Archive for the ‘Felelőtlen vállalatok’ Category

Radioaktivak az állatok Csehországban

péntek, március 10th, 2017

Vaddisznókat és más állatokat vizsgáltak 2014 és 2016 között, 47 százalékuk radioaktív a csernobili katasztrófa miatt. A fertőzést viszont mostanában kaphatták el.

A cseh állatorvosi hivatal közlése szerint magas a vaddisznók húsában a Cézium–137-es izotóptartalom. A radioaktivitás forrása nem a disznók – tehát nem a csernobili katasztrófa idején fertőződtek meg –, hanem az élelem, amit manapság elfogyasztanak. A Csehország délnyugati részénél húzódó Šumava-hegység Ausztriába és Németországba is átnyúlik. A felfedezés tehát három kormány közös baja.

Radioaktivak az állatok Csehországban - ClimeNews

A szokatlanul rideg-hideg tél arra késztette a vaddisznókat, hogy élelem hiányában még tovább nyomják az orrukat a földben, mint szokták, s olyan szarvasgombákat túrjanak elő a talaj mélyebb rétegeiből, amelyek radioaktívak. Egészen pontosan három évtizede azok. Mert a csernobili katasztrófából eredő rádióaktív felhő végigvonult Csehországnak ezen a részén is.

A cseh hatóság szerint csak évszakos jelenségről van szó. „De az egy hosszú évszak” – jegyezte meg a Reuters hírügynökség újságírója. A Cézium–137-es izotóp felezési ideje ugyanis 30 év. “A vaddisznók elég sokáig világíthatnak” – szólt a hírügynökségi vitriol. Az állatorvosi hivatal képviselője az évszakos megjegyzése mellé azért odabiggyesztette: nyugodtan számítsunk arra, hogy még éveken át fognak radioaktív vaddisznót találni a régióban.

A csehek kedvelt étele a vaddisznóhús, gulyáslevesbe éppúgy adagolják, mint a szószokba és húsgombócokba. A cseh törvények szerint viszont tilos radioaktív húst forgalomba hozni.

Csakhogy 2014 és 2016 között 614 állatot mértek be – nem csak vaddisznókat –, és 47 százalékukban a sugárérték meghaladta a megengedettet. Sajnos, arra a tisztviselő nem tért ki, hogy milyen más fajokat teszteltek.

Ugyanakkor fontos tudni, hogy még a radioaktív hús elfogyasztása is csak nagy mennyiségben lehet káros az emberi szervezetre. Néhány hónapon át hetente több alkalommal kellene ilyen húst enni, hogy az ember megbetegedjen tőle.

Forrás: Reuters

A neonikotinoid növényvédő szerek nemcsak a házi méheket, hanem a vadvilágot is veszélyeztetik

péntek, március 3rd, 2017

A vadvilág világnapja alkalmából a Greenpeace bemutatja azt a vezető tudósok eredményeit összegző tanulmányát, [1] mely bizonyítja: a neonikotinoid rovarirtó szerek jelentős veszélyt jelentenek a vadon élő fajokra. Ezek a vegyszerek megjelennek a haszonnövények mellett a vadvirágokban is, és a méhek mellett így jelentősen veszélyeztetik többek között a pillangókat, bogarakat, vízi élőlényeket és a madarakat. A Greenpeace Magyarország azt várja a hazai döntéshozóktól, hogy ne kérjenek derogációt a neonikotinoidok uniós szinten már betiltott használatára, és támogassák ezen vegyi anyagok további uniós tilalmát.

A világpiacon értékesített haszonnövények háromnegyede függ a beporzástól, [2] miközben  nagyon sok beporzást végző faj, például egyes vadon élő poszméhfajok egyedszáma olyan drasztikusan megfogyatkozott, hogy mára már a kipusztulás szélére kerültek. Ezért elsősorban az iparszerű mezőgazdaság felelős.

A neonikotinoid növényvédő szerek nemcsak a házi méheket, hanem a vadvilágot is veszélyeztetik - ClimeNews

A beporzók napi szinten ki vannak téve a rovarirtó, a gyomirtó vagy a gombaölő szereknek, pedig egyes rovarirtók – mint például a neonikotinoidok – közvetlenül károsítják a beporzók egészségét. [3]

A terhelő tudományos bizonyítékok alapján az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) javaslatára 2013-ban az Európai Unió három neonikotinoid (az imidakloprid, a klotianidin és a tiametoxám) részleges tilalmát vezette be. Azóta már az ipar saját kutatásai is [4] kimutatták, hogy ezek a szerek valóban veszélyesek a méhekre. Ugyanakkor az EFSA kijelentette, hogy a házi méheken kívül más beporzókra gyakorolt hatásukról nincs elég tudományos adat. [5]

A Greenpeace ezért felkérte a terület egyik vezető tudományos intézményének számító brit Sussexi Egyetemet, hogy tekintse át a témában 2013 óta megjelent tudományos vizsgálatokat. Az eredmény megerősíti az EFSA által 2013-ban azonosított kockázatokat, valamint rávilágít arra, hogy további veszélyek is fenyegetik az élővilágot.

A tanulmány [1] kimutatja, hogy a neonikotinoidok szennyezik a vizeket, a talajt és a természetes növénytakarót, és évekig megmaradhatnak a mezőgazdasági területek talajában – sőt fel is halmozódhatnak, tartós és egyre növekvő mennyiségű szennyezést idézve elő. Az új kutatások kiemelik, hogy a beporzókat nem csupán az ezekkel a vegyszerekkel kezelt haszonnövények károsítják, hanem a szennyeződött vadon élő növények is. A neonikotinoidok jelenlétét kimutatták a szántóföldek környékén is, többek közt a beporzók védelmének érdekében vetett növények virágporában és nektárjában is. A bizonyítékok azt mutatják, hogy a szerek jelentős mértékben veszélyeztetnek a méheken kívül sok vadon élő fajt is, többek között a pillangókat, bogarakat és a vízi rovarokat, aminek tovagyűrűző hatása lehet a táplálékláncban.

Az MTA korábban közzétett szakmai nyilatkozata a neonikotinoidok használatának gazdasági káraira is felhívja a figyelmet: „a neonikotinoidok negatívabban érinthetik a hasznos szervezeteket, mint a kártevőket, ami miatt a vegyszeres kezelések akár nettó terméscsökkenést is okozhatnak.[6]

A Greenpeace Magyarország felszólítja a hazai döntéshozókat, hogy az ország élővilágának és a magyar mezőgazdaság fenntarthatóságának védelmében a magyar kormány ne kérjen idén szükséghelyzeti eseti engedélyt a méhgyilkos anyagok használatára, mint tette ezt a múltban többször is. A zöld szervezet petícióban kéri a Földművelésügyi Minisztérium vezetőit, dr. Fazekas Sándor földművelésügyi minisztert, valamint Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért és Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkárt: ne támogassák a neonikotinoidok további uniós használatát, és ne adjanak ki eseti engedélyeket az uniós szinten már tiltott vegyszerhasználatra a méhek számára vonzó termények esetében.

„A tudományos vizsgálatok eredményeinek alapján egyértelmű, hogy a három, részben már betiltott neonikotinoid (az imidakloprid, a klotianidin és a tiametoxám) használatát teljesen be kell tiltani uniós szinten. Magyarországnak is felül kell bírálnia a neonikotinoidokat támogató korábbi álláspontját, és a vegyszermentes, ökológiai gazdálkodást kell támogatnia. Ezzel nemcsak a beporzók védhetők meg, de az emberek egészsége is” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.

Forrás: Greenpeace – Budapest, 2017. március 3.

A teljes tanulmány:
http://www.greenpeace.org/france/Global/international/publications/agriculture/2017/neonicotinoid-pesticides.pdf
A neonikotinoid növényvédő szerek nemcsak a házi méheket, hanem a vadvilágot is veszélyeztetik - ClimeNewsA tanulmány rövidített változata magyarul:

Jegyzetek:
[1] A neonikotinoid növényvédő szerek veszélyei a környezetünkre
https://secured-static.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/reports/Neonikotinoid_szerek_veszelyei.pdf
[2] EASAC, 2015, Ecosystem services, agriculture and neonicotinoids.
[3] Greenpeace, 2013, Méhpusztulás (Bees in decline), Magyar összefoglaló: http://www.greenpeace.org/hungary/hu/hirek/publikaciok/Mehpusztulas/
[4] https://www.theguardian.com/environment/2016/sep/22/pesticide-manufacturers-own-tests-reveal-serious-harm-to-honeybees
[5] EFSA, 2013, Conclusions on the pesticide risk assessment for bees for the active substances imidacloprid, clothianidin and thiamethoxam.
https://www.efsa.europa.eu/en/press/news/130116
[6] http://old.mta.hu/tudomany_hirei/feleslegesen-pusztitjak-a-beporzokat-az-europai-akademikusok-szerint-neonikotinoid-elemzes-136208/

Sugárveszély, vagy tavaszi szél? – Figyi

csütörtök, március 2nd, 2017

Sugárveszély, vagy tavaszi szél? - Figyi - ClimeNews2016-ban az Energiaklub volt az ARC+ plakátkiállítás témagazdája. Tóth Györgyi: Figyi? című képe elnyerte az Energiaklub és a szakmai zsűri ARC+ fődíját.
Nincs szükség Paks II-re, mert Magyarország jövőbeni energiaigénye az új atomerőmű nélkül is maradéktalanul kielégíthető. Ez derül ki abból az Energiaklub által még 2015-ben készített tanulmányból, Sugárveszély, vagy tavaszi szél? - Figyi - ClimeNewsamely ennek a 4 ezer milliárdos beruházásnak a felesleges megépítése helyett hazánknak egy sokkal kedvezőbb megoldást javasol. Mindez az energiafogyasztás racionalizálásával, energiahatékonysági fejlesztésekkel, a megújuló energiaforrások nagyarányú felhasználásával és egy rugalmas, decentralizált energiarendszer kiépítésével biztonságosan elérhető.

Forrás: Energiaklub


Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.


A Greenpeace az okostelefonok újrahasznosítását követeli a Mobil Világkongresszuson

kedd, február 28th, 2017

Greenpeace-aktivisták zavarták meg a Samsung sajtótájékoztatóját vasárnap délután, azt követelve, hogy a cég hasznosítsa újra az általa gyártott telefonokat. A zöld szervezet az akcióval arra hívta fel a figyelmet, hogy az okostelefonok gyártásának és leselejtezésének módja óriási terhet ró a bolygónkra.

A Greenpeace az okostelefonok újrahasznosítását követeli a Mobil Világkongresszuson - ClimeNews

A készülékek gyártása nagyjából annyi villamos energiát emésztett fel 2007 óta, mint India egyéves áramellátása. A telefonokból keletkező hulladék a 2017-ben várhatóan felhamozódó mintegy 50 millió tonna elektronikai hulladék jelentős részét teszi ki. A Greenpeace azt várja az egész IT-szektortól, hogy bolygónk védelme érdekében gondoskodjon termékeinek megfelelő újrahasznosításáról.

A Samsung 4,3 millió Galaxy Note 7 készüléket hívott vissza 2016-ban, mert a telefonok felrobbantak, kigyulladtak. A cég azonban máig nem hozta nyilvánosságra, mit kezd a visszahívott készülékkel. A Greenpeace úgy véli, hogy a telefonokat pazarló és fenntarthatatlan módon gyártják, mellyel a bolygónkra is hatalmas környezeti terheket rónak. Amennyiben a Samsung valóban igyekszik elkerülni az ehhez hasonló eseteket a jövőben, egy olyan rendszer felé kell elmozdulnia, amely megkönnyíti a telefonok javítását, újrahasználatát és újrahasznosítását, példát mutatva ezzel az egész IT-szektornak.

A Greenpeace USA legfrissebb jelentése [1] az okostelefonok egyre intenzívebb terjedéséről és katasztrofális ökológiai lábnyomáról ad átfogó képet, az első iPhone 2007-es megjelenésétől kezdve napjainkig. A jelentés legfőbb megállapításai:

  • 2007 óta 7,1 milliárd okostelefont gyártottak.
  • Az ENSZ Egyetem tanulmánya szerint csak 2014-ben mintegy 3 millió tonna elektronikai hulladék keletkezett az olyan kisméretű IT-termékekből, mint amilyenek az okostelefonok. Az e-hulladéknak kevesebb mint 16%-át hasznosítják újra. [2]
  • 2007 óta durván 968 TWh villamos energiát használtak fel az okostelefonok gyártása során, amely majdnem eléri India egyéves áramellátásának mennyiségét (ez 2014-ben 973 TWh volt). [3]
  • A Greenpeace USA és az iFixit által a kutatás részeként megvizsgált 13 modell közül csupán kettőnek volt könnyen cserélhető akkumulátora. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztók kénytelenek lecserélni a teljes készüléket, amikor az akkumulátor élettartama lerövidül. Az USA-ban az okostelefonokat átlagosan 26 hónapig használják.
  • Az okostelefon-tulajdonosok száma 2020-ra várhatóan 6,1 milliárdra nő, amely a Föld lakosságának durván 70%-a. [4]

„Az okostelefonoknak óriási ökológiai lábnyoma van, ha számba vesszük az előállításukhoz szükséges alapanyagok és energia mennyiségét. Amennyiben az elmúlt évtizedben gyártott összes okostelefon még mindig működőképes lenne, a Földön nagyjából minden egyes embernek jutna egy készülék. A gyártók azonban arra ösztönzik a fogyasztókat, hogy minél gyakrabban váltsanak új modellre, így egy átlagos készülék alig több mint két évig van használatban” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace közép- és kelet-európai regionális vegyianyag-szakértője.

A Greenpeace azt várja a telefongyártó cégektől, hogy tartósabb készülékeket állítsanak elő, vállaljanak felelősséget termékeik teljes életciklusáért, tegyenek meg mindent készülékeik élettartamának meghosszabbításáért, és gondoskodjanak újrahasznosításukról.

Forrás: Greenpeace – Budapest, 2017. február 27.

Jegyzetek:

[1] A Greenpeace USA jelentése, From Smart to Senseless: The Global Impact of Ten Years of Smartphone (Az okostól az értelmetlenig: Az okostelefonok tíz évének globális hatása), ezen a linken érhető el: www.greenpeace.org/usa/smartphones
[2] Az ENSZ Egyetem (UNU) tanulmánya: https://i.unu.edu/media/unu.edu/news/52624/UNU-1stGlobal-E-Waste-Monitor-2014-small.pdf
[3] Forrás: https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/rankorde/2233rank.html
[4] Forrás:  http://www.ericsson.com/res/docs/2015/ericsson-mobility-report-june-2015.pdf

Ezek az autómárkák verik át a legjobban a vásárlókat

péntek, február 24th, 2017

Átlagosan 42 százalékkal fogyasztanak többet a kocsik, mint amennyit a gyártók állítanak.

Ezek az autómárkák verik át a legjobban a vásárlókat - ClimeNews

A tényleges üzemanyag-fogyasztás és a károsanyag-kibocsátás nagyon eltér az autógyártók által megadott adatoktól – idézi az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség felmérését és az arról készült Financial Times-cikke. A 16 vizsgált márka által megadott adatok 42 százalékkal tértek el a teszteredményektől. A 42 százalék amellett, hogy nagyon jelentős különbség, lényeges növekedést jelent 2012-höz képest, akkor ugyanis 28 százalékos különbséget mért a szervezet.
A Mercedes szerepelt a legrosszabbul: átlagosan 54 százalékos volt az eltérés, a második legrosszabb eredményt az Audi érte el 49 százalékos többletfogyasztással. Utánuk jön a Smart és a Volvo, amelyek autói 45 százalékkal nagyobb fogyasztást produkáltak, mint amit a gyári adatok mutattak. A középmezőnyben szerepel a Peugeot, a Mini, a BMW, a Toyota, a Nissan és a Ford, a Volkswagen és a Citroën, ezek a márkák 40-45 százalékkal ígértek alacsonyabb fogyasztást. Még a legjobban szereplő márkák, a Reanult, Opel, Skoda és a Fiat autói is 35-40 százalékkal haladták meg a gyári adatokat. A felmérés szerint az óriási különbségek hátterében egyrészt az áll, hogy nem megfelelőek a tesztek, másfelől pedig a gyártók pontosan kiismerték ezeket a méréseket és a tesztekre optimalizálják az autóikat, így nem meglepő, hogy nagyon jó adatokat érnek el.

Forrás: 444.hu

 

Üzemzavar volt az egyik ukrajnai nukleáris erőműben

szombat, február 18th, 2017

Üzemzavar volt az egyik ukrajnai nukleáris erőműben - ClimeNewsVáratlan meghibásodás miatt automatikusan leállt a Magyarországtól 400 kilométerre üzemelő rivnei atomerőmű egyik energiablokkja.

A fehérorosz határ közelében fekvő nukleáris létesítmény négy blokkjának egyikét a tervezett karbantartási munkálatok végeztével akarták újraindítani, amikor az üzemzavar keletkezett.

Az Energoatom közlése szerint a 3. energiablokk turbógenerátorát nem sikerült szinkronba hozni az elektromos hálózattal, ezért üzembe lépett a reaktor vészleállító rendszere.

A reaktort az erőmű személyzetének sikerült stabilizálnia, így vészhelyzet nem állt elő. A létesítmény további három energiablokkja jelenleg 1 860 megawatt összteljesítménnyel üzemel. A térségben a háttérsugárzás a megengedett szint alatt van.

A tervek szerint az alapértékekre történt visszaállás után – a generátor hibáját elhárítva

– a karbantartáson átesett blokkot az éjjeli órákban újból megpróbálják beindítani. 

Forrás: RIA Novosztyi

Margóra: Az amerikai AES konszern érdekeltségébe tartozó erőművet csak ne próbálgassák visszaindítani, tőlünk nem messze. Vigyék haza az USA-ba és ott Arlingtonban, Washington mellett próbálgassák, hogy vajon elindul-e még és meddig üzemel majd beolvadás nélkül.  “A reaktort az erőmű személyzetének sikerült stabilizálnia, így vészhelyzet nem állt elő.” Józan ésszel, anélkül, hogy atomtudós lenne az ember – az idézet mondat ellentmondásos, mert egy reaktort vészhelyzet miatt kell stabilizálni, nem pedig fordítva! Röhejes és egyben nem igazán megnyugtató erről szóló híreket olvasni, de hát úgy tűnik, hogy a “Hülyeség kora” tényleg nem ért véget. Magyar vonatkozású információ, hogy az AES-nek volt 3 magyarországi erőmű érdekeltsége, de már nincs!

R.L.

Így takarják el a szennyező cégek a vétkeiket

szerda, január 18th, 2017

Zöldmosás. Angolul greenwashing. Ezt a kifejezést használják arra, amikor egy cég elfedi környezetszennyező tevékenységét, és jóval zöldebbnek állítja be magát, mint amilyen. Néhány ötlet arra, hogyan ne lépjen bele egy cég a marketingjében a zöldmosás csapdájába.

Így takarják el a szennyező cégek a vétkeiket - ClimeNewsA whitewashing, vagyis a fehérre mosás ismert szó az angolszász kultúrában. Ez az, amikor „koordinált erőfeszítéseket tesznek rá, hogy kellemetlen tényeket eltüntessenek, különösen politikai környezetben”, szól a definíció. A zöldmosás ugyanez, csak ökológiai kontextusban. Amikor egy cég több pénzt költ arra, hogy a reklámjaiban és kommunikációjában zöldnek állítsa be magát, mint hogy inkább az ökológiai lábnyomának csökkentésére koncentrálna, az zöldmosás.

Tipikus példát szolgáltatnak erre az energiacégek, melyek szívesen népszerűsítik megújuló energiás projektjeiket és pozicionálják magukat mint zöld vállalatot, annak ellenére, hogy az adott projekt csak egy apró része a teljes energiaportfóliójuknak és üzleti tevékenységüknek, melynek többsége fosszilis energiahordozókon alapul. Főleg, ha a zöld kezdeményezéseket a cég akkor reklámozza, amikor éppen valamilyen nagy környezetszennyezés miatt szerepel a hírekben.

Amikor egy szállodalánc zöldnek hívja magát csak azért, mert megengedi a vendégeinek, hogy ugyanazon az ágyneműhuzaton aludjanak több napon át, így csökkentve a mosásra használt energiát és vizet (a mosószerek és öblítők folyókat szennyező hatásáról nem is beszélve), de közben a cég vajmi keveset tesz azért, hogy energia-, karbon- és vízlábnyomát csökkentse. Amikor egy bank zöldnek hívja magát csak azért, mert egy sor dolgot el lehet nála intézni online. Amikor egy áruházlánc zöldnek hívja magát, csak azért, mert a műanyag zacskói biológiailag lebomlók. Rengeteg vállalat és vállalkozás meséli a fogyasztóknak a saját zöld céges narratíváját. Egyesek jól, hatékonyan és a tényektől nem elrugaszkodva, mások ügyetlenül, sőt hazudozóan. Néhány ötlet arra, hogyan ne kövessük el cégként a zöldmosás vétkét:

Időzített vegyi bombák ketyegnek a lábunk alatt
A rendszerváltás előtti időszakból maradtak ránk, vagy az utóbbi huszonhét év alatt keletkeztek olyan szennyezett területek, amelyek folyamatos veszélynek teszik ki a környezetet és a magyar lakosságot. A környezetvédők a jogszabályi környezet hiányosságaira hívják fel a figyelmet és „a szennyező fizet” elvének érvényesítését követelik egy méregmentes Magyarország érdekében.

Csakis az igazságot

Ha látunk egy környezettudatos cégfilozófiát vagy terméket népszerűsítő hirdetést, az ösztönös reakció sokszor sokat elmond. Csalókának érezzük? Vagy őszintének? Az ehhez kapcsolódó tudatosságunk befolyásolja azt, mit dobunk a bevásárlókosarunkba. A zöldmosás azért probléma, mert ma már szinte minden vállalat és minden szektor zöldül. Így sok cég visszaél ezzel a koncepcióval, illetve a környezettudatosság ideológiájával. Termékeik zöld voltát hirdetik csupán azért, hogy még többet adjanak el belőlük. Ha a zöldmosásra fény derül, az rosszul sül el. A sajtóban és a világháló blogjain kritizáló cikkek jelennek meg, ami ront a cég reputációján.

A University of Oregon újságíróiskolájának égisze alatt index is született a zöldmosásra, vagyis pontozzák a hirdetésekben a zöldmosást, aminek a következők a kritériumai:

  • A reklám szavakkal vezet félre.
  • A reklám vizuálisan és grafikával vezet félre.
  • A reklám zöld jelleget hirdet, de úgy, hogy az túl homályos és nem bizonyítható.
  • A reklám eltúlozza azt, hogyan zöld a termék/szolgáltatás/cég.
  • A reklám kihagy fontos információkat, vagy elfedi őket.

A greenwashing index honlapján számtalan reklámot pécéztek ki, melyeket az elektronikai ipar, az energiaipar, a nehézipar, az autóipar, a mezőgazdaság, a kommunikációs szektor, az egészségügy és a kereskedelem cégei, a fogyasztói termékgyártók, sőt a kormányok tettek közzé.

Forrás: Piac&Profit

Luxussal fedik el a szennyet az óceánjárók

péntek, december 23rd, 2016

A magyarok nagy része legfeljebb az Álomhajó című német giccssorozatból ismerheti a hatalmas óceánjáró üdülőhajókat (bár sok honfitársunk húzza az igát a gyomrukban éjt nappallá téve). Ha megpróbáljuk félrehessegetni az úszó szállodákat körüllengő rózsaszín ködöt, előtűnik a bűzös valóság. Szó szerint: az üdülőhajók az óceánok legnagyobb szennyezői között vannak, gyakran válogatás nélkül ürítenek mindent a tengerbe és a levegőbe.

Luxussal fedik el a szennyet az óceánjárók - ClimeNews
Mikor idén májusban kifutott Southampton kikötőjéből a Harmony of Seas (A tengerek harmóniája), a város lakói fellélegeztek. A hajó tulajdonosa, a Royal Caribean International hajózási vállalat propagandája szerint a Harmony of Seas 16 emeletével, 120 ezer tonna vízkiszorításával és 362 méteres hosszúságával, 6780 utasférőhelyével a legnagyobb személyszállító hajó a világon. A méretnek viszont ára van. A Guardian cikke szerint a hajó víz- és levegőszennyezése felfoghatatlan.

A hajó két, négy emelet magas, tizenhat hengeres motorja egyenként 5200 liter dízelolajat éget el óránként. Ez azt jelenti, hogy a teljes gőzzel haladó hajó naponta 210 tonnányit használ el a világ egyik legszennyezőbb üzemanyagából. Az ilyen luxushajók annyi kén-dioxidot pufogtatnak ennyi idő alatt a levegőbe, mint 376 millió autó (ez nem elírás), és annyi nitrogén-oxidot eregetnek, mint egy város közúti közlekedése. Naponta 450 kilogrammnyi különösen kis méretű, éppen ezért az egészségre rendkívül káros szennyező szemcsét juttatnak a légkörbe. Mindez összességében csak Európában 50 ezer ember halálát okozza évente – állítja a brüsszeli Transport and Environment (Közlekedés és Környezet) nevű környezetvédelmi szervezet , és ezzel 58 millió euró (18 milliárd forint) költséget ró a társadalomra.

A hajók hatalmas környezetszennyezését főként az okozza, hogy üzemanyaguk még a dízelolajfajták között is a legkárosabbak közé tartozik. Ez a nehézolaj 3500-szor több ként tartalmaz, mint a közúti forgalomban használt dízelüzemanyag, és a szárazföldön veszélyes hulladékként kellene kezelni. Bár a hajók az európai és az amerikai törvények szerint a part menti vizeken kénytelenek csökkentett kéntartalmú olajat égetni, a kritikusok szerint ez is csak látszatmegoldás egy olyan problémára, amelyet a gazdagok okoznak, és jellemzően a szennyezett kikötőhöz közel lakó szegénynegyedek lakói szenvednek el legerősebben.

Southampont az Egészségügyi Világszervezet azon kilenc város között sorolja föl, amelyeknek annak ellenére az egészségügyi határértéket meghaladóan szennyezett a levegője, hogy alig gyártanak ott valamit. Viszont itt található a világ egyik legforgalmasabb tengeri kikötője, nincs olyan nap, amikor ne érkeznének vagy indulnának onnan hatalmas luxushajók az Atlanti-óceán irányába. A kikötőben öt ilyen hajó is horgonyozhat egyszerre, és hiába állnak, folyamatosan jár a motorjuk.

De a légszennyezés a luxus óceánjárók okozta környezeti terhelésnek csak egy részét jelenti. Egy másik nagy hajótársaságot, a Princess Cruise Linest épp most ítélte rekordösszegű, 40 millió dolláros (12 milliárd forintos) büntetésre az amerikai igazságügyi minisztérium, mert nem elég, hogy illegálisan ürítették a fáradt olajat az óceánba, de a hatóságokat is félrevezették. Így nem egyszerűen környezetvédelmi vétséget, hanem bűncselekményt követtek el – írja a The New York Times. A floridai – a nagy luxushajók általában innen indulnak a Karib-tengerre – államügyészi hivatal közleménye szerint a cég hajóiban szándékosan úgy alakították ki a szennyvízkezelő rendszert, hogy megkerülhessék a környezetvédelmi szabályokat. Egy cinikusan „csodacsőnek” hívott alkatrész segítségével például az olajos víz úgy ömlött a tengerbe, hogy nem kellett átáramolnia a víztisztítón és az olajtartalmat mérő szenzorok számára is láthatatlan maradt.

Luxussal fedik el a szennyet az óceánjárók - ClimeNewsA cég több hajóján is hasonló gondatlansággal kezelték a mérgező anyagokat. Gyakorlatilag mindenféle szennyvizet tisztítás nélkül eresztettek a vízbe 2005 és 2013 között. Amikor is véletlenül egy lelkiismeretes gépészmérnököt vettek fel, aki miután felfedezte e praktikákat, jelentette a southamptoni hatóságoknak, és azonnal kilépett a cégtől, amint beértek a kikötőbe. A mostani ítélet indoklásában kiemelték, hogy e vétségeket nem egy-egy hanyag alkalmazott követte el, hanem mindez a Princess Lines bevett gyakorlata volt hosszú éveken keresztül. Az ok persze ez esetben is a pénz, a profit növelése volt. A szilárd és folyékony hulladék szabályszerű eltávolítása a hajókról a kikötőkben magas költségekkel járt volna. Sokkal egyszerűbb volt az egészet az óceánba borítani.

A Friends of Earth (A föld barátai) környezetvédő szervezet felmérése szerint 2010-ben az üzemben lévő 167 luxushajó 3,8 millió köbméternyi hulladékot öntött a tengerbe, igaz, nem mindet illegálisan. Ebben nincs benne az az évi 30 millió köbméter úgynevezett szürke víz, amely főként az utasok vécéiből, zuhanyzóiból és a konyhából származik. Miközben a világ luxushajóit folyamatosan fejlesztik, hogy egyre kevesebb energiát fogyasszanak – hiszen ez azonnali költségmegtakarítást jelent az üzemeltetőknek –, a hajók negyven százalékában 35 évnél öregebbek a szennyvíztisztító berendezések.

Noha a 40 millió dolláros bírság hatalmas vagyonnak tűnhet, a cégeknek ez csak szúnyogcsípés. Idén az iparági előrejelzések szerint világszerte 24 millióra nő a luxushajók utasainak száma, miközben 1980-ban még 1,4 millióan, de tíz éve is csak 15 millióan voltak. Az óceánjáró üdülőhajók jelentik a turizmus legdinamikusabban bővülő ágát. Ennek megfelelően a hajótársaságok éves forgalma 120 milliárd dollárra emelkedett, és egyelőre nem látszik, hogy a robbanásszerű növekedés üteme lassulna a közeljövőben.

Az úszó szállodák koncerttermeiben, vízi vidámparkjaiban, kaszinóiban szórakozó utasok pedig sosem mennek le a hajó gyomrába, hogy megnézzék, mi történik a szennyel, amelyet közvetve-közvetlenül ők termelnek.

Forrás: MNO

Ahogy a felelős vállalkozásokról van, úgy a felelőtlen vállalkozásokról is lesz a ClimeNews-on külön kategória a jövőben!