JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.

Archive for the ‘Fenntartható fejlődés’ Category

Jópáran elvesztik az eszüket!

hétfő, február 5th, 2018

Jópáran elvesztik az eszüket! - ClimeNews - Hírportál

Ez a hatása a több ezer éve tartó, szaporodást erőltető, elavult hatalmi propagandának.

A gépek, ill. a gépfegyver feltalálása óta már sem a gazdaság, sem a védelem szempontjából nem szükséges a népesség növelése. Az emberre jóformán csak a fogyasztó és a szennyező szerepe maradt (a nyugdíjak kigazdálkodásához csak meg kell adóztatni a robotok munkáját). Mégis, sokak elméjét még mindig az az elavult idea uralja, hogy “a népességnövekedés jó”, pedig valójában ökológiai katasztrófa.

A tények:
1) Ökolábnyom = Népesség x Egy főre jutó Ökolábnyom (logika)
2) 1970 óta már nem nő a globális egy főre jutó ökolábnyom, csak a népesség, így az emberiség ökolábnyomát a népességnövekedés növeli.[1]
3) A népességnövekedés az összes többi globális problémát súlyosbítja (pl. talajpusztulás, klímaváltozás, migrációs válság, stb.).[2]
4) A népességnövekedés növeli a kényszerfogyasztást (pl. a munkaerőpiaci verseny kellékei).[3]
5) Senkinek sem érdeke a népesség növelése, főleg nem a szegényeknek, mert annyival kevesebb természeti erőforrás jut egy emberre. (logika)
6) Mivel a természeti erőforrások nem gyarapodnak, így az egyenlőtlenségek növekedésének oka a népességnövekedés, a mohóság megnyilvánulásai (pl. kamat, profit) csupán a folyamat eszközei. (logika)
7) Többszáz millió nő nem jut hozzá a családtervezés eszközeihez, valamint a hozzá kapcsolódó tudáshoz és jogokhoz, emiatt a nemzések közel fele, és a születések negyede nem kívánt.[4]
8) Az általános iskola elvégzése további 1-gyel, a középiskola pedig átlagosan 3-mal csökkenti a tervezett gyermekek számát.[5]
9) Ahol a nők hozzájutnak a családtervezés eszközeihez, valamint az ahhoz kapcsolódó tudáshoz és jogokhoz, ott elkezd csökkenni a családméret.[6]
10) Magyarország lakossága így is 135%-ban túlterheli az ország területét,[7] így a fogyás most kifejezetten jól jön. Amelyik rendszer ugyanis nem fenntartható, az elkerülhetetlenül összeomlik – márpedig senki sem szeretné, hogy az ország összeomoljon (mint pl. Szíria). Az átmeneti fogyás tehát áldás, és legalább addig célszerű hagyni fogyni a népességet, amíg 100% alá csökken az ország terhelése (ökolábnyom és biokapacitás aránya).

+1) Mi, magyarok nem tudunk elbújni a globális problémák elől (pl. túlnépesedés, klímaváltozás), így ezek megoldása alapvető magyar érdek is! (logika) Megoldás: családtervezési lehetőségek megteremtése + oktatás

Kántor Sztella Nóra

[1] https://www.footprintnetwork.org/our-work/
[2] http://bigthink.com/…/overpopulation-is-the-root-of-all-evil
[3] Simonyi Gyula (szerk.): „Igazán Szeretne egy gyermek nálunk és most megfoganni?” BOCS Alapítvány, 2008. (116.o.)
[4] https://www.guttmacher.org/…/adding-it-up-contraception-mnh…
[5] http://en.unesco.org/…/gem-rep…/files/girls-factsheet-en.pdf
[6] https://www.populationmatters.org/…/ten-per-cent-of-intern…/
[7] http://www.footprintnetwork.org/…/ecological_footprint_nat…/

A Népességfogyás valójában Áldás

szerda, január 24th, 2018

Elvevők: az olyan kultúrák, amik meggyőződése, hogy a világ az emberért van, és hogy a természeten uralkodnunk kell, mert így korlátlanul szaporodhatunk, ami “jó”

Meghagyók: az olyan kultúrák, amik tisztában vannak azzal, hogy ha az ember korlátlanul szaporodna, és kiirtana minden mást a táplálékán kívül, akkor végül kipusztulna

A népességfogyás valójában Áldás - ClimeNews - Hírportál

Ez a két történet segítséget nyújt annak megértéseben, hogy a baj a világgal nem az emberi természetben keresendő, hanem abban a gőgös mítoszban, miszerint a világ az emberért van, és hogy meg kell hódítanunk a természetet, mert a korlátlan szaporodás “jó”. Ez az, ami miatt azt gondoljuk, hogy ha kevés az étel, akkor csak ki kell irtanunk még egy erdőt, hogy többet termelhessünk. És ez az, ami miatt kultúránk csapdában vergődik, mert képtelen megoldani a paradoxont, miszerint a túlszaporodás végül kipusztít minket (vagy legalábbis nyomorba dönt, mint a Húsvét-sziget lakóit).

Az embert (Ádám) megkísértette az élet (Éva), vagyis a korlátlan szaporodás gondolata. Éva arra csábítja Ádámot, hogy egyen a jó és rossz közötti tudás fájáról, mert azt hiszi, az embereknek is megadja ezt a tudást. Ezért is van az, hogy a történetben az egyik büntetés a nehéz szülés. Az ember a mezőgazdasági forradalom előtt hosszú ideig gondtalanul élt az édenkertben, majd kb. tízezer éve valaki kitalálta, hogy a világ az emberért van, amit meg kell hódítania, hogy korlátlanul szaporodhasson, mert az “jó”, és minden, ami ebben akadályozza, az “rossz” (pl. farkasok, erdők).

A történetet eredetileg a természettel akkoriban még harmóniában élő pásztorkodó törzsek kezdték el mesélni, akik úgy látták, ez az egyetlen magyarázat arra, hogy északi szomszédaik elkezdték megművelni a termékeny félhold földjét, és amikor ennek hatására megszaporodtak, elkezdtek terjeszkedni és pusztítani. A Meghagyók úgy vélték, csak az istenek érthetik a jó és a rossz közötti különbséget, ami alapján hosszú időn át jól működött a világ, és hogy az ember sohasem lesz képes felfogni, miért jó az, hogy egyik nap éhezik az oroszlán, és másnap meghal a gazella. De aztán az Elvevők meghódították szomszédaikat, és átvették tőlük a történetet. Ha az Elvevők szemszögéből lenne elmondva a történet, akkor az ember biztosan nem lett volna eltiltva a jó és a rossz tudásától, hanem szinte “rá lett volna erőltetve”!

Persze az Elvevők sohasem értették igazán a történetet, mert szentül meg voltak győződve arról, hogy a korlátlan szaporodás “jó”, emiatt világuk borzalmainak (gyilkosság, elmebetegség, függőség, civilizációs összeomlás, stb.) kapcsán azt hitték, hogy az emberi természetben van a hiba (noha a korlátlan szaporodás doktrínájának megjelenése előtt hosszú ideig hibátlan volt). Hozzá is csaptak később egy fejezetet, amiben “Isten megáldja” az embert, hogy szaporodjon, és hajtsa uralma alá a természetet, és ez a Biblia legelejére került (valójában ez csak a szaporodást erőltető hatalmi propaganda, aminek a PR-jával a papságot bízták meg). Ezért szerepel benne kétszer a teremtés története; az első fejezet az Elvevők verziója, a második a Meghagyóké (ami igazából csak 2:4-nél kezdődik).[1] Az Elvevőknek eszükbe sem jutott, hogy maga a korlátlan szaporodás és a természetpusztítás ördögi köre a probléma. Ahogy nekünk se, mert ezekre az önpusztító ideálokra épült egész kultúránk. Az iskolákban a mezopotámiai és egyiptomi kultúrákat mondják kultúránk gyökereinek, és ezeket idealizálják – az összes többi rég összeomlott Elvevő “civilizációval” együtt – nem pedig a Meghagyók kultúráját, akik rákos jellegű terjeszkedés és természetrombolás híján nem voltak eleve pusztulásra kárhoztatva.

Káin és Ábel története is a Meghagyóktól származik; nem véletlen, hogy Káin földműves, és Ábel pásztor. Isten visszautasítja a földművest és áldozatát (mert terjeszkedik és pusztít), aki ezután megöli a pásztort. Ez eredetileg egy önvédelmi célú háborús propaganda volt, amivel a szemiták vezetői arról igyekeztek meggyőzni népüket, hogy Isten az ő oldalukon áll, mert az ő (fenntartható) életmódjukat részesíti előnyben.[2]

Ha ezt sikerült megértenünk és feldolgoznunk, akkor a következő kérdés értelemszerűen az, hogy civilizációnk bukását megelőzendő, hogyan kerülhetnénk újra harmóniába a természettel? Ezt szerencsére anélkül is el lehet érni, hogy visszafejlődnénk a kőkorszak technikai szintjére, mert már feltaláltuk a biogazdálkodást, a permakultúrát, és a fogamzásgátlást! Csak biztosítanunk kell ezeket a szegény országok lakói számára is (a kamat is csapda, mert növekedéskényszert eredményez). A háborúkra és biztonsági kiadásokra költött pénzek töredékéből megvalósítható volna, hogy minden nő számára elérhető legyen a fogamzásgátlás és a középiskola, csak rá kell jönnünk, és el kell fogadnunk, hogy ez az egyik legfontosabb feladatunk – feltéve, ha még 15-20 év múlva is szeretnénk élni, vagy ha vannak gyermekeink, unokáink.

Kántor Sztella Nóra

[1] Bandstra, Barry L. Reading the Old Testament: An Introduction to the Hebrew Bible, p. 37 Wadsworth Publishing Company, 2008
[2] Daniel Quinn, „Izmael”, pp. 72-88 Föld Napja Alapítvány, 1993

Hetesi Zsolt: „Összeomolhat az emberi civilizáció”

vasárnap, január 7th, 2018

Hetesi Zsolt fizikus, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója szerint hamarabb összeomolhat az emberi civilizáció, mint gondolnánk.

Hetesi Zsolt: „Összeomolhat az emberi civilizáció” - ClimeNews - Hírportál

Ha minden így marad, a mai generáció nemcsak az időjárás-változást fogja megtapasztalni, de fajok kiha­lásának, a hagyományos értelemben vett mezőgazdálkodás végének és annak is szemtanúja lesz, hogy emberek százmillióinak kell elhagyniuk a jelenlegi lakó­helyüket – mondta el a szakember a Vasárnap Reggel munkatársának.

Egyre riasztóbb előrejelzéseket hallani. Meddig lesz még jó hely a Föld?

Sajnos az emberek nagyobb részének már most sem jó hely. Már most sincs jelentős tömegek számára elég víz, vagy nem tudnak megfelelő mennyiségű élelmiszert előállítani olyan helyeken is, ahol korábban ez nem volt ekkora probléma. Különféle tudományos jelentések szólnak arról, hogy a mostani életvitelünk mellett, ha nem változtat az emberiség az alapvető tevékenységformáin, főleg az energiahasználaton, nagyon gyorsan összeomolhat az emberi civilizáció, hamarabb, mint gondolnánk. A mi nemzedékünk ezt megérheti. Közel vagyunk hozzá, vannak ugyanis olyan rejtett folyamatok is, amelyekre az embernek egy ponton túl már nincs is ráhatása. 1992-ben 15 ezer tudós egy felhívást intézett a világ népeihez és vezetőihez, amelyet most, 2017 novemberében megismételtek. Az 1992-es felhívás a Föld élőrendszerének pusztulására, a katasztrofális éghajlatváltozásra, a fajok kihalására, a Föld javai­nak túlhasználatára figyelmeztetett, és a mostani körlevélben megállapítják, hogy nincs idő halogatni a cselekvést, mert gyakorlatilag minden téren romlott a helyzet.

Mi rejti magában a legnagyobb veszélyt?

Az, ha a felmelegedés olyan mértékűvé válik, hogy a kéreg alatti metántelepek felszabadulhatnak. A szibériai fagyott altalajban – amely nyáron sem enged fel –, illetve a tengerek kontinentális talapzatán jelentős metánlerakatok vannak. Ezt úgy képzelhetjük el, mintha a fagyott vízmolekulák kosárkájában ülne a metánmolekula. A tengerben pedig metánhidrát található, amely azért nem esik szét vízre és metánra, mert a tengervíz nyomása és az alacsony hőmérséklet egyben tartja. Ha azonban tíz-tizenkét fokra emelkedik a vízben a hőmérséklet, akkor a metán kiszabadul. Napjainkban a levegő metántartalma két milliomodrész, de jelenléténél sokkal nagyobb mértékben felelős az üvegházhatásért. Ha a kötött állapotban – metánhidrát formájában – jelen lévő metán felszabadul, az rendkívül gyorsan bekövetkező és a mostaninál sokkal nagyobb mértékű üvegházhatást fog kiváltani, amelyre már képtelen lesz válaszolni az emberiség, mert nincs hozzá eszköze.

A felmelegedésről szóló előrejelzések pedig egyre riasztóbbak. Egy évtizede még 2100-ra jósoltak egy-két fokos felmelegedést, ma már 2050-re várnak ugyanennyit.

Lehet, hogy még ennyit sem kell várni. Mióta mérések léteznek, az elmúlt év volt a legmelegebb. 1,1 fokkal volt magasabb az átlaghőmérséklet, mint az elmúlt 120 évben, tehát már most nagyon közel vagyunk ahhoz a két fokhoz. Eközben 2017-ben több szén-dioxidot bocsátott ki az emberiség, mint ennek előtte bármikor. Nemhogy csökkenne bármi az éghajlati egyezmények hatására, vagy mert megijedtünk, hanem inkább rosszabbodik. Ha realista akarok lenni és azt vesszük figyelembe, hogy nem teszünk semmit, akár már 2030-ra összejöhet az a kétfokos emelkedés. Sőt, vannak olyan vészforgatókönyvek is, amelyek szerint 2050-re akár öt fokkal nőhet az átlag­hőmérséklet. Ez pedig már az a tartomány, amivel az emberi civilizáció nem fog tudni mit kezdeni. Az élővilág is nehezen – kihalási hullám is elképzelhető –, de a társadalom semmiképp.

Felgyorsult a folyamat, változott a prognózis?

Szó sincs róla, nem, és a klíma­kutatók ezt ugyanilyen riasztó módon és erélyesen jelzik már harminc éve. Az emberiség nem akarja meghallani, mert így kényelmes és semmiféle erőfeszítést nem tesz. Egyetértek Gyulai Ivánnal: ha az emberiség gondolkodásmódja az anyagi javakra fog irányulni a jövőben is, és nem egy magasabb rendű, a természetet és az embert is megőrző erkölcsiség jegyében akar eljárni, pusztulásra vagyunk ítélve. Ez persze nem feltétlenül az ember mint faj eltűnését jelenti, de többféle tudományterület képviselői szerint is megroppanhat az ipari alapú civilizáció.

Magyarország szempontjából mi az, amire számítani lehet? Egyszerű nyelvezetre úgy szokás lefordítani, hogy 2050-re olyan lesz az időjárás nálunk, mint Olaszországban.

Nem, ez nem így van. A tengereknek komoly éghajlat-­kiegyenlítő hatásuk van. Nekünk nincs tengerünk, tehát az várható, hogy átlagban melegszenek ugyan az évszakaink, de erőteljesen növekednek a szélsőségek is. A tél megmarad, de enyhébb lesz, viszont későbbi és korábbi komoly fagyok is lehetnek. Gyakori 40-41 fokos hőhullámok lesznek nyáron, több mint amennyit eddig tapasztalhattunk. Ezt egészséges emberek is nehezen viselik. Mondok mást: a mezőgazdaság is alig-alig tud alkalmazkodni: 2014 eléggé csapadékos év volt, azok a gazdák jártak jól, akik gomba­betegségeknek ellenálló gabona­fajtákat vetettek, mert csapadékos időben az egy jellemző betegség. Permetezni kell ellenük, csapadékos időben kétszer is. 2015 száraz év volt, ha valaki ilyenkor ugyanazt a gabonát vetette, nem járt jól. Egymást követő két évben két homlokegyenest eltérő stratégia vált volna be a gabona­termesztésben. Ha a legrosszabb forgatókönyvek válnak be és 4-5 fokos lesz a felmelegedés, az már azt jelentené, hogy Magyarországon lehetetlenné válna a hagyományos értelemben vett és most megszokott földművelés.

Eközben egyre hangosabbak azok a vélemények, hogy ez csak szélsőséges időjárás, nem az ember okozza, mindig voltak kiugróan forró nyarak és nagyobb telek. Ráadásul nagy hatású politikusok is legitimizálják ezt a témát, gondoljunk csak Donald Trump ezzel kapcsolatos megnyilvánulásaira.

Ez nagyon veszélyes. Igazi komoly természettudóst persze aligha talál azok között, akik az éghajlatváltozás emberi eredetét tagadják. Akik ezt tudományos szinten vizsgálják és értik, azok nem vitatják. Ha összegyűjtjük a Föld légkörére vonatkozó legfontosabb adatokat, ha feljegyezzük az átlaghőmérséklet alakulását, megfigyeljük a sarki jég olvadását és mindezt beleillesztjük egy éghajlati modellbe, akkor az meglehetős pontossággal képes megmondani nekünk, hogy ez emberi eredetű, és azt is, hogy mi várható. Akik tagadják az éghajlatváltozás emberi eredetét, azok nem veszik figyelembe, hogy 1750 óta zajlik valami a Földön, ami előtte nem volt. Tüzelünk: szenet, olajat, gázt. 150 millió évre visszamenően­ nem volt annyi szén-dioxid a légkörben, mint most. Persze, lehet mondani, hogy voltak már hasonló éghajlatváltozások a Földön, csak azok százszor meg ötvenszer lassabb idő­skálán játszódtak le. Lehet ezt tagadni, csak ebben az esetben a tagadás számomra a butaság szinonimája, és olyan emberektől származik, akik soha egy pillantást sem vetettek azokra az adatokra, tanulmányokra, amelyekből világosan kiolvasható mindez.

Éppen a minap figyelmeztetett arra az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága a bonni nemzetközi klímavédelmi konferencia után, hogy évente 25 millióan kényszerülnek elmenekülni otthonukból az éghajlat változása miatt. Ez háromszor annyi földönfutó ember, mint a háborúk és a politikai üldöztetés miatt menekülők száma.

Sok intézet foglalkozik ezzel. Furcsa kettősség, hogy a nyugati döntéshozói elit nem vesz komolyan egy olyan jelenséget, amellyel egyébként a kutatóintézetei, védelmi minisztériumai foglalkoznak: az éghajlat, rossz körülmények miatt­ menekülők várható sokaságát. Az éghajlatváltozás Afrikában érinti a legnagyobb népességet. Az aktuális népességrobbanás a Száhel-övezetben zajlik. Ennek döntő következménye, hogy nem lesz elegendő víz és élelem, mert az éghajlat egyre szárazabb, egyre magasabb lesz a páratartalom, a sivatag pedig terjeszkedik. A Földet nagyon gyorsan ki lehet meríteni. Ha nem állítjuk meg ezt a folyamatot, akkor onnan több százmillió ember menekülni fog, elviselhető, alkalmas éghajlat és gazdasági körülmények felé indul, amilyen Európában van.

Amióta ennyit foglalkozik ezzel a témával, másként él?

Sosem volt jellemző a családunkban a pazarlás, engem eleve így neveltek, de talán még tudatosabb vagyok ebben, mint a kisparaszti elődeim. A mi családunk egy évben kétszer annyi szén-dioxidot von ki a légkörből, mint amennyit beletesz, mert olyan talajmegújító gazdálkodást folytatunk, van ugyanis egy kis családi gazdaságunk. Energiatakarékos autóval járok, de ha csak lehet, a tömegközlekedést választom, a házunk szigetelt, megújuló energiával fűtünk, takarékosan használjuk az áramot, napelem van a tetőn, ami élelmiszert tudunk, azt magunk állítjuk elő, szelektíven gyűjtünk hulladékot, minden évben legalább 10-15 gyümölcsfát ültetek. Ezzel a mi kibocsátásunk a harmada lenne az átlagos magyar kibocsátásnak – még a talajmegújító gazdálkodás kivonó hatása nélkül is –, és mindezek nagyobb részét bárki megteheti. Nem nagy áldozat, semmiféle megrázkódtatással nem jár, a környezettudatosság lényege az, hogy át tudom-e hangolni a gondolkodásomat, és tudok-e változtatni a magatartásomon. Ha a világban mindenki így viszonyulna hozzá, azzal harmadára esne a kibocsátás, ami a nyolcvanas évek szintje lenne.

Sokan biztosan azt gondolják, hogy de mire megyek én egyedül? Egy átlagember tehet valamit a klímaváltozás ellen?

Magyarországon a lakosság egy főre jutó kibocsátása a világ első harmadába esik, tehát lenne miből megfogni, és eredménye is lehetne az erőfeszítéseknek. Az átlagember nagyrészt a takarékoskodás fegyverével tud hatni ezekre a folyamatokra. De az a baj, hogy ebben a sok kicsi tényleg nem megy sokra. A sok nagy mehetne valamire. Ha ezt mindenki csinálná a nyugati világban, már azzal felére eshetne a szén-­dioxid-kibocsátás. Ha korszerűbb hűtőket, klímákat gyártanánk, ha a mezőgazdálkodás mindenütt átállna a talajmegújító gazdálkodásra, negatívba is lehetne fordítani a légköri kibocsátás mértékét.

Ezzel mire juthatnánk?

Tíz év teljes kibocsátását tudnánk így kivonni, és nyernénk öt-tíz évet gondolkodni, hogy mi a legjobb technológia, amire át tudnánk állni. De borúlátó vagyok ebben a tekintetben. Az ember a rövid távú, gyors nyereségre van kihegyezve evolúciós szempontból is, emehhez pedig hosszú távú tervezés kellene, és lassan lenne eredmény. Ráadásul a fejlődő világban most kezd robbanni a globalizáció és a fogyasztás.

Névjegy:

Hetesi Zsolt
1979-ben született Dombóváron.
2003-ban szerzett diplomát fizika–csillagászat szakon.
2008-ban doktorált részecs­ke­fizikából és csillagászatból. 2005 óta foglalkozik környezeti-energetikai és fenntarthatósággal kapcsolatos kutatásokkal. Tudományos főmunkatársként a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen dolgozik, a Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport egyik vezetője, óraadó tanár az ELTE-n.

Borítókép: Hetesi Zsolt / Vasárnap Reggel /

Karbonsemleges Boldog Új Évet!

vasárnap, december 31st, 2017


Karbonsemleges Boldog Új Évet! - ClimeNews - Hírportál
2018-ra itt van az ideje annak, hogy az emberekkel nyíltan és őszintén beszéljen mindenki a jövővel kapcsolatban.  Kívánni minden jót, sok szerencsét, boldogságot az új évre... azt lehet, ráfér mostantól mindannyiunkra. Mert egyáltalán nincsen jól, semmi sem, hiszen a klímaváltozással a nyakunkon - a baloldali ábrán látható üvegházhatású gázok legnagyobb kibocsátó országai - név szerint Kína, az USA, India, Oroszország, Japán, Németország, Dél Korea, Kanada, Szaud Arábia, Irán továbbra is mellőzik a látható csökkentést annak érdekében, hogy a most Új Évet ünneplő tömegnek bármi esélye maradjon arra, hogy egy szebb jövő birtokosaivá válhassanak. Számomra az új évre átlépő óra sajnos azt szimbolizálja, hogy lassan minden rendelkezésre álló időből kifogytunk. Az óévben több mint 300 természeti katasztrófa sújtotta az emberiséget, ami minden eddigi rekordot megdöntött.
Jómagam azt kívánom az új esztendőre, hogy - egy kis időt adva még - ezektől a katasztrófáktól kíméljen meg bennünket a természet ereje, és a lehető legtöbb ember a földkerekségen ébredjen rá, legyen felismerése arra, hogy a karbon árát meg kell fizetni, amennyiben azt nem az életünkkel akarjuk megtenni.

Rampasek László

 

A zöld mozgalmak kudarcra vannak ítélve

csütörtök, december 14th, 2017

A zöld mozgalmak kudarcra vannak ítélve, amíg a népességrobbanás tart.

A zöld mozgalmak kudarcra vannak ítélve - ClimeNews - Hírportál

A zöld életmódra való áttérés a legtöbbek számára óriási költségeket és/vagy a kényelemről való lemondást jelenti. Ez lényegét tekintve csupán alkalmazkodás a túlnépesedéshez. Ha azt hisszük, hogy a technika majd megoldja a környezet-túlterhelés problémáját anélkül, hogy megoldanánk a túlnépesedést, akkor csak áltatjuk magunkat. A technika már rég alulmaradt a túlnépesedéssel folytatott versenyfutásában. Az egy főre jutó gabonamennyiség ugyanis 1984 óta csökken,[1] és legalább 2030-ig folytatódni is fog a csökkenés.[2] A jelenlegi trendek mellett pedig nagyjából akkor következik be a globális ökológiai-társadalmi-gazdasági összeomlás.[3]

Más szóval, a népességnövekedés elkerülhetetlenül egyre nagyobb nyomort, és végül összeomlást okoz. Mindezt úgy, hogy igazából senkinek sem érdeke a népességnövekedés, és a nemzések fele nem is kívánt (csak a szegény nők nélkülözik a fogamzásgátlás eszközeit, tudását, és jogát). A túlnépesedés következményei többek között az élelmiszerek magas világpiaci ára, alacsony munkabérek, outsourcing, túllegeltetés, elsivatagosodás, erdőirtás, migránsválság, klímaváltozás, stb.

A problémák megoldása azzal kezdődik, hogy felismerjük, mindenkinek az az érdeke, ha nem nő a népesség. A leghasznosabb technológia, amit sürgősen el kell terjesztenünk a világon, az a fogamzásgátlás (mind a túlfogyasztó-, mind pedig a túlnépesedett országok szegényei körében). Ezt remekül kiegészíti az iskoláztatás, a női egyenjogúság biztosítása, valamint a tömeges faültetés és a karbonsemlegesség elterjesztése a világban.

[1] Donella H. Meadows „Időökológia * Világpolgár” BOCS Alapítvány, 2006. 15.o.
[2] http://digitalcommons.unl.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1128&context=nasapub
[3] http://www.theguardian.com/…/limits-to-growth-was-right-new…

A képen szereplő állítások forrása:
Simonyi Gyula (szerk.), „Igazán szeretne egy gyermek nálunk és most megfoganni?” BOCS Alapítvány, 2008

COP23: akik a klímaváltozás frontvonalában vannak

hétfő, november 13th, 2017

A tengerszint emelkedése jelentős területeket tesz lakhatatlanná.

COP23: akik a klímaváltozás frontvonalában vannak - ClimeNewsA Világbank jelentése szerint a dél-csendes-óceáni államok bruttó nemzeti össztermékük tizedét a természeti katasztrófák elleni védelemre fordítják. Ez több mint négyszerese az öt évvel ezelőtti szintnek.
A tanulmány rámutat, az éghajlatváltozás súlyosan veszélyezteti a térség országait. A tengerszint emelkedése, az áradások, ciklonok, az egyre hevesebb időjárási jelenségek lakhatatlanná tehetik az alacsonyabban fekvő szigetek külső részét.

– Sajnos néhány országra az átlagosnál nagyobb teher nehezedik. Ezek az államok a klímaváltozás frontvonalában érezhetik magukat; egyre nő az áldozatok száma, és nőnek az anyagi terhek, hiszen képesnek kell lenni segítséget nyújtani a rászorulóknak – mondta Fidzsi gazdasági minisztere, Aiyaz Sayed-Khaiyum.

Az idei ENSZ-klímakonferencián (COP23) a Fidzsi-szigeteki Köztársaság elnököl. A jelentős pénzügyi terhek miatt nem ott tartják a rendezvényt, hanem a németországi Bonnban, ahol az ENSZ klímaváltozási ügynöksége székel.

Indonézia is megtapasztalta már, milyen a klímaváltozás frontvonalában lenni.

– Egy nagy, rengeteg szigetből álló állam vagyunk. Nem fejlődő, hanem egy közepes méretű gazdasággal rendelkező ország a miénk, némi technológiai és informatikai fejlesztéssel megtámogatva. De a mezőgazdaság is számottevő. Ezért sokkoló adat, hogy a tengerszint emelkedése miatt az indonéz tartományok 29 ezer hektár termőföldet veszítettek már el – osztotta meg a délkelet-ázsiai ország illetékes miniszter-helyettese, Arif Havas-Oegroseno.

A november 6-tól 17-ig tartó konferencián a párizsi klímaegyezmény végrehajtását szabályozó előírásokról tárgyalnak.

Forrás: Euronews

 

 

Követeljük a karbontranszparencia elvét

péntek, november 10th, 2017

Nyílt levél a társadalomhoz!

Követeljük a karbontranszparencia elvét minden vállalattól és intézménytől, mert alapvető emberi jogokat is sért a környezetszennyezés.


Követeljük a karbontranszparencia elvét - ClimeNews - Hírportál
Az emberek évente 39,8 milliárd tonna széndioxidot juttatnak a légkörbe, ami rengeteg problémával jár! Világszerte már több mint ezer nagyvállalat számol a jövőben a karbonkibocsátás megfizetésével. Még olyan területeken is, ahol nincsen kötelező kibocsátási kvótavásárlási kötelezettsége a cégeknek. Ugyanis a fejlődés iránya alapján, a klímamegbolondulás megállítása érdekében, a szennyezőknek fizetniük kell. Minden vállalatnak a teljes karbontranszparencia elvével kell, hogy működjenek, és számoljanak be évről-évre tételesen a környezetszennyezésükről azzal, hogy publikussá teszik a karbonlábnyomukat. Ebből világosan láthatóvá válik, hogy – bármit is kommunikálnak a fenntarthatósági programjukban -, a Földre gyakorolt környezeti terhelésük nagysága mekkora, és mit tettek annak semlegesítéséért.

Ebben a kérdésben sincsen másodlagos állampolgár, mindenkinek erkölcsi kötelessége, hogy részt vegyen a klímavédelmi programokban azáltal, hogy vásárlásai során is keresi a valóban fenntartható vállalatok karbonsemleges termékeit és szolgáltatásait. Gyakori tévhit, hogy a karbonsemlegesség vagy a fenntarthatóság elérése lemondással járna. A leghatékonyabb stratégiák rövidtávon is megtakarítással járnak, illetve saját, és szeretteink hosszútávú érdekeinek érvényesítését eredményezik (pl. biztonság és életminőség javulása). Mindez átmenetet képez egy élhető, emberséges, fenntartható civilizációba, ám ez csak a berögzült környezetpusztító és társadalomromboló viselkedésformák megváltoztatásával lehetséges.
Erre vonatkozóan nagyon sok követhető példa áll rendelkezésre, ugyanis a szelektív hulladékgyűjtés nem fogja megmenteni a civilizációt az összeomlástól. Ez egy teljes paradigmaváltás igényel, amiben fontos szerepet játszik a megújuló energia, és még sok egyéb, beleértve az áttérést öncélú növekedésmániáról az életminőség javítására[1] (a gazdaság mérete csupán egy korlátozottan releváns, túlértékelt proxija a közegészségnek).[2]

Véleményem szerint, – hivatkozva a Párizsi Klímamegállapodásra, ahol egyértelműen a történelem szemétdombjára küldték a fosszilis energiát – egy felelős gondolkodású (vezető beosztású) ember nem mondhat nemet a karbonsemlegességre. Tehát nyomatékosan megkérem a Magyarországon működő vállalatok és intézmények vezetőit, hogy tegyék közzé a karbonlábnyomuk hiteles mértékét.

Rampasek László
ClimeNews alapítója

[1]https://www.theguardian.com/global-development-professionals-network/2016/jul/15/clean-energy-wont-save-us-economic-system-can
[2]https://www.ted.com/talks/richard_wilkinson?language=hu

 

A fenntartható fejlődés

péntek, november 3rd, 2017

Az alapvető probléma, hogy akár az angol kifejezést, akár annak magyar fordítását nézzük, a fejlődés (development) szó helyébe hajlamosak vagyunk növekedést érteni, vagyis minőség javulás helyett mennyiségben való gyarapodásra gondolni.

A minőségi javulás pedig átmenet egy mennyiségi civilizációból egy minőségi civilizációba. Ez két dolgot jelet a számomra, legyen minden karbonsemleges és mindenkinek támogatni kell a népességrobbanás megakadályozását, ugyanis az embertömegek a legnagyobb környezetszennyezők és a bioszféra legnagyobb kizsákmányolói. Ennek a két ügynek a megvalósítása hozza az összes járulékos összetevő javulását, amiről külön külön álmodnak az emberek. Fordítva ez nem igaz!

 A fenntartható fejlődés két megközelítése. | A fenntartható fejlődés - ClimeNews - HírportálA fenntartható fejlődés fogalma a nyolcvanas évek elején született meg. 1981-ben adták ki Lester R. Brown[vid.] művét „Fenntartható társadalom építése” címmel, melyben letűnt civilizációk bukásának feltételezhető okait mutatta be, majd az ezek analógiájára vizsgálta jelen társadalmunk (Brown 1981). Véleménye szerint a gazdaság fejlődésével párhuzamosan fokozódik a természeti rendszerekre és erőforrásokra nehezedő nyomás. Miközben a gazdasági világ alapja a folytonos növekedés, az alapjául szolgáló ökológiai rendszer nem növekszik, ez egyre feszültebb viszonyt eredményez, amely oda vezet, hogy a társadalmunk, a majákhoz hasonlóan, eltűnik. Ennek elkerülésére javasolja, hogy a társadalom, illetve a gazdaság olyan fejlődési pályára álljon, mely fenntartható. Annak bizonyítására, hogy a negatív tendencia megfordítható, több társadalmi megmozdulást is bemutat. A mű jelentősége, hogy a társadalom, gazdaság és környezet hármasát egymástól elválaszthatatlannak tekinti. A borítóján szerepel egy (bizonytalan eredetű) idézet: „A Földet nem apáinktól örököltük, hanem gyermekeinktől kaptuk kölcsön” (We have not inherited the Earth from our fathers, we are borrowing it from our children.). Ez a szólás az, amivel leggyakrabban találkozunk, amikor a fenntartható fejlődést közérthető (kissé hatásvadász) módon magyarázzák.
A fenntartható fejlődés kifejezés politikai karrierje 1984-ben kezdődött, ekkor kezdte meg munkáját az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága, amelyet Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnöknő vezetett (Faragó 2002). (A bizottság huszonkét tagja között volt Láng István akadémikus is.) A Bizottság 1987-ben, „Közös jövőnk” címmel kiadott jelentésében a gazdasági növekedés olyan új korszakának lehetőségét vázolta fel, amely a fenntartható fejlődés globális megvalósítására épít, megőrzi a természeti erőforrásokat, s amely megoldás lehetne a fejlődő országok nagy részében elhatalmasodó szegénység leküzdésére is.

A jelentés nagyon röviden és tömören határozta meg a fenntartható fejlődés fogalmát: „a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket” (Brundtland Report 1987). A fenntartható fejlődés a jelentés tanúságtétele szerint három alappilléren nyugszik: a szociális, a gazdasági és a környezeti pilléreken és mindhármat együttesen, kölcsönhatásaik figyelembevételével kell mérlegelni. A bizottság által meghatározott definíciót is sokszor hangoztatják, viszont arról a két pontosításról, ami a meghatározás után közvetlenül szerepel, keveset hallani. Ezekben egyrészt kifejtik, hogy a szükséglet alatt elsősorban a világ szegényeinek alapvető szükségleteit értik (ez elsősorban a Maslow-féle piramis alsó két fokát – létfenntartás és biztonság szükségletei – jelenti), másrészt kitérnek arra, hogy az adott technológiai és társadalmi berendezkedésnek megfelelően kell meghatározni a korlátozásokat, hogy a környezet a jövő generációinak is azonos módon elégíthessék ki szükségleteiket. Azt azonban nem egyértelműsíti a definíció, a jelen és a jövő szükségletek alatt mit kell érteni. A Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata sem pontosít: “A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg.” (Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata 2000). Többen (pl. Bartus 2006, Daly 1990a, Vass 2003) ugyanakkor a fenntartható fejlődés fogalmának gyakorlatba ültetésének lehetetlenségét hangsúlyozza.

A Brundtland Bizottság definíciója attól kezdve, hogy napvilágot látott, vitát kavart. Többen igyekeztek a meghatározást pontosítani, mérőszámokat hozzárendelni. A fenntartható fejlődést gyakran tekintik egyfajta „szent grálnak”, amely lehetővé teszi a további gazdasági növekedést, a társadalmi problémák megoldásában történő előrelépést és a környezetvédelem együttes megvalósulását kompromisszumok nélkül (Dryzek, 1997).

Felhasználva: Fenntartható gazdaság
Somogyi, Viola
Dániel, Zoltán András
Rédey, Ákos

Rampasek László

Ideje cselekedni, mert feléljük a Föld “természeti tőkéjét”

péntek, október 27th, 2017

A Föld “természeti tőkéjének” felélésétől óvott a köztársasági elnök az Exportfejlesztési Világfórum (WEDF) szerdai budapesti megnyitóján tartott köszöntő beszédében.

Ideje cselekedni, mert feléljük a Föld "természeti tőkéjét" - ClimeNewsÁder János kijelentette: nem a rendelkezésünkre álló természeti tőke kamatait, hozadékát használjuk, hanem magát a tőkét éljük fel, ezen ideje változtatni, cselekedni kell.
Mára eljutottunk oda, hogy a Földön annyi erőforrást használunk el egy évben, mint amennyit egy több mint másfélszer ekkora bolygó lenne képes újratermelni ugyanennyi idő alatt – közölte.
A világkereskedelem forgalma 1950 óta harminckétszeresére nőtt, a globális GDP-ből való részesedése 5,5 százalékról 21 százalékra emelkedett. A legtöbb gazdasági kutató pedig ennek a tendenciának a folytatását jelzi előre a következő évtizedekre – mondta az államfő.
Emlékeztetett: az elmúlt évtizedekben a kereskedelem fő mozgatórugója az elérhető profit nagysága volt, a gazdasági fejlődés modellje pedig a “kitermeljük, feldolgozzuk, használjuk, eldobjuk” képletére épült.
A siker az volt, ha ezt a folyamatot minél nagyobb sebességre lehetett kapcsolni – tette hozzá Áder János.
A termelési, kereskedelmi láncban azonban nem számoltuk bele azokat a természeti erőforrásokat, amelyeket “ingyen” vettünk igénybe. Nem számított a légkör terhelése, a víz szennyezése, a biodiverzitás hanyatlása, az emberi egészségre káros tényezők felerősítése – közölte.
Áder János a fejlődés fenntarthatóvá tétele érdekében elkerülhetetlennek nevezte a hajók üzemanyag-fogyasztásának hatékonyabbá tételét, az emisszió csökkentését.
A kereskedelmi áruforgalom 80 százaléka ma hajón történik, amely ugyan a legolcsóbb közlekedési forma, de a környezeti lábnyoma óriási: a teherhajózás adja a világ szén-dioxid-kibocsátásának 3 százalékát. Ez meghaladja Németország éves kibocsátását, tizenötszöröse Magyarországénak és megegyezik 230 nagyteljesítményű szénerőmű éves emissziójával – mondta az államfő.
Rámutatott: az előrejelzések szerint 2050-re a szén-dioxid-kibocsátásból 17 százalékra emelkedik a hajózás részesedése, amely több, mint az Európai Unió valamennyi tagországának teljes éves kibocsátása.
Ráadásul a hajózás felelős a kén-dioxid-kibocsátás 13 és a nitrogén-oxid-kibocsátás 15 százalékáért – tette hozzá az államfő.
A köztársasági elnök elkerülhetetlennek nevezte a hajók üzemanyag-fogyasztásának hatékonyabbá tételét, az emisszió csökkentését, valamint azt, hogy a Párizsi Megállapodást a tengerhajózásra is kiterjesszék.
Érdemes elgondolkodni azon, hogy a kereskedelemben a reklámhordozó, tehát nem a fogyaszthatóságot erősítő csomagolás mennyisége sok terméknél megközelíti az eladott áru tömegét. Az ipar és a kereskedelem rengeteg műanyagot használ csomagolóanyagként – hívta fel a figyelmet Áder János.
Megjegyezte: ma percenként öntenek a tengerekbe egy kukásautónyi szemetet, és már Argentína nagyságú hulladéksziget úszik a vizeken. Úgy vélte, ha ez a tendencia folytatódik, 2050-re több műanyaghulladék lesz a tengerekben, mint hal.
Átlagosan 20-30 percig használunk egy műanyagzacskót, de a természetnek 200 évre van szüksége, hogy azt lebontsa – mondta Áder János, majd hozzátette: a műanyag mikroszennyeződések beépülnek a táplálékláncba, így “végső soron saját magunkat mérgezzük meg”.
Áder János szerint ideje jobb belátásra térni, cselekedni, és áttérni a környezetet kevésbé vagy egyáltalán nem terhelő csomagolóanyagok használatára.

Forrás: MTI

A világon minden 10. percben meghal egy kislány erőszak miatt

vasárnap, október 15th, 2017

A világon minden tizedik percben meghal egy kislány az erőszak miatt – jelentette szerdán az ENSZ Nemzetközi Gyermek Gyorssegélyalapja (UNICEF) a lánygyermekek jogainak világnapja alkalmából.

Az UNICEF 2016-os adatai szerint a világ gyermekeinek mintegy negyede,

megközelítőleg 535 millió gyerek él a fegyveres konfliktusok, illetve a természeti katasztrófák sújtotta országok valamelyikében.

Ezeknek a kiskorúaknak a háromnegyede valamelyik fekete-afrikai országban él.

A világon minden 10. percben meghal egy kislány erőszak miatt - CN | Forrás: AFP/Eric Feferberg

Az olyan fekete-afrikai országokban, mint Dél-Szudánban, Közép-afrikai Köztársaságban, vagy Szomáliában kislányok milliói élnek, akiktől jelenleg is megtagadják alapvető jogaikat – mondta Leila Pakkala, az UNICEF kelet- és dél-afrikai regionális irodájának igazgatója.

Pakkala elmondta, hogy a konfliktushelyzetekben

a lányoknál két és félszer nagyobb a valószínűsége annak, hogy kikerülnek az iskolából, mint a fiúknál, és még több lánynál valószínű, hogy gyermekházasság áldozatává válik.

A dél-szudáni nőket és kislányokat ért szexuális és fizikai erőszak ellen az UNICEF 16 “biztonságos teret” (safe space) hozott eddig létre.

A vész- és válsághelyzetekben aránytalanul súlyosan érintik a kislányokat, akik a szexuális bántalmazás, a kizsákmányolás és a gyerekkereskedelem nagyfokú kockázatával kénytelenek szembesülni

– közölte Leila Pakkala.

Forrás: MTI

A hír összefügg azzal a ténnyel, hogy a fejlődő országokban évente közel 13 millió kamaszlány szül gyereket, mielőtt erre testileg, érzelmileg vagy gazdaságilag felkészültek volna. Ha a nők iskolázottabbak lehetnének és lenne a kezükben eszköz, hogy nagyobb korkülönbséggel – legfeljebb háromévente – szüljenek, az önmagában 25 százalékkal csökkentené a négy évnél fiatalabb gyerekek halálozási arányát – állítják az ügy támogatói.

Majd miután szült a kamaszlány, – nagyon sok esetben még egy év sem telt el – szülnie kell a következőt, mert nincsenek meg az alapvető emberi jogai, nem adatott meg a családtervezés lehetősége, vagy még nem ismerték föl annak jelentőségét, pedig kulcsfontosságú lenne a fenntarthatóság elérése szempontjából. Az ilyen területeken élő nők számára kínált ismeretterjesztő programok, melyek elsősorban a családtervezéssel kapcsolatos tudást terjesztik, illetve a családtervezés egyéni, társadalmi, gazdasági, és ökológiai előnyeinek felismerését segítik, hozzájárulna a szegénységből való kilábaláshoz, a női egyenjogúsághoz, a gyermekjogok biztosításához, a munkanélküliség visszaszorításához, a közbiztonság javulásához, az ökoszisztémák stabilitásához, az erdőirtás megfékezéséhez, valamint a migráció és a klímaváltozás enyhítéséhez.

Egy kívánt és tervezett gyerek a világ bármely szegletében jobb esélyekkel indul, mint a muszájból született társa.

A világon minden 10. percben meghal egy kislány erőszak miatt - CN | (Courtesy MTV)

Az első szüléseknek Romániában  15,6, Bulgáriában 14,7, Magyarországon pedig 11 százaléka történik a tinédzser korosztályban (forrás: Eurostat 2015). Tehát van mit tenni ezen a téren mindenkinek. Magyarországon a BOCS Alapítvány a téma szakértője. Támogatással és további információkkal kapcsolatban keresd a weboldalukat: BOCS.EU.

Rampasek László

Energiaátmenet: nem csak utópia

hétfő, október 9th, 2017

Hogyan lehet a fenntartható energiagazdálkodást gyakorlati lépésekbe ültetni? Ezt járják körül szakértők egy két napos, közép-kelet-európai nemzetközi konferencián októberben, amelynek főszervezője egy új energiahálózat. A CEESEN kezdeményezés 11 országot foglal magába, az alapítók között van a WWF Magyarország is.

Energiaátmenet: nem csak utópia - ClimeNews - Hírportál

2017. október 19-20. között rendezik meg a CEE Energy Transition elnevezésű nemzetközi konferenciát Prágában, melynek során közép-kelet-európai szakemberek és helyi érdekelt szereplők találkoznak azért, hogy együtt jelöljék ki azt az utat, amely a 2050-ig esedékes energiaátálláshoz szükséges. Az esemény célja, hogy az európai irányelveket nemzeti és helyi szinten is átültessék a gyakorlatba. Az uniós tisztviselők, szakértők, politikusok, vállalkozók és a civil társadalom képviselői olyan konkrét ajánlásokat fognak kidolgozni, amelyeket a különböző régiók saját adottságaiknak megfelelően valósíthatnak meg, ezáltal elérve az üvegházhatású gázok kibocsátásával, az energiahatékonysággal és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos európai szintű célkitűzéseket.

A konferencia szervezője a Közép-kelet-európai Energiahálózat (hivatalos nevén Central Eastern European Energy Network, vagyis CEESEN), amely jelenleg 10 mintarégión keresztül kíván olyan hálózatokat létrehozni, ahol a regisztrált felek az energiaátmenethez, valamint a fenntartható energiagazdálkodáshoz kapcsolódó híreket, dokumentumokat, fejlesztési és pályázati ötleteket oszthatnak meg egymással. Ezen kívül szakmai programokat is létrehozhatnak a tagok számára. Habár a projekt elsősorban az energiaátmenetre fókuszál, a hálózat nyitva áll minden olyan magánember és szervezet előtt, aki eltökélt abban, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása csökkenjen. A cél az, hogy túlnőjék a mintaterületet, és Közép-Kelet-Európában létrejöjjön egy olyan hálózat, ahol a tagok a határokon túl is együttműködnek.

A projekt keretén belül a WWF Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében dolgozik a hálózat kialakításán, amelyhez már számos önkormányzat, helyi akciócsoport, kutatószervezet, fejlesztési ügynökség és civil szervezet csatlakozott. „A hálózat 2050-re vonatkozóan kidolgoz egy közös energetikai jövőképet. Ennek eléréséhez egy stratégiát alkot, melynek mentén konkrét projekt-megvalósíthatósági tanulmányok készülnek. A szakmai munka koordinálását a WWF Magyarország végzi. Kiemelt célunk, hogy a kevésbé ismert, közvetlen európai uniós források segítségével olyan akcióprogramok jöjjenek létre, amelyek sikeres projektként megvalósulva hozzájárulnak ahhoz, hogy a mintaterület példát tudjon mutatni más közép-kelet-európai régiónak is” – mondta Harmat Ádám, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás- és Energiaprogramjának munkatársa, a projekt koordinátora.

A kétnapos konferencián a megbeszélések és workshopok mellett a vendégek számos innovatív energiahatékonysági termékkel és okoseszközzel ismerkedhetnek meg.

A konferencián a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött: https://ceesen.org/conference/

További információk a konferenciáról:

A prágai konferencián Bronis Ropė, az Európai Parlament tagja és a litvániai város, Ignalina korábbi polgármestere – aki a településen található atomerőmű felszámolásáról híres – az energiaátállás uniós és közép-kelet-európai tendenciáiról fog beszámolni. Imke Luebbeke, a WWF Európai Irodájának éghajlat- és energiaügyi osztályvezetője ismertetni fogja az EU új, energiapolitikai kormányzati megközelítéseit. Innovációs témában Pavel Podruh, a csehországi Off-Grid Houses platform alapítója fog előadni, aki a globális fenntarthatósági célok elérésében való részvételéért kapott ENSZ-díjat. Előadásából megtudhatjuk majd, hogy hogyan lehet felgyorsítani a fenntartható építészeti módszerekre való átállást. A konferenciát Prága környezetért felelős tanácsosa, Jana Plamínková nyitja meg. Az esemény inspiráló környezetet biztosít a tudáscseréhez és a partnerségek kialakításához is.

Néhány projekt, amelyet bemutatnak a konferencián:

• A „ProjectZERO ” egy olyan, köz- és magánszféra közötti partnerségi kapcsolat, amely azért alakult, hogy a dániai Sonderborg 2029-ig nulla szén-dioxid-kibocsátású várossá váljon. Ezt a célt a fenntartható növekedés és a zöld munkahelyek létrehozásán keresztül kívánják elérni.

• A Roadmaps for Energy (R4E) projekt az okosépületekről, a mobilitásról és a városi terekről szól.

• A 12 európai régióban megvalósult ENNEREG projekt célja, hogy fenntartható energián alapuló mintarégiókat létrehozva megmutassa a helyes utat Európának.

Forrás: WWF

A Mercedes vezérigazgatójának jóslatai

hétfő, október 9th, 2017

Kötelező olvasmány arról, hogy a Mercedes vezérigazgatója szerint milyen drámai változások elé nézünk húsz éven belül.

A Mercedes vezérigazgatójának jóslatai - ClimeNews - Hírportál

Egy nemrég megjelent interjúban a Daimler Benz (Mercedes Benz) vezérigazgatója elmondta, hogy már nem a többi autógyártó jelenti cégüknek a konkurenciát, hanem (nyilvánvalóan) a Tesla, a Google, az Apple és az Amazon.

– a következő 5-10 évben a különböző szoftverek fel fogják forgatni a legtöbb hagyományos iparágat

– az Uber csupán egy alkalmazás, melynek egyetlen gépkocsi sem áll a tulajdonában, mégis a világ legnagyobb taxitársaságának számít

– Az Airbnb napjainkban úgy a legnagyobb szállodaüzemeltető, hogy nem rendelkezik ingatlannal

Mesterséges Intelligencia: A számítógépek exponenciális fejlődést mutatnak a világ megértésének terén. Idén egy számítógép legyőzte a világ legjobb Go játékosát – – a vártnál 10 évvel korábban.

– Amerikában a fiatal jogászok nem kapnak munkát. Az IBM Watson jóvoltából másodpercek alatt kaphat az ember jogi tanácsot (egyelőre csak egyszerűbb kérdésekben). Ezek a tanácsok 90%-ban beválnak, szemben az „emberi” tanácsok 70%-os mutatójával.

– Tehát ha jogásznak tanul, érdemes lehet elgondolkodni a pályaváltásról, ugyanis a jövőben 90%-kal fog csökkenni az ügyvédek száma, és csak a specialista szakemberek tudnak majd a pályán maradni.

– Az IBM szuperszámítógépe, a Watson már a rákdiagnosztikában is fontos szerepet tölt be: a program által felállított diagnózis négyszer olyan pontos, mint az orvosok általi. A Facebook mintafelismerő szoftvere jobban felismeri az emberi arcokat, mint az emberek. 2030-ra a számítógépek okosabbak lesznek, mint az emberek.

Önvezető autók: 2018-ban hozzák forgalomba az első önvezető autókat. 2020-ra az ipar egésze át fog alakulni. Senki nem szeretne majd saját autót, mert egyszerűbb lesz telefonon hívni egyet, amely felvesz minket a megadott helyen, és elszállít a célállomásra. Nem kell majd parkolóhelyet keresni, csak a megtett táv alapján fizetni, és utazás közben foglalkozhatunk mással is. Gyermekeinknek nem lesz jogosítványuk és saját autójuk sem.

– Ez természetesen át fogja alakítani a városokat, mert 90-95%-kal kevesebb autóra lesz majd szükség. Lehetőségünk lesz majd a parkolók parkokká alakítására. Évente a világon 1,2 millió ember hal meg az utakon. Most 100 000 kilométerenként szenvedünk balesetet, amely szám az önvezető autókkal pozitívan fog változni: a becslések szerint a jövőben 10 000 000 kilométerenként következhet be egy-egy baleset, ami évente egymillió ember életét mentheti meg.

A legtöbb autógyártó cég csődbe fog menni. A hagyományos autógyártók szimplán csak jobb autót szeretnének gyártani, míg a tech vállalatok (Tesla, Apple, Google) négy keréken guruló számítógépeket terveznek.

– A Volkswagen és az Audi mérnökeinek többsége egyenesen retteg a Tesla térnyerésétől.

– A biztosítótársaságoknak vélhetően komoly problémákkal kell majd szembenézniük, mert a balesetek megszűnésével a biztosítások százszor olcsóbbak lesznek. A jelenlegi autóbiztosítási modell teljes egészében át fog alakulni. .

– Az ingatlanpiacon is komoly változások várhatók, mert ha lehetővé válik az ingázás közben történő munkavégzés, az emberek még messzebb költözhetnek a nyüzsgő belváros zajától.

– A jelenlegi számítások szerint 2020-ban már az elektromos autók fogják uralni a piacot. A városokban ennek következtében csökkenni fog a zajszennyezés, ráadásul z az elektromos áram hihetetlenül olcsó lesz, és károsanyag-kibocsátása is jelentősen csökkenni fog. A napenergia-termelés az elmúlt 30 évben exponenciálisan növekedett, aminek pozitív hatásai már most érezhetők.

A tavalyi évben világviszonylatban több napenergetikai beruházás történt, mint fosszilis alapú. Az energetikai vállalatok mindent megtesznek a hálózati hozzáférés korlátozása érdekében, hogy megelőzzék egy esetleges versenyhelyzet kialakulását a házi napelemrendszerekkel szemben, de hosszú távon nem szállhatnak szembe a technológia fejlődésével.

Az olcsó elektromos áramnak köszönhetően bőséges és olcsó vízkészlet áll majd a rendelkezésünkre. Egy köbméternyi sós víz sótalanításához mindössze 2 kWh áramra van szükség. A legtöbb helyen, csak ivóvízből szenvedünk hiányt. Képzeljük el, hogy milyen távlatok nyílhatnak meg, ha korlátlan mennyiségű vízhez juthatunk hozzá – és mindezt szinte ingyen!

Egészség: A Tricorder X (A Tricoder név a Star Trekből ered), árát még idén nyilvánosságra hozzák. Egyes vállalkozások olyan orvosi eszközt fejlesztenek majd ki, amely kompatibilis telefonjával, alkalmas retinaszkennelésre, vérmintát vesz és elemzi a kifújt levegőt.

Mindezek után az eszköz 54 biomarker segítségével szinte minden betegséget diagnosztizál. Néhány éven belül így mindenki számára szinte ingyen elérhetővé válhatnak a legkorszerűbb egészségügyi vizsgálatok. Intsünk búcsút az egészségügyi intézményeknek!

3D nyomtatás: A legolcsóbb 3D nyomtató ára 10 év alatt 18 000 dollárról 400 dollárra zuhant, a nyomtatás sebessége ugyanakkor százsorosára nőtt. A neves cipőgyártó cégek már háromdimenziós technológiával készítenek cipőket.

– Bizonyos repülőgép-alkatrészeket már most 3D nyomtatással állítanak elő. Már az űrállomásokat is felszerelték 3D nyomtatókkal, ami szükségtelenné teszi a nagy mennyiségű cserealkatrész tárolását.

Az idei év végére az új okostelefonokkal lehetőség nyílik 3D szkennelésre. Az arra alkalmas eszközökkel beszkennelhetjük lábfejünket, és kinyomtathatjuk a számunkra tökéletes cipőt.

3D nyomtatással Kínában egy hatemeletes irodaházat építettek fel. 2027-re minden tizedik terméket 3D nyomtatással fognak előállítani.

Technológiai újításon töri a fejét? Tegye fel a kérdést magának: szüksége lehet erre a termékre/szolgáltatásra a jövőben? Ha úgy érzi, igen, igyekezzen mielőbb megvalósítani!

Ha okostelefonnal nem kompatibilis az ötlet, felejtse el! Egy utolsó tanács: ha huszadik századi fejjel gondolkodunk, akkor a 21. században nem járhatunk sikerrel.

A munka világa: a jelenlegi állások 70-80 százaléka feleslegessé fog válni a következő 20 évben. Számos új munkakör létesül majd, de az még kérdéses, hogyan fognak tudni a munkavállalók elhelyezkedni.

Mezőgazdaság: Egy mezőgazdasági robotnak köszönhetően a harmadik világbeli országok termelőinek már nem kell a földeken dolgozni, elegendő a gépe(ke)t irányítani.

A „moodies” nevű alkalmazás képes meghatározni, hogy milyen kedvünkben vagyunk. 2020-ra olyan applikációk lesznek elérhetők, amelyek az arckifejezésünkből megállapítják, hogy hazudunk-e. Képzeljünk el egy politikai vitát, amelyben nyomon követhető, hogy a felek mikor mondanak igazat és mikor hazudnak!

A bitcoin globális tartalékvalutává válhat!

Élettartam: Az átlagos élettartam napjainkban évente három hónappal nő. Négy évvel ezelőtt ez a szám 79 volt, ma már 80. A növekedés mértéke is fokozatosan növekszik, így 2036-ra már évente több mint egy évvel fog emelkedni a várható élettartam. Így tehát mind nagyon hosszú ideig élhetünk, valószínűleg még 100 évnél is jóval tovább!

Oktatás: Afrikában és Ázsiában már 10 dollárért (kb. 2600 Ft) kapható a legolcsóbb okostelefon. 2020-ra az emberek 70%-ának lesz okostelefonja, aminek köszönhetően mindenki számára elérhetővé válik a világszínvonalú oktatás.

Forrás: goldenageofgaia.com

Hány ember élhet a Földön?

hétfő, szeptember 25th, 2017

Ezek a mellbevágó gondolatok David Attenborough soha le nem adott, ám kétségkívül a legfontosabb dokumentumfilmjében hangzanak el („Hány ember élhet a Földön?”).

David Attenborough - Hány ember élhet a Földön? - ClimeNews - Hírportál

A sok ezer éves birodalmi propaganda miatt az átlagember nem szereti azt hallani, hogy „túl gyorsan szaporodunk”, a technológiai haladás által megszédített technokraták pedig nem hajlandóak elfogadni, hogy a túlnépesedés probléma, vagy hogy az emberiség legtöbb egyéb problémájának okozója (van néhány olyan is, ami ettől függetlenül alakult ki, pl. a részleges fedezet és az osztalékfizetés okozta egyenlőtlenség-növekedés). Pedig az átlagembernek épp az áll érdekében, ha kicsit kevesebben vagyunk, mert akkor annyival több erőforrás jut egy emberre – ami kifejezetten előnyös, tekintve, hogy már így is túlterheljük a Földet (amelyik rendszer nem fenntartható, az elkerülhetetlenül összeomlik). A technológia pedig már 1984-ben elveszítette a csatát a túlnépesedéssel szemben (azóta ugyanis folyamatosan csökken az egy főre jutó megtermelt gabonamennyiség – Forrás: FAO).

A legtöbben azzal sincsenek tisztában, hogy a nemzések fele, és a megszületett gyermekek negyede nem kívánt. Ahogy azzal sem, hogy a családtervezés 1968 óta alapvető emberi jog, és ha a világon minden lány hozzájutna a középfokú iskolai képzéshez és a fogamzásgátlókhoz, akkor már rég megállt volna a világnépesség növekedése. Mivel a dolog több logikai lépés végiggondolását igényli, így a legtöbbeknek nehezére esik felismernie, hogy a nem kívánt nemzések születések megelőzése nemcsak, hogy a világon mindenkinek személyes érdeke, de a lehető legjobb dolog, ami történhetne az emberiséggel (kevesebb szennyezés, kevesebb bűnözés, stb.). Azt pedig már végképp igen kevesen látják át, hogy az ügy felkarolása nélkül az emberiség a Húsvét-sziget sorsára jut.

Mindenki szeretne egy nyugodtabb, boldogabb, egyenlőbb, biztonságosabb világban élni. Ám a több ezer éves, birodalmi érdekeket szolgáló, elavult „morális” ideálok beleégtek beteges kultúránkba, ezért a tömegek általában mindent elleneznek, ami hátráltatná az öncélú szaporodást (embermánia). Mintha csak két lábon járó lemmingek lennénk, akik meg vannak győződve arról, hogy a világ legnemesebb dolga az, ha addig szaporodunk, hogy egymást kelljen gyilkolnunk az erőforrásokért, sőt, azután is, hogy legyen elég katona. Az ún. „emberjogi aktivisták” pedig mindaddig képmutató álszentek maradnak, amíg nem tesznek a (manapság) legfontosabb emberi jog, a fogamzásgátlás érvényesítésért. Anélkül ugyanis garantált az éhezés, a háború, és a szenvedés.

Sztella Nóra Kántor

Tudj meg többet: „Hány ember élhet a Földön?”

David Attenborough: Hány ember élhet a Földön?
A híres természetbúvár kevésbé híres, de kétségkívül a legfontosabb videója. Ahogy a videóban is kifejti, a népességszám témája az elmúlt néhány ezer évben mindig is megosztó volt, de itt az ideje leszámolni ezzel az idejétmúlt, pusztító tabuval!
Nem az emberi életek mennyisége, hanem azok minősége a lényeg, és mivel a Föld erőforrásai végesek, a mennyiségi növekedés súlyosan rontja az életek minőségét (szűkösség, ivóvízhiány, talajpusztulás, erdőirtás, éhínség, élelmiszerárak emelkedése, háborúk, népvándorlás, stb.). A családtervezés alapvető emberi jog, és óriási rá a kielégítetlen igény – biztosítsuk hát annak eszközeit mindenkinek! 😉 A téma szakértője a BOCS Alapítvány.

 

Afrika fogja bekebelezni egész Európát?

csütörtök, szeptember 14th, 2017

Afrika fogja bekebelezni egész Európát? Riasztó statisztikák a jövő és a történelem legnagyobb demográfiai katasztrófájáról!

Demográfiai katasztrófa, vagy egy időzített civilizációs atombomba? Afrikáról őszintén.

Afrikából az elkövetkező években hihetetlen mennyiségű embertömeg indulhat meg. Ezzel a fekete bevándorlással már egy ideje riogatják az embereket, átlag európai polgárokat, azt azonban kevesen tudják, hogy sok alapja van ennek a hírnek.

Afrikában ugyanis egy olyan demográfiai katasztrófa van születőben, mely egész Európát elpusztíthatja.

Nem túlzás azt gondolni, hogy komoly fenyegetést jelent Afrika Európára. És most itt őszintén kell beszélni a problémáról. Azt szokták mondani Afrikára, hogy innen ered az élet, tehát bizonyos tekintetben az élet bölcsője. Újabban azonban azt mondogatják, hogy innen fog kiindulni a halál is, a pusztítás, mely bekebelezi Európát, majd a teljes nyugati civilizációt.

Vagyis a világ halála egyfajta végkifejlete lesz annak, ami már most elkezdett lezajlani Afrikában.

A harmadik világként emlegetett kontinens nem véletlen vált olyanná, amilyen. Az írott történelem részletesen tanúskodik arról, hogyan vált gyarmattá, és fosztották teljesen ki a gyarmattartó országok.

Azok a gyarmattartó országok, melyek ma különféle szabadságjogokról, egyenlőségről oktatnak ki minket, miközben próbálják takargatni sötét, gyarmatosító múltjukat. pedig ők nagymértékben járultak hozzá a szépreményű Afrika kontinensének teljese leépüléséhez, és mostani vegetációjához.

Ma az emberek Afrikában túlnyomórészt élhetetlen körülmények között élnek.

És most teljesen őszintén mondva az a legriasztóbb az egészben, hogy hihetetlen mértékben szaporodnak is. Ezzel önmagában nem lenen baj, de az arányokkal, és a mögöttük álló folyamatokkal már annál inkább.

Afrika fogja bekebelezni egész Európát? - ClimeNews - Hírportál

Arról van szó ugyanis, hogy míg í nyugati civilizációk társadalmában a születések száma egyre csökken, addig Afrika lakossága lassan megtöbbszöröződik.

Csak néhány példa a közelmúlt statisztikáiból:

Afrika egyes részein hihetetlenül lecsökkent az emberiség lélekszámának növekedése. Azonban Afrikában egészen más dolgok zajlanak. 3,5-4%-os az éves népességszám növekedés, ami felfoghatatlan és kezelhetetlen is lesz az elkövetkező években.

Afrika fogja bekebelezni egész Európát? - ClimeNews - Hírportál

Hamarosan Nigériában egy milliárd fölött lesz a népesség…

Ez azt jelenti, hogy 7-800 millió ember indulhat majd útnak csak Nigériából, és a többi afrikai tartományról és régióról nem is beszéltünk.

Egy 300 éves periódust végig követve és modellezve arra jutottak a tudósok, hogy míg Európa lakossága csökkent, addig Afrika óriásira hízott azon a világtérképen, ami lélekszámmal arányosítva ábrázolta a kontinenseket.

A kontinensek népességének alakulása is elég drasztikus.

Míg Ázsia népessége bár emelkedik, a 2100-as évekre megállhat, addig Afrika népessége nagyon meredeken emelkedik, és 2100-ra milliárd lélekszámú kontinens is lehet.

Afrika fogja bekebelezni egész Európát? - ClimeNews - Hírportál

Óriási gondban van tehát Európa, mely hamarosan atombomba módjára fog eszkalálódni, és az emberi világtörténelem legnagyobb demográfiai katasztrófájaként fog bevonulni a történelembe.

A kérdés már csak az, hogy mit tesz ez ellen Európa, és az egész világ?

Forrás: avilagtitkai.com

A BOCS Alapítvány már évtizedek óta mondja, s a szaporodás-erőltetéssel agy- és szívmosottak közt persona non-grata is lett emiatt. 7 éve angolul, németül és magyarul adtak ki egy kötetet: a fogamzásgátlás emberi jogának érvényesítése messze a leghatékonyabb segítése a szegényeknek. Ráadásul ez a legfőbb közös érdeke a szegényeknek és gazdagoknak egyaránt. Afrika.BOCS.eu

 

 

A zöld kötvény a legújabb átverés? – Greenwashing

vasárnap, augusztus 27th, 2017

Az az ország, amely keresztbe tesz az uniós vagy globális ökológiai egyezményeknek, és aztán zöld kötvényt bocsát ki, nem tekinthető nettó környezetvédőnek. Ha zöld kötvényt bocsát ki a kormánya, azzal greenwashingot követ el, vagyis zöldebbnek mutatja magát, mint amilyen.

A zöld kötvény a legújabb átverés? - Greenwashing - ClimeNews - Hírportál

A befektetők viszik a zöld kötvényeket, mint a cukrot. A vállalatoknál is pörög a trend, az Apple milliárdos tételben bocsát ki ilyen papírokat, de a kormányok és állami cégek is használják éghajlatvédelmi és emissziómérséklési beruházásaik finanszírozására. Elsősorban a feljövő piacok, vagyis a fejlődő országok szeretnek élni ezzel a tőkebevonási lehetőséggel. (Az más kérdés, hogy a kibocsátott kötvény adósságnak számít az adott vállalat vagy ország mérlegében.)

Nagy az igény a befektetők részéről is

A zöld kötvény a legújabb átverés? - Greenwashing - ClimeNews - HírportálA Reuters elemzése szerint számos zöld kötvényt túljegyeztek, vagyis többet vettek volna belőlük a befektetők, mint amennyit kínál az adott ország. Kína például 2016-ban 500 millió dollárnyi zöld kötvényt bocsátott ki az állami Bank of Chinán keresztül Londonban. A kötvényekre 1,8-szoros túljelentkezés volt. Európai befektetők vitték el őket. De a Dél-Afrikai Köztársaság, Brazília, Argentína is bocsátott ki ilyen kötvényt, sőt Malajzia is előállít az első iszlám zöld kötvénnyel, ami a szukuk névre hallgat.

A Fitch szerint 17 olyan kötvényalap létezik Európában, amely csakis zöld kötvényekkel foglalkozik, s eszközeik nagyságrendje 400 százalékkal nőtt 2015 óta. Divatosak és keresettek lettek a zöld kötvények. De beugratósak ezek az eszközök, mert gyakran nincs független auditáló fél, aki ellenőrizné, hogy valóban pozitív ökológiai hatást generál-e a projekt, amire fordítják a pénzt.

Kötvényboom

Nézzük előbb a nagyságrendeket.

2017. második negyedévében rekordösszegű, 32,3 milliárd dollárnyi zöld kötvényt bocsátottak ki világszerte, derült ki a Moody’s összesítéséből.
A fejlődő országok kibocsátási volumene egy év alatt 2,3 milliárdról 9,2 milliárd dollárra nőtt.
Az összes zöld kötvény 50 %-a ma már ezekből az államokból kerül ki, míg egy évvel korábban még csak 16 % volt ez az arány.
Kína 2016-ban 23 milliárd dollárnyi zöld kötvényt dobott piacra, amivel a fejlődő országok volumenének kétharmadát fedte le, a teljes globális piacnak pedig a 20 %-át. A kínai gazdaság nagyon rácuppant erre a lehetőségre, hiszen egy évvel korában, 2015-ben még csak egymilliárd dollárt értékben adott ki ilyen kötvényeket.

Kételyek

Egyes nyugati befektetők azonban szkeptikusak a zöld kötvények zöldségét illetően. Ott van például Kína. Hiába adott ki rengeteg zöld kötvényt, még mindig a világ legnagyobb légszennyezője. (Igaz, pont ezért van szüksége zöld kötvényekre: a pénzt a környezetkímélő beruházásokra fordítja.)

A másik húzós eleme a kínai zöld kötvényeknek, hogy “tiszta szén”-projektek finanszírozására is fordítható a befolyó pénz, holott a nemzetközi sztenderd szerint az nem számít zöld beruházásnak.

A zöld kötvény a legújabb átverés? - Greenwashing - ClimeNews - HírportálA széntüzeléses erőművek rajongói már az előző évtized végén és a 2010-es évek elején is a “tiszta szén” koncepcióját nyomták, vagyis hogy karbonmegfogással (carbon capture) kell az emissziót csökkenteni. Ez annyit tesz, hogy a gyárkéményből a föld alá juttatják a füstöt, olyan üregekbe, ahol korábban földgáz volt. De a füst talaj alá préselése rendkívül energiagiényes folyamat, tehát az erre megtermelt energia is növeli az eljárás karbonlábnyomát. Mi hát a zöld jelleg ebben?! Szinte semmi.

A másik anomáliát Lengyelország jelenti. Szénbányaipara jelentős, nagy számban vannak széntüzeléses erőművei is. Nem csoda, hogy a lengyel kormány turbóban tolja a fosszilis energiahordozók ártámogatásait (egyes elemzők szerint megsértve ezzel az uniós jogszabályokat) és ott tesz keresztbe az EU klímapolitikai törekvéseinek, ahol tud.

A zöld kötvény a legújabb átverés? - Greenwashing - ClimeNews - HírportálA nagy múltú, 1796-ban alapított Lombard Odier svájci bank Global Climate Bond alapja például ezért mondott nemet a 2016-ban kiadott lengyel zöld kötvények megvételére. Mert greenwashingnak látta, egy fosszilisbarát kormány zöld színekben való tündöklésének – amikor egy ország zöld szólamokat hangoztat, de konkrét energiapolitikája nagyon is környezetszennyező. De sebaj. Még ezt a kötvényt is túljegyezték. Ami gyakran megtörténik. Ennyire népszerűek ezek az eszközök. A lengyel kormány azzal védte meg magát a Reuters cikkében, hogy a kötvényből eredő pénz elköltésénél igenis érvényesítik azt az alapelvet, hogy a projekteknek kedvező környezeti hatással kell bírniuk. (Na igen, de a kötvénypénzek hatását szélesebb kontextusban kell nézni, a kormány teljes programjába illesztve.)

Az általános anomália pedig az, hogy az esetek egy részében nem szerződtetnek a kötvénykibocsátók olyan auditáló céget, mely garantálná, hogy a pénz valóban zöld projektekbe folyik. A kínai zöld kötvények 10 %-ánál tudtak csak felmutatni ilyen külső partnert, amely ökológiai szempontból ellenőrizte és értékelte, mire költik a befolyó összegeket.

Forrás: Piac és Profit