.
A per várhatóan több mint egy évig tart majd.

2011 tavaszán Japán történetének egyik legnagyobb földrengése majd az azt követő szökőár csapott le a fukusimai atomerőműre, ahol végül több reaktor magja leolvadt, és az 1986-os csernobili incidenshez mérhető súlyosságú nukleáris baleset történt. A környékről 150 ezer embert telepítettek ki.

Magánvád
Már tart a per a fukusimai atomkatasztrófa ügyében - ClimeNews - HírportálAz ügyészség kétszer is ejtette a vádemelési javaslatot, végül civilek magánvádas eljárásban állíttatták bíróság elé a Tepco korábbi vezetőit. A vádat arra alapozzák, hogy a Tepco egyik leányvállalata 2008-ban arra jutott, hogy a 10 méterrel a tenger szintje fölé épített erőművet csaknem 16 méteres hullámok is elérhetik, ha a part közelében nyolcas erősségű földrengés következik be. A cég vezetője korábban úgy nyilatkozott, hogy nem emlékszik, hogy erről tájékoztatták volna.

Az ügyészség azért nem emelt vádat, mert úgy ítélték meg, hogy a baleset akkor is elkerülhetetlen lett volna, ha a Tepco a három évvel korábbi jelentés alapján intézkedéseket hoz a nyolcas erősségű földrengés következményeinek kivédésére, mert a 2011-es földmozgás ennél egy nagyságrenddel nagyobb, kilences erősségű volt.

Forrás: MTI

Nem földrengésmentes a paksi atomerőmű telephelye

hétfő, július 10th, 2017

Nem földrengésmentes a paksi atomerőmű telephelye: megszereztük a földtani kutatás eltitkolt eredményeit.

Nem felel meg a Nemzetközi Atomenergia Hivatal hazánkban is törvénybe iktatott földrengésbiztonsági ajánlásainak a Paksi Atomerőmű, és a tervezett bővítés telephelye: egy tektonikai törésvonal gyakorlatilag a nukleáris létesítmények alatt halad át, egy geológus pedig tízezer évnél fiatalabb földrengések nyomaira bukkant a telephely közvetlen közelében a felszínen. A tudományos kutatások eredményeit eddig eltitkolták, mi viszont megszereztük, és most közreadjuk a paksi bővítés földrengésbiztonságával kapcsolatos legfrissebb földtani kutatások részletes adatait.

Nem földrengésmentes a paksi atomerőmű telephelye - ClimeNews

Földrengésveszélyes területre épülne Paks II?

Független szakértői vizsgálatot és a munkálatok azonnali leállítását követeli a Greenpeace Magyarország.

A Greenpeace Magyarország azonnal reagált a hírre és az alábbiakat követeli Süli János Paks II-ügyi minisztertől:

  1. Hozzák nyilvánosságra a teljes kutatási dokumentációt, azaz azon dokumentumokat is, amelyeket (esetleg) nem küldtek meg az atlatszo.hu-nak.
  2. Független szakértők vizsgálják felül a kutatásokat és az eredményeket.
  3. A nyilvánosságra került információkkal egészítsék ki Paks II környezeti hatástanulmányát, és végezzék el újra a környezeti hatásvizsgálatnak a szeizmikus kockázatokra és az abból fakadó környezeti kockázatokra vonatkozó részét.
  4. Állítsanak le minden Paks II-vel kapcsolatos munkálatot.

Forrás: Greenpeace

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség nukleáris biztonsági ajánlásait tartalmazó 2011-es magyar kormányrendelet értelmében tilos olyan helyre atomerőművet építeni, ahol 10 km sugarú körben olyan törésszakasz található, amelynél az utolsó százezer évben felszíni elmozdulás volt.

Egy az Átlátszó birtokába került, az MVM Paks II. Zrt. megbízásából készült, 2016-os geológiai tanulmány szerint a Paksi Atomerőmű telephelyének közelében több helyen is tízezer évnél fiatalabb, felszínig hatoló elmozdulásokat okozó földrengések nyomait találták.

A paksi telephely földrengésbiztonságáról évtizedes tudományos vita zajlik, mert az 1970-es évek elején, az atomerőmű építése előtt nem vizsgálták érdemben a helyszín tektonikai sajátosságait, azt hatalmi szóval jelölték ki a szovjetek.

A tervezett paksi bővítéshez ismét földtani kutatásokra volt szükség, ezeket több mint 8 milliárd forintért el is végezték, de a részletes eredményeket eltitkolták a kívülállók elől: szakmailag nagyon ingatag és államilag erősen menedzselt eredmény született a telephely alkalmasságáról.

Az Átlátszó közérdekű adatigényléssel kikérte az MVM Paks II. Zrt.-től a telephelyre vonatkozó földtani kutatások részletes eredményeit: valamilyen csoda folytán per nélkül meg is kaptuk, és most teljes egészében közzétesszük azokat.

A megkapott anyagból az derül ki, hogy a telephelyet annak ellenére alkalmasnak nyilvánították, hogy a NAÜ biztonsági ajánlásainak nem felel meg: tektonikailag aktívnak minősülő törésvonal fut el alatta, és tízezer évnél fiatalabb földrengésekre utaló nyomokat találtak a környezetében a felszínen.

Atomerőmű létesítésére vonatkozó nukleáris biztonsági szabályok

  • 7.3.1.0800. A telephelyen a felszínre kifutó vető által okozott elvetődés lehetőségét elemezni, értékelni kell. A vizsgálatnak elegendően részletesnek kell lenni ahhoz, hogy a felszínre kifutó vető által okozott elvetődés lehetőségének kérdését érdemben el lehessen dönteni.
  • 7.3.1.0900. A vetőt a felszínre kifutó elvetődés szempontjából veszélyesnek kell tekinteni, ha a geológiai, geofizikai, geodéziai és szeizmológiai adatok az alábbiak közül egy vagy több ismérvnek megfelelnek:
  • […]
  • b) szerkezeti kapcsolat létezik egy ismert felszínre kifutó vető által okozott elvetődés szempontjából a veszélyes törésvonallal, amelynek mozgása kiválthatja a telephely környezetében lévő törésvonal mozgását;
  • […]
  • 7.3.1.1100. Ha a telephelyen a felszínre kifutó vető által okozott elvetődés lehetőségét tudományos evidenciák alapján megbízhatóan nem lehet elvetni, és az elmozdulás érintheti a nukleáris létesítményt, a telephelyet alkalmatlannak kell nyilvánítani.
  • […]
  • 7.5.2.0700. Atomerőmű telephelye, beleértve annak legalább 10 km sugarú körzetét, nem jelölhető ki olyan törésszakaszon, ahol az utolsó százezer évben felszíni elmozdulás volt. A felszínre kifutó vető által okozott elvetődések lehetőségének vizsgálatát olyan időszak figyelembevételével kell elvégezni, hogy a telephely alkalmassága a százezer évet tekintve igazolható legyen.
  • 118/2011. (VII. 11.) Korm. rendelet a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről

A magyar kormány 2011-ben foglalta törvénybe a fent idézett kormányrendelettel a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ vagy IAEA, International Atomic Energy Agency) 2010-ben kiadott, SSG-9 jelű biztonsági ajánlásait (PDF), amelyeknek célja kifejezetten a nukleáris létesítmények telephelyének kijelölése során felmerülő szeizmikus, vagyis földrengésbiztonsági kockázatok csökkentése, az emberek és a környezet védelme érdekében.

A kormányrendelet a NAÜ ajánlásait átvéve hosszan sorolja milyen kritériumoknak kell megfelelnie egy a Magyar Köztársaság területén létesíteni kívánt, valamint már üzemelő nukleáris létesítmény telephelyének ahhoz, hogy megfeleljen a jelenleg hatályos nukleáris biztonsági követelményeknek. A rendeletben előírt követelmények maradéktalan teljesülését a nukleáris létesítmény üzemeltetőjének kell igazolnia a nukleáris biztonsági hatóság, vagyis az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) felé.

A Paks II. projekt, vagyis a paksi atomerőműben újonnan építendő két orosz blokk 2017. március 30-án kapta meg az Országos Atomenergia Hivataltól a telephelyengedélyt, az építkezést már a jövő évben megkezdhetik. A telephelyengedély kiadását több éves engedélyeztetési folyamat előzte meg, melynek során széleskörű és mindenre kiterjedő geológiai, geofizikai vizsgálatokkal igazolták, hogy a telephely megfelel a törvényben rögzített földrengésbiztonsági követelményeknek.

Az engedélykérelmet megalapozó földtani kutatási program részletes adatait azonban nem hozták nyilvánosságra, a hatósági döntéshozatali folyamat nem volt átlátható, és nem készültek független ellenőrző vizsgálatok – vélekedett az Energiaklub. A civil szervezetnek az OAH nem tette lehetővé, hogy ügyfélként részt vegyen az engedélyezési folyamatban, a földtani kutatási program számadatainak és következtetéseinek ellenőrzésére nem kaptak lehetőséget.

Ahogyan senki más sem, egészen mostanáig: egy 2015. decemberi blogposztjában Jávor Benedek európai parlamenti képviselő is arról számolt be, hogy hiába szerzett meg 200 oldalnyi titkos dokumentumot az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti levelezésről az új atomerőműről, az iratokból jelentős részeket az üzleti titok védelmére való hivatkozással kitakartak.

„Teljesen érthetetlen és elfogadhatatlan a Bizottság lépése, amellyel a földrengésekkel és az extrém időjárási előrejelzésekkel kapcsolatos információkat következetesen kitakarták a megküldött anyagból” – írta Jávor, aki arra gyanakszik, hogy a magyar kormány veszettül titkol valamit ezen a területen.

Befújt a szél egy geológiai tanulmányt az Átlátszó szerkesztőségébe

„2009. augusztusa során az építés alatt álló M-6 autópálya Pakstól ÉÉNy-ra 8-10 km-re található bevágásait tanulmányoztuk. A szelvények negyedidőszaki képződményeket tártak föl, maximálisan 10 méter vastagságban és csak rövid ideig voltak tanulmányozhatók.

[…]

2015. októberében Paks déli részén, a paksi kikötő bővítés során a Duna fiatal, magas árterének (I.b.) folyó felőli oldalát megbontották. Ez a képződmény adja a tágabb környezet feküjét is. A folyóvízi agyagos, kőzetlisztes, finomhomokos üledékekben néhány cm nagyságrendű üledékfolyósodásra utaló bélyegek uralják; vízkiszökések, mikrovetők és mikrogyüredezett üledékes szerkezetek észlelhetők, amelyek a holocén időszakon belüli M ≥ 5 földrengés(ek)re utalnak.

A tanulmányozott szelvények alapján megállapítható, hogy Paks tágabb környezetében öt-tizenötezer éves, az üledékképződés során a felszínig hatoló, ma már eltemetett helyzetben lévő törések tanulmányozhatók. A településen belül pedig 10.000 évesnél fiatalabb földrengésekre utaló bélyegek találhatók.

[…]

Paks település tágabb környezetében terepi vizsgálatokkal igazolható bizonyíték van olyan méretű földmozgásra, amely kimutatható tektonikus szerkezeteket hozott létre a földfelszín közeli, részletesen vizsgált rétegekben az elmúlt 10 000 évben. Az eddigi megfigyelések alapján a területtől ÉÉNy-ra található törészóna a felszín közelében is létrehozott nyírásos elmozdulásokat, így jövőbeli aktivizálódás esetén képes lehet a felszínt vagy az ahhoz közeli tartományt (újra) elvetni.”

Ezek a megállapítások Magyari Árpád geológus 2016-ban készült, „Késő-pleisztocén üledékföldtani, neotektonikai és paleoszeizmológiai megfigyelések Paks tágabb környezetében” című tanulmányából valók, amelyet először kéziratban juttatott el valaki az Átlászó szerkesztőségébe. A tanulmány a PAE-II telephely földrengésbiztonságáról tesz minimum aggasztó megállapításokat, az erőmű környékének felszíni geológiai vizsgálata alapján.

Összefoglaló megállapításai szerint a telephely 10 kilométeres körzetében tízezer évesnél fiatalabb, 5-ös magnitúdójú vagy azt meghaladó földrengésekkel lehet számolni, a vizsgált területen nyilvánvaló jelei vannak negyedidőszaki töréseknek, ezekről számos fényképfelvételt is közöl. A szerző ajánlásokat is megfogalmaz: a törészónákat tartalmazó terület geofizikai vizsgálatát, a töréses terület árkolásos feltárását és részletes vizsgálatát, az atomerőmű telephelyének környezetében további paleoszeizmikai vizsgálatokat javasol.

Nem földrengésmentes a paksi atomerőmű telephelye - ClimeNews

A hozzánk került nem végleges, kézirati példányban olyan mondatok is szerepelnek, mint hogy „a PAE-II telephely 3 km-es körzetén belül, annak leendő fekűjének anyagában 10 000 évesnél fiatalabb földrengés nyomai is kimutathatók”, illetve hogy „az észlelt és leírt jelenségek további kérdéseket vethetnek fel […] hogy a tervezett atomerőművi telephely – regionális és közvetlen – földtani környezetének ismeretességi szintje eleget tesz-e a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség kézikönyvében (IAEA, 2010) lefektetett biztonsági ajánlásoknak”.

Amint azt később majd látni fogjuk, ezek az utóbbi, a telephely földrengésbiztonsági megfelelőségét nyíltan megkérdőjelező mondatok a tanulmány végleges verziójából már kimaradtak.

Emailben megkerestem Magyarit, aki Linkedin profilja alapján a MOL vezető geológusa, és arról érdeklődtem tőle hogy publikálta már-e ezt a tanulmányt valahol, és ha még nem, hozzájárul-e ahhoz hogy az Átlátszó közzétegye azt. Válaszul csak két mondatot kaptam:

„Az említett jelentés a PAE megrendelésére és számára készült. Nem publikáltam de nem is rendelkezem erre jogosultsággal.”

További kérdéseimre, interjúkéréseimre már választ sem kaptam tőle, azt sem árulta el hogy az atomerőművet üzemeltető MVM Paksi Atomerőmű Zrt., vagy az új blokkokat létesítő MVM Paks II Zrt. rendelte meg a szóban forgó kutatást.

Van-e bizonyíték negyedidőszaki tektonizmusra Paks környékén?

Szakirodalmi kutatással kideríthető, hogy a paksi atomerőmű telephelyének földrengésbiztonsága régóta foglalkoztatja a geológus, geofizikus szakma képviselőit, számos tanulmányt írtak, szakfolyóiratok hasábjain tudományos vitákat folytattak – például: Van-e bizonyíték negyedidőszaki tektonizmusra Paks környékén? (PDF) vs. Van bizonyíték negyedidőszaki tektonizmusra Paks környékén! (PDF) – erről a témáról, sőt tanulmánykötet is született a kérdésről 1997-ben „A paksi atomerőmű földrengésbiztonsága” címmel.

A kérdés cseppet sem akadémikus, hiszen amennyiben tudományos módszerekkel bizonyítható az, hogy a telephely 10 kilométeres körzetében az elmúlt százezer évben földrengés által okozott felszíni elmozdulás volt, akkor a tervezett Paks-II blokkok nem felelnek meg az új telephelyekkel szemben támasztott, hatályos nukleáris biztonsági szabályozásnak, mert reális esélye van egy olyan földrengés bekövetkeztének, ami kárt tehet a létesítményekben, vagy akár katasztrófát is okozhat.

Nem földrengésmentes a paksi atomerőmű telephelye - ClimeNews

A fellelhető szakirodalom és a már idézett Magyari tanulmány tanúsága szerint az atomerőmű tervezésekor, a hetvenes évek elején még semmilyen hazai előírás nem volt a telephely földtani viszonyainak vizsgálatára, a létesítmény építésében a gazdasági és a politikai szempontok játszották a főszerepet, nem pedig az atomerőmű biztonságát befolyásoló tényezők.

A tervezést az akkori, nagyon laza szovjet szabályozás szabta meg, de a NAÜ is csak 1979-ben kezdte publikálni azokat a biztonsági irányelveit, amelyek egy atomerőművi telephely földrengés-biztos kiválasztásának követelményeit foglalták össze.

Ráadásul a NAÜ előírásait a rendszerváltás előtti Magyarországon csak „tájékoztató jelleggel” vették figyelembe, a földrengésbiztonság kérdéseivel pedig csak 1986-1996 között kezdtek komolyabban foglalkozni, amikor az atomerőmű már javában zakatolt.

„Paks környékén és távolabbi körzetében már az erőmű tervezése előtt számos kutató úgy vélte, hogy a negyedidőszaki üledékekben tektonikus eredetű törések vannak” – írja Magyari, ám a kérdésben akkor döntő szóval bíró szovjet tudósok, Gracsov és társai szerint „Paks egy nagyméretű és egységes földtani blokkban helyezkedik el”.

Érdemi földtani kutatómunkára ily módon csak az 1990-es években került sor, ezek során pedig meglepő eredmény született: az erőmű közvetlen környezetében fiatal vetőzónák (törésvonalak) létét és lefutását igazolták műszeres geofizikai mérésekkel a korábbi sejtések nyomán.

A múltban bekövetkezett földrengések során keletkezett egyik vetőzóna, a „Dunaszentgyörgy-Harta törésvonal” gyakorlatilag áthalad a Paksi Atomerőmű telephelye alatt, az ehhez csatlakozó Kapos-vonal pedig tektonikusan ma is aktívnak tekinthető, hiszen annak nyomvonalán a történelmünk során is feljegyeztek földrengéseket.

Nem földrengésmentes a paksi atomerőmű telephelye - ClimeNews

Az ügyben zajló földtani kutatómunkára azonban erősen rányomta a bélyegét, hogy minden vizsgálatot maga az atomerőmű, vagy az üzemeltetésében érdekelt állami szervezetek rendeltek meg: 1992-ben például árkolással is megkísérelték törések kimutatását a létesítmény közelében, és bár azokban számos kőzetrést találtak, végül arra a következtetésre jutottak a kutatók, hogy azok nem földrengések miatt, hanem a felszín száradása, szétesése miatt jöhettek létre, és nincs ott semmi látnivaló.

A megnyugtatóként kommunikált eredményeknek némileg ellentmond az a tény, hogy a földtani kutatómunka lezárultával, 1998-2002 között nagyszabású utólagos földrengésállósági építési műveletek kezdődtek az atomerőműben: 1360 tonna acélszerkezettel erősítették meg a főépületi csarnokokat, és további 300 tonnával a reaktorépület tartószerkezeteit, összesen több mint 2500 tonna acélszerkezetet építettek be az erőmű megerősítésére.

Az erőmű 1982-87-ben üzembe helyezett négy reaktora 30 éves üzemidejének 20 évvel történő meghosszabbítására nemrégiben kapott jóváhagyást, így a jelenleg működő paksi blokkok élettartama a 2030-as években járhat le.

Paks-II Földtani Kutatási Program 8 milliárd forintért

A Paks-II projekt tudományos téren megbolygatta az 1990-es évek végén létrejött, szakmailag meglehetősen ingatag, és államilag erősen menedzselt konszenzust az atomerőművi telephely földrengésbiztonsági megfelelősége ügyében, hiszen az új blokkokhoz a NAÜ immár sokkal szigorúbb, Magyarországon is jogszabályba foglalt ajánlásainak értelmében ismét meg kellett vizsgálni a helyszínt, ráadásul a törésvonalak kimutatását célzó geofizikai módszerek technológiailag rengeteget fejlődtek az elmúlt évtizedek során.

A Földtani Kutatási Program első kutatófúrásra 2015 májusában került sor, és ezzel kezdetét vette egy egy olyan földtani, geotechnikai, geofizikai, szeizmikai és hidrogeológiai vizsgálatokat tartalmazó komplex vizsgálati program, amelynek elvégzésével, és eredményeinek értékelésével a tervezett telephely földtani szempontból való alkalmasságát kellett a megrendelő MVM Paks II. Zrt.-nek a nukleáris szabályozó hatóság felé bizonyítania.

Az új atomerőművi blokkok telephelyengedélyének megszerzéséhez szükséges földtani kutatásokra kiírt tendert egyetlen ajánlattevőként a Mecsekérc Környezetvédelmi Zrt., valamint az ÁKMI Általános Kultúrmérnöki Iroda Szolgáltató Kft. nyerte meg, akik nettó 8 milliárd 45,1 millió forintért végezték el a munkát.

Az általunk megszerzett dokumentumok tanúsága szerint a munkába további alvállalkozókat vontak be, köztük a fent már emlegetett Magyari Árpádot, a Georisk Földrengésmérnöki Iroda Kft.-t, a Geomega Kft.-t, valamint két állami kutatóintézetet: A Magyar Állami Földtani és Geofizikai Intézetet, és az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézetét.

„Mindehhez elkészült 3600 km2-nyi terület geológiai és vízföldtani térképezése, lemélyült 118 db kutatófúrás (összesen 14786 fm), geofizikai mérések 294 km2-nyi területen, illetve 1000 km feletti vonalhosszon, 2390 db geotechnikai szondázás és több, mint 16000 db kőzet- és vízminta laboratóriumi vizsgálata, az eredményeket pedig egy 840 oldalas zárójelentés foglalja össze.” – áll a Mecsekérc Zrt. honlapján a referenciák között.

Ezt a zárójelentést azonban nem hozták nyilvánosságra, és amint fentebb láthattuk, az érdeklődőknek sem mutatták meg az illetékesek.

Csak egy erősen rövidített, 197 oldalas változat (PDF) került közzétételre az MVM Paks II Zrt. honlapján a telephely engedélyezési dokumetumok között. Ennek az összefoglalónak „A telephely alkalmasságának értékelése” címet viselő fejezete tudományos szakkifejezések és bonyolult körmondatok mögé rejtve ugyan, de egyértelmű említéseket tesz a földrengésbiztonsági megfelelőséggel kapcsolatban felmerült aggályokról:

„A felszíni és a mélyfúrási geofizika, valamint a fúrások földtani eredményei alapján megbízhatóan definiálni lehetett az 50 km-es körzetben található vetős szerkezeteket, különös pontossággal a tervezett telephely alatt húzódó, és a Kapos-vonalból kiágazó Dunaszentgyörgy-Harta (DH) vetőt.

[…]

A neotektonikus aktivitás mintegy 7–8 millió éve megkezdődött, és az utóbbi 5 millió év (pliocén-kvarter) során kulminálódott. A nagyfelbontású sekélygeofizikai vizsgálatok, a speciális fúrások (Pa 21 A-G4) és az árkolások alapján egyértelmű, hogy a DH vetőt aktív szerkezetnek kell tekinteni.

[…]

A földrengésveszély számításához szükséges szeizmikus forrászónák definiálása során azonban a legindokoltabbnak ítélhető SHARE modell szerint a paksi terület egy nagyobb dél-dunántúli és –alföldi zónához tartozik, amelyben a kecskeméti aktív terület is elhelyezkedik. Mivel ez a terület szerkezeti kapcsolatban áll a DH vetővel, modellként szolgál arra vonatkozóan, hogy hosszabb időintervallum során milyen szeizmikus eseményekkel kell számolni a paksi területen.”

Nem földrengésmentes a paksi atomerőmű telephelye - ClimeNewsCsoda történt az MVM Paks II Zrt. Jogi Osztályán

Miután az aggasztó megállapításoktól hemzsegő tanulmányt jegyző Magyari Árpád geológus nem válaszolt többé a megkereséseimre, közérdekű adatigényléssel fordultam a Paksi Atomerőmű Zrt.-hez és az MVM Paks II. Zrt.-hez, azt kérve, hogy küldjék meg nekem

a) Magyari Árpádnak a “Késő-pleisztocén üledékföldtani, neotektonikai és paleoszeizmológiai megfigyelések a tervezett PAE-II telephely tágabb környezetében” című tanulmányát,

b) a “Földtani Kutatási Program Zárójelentése” című, MÁ/PA2-16-FT-14 V1 jelű dokumentumot,

c) a következő tárgykörökben a paksi atomerőmű bővítésének előkészítése során készített vizsgálatok eredményeit:

(1) a törészónákat tartalmazó terület geofizikai vizsgálata,

(2) részletes paleoszeizmikus vizsgálat a telephely tágabb és szűkebb
környezetében,

(3) a töréses terület árkolásos feltárása,

(4) a töréseket kitöltő és fedő üledékek korának mérése OSL módszerrel.

Első körben pont olyan válaszokat kaptam, mint amilyenekre az előzmények ismeretében számítottam: az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. egy hét elteltével azt válaszolta, hogy az általam kért tanulmány, zárójelentés és vizsgálati eredmények nem az ő megbízásukból készültek, azokkal az állami vállalat nem rendelkezik. Az MVM Paks II Zrt. pedig két hét elteltével azt, hogy

„…a közérdekű adatigénylésével érintett adatok társaságunk üzleti titkát képezik, azok kívülálló személynek nem hozzáférhetők. Emiatt társaságunk jelenleg vizsgálja, hogy a fenti adatok milyen körülmények között váltak kívülálló harmadik személy számára megismerhetővé. Annak érdekében, hogy a hivatkozott vizsgálatot társaságunk mihamarabb lezárhassa […] kérjük hogy a vizsgálatot támogatva mihamarabb legyen szives tájékoztatást adni arról, hogy a fent megjelölt információkról mily módon szerzett tudomást.”

A nem túl barátságos válaszból legalább az kiderült, hogy az általam kért adatokat valóban kezeli az MVM Paks II Zrt., így az Átlátszó fantasztikus jogi osztálya hathatós közreműködésével a következő választ küldtem nekik:

„Fel szeretném hívni szíves figyelmüket arra, hogy a Társaságuk az Infotv. 27. § (3) bekezdése alapján üzleti titokra közérdekű adat kiadásával összefüggésben csak akkor hivatkozhat, ha az üzleti tevékenység végzése szempontjából az adat nyilvánosságra kerülése aránytalan sérelmet okozna.

Figyelemmel arra, hogy a Társaságuknak a paksi bővítés előkészítésével összefüggésben piaci versenytársa nincsen, az üzleti tevékenységük végzése szempontjából aránytalan sérelem okozása csak egészen extrém esetekben merülhet fel. Különösen nem minősülhet üzleti titoknak egy tanulmány szerzőjének, címének vagy tárgyának megjelölése, így nem tudom értlemezni levelüknek azt a kitételét, hogy a Társaságuk üzleti titka harmadik személy számára már megismerhetővé váltak.

Szeretném megjegyezni, hogy a közérdekű adat igénylésének teljesítése az Infotv. rendelkezései szerint nincs összefüggésben az esetlegesen az Önök társaságánál folytatott belső vizsgálattal, így kérem, hogy az adatigénylésemet a törvényes határidőben szíveskedjenek teljesíteni, amelynek elmaradása esetén minden szükséges jogorvoslati lépést értelemszerűen meg fogok lépni.”

És ezután jött a nagy meglepetés: a Paks II. Jogi Osztály – talán belátva, hogy az MVM és leányvállalatainak közérdekű adatokért való perlése terén évtizedes rutinnal rendelkezem, és alkotmánybírósági határozatom is van arról hogy ők bizony közpénzt kezelnek, talán előttem ismeretlen más megfontolásból – váratlanul feladta a hosszúnak igérkező jogi küzdelmet, és már csak egy postacímet kértek. Pedig korábban ennél jóval kisebb jelentőségű ügyekben is évekig kellett pereskednem az MVM-csoport tagvállalataival a közérdekű adatokért.

Ráadásul a cím megadása után postafordultával 6 darab DVD-re kiírva megküldték nekem a következő fájlokat, amiket korábban mások mellett az Energiaklub vagy Jávor Benedek is sikertelenül próbált megszerezni tőlük:

Felszíni geofizikai kutatások értékelő jelentése – MÁ/PA2-16-GF/11 v2 (PDF)

Szeizmotektonikai modell: Paleoszeizmológia – Paleo / Speleo-szeizmológiai vizsgálatok a Paksi Atomerőmű telephely tágabb környezetében – GR-P2-010/1 (PDF)

Földtani fúrások laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyvei

Késő-pleisztocén üledékföldtani, neotektonikai és paleoszeizmológiai megfigyelések Paks tágabb környezetében – MÁ/PA2-16-FT-07 v2 (PDF)

Kutatóárkok dokumentáló és értelmező jelentése – MÁ/PA2-16-FT-15 v1 (PDF)

Pa-21-I kutatóárok szelvény (PDF)

Pa-21-II kutatóárok szelvény (PDF)

Földtani Kutatási Program zárójelentése (1.3.25) – MÁ/PA2-16-FT-14 v1 (PDF)

Földtani Kutatási Program függelékeinek és mellékleteinek jegyzéke (PDF)

Földtani Kutatási Program zárójelentésének függelékei (zip)

Földtani Kutatási Program zárójelentésének mellékletei (zip)

A Földtani Kutatási Program eredményét kreatívan interpretálták

Az Átlátszó által közérdekű adatként megkapott kutatási anyagokból, amelyeket mostantól bárki szabadon böngészhet és értékelhet (ennek eleve így kellett volna lennie) az általam megkérdezett földtani szakértők szerint az látszik, hogy bár a vizsgálatokban részt vevő geológus és geofizikus kutatók az egészen nyilvánvaló megrendelői elvárások ellenére sem rejtették véka alá a Paksi Atomerőmű és a tervezett új blokkok telephelyének földrengésbiztonsági kockázataival kapcsolatos megállapításaikat, a tudományos status quo-nak és a politikai akaratnak való megfelelés kényszere azt diktálta számukra, hogy ne is nagyon hangsúlyozzák azokat.

Magyari Árpádnak az Átlátszó által kéziratban megkapott, és az MVM Paks II. Zrt. által nekünk közérdekű adatként kiadott végleges (PDF) tanulmány-verziói között is észrevehető néhány apró finomítás, amelyek a telephely földrengésbiztonsági megfelelőségének törvényi kritériumait érintik. Úgy tudom, hogy a problémára más tudósok is felhívták a figyelmet, de észrevételeiket lesöpörték az asztalról a paksi bővítésben érdekelt illetékesek.

Így aztán a földtani kutatások eredményeit értékelő „Tudományos Támogató Testület” (Dr. Chikán Géza, Dr. Horváth Ferenc, Dr. Katona Tamás János, Mező Gyula, Dr. Nagy László, Dr. Tóth László) végül arra a következtetésre juthatott, hogy:

„Ismétlődő jelleggel szignifikáns szerkezeti mozgásra, deformációra, diszlokációra vagy mindháromra utaló események az elmúlt százezer évben nem történtek;

Az azonosított vetőrendszer nincs szerkezeti kapcsolatban más olyan vetővel, amely kiválthatna felszínre kifutó szignifikáns elmozdulást a telephelyen;

A telephely környezetében meghatározott szeizmogén szerkezetről feltehető, hogy a maximális lehetséges földrengés nem képes felszínre kifugó szignifikáns elmozdulást létrehozni;

A kutatás eredményei alátámasztják, hogy a felszínen az utolsó százezer évben szignifikáns elmozdulás nem volt;

A Földtani Kutatási Program eredményei egyértelműen igazolták, hogy a felszínre kifutó szignifikáns elvetődés lehetősége tudományos evidenciák alapján kizárható.”

Ismétlődő és szignifikáns – az általam megkérdezett szakértők nem tudták megmondani, mitől szignifikáns, vagy mitől nem az egy felszíni elmozdulás egy földrengés során: szómágiának minősítették a jelzőt, amit azért vetett be a nagy tekintélyű tudós testület, hogy a telephelyet annak ellenére alkalmasnak lehessen nyilvánítani, hogy egy tektonikailag aktívnak minősülő törésvonal fut el alatta, és tízezer évnél fiatalabb földrengésekre utaló nyomokat találtak a környezetében a felszínen.

És valóban így is történt, a Tudományos Támogató Testület végül megállapította, hogy

„A Zárójelentésben bemutatott információk bázisán a telephely alkalmasságát kizáró tényező nincs, a telephely atomerőmű létesítésére alkalmas.”

Forrásaim szerint az örvendetes eredményeket a tudományos közvéleménnyel ismertető, május 17-én az MTA székház nagytermében tartott konferenciát olyan szorosan felügyelték az erőműpárti szakemberek, hogy Aszódi Attila, a Paks II. projekt kormánybiztosa az egészet előzetesen elpróbáltatta a felszólalókkal, a hivatalos narratívának ellentmondó kifejezésekre vadászva a mondandójukban.

Mindezzel nem azt kívánom sugallni, hogy a Paksi Atomerőművet bármikor lerombolhatná egy földrengés katasztrófát előidézve, erről talán nincsen szó.

Arról viszont igen, hogy a magyar kormány által 2011-ben jogszabályba iktatott, új NAÜ nukleáris biztonsági ajánlások földrengésbiztonsági feltételeinek – a Tudományos Támogató Testület végkövetkeztetésével ellentétben – a Paks-II blokkok tervezett telephelye tudományosan igazolt módon nem felel meg.

Ez a megváltoztathatatlan tudományos helyzet pedig – az esetleg erre irányuló kormányzati, politikai akarat esetén – jogilag akár egy vis maior elállást is megalapozhatna a paksi bővítésről szóló magyar-orosz államközi szerződéstől, amit más szempontokból most nem szeretnék minősíteni.

Forrás: Bodoky Tamás – atlatszo.hu

Köszönetnyilvánítás: Ez a cikk soha nem készülhetett volna el nevük elhallgatását kérő geofizikusok értékes útmutatása nélkül.

A régi hársfák csak tették a dolgukat…

kedd, június 27th, 2017

Ahol e sorok írója él, fél éve az önkormányzat körömszakadtáig ragaszkodott 50-60 éves csodálatos hársfák kivágásához, meg úgy általában a fő utca minden fáját kivágták.

Az okok összetettek, nem is lehet feltárni minden mélységét az ügynek, de az eredményre még senki nem mondta, milyen remek. Pedig pótolták a régi fákat, gömbkőrisekkel. Amelyek sosem lesznek akkorák, mint a hársfák, vagy a fenyőfák voltak, és nem fognak annyit árnyékolni, hűteni, és párologtatni sem. A lenti kép mutatja, hogy egyébként mennyit: a nagy fák árnyékoló hatása 15-20 C-ot is hűthet. Ha épp nem vágják ki őket.

A régi hársfák csak tették a dolgukat... - ClimeNews - Hírportál

Igen, a régi nagy fák csak tették a dolgukat, hűtöttek, levegőt szűrtek, amint az alábbi kép is mutatja, ami csak illusztráció és nem ott készült, hanem egy amerikai kisváros utcáján néhány méterre egymástól…. amikor a nevezett faluban pedig 35 fok van és minden busz után porzik az út, az öreg fák nagyon hiányoznak (forrás: Városi Erdész fb-oldal).

A környezetvédelem különben egy tudomány, nem pedig hóbort.

Hetesi Zsolt

Fukusima, egy szomorú hely

szombat, március 11th, 2017

Novemberben személyesen látogattam el a radioaktivitással szennyezett japán atomerőmű térségébe. A saját szememmel szerettem volna látni, mi történt a cunami által elpusztított, majd az atomerőmű katasztrófája után élhetetlenné vált régióban.

Kísértetvárosokat látogattam meg egy Geiger-Müller sugárzásmérővel felszerelkezve, ahol még mindig több ezer munkás dolgozik a romok eltakarításán. Fukusima hatodik évforduló, 1. rész.

Fukusima, egy szomorú hely - ClimeNewsMár a dél-dunántúlnyi méretű Fukusima tartomány szívében lévő atomerőmű környékére eljutni is nehézkes. Valamikor gyorsvonatok futottak végig a japán fősziget, Honshu keleti partján, ma a vasúti pálya helyreállítása se kezdődhetett meg a magas radioaktivitás miatt. Az érintett szakaszon napi kétszer pótlóbuszok mennek végig. Valószínűleg ez a világon az egyedüli buszjárat, ahol a tévéképernyő filmek helyett a radioaktivitás szintjét mutatja, ahogy a jármű végigmegy a romos és a növényzet által egyre inkább benőtt valamikori falvak és kisvárosok között. A busz meg se áll a szigorúan ellenőrzött evakuációs zónában, ezalatt a tíz kilométeres szakasz alatt radioaktív dózis-számlálóm is hevesen pittyegett.

A radioaktivitás által legérintettebb zónába a lábát se teheti be az ember, de az evakuált térség távolabbi településeibe még visszalátogathatnak a valamikori lakók, csak az éjszakát nem tölthetik ott. Én két ilyen kisvárosban voltam, Tatsutában és Namieban, kihalt utcákon, elhagyott épületek között barangolva. Sok helyen úgy hagytak mindent, ahogy az evakuálás napján maradt. A boltokban még ott volt az aznapi újság, a házakban a szétszórt személyes holmi, csak a valamikor ott élők tűntek el. Szívszorító volt látni az életeknek a nyomait, amiket maguk után hagytak az ott élő emberek. A valamikor bő húszezres lélekszámú Namie vasútállomásánál éppen aznap távolították el az otthagyott, immár rozsdás, gazzal benőtt több tucat biciklit. Valamikori tulajdonosaik egy hat évvel ezelőtti reggelen munkába, iskolába menet otthagyták őket, és aztán sohase tudtak visszamenni értük. Én ezeken a személyes tárgyakon keresztül értettem meg, hogy milyen veszteségeik lehettek a pusztító cunamit túlélő, de az atomerőmű katasztrófája miatt evakuált embereknek. Az itt élők nem csupán anyagi értékeiket és persze esetleg szeretteiket vesztették el, hanem mindennapi életüket, emlékeiket, jövőképüket, szinte mindent, ami értelmet ad egy ember életének.

Fukusima, egy szomorú hely - ClimeNewsMég mindig körülbelül 120 ezer evakuált nem tudott visszatérni valamikori lakóhelyére, sokuk sohase fog. A gyakran ideiglenes szükséglakásokban lakók kompenzációja is elhúzódik. Mindemellett sokan máig pszichológiai kezelésre szorulnak, magas az öngyilkosok, a depresszióval küszködők, az alkoholisták száma. A környező nagyvárosokban, például az általam meglátogatott Iwakiban, gyakoriak a feszültségek az ott élők és a társadalom perifériáján szorult kitelepítettek között. A térségben megugrott a pajzsmirigy és más daganatos megbetegedések száma, bár a pontos számokról heves viták vannak. A radioaktivitás okozta megbetegedésektől való félelem nagyon komoly pszichés megterhelést jelent, főleg a kisgyerekeket nevelő szülők-nagyszülők körében. A hat évvel ezelőtti tragédiát sokan sohasem fogják elfelejteni.

Az evakuációs zóna ürességét a romeltakarító munkások törik meg. Sok ezren dolgoznak a romok eltakarításán. Természetesen dózis-számlálókkal felszerelkezve, sokszor teljes védőfelszerelésben, szigorú biztonsági követelmények közepette. Az elhagyott házakat fokozatosan ledózerolják, az otthagyott tárgyakat külön hulladéktelepekre szállítják. A radioaktivitás a talaj felső rétegeibe is beleette magát, ezért azt is kicserélik. Az út mentén időnként feltűnő nagy lerakatokban tárolják ezeket. Laikus szemmel nézve dicséretes munkát végeznek a hatóságok a romeltakarításban, de sajnos az emberek életét nem lehet úgy kicserélni, mint a talaj felső rétegét. A Fukusima Daiichi erőmű környéke még sok-sok évig szomorú hely lesz.

Forrás: index (Fabók Márton)


Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.


Radioaktivak az állatok Csehországban

péntek, március 10th, 2017

Vaddisznókat és más állatokat vizsgáltak 2014 és 2016 között, 47 százalékuk radioaktív a csernobili katasztrófa miatt. A fertőzést viszont mostanában kaphatták el.

A cseh állatorvosi hivatal közlése szerint magas a vaddisznók húsában a Cézium–137-es izotóptartalom. A radioaktivitás forrása nem a disznók – tehát nem a csernobili katasztrófa idején fertőződtek meg –, hanem az élelem, amit manapság elfogyasztanak. A Csehország délnyugati részénél húzódó Šumava-hegység Ausztriába és Németországba is átnyúlik. A felfedezés tehát három kormány közös baja.

Radioaktivak az állatok Csehországban - ClimeNews

A szokatlanul rideg-hideg tél arra késztette a vaddisznókat, hogy élelem hiányában még tovább nyomják az orrukat a földben, mint szokták, s olyan szarvasgombákat túrjanak elő a talaj mélyebb rétegeiből, amelyek radioaktívak. Egészen pontosan három évtizede azok. Mert a csernobili katasztrófából eredő rádióaktív felhő végigvonult Csehországnak ezen a részén is.

A cseh hatóság szerint csak évszakos jelenségről van szó. „De az egy hosszú évszak” – jegyezte meg a Reuters hírügynökség újságírója. A Cézium–137-es izotóp felezési ideje ugyanis 30 év. “A vaddisznók elég sokáig világíthatnak” – szólt a hírügynökségi vitriol. Az állatorvosi hivatal képviselője az évszakos megjegyzése mellé azért odabiggyesztette: nyugodtan számítsunk arra, hogy még éveken át fognak radioaktív vaddisznót találni a régióban.

A csehek kedvelt étele a vaddisznóhús, gulyáslevesbe éppúgy adagolják, mint a szószokba és húsgombócokba. A cseh törvények szerint viszont tilos radioaktív húst forgalomba hozni.

Csakhogy 2014 és 2016 között 614 állatot mértek be – nem csak vaddisznókat –, és 47 százalékukban a sugárérték meghaladta a megengedettet. Sajnos, arra a tisztviselő nem tért ki, hogy milyen más fajokat teszteltek.

Ugyanakkor fontos tudni, hogy még a radioaktív hús elfogyasztása is csak nagy mennyiségben lehet káros az emberi szervezetre. Néhány hónapon át hetente több alkalommal kellene ilyen húst enni, hogy az ember megbetegedjen tőle.

Forrás: Reuters

A neonikotinoid növényvédő szerek nemcsak a házi méheket, hanem a vadvilágot is veszélyeztetik

péntek, március 3rd, 2017

A vadvilág világnapja alkalmából a Greenpeace bemutatja azt a vezető tudósok eredményeit összegző tanulmányát, [1] mely bizonyítja: a neonikotinoid rovarirtó szerek jelentős veszélyt jelentenek a vadon élő fajokra. Ezek a vegyszerek megjelennek a haszonnövények mellett a vadvirágokban is, és a méhek mellett így jelentősen veszélyeztetik többek között a pillangókat, bogarakat, vízi élőlényeket és a madarakat. A Greenpeace Magyarország azt várja a hazai döntéshozóktól, hogy ne kérjenek derogációt a neonikotinoidok uniós szinten már betiltott használatára, és támogassák ezen vegyi anyagok további uniós tilalmát.

A világpiacon értékesített haszonnövények háromnegyede függ a beporzástól, [2] miközben  nagyon sok beporzást végző faj, például egyes vadon élő poszméhfajok egyedszáma olyan drasztikusan megfogyatkozott, hogy mára már a kipusztulás szélére kerültek. Ezért elsősorban az iparszerű mezőgazdaság felelős.

A neonikotinoid növényvédő szerek nemcsak a házi méheket, hanem a vadvilágot is veszélyeztetik - ClimeNews

A beporzók napi szinten ki vannak téve a rovarirtó, a gyomirtó vagy a gombaölő szereknek, pedig egyes rovarirtók – mint például a neonikotinoidok – közvetlenül károsítják a beporzók egészségét. [3]

A terhelő tudományos bizonyítékok alapján az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) javaslatára 2013-ban az Európai Unió három neonikotinoid (az imidakloprid, a klotianidin és a tiametoxám) részleges tilalmát vezette be. Azóta már az ipar saját kutatásai is [4] kimutatták, hogy ezek a szerek valóban veszélyesek a méhekre. Ugyanakkor az EFSA kijelentette, hogy a házi méheken kívül más beporzókra gyakorolt hatásukról nincs elég tudományos adat. [5]

A Greenpeace ezért felkérte a terület egyik vezető tudományos intézményének számító brit Sussexi Egyetemet, hogy tekintse át a témában 2013 óta megjelent tudományos vizsgálatokat. Az eredmény megerősíti az EFSA által 2013-ban azonosított kockázatokat, valamint rávilágít arra, hogy további veszélyek is fenyegetik az élővilágot.

A tanulmány [1] kimutatja, hogy a neonikotinoidok szennyezik a vizeket, a talajt és a természetes növénytakarót, és évekig megmaradhatnak a mezőgazdasági területek talajában – sőt fel is halmozódhatnak, tartós és egyre növekvő mennyiségű szennyezést idézve elő. Az új kutatások kiemelik, hogy a beporzókat nem csupán az ezekkel a vegyszerekkel kezelt haszonnövények károsítják, hanem a szennyeződött vadon élő növények is. A neonikotinoidok jelenlétét kimutatták a szántóföldek környékén is, többek közt a beporzók védelmének érdekében vetett növények virágporában és nektárjában is. A bizonyítékok azt mutatják, hogy a szerek jelentős mértékben veszélyeztetnek a méheken kívül sok vadon élő fajt is, többek között a pillangókat, bogarakat és a vízi rovarokat, aminek tovagyűrűző hatása lehet a táplálékláncban.

Az MTA korábban közzétett szakmai nyilatkozata a neonikotinoidok használatának gazdasági káraira is felhívja a figyelmet: „a neonikotinoidok negatívabban érinthetik a hasznos szervezeteket, mint a kártevőket, ami miatt a vegyszeres kezelések akár nettó terméscsökkenést is okozhatnak.[6]

A Greenpeace Magyarország felszólítja a hazai döntéshozókat, hogy az ország élővilágának és a magyar mezőgazdaság fenntarthatóságának védelmében a magyar kormány ne kérjen idén szükséghelyzeti eseti engedélyt a méhgyilkos anyagok használatára, mint tette ezt a múltban többször is. A zöld szervezet petícióban kéri a Földművelésügyi Minisztérium vezetőit, dr. Fazekas Sándor földművelésügyi minisztert, valamint Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért és Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkárt: ne támogassák a neonikotinoidok további uniós használatát, és ne adjanak ki eseti engedélyeket az uniós szinten már tiltott vegyszerhasználatra a méhek számára vonzó termények esetében.

„A tudományos vizsgálatok eredményeinek alapján egyértelmű, hogy a három, részben már betiltott neonikotinoid (az imidakloprid, a klotianidin és a tiametoxám) használatát teljesen be kell tiltani uniós szinten. Magyarországnak is felül kell bírálnia a neonikotinoidokat támogató korábbi álláspontját, és a vegyszermentes, ökológiai gazdálkodást kell támogatnia. Ezzel nemcsak a beporzók védhetők meg, de az emberek egészsége is” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.

Forrás: Greenpeace – Budapest, 2017. március 3.

A teljes tanulmány:
http://www.greenpeace.org/france/Global/international/publications/agriculture/2017/neonicotinoid-pesticides.pdf
A neonikotinoid növényvédő szerek nemcsak a házi méheket, hanem a vadvilágot is veszélyeztetik - ClimeNewsA tanulmány rövidített változata magyarul:

Jegyzetek:
[1] A neonikotinoid növényvédő szerek veszélyei a környezetünkre
https://secured-static.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/reports/Neonikotinoid_szerek_veszelyei.pdf
[2] EASAC, 2015, Ecosystem services, agriculture and neonicotinoids.
[3] Greenpeace, 2013, Méhpusztulás (Bees in decline), Magyar összefoglaló: http://www.greenpeace.org/hungary/hu/hirek/publikaciok/Mehpusztulas/
[4] https://www.theguardian.com/environment/2016/sep/22/pesticide-manufacturers-own-tests-reveal-serious-harm-to-honeybees
[5] EFSA, 2013, Conclusions on the pesticide risk assessment for bees for the active substances imidacloprid, clothianidin and thiamethoxam.
https://www.efsa.europa.eu/en/press/news/130116
[6] http://old.mta.hu/tudomany_hirei/feleslegesen-pusztitjak-a-beporzokat-az-europai-akademikusok-szerint-neonikotinoid-elemzes-136208/

Sugárveszély, vagy tavaszi szél? – Figyi

csütörtök, március 2nd, 2017

Sugárveszély, vagy tavaszi szél? - Figyi - ClimeNews2016-ban az Energiaklub volt az ARC+ plakátkiállítás témagazdája. Tóth Györgyi: Figyi? című képe elnyerte az Energiaklub és a szakmai zsűri ARC+ fődíját.
Nincs szükség Paks II-re, mert Magyarország jövőbeni energiaigénye az új atomerőmű nélkül is maradéktalanul kielégíthető. Ez derül ki abból az Energiaklub által még 2015-ben készített tanulmányból, Sugárveszély, vagy tavaszi szél? - Figyi - ClimeNewsamely ennek a 4 ezer milliárdos beruházásnak a felesleges megépítése helyett hazánknak egy sokkal kedvezőbb megoldást javasol. Mindez az energiafogyasztás racionalizálásával, energiahatékonysági fejlesztésekkel, a megújuló energiaforrások nagyarányú felhasználásával és egy rugalmas, decentralizált energiarendszer kiépítésével biztonságosan elérhető.

Forrás: Energiaklub


Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.


A Greenpeace az okostelefonok újrahasznosítását követeli a Mobil Világkongresszuson

kedd, február 28th, 2017

Greenpeace-aktivisták zavarták meg a Samsung sajtótájékoztatóját vasárnap délután, azt követelve, hogy a cég hasznosítsa újra az általa gyártott telefonokat. A zöld szervezet az akcióval arra hívta fel a figyelmet, hogy az okostelefonok gyártásának és leselejtezésének módja óriási terhet ró a bolygónkra.

A Greenpeace az okostelefonok újrahasznosítását követeli a Mobil Világkongresszuson - ClimeNews

A készülékek gyártása nagyjából annyi villamos energiát emésztett fel 2007 óta, mint India egyéves áramellátása. A telefonokból keletkező hulladék a 2017-ben várhatóan felhamozódó mintegy 50 millió tonna elektronikai hulladék jelentős részét teszi ki. A Greenpeace azt várja az egész IT-szektortól, hogy bolygónk védelme érdekében gondoskodjon termékeinek megfelelő újrahasznosításáról.

A Samsung 4,3 millió Galaxy Note 7 készüléket hívott vissza 2016-ban, mert a telefonok felrobbantak, kigyulladtak. A cég azonban máig nem hozta nyilvánosságra, mit kezd a visszahívott készülékkel. A Greenpeace úgy véli, hogy a telefonokat pazarló és fenntarthatatlan módon gyártják, mellyel a bolygónkra is hatalmas környezeti terheket rónak. Amennyiben a Samsung valóban igyekszik elkerülni az ehhez hasonló eseteket a jövőben, egy olyan rendszer felé kell elmozdulnia, amely megkönnyíti a telefonok javítását, újrahasználatát és újrahasznosítását, példát mutatva ezzel az egész IT-szektornak.

A Greenpeace USA legfrissebb jelentése [1] az okostelefonok egyre intenzívebb terjedéséről és katasztrofális ökológiai lábnyomáról ad átfogó képet, az első iPhone 2007-es megjelenésétől kezdve napjainkig. A jelentés legfőbb megállapításai:

  • 2007 óta 7,1 milliárd okostelefont gyártottak.
  • Az ENSZ Egyetem tanulmánya szerint csak 2014-ben mintegy 3 millió tonna elektronikai hulladék keletkezett az olyan kisméretű IT-termékekből, mint amilyenek az okostelefonok. Az e-hulladéknak kevesebb mint 16%-át hasznosítják újra. [2]
  • 2007 óta durván 968 TWh villamos energiát használtak fel az okostelefonok gyártása során, amely majdnem eléri India egyéves áramellátásának mennyiségét (ez 2014-ben 973 TWh volt). [3]
  • A Greenpeace USA és az iFixit által a kutatás részeként megvizsgált 13 modell közül csupán kettőnek volt könnyen cserélhető akkumulátora. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztók kénytelenek lecserélni a teljes készüléket, amikor az akkumulátor élettartama lerövidül. Az USA-ban az okostelefonokat átlagosan 26 hónapig használják.
  • Az okostelefon-tulajdonosok száma 2020-ra várhatóan 6,1 milliárdra nő, amely a Föld lakosságának durván 70%-a. [4]

„Az okostelefonoknak óriási ökológiai lábnyoma van, ha számba vesszük az előállításukhoz szükséges alapanyagok és energia mennyiségét. Amennyiben az elmúlt évtizedben gyártott összes okostelefon még mindig működőképes lenne, a Földön nagyjából minden egyes embernek jutna egy készülék. A gyártók azonban arra ösztönzik a fogyasztókat, hogy minél gyakrabban váltsanak új modellre, így egy átlagos készülék alig több mint két évig van használatban” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace közép- és kelet-európai regionális vegyianyag-szakértője.

A Greenpeace azt várja a telefongyártó cégektől, hogy tartósabb készülékeket állítsanak elő, vállaljanak felelősséget termékeik teljes életciklusáért, tegyenek meg mindent készülékeik élettartamának meghosszabbításáért, és gondoskodjanak újrahasznosításukról.

Forrás: Greenpeace – Budapest, 2017. február 27.

Jegyzetek:

[1] A Greenpeace USA jelentése, From Smart to Senseless: The Global Impact of Ten Years of Smartphone (Az okostól az értelmetlenig: Az okostelefonok tíz évének globális hatása), ezen a linken érhető el: www.greenpeace.org/usa/smartphones
[2] Az ENSZ Egyetem (UNU) tanulmánya: https://i.unu.edu/media/unu.edu/news/52624/UNU-1stGlobal-E-Waste-Monitor-2014-small.pdf
[3] Forrás: https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/rankorde/2233rank.html
[4] Forrás:  http://www.ericsson.com/res/docs/2015/ericsson-mobility-report-june-2015.pdf

Ezek az autómárkák verik át a legjobban a vásárlókat

péntek, február 24th, 2017

Átlagosan 42 százalékkal fogyasztanak többet a kocsik, mint amennyit a gyártók állítanak.

Ezek az autómárkák verik át a legjobban a vásárlókat - ClimeNews

A tényleges üzemanyag-fogyasztás és a károsanyag-kibocsátás nagyon eltér az autógyártók által megadott adatoktól – idézi az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség felmérését és az arról készült Financial Times-cikke. A 16 vizsgált márka által megadott adatok 42 százalékkal tértek el a teszteredményektől. A 42 százalék amellett, hogy nagyon jelentős különbség, lényeges növekedést jelent 2012-höz képest, akkor ugyanis 28 százalékos különbséget mért a szervezet.
A Mercedes szerepelt a legrosszabbul: átlagosan 54 százalékos volt az eltérés, a második legrosszabb eredményt az Audi érte el 49 százalékos többletfogyasztással. Utánuk jön a Smart és a Volvo, amelyek autói 45 százalékkal nagyobb fogyasztást produkáltak, mint amit a gyári adatok mutattak. A középmezőnyben szerepel a Peugeot, a Mini, a BMW, a Toyota, a Nissan és a Ford, a Volkswagen és a Citroën, ezek a márkák 40-45 százalékkal ígértek alacsonyabb fogyasztást. Még a legjobban szereplő márkák, a Reanult, Opel, Skoda és a Fiat autói is 35-40 százalékkal haladták meg a gyári adatokat. A felmérés szerint az óriási különbségek hátterében egyrészt az áll, hogy nem megfelelőek a tesztek, másfelől pedig a gyártók pontosan kiismerték ezeket a méréseket és a tesztekre optimalizálják az autóikat, így nem meglepő, hogy nagyon jó adatokat érnek el.

Forrás: 444.hu