JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.

Archive for the ‘Fenntartható fejlődés’ Category

A gazdasági növekedés már úgysem javítja a jóllétet

szombat, június 10th, 2017

Szerencsére egy bizonyos szint fölött (amit hazánk már rég elért) a gazdasági növekedés már úgysem javítja a jóllétet, csak a jövedelmi egyenlőségek csökkentése (pl. jövedelmi plafon, vagyonadó, robotadó, minimálbér-emelés, közmunkabér-emelés, alapjuttatás, stb. révén).[1]

A gazdasági növekedés már úgysem javítja a jóllétet - ClimeNews

Az OECD országok további gazdasági növekedése tehát társadalmilag indokolatlan, a szegény országokkal szemben etikátlan, ökológiai szempontól pedig kifejezetten öngyilkosság. Románia 2013-ban élérte el a fenntarthatóságot, amihez hozzájárult a népességfogyás is – ebben is megelőzött minket. Mi pedig továbbra is görcsösen erőltetjük a szaporodást, aminek az az eredménye, hogy az alacsony jövedelműek körében a legnagyobb a gyermekek száma.[2]

Mivel túlléptük a Föld eltartóképességét, így világszerte fogy a természeti tőke, mint pl. az ivóvíz, a talajok, az erdők, a halak, stb. Ennek tekintetében kifejezetten előnyös a fogyás! Az elöregedés egy szükséges, átmeneti állapot, ami a korábbi túlnépesedés következménye.

Egy saját területét túlterhelő országnak (mint pl. USA, Anglia, Magyarország, Németország, stb.) nem célszerű befogadnia bevándorlókat, mert azzal csak sietteti az összeomlást, ami a bevándorlóknak is rossz. A legetikusabb és leghasznosabb, amit ezek az országok tehetnek, az az, hogy az 1994-es kairói egyezmény szellemében megfelelően a nemzetközi fejlesztés keretében támogatják a családtervezési lehetőségek megteremtését az érintett országokban, ill. a menekülttáborokban.

Kanada, Norvégia, Svédország, Oroszország, és a Balti államok ökológiai szempontból alkalmasak arra, hogy bevándorlókat fogadjanak (az eltérő kultúrából, és a kölcsönös gyűlöletből fakadó társadalmi feszültségek idővel várhatóan gyengülni fognak, feltéve ha nem hagynak senkit nyomorogni, és továbbra sem terhelik túl az ország területét).

Sztella Nóra Kántor

[1] https://www.ted.com/talks/richard_wilkinson?language=hu

[2] http://abcug.hu/a-kozmunkasok-mindenkinel-tobbet-szulnek/

Tanácskozás az óceánok – velük összefüggésben a földi élet – megmentéséről

kedd, június 6th, 2017

A Fidzsi-szigeteken szokásos üdvözlő szertartással nyílt meg az ENSZ Óceán-konferenciája New Yorkban. A világszervezet közgyűlése öt napon át tanácskozik az óceánok – velük összefüggésben a földi élet – megmentéséről.

Ha minden jól megy, a tagállamoknak sikerül megfogalmazniuk egy akciótervet az óceánok megtisztítására, a környezeti károk felszámolására.

Szakemberek állítják, hogy a helyzet minden túlzás nélkül katasztrofális.

Tanácskozás az óceánok – velük összefüggésben a földi élet – megmentéséről - ClimeNewsAz ENSZ főtitkára, António Guterres arra figyelmeztetett, hogy ha nem sikerül átlendülniük a területi és a forrásokat illető érdekharcon, amely máris túl hosszú ideje akadályozza, hogy bármit is tegyenek, az óceánok tovább pusztulnak majd. Vagyis félre kell tenniük rövid távú nemzeti érdekeiket azért, hogy megelőzzenek egy hosszú távú globális katasztrófát.

“Az emberiség fennmaradásának záloga, hogy óceánjainkat megőrizzük, fenntartható módon gazdálkodjunk velük” – mondta António Guterres.

Mértékadó kutatócsoportok szerint az emberi történelem előtti idők nagy kihalásaihoz hasonló fajpusztulás fenyeget az óceánokban, mégpedig pár évtizeden belül.

Ezt valamelyest magyarázza, hogy az óceánoknak mindössze 3,5 százaléka élvez bármiféle védelmet, és csak 1,6 százalékuk esik teljes halászati és kitermelési tilalom alá.

A cél az volna, hogy 2020-ra az óceánok legalább 20 százaléka kerüljön védelem alá. Tudósok azért lobbiznak, hogy ez az arány tíz évvel később már 30 százalék legyen.

Forrás: euronews

 

 

 

A Trump körüli valóság

péntek, június 2nd, 2017

Al Gore még tavaly bemutatott néhány érdekes tényt az egyik előadása alkalmával, ami rávilágít arra amit most Trump tesz a szénbányák betiltásának feloldásával illetve azzal, hogy megpróbálja kivezetni az USA-t a Párizsi Klímamegállapodásból.

Vegyük ezeket sorra és úgy gondolom, hogy a tények, amikkel nem lehet vitatkozni bárki számára megbízható és helyes információkat fog adni arra vonatkozóan ami a világban zajló események megértéséhez elengedhetetlen, beleértve saját hazánkat is.

Apollo 8-ról a Föld - A Trump körüli valóság - ClimeNews - Hírportál

1968-ban az Apollo 8 program által kaptuk meg az első olyan képeket a Földről, mely az űrből készült. Kívülről csodálhattuk magunkat és a Föld páratlan szépségét. Folyamatosan fejlődtünk abból amit megtudtunk azóta, közben rengeteg energiát termeltünk és fogyasztottunk el.

A Föld - A Trump körüli valóság - ClimeNews - Hírportál

Viszont sajnos az égbolthoz kapcsolódik az éghajlatváltozás legnagyobb ténye is! Naponta 110 millió tonna hőtartó, globális felmelegedést okozó, szennyezést szabadítunk a légkörbe! Mindenféle káros anyagokat és az egyensúly megtartásán felüli mennyiségű üvegházhatású gázokat.

110 millió tonna 24 óránként - A Trump körüli valóság - ClimeNews - Hírportál
Vízgőzt, szén-dioxidot, metánt, dinitrogén-oxidot, ózont és egyéb káros nemesgázokat, nem akarok belemenni a részletekbe. A legnagyobb probléma, a már régen túlszaporodott ember, aki még mindig 85%-ban fosszilis energiahordozókból (szén, kőolaj és földgáz) származó energiát használ, miközben szennyez és melegíti a Föld légkörét.

85%-ban fosszilis - A Trump körüli valóság - ClimeNews - Hírportál

Az a rengeteg szennyezőanyag ami jelenleg fenn van a légkörben az emberi tevékenység által, annyi HŐT fog meg 24 óránként mint 400 ezer atombomba energiája!

400 000 atomboba - A Trump körüli valóság - ClimeNews - Hírportál

Nap nap után ez a rengeteg extra hőenergia melegíti fel az atmoszférát és az egész földrendszert. Ezért olvadnak a sarkok a gleccserek, emelkedik a tengerszint és változik a klíma, az időjárás extra szélsőségeket, sok esetben elviselhetetlen jelenségeket produkálva ami elindította a klímamenekültek népvándorlását.

A Trump körüli valóság - ClimeNews - Hírportál

Az igazság az éghajlatváltozásról, hogy a költségei egyre csak torlódnak! 750 közgazdászt érintő fórum után kijelentették, hogy az éghajlatváltozás jelenti a legnagyobb veszélyt a világgazdaság számára!

A karbon ára - A Trump körüli valóság - ClimeNews - Hírportál

Ismét eljutottunk Trumphoz aki feltehetően mára már kiderült, hogy olyan érdekcsoportok juttatták hatalomhoz, akiknek a befektetései javarészt az elmúlt évtizedekben a szénbányászatba és a palaolaj kitermelésbe landoltak. A választások előtt az emberek nem vették komolyan, hogy azt a folyamatot ami bányabezárásokkal, a földalatti robbantásos palaolaj kitermelés beszüntetésével járt bárki megmerné fordítani. Pedig a pénz itt is közbeszólt, ugyan is ezeknek a befektetőknek a vagyona a föld alatt maradt az ábrán látható egyszerű oknál fogva!

22 trillió dolláros lufi - A Trump körüli valóság - ClimeNews - Hírportál
Ha az energiaügynökség engedné kitermelni és elégetni a befektetett pénzeszközökhöz társítható fosszilis vagyont, az az emberiség és a földi élővilág rövid időn belüli kipusztulásával járna. Ez szükséges ahhoz, hogy a Párizsban megkötött klímamegállapodásban megcélzott 2 C fok alatt tartsuk a felmelegedést. Nem megengedhető 2795 Gigatonna CO2 kibocsátással járna a szén és kőolaj bányászatba fektetett pénzek megtérülése, és ez azt jelenti, hogy 22 trillió dollár elveszett.  Ez a lufi hamarosan ki fog durranni és beleremeg az egész világ! Trump és kormánya a klímapolitikájukkal ezeket a befektetőket próbálja kiszolgálni, időt adni nekik a civilizáció kockáztatásával.
A jó hír az egészben az, hogy a karbonnak meg van az ára, és a legnagyobb energiafelhasználók már jelezték, hogy nem kérnek majd abból ami fosszilisből származik, ha mégis elengedhetetlen akkor azt úgy teszik, hogy a karbon árát megfizetik, megújuló projektek támogatásával. Ez egyre inkább gerjeszti majd azt a folyamatot, hogy nem kell a szén, a kőolaj és később a földgáz legnagyobb része sem. Lehet, hogy felhozzák a felszínre azt, aminek a föld alatt kellene maradnia, de nem kell majd senkinek, mert tudják, sőt a fiatalok egyre inkább tudják, hogy az a haláluk is egyben amikor az elégne!

Rampasek László

Továbbá változtatás nélkül közöljük Al Gore reakcióját a tegnapi eseményekre.

Kedves Barátaim,

Mint tudják, ma a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok megkezdi a párizsi megállapodás elhagyásának folyamatát. Az Egyesült Államoknak a párizsi megállapodásból való kilépése óvatlan és megvédhetetlen cselekvés. Ez aláássa Amerika helyzetét a világban, és azzal fenyeget, hogy veszélyezteti az emberiség lehetőségét, hogy időben megoldja az éghajlati válságot.
Azonban a csalódás nem kétségbeesés.
.
Ne hibázz: ha Trump elnök nem vezet, akkor az amerikai nép majd fog.

A polgári vezetők, polgármesterek, kormányzók, vezérigazgatók, befektetők és az üzleti közösség többsége veszi fel ezt a kihívást. Egy tiszta energiaforradalom közepén állunk, amelyet egyetlen ember vagy csoport sem tud megállítani. Trump elnök határozata mélyen ellentétes azzal, amit az amerikaiak többsége vár az elnöktől; de nem számít mit tesz, biztosítani fogjuk az elkerülhetetlen átmenetünket, ami egy tiszta energia alapú gazdaságba folytatódik.

Bizonyítékként, csak nézzük meg, hogy az olyan közösségek, mint például Salt Lake City, Utah és Boulder, Colorado elkötelezték magukat, hogy 100 százalékban megújuló villamos energiára váltsanak.

Csak a múlt hónapban Kalifornia államban új rekordot állítottak fel a tiszta energiafelhasználásra, és az elmúlt hetekben és hónapokban nagyvállalatok a világ minden tájáról újból megerősítették a tiszta energia iránti elkötelezettségüket, a párizsi megállapodást és azt, hogy az amerikai vezetés is felelős az éghajlatért. A tiszta energia és az éghajlatváltozás lendülete csak tovább folytatódik, és figyelmen kívül hagyja a rövidlátó és rossz valóságot.
Most nekünk kell felvennünk a fonalat ott, ahol a Fehér Ház kilép. Rajtunk múlik, hogy ez a folyamat teljes gőzzel haladjon előre.
Ha az Egyesült Államokban él, kötelezze el magát arra, hogy a helyi önkormányzatot vagy polgármestert arra kényszeríti, hogy megújuló villamos energiát fogadjon el a közösségben. Ha az Egyesült Államokon kívül tartózkodik, kötelezzék magukat arra, hogy nyomást gyakoroljanak vezetőikre, hogy teljesítsék országa párizsi megállapodását, és tartsák mozgásban a folyamatot.

Barátaim, itt az ideje küzdeni, mintha a mi világunk múlna rajta. Mert ez a helyzet. És mert együtt nyerni fogunk.

Tisztelettel,

Al Gore
Alapító és elnök
The Climate Reality Project

 

 

A pénz nagyon csalóka

péntek, június 2nd, 2017

A pénz nagyon csalóka, mert minél több van nekünk, annál több termékhez (jószághoz) jutunk hozzá, de minél több pénz és jószág van összességében (minél nagyobb a gazdaság), annál kevesebb a természeti erőforrás, amiből a jövőben javakat lehetne gyártani.

A pénz nagyon csalóka - ClimeNews - Hírportál

Ráadásul közben elfelejtjük, hogy igazából pénz nélkül is biztosítani tudjuk szükségleteink kielégítését, ha hozzáférünk azokhoz (pl. talaj, vályog, gyümölcsfa, erdő, stb.). Az emberi szükségletek 9 csoportja közül igazából csak kettőhöz kellenek anyagi javak (létfenntartás, biztonság). A többihez (pihenés, szeretet, empátia, közösség, kreativitás, autonómia, életcél) csupán idő, saját tetteink, és egészséges, szeretetteljes emberi kapcsolatok (Manfred Max-Neef nyomán).

A múlt század vége óta már túlterheljük a Földet.[1] Ez azt jelenti, hogy már nem a természeti tőke „kamataiból” (pl. megújuló energia, csapadék, stb.) élünk, hanem feléljük magát a tőkét (pl. talajok, felszín alatti vizek, kőolaj, stb.). A gazdaság méretét tovább növelni egyszerűen őrültség. Ha el akarjuk kerülni az összeomlást, mindenképpen le kell állni a növekedéssel. Mindezek tekintetében a nyomor felszámolásának az egyetlen lehetséges módja a jövedelmi különbségek csökkentése (pl. jövedelmi plafon, vagyonadó, robotadó, minimálbér-emelés, ill. alapjuttatás révén). A tapasztalatok alapján a gazdasági növekedés egyébként sem segít a szegényeken, mivel a növekmény jellemzően a leggazdagabbakhoz kerül.[2]

[1] http://data.footprintnetwork.org/countryTrends.html
[2] http://www.businessinsider.com/95-of-income-gains-since-2009-went-to-the-top-1-heres-what-that-really-means-2013-9

Sztella Nóra Kántor

Túl a növekedés határán

szerda, május 31st, 2017

A növekedés ma már nem csak haszontalan, de kifejezetten káros, mert túlélésünket veszélyezteti.

Túl a növekedés határán - ClimeNews - Hírportál A gazdasági növekedés bizonyítottan nem küzi le a nyomort, és ez mára mind a gazdag, mind a szegény országokban nyilvánvalóvá vált.[1][2] A nyomort úgy lehet a leghatásosabban felszámolni, ha csökkentjük a jövedelmi egyenlőtlenségeket (pl. vagyonadó, jövedelmi plafon, alapjuttatás).[3] Igazából nincs is más választásunk, mert a világgazdaság (és benne a legtöbb ország gazdaságának) mérete már így is nagyobb, mint amekkora a jelenlegi népesség és technikai hatékonyság mellett lehetne.[4] Más szóval, a gazdasági növekedés már évtizedek óta a természeti tőke kárára zajlik, ami magának a gazdaságnak, és életünknek az alapja.

Egy-egy országban a növekedéskényszert alapvetően két tényező okozza; az egyik a népességnövekedés (ha van), és a kamat intézménye (amíg a kamatszedés joga nem kerül állami kézbe). A növekedéskényszer elmulasztásához, és így túlélésünk biztosításához elsősorban ezt a két problémát kell megoldani.

[1] http://www.geunionnegotiations.com/2015/06/04/pew-study-wages/
[2] http://www.aljazeera.com/news/africa/2013/10/study-finds-growth-not-helping-africa-poor-201310115130119155.html
[3] https://www.ted.com/talks/richard_wilkinson?language=hu
[4] http://data.footprintnetwork.org/countryTrends.html

Sztella Nóra Kántor

Paks II a lakosságot és a környezetet is veszélyeztetheti

hétfő, május 22nd, 2017

Bírósághoz fordul a Greenpeace és az Energiaklub, mert Paks II a lakosságot és a környezetet is veszélyeztetheti

Paks II a lakosságot és a környezetet is veszélyeztetheti - ClimeNews

Paks II nemrég jogerőre emelkedett környezetvédelmi engedélye felelőtlen: a projekt a környezetet és a lakosságot is veszélyeztetheti. A Greenpeace Magyarország és az Energiaklub korábban megfellebbezte az elsőfokú környezeti hatóság által kiadott engedélyt, [1] [2] amit a Pest Megyei Kormányhivatal határozatában ma elutasított. Mivel a környezetvédelmi eljárás korábbi fázisaiban megfogalmazott kritikákra ezúttal sem érkezett érdemi válasz, a két szervezet bírósághoz fordul.

A Pest Megyei Kormányhivatal határozatával Paks II környezetvédelmi engedélye jogerőre emelkedett úgy, hogy a másodfokú hatóság nem rendezett számos alapvető, a hatástanulmányban és a Baranya Megyei Kormányhivatal első fokú határozatában is tisztázatlanul hagyott kérdést:

  • rendezetlen a nukleáris és radioaktív hulladékok kezelésének sorsa,
  • nincs megnyugtató válasz a lakosság védelmére az emberi hibára és a szándékos károkozásra – például a terrorizmusra, szabotázsra, háborús cselekményekre – visszavezethető súlyos balesetek esetén, továbbá
  • nem garantálja semmi, hogy az új erőmű nem melegíti fel a Dunát a határértéket meghaladó módon.

„Megalapozott és mindenki számára megnyugtató válaszok kellenek Paks II környezeti hatásaival kapcsolatban, mert nem csak rólunk, de a gyermekeink biztonságáról is szó van. Nem látunk például garanciát arra, hogy az erőmű biztonságos tud maradni egy esetleges terrortámadás esetén. Ahogy azt sem tudni, milyen technológiával és véglegesen hol kerülnek elhelyezésre a több százezer évig sugárzó nukleáris hulladékok” – mondta Perger András, a Greenpeace Magyarország energiakampány-felelőse.

A tervezett új paksi atomerőmű környezeti engedélyezési eljárása 2014 decembere óta zajlik. Az eljárásban az Energiaklub és a Greenpeace Magyarország a kezdetek óta ügyfelekként vesznek részt. Az MVM Paks II. Zrt. által készített és benyújtott hatásvizsgálati dokumentumokat az Energiaklub és a Greenpeace Magyarország korábban több ponton hiányosnak és homályosnak találta. [1] [2]

A tisztázatlanságok ellenére a Baranya Megyei Kormányhivatal 2016. szeptember 29-én kiadta Paks II környezetvédelmi engedélyét. Mivel az engedély elfogadta a környezeti hatástanulmány tisztázatlan, megalapozatlan és hiányos állításait, ezért az Energiaklub és a Greenpeace Magyarország 2016 októberében fellebbezett az első fokú környezetvédelmi engedély ellen. A másodfokú hatóság döntésével az engedély a mai nappal jogerőre emelkedett.

A határozat hiányosságai miatt az Energiaklub és a Greenpeace Magyarország élni fog a rendelkezésükre álló jogi lehetőséggel, és az engedélyt bíróságon megtámadják.

Jegyzetek:

[1] A Greenpeace Magyarország értékelése Paks II környezeti hatástanulmányáról:
http://www.greenpeace.org/hungary/PageFiles/696024/paksII-kht-ertekelese_greenpeace.pdf

[2] Az Energiaklub véleménye Paks II környezeti hatástanulmányáról: http://www.energiaklub.hu/sites/default/files/paks_ii_kht_energiaklub_velemeny_2015okt.pdf

Korábbi sajtóközleményeink a témában:

Svájc lemond az atomenergiáról

hétfő, május 22nd, 2017

A vasárnapi népszavazáson a szavazók többsége támogatta a kormánynak azt a tervét, hogy az ország mondjon le az atomerőműveiről, és térjen át a megújuló energiaforrások használatára.

Atomenergia-párti hirdetés Lausanne-ban | Fotó: Fabrice Coffrini / AFP - Svájc lemond az atomenergiáról - ClimeNews - Hírportál

A résztvevők 58,2 százaléka támogatta a javaslatot az államszövetség kormányának közlése szerint. A részvételi arány 42,3 százalékos volt, ami átlagosnak számított az elmúlt két év alatt. A környezetvédők szerint “ez történelmi nap”: Svájc ezzel “belép a XXI. századi energetikába” – írja az MTI.
A kormányzat a japán Fukusima atomerőmű 2011-es katasztrófája után pár héttel már indítványozta az erőművek bezárását. Az energiastratégia 2050 címmel elindított vita középpontjában az állt, hogy az adófizetőknek vajon mennyibe fog kerülni az átállás a megújuló energiára. Az ellenzők szerint családonként, évente 3200 frank lesz ez az összeg, az energiaügyi miniszter szerint azonban ez erősen felfújt adat, egy átlagos családnak valójában csak 40 frankot kell majd fizetnie az eddigi energiaszámlán felül.

Forrás: MTI, index

Az adósságmentes pénz

szombat, május 20th, 2017

Az adósságmentes pénz esetén nem kell kamatot fizetni, így nem kell újabb és újabb erőforrásokat bevonni a gazdaságba, hogy meg tudjuk fizetni a kamatokat a banki részvényesek felé (a növekedés semmi előnnyel nem jár már a társadalom számára, már csak azért sem, mert a többletjövedelmek a leggazdagabb 1%-hoz jutnak,[1] csak a kamat miatt növekedéskényszerben vagyunk, ami végzetes).

Az adósságmentes pénz - ClimeNews - Hírportál

A pénzteremtés és a kamat egy formában elképzelhető; ha azt csak az állam, ill. áz önkormányzat teheti. Így ugyanis a kamatbevételek nem felhalmozásra, hanem újraelosztásra kerülnek. Nem árt tudni, hogy manapság a pénz többségét nem az állam teremti, hanem a kereskedelmi bankok, kamatterhelt kölcsönök formájában, gyakran spekulációs célokra.[2]

Az automatizáció és komputerizáció miatt az EU-s munkahelyek fele eltűnik 2033-ra.[3] A termelésben tehát egyre kisebb szerepe van az embernek, és egyre nagyobb a robotoknak, szoftvereknek. Mivel már 25%-os munkanélküliségi ráta esetén is destabilizálódik egy társadalom, így teljesen elhibázott stratégia a munkahelyteremtés erőltetése; el kell fogadni, hogy a robotokkal nem tudunk versenyezni, és ehhez kell alakítani az adórendszert. A munkáltatói járulék mintájára bevezetett robotadóból finanszírozni lehet a nyugdíjakat, sőt, akár egyfajta alapjuttatást is (amiben benne van alapvető élelmiszer, némi víz, áram, fűtés, sőt, akár helyi tömegközlekedés – a robotok megtermelik helyettünk, amiket célszerű önkormányzati tulajdonba venni, mert az nem csak akkor termel, ha profitérdeke fűződik hozzá). A jövedelmi plafon elengedhetetlen, ugyanis a túl nagyj jövedelmi különbségek bizonyítottan rontják a közegészséget, azaz a jóllétet.[4]

A profit-alapú termelés is arra ösztönöz, hogy az embereket dolgozóként és fogyasztóként kihasználva átalakítsuk a természeti erőforrásokat pénzzé, miközben egyáltalán nem foglalkozunk az emberi szükségletekkel (csak a fizetőképes kereslettel, amit a reklámok által mesterségesen gerjesztett vágyak hajtanak). A nonprofit-alapú termelés valós alternatíva, a közösségi gazdálkodással kombinálva pedig kifejezetten jól működik, mivel így nem kell piacokat „meghódítani”, csak a helyi közösség szükségleteire koncentrálni. Ehhez nyilván szükséges egy élő helyi közösség.

[1] http://www.businessinsider.com/95-of-income-gains-since-2009-went-to-the-top-1-heres-what-that-really-means-2013-9
[2] http://positivemoney.org/how-money-works/how-much-money-have-banks-created/
[3] http://bruegel.org/2014/07/chart-of-the-week-54-of-eu-jobs-at-risk-of-computerisation/
[4] https://www.ted.com/talks/richard_wilkinson?language=hu

Sztella Nóra Kántor

Egyensúlyi állapotú gazdaság

vasárnap, május 14th, 2017

Herman Daly (1938-) közgazdász, az egyensúlyi állapotú gazdaság elméletének megalkotója (steady state economics), valamint az Ecological Economics (ökológiai gazdaságtan) c. folyóirat alapítója és társszerkesztője.

Egyensúlyi állapotú gazdaság - ClimeNews - Hírportál

A gazdasági növekedés egy bizonyos szint fölött (amit hazánk, mint OECD ország már rég elért) nem kívánatos, mert nem járul hozzá a szegénység felszámolásához. A növekmény java része ugyanis a profit és a kamat intézménye révén a leggazdagabbakhoz kerül. A növekedés egyébként sem lehetséges, ugyanis már évtizedek óta azt csináljuk, hogy a természeti tőkét alakítjuk át pénztőkévé (mióta túlléptük a bolygó eltartóképességét). Így viszont idővel elfogynak a nyersanyagok, és összeomlanak a létfenntartó folyamatok, ami a puszta túlélésünket veszélyezteti. A gazdasági növekedésnek tehát semmi előnye nincs az emberiség számára, csupán a kamat jellegéből fakadó kényszer. A kamat megfizetéséhez ugyanis arra kényszerülünk, hogy újabb és újabb erőforrásokat vonjunk be a gazdaságba. Ha viszont a pénzteremtést és a kamatszedést visszaadjuk az állam hatáskörébe, akkor megszűnik a növekedéskényszer, és a kamat az egyenlőtlenség növelésének eszközéből az újraelosztás eszközévé válik.

Sztella Nóra Kántor

Nyílt levél a magyar UNICEF-nek

péntek, május 12th, 2017

Tisztelt Vezetőség!

Ezúton szeretném megkérni Önöket arra, hogy a családtervezés lehetőségeinek elérhetővé tételét vegyék föl programjaik közé, különös tekintettel Észak-, Kelet-, és Nyugat-Afrikára, Indiára, és Pakisztánra, mivel ezek a leggyorsabban növekvő népességű, már túlterhelt biokapacitású térségek, ill. országok.

Nyílt levél a magyar UNICEF-nek - ClimeNews - HírportálTekintettel arra, hogy a családtervezés 1968 óta alapvető emberi jognak számít (Teherán: Emberi Jogok Nemzetközi Konferenciája), és hogy az évente a 200 millió foganás fele, és ennek megfelelően a 135 millió megszületett gyermek negyede nem kívánt, miközben egyre fogy az édesvíz, a talaj, és az erdők, úgy gondolom, ez egy súlyos, sőt, egyre égetőbb probléma. Környezetemben azt tapasztalom, hogy egyre többen felismerik, hogy a probléma figyelmen kívül hagyása nyomorba taszítaná, és az egyre fogyó erőforrásokért folyó háborúra kárhoztatná nem csak a jövő generációkat, de a már megszületetteket is. Megoldása tehát egy különösen etikus és magasztos cél, ami csak előnyökkel járhat a világon minden ember számára.
“A családtervezés nagyobb jótétemény, több embernek és kevesebb költséggel, mint bármely egyéb technológia, ami az emberiség rendelkezésére áll” – James Grant, UNICEF

Üdvözlettel:
Rampasek László
ClimeNews alapító

App méri, hogy etikus-e a fogyasztásunk

szerda, május 10th, 2017

A pénzünkkel szavazunk nap mint nap: olyan vállalatoktól vásárolunk, amelyek igyekeznek csökkenteni környezeti tehertételüket? Egy amerikai app megmondja, és minden vásárlásunkat osztályozza. Big Data a tudatos fogyasztás szolgálatában.

Éppen tankoltunk a benzinkútnál? Azt az üzemanyagot valahol kitermelték egy olajmezőn, olajfinomítóban feldolgozták és sok-sok tízezer kilométeren át szállították. Éppen vettünk egy napszemüveget vagy pulóvert? Azt valahol Ázsiában éhbérért dolgozó munkások hozták létre. Az ilyen gyárak -úgynevezett sweatshopok- sajnos sosem mennek ki a divatból. 

Persze nem mindenki hagyott fel a Nike cipők vásárlásával, amikor kiderült, hogy gyerekmunkások is közreműködtek a gyártásukban, vagy mondott búcsút az Apple termékeinek, amikor napvilágra került, hogy a Foxconn hogyan nyüstöli a gyári munkásait (akik közül többen öngyilkosságba menekülnek). De vannak, akiknek a vásárlásait befolyásolták ezek a rémisztő sztorik. Akik a lelkiismeretesen szeretnének shoppingolni, azoknak találták ki az Aspirationt.

Voksolunk a forintjainkkal

Az Aspiration egy olyan fintech cég, amely azért hozta létre azonos nevű applikációját, hogy a környezettudatos fogyasztást egyre hatékonyabban tudja végezni minden átlagember.

A zöldek régóta vallják, hogy azoknak a cégeknek a termékeit kellene vásárolnunk, melyek üzletvitelét etikusnak tartjuk. Ideje az értékrendünket a gyakorlatban is alkalmazni a vásárlásainknál. Ideje felelősségteljesen beszerezni a termékeket és szolgáltatásokat, nemcsak a különféle termékek árait összehasonlítva és a márkák vonzerejét figyelembe véve.

Az Egyesült Államokban a fogyasztók naponta 36 milliárd dollárt költenek el, és döntéseik, választásaik nagy részét az árra, a kényelmi értékre és a minőségre alapozzák. Ezen túlmenően azonban más mögöttes tényezők is vannak, amik alapján érdemes választani a különféle márkák között. Nevezetesen az, hogy vásárlásunk milyen lábnyommal bír a világban. Pontosabban két ökoszisztémában. Az egyik a munkavállalói szféra, a másik az bioszféra. Az Aspiration Impact Measurement (vagyis az AIM skála) ezt a kétfajta hatást jelzi.

A karbonlábnyom-kalkulátorok már jó pár éve léteznek, de az Aspiration ennél tovább megy és több területen értékeli a cégeket.

App méri, hogy etikus-e a fogyasztásunk - ClimeNews - Hírportál | Kép: Flickr
Munkavállalókkal való bánásmód

Ez az emberi osztályzat. Az app méri, hogy mekkora az adott cégnél a vezérigazgató és az alkalmazottak bérei közötti különbség, milyen pluszjuttatásokat kapnak a munkavállalók, mennyire érvényesül e téren az egyenlőség a különféle beosztottak között, az állomány mekkora százalékát alkotják nők.

Környezeti hatás

Ez az ökológiai osztályzat. Itt a cég a saját üvegházgáz-emissziót és a teljes karbontlábnyomot mérik. Előbbi ugye a cég saját kibocsátása, utóbbi pedig mindenfajta emisszió, ami az alvállalkozóinál vagy más közvetett módon keletkezik (pl. a produktumába beépített alkatrészek előállításánál, ezek szállításánál stb.). A vízlábnyomot és az energiahatékonyságot is figyelembe veszik.

A cégek fenntarthatóságát 1-től 100-ig terjedő skálán osztályozza az app – a százas érték a legjobb. A Business Insider egy példát ragadott ki: a Starbucks például 78-at kapott, ami a legmagasabb osztályzat a vendéglátóiparban. Az app több mint 5000 cégről nyújt osztályzatot.

Ezen túlmenően az app a felhasználók fogyasztásáról is kikalkulálja. Ezt úgy kell elképzelni, hogy valós időben változik -le vagy felfelé ingadozik- az osztályzat, annak függvényében, hogy éppen mit vásároltunk. Az app minden egyes tranzakciót azonnal értelmez.

Adattömeg

Az Aspirationnek saját fejlesztésű algoritmusa van, amely több mint 75 000-féle(!) adatot vet össze. Az algoritmust persze emberek dolgozták ki, tehát ők táplálták be, hogyan találja meg a szoftver a releváns adatokat.

App méri, hogy etikus-e a fogyasztásunk - ClimeNews - Hírportál | Kép: FreeDigitalPhotos.net/bplanet
Preferencia például, hogy minden adat-setről több forrásból is legyen infó. Ha például egy cég üvegházgát-kibocsátását akarja kalkulálni az algoritmus, de csak egy forrásból van erre vonatkozó számadata, akkor ez kevésbé lesz értékes adat a fenntarthatósági osztályzat összeállításakor – magyarázta a Wired magazin. Az Aspiration “adattudósai” megkeresik azokat a cégeket, melyeket értékelnek, ha nem értenek valamit vagy extra információra van szükségük bizonyos üzletviteli, termelési, logisztikai folyamataik megértéséhez.

Az Aspiration alapítója, Andrei Cherny -Bill Gates korábbi szövegírója- elismerte, hogy az app képtelen minden releváns adatot számításba venni, de idővel egyre jobb és széleskörűbb lesz az adatfeldolgozása.

Az app olyan adatokat használ, amiket általában a hedge fundok és a befektetési (tanácsadó) cégek elemeznek. Olyan cégektől szerzik be az adatokat, melyek arra szakosodtak, hogy munkáltatói adatokat, piaci elemzéseket, közvéleménykutatásokat, a tőzsdei cégek negyedéves jelentéseit analizálják (pl. Thompson-Reuters, HIP Investor1). Az Aspiration algoritmusa ezt az adattömeget rágja át és hasznosítja újra egy más célközönségnek: az átlagfogyasztónak.

Az Aspirationnek eddig 100 000 ügyfele van, melyek-e cégnél vezetett- bankszámláját monitorozza az app. A kliensek kapnak egy Aspiration Summit debit kártyát és az algoritmus pontoz minden egyes vásárlást (ez a személyes “AIM score”). Az AIM-osztályzatokhoz ingyenesen férhetnek hozzá azok, akik letöltötték az appot. Arról nem szól a fáma, hogy akkor miből él meg az Aspiration, de vélhetően a tranzakciókból szed le díjakat, mint pénzügyi szolgáltató, mely a bankszámlát és a bankkártyát adja az ügyfélnek. De ez csak egy feltételezés a részünkről.

Ugyanis 2014-ben, amikor egy évnyi előkészítés után elindult az Aspirationnél a középosztálybeli megtakarításokat megcélzó vagyonkezelői/befektetői szolgáltatás, a Business Insider arról adott hírt, hogy Cherny radikális díjfizetési koncepcióval állt elő: minden ügyfél annyit fizet, amennyit fairnek tart. Igaz, ez a közlés akkor még arra vonatkozott, hogy aki befektet az Aspirationnél, ők szabják meg önállóan a vagyonuk kezelési díját.

Forrás: Business Insider, Wired

Mire jó a mocsár és az ártér?

szerda, május 10th, 2017

Az egyik legnagyobb ostobaság, amit a folyókkal, árterekkel és mocsarakkal kapcsolatban el tudunk követni, az az ár minél gyorsabb átvezetése az országon (igen, a nagy Széchenyi folyószabályozó akciója is egy dilettáns ötlet volt), ahelyett, hogy hagynánk elönteni azokat a területeket, amik annak ki vannak téve.

Mire jó a mocsár és az ártér? - ClimeNews - Hírportál

Így később lenne honnan öntözni aszály esetén. Miért csináljuk mégis ezt az ostobaságot? Mert korábban elkövettük azt az ostobaságot, hogy árterületre építkeztünk, aztán a tönkrement házakat újraépítjük ugyanott. Pedig árterületen nem is szabadna kiadni építési engedélyt, az árvíz sújtotta házak lakói számára pedig árterületen kívül érdemes újat építeni, hogy elkerüljük a probléma újbóli bekövetkezését. Ezzel szemben nincs egyetlen észérv sem, csak kifogások.

Itt az ideje felismerni, hogy az embernek nem legyőznie kell a Természetet, hanem harmóniában kell vele élnie, mert végsősoron attól függ az életünk (még a mezőgazdaság hosszútávú teljesítménye is). Alapszabály, hogy minél kevésbé avatkozunk bele a természet dolgába, annál kevesebb felesleges munkát kell végeznünk. Erre két szélsőséges példa közül az egyik őseink halászó-vadászó-gyűjtögető életmódja, amikor átlag napi 2-4 órát dolgoztak, emiatt volt idejük odafigyelni egymásra és a gyerekekre, társas kapcsolatokat építeteni, bölcselkedni és ünnepelni az életet. A másik a modern, profitra és versenyre alapozott mezőgazdaság felelőtlen hozzáállása, ami azt eredményezi, hogy a kártevőirtók megölik a méheket, ami miatt az embereknek kell elvégezni azok munkáját.

Nyilván nem volna értelme annak, hogy a modern technológiák és módszerek mellett visszamenjünk a kőkorszakba, viszont a természethez és egymáshoz való viszonyunk terén célszerű visszatérni őseink több millió éven keresztül bevált hagyományaihoz. Az ember ugyanis csak természetes közegében, a kisközösségben tud békében és egészségben élni (és gyereket nevelni), a természetet megpróbálni legyőzni pedig őrültség, mert azzal saját túlélésünket lehetetlenítjük el.
A mocsár tisztítja a vizet: http://www.ecy.wa.gov/programs/sea/wetlands/functions.html

Sztella Nóra Kántor

Több mint száz év után először egy napig szén nélkül működött Britannia

kedd, május 9th, 2017

Április végén jelentette a BBC, hogy Nagy-Britannia az 1880-as évek, vagyis az ipari forradalom óta először egy teljes napig szénnel termelt áram nélkül működött.

Több mint száz év után először egy napig szén nélkül működött Britannia - ClimeNews | Kép:PixabayA brit elektromosáram-ellátó hálózatot és az elosztó rendszereket működtető National Grid szerint “vízválasztó”, hogy Nagy-Britannia 24 órán keresztül képes volt szénerőművek előállította energia nélkül működni – közölte a BBC. Ez előtt a leghosszabb periódus 19 óra volt, tavaly májusban. Azelőtt viszont, úgy gondolják, utoljára 1882-ben fordult elő olyan, hogy szénből való energia nélkül működött az ország. Akkor nyílt meg ugyanis az ország első széntüzelésű generátora.
A próbálkozások mögött határozott cél áll: a britek 2025-ig az utolsó széntüzelésű erőművet is fel akarják számolni a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében. Ha 2025-re Nagy-Britannia leállítja összes szénerőművét, évente akár 2870 életet is megmenthet: ezek közül több mint 1300-at a kontinensen.
Azon a bizonyos pénteki napon, amikor a britek szén nélkül kaptak energiát a szolgáltató közlése szerint az áram mintegy fele földgázból származott, körülbelül negyedét pedig nukleáris létesítmények adták. A többit importált energia, szél- és biomassza erőművek biztosították.

Három éve nem nő az energiatermelés okozta szennyezés

2016 már a harmadik év volt, hogy az energiatermelés üvegházgáz-kibocsátás nem nőtt globálisan, derült ki a párizsi székhelyű Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szokásos éves összesítéséből. Az örvendetes trend hátterében egyrészt a megújulók térnyerése, másrészt a széntüzelésű erőművek kéményeire helyezett karbonmegkötő berendezések állnak.

Forrás: Piac&Profit

Csökkent a szén-dioxid kibocsátás Európában

vasárnap, május 7th, 2017

Minimálisan ugyan, de csökkent a szén-dioxid kibocsátás az Európai Unióban.

Csökkent a szén-dioxid kibocsátás Európában - ClimeNews - Hírportál

Az Eurostat adatai szerint 0,4 százalékkal kevesebb üvegházgázt eresztett a légkörbe a 27 uniós tagállam 2016-ban, mint egy évvel korábban.
A csökkentés éllovasa Málta volt, ahol 18, 6 százalékkal esett vissza a CO2-emisszió. Ezzel szemben éppen a környezetbarát Finnország 8,5 százalékkal több szén-dioxidot bocsátott ki a levegőbe. Magyarország sem csökkentette emisszióját, nálunk 2,9 százalékkal nőtt a kibocsátás 2016-ban.

Összességében 11 uniós tagállamban sikerült visszafogni a klímaváltozásért felelős gáz kibocsátását: Bulgária 7, Portugália 5,7, Nagy-Britannia 4,8 Luxemburg 3,8, Görögország 3,3, Olaszország 2,9 Románia 1,7, Észtország 1,0, Csehország 0,7, Belgium 0,6 százalékkal fogta vissza emisszióját.

A legnagyobb növekedést elkönyvelő Finnországot a kibocsátás növelésében, Ciprus követi, 7, Szlovénia 5,8 valamint Dánia 5,7 százalékkal. Litvánia és Lettország is megelőz minket emisszió-növekedésben, 3,9 illetve 3,7 százalékkal.

Forrás: Energiainfo | Csökkent a szén-dioxid kibocsátás Európában - ClimeNews - Hírportál

Mennyi embert képes eltartani a Föld?

hétfő, május 1st, 2017

A világ jelenlegi népességének méretét (7,4 milliárd) elosztva a globális ökológiai lábnyommal (1,6 Föld) megbecsülhetjük, mennyi embert tudna a jelenlegi termelési és fogyasztási mintáink alapján fenntartható módon eltartani a Föld (4,4 milliárd).

Mennyi embert képes eltartani a Föld? - ClimeNews - Hírportál

Egy emberre 2012-ben kb. 1,7 hektár jutott, de 2,84-et használunk, és ez az arány egyre rosszabb, mert egyre több az ember, és nem csökken az egy főre jutó ökolábnyom. Pedig igazából már senkinek nem érdeke, hogy nőjön a globális népesség (annál olcsóbb a munkaerő, és annál drágább az étel) csak világszerte szegény nők százmilliói nem jutnak hozzá a családtervezés eszközeihez.

Minthogy az amerikai ökológiai lábnyom a globális átlagnál háromszor több (8,2 ha/fő), így ha mindenki úgy élne, mint az átlag amerikai, akkor harmadannyit, azaz csak 1,5 milliárd embert tudna eltartani a Föld fenntartható módon (értsd: anélkül, hogy összeomoljon a gazdaság, és eljöjjön a Mad Max-világ, mint ahogy az a jelenlegi “zöld” trendek mellett is kb. 2030-ra várható). Mivel az USA igen magas átlagfogyasztással rendelkezik, és továbbra is nő a lakossága, így különösen nagy hatása van az ottani családtervezési programoknak.

Források:
http://www.worldometers.info/world-population/
http://data.footprintnetwork.org/countryTrends.html
http://www.footprintnetwork.org/…/living_planet_report_201…/
http://www.footprintnetwork.org/…/trends/united_states_of_…/
http://www.theguardian.com/…/limits-to-growth-was-right-new…
Despommier, Dickson (Nov. 2009). “The Rise of Vertical Farms”. Scientific American 301 (5): 60–67.
Ph.D. and Thomas M. Campbell II, M.D. “The China Study”. Dallas: BenBella Books, 2005. Print.

Sztella Nóra Kántor