Archive for the ‘Fenntartható fejlődés’ Category

COP23: akik a klímaváltozás frontvonalában vannak

hétfő, november 13th, 2017

A tengerszint emelkedése jelentős területeket tesz lakhatatlanná.

COP23: akik a klímaváltozás frontvonalában vannak - ClimeNewsA Világbank jelentése szerint a dél-csendes-óceáni államok bruttó nemzeti össztermékük tizedét a természeti katasztrófák elleni védelemre fordítják. Ez több mint négyszerese az öt évvel ezelőtti szintnek.
A tanulmány rámutat, az éghajlatváltozás súlyosan veszélyezteti a térség országait. A tengerszint emelkedése, az áradások, ciklonok, az egyre hevesebb időjárási jelenségek lakhatatlanná tehetik az alacsonyabban fekvő szigetek külső részét.

– Sajnos néhány országra az átlagosnál nagyobb teher nehezedik. Ezek az államok a klímaváltozás frontvonalában érezhetik magukat; egyre nő az áldozatok száma, és nőnek az anyagi terhek, hiszen képesnek kell lenni segítséget nyújtani a rászorulóknak – mondta Fidzsi gazdasági minisztere, Aiyaz Sayed-Khaiyum.

Az idei ENSZ-klímakonferencián (COP23) a Fidzsi-szigeteki Köztársaság elnököl. A jelentős pénzügyi terhek miatt nem ott tartják a rendezvényt, hanem a németországi Bonnban, ahol az ENSZ klímaváltozási ügynöksége székel.

Indonézia is megtapasztalta már, milyen a klímaváltozás frontvonalában lenni.

– Egy nagy, rengeteg szigetből álló állam vagyunk. Nem fejlődő, hanem egy közepes méretű gazdasággal rendelkező ország a miénk, némi technológiai és informatikai fejlesztéssel megtámogatva. De a mezőgazdaság is számottevő. Ezért sokkoló adat, hogy a tengerszint emelkedése miatt az indonéz tartományok 29 ezer hektár termőföldet veszítettek már el – osztotta meg a délkelet-ázsiai ország illetékes miniszter-helyettese, Arif Havas-Oegroseno.

A november 6-tól 17-ig tartó konferencián a párizsi klímaegyezmény végrehajtását szabályozó előírásokról tárgyalnak.

Forrás: Euronews

 

 

Követeljük a karbontranszparencia elvét

péntek, november 10th, 2017

Nyílt levél a társadalomhoz!

Követeljük a karbontranszparencia elvét minden vállalattól és intézménytől, mert alapvető emberi jogokat is sért a környezetszennyezés.


Követeljük a karbontranszparencia elvét - ClimeNews - Hírportál
Az emberek évente 39,8 milliárd tonna széndioxidot juttatnak a légkörbe, ami rengeteg problémával jár! Világszerte már több mint ezer nagyvállalat számol a jövőben a karbonkibocsátás megfizetésével. Még olyan területeken is, ahol nincsen kötelező kibocsátási kvótavásárlási kötelezettsége a cégeknek. Ugyanis a fejlődés iránya alapján, a klímamegbolondulás megállítása érdekében, a szennyezőknek fizetniük kell. Minden vállalatnak a teljes karbontranszparencia elvével kell, hogy működjenek, és számoljanak be évről-évre tételesen a környezetszennyezésükről azzal, hogy publikussá teszik a karbonlábnyomukat. Ebből világosan láthatóvá válik, hogy – bármit is kommunikálnak a fenntarthatósági programjukban -, a Földre gyakorolt környezeti terhelésük nagysága mekkora, és mit tettek annak semlegesítéséért.

Ebben a kérdésben sincsen másodlagos állampolgár, mindenkinek erkölcsi kötelessége, hogy részt vegyen a klímavédelmi programokban azáltal, hogy vásárlásai során is keresi a valóban fenntartható vállalatok karbonsemleges termékeit és szolgáltatásait. Gyakori tévhit, hogy a karbonsemlegesség vagy a fenntarthatóság elérése lemondással járna. A leghatékonyabb stratégiák rövidtávon is megtakarítással járnak, illetve saját, és szeretteink hosszútávú érdekeinek érvényesítését eredményezik (pl. biztonság és életminőség javulása). Mindez átmenetet képez egy élhető, emberséges, fenntartható civilizációba, ám ez csak a berögzült környezetpusztító és társadalomromboló viselkedésformák megváltoztatásával lehetséges.
Erre vonatkozóan nagyon sok követhető példa áll rendelkezésre, ugyanis a szelektív hulladékgyűjtés nem fogja megmenteni a civilizációt az összeomlástól. Ez egy teljes paradigmaváltás igényel, amiben fontos szerepet játszik a megújuló energia, és még sok egyéb, beleértve az áttérést öncélú növekedésmániáról az életminőség javítására[1] (a gazdaság mérete csupán egy korlátozottan releváns, túlértékelt proxija a közegészségnek).[2]

Véleményem szerint, – hivatkozva a Párizsi Klímamegállapodásra, ahol egyértelműen a történelem szemétdombjára küldték a fosszilis energiát – egy felelős gondolkodású (vezető beosztású) ember nem mondhat nemet a karbonsemlegességre. Tehát nyomatékosan megkérem a Magyarországon működő vállalatok és intézmények vezetőit, hogy tegyék közzé a karbonlábnyomuk hiteles mértékét.

Rampasek László
ClimeNews alapítója

[1]https://www.theguardian.com/global-development-professionals-network/2016/jul/15/clean-energy-wont-save-us-economic-system-can
[2]https://www.ted.com/talks/richard_wilkinson?language=hu

 

A fenntartható fejlődés

péntek, november 3rd, 2017

Az alapvető probléma, hogy akár az angol kifejezést, akár annak magyar fordítását nézzük, a fejlődés (development) szó helyébe hajlamosak vagyunk növekedést érteni, vagyis minőség javulás helyett mennyiségben való gyarapodásra gondolni.

A minőségi javulás pedig átmenet egy mennyiségi civilizációból egy minőségi civilizációba. Ez két dolgot jelet a számomra, legyen minden karbonsemleges és mindenkinek támogatni kell a népességrobbanás megakadályozását, ugyanis az embertömegek a legnagyobb környezetszennyezők és a bioszféra legnagyobb kizsákmányolói. Ennek a két ügynek a megvalósítása hozza az összes járulékos összetevő javulását, amiről külön külön álmodnak az emberek. Fordítva ez nem igaz!

 A fenntartható fejlődés két megközelítése. | A fenntartható fejlődés - ClimeNews - HírportálA fenntartható fejlődés fogalma a nyolcvanas évek elején született meg. 1981-ben adták ki Lester R. Brown[vid.] művét „Fenntartható társadalom építése” címmel, melyben letűnt civilizációk bukásának feltételezhető okait mutatta be, majd az ezek analógiájára vizsgálta jelen társadalmunk (Brown 1981). Véleménye szerint a gazdaság fejlődésével párhuzamosan fokozódik a természeti rendszerekre és erőforrásokra nehezedő nyomás. Miközben a gazdasági világ alapja a folytonos növekedés, az alapjául szolgáló ökológiai rendszer nem növekszik, ez egyre feszültebb viszonyt eredményez, amely oda vezet, hogy a társadalmunk, a majákhoz hasonlóan, eltűnik. Ennek elkerülésére javasolja, hogy a társadalom, illetve a gazdaság olyan fejlődési pályára álljon, mely fenntartható. Annak bizonyítására, hogy a negatív tendencia megfordítható, több társadalmi megmozdulást is bemutat. A mű jelentősége, hogy a társadalom, gazdaság és környezet hármasát egymástól elválaszthatatlannak tekinti. A borítóján szerepel egy (bizonytalan eredetű) idézet: „A Földet nem apáinktól örököltük, hanem gyermekeinktől kaptuk kölcsön” (We have not inherited the Earth from our fathers, we are borrowing it from our children.). Ez a szólás az, amivel leggyakrabban találkozunk, amikor a fenntartható fejlődést közérthető (kissé hatásvadász) módon magyarázzák.
A fenntartható fejlődés kifejezés politikai karrierje 1984-ben kezdődött, ekkor kezdte meg munkáját az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága, amelyet Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnöknő vezetett (Faragó 2002). (A bizottság huszonkét tagja között volt Láng István akadémikus is.) A Bizottság 1987-ben, „Közös jövőnk” címmel kiadott jelentésében a gazdasági növekedés olyan új korszakának lehetőségét vázolta fel, amely a fenntartható fejlődés globális megvalósítására épít, megőrzi a természeti erőforrásokat, s amely megoldás lehetne a fejlődő országok nagy részében elhatalmasodó szegénység leküzdésére is.

A jelentés nagyon röviden és tömören határozta meg a fenntartható fejlődés fogalmát: „a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket” (Brundtland Report 1987). A fenntartható fejlődés a jelentés tanúságtétele szerint három alappilléren nyugszik: a szociális, a gazdasági és a környezeti pilléreken és mindhármat együttesen, kölcsönhatásaik figyelembevételével kell mérlegelni. A bizottság által meghatározott definíciót is sokszor hangoztatják, viszont arról a két pontosításról, ami a meghatározás után közvetlenül szerepel, keveset hallani. Ezekben egyrészt kifejtik, hogy a szükséglet alatt elsősorban a világ szegényeinek alapvető szükségleteit értik (ez elsősorban a Maslow-féle piramis alsó két fokát – létfenntartás és biztonság szükségletei – jelenti), másrészt kitérnek arra, hogy az adott technológiai és társadalmi berendezkedésnek megfelelően kell meghatározni a korlátozásokat, hogy a környezet a jövő generációinak is azonos módon elégíthessék ki szükségleteiket. Azt azonban nem egyértelműsíti a definíció, a jelen és a jövő szükségletek alatt mit kell érteni. A Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata sem pontosít: “A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg.” (Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata 2000). Többen (pl. Bartus 2006, Daly 1990a, Vass 2003) ugyanakkor a fenntartható fejlődés fogalmának gyakorlatba ültetésének lehetetlenségét hangsúlyozza.

A Brundtland Bizottság definíciója attól kezdve, hogy napvilágot látott, vitát kavart. Többen igyekeztek a meghatározást pontosítani, mérőszámokat hozzárendelni. A fenntartható fejlődést gyakran tekintik egyfajta „szent grálnak”, amely lehetővé teszi a további gazdasági növekedést, a társadalmi problémák megoldásában történő előrelépést és a környezetvédelem együttes megvalósulását kompromisszumok nélkül (Dryzek, 1997).

Felhasználva: Fenntartható gazdaság
Somogyi, Viola
Dániel, Zoltán András
Rédey, Ákos

Rampasek László

Ideje cselekedni, mert feléljük a Föld “természeti tőkéjét”

péntek, október 27th, 2017

A Föld “természeti tőkéjének” felélésétől óvott a köztársasági elnök az Exportfejlesztési Világfórum (WEDF) szerdai budapesti megnyitóján tartott köszöntő beszédében.

Ideje cselekedni, mert feléljük a Föld "természeti tőkéjét" - ClimeNewsÁder János kijelentette: nem a rendelkezésünkre álló természeti tőke kamatait, hozadékát használjuk, hanem magát a tőkét éljük fel, ezen ideje változtatni, cselekedni kell.
Mára eljutottunk oda, hogy a Földön annyi erőforrást használunk el egy évben, mint amennyit egy több mint másfélszer ekkora bolygó lenne képes újratermelni ugyanennyi idő alatt – közölte.
A világkereskedelem forgalma 1950 óta harminckétszeresére nőtt, a globális GDP-ből való részesedése 5,5 százalékról 21 százalékra emelkedett. A legtöbb gazdasági kutató pedig ennek a tendenciának a folytatását jelzi előre a következő évtizedekre – mondta az államfő.
Emlékeztetett: az elmúlt évtizedekben a kereskedelem fő mozgatórugója az elérhető profit nagysága volt, a gazdasági fejlődés modellje pedig a “kitermeljük, feldolgozzuk, használjuk, eldobjuk” képletére épült.
A siker az volt, ha ezt a folyamatot minél nagyobb sebességre lehetett kapcsolni – tette hozzá Áder János.
A termelési, kereskedelmi láncban azonban nem számoltuk bele azokat a természeti erőforrásokat, amelyeket “ingyen” vettünk igénybe. Nem számított a légkör terhelése, a víz szennyezése, a biodiverzitás hanyatlása, az emberi egészségre káros tényezők felerősítése – közölte.
Áder János a fejlődés fenntarthatóvá tétele érdekében elkerülhetetlennek nevezte a hajók üzemanyag-fogyasztásának hatékonyabbá tételét, az emisszió csökkentését.
A kereskedelmi áruforgalom 80 százaléka ma hajón történik, amely ugyan a legolcsóbb közlekedési forma, de a környezeti lábnyoma óriási: a teherhajózás adja a világ szén-dioxid-kibocsátásának 3 százalékát. Ez meghaladja Németország éves kibocsátását, tizenötszöröse Magyarországénak és megegyezik 230 nagyteljesítményű szénerőmű éves emissziójával – mondta az államfő.
Rámutatott: az előrejelzések szerint 2050-re a szén-dioxid-kibocsátásból 17 százalékra emelkedik a hajózás részesedése, amely több, mint az Európai Unió valamennyi tagországának teljes éves kibocsátása.
Ráadásul a hajózás felelős a kén-dioxid-kibocsátás 13 és a nitrogén-oxid-kibocsátás 15 százalékáért – tette hozzá az államfő.
A köztársasági elnök elkerülhetetlennek nevezte a hajók üzemanyag-fogyasztásának hatékonyabbá tételét, az emisszió csökkentését, valamint azt, hogy a Párizsi Megállapodást a tengerhajózásra is kiterjesszék.
Érdemes elgondolkodni azon, hogy a kereskedelemben a reklámhordozó, tehát nem a fogyaszthatóságot erősítő csomagolás mennyisége sok terméknél megközelíti az eladott áru tömegét. Az ipar és a kereskedelem rengeteg műanyagot használ csomagolóanyagként – hívta fel a figyelmet Áder János.
Megjegyezte: ma percenként öntenek a tengerekbe egy kukásautónyi szemetet, és már Argentína nagyságú hulladéksziget úszik a vizeken. Úgy vélte, ha ez a tendencia folytatódik, 2050-re több műanyaghulladék lesz a tengerekben, mint hal.
Átlagosan 20-30 percig használunk egy műanyagzacskót, de a természetnek 200 évre van szüksége, hogy azt lebontsa – mondta Áder János, majd hozzátette: a műanyag mikroszennyeződések beépülnek a táplálékláncba, így “végső soron saját magunkat mérgezzük meg”.
Áder János szerint ideje jobb belátásra térni, cselekedni, és áttérni a környezetet kevésbé vagy egyáltalán nem terhelő csomagolóanyagok használatára.

Forrás: MTI

A világon minden 10. percben meghal egy kislány erőszak miatt

vasárnap, október 15th, 2017

A világon minden tizedik percben meghal egy kislány az erőszak miatt – jelentette szerdán az ENSZ Nemzetközi Gyermek Gyorssegélyalapja (UNICEF) a lánygyermekek jogainak világnapja alkalmából.

Az UNICEF 2016-os adatai szerint a világ gyermekeinek mintegy negyede,

megközelítőleg 535 millió gyerek él a fegyveres konfliktusok, illetve a természeti katasztrófák sújtotta országok valamelyikében.

Ezeknek a kiskorúaknak a háromnegyede valamelyik fekete-afrikai országban él.

A világon minden 10. percben meghal egy kislány erőszak miatt - CN | Forrás: AFP/Eric Feferberg

Az olyan fekete-afrikai országokban, mint Dél-Szudánban, Közép-afrikai Köztársaságban, vagy Szomáliában kislányok milliói élnek, akiktől jelenleg is megtagadják alapvető jogaikat – mondta Leila Pakkala, az UNICEF kelet- és dél-afrikai regionális irodájának igazgatója.

Pakkala elmondta, hogy a konfliktushelyzetekben

a lányoknál két és félszer nagyobb a valószínűsége annak, hogy kikerülnek az iskolából, mint a fiúknál, és még több lánynál valószínű, hogy gyermekházasság áldozatává válik.

A dél-szudáni nőket és kislányokat ért szexuális és fizikai erőszak ellen az UNICEF 16 “biztonságos teret” (safe space) hozott eddig létre.

A vész- és válsághelyzetekben aránytalanul súlyosan érintik a kislányokat, akik a szexuális bántalmazás, a kizsákmányolás és a gyerekkereskedelem nagyfokú kockázatával kénytelenek szembesülni

– közölte Leila Pakkala.

Forrás: MTI

A hír összefügg azzal a ténnyel, hogy a fejlődő országokban évente közel 13 millió kamaszlány szül gyereket, mielőtt erre testileg, érzelmileg vagy gazdaságilag felkészültek volna. Ha a nők iskolázottabbak lehetnének és lenne a kezükben eszköz, hogy nagyobb korkülönbséggel – legfeljebb háromévente – szüljenek, az önmagában 25 százalékkal csökkentené a négy évnél fiatalabb gyerekek halálozási arányát – állítják az ügy támogatói.

Majd miután szült a kamaszlány, – nagyon sok esetben még egy év sem telt el – szülnie kell a következőt, mert nincsenek meg az alapvető emberi jogai, nem adatott meg a családtervezés lehetősége, vagy még nem ismerték föl annak jelentőségét, pedig kulcsfontosságú lenne a fenntarthatóság elérése szempontjából. Az ilyen területeken élő nők számára kínált ismeretterjesztő programok, melyek elsősorban a családtervezéssel kapcsolatos tudást terjesztik, illetve a családtervezés egyéni, társadalmi, gazdasági, és ökológiai előnyeinek felismerését segítik, hozzájárulna a szegénységből való kilábaláshoz, a női egyenjogúsághoz, a gyermekjogok biztosításához, a munkanélküliség visszaszorításához, a közbiztonság javulásához, az ökoszisztémák stabilitásához, az erdőirtás megfékezéséhez, valamint a migráció és a klímaváltozás enyhítéséhez.

Egy kívánt és tervezett gyerek a világ bármely szegletében jobb esélyekkel indul, mint a muszájból született társa.

A világon minden 10. percben meghal egy kislány erőszak miatt - CN | (Courtesy MTV)

Az első szüléseknek Romániában  15,6, Bulgáriában 14,7, Magyarországon pedig 11 százaléka történik a tinédzser korosztályban (forrás: Eurostat 2015). Tehát van mit tenni ezen a téren mindenkinek. Magyarországon a BOCS Alapítvány a téma szakértője. Támogatással és további információkkal kapcsolatban keresd a weboldalukat: BOCS.EU.

Rampasek László

Energiaátmenet: nem csak utópia

hétfő, október 9th, 2017

Hogyan lehet a fenntartható energiagazdálkodást gyakorlati lépésekbe ültetni? Ezt járják körül szakértők egy két napos, közép-kelet-európai nemzetközi konferencián októberben, amelynek főszervezője egy új energiahálózat. A CEESEN kezdeményezés 11 országot foglal magába, az alapítók között van a WWF Magyarország is.

Energiaátmenet: nem csak utópia - ClimeNews - Hírportál

2017. október 19-20. között rendezik meg a CEE Energy Transition elnevezésű nemzetközi konferenciát Prágában, melynek során közép-kelet-európai szakemberek és helyi érdekelt szereplők találkoznak azért, hogy együtt jelöljék ki azt az utat, amely a 2050-ig esedékes energiaátálláshoz szükséges. Az esemény célja, hogy az európai irányelveket nemzeti és helyi szinten is átültessék a gyakorlatba. Az uniós tisztviselők, szakértők, politikusok, vállalkozók és a civil társadalom képviselői olyan konkrét ajánlásokat fognak kidolgozni, amelyeket a különböző régiók saját adottságaiknak megfelelően valósíthatnak meg, ezáltal elérve az üvegházhatású gázok kibocsátásával, az energiahatékonysággal és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos európai szintű célkitűzéseket.

A konferencia szervezője a Közép-kelet-európai Energiahálózat (hivatalos nevén Central Eastern European Energy Network, vagyis CEESEN), amely jelenleg 10 mintarégión keresztül kíván olyan hálózatokat létrehozni, ahol a regisztrált felek az energiaátmenethez, valamint a fenntartható energiagazdálkodáshoz kapcsolódó híreket, dokumentumokat, fejlesztési és pályázati ötleteket oszthatnak meg egymással. Ezen kívül szakmai programokat is létrehozhatnak a tagok számára. Habár a projekt elsősorban az energiaátmenetre fókuszál, a hálózat nyitva áll minden olyan magánember és szervezet előtt, aki eltökélt abban, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása csökkenjen. A cél az, hogy túlnőjék a mintaterületet, és Közép-Kelet-Európában létrejöjjön egy olyan hálózat, ahol a tagok a határokon túl is együttműködnek.

A projekt keretén belül a WWF Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében dolgozik a hálózat kialakításán, amelyhez már számos önkormányzat, helyi akciócsoport, kutatószervezet, fejlesztési ügynökség és civil szervezet csatlakozott. „A hálózat 2050-re vonatkozóan kidolgoz egy közös energetikai jövőképet. Ennek eléréséhez egy stratégiát alkot, melynek mentén konkrét projekt-megvalósíthatósági tanulmányok készülnek. A szakmai munka koordinálását a WWF Magyarország végzi. Kiemelt célunk, hogy a kevésbé ismert, közvetlen európai uniós források segítségével olyan akcióprogramok jöjjenek létre, amelyek sikeres projektként megvalósulva hozzájárulnak ahhoz, hogy a mintaterület példát tudjon mutatni más közép-kelet-európai régiónak is” – mondta Harmat Ádám, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás- és Energiaprogramjának munkatársa, a projekt koordinátora.

A kétnapos konferencián a megbeszélések és workshopok mellett a vendégek számos innovatív energiahatékonysági termékkel és okoseszközzel ismerkedhetnek meg.

A konferencián a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött: https://ceesen.org/conference/

További információk a konferenciáról:

A prágai konferencián Bronis Ropė, az Európai Parlament tagja és a litvániai város, Ignalina korábbi polgármestere – aki a településen található atomerőmű felszámolásáról híres – az energiaátállás uniós és közép-kelet-európai tendenciáiról fog beszámolni. Imke Luebbeke, a WWF Európai Irodájának éghajlat- és energiaügyi osztályvezetője ismertetni fogja az EU új, energiapolitikai kormányzati megközelítéseit. Innovációs témában Pavel Podruh, a csehországi Off-Grid Houses platform alapítója fog előadni, aki a globális fenntarthatósági célok elérésében való részvételéért kapott ENSZ-díjat. Előadásából megtudhatjuk majd, hogy hogyan lehet felgyorsítani a fenntartható építészeti módszerekre való átállást. A konferenciát Prága környezetért felelős tanácsosa, Jana Plamínková nyitja meg. Az esemény inspiráló környezetet biztosít a tudáscseréhez és a partnerségek kialakításához is.

Néhány projekt, amelyet bemutatnak a konferencián:

• A „ProjectZERO ” egy olyan, köz- és magánszféra közötti partnerségi kapcsolat, amely azért alakult, hogy a dániai Sonderborg 2029-ig nulla szén-dioxid-kibocsátású várossá váljon. Ezt a célt a fenntartható növekedés és a zöld munkahelyek létrehozásán keresztül kívánják elérni.

• A Roadmaps for Energy (R4E) projekt az okosépületekről, a mobilitásról és a városi terekről szól.

• A 12 európai régióban megvalósult ENNEREG projekt célja, hogy fenntartható energián alapuló mintarégiókat létrehozva megmutassa a helyes utat Európának.

Forrás: WWF

Hány ember élhet a Földön?

hétfő, szeptember 25th, 2017

Ezek a mellbevágó gondolatok David Attenborough soha le nem adott, ám kétségkívül a legfontosabb dokumentumfilmjében hangzanak el („Hány ember élhet a Földön?”).

David Attenborough - Hány ember élhet a Földön? - ClimeNews - Hírportál

A sok ezer éves birodalmi propaganda miatt az átlagember nem szereti azt hallani, hogy „túl gyorsan szaporodunk”, a technológiai haladás által megszédített technokraták pedig nem hajlandóak elfogadni, hogy a túlnépesedés probléma, vagy hogy az emberiség legtöbb egyéb problémájának okozója (van néhány olyan is, ami ettől függetlenül alakult ki, pl. a részleges fedezet és az osztalékfizetés okozta egyenlőtlenség-növekedés). Pedig az átlagembernek épp az áll érdekében, ha kicsit kevesebben vagyunk, mert akkor annyival több erőforrás jut egy emberre – ami kifejezetten előnyös, tekintve, hogy már így is túlterheljük a Földet (amelyik rendszer nem fenntartható, az elkerülhetetlenül összeomlik). A technológia pedig már 1984-ben elveszítette a csatát a túlnépesedéssel szemben (azóta ugyanis folyamatosan csökken az egy főre jutó megtermelt gabonamennyiség – Forrás: FAO).

A legtöbben azzal sincsenek tisztában, hogy a nemzések fele, és a megszületett gyermekek negyede nem kívánt. Ahogy azzal sem, hogy a családtervezés 1968 óta alapvető emberi jog, és ha a világon minden lány hozzájutna a középfokú iskolai képzéshez és a fogamzásgátlókhoz, akkor már rég megállt volna a világnépesség növekedése. Mivel a dolog több logikai lépés végiggondolását igényli, így a legtöbbeknek nehezére esik felismernie, hogy a nem kívánt nemzések születések megelőzése nemcsak, hogy a világon mindenkinek személyes érdeke, de a lehető legjobb dolog, ami történhetne az emberiséggel (kevesebb szennyezés, kevesebb bűnözés, stb.). Azt pedig már végképp igen kevesen látják át, hogy az ügy felkarolása nélkül az emberiség a Húsvét-sziget sorsára jut.

Mindenki szeretne egy nyugodtabb, boldogabb, egyenlőbb, biztonságosabb világban élni. Ám a több ezer éves, birodalmi érdekeket szolgáló, elavult „morális” ideálok beleégtek beteges kultúránkba, ezért a tömegek általában mindent elleneznek, ami hátráltatná az öncélú szaporodást (embermánia). Mintha csak két lábon járó lemmingek lennénk, akik meg vannak győződve arról, hogy a világ legnemesebb dolga az, ha addig szaporodunk, hogy egymást kelljen gyilkolnunk az erőforrásokért, sőt, azután is, hogy legyen elég katona. Az ún. „emberjogi aktivisták” pedig mindaddig képmutató álszentek maradnak, amíg nem tesznek a (manapság) legfontosabb emberi jog, a fogamzásgátlás érvényesítésért. Anélkül ugyanis garantált az éhezés, a háború, és a szenvedés.

Sztella Nóra Kántor

Tudj meg többet: „Hány ember élhet a Földön?”

David Attenborough: Hány ember élhet a Földön?
A híres természetbúvár kevésbé híres, de kétségkívül a legfontosabb videója. Ahogy a videóban is kifejti, a népességszám témája az elmúlt néhány ezer évben mindig is megosztó volt, de itt az ideje leszámolni ezzel az idejétmúlt, pusztító tabuval!
Nem az emberi életek mennyisége, hanem azok minősége a lényeg, és mivel a Föld erőforrásai végesek, a mennyiségi növekedés súlyosan rontja az életek minőségét (szűkösség, ivóvízhiány, talajpusztulás, erdőirtás, éhínség, élelmiszerárak emelkedése, háborúk, népvándorlás, stb.). A családtervezés alapvető emberi jog, és óriási rá a kielégítetlen igény – biztosítsuk hát annak eszközeit mindenkinek! 😉 A téma szakértője a BOCS Alapítvány.

 

Afrika fogja bekebelezni egész Európát?

csütörtök, szeptember 14th, 2017

Afrika fogja bekebelezni egész Európát? Riasztó statisztikák a jövő és a történelem legnagyobb demográfiai katasztrófájáról!

Demográfiai katasztrófa, vagy egy időzített civilizációs atombomba? Afrikáról őszintén.

Afrikából az elkövetkező években hihetetlen mennyiségű embertömeg indulhat meg. Ezzel a fekete bevándorlással már egy ideje riogatják az embereket, átlag európai polgárokat, azt azonban kevesen tudják, hogy sok alapja van ennek a hírnek.

Afrikában ugyanis egy olyan demográfiai katasztrófa van születőben, mely egész Európát elpusztíthatja.

Nem túlzás azt gondolni, hogy komoly fenyegetést jelent Afrika Európára. És most itt őszintén kell beszélni a problémáról. Azt szokták mondani Afrikára, hogy innen ered az élet, tehát bizonyos tekintetben az élet bölcsője. Újabban azonban azt mondogatják, hogy innen fog kiindulni a halál is, a pusztítás, mely bekebelezi Európát, majd a teljes nyugati civilizációt.

Vagyis a világ halála egyfajta végkifejlete lesz annak, ami már most elkezdett lezajlani Afrikában.

A harmadik világként emlegetett kontinens nem véletlen vált olyanná, amilyen. Az írott történelem részletesen tanúskodik arról, hogyan vált gyarmattá, és fosztották teljesen ki a gyarmattartó országok.

Azok a gyarmattartó országok, melyek ma különféle szabadságjogokról, egyenlőségről oktatnak ki minket, miközben próbálják takargatni sötét, gyarmatosító múltjukat. pedig ők nagymértékben járultak hozzá a szépreményű Afrika kontinensének teljese leépüléséhez, és mostani vegetációjához.

Ma az emberek Afrikában túlnyomórészt élhetetlen körülmények között élnek.

És most teljesen őszintén mondva az a legriasztóbb az egészben, hogy hihetetlen mértékben szaporodnak is. Ezzel önmagában nem lenen baj, de az arányokkal, és a mögöttük álló folyamatokkal már annál inkább.

Afrika fogja bekebelezni egész Európát? - ClimeNews - Hírportál

Arról van szó ugyanis, hogy míg í nyugati civilizációk társadalmában a születések száma egyre csökken, addig Afrika lakossága lassan megtöbbszöröződik.

Csak néhány példa a közelmúlt statisztikáiból:

Afrika egyes részein hihetetlenül lecsökkent az emberiség lélekszámának növekedése. Azonban Afrikában egészen más dolgok zajlanak. 3,5-4%-os az éves népességszám növekedés, ami felfoghatatlan és kezelhetetlen is lesz az elkövetkező években.

Afrika fogja bekebelezni egész Európát? - ClimeNews - Hírportál

Hamarosan Nigériában egy milliárd fölött lesz a népesség…

Ez azt jelenti, hogy 7-800 millió ember indulhat majd útnak csak Nigériából, és a többi afrikai tartományról és régióról nem is beszéltünk.

Egy 300 éves periódust végig követve és modellezve arra jutottak a tudósok, hogy míg Európa lakossága csökkent, addig Afrika óriásira hízott azon a világtérképen, ami lélekszámmal arányosítva ábrázolta a kontinenseket.

A kontinensek népességének alakulása is elég drasztikus.

Míg Ázsia népessége bár emelkedik, a 2100-as évekre megállhat, addig Afrika népessége nagyon meredeken emelkedik, és 2100-ra milliárd lélekszámú kontinens is lehet.

Afrika fogja bekebelezni egész Európát? - ClimeNews - Hírportál

Óriási gondban van tehát Európa, mely hamarosan atombomba módjára fog eszkalálódni, és az emberi világtörténelem legnagyobb demográfiai katasztrófájaként fog bevonulni a történelembe.

A kérdés már csak az, hogy mit tesz ez ellen Európa, és az egész világ?

Forrás: avilagtitkai.com

A BOCS Alapítvány már évtizedek óta mondja, s a szaporodás-erőltetéssel agy- és szívmosottak közt persona non-grata is lett emiatt. 7 éve angolul, németül és magyarul adtak ki egy kötetet: a fogamzásgátlás emberi jogának érvényesítése messze a leghatékonyabb segítése a szegényeknek. Ráadásul ez a legfőbb közös érdeke a szegényeknek és gazdagoknak egyaránt. Afrika.BOCS.eu

 

 

A zöld kötvény a legújabb átverés? – Greenwashing

vasárnap, augusztus 27th, 2017

Az az ország, amely keresztbe tesz az uniós vagy globális ökológiai egyezményeknek, és aztán zöld kötvényt bocsát ki, nem tekinthető nettó környezetvédőnek. Ha zöld kötvényt bocsát ki a kormánya, azzal greenwashingot követ el, vagyis zöldebbnek mutatja magát, mint amilyen.

A zöld kötvény a legújabb átverés? - Greenwashing - ClimeNews - Hírportál

A befektetők viszik a zöld kötvényeket, mint a cukrot. A vállalatoknál is pörög a trend, az Apple milliárdos tételben bocsát ki ilyen papírokat, de a kormányok és állami cégek is használják éghajlatvédelmi és emissziómérséklési beruházásaik finanszírozására. Elsősorban a feljövő piacok, vagyis a fejlődő országok szeretnek élni ezzel a tőkebevonási lehetőséggel. (Az más kérdés, hogy a kibocsátott kötvény adósságnak számít az adott vállalat vagy ország mérlegében.)

Nagy az igény a befektetők részéről is

A zöld kötvény a legújabb átverés? - Greenwashing - ClimeNews - HírportálA Reuters elemzése szerint számos zöld kötvényt túljegyeztek, vagyis többet vettek volna belőlük a befektetők, mint amennyit kínál az adott ország. Kína például 2016-ban 500 millió dollárnyi zöld kötvényt bocsátott ki az állami Bank of Chinán keresztül Londonban. A kötvényekre 1,8-szoros túljelentkezés volt. Európai befektetők vitték el őket. De a Dél-Afrikai Köztársaság, Brazília, Argentína is bocsátott ki ilyen kötvényt, sőt Malajzia is előállít az első iszlám zöld kötvénnyel, ami a szukuk névre hallgat.

A Fitch szerint 17 olyan kötvényalap létezik Európában, amely csakis zöld kötvényekkel foglalkozik, s eszközeik nagyságrendje 400 százalékkal nőtt 2015 óta. Divatosak és keresettek lettek a zöld kötvények. De beugratósak ezek az eszközök, mert gyakran nincs független auditáló fél, aki ellenőrizné, hogy valóban pozitív ökológiai hatást generál-e a projekt, amire fordítják a pénzt.

Kötvényboom

Nézzük előbb a nagyságrendeket.

2017. második negyedévében rekordösszegű, 32,3 milliárd dollárnyi zöld kötvényt bocsátottak ki világszerte, derült ki a Moody’s összesítéséből.
A fejlődő országok kibocsátási volumene egy év alatt 2,3 milliárdról 9,2 milliárd dollárra nőtt.
Az összes zöld kötvény 50 %-a ma már ezekből az államokból kerül ki, míg egy évvel korábban még csak 16 % volt ez az arány.
Kína 2016-ban 23 milliárd dollárnyi zöld kötvényt dobott piacra, amivel a fejlődő országok volumenének kétharmadát fedte le, a teljes globális piacnak pedig a 20 %-át. A kínai gazdaság nagyon rácuppant erre a lehetőségre, hiszen egy évvel korában, 2015-ben még csak egymilliárd dollárt értékben adott ki ilyen kötvényeket.

Kételyek

Egyes nyugati befektetők azonban szkeptikusak a zöld kötvények zöldségét illetően. Ott van például Kína. Hiába adott ki rengeteg zöld kötvényt, még mindig a világ legnagyobb légszennyezője. (Igaz, pont ezért van szüksége zöld kötvényekre: a pénzt a környezetkímélő beruházásokra fordítja.)

A másik húzós eleme a kínai zöld kötvényeknek, hogy “tiszta szén”-projektek finanszírozására is fordítható a befolyó pénz, holott a nemzetközi sztenderd szerint az nem számít zöld beruházásnak.

A zöld kötvény a legújabb átverés? - Greenwashing - ClimeNews - HírportálA széntüzeléses erőművek rajongói már az előző évtized végén és a 2010-es évek elején is a “tiszta szén” koncepcióját nyomták, vagyis hogy karbonmegfogással (carbon capture) kell az emissziót csökkenteni. Ez annyit tesz, hogy a gyárkéményből a föld alá juttatják a füstöt, olyan üregekbe, ahol korábban földgáz volt. De a füst talaj alá préselése rendkívül energiagiényes folyamat, tehát az erre megtermelt energia is növeli az eljárás karbonlábnyomát. Mi hát a zöld jelleg ebben?! Szinte semmi.

A másik anomáliát Lengyelország jelenti. Szénbányaipara jelentős, nagy számban vannak széntüzeléses erőművei is. Nem csoda, hogy a lengyel kormány turbóban tolja a fosszilis energiahordozók ártámogatásait (egyes elemzők szerint megsértve ezzel az uniós jogszabályokat) és ott tesz keresztbe az EU klímapolitikai törekvéseinek, ahol tud.

A zöld kötvény a legújabb átverés? - Greenwashing - ClimeNews - HírportálA nagy múltú, 1796-ban alapított Lombard Odier svájci bank Global Climate Bond alapja például ezért mondott nemet a 2016-ban kiadott lengyel zöld kötvények megvételére. Mert greenwashingnak látta, egy fosszilisbarát kormány zöld színekben való tündöklésének – amikor egy ország zöld szólamokat hangoztat, de konkrét energiapolitikája nagyon is környezetszennyező. De sebaj. Még ezt a kötvényt is túljegyezték. Ami gyakran megtörténik. Ennyire népszerűek ezek az eszközök. A lengyel kormány azzal védte meg magát a Reuters cikkében, hogy a kötvényből eredő pénz elköltésénél igenis érvényesítik azt az alapelvet, hogy a projekteknek kedvező környezeti hatással kell bírniuk. (Na igen, de a kötvénypénzek hatását szélesebb kontextusban kell nézni, a kormány teljes programjába illesztve.)

Az általános anomália pedig az, hogy az esetek egy részében nem szerződtetnek a kötvénykibocsátók olyan auditáló céget, mely garantálná, hogy a pénz valóban zöld projektekbe folyik. A kínai zöld kötvények 10 %-ánál tudtak csak felmutatni ilyen külső partnert, amely ökológiai szempontból ellenőrizte és értékelte, mire költik a befolyó összegeket.

Forrás: Piac és Profit

A szkeptikusoknak teljesen mindegy

szombat, augusztus 5th, 2017

Persze hiábavalóság a szkeptikusoknak bármilyen tényt az értelmük elé tárni, de nem csak szkeptikusokból áll a világ. A különböző valóságos adatsorokból megjelenítve a következőkben látható ismét egy demonstráció arra vonatkozólag, hogy mindenki jobban el tudja képzelni mi zajlik a világban.

A szkeptikusoknak teljesen mindegy - ClimeNews - Hírportál
A Föld energia-egyensúlyát az üvegházhatású gázok vékony rétege tartotta közel állandó értéken. A napból érkező energia egy része visszaverődik a különböző felszínekről, a másik részét elnyeli és átalakítja a föld, a víz, az erdők stb… Az a napenergia, ami a megnövekedett és ember által okozott többlet üvegházhatású gázok – legfőképpen szén-dioxid és metán – miatt nem tud már távozni a világűr felé egyre inkább itt reked! Hogy mekkora ez az energia mennyiség? Ezt demonstrálja az alábbi modul, egybevetve különböző közismert energia mennyiségekkel mint a hiroshimai atomboma, a Sandy Hurrikán, 6-os erősségű földrengés, az eddigi legnagyobb dinamit töltet robbanása és a villámcsapás energiája.

Ha jobban belegondol valaki, akkor nagyon ijesztőnek tűnhet ami ebből következik, de még hiszem, hogy időben vagyunk és rádöbbenek sokan arra, hogy a legegyszerűbb módon el tudjuk kerülni a bajt. Ez pedig két dolog… Támogasd a népességrobbanás megállítását és karbonsemlegesíts.

Rampasek László

Migránsválság kezelése és megoldása

csütörtök, augusztus 3rd, 2017

Migránsválság kezelése és megoldása ökológiai szempontok figyelembevételével.

Migránsválság kezelése és megoldása - ClimeNews - Hírportál
A zölddel jelölt országok még nem terhelték túl saját területüket,[1] így ezek ökológiai szempontból alkalmasak a menekültek/migránsok befogadására. A többi ország nem. Persze lehet, csak így még jobban túlterhelnék a biokapacitásukat, és ezáltal a saját összeomlásukat sürgetnék.

Mindez persze nem oldja meg a krízishelyzetet, csak kezeli. Megoldást csak az jelentene, ha eközben biztosítjuk minden szegény nő számára a családtervezést, az iskolát, és az egyenjogúságot. Mivel a családtervezés 1968 óta alapvető emberi jognak számít, ez humanitárius kötelezettségünk.

Migránsválság kezelése és megoldása - ClimeNews - Hírportál
Az évi 200 millió nemzés fele, és így a megszületett 135 millió gyermek negyede nem kívánt.[2] Mivel évente kb 55 millióan halnak meg, így a növekmény több, mint 40%-át a szülők nem is akarták.[3] A szegény nők milliárdjai kevesebb gyermeket szeretnének, de nincs pénzük fogamzásgátlóra. Ebben segít néhány segélyszervezet, amik csekély forrásból is hatalmas eredményeket értek el, ugyanis világszinten évről évre csökken a születésszám, és egyre több ország teljes termékenységi rátája csökken 2,1 alá (ilyen segélyszervezet pl. a  a BOCS Civilizációtervezés Alapítvány). De még bőven van mit tenni ilyen téren, és mivel a családtervezés 1968 óta alapvető emberi jognak számít, ez humanitárius kötelezettségünk.

A képen látható fogamzásgátló eszközök: kondom (egyedül ez nyújt teljes védelmet a nemi úton terjedő betegségek ellen), hormontartamú implantátum (akár 4 éven át is hat), méhen belüli eszköz (közismertebb nevén „spirál”, fajtától függően max. 3-10 évig lehet benn), és injekció (kb. 3 hónapig hat, és már van orvosi segítség nélkül is beadható változat). Ezek a leghatékonyabb eszközök, az utolsó három pedig nem igényel mindennapi odafigyelést, és férfiak elől is elrejthető (ez azért fontos, mert egyes országokban a férfiak sokkal több gyereket szeretnének, mint a nők).

[1] http://www.footprintnetwork.org/content/documents/ecological_footprint_nations/
[2] https://www.guttmacher.org/sites/default/files/report_pdf/abortion-worldwide.pdf (39.o.)
[3] http://www.ecology.com/birth-death-rates/

Sztella Nóra Kántor

Idén 6 nappal korábban lövünk túl!

szerda, augusztus 2nd, 2017

Ez egyáltalán nem vicces dolog és az sem, hogy délután van és egy hírcsatornán kívül – ott is csak reklámcéllal megemlítik a dolgot – a témában teljes a csend!

Idén 6 nappal korábban lövünk túl! - ClimeNews - HírportálEbben az évben, ma augusztus 2-án elhasználtuk a Föld energiaforrásainak azt a részét, ami önmagától képes egy éven belül megújulni, tehát mától a jövő generációi elől éljük a napokat. Egészen év végéig és kezdődik minden előröl – gondolhatják sokan. Valójában – ahogy az alábbi ábrán is látható – már 1970-ben átléptük globálisan, az akkori 3,7 milliárdos népességgel a Föld ökológiai eltartóképességét… és tovább nőtt az emberiség létszáma és a karbonlábnyom nagysága.


Ez nem olyan mind ha valaki belepisil a WC-be, aztán egy kicsi mellémegy, majd feltakarítják… Emberek! 1970 óta folyamatosan mellémegy! Csak még nem veszed észre, mert a másik éppen nem a te lábadra csurgatja.

Ökológiai Túllövés Napja

Idén 6 nappal korábban lövünk túl! - ClimeNews - HírportálEz egy fekete nap, ez egy gyásznap! Ünneplésre semmi oka senkinek. Ez egy szégyen, az emberiség szégyene, idiotizmus és az emberiség legnagyobb hülyeségének a kora, amiről évente nem egy alkalommal kellene beszélni. A fiatalok pedig még nem fogták fel, mert ők még bírják a meleget víz nélkül, és télen a hideget hó nélkül. Pedig már nem sokáig. Ők lesznek majd rövid időn belül azok a túlélők, akik a számonkérés mellett az életben maradásért küzdenek majd óráról-órára, egy elviselhetetlen klímával rendelkező Földön. SZÉGYEN.

Pedig a megoldás kézenfekvő. Jó az a fajta takarékoskodás amire a zöldek buzdítanak, de a baleset-teherbeesések megelőzése nagyságrendekkel hatékonyabb módja a környezetvédelemnek.  Ráadásul, ha csak takarékoskodunk és nem állítjuk meg a népességnövekedést (amit valójában maguk a szülők sem akartak), akkor a nélkülözések fokozódni fognak a világban minden társadalmi rétegben. Tehát a puszta takarékoskodás és a zöld aszkétizmus a fogamzásgátlás támogatása nélkül, gyakorlatilag önbecsapás. Mindenképp támogasd a fogamzásgátlást a legmegfelelőbb helyre eljuttatva annak lehetőségét. Nem arra van szükség, hogy szenvedjél, mindenről lemondjál, hanem a megoldás kézenfekvő, ahogy az alábbi ábrán is látható.

Idén 6 nappal korábban lövünk túl! - ClimeNews - Hírportál
Autózz, egyél, igyál,
“Make love, not war! by John Lennon” Szeress, ne háborúzz! Ölelj, ne ölj! Kedveskedj, ne ellenségeskedj! Kedvelj, ne pusztíts! Udvarolj, ne harcolj! Szeretkezz, ne hadakozz! Szerelmeskedj, ne gyűlölködj! Élvezz, ne csatázz! Elbájolj, ne leigázz! Hódíts, ne megszállj! Támogasd a népességnövekedés megállítását globálisan!

Továbbá támogasd a karbonsemlegességet mindenhol! Ahogy az ábrán látható – a legnagyobb mértékben a karbonkibocsátás növekszik. Idén 6 nappal korábban lövünk túl! - ClimeNews - Hírportál
Mindenki tudja megfelelő irányba befolyásolni a globális felmelegedés kedvezőtlen hatását, ha felelősen vásárol és választ szolgáltatásokat. Az nem jelent kockázatot a továbbiakban, ha karbonsemleges céggel állunk kapcsolatba, vagy karbonsemleges terméket vagy szolgáltatást választunk a pénzünkért. Számold ki a karbonlábnyomod és semlegesítsd a saját karbonkibocsátásodat!

Rampasek László

 

A leghatékonyabb klímavédelmi módszer

csütörtök, július 27th, 2017

A leghatékonyabb klímavédelmi módszerek:*

A leghatékonyabb klímavédelmi módszer - ClimeNews - Hírportál1.) Eggyel kevesebb gyerek (-58,6 t/év)
2.) Autó nélküli élet (-2,4 t/év)
3.) Eggyel kevesebb repülőút (-1,6 t/év)
Az eggyel kevesebb gyerekhez tartozó érték egy átlagos OECD-országra tartozik, a repülőút pedig egy transzatlanti oda-vissza útra vonatkozik. Eggyel kevesebb magyar gyerek nagyjából 10-15 tonna CO2e kibocsátás megelőzését jelentené évente, de még így is messze ez a leghatékonyabb módszer. És tekintve, hogy a magyar karbonlábnyom még mindig bőven túllóg a biokapacitáson, teljesen ésszerű megfontolás.
Emellett persze lehet adakozni is arra, hogy megelőzzük a baleset-teherbeeséseket, akár a fejlett országokban is, ugyanis jelenleg ez a leghatékonyabb klímavédelem. A családtervezési lehetőségek megteremtése a szegény, kis kibocsátású országokban (pl. Nigéria) szintén hatásos a klímaváltozás enyhítése szempontból, emellett hozzájárul a migránsválság hosszútávú megoldásához.
Támogasd a fogamzásgátlás lehetőségeit annak a 214 millió szegény nőnek, akinek nincs hozzá joga, tudása, eszköze! Havi 3000 Ft-tal folyamatosan meg tudsz előzni egy baleset-teherbeesést (http://bocs.eu).

Sztella Nóra Kántor

*Forrás: Forrás: Wynes & Nicholas, Environmental Research Letters, 2017

Ha így megy tovább, megfékezhetetlen lesz a globális felmelegedés

hétfő, július 24th, 2017

A párizsi klímaegyezményben vállalt kibocsátáscsökkentés célja, hogy a globális felmelegedést kevesebb mint 2 Celsius foknál tudjuk megfékezni. De ha 2020 után sem csökken a globális ÜHG-kibocsátás, ez a cél betarthatatlan, vélik tudósok, akik hat pontos cselekvéstervben vázolták fel, mik a legégetőbb fontosságú teendők a klímavédelemben a következő 3 évben.

A Mission 2020 nevű felhívás egyik kitalálója Christiana Figueres, aki 2010 és 2016 között az ENSZ első számú klímafelelőse volt és a párizsi klímaegyezmény megalkotásához vezető folyamat és politikai egyeztetés kulcsfigurája.

Már elfüstöltük

A bökkenő az, hogy kieregettük már a földi atmoszférába azt a mennyiségű üvegházgázt, amivel ez az 1,5 Celsius fokos felmelegedés még tartható.

Ha kivonjuk ebből a megengedhető mennyiségből a történelmi emissziót, akkor csekélyke “karbon kreditünk” marad: kb. 150-1050 gigatonna. (Sokféle kalkulációs módszer létezik az ÜHG-emisszió klímára gyakorolt hatásainak kalkulálására, ezért a széles mezsgye. Valószínű, hogy az igazság valahol középen, 600 gigatonnánál lehet.)

Ha figyelembe vesszük, hogy az emberiség, a világgazdaság éves emissziója 41 gigatonna, akkor láthatjuk, hogy mennyire a karbonkorszak végén kellene járnunk. Kellene. Abban a fázisban, amikor már nagyon is küszöbön van a karbonmentes gazdasági működés. Persze közel sem tartunk még itt.

A 150 felhasználható, kifüstölhető gigatonnát alapul véve, nem több mint 4 évünk maradt, hogy a jelenlegi szinten füstöljünk még. Ha a becsült 150 és 1050 gigatonnás mezsgye legvalószínűbb középutját nézzük (kb. 600 Gt), akkor 15 évig szennyezhetjük még változatlan módon a földi atmoszférát. Aztán viszont hirtelen nullára kellene állítani az emissziót.

Ilyen drasztikus emissziómérséklés megvalósíthatatlan és a Mission 2020 kiötlői is tudják, hogy ez senkinek nem érdeke. A fokozatos csökkentés, az emisszió folyamatos fékezése az a mód, amihez minden érdekelt hozzá tudja szoktatni magát gazdasági sokkhatás nélkül.

Bíztató jelek

Ha így megy tovább, megfékezhetetlen lesz a globális felmelegedés - ClimeNewsA jó hír az, hogy ha csak 2020-tól kezdődik a globális emisszió csökkentése, akkor még mindig tartható a klímaegyezményben felvázolt 1,5 Celsius fokos befékezése a klímaváltozásnak. Vagyis van még 3 év türelmi időnk. Ez alatt azonban össze kell szednünk magunkat, hogy előkészíthessük a terepet ahhoz, a globális kibocsátás valóban jelentősen csökkenni tudjon globálisan.

Vannak még bíztató jelek:

  • Az üvegházgázkibocsátás levált a gazdasági termeléstől és a fogyasztástól. Az elmúlt 3 évben a fosszilis energiahordozók elégetéséből származó CO2-emisszió stagnált, miközben a globális GDP 3,1 %-kal nőtt.
  • Éves emissziócsökkenés vagy stagnálás az elmúlt 40 évben mindössze háromszor fordult elő korábban (a ’80-as években, 1992-ben és 2009-ben), ám mindhárom alkalommal gazdasági visszaesés váltotta ki. A mostanit nem.
  • Az USA 2016-os ÜHG-kibocsátása 3 %-kal csökkent az előző évihez képest, miközben a GDP 1,6 %-kal nőtt. Kína kibocsátása 1 %-kal esett, míg a bruttó össztermék 6,7 %-kal nőtt. Persze túl korai még megítélni, hogy ez ideiglenes jelenség vagy tendencia marad-e.
  • 2016-ban 5,4 %-kal nőtt Kína energiafogyasztása, ennek kétharmadát megújulókból elégítették ki, főként víz- és szélenergiával.
  • Az EU-ban az új energiakapacitások 75 %-a megújuló volt. A szénalapú energiatermelés iránti igény 10 %-kal csökkent.
  • Az USA-ban az energiaszolgáltató cégek által tavaly újonnan üzembe helyezett energiatermelő létesítmények kétharmada volt megújulón alapuló.

Megújulók: 2025 & 2050

  • A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) úgy jósolja, hogy 2020-ra a megújulók a világ áramfogyasztásának 26-27 %-át tudnák lefedni. 2015 végén ez még 23,7 % volt.
  • Az elektromos autók elterjedésével 2025-re kiváltható lenne napi 2 millió hordó fosszilis üzemanyag fogyasztása. 2050-re napi 25 millió hordó olaj elhasználását spórolhatnánk meg.
  • A napenergia 2050-re a globális villamos energiahasználat 29 %-át tudná kielégíteni.
  • Ezzel kiválthatók lennének a széntüzelésű erőművek és a földgázüzemű erőművek nagy része. Csak 1 %-os részesedésük maradna a piacon.
  • Az ExxonMobil olajipari vállalat becslései ennél jóval mérsékeltebbek. A cég kalkulációja szerint a megújulók csak 11 %-kal részesednének az energiamixben 2040-re.

Ha így megy tovább, megfékezhetetlen lesz a globális felmelegedés - ClimeNews

Zöld fellendülés

  • A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IREA) és a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) úgy kalkulálta, hogy a klímavédelem 19 000 milliárd dollárral tudná növelni a globális GDP-t.
  • Az IEA szerint pedig a párizsi klímaegyezmény megvalósítása 13 500 milliárd dollárnyi gazdasági tevékenységet generál 2050-ig.

Hat javaslat

Figueres és kollégái a következő 6 pontos akciótervet javasolják:

  • Fel kell gyorsítani a már meglévő zöld megoldások tömeges méretű alkalamzását.
  • A városok és a helyi kormányzatok segítsék a környezetkímélő megoldások érvényesülését.
  • Tudományos alapokra kell helyezni a zöld politikát. Emmanuel Macron “Make Our Planet Great Again” szlogent hangoztató kampányát példaértékűnek tekinthető. Élénkíteni kell az üzleti, politikai és tudományos döntéshozók közötti eszmecserét. Jó példa erre a davosi Világgazdasági Fórumon idétt tartott Arctic Basecamp, mely tudósokat hozott a politikusokkal benépesített konferenciára.
  • Mindezek a lépések elősegíthetnék, hogy 2018-ban, amikor a párizsi klímaegyezményben szereplő országok újraértékelik a vállalásaikat, ambiciózusabb emissziócsökkentési célok mellett is elkötelezhessék magukat.

Zöld utópia

Figueres és szaktársai elismerik, hogy talán idealistának tűnnek az elképzeléseik (legrosszabb esetben teljességgel valószínűtlennek), mégis érdemes a megvalósításukra törekedni. Így nézhet ki a világ már 2020-ban:

Energia. 2020-ra a megújulók adnák az energiatermelés 30 %-át. (2015-ben ez még 23,7 % volt.) Új széntüzeléses erőmű építésére már sehol sem adnak engedélyt a kormányok és egyébként is bezárják az összes ilyen erőművet.

Infrastruktúra. Világszerte a városok és az országok programokat indítottak az épületek dekarbonizációjára 2050-ig. Erre évente 300 milliárd dollárt költenek. A városok évente épületeiknek legalább 3 %-át zérókibocsátásúvá alakítják át.

Közlekedés. Az elektromos gépjárművek teszik ki a globális autóeladások 15 %-át. (Jelenleg az elektromos és hibridautók a piac 1 %-áért felelnek.) 20 %-kal kellene növelni a teherautók és a repülőgépek üzemanyaghatékonyságát.

Föld. A kormányok törvénybe iktatják az erdőirtás tiltását és hatékony újraerdősítést. Jelenleg a fakivágás okozza a globális ÜHG-emisszió 12 %-át. Ha ezt sikerül a 2020-as években nullára csökkenteni, akkor az erdők 2030-ra akár nettó karbonelnyelőkké is válhatnak.

Ipar. A leginkább karbonintenzív iparágak (vas-, acél-, és cementgyártás, olaj és földgázipar, vegyipar) jelenleg a globális emisszió 20 %-áért felelősek és ebben még nincs benne a fűtés- és áramigénye. Ezt nagyon hamar el kell kezdeni csökkenteni.

Bankszektor. Legalább 1000 milliárd dollárnyi tőkére lenne azonnal szükség a klímatudatos technológiák kiépítésére és ezáltal a klímavédelem kivitelezésére. Ezek finanszírozására a kormányoknak, a magántulajdonban lévő bankoknak, a hitelezőknek és a Világbanknak zöld kötvényeket kell kiadniuk. 2016-ban 81 milliárd dollárnyi zöld kötvényt bocsátottak ki világszerte, 2020-ra ennek tizszeresét kellene elérni.

Ismeretterjesztés. Az akadémikus igényű, professzorok által teleírt szaklapok nem értelmezhetők és emészthetők a laikusok számára, ezért a klímaügyi kérdések világos, közérthető tárgyalására olyan lapra lenne szükség, mely tematikailag a Harvard Business Review és a Nature ötvözetét nyújtja.

(A Nature és a Business Insider cikkei alapján.)

A lusta ember útmutatója a világ megmentéséhez

kedd, július 18th, 2017

1. szint: Dolgok, amiket a fotelből is megtehetsz

– Spórolj az áramon azáltal, hogy kapcsolós elosztóba dugod az elektronikus eszközeidet, amit kikapcsolsz, ha nem használod őket, beleértve a számítógépedet.
– A banki és egyéb értesítőket elektronikusan kéred. Kevesebb papír, kevesebb erdőirtás.
– Oszd is meg, ne csak lájkold, ami tetszik. Ha látsz a szociális médiádon egy érdekes posztot mondjuk a női jogokról vagy a klímaváltozásról, oszd meg, hogy mások is lássák.
Szólalj fel! Kérd meg a helyi, vagy az országos hatóságokat, hogy olyan tevékenységeket folytassanak, amik nem okoznak kárt az embereknek vagy a bolygónak.
– Követeld, hogy a szemét hulladéklerakókba való szállítása helyett inkább égessék el szemétégetőkben, és hogy oldják meg, valamint népszerűsítsék a szelektív gyűjtést.
– Követeld, hogy országodban tiltsák be a műanyag evőeszközöket, előrecsomagolt műanyagtartós zöldségeket és gyümölcsöket, és mindent, ami felesleges szeméttel jár.
A lusta ember útmutatója a világ megmentéséhez - ClimeNews - Hírportál– Ne nyomtass (kivéve túlélő-kézikönyvet). Láttál valamit online, amire szeretnél később emlékezni? Jegyzeteld le a címét, vagy még jobb, ha a számítógépeden tárolod.
– Kapcsold le a lámpákat. A TV vagy a számítógép kellemes fényt biztosít, így a többit lekapcsolhatod, ha épp nincs rájuk szükséged.
– Nézz utána a neten, és csak olyan vállalkozástól vásárolj, amiről tudod, hogy fenntartható módon állítja elő termékeit (pl. FSC, MSC szabványok, iCC).
– Mindig légy informált. Kövesd a helyi híreket, és a ClimeNews online-t és a szociális médiát: iCC Globális Célok.
– Írd meg nekünk a közösségi portálokon a fenntarthatóságra irányuló tetteidet, hogy elérjük a globális célokat.
– A fentebbieken túl váltsd meg a még meglévő karbonlábnyomodat! Ki tudod számolni a karbonlábnyomod, és onlide klímakrediteket tudsz vásárolni a OurOffset nevű oldalon. Ezáltal gyorsabban csökkentheted a globális kibocsátást!

2. Szint: Dolgok, amiket megtehetsz otthon

– Kerüld a szárítógépet, száríts a szabadban. Hagyd a hajadat és a ruháidat magától megszáradni a napsütésben vagy a fűtőtest fölött ahelyett, hogy hajszárítót használnál.
– Rövid ideig zuhanyozz. A fürdőkádban való fürdés sokkal több vizet igényel, mint egy 5-10 perces zuhanyzás.
– Egyél kevesebb húst, és szárnyast. Jóval több terület, víz, és egyéb erőforrás kell a hús előállításához, mint a növényekéhez. A halak, rákok és rovarok viszont egész hatékonyak. Akár fenntartható módon halászták, akár nem, a tengeri halak és egyéb tengeri herkentyűk tele vannak ételnek hitt műanyaggal, ezért egészségügyi okokból érdemes őket kerülni.
– Fagyaszd le a friss termékeket és a maradékot, ha nincs rá módod, hogy azelőtt megedd őket, hogy megromoljanak. Ezt megteheted a péktermékekkel is. Ezáltal a pénzzel és az élelmiszerrel is takarékoskodsz.
– Komposztálj – a nem ehető növényi részek komposztálásával csökkentheted az ökolábnyomodat, miközben újrahasznosítod a tápanyagokat. Fontos, hogy főtt ételt és rothadó, vagy penészes növényi részeket ne keverj a komposztba. Ezeket gyűjtsd külön egy ganédombon. Húst nem lehet komposztálni; a kimaradt húst add az állatoknak, ha romlott, akkor pedig dobd a kukába.
– A papír, a műanyag, az üveg, és a fémek újrahasznosítása révén megelőzheted a szemétlerakók növekedését, és az óceánok elszennyeződését.
A lusta ember útmutatója a világ megmentéséhez - ClimeNews - Hírportál– Vásárolj minimálisan becsomagolt árukat. Kerüld a műanyagdobozos tojást, és az előrecsomagolt zöldségeket és gyümölcsöket. Használj mindig saját szatyrot. Csak akkor dobd ki, ha elszakadt, és figyeld meg, vajon elfogynak-e valaha!
– Kerüld a sütő előmelegítését. Hacsak nem feltétlenül szükséges hozzá egy bizonyos sütési hőfok, akkor rögtön az elején tedd be az ételt a sütőbe.
– Tömd be a réseket az ablakodon és az ajtódon, de még jöbb, ha kicseréled őket többrétegű, hőszigetelő ablakra és ajtóra, és a legjobb ha leszigeteled az egész házat. Ha már szigetelés, akkor érdemes vele „befordulni” a nyílászárók körül, hogy ne keletkezzen hőhíd.
– Figyeld a termosztátot és a fogyasztást, mert könnyen előfordulhat, hogy ha télen egy-két fokkal alacsonyabbra állítod, akár feleannyi is lehet a fűtésszámlád!
– Kerüld a gázkonvektort és az ablakon kivezetett mobil légkondicionálót, mert rendkívül rossz a hatásfokuk. Ha nyáron nagy a hőség a szobában, szereltess föl redőnyt, vagy ültess fákat az ablak elé.
– Nagyfogyasztókból csak a leghatékonyabb energiaosztályút válaszd. Ha valamelyik izzó tönkremegy, érdemes takarékos-, vagy LED-es égőre cserélni, legalább tovább tart.
– Ha van rá lehetőséged, telepíts napelemet a tetőre, ami remekül működik elektromos tűzhellyel és elektromos fűtéssel kombinálva (pl. infrapanel). Ha mindez megvan, utána már nem kell elektromos számlát fizetni.
– Ha nem lenne, szerezz be egy szőnyeget, ugyanis segít melegen tartani a lakást.
– Válassz egy jobb pelenka-opciót. Pólyázd a babádat szövetpelenkába, vagy egy újféle, környezetbarát típusra, ami néhány évtizeden belül lebomlik, és nem tartalmaz mérgező adalékanyagokat.
– Gereblyézd az őszi leveleket, és lapátold a havat kézzel. Kerüld az energiazabáló levélfúvót és a hófúvót, és még edzel is egy kicsit.
– Öngyújtó helyett használj gyufát. Utóbbihoz nem kell olaj és műanyag.

3. Szint: Dolgok, amiket a házadon kívül tehetsz

– Vásárolj helyi termékeket. A közeli vállalkozások támogatása munkát ad az embereknek, ráadásul ezáltal csökkenthető a kamionforgalom.
– Vásárolj okosan. Tervezd meg, hogy mit fogsz enni, használj bevásárlólistát, és kerüld az impulzusvásárlást (ezért teszik ki a csokit és az üdítőt a pénztárnál)
– Ne dőlj be a marketing-trükköknek, amik arra sarkallnak, hogy több romlandó ételt vásárolj, mint amire szükséged van. Ezek talán egységnyi alapon olcsóbbak lehetnek, de ha egy része megromlik, akkor már drágább.
– Válaszd a fura zöldségeket. Ha nem találsz ilyet, követeld, ugyanis óriási pazarlást okoz az, ha az élelmiszerláncok a fura alakú, túl kicsi, vagy halványabb színű, de egyébként ehető terméket át sem veszik a gazdáktól. Ha nem hajlanak rá, akkor vásárolj a piacon.
– Sokmindenen lehet spórolni, de nem az ételen. Csak egészséges, fenntartható forrásból szerezd be a táplálékod (pl. piac). Sok esetben kiderül, hogy nem is drágább az ilyen étel!
– Amikor étterembe mész, rendelés előtt kérdezd meg, hogy felszolgálnak-e fenntartható forrásból származó tengeri ételeket (MSC szabvány). Egyes éttermekben odafigyelnek erre.
– Csak fenntartható forrásból származó tengeri ételeket vásárolj (rajta van a dobozon a jel).
– Biciklizz, gyalogolj, vagy használd a tömegközlekedést. Azokra az alkalmakra tartogasd az autózást, amikor többen mentek.
A lusta ember útmutatója a világ megmentéséhez - ClimeNews - Hírportál– Használj újratölthető kávéspoharat és vizespalackot. Egészségügyi okokból kerüld a műanyagpalackot, inkább szerezz be egyet rozsdamentes acélból.
– Vidd a saját szatyrodat és zacskódat a boltba, és ne fogadj el újat. Olyan helyen vásárolj, ahol használhatod a sajátodat. Csak akkor dobd ki, ha kilyukadt. Ha mind elfogytak, térj át a vászontáskára, mert az teljesen környezetbarát.
– Használj kevesebb szalvétát, papírzsebkendőt és konyhai papírtörlőt. Nem kell egy marék szalvéta ahhoz, hogy megedd az ebédedet vagy vacsorádat.
– Vásárolj ruhákat a turkálóban. A divat azoknak való, akik még nem találták meg a saját stlusukat, a márka pedig nem garancia a minőségre, és nem is leszel tőle jobb, mint mások. Ráadásul bolond az, aki sokat kiad azért, hogy reklámozhassa egy cég termékeit. Ha már a mellkasodon vagy a homlokodon hordod a logójukat, akkor inkább ők fizessenek neked :p
– Viseld gondját az autódnak. Mindig olcsóbb megelőzni a problémát, mint utólag megjavíttatni valamit, ami tönkrement és más alkatrészeket is károsított, ráadásul potenciálisan kisebb lehet a kibocsátásod.
– Ajándékozd el, amit már nem használsz. A helyi segélyszervezetek a megkímélt állapotú ruhákat, könyveket és bútorokat jó célra fordítják. Ez sokkal jobb, mintha kidobnád.
– Adakozz a családtervezési lehetőségek megteremtésére a szegény országokban. Mindenféle tanulmány arra jutott, hogy ez a leghatékonyabb klímastratégia, ráadásul ezáltal segítünk az érintetteknek kitörni a szegénység-csapdából. 1968 óta a családtervezés alapvető emberi jog, csak nem érvényesítjük kellőképp, mert sokfelé tabutémának számít.

Ez csak néhány dolog, amit megtehetsz. Fedezd fel ezt a témát, és tudj meg többet azokról fenntarthatósági célokról, amik leginkább érdekelnek, és az egyéb módokról, amik révén aktívan elősegítheted azok elérését.

Fordította: Sztella Nóra Kántor