Archive for the ‘Klímavédelem’ Category

Éghajlat-politika

szerda, november 15th, 2017

A nemzetközi közösség egyetért abban, hogy az éghajlatváltozásnak nem szabad veszélyes méreteket öltenie. Ennek érdekében megállapodás született arról, hogy a globális átlaghőmérsékletet az iparosodást megelőző időszak hőmérsékletéhez képest legfeljebb 2 °C-kal meghaladó szinten kell tartani.

Az EU ezért azon fáradozik, hogy

  • csökkentse tagállamai szennyezőanyag-kibocsátását,
  • határozott fellépésre ösztönözze a többi olyan országot is, amely nagy mennyiségben bocsát szennyező anyagot a levegőbe,
  • kezelje az éghajlatváltozás elkerülhetetlen következményeit.


A 2015 decemberi párizsi éghajlat-változási konferencián 195 ország fogadta el a világ első egyetemes cselekvési tervét az éghajlatváltozás kezelésére a globális felmelegedés „jelentősen 2 °C alá” szorításával. Ez a történelmi esemény csak a kezdet – most minden országnak tettekre kell váltania ígéreteit.

Célértékek a környezetbarát növekedés ösztönzésére

Éghajlat-politika - ClimeNews - HírportálHa már most lépéseket teszünk az éghajlatváltozás megfékezésére, azzal hosszú távon életeket menthetünk meg, és pénzügyi veszteségektől kímélhetjük meg magunkat. A tiszta technológiák iránti keresletnövekedés emellett modernizációs folyamatot indít majd Európa gazdaságában, s ezáltal teret ad a környezetkímélő növekedésnek és a munkahelyteremtésnek.

Az EU kötelező erejű energiaügyi és éghajlat-politikai célokat tűzött ki maga elé 2020-ra annak érdekében, hogy:

  • az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása legalább 20%-kal az 1990-es szint alá csökkenjen,
  • a megújuló energiaforrások aránya a teljes energiafogyasztásban 20%-ra emelkedjen,
  • az energiahatékonyság javításával a felhasznált primer energia mennyisége az előrevetített szintekhez képest 20%-kal csökkenjen.

Az EU felajánlotta, hogy a 2020-ra kitűzött uniós kibocsátáscsökkentés mértékét 20%-ról 30%-ra növeli, amennyiben a világ más vezető gazdaságai is hajlandóak méltányos részt vállalni a szennyezőanyag-kibocsátás mérséklésére irányuló globális erőfeszítésből.

2014 októberében az uniós vezetők megállapodtak arról, hogy új éghajlat- és energiapolitikai célértékek teljesítését tűzik ki maguk elé a 2030-ig terjedő időszakra.  E célértékek között említhetők a következők:

  • az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest (legalább) 40%-kal kell csökkenteni,
  • a megújuló energiaforrásokból származó energia arányát legalább 27%-ra kell növelni,
  • az energiahatékonyságot legalább 27%-kal kell javítani.

Hosszú távon azonban még ez sem elég. Ahhoz, hogy az éghajlat-változás ne öltsön veszélyes méreteket, a világ országainak jóval nagyobb mértékben kell csökkenteniük szennyezőanyag-kibocsátásukat. Az EU ezért vállalja, hogy 2050-re kibocsátását 80–95%-kal az 1990-es szint alá csökkenti, amennyiben a fejlett országok kiveszik a részüket a közös erőfeszítésekből.

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemtervében[1] a Bizottság részletezi, hogyan érhető el a lehető legköltséghatékonyabban ilyen mértékű csökkentés.

Kibocsátáskereskedelem: a kibocsátás csökkentése a legkisebb ráfordítással

A kibocsátáskereskedelmi rendszer 2005 óta az éghajlatváltozás megfékezését célzó uniós stratégia sarokköve. A rendszer segítségével az ipar fokozatosan és a legkevesebb költséggel csökkenti kibocsátását.

Az energiaigényes ágazatok (pl. a villamosenergia-termelés, valamint az acél- és cementgyártás) kibocsátási kvótáját az EU évről évre csökkenti. A vállalatoknak kibocsátási egységekkel kell ellentételezniük az általuk kibocsátott szén-dioxid minden tonnáját, ami folyamatosan a kibocsátás minimalizálására sarkallja őket. Bizonyos ágazatok meghatározott mennyiségig térítésmentesen jutnak kibocsátási egységekhez, de ma már az a jellemző, hogy a vállalkozásoknak árverésen vagy a szén-dioxid-piacon meg kell azokat vásárolniuk.

Felkészülés az elkerülhetetlenre

Ha mától egyetlen tonna szennyező anyagot sem bocsátanánk ki, a légkörben eddig felhalmozódott gázok még akkor is évtizedekig kedvezőtlen hatással lennének az éghajlatra. Nincs más választásunk: alkalmazkodnunk kell a klímaváltozáshoz. Számos területen van szükség lépésekre:

  • a megváltozott éghajlati viszonyokhoz igazodva módosítani kell az építési előírásokat,
  • árvízvédelmi rendszereket kell kiépíteni,
  • aszálytűrő növényeket kell nemesíteni.

A Bizottság stratégiát dolgozott ki, amely az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást hivatott ösztönözni és megkönnyíteni az EU egészén belül.

Éghajlat-politika - ClimeNews - Hírportál Éghajlat-politika

Éghajlat-politika (541.85 KB)
A kézirat frissítve: 2014. Novemberében
A kiadvány a „Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról” sorozat része.

[1]Éghajlat-politika - ClimeNews - Hírportál

Forrás: EU Homepage

COP23: akik a klímaváltozás frontvonalában vannak

hétfő, november 13th, 2017

A tengerszint emelkedése jelentős területeket tesz lakhatatlanná.

COP23: akik a klímaváltozás frontvonalában vannak - ClimeNewsA Világbank jelentése szerint a dél-csendes-óceáni államok bruttó nemzeti össztermékük tizedét a természeti katasztrófák elleni védelemre fordítják. Ez több mint négyszerese az öt évvel ezelőtti szintnek.
A tanulmány rámutat, az éghajlatváltozás súlyosan veszélyezteti a térség országait. A tengerszint emelkedése, az áradások, ciklonok, az egyre hevesebb időjárási jelenségek lakhatatlanná tehetik az alacsonyabban fekvő szigetek külső részét.

– Sajnos néhány országra az átlagosnál nagyobb teher nehezedik. Ezek az államok a klímaváltozás frontvonalában érezhetik magukat; egyre nő az áldozatok száma, és nőnek az anyagi terhek, hiszen képesnek kell lenni segítséget nyújtani a rászorulóknak – mondta Fidzsi gazdasági minisztere, Aiyaz Sayed-Khaiyum.

Az idei ENSZ-klímakonferencián (COP23) a Fidzsi-szigeteki Köztársaság elnököl. A jelentős pénzügyi terhek miatt nem ott tartják a rendezvényt, hanem a németországi Bonnban, ahol az ENSZ klímaváltozási ügynöksége székel.

Indonézia is megtapasztalta már, milyen a klímaváltozás frontvonalában lenni.

– Egy nagy, rengeteg szigetből álló állam vagyunk. Nem fejlődő, hanem egy közepes méretű gazdasággal rendelkező ország a miénk, némi technológiai és informatikai fejlesztéssel megtámogatva. De a mezőgazdaság is számottevő. Ezért sokkoló adat, hogy a tengerszint emelkedése miatt az indonéz tartományok 29 ezer hektár termőföldet veszítettek már el – osztotta meg a délkelet-ázsiai ország illetékes miniszter-helyettese, Arif Havas-Oegroseno.

A november 6-tól 17-ig tartó konferencián a párizsi klímaegyezmény végrehajtását szabályozó előírásokról tárgyalnak.

Forrás: Euronews

 

 

Az autógumikkal jól megrakott tűz az USA-ban

szombat, november 11th, 2017

Másfél napig égett ez az autógumikkal jól megrakott tűz az USA-ban lévő Texasban. Az égő gumik több száz mérgező szennyező anyagot termelnek, és a füst belélegzése számos egészségkárosodást okozhat.

Az autógumikkal jól megrakott tűz az USA-ban - ClimeNews - Hírportál

Az eset a Texaxban lévő Odesszaban történt, nem messze EL Pasotól a Mexikói határtól. A hely annyira elszigetelt, hogy amikor becslések szerint 100.000 db gumiabroncs vasárnapra tüzet nyitott, a legközelebbi tűzcsap kb. 6,5 km-re volt. Mire a tűzoltók a helyszínen megkezdték volna az érdemi munkát már annyira forró volt a völgy ahol égtek a gumik, hogy oda bemenni szinte lehetetlenség volt.

Nyilvánvaló, hogy az eset nem csak a véletlen műve, hiszen az emberi tényezők szorosan ott vannak a háttérben. A probléma az, hogy már nem a “Hülyeség kora”-ban vagyunk a 20. században. 2017-et írunk az USA-ban is. A cikket ajánljuk figyelmébe az amerikai nagykövetségen dolgozóknak is, hiszen a Föld légköre nem ismer országhatárokat a szennyezéssel kapcsolatban sem.

Forrás: Rhett Jones – GIZMODO

Az emberiség sorsa – Prince Ea

kedd, augusztus 29th, 2017

Sokan próbálják hárítani a felelősséget magukról, amikor környezetszennyezésről és klímaváltozásról beszélünk. Mindig a nagyvállalatokat, az ipart hibáztatják, de valójában a nagyvállalatok a mi igényeinket szolgálják ki, mi vásárolunk és fogyasztunk.

Az emberiség sorsa - Prince Ea - ClimeNews - HírportálA mi autóinkkal vannak zsúfolásig tele az utak, a városok. A túlfogyasztásunk miatt pörög a gazdaság, nekünk termel az ipar és a mezőgazdaság. Sokan próbálnak meg környezettudatosan élni, de vajon közülük mindenki tudja, hogy a divat a világ második legszennyezőbb iparága az olajágazat után a masszív szén-dioxidkibocsátással, vízpazarlással és vegyszeres szennyezéssel? http://climenews.com/meregtelenitok-es-zoldrefestok
Sokan pedig a tudomány által megállapított tényekkel sem hajlandók szembenézni, és állítják, hogy nincs klímaváltozás. Talán éppen most Texasban már nem így látják, amikor Houstonban legfeljebb csónakkal lehet közlekedni, és egyes helyeken közel 2 méter (!!!) eső esett pár nap alatt, és az esőzés még napokig eltart. Vagy talán már azok sem állítják ezt, akik már előre félnek a következő nyár forróságától. De vannak olyanok is, akik azt állítják, hogy van klímaváltozás, de az ember nem tehet róla. Akárhogyan is nézzük, az emberiség pusztítja az erdőket, elég, ha saját környezetünkben körülnézünk. A kulcs tehát a mi kezünkben van. Olyan új rendszerre van szükségünk, ahol a valódi emberi értékeket tartjuk szem előtt a halmozással, profittal, divattal szemben.

Forrás: Sevaster1

Al Gore szerint a Trump-adminisztráció az olajlobbi markában van

hétfő, augusztus 14th, 2017

Az USA egykori alelnöke szerint Trump kétes renoméjú klímatagadókkal vette körül magát, elnökként ezért nem fog érdemben beszélni a klímaváltozásról.

A 69 éves, Nobel Béke díjas politikus és üzletember szerint a klímaváltozásról szóló tények még mindig kellemetlen igazságoknak számítanak az olajszektor számára, melynek sajnos túl nagy befolyása van a Trump belső körére. (ClimeNewsban erről itt írtunk korábban.)

Gore a CNN adásában, közönség előtt adott interjúban azt mondta, hogy Trump “kétes klímatagadók csapatával vette körül magát”. E belső magban azonban sokan felfogják a klímaváltozás valóságosságát és arra buzdították ne lépjen ki a párizsi klímaegyezményből. Trump külügyminisztere, Rex Tillerson, valamint különleges tanácsadónak kinevezett lánya, Ivanka Trump és férje, Jared Kushner is a maradást támogatta. Mindhiába.

Amint arról beszámoltunk, Gore a Trump megválasztását követő és a beiktatása előtti hetekben több alkalommal személyesen is tárgyalt Trumppal, hogy meggyőzze annak fontosságáról, az USA-nak a párizsi klímaegyezményben kell maradnia.

Leonardo DiCaprio környezetvédelmi alapítványának vezetője, aki a sztár jelenlétében találkozott Trumppal és a zöld energiák munkahelyteremtő erejéről tartott neki prezentációt, kedvező reakciót kapott: “Minden, amit mutattunk, tetszett neki.” Mármint az akkor még be nem iktatott Trumpnak.

A CNN műsorában Gore felvetette, hogy még mindig abban a hitben van, lehetséges, hogy Trump végül mégsem lépteti ki az Egyesült Államokat a megállapodásból.

Al Gore szerint a Trump-adminisztráció az olajlobbi markában van - CN
Gore elismerését fejezte ki azon tagállami kormányzóknak, polgármestereknek és cégvezetőknek, akik Trump kilépésről szóló június 1-i bejelentése óta megerősítették, hogy saját hatókörükben mindent megtesznek az emissziócsökkentés érdekében, mert saját vállalkozásukat, városukat, államukat a párizsi klímaegyezmény alá tartozónak tekintik, attól függetlenül, hogy Trump mit döntött.

Nem léphet ki az USA Trump első 4 éves mandátuma alatt

Ahogy azt már említettük korábban, az USA hivatalosan csak 2019 novemberében léphet ki az egyezményből, a pontos időpont már a következő amerikai elnök megválasztása utáni napokra esik. Ezt a kitételt kifejezetten Trumpra gondolva szövegezték így a klímatárgyalók, hiszen 2016-ban a kampányígéretei miatt már tudni lehetett, hogy ki akarja vonni az Egyesült Államokat az egyezmény hatálya alól.

Addig is, a következő három és fél évben az USA részt fog venni a soros klímasúcsokon, közölte az amerikai Belügyminisztérium. A következő forduló novemberben lesz Bonnban.

Lépek vagy maradok?

Gore bizakodása, hogy Trump mégsem lép ki, hiú reménynek tűnik, ha figyelembe vesszük, hogy augusztus 4-én a Fehér Ház hivatalosan is közölte az ebben illetékes szervezettel, az ENSZ-szel, hogy az USA formálisan is megkezdi a kilépés folyamatát. Gore interjúja néhány nappal e lépés előtt, augusztus 1-én ment le adásban. Talán Trump stábja pont Gore e megjegyzésre reagálva lépett gyorsan, hogy mutassák, igenis komolyan gondolják a kilépést? Vagy ez is csak PR-húzás és porhintés, mint oly sok minden Trump retorikájában?

Egy dolog beszédes abban, ahogy Stephan Dujarric ENSZ-szóvivő megerősítette, mit közölt az USA hivatalosan Antonio Guterrres ENSZ-főtitkárral. Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete, Nikki Haley kifejezte az USA “szándékát a kilépésre való jogának érvényesítésére, amint azt engedélyezi a megállapodás, hacsak nem tudják újratárgyalni a feltételeket”.

Ravasz húzás, hogy a Fehér Ház más nemzetállamokat hibáztathasson a saját kilépése miatt. Mondván ők a hunyók, amiért nem hajlandók egyezkedni.

Az újratárgyalás -amit Trump is meg-meglebegetett- ugyanis elég valószínűtlen, hiszen itt nem bilaterális szerződésről van szó. Erre mondta egy amerikai kommentátor, hogy ez nem olyan ingatlanügylet, amiknek az újratárgyalásához Trump hozzászokott üzletemberként a múltban.

Egy multilaterális nemzetközi egyezmény minden tagra nézve érvényes, ha módosítani kell a kondícióit, az összes érintett beleegyezése szükséges. Márpedig 195 tagja van a párizsi klímaegyezménynek. És a nemzetközi közösség elkötelezett az abban foglalt célok és vállalások mellett.

A G20-as taorminai csúcstalálkozóján -ami napokkal azelőtt zajlott, hogy Trump végre bejelentette a beígért döntést, hogy kilépteti az USA-t- a vezető gazdasági nagyhatalmak jelezték, szó sem lehet róla, hogy bármit újratárgyaljanak.

Putyin a szankciók ellenére is megépíti a két európai gázvezetéket
Putyin Ukrajna kikerülésével akar gázt juttatni az EU-ba és fütyül az amerikai és az uniós szankciókra. Pluszköltséggel és némi késéssel ugyan, de a Gazprom be fogja fejezni a két gázvezetéket, melynek építési munkálatait a nyáron már felgyorsította. Turbósebességgel folynak a munkálatok: 6 hét alatt 100 kilométert haladtak.

Lekenyerezve

A The Independent brit napilap nemrég tételesen összeírta, hány dollárnyi kampánytámogatásban részesültek azok a republikánus párti szenátorok, akik nyílt levelet írtak Trumpnak arra kérve őt, hogy léptesse ki az USA-t a párizsi klímaegyezményből.

A lap által a Big Oil (vagyis a földgáz-, kőszén- és kőolajlobbi) “kedvenceinek” titulált 22 politikus összesen 10,69 millió dollár támogatást kapott 2010 óta.

A dolog keserű iróniája, hogy a nyílt levelet a szenátus környezeti és infrastrukturális bizottságának két tagja (John Barrasso elnök és James Inhofe) fogalmazta meg, holott nekik pont nem az lenne dolguk, hogy a környezetvédelmet építsék le.

A 22 szenátor zömében olyan államok érdekét képviseli, ahol jelentős a fosszilis energiahordozók kitermelése (pl. Wyoming, Kentucky, Texas).
Ami azt illeti, lenyűgöző, hogy a törvényi előírásoknak köszönhetően Amerikában ennyire transzparens módon kell űzni a kampányolást és kampánytámogatát, hogy a Center for Responsive Politics adataiban bányászva ilyen részletességgel ki lehet bogarászni, melyik politikust mennyire rakta zsebre egy-egy iparág.

Hát ennyire: James Inhofe, Oklahoma ($0.46 M), John Barrasso, Wyoming ($0.58 M), Mitch McConnell, Kentucky ($1.54 M), John Cornyn, Texas ($1.13 M), Roy Blunt, Missouri (0.44 M), Roger Wicker, Mississippi ($0.22 M), Michael Enzi, Wyoming ($0.27 M), Mike Crapo, Idaho ($0.13 M), Jim Risch, Idaho ($0.14 M), Thad Cochran, Mississippi ($0.29 M), Mike Rounds, South Dakota ($0.2 M), Rand Paul, Kentucky ($0.25 M), John Boozman, Arkansas ($0.14 M), Richard Shelby, Alabama ($0.06 M), Luther Strange, Alabama (n.a.), Orrin Hatch, Utah ($0.47 M), Mike Lee, Utah ($0.25 M), Ted Cruz, Texas ($02.56 M), David Perdue, Georgia ($0.18 M), Thom Tillis, Észak-Karolina ($.026 M), Tim Scott, Dél-Karolina ($0.54 M), Pat Roberts, Kansas ($0.41 M).

Forrás: Business Insider, The Independent, ABC News, CNN – Piac&Profit

Mi a fene van az ózonpajzzsal?

szerda, június 28th, 2017

Kilyukadt az ózonpajzs, mind meghalunk! – rémisztgetett a nyolcvanas években a média, és a dolog egészen úgy hangzott, mint amikor a Csillagok háborújában a Halálcsillag erőtérpajzsán jutottak át Luke Skywalkerék az X-szárnyú űrvadászokkal.

A világvége aztán elmaradt, mert az emberiség ügyesen kicserélte a hűtőgépekben a freont valami más folyadékra, és ettől egy csapásra megoldódott minden. Na de ha megoldódott minden, akkor hogyan lehet, hogy idén nyáron szinte hetente dönt új rekordot Magyarországon az UV-sugárzás?

Mi a fene van az ózonpajzzsal? - ClimeNews - Hírportál
Június közepe óta az Országos Meteorológiai Szolgálat rendszeresen ad ki UV-riasztást, és többször is arról szóltak a hírek, hogy negatív rekordot döntött a légkör ózontartalma, ebből adódóan pedig szinte folyamatosan extrém magas az ultraibolya sugárzás. Most, amikor ezt írom, délelőtt 10 óra van, aránylag felhős, borús az idő, mégis, a Met.hu UV-Index térképe szerint nagyjából a fél országban 7-es szint körüli, vagyis nagyon erős a sugárzás, és kora délután mind az öt mérőponton (Budapest, Siófok, Kecskemét, Sármellék, Kékestető) 1-2 órára túllépi majd a riasztással járó 8-as szintet. Ilyenkor 15-20 perc elég egy csúnya leégéshez, ami – a bulvármédia felelőtlen és veszélyes „direkt délben kell napozni, naptej nélkül” hülyeségével ellentétben – a bőrrák előszobája.

Mi a fene van az ózonpajzzsal? - ClimeNews - HírportálNa de hol van ilyenkor az ózonpajzs, aminek az lenne a dolga, hogy megvédjen minket? Nem úgy volt, hogy pár évtizede kicsit kilyukasztottuk, de már elmúlt?

Nos, a helyzet ennél kicsit bonyolultabb, és ahhoz, hogy megértsük, miért brutális az UV-helyzet, először azt kell megértenünk, mi is az az ózonpajzs és az ózonlyuk. Sőt, hogy mi az az ózon, és miért jó, hogy van.

Ózon 101

Az „ózonpajzs” kifejezés elég félrevezető, de még az „ózonréteg” is; a dolgot ugyanis nem úgy kell elképzelni, hogy a légkör teteje meg a világűr alja közötti hely ki van öntve ózonnal, mint a szigetelés az ablak körül. A valóságban ez úgy néz ki, hogy a légkör felső rétegében, a 20 és 40 ezer méter közti sávban a levegőben nagyjából tízszer annyi ózon található, mint a felszín közelében. Ez még mindig elég kevés: a 20 kilométer vastag légrétegben nagyjából annyi az ózon, hogy az tiszta gázként, lenn a felszínen kb. 3 milliméter vastag lenne.

Az ózont éppen az az UV-sugárzás hozza létre, ami ellen véd. Az UV kijön a Napból, bemegy a légkörbe, ott találkozik az oxigénmolekulákkal, és széttépi bennük az oxigénatomok közti kötést. A pórul járt O2-ből így lesz két kóbor O, amelyek becsatlakoznak más oxigénmolekulákhoz, és létrejön belőlük az O3, vagyis az ózonmolekula. A sugárzás energiája így átalakul kémiai energiává, aminek az a következménye, hogy a legnagyobb energiájú ultraibolya sugárzás, az UV-C (ez elég durva cucc, sterilizálásra használjuk idelenn, mert a baktériumokat is kicsinálja, amiknek azért jóval strapabíróbb a szervezetük, mint a miénk) egyáltalán nem ér le a Föld felszínéig, de az eggyel gyengébb UV-B nagy része is elnyelődik.

Mi a fene van az ózonpajzzsal? - ClimeNews - HírportálAz O3 molekulákat viszont ugyanígy szétszaggatja az UV-sugárzás, és azok oxigénné alakulnak vissza, miközben megint csak elnyelnek egy csomó energiát. Vagyis az ózonrétegben végtelenítve, folyamatosan oda-vissza alakul az ózon és az oxigén, ezt a folyamatot az UV-sugárzás energiája hajtja, és ezáltal annak nagy része odafenn el is vész. Mindez nagyjából 300 millió éve egyensúlyban tartja az ózonréteget, és egészen csodálatos önszabályozó mechanizmus dolgozik benne: ha valaki máról holnapra ellopná az ózon felét, a bejövő UV-sugárzás több oxigénnel és kevesebb ózonnal találkozna, vagyis több ózon képződne, mint amennyi elbomlik, egészen addig, míg helyre nem áll az egyensúly.

Mi a fene van az ózonpajzzsal? - ClimeNews - HírportálAz emberiség nagyjából az 1930-as évekre jutott el arra a technikai szintre, hogy ezt az öngyógyító képességet úgy oldalba tudja rúgni, hogy idővel felboruljon odafenn az egyensúly. A trükk egyszerű: olyan anyagokat kell a légkörbe juttatni, amelyek folyamatosan bontják az ózont, és nagyobb hatékonysággal teszik ezt, mint ahogy az önstabilizáló folyamat visszatölti. Ilyen például a nitrogén-monoxid, amiből a műtrágyázás elterjedésével került elég sok a levegőbe, és a még sokkal brutálisabb klór és bróm, amik a mára szitokszóvá vált és nagyrészt a forgalomból kivont freonokban és halonokban vannak. Félelmetes, amit ezek kémiai bontás címszó alatt odafenn rombolnak: az Antarktisz felett 25 kilónyi tiszta klór két hónap alatt 500 ezer tonna ózont bont el – hát így lesz az ózonlyuk.

A magyar előírások 7-es szint felett nevezik erősnek és 8-asnál extrémnek az UV-sugárzást; utóbbinál adja ki a meteorológiai szolgálat a riasztást. Ezek a határok kicsit szigorúbbak, mint a WHO ajánlása: a nemzetközi szervezet skáláján 6-nál kezdődik a magas, 8-nál a nagyon magas és 11-nél az extrém szintű sugárzás.

A WHO egyébként óva int attól, hogy azzal határozzuk meg az egyes szinteket, hogy mennyi idő alatt ég le az ember, mondván, ez amúgy is erősen függ a bőr egyénenként változó érzékenységétől, másrészt hamis biztonságtudatot ad, mert a leégési időt könnyű úgy értelmezni, mint a biztonságos napozási idő felső határa.

A Földön valaha természetes körülmények között tapasztalt legmagasabb UV-sugárzás 43,3-as volt, ezt 2003-ban Bolíviában egy 6000 méter magas vulkán csúcsán mérték. Itt aztán összejött minden körülmény: az Egyenlítőhöz közeli elhelyezkedés, a nagy magasság, az éppen minimum szinten levő ózonréteg, amit még pluszban megtépázott egy komolyabb napkitörés is. Szakértők szerint ez az UV-szint már az a kategória, amivel a Marsra szálló űrhajósoknak kell szembenézniük majd a vörös bolygó felszínén.

Apropó, ózonlyuk

Az a nagy szerencsénk, hogy a légkörbe kerülő ózonkárosító anyagok legdurvábbjai alapállapotban nem bántják az ózont, ehhez egy csomó kémiai folyamaton kell átmenniük, amihez extrém körülmények szükségesek. Például az, hogy tartósan szuperhideg legyen, aztán kisüssön a Nap. Az Antarktisz felett pont ez van: a földrajzi jellegzetességei miatt egy óriási, a Déli-óceán fölött áramló légörvény, meteorológusul vortex zárja körbe, ami miatt az ottani télen a hőmérséklet lemegy akár -80 fokra is. Mínusz 78-nál jön a probléma: ezen a hőmérsékleten a légkörbe került gázokból addigra mindenféle reakció folytán létrejött salétromsav megfagy, és klórgáz szabadul fel. A tél végén a klórgázt a napsugárzás klóratomokra bontja, és azzal indul is az ózonholokauszt. Ennek az eredménye, hogy szeptember-októberre a légkör 15 és 19 kilométer közti sávjában az Antarktisz felett teljesen elfogy az ózon, és felette a szokásos mennyiség kb. 40 százaléka marad csak meg. Novemberre aztán megváltozik a meteorológiai helyzet, és az ózonréteg szépen visszagyógyítja magát a következő télig.

Mi a fene van az ózonpajzzsal? - ClimeNews - Hírportál | Fotó: Science Society Picture Library / Getty Images Hungary

Az Északi-sarkvidéken kicsit más a helyzet, ott a légkör télen alapban melegebb, mint délen (merthogy az északi félteke telén, decemberben vagyunk a legközelebb a Naphoz), és nem csak tenger, hanem kontinensek veszik körül, emiatt nincs meg a levegőt lehűtő tartós légörvény sem. A kritikus -78 fokot így elég ritkán éri el a hőmérséklet – de azért akad rá példa. 2011 szokatlanul hosszú és kemény telén alakult ki először az északi ózonlyuk, ami ugyan nem volt olyan súlyos, mint a déli, viszont áprilisra áttevődött délebbre, lakott területek fölé. Azóta ez a jelenség többször megismétlődött, a 2016-os tartja a rekordot, amikor tavasz elején a szokásos ózonmennyiség negyede hiányzott. Ez viszont mindkét pólusnál tipikusan tavaszi jelenség; a nyári ózonriasztás nem az északi ózonlyuk miatt van, hanem az ózonréteg általános ritkulása miatt.

Gyógyul, de lassan

A Föld mérsékelt égövi területei felett, ahol mi is lakunk, húsz év alatt átlagosan 4-6 százalékkal csökkent az ózonréteg vastagsága, ez nagyjából ugyanekkora növekedéssel jár a felszínt elérő UV-B sugárzásban. Szakértők szerint 1 százalék UV-B emelkedés kb. annak felel meg, mintha 300 kilométert utaznánk az Egyenlítő felé, amerre egyébként természetes módon növekszik a sugárzás intenzitása. Vagyis két évtized alatt eljutottunk addig, hogy Magyarországon olyan UV-értékeket mérünk, amik az egész ózonpara előtt mondjuk Dél-Spanyolországra, vagy Tunézia és Algéria északi partjaira voltak jellemzők.

A nemzetközi környezetvédelmi mozgalmak egyik legnagyobb sikersztorija, hogy 1987-ben sikerült összehozni a montreali egyezményt, és azzal az ózonkárosító anyagok kibocsátását évi 1,5 millióról mára 200 ezer tonna alá csökkenteni. Csakhogy ezek az anyagok akár több száz évig is odafenn maradhatnak, vagyis hiába húzzuk be mi itt lent a kéziféket, az ózon öngyógyulása csak évtizedes késéssel indul be, és akkor is elég lassan. Magyarország felett az ózonréteg vékonyodása a 2000-es évek elején állt meg, és ma már lassú javulás mérhető. Az Antarktisz felett csak 2016-ban mértek először növekedést az ózon átlagos mennyiségében (erről a globális felmelegedés tehet, ami általában véve segíti az ózon képződését, de a sarkvidékek fölött pont gátolja). Ha minden jól megy, a mérsékelt égöv alatt a 2030-as évek végére, a pólusoknál az évszázad végére áll vissza a természetes állapotára az ózonréteg.

Mi a fene van az ózonpajzzsal? - ClimeNews - Hírportál | Fotó: Photofusion / Getty Images HungaryNa de akkor megint ott tartunk, hogy jó irányba mennek a dolgok, hát akkor m
iért van mégis minden másnap UV-riadó?

Azért, mert attól, hogy túl vagyunk a legrosszabb időszakon, és ózonréteg átlagos vastagsága növekszik, a természeteskilengések miatt néha beüthetnek negatív csúcsok.

“Az ózonréteg nem egy statikus képződmény, mint egy esernyő, hanem egy állandóan megújuló réteg, ahol folyamatos az ózonképződés és a -bomlás. Ezeket a folyamatokat a kémiai anyagok jelenléte, a napsugárzás és a magaslégkör dinamikája (áramlások, keveredés) befolyásolja. A kémiai anyagok jelenléte odafönt jól ismert és kiszámítható, a dinamika változásai annál kevésbé. Erre közvetve van hatással az üvegházhatás erősödése és a felmelegedés, de az összefüggések még jórészt tisztázatlanok. Egy-egy szerencsétlen kombináció okozhat regionálisan és időszakosan jelentős ózonhiányt, de azért ez az ózonréteg változásának általános trendjét nem befolyásolja. Éppúgy nem, mint ahogy egy-egy átlagosnál hidegebb nap vagy hét időjárása nem töri meg a felmelegedés trendjét. Az ózonréteg pillanatnyi állapotát tekinthetjük az ózonréteg időjárásának, a több évtizedes átlagot az ózonréteg éghajlatának.” – magyarázta az Indexnek Gelencsér András levegőkémikus, akinek Füstbe ment bolygó című könyvére egyébként erősen támaszkodtunk az előző pár bekezdés kis ózon-gyorstalpalójában.

Vagyis a jó hír az, hogy igenis sikerült elkerülni a világvégét – számítások szerint, ha nincs a montreali egyezmény és a nagy freonstop, mára 20 százalékkal lenne kevesebb ózon a levegőben, és gyakorlatilag az Egyenlítőnél megszokott UV-sugárzás érné az egész mérsékelt égövet. Viszont a rossz az, hogy még jó pár évig van reális esély arra, hogy úgy alakuljon a meteorológiai helyzet, hogy extrém erős UV-sugárzást kapunk idelenn. Amit ráadásul esélyünk sincs rendesen előrejelezni, mert a rendszer annyira összetett, és nem is értjük teljesen az összefüggéseit.

Szóval a 2030-as évekig a legtöbb, amit tehetünk, hogy nyárra feltankolunk naptejből, és 11 és délután 3 között nagyon óvatosan megyünk a napra.

Forrás: Hanula Zsolt – Index | Gelencsér András levegőkémikus – Füstbe ment bolygó

 

Több mint 70 magyar fejlesztés Európa klímakutató műholdján

szombat, május 13th, 2017

Több mint 70 magyar tervezésű és gyártású eszközzel bocsátották fel a Sentinel 2B műholdat a Francia Guyana-i Kourou-ból, magyar idő szerint 2017. március 7-én, hajnali 2 óra 49 perckor. A műholdsorozat felvételei pontosabb képet adnak a felszínborításról, a talajnedvességről, a felszíni vizek állapotváltozásáról, kiemelt jelentőségük lehet a katasztrófahelyzetek feltérképezésében és a klímaváltozás hatásainak nyomon követésében is.

Több mint 70 magyar fejlesztés Európa klímakutató műholdján - ClimeNews

A műhold fejlesztésével az Európai Unió az Európai Űrügynökséget (ESA) bízta meg, melynek 2015. november óta Magyarország is tagja. A szervezet felbocsátási eseményre kiküldött delegációjában minden, a projektben részt vevő ország képviseltette magát. Mernyei Ákos Péter európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár kiemelte:

Szakmai és diplomáciai szempontból is fontos egy-egy programot végigkövetni, hiszen a műhold felbocsátása jó alkalmat ad arra, hogy a fejlesztésben részt vevő országok megismerjék a magyar űripar hozzáadott értékeit, megteremtve ezzel a további sikeres és hatékony együttműködés lehetőségét.

A Copernicus földmegfigyelési program az Európai Unió kiemelt űrinfrastruktúra programja, mely a legmodernebb technológiák költséghatékony felhasználásával járul hozzá az emberek életminőségének javításához. A Sentinel műholdcsalád most felbocsátott  legújabb tagja, a Sentinel-2B fejlesztésében a miskolci székhelyű Admatis Kft. vezetésével magyar űripari vállalkozások is részt vettek. A 2015-ben útjára indított ikertestvér, a Sentinel-2A teljesítményét megduplázva a két műhold az eddigi 10 helyett 5 naponta készít új felvételeket Európa teljes területéről.

A Sentinel-2B több mint 70 olyan, jellemzően radiátorok, optikai ernyők, kalibrálóernyők és rögzítőelemek részét képező eszközt tartalmaz, melyet többségében magyar cégek terveztek, teszteltek és gyártottak.Hasonló volumenű magyar részvétellel épült meg a műholdcsalád előző eleme, a Sentinel-2A is, és az új műholdpár tagjainak (Sentinel-2C és 2D) gyártásához is készülnek már a hazai alkatrészek.

Magyarország az ESA-csatlakozás révén részesévé vált a legnagyobb európai űrtevékenységgel foglalkozó szervezet munkájának. A teljes jogú tagság új alapokra helyezi az eddig is jelentős sikereket felmutató hazai űripart, lehetővé teszi a magyar kis- és középvállalkozások, kutatóintézetek beszállítói részvételét a nemzetközi programokban. A lépés növeli a foglalkoztatottságot, és segít Magyarországon tartani a magasan képzett szakembergárdát.

Forrás: MTI; fotó: ec.europa.eu

 

Rex Tillerson aláírt egy megállapodást, amely elismerte a párizsi éghajlat-változási megállapodást

péntek, május 12th, 2017

FILE PHOTO: U.S. Secretary of State Rex Tillerson delivers remarks to the employees at the State Department in Washington, U.S., May 3, 2017. REUTERS/Yuri Gripas/File PhotoAmerikai Egyesült Államok külügyminisztere, Rex Tillerson aláírt egy megállapodást, amely elismerte a párizsi éghajlat-változási megállapodást az alaszkai sarkvidéki nemzetek csütörtökön tartott találkozóján, de azt mondta, hogy Donald Trump elnök nem volt hajlandó eldönteni, hogy elhagyja vagy gyengíti az Egyesült Államoknak a paktumra vonatkozó kötelezettségvállalásait.

A korábban megjelent hírekkel ellentétben miszerint Donald Trump (nincs két hete) aláírta azt az elnöki rendeletét és eltörölte az elődje, Barack Obama által szintén elnöki rendeletben hozott környezetvédelmi intézkedéseket ez most összeférhetetlenek tűnik. Mi is történt?

A BBC szerint Trump azt mondta, hogy az „Energiafüggetlenség” nevű rendelettel véget akar vetni „a szén elleni háborúnak”. Trump rendelete Obama tiszta energia programjának felülvizsgálatát jelenti.

Trump a rendelet aláírásával

  • feloldja az üvegházhatást kiváltó káros anyagok kibocsátásának korlátozását,
  • zöld utat ad a szénbányászat beindításának,
  • feloldja az eddig bezáratott szénerőművekre vonatkozó zárlatot,
  • feloldja a szövetségi szénbányák működésére kimondott moratóriumot,
  • és engedélyezi a hidraulikus technikával történő olajkitermelést.

Trump a Környezetvédelmi Hivatal (EPA) épületében írta alá a rendeletet. Az EPA költségvetését jelentősen csökkentette, a vezetőjének pedig a klímaváltozást tagadó Scott Pruittot tette meg.

Ha valaki ismeri a teljes sztorit a klímaváltozással kapcsolatban, akkor könnyen rájöhet, hogy eme Trump féle lépés semmi mást nem jelent, mint a következő (az eddigi legnagyobb) amerikai pénzügyi lufi kipukkadásának elodázását. Arról van szó, hogy a szén és a palaolaj kitermelésbe fektetett dollármilliárdok megtérüléséhez kitermelendő szén és olaj mennyiségének elégetése pontosan az emberiség végét jelentené. De ha húzza egy kicsit az időt – a civilizációnk nagymértékű kockáztatásával – akkor a Trump féle holdudvar óriási veszteségeiből visszamehet valamennyi nekik.

FEHÉR HÁZ = ŐRÜLTEK HÁZA

Azzal nem számolnak, hogy sehol a világon nem szalonképesek többé ebben a kérdésben. Az emberek fogják eldönteni a vásárlásaikkal, hogy amerikai terméket, aminek a karbonlábnyoma vagy szénlábnyoma nem nulla, azt nem fogják megvásárolni. Eddig is az amerikai egy emberre jutó karbonlábnyom sokszorosa volt a világátlagnak. Más nemzetekre, országokra és népekre vonatkozóan ez egyáltalán nem vicces és etikus. Amennyiben nem változtatják meg sürgősen vezérlő elveiket és viselkedésüket, ha így folytatják akkor gyermekeinkre, unokáinkra és az egész emberiségre egy értékcsökkent, lepusztult és ellenséges bolygót hagynak hátra.

Rampasek László

Rex Tillerson aláírt egy megállapodást, amely elismerte a párizsi éghajlat-változás..

Kiszámolják helyettünk, megéri-e napelemet tenni a tetőre

hétfő, május 8th, 2017

Az E-ON és a Google közös szolgáltatást indított Németországban, amelynek keretében Európa legnagyobb gazdaságában is elérhető lett a Sunroof program. Az alkalmazás kiszámolja a fogyasztóknak, hogy megéri-e nekik napelemet szereltetniük a háztetőre.

Kiszámolják helyettünk, megéri-e napelemet tenni a tetőre - ClimeNews - Hírportál

A felhasználóknak semmit sem kell tennie, csak megadja a lakcímét, a program pedig a Google Maps és a Google Earth adatai alapján kiértékeli, mennyi napenergia éri a háztetőt. Ennek során az öntanuló szoftver számításba veszi a tető méretét és fekvését is, a Google Earth műholdképeinek adatai szerint, a helyi időjárási viszonyokat és az ingatlan földrajzi szélességének megfelelően a napsugárzás beesési szögét is.

A Sunroof alkalmazás már 2015 óta elérhető az Egyesült Államokban, Európában most először a német nagyvárosokban illetve azok agglomerációjában lesz használható, így Berlin, Frankfurt, München és a Ruhr-vidék lakosai számíthatják ki először megéri-e nekik napelembe fektetni.

Forrás: Kiszámolják helyettünk, megéri-e napelemet tenni a tetőre - ClimeNews - Hírportál

Segíthet a klímapolitikának a Chevron-doktrína

szerda, április 26th, 2017

Trump épp elmeszelni készül az Obamáék által életbe léptetett klímavédelmi törvényeket. Ami keresztbe tehet neki, az az amerikai Legfelsőbb Bíróság újonnan beiktatott bírája, Neal Gorsuch és az úgynevezett Chevron-doktrína. A tét nem kevesebb, mint hogy Amerika megmarad-e a klímapolitika globális éllovasának vagy korlátlanul szennyező nagyhatalommá válik.

2015-ben alkotta meg az Obama-adminisztráció a Tiszta Energia Tervezetet (Clean Power Plan), mely arra kötelezi az energiacégeket, hogy csökkentsék erőműveik üvegházgáz-kibocsátását. A törvényt azóta is támadják bíróságokon, ezért nem lépett hatályba. A Washington D.C. körzeti Fellebbviteli Bíróság hallgatta meg a törvény elleni keresetet 2016 szeptemberben (tehát Trump megválasztása előtt). Döntést még nem hozott, és valószínűleg nem is fog most, hogy a Trump-adminisztráció felülvizsgálja a törvényt.

Ez okból kifolyólag a Legfelsőbb Bíróság is csak egy úgynevezett megtartó, megőrző határozatot (stay order) hozott, ami azt jelenti, hogy az alsóbb bíróságnál lévő állapotot fenntartja. (A Reuters ezt úgy kommentálta, hogy meglehetősen szokatlan húzás volt a Legfelsőbb Bíróság részéről.)

Trump elnöki utasítást adott ki arról, hogy a klímapolitikai törvényeket le kell butítani, s ennek kivitelezésére utasította az illetékes szakhatóságot, a Környezetvédelmi Hivatalt (EPA). Ezek után két opció lehetséges: vagy az EPA vagy teljes egészében visszavonja a Tiszta Energia Tervezetet, vagy egy lebutított, kevésbé erős törvényt ad ki.

Ekkor benyújtják keresetüket a zöld szervezetek (például National Resource Defense Council, Sierra Club stb.), és megtámadják vagy a visszavonást vagy a módosított törvény hatályba léptetését. Az USA-ban megszokott gyakorlat, hogy az ellenérdekeltek a bíróságon támadnak meg egy új törvényt. Ekkor felkerül a Legfelsőbb Bíróságra az ügy, ahol alighanem egy Neil Gorsuch nevű bírón fog múlni a szóban forgó jogszabályok sorsa.

Gorsuch a megmentő?

Az Egyesült Államok kilenctagú Legfelsőbb Bíróságának bírája, Antonin Scalia 2016 februárjában váratlanul elhunyt. Épp időben (vagy sajnos elég későn) ahhoz, hogy utódjának kinevezése már – a novemberben megválasztott – Trumpra háruljon, ne Obamára. Neil Gorsuch személyében Trump olyan bírót jelölt ki a posztra, akinek ökológiai ügyekre vonatkozó jogi alapelvei és az ezekből eredő döntései nem jósolhatók meg könnyen. (Vagy nem olyan könnyen, mint ahogy Trump szeretné.)

Deregulációs politikája jegyében Trump elkezdte megnyirbálni az Obama-adminisztráció környezet- és klímavédelmi törvénycsomagjait, de nem biztos, hogy választott bírája, Gorsuch ebben partnere lesz.

Segíthet a klímapolitikának a Chevron-doktrína - ClimeNews - Hírportál

A dolog pikantériája, hogy Gorsuch anyja volt a Környezetvédelmi Hivatal vezetője Reagan elnöksége alatt az 1980-as években. Tehát vélhetően nagyon képben van a környezetvédelmi jog szakterületén. A beiktatását megelőző – kötelező – szenátusi meghallgatáson (amit az illetékes szakbizottság tartott) nem kérdezték ez irányú nézeteiről.

Tizenegy éve dolgozik bíróként, és ez idő alatt csak egy nagy horderejű ökológiai ügyben kellett döntenie. 2015-ben egy háromtagú bírói grémium tagjaként Coloradóban amellett szavazott, hogy az energiaszolgáltató cégek igenis kötelesek áramtermelésük 20 százalékát megújuló forrásokból megoldani. Ebben a jogi esetben Gorsuch megkérdőjelezte a Legfelsőbb Bíróság 1984-es precedensét (Chevron kontra Natural Resource Defence Council), mely nagy mozgásteret adott a szövetségi hatóságoknak a jog értelmezésében. Véleménye szerint „nehéz ezt összhangba hozni az alkotmánnyal”. Vagyis nem tartja jogosnak, ha a hivatal túl nagy szabadságot kap a jog értelmezésében. A szóban forgó perből adódóan Gorsuch ezt a Chevron-doktrínának nevezte.

Segíthet a klímapolitikának a Chevron-doktrína - ClimeNews - Hírportál

Mi a Chevron-doktrína?

A Chevron-doktrína azt mondja, hogy ésszerű(!) mértékben lehetséges és jogszerű, hogy a szövetségi szakhatóság saját hatáskörében értelmezze a jogot. (Ergó ne csak végrehajtsa szó szerint.) Vagyis amikor nem egyértelmű a törvény, akkor az EPA szakemberei dönthetik el, hogy meddig terjed ki a szabályozás, és hol van a vége. És ebben a bíróságnak is bele kell egyeznie.

Mindezek alapján ha az EPA – a környezetvédelmi szervezetek peres keresetére reagálandó – meg akarja védeni álláspontját, miszerint joga van lebutítani Obama klímatörvényeit, azt kell bebizonyítania, hogy a CO2 nem tartozik a Tiszta Levegő Törvény (Clean Air Act) hatálya alá. Ezt pedig elég nehezen fogja elhinni a Legfelsőbb Bíróság. Évekkel ezelőtt éppen a Chevron-doktrína alapján mondták ki, hogy az EPA jogszerűen cselekedett, amikor önmaga – mint hatóság – ítélte meg úgy, hogy a szén-dioxid bizony a Tiszta Levegő Törvény hatálya alá tartozik. Tehát törvényileg szabályozandó. Most viszont a Trump-adminisztráció éppen azt akarja elérni, hogy lehetőleg minél kevesebb káros anyagra terjedjen ki a törvényi szabályozás. (Ez ugye a dereguláció lényege.)

Bizonyítani kell, hogy a változtatás önkényes

Ezt fogják felhozni érvként a zöld szervezetek. Ebben segít a Chevron-doktrína. Ha annak idején az EPA-nak a Chervon-doktrína adott kompetenciát arra, hogy megítélje, köteles-e bevonni a szén-dioxidot a jogi szabályozás alá a Tiszta Levegő Törvény értelmében, akkor most mi jogon véli úgy, hogy nem kell a szabályozás alatt tartania? Ez önkényes és önfejű (arbitrary & capicious) változtatás. És mint ilyen, jogszerűtlen.

A zöld szervezetek ügyvédei most abban reménykednek, hogy Gorsuch eme álláspontot tükröző 2015-ös coloradói szavazata arra predesztinálja őt, hogy újfent hasonlóképp járjon majd el.

A kormányváltás, a politikai szélfordulat nem elég

Ha az EPA nagy változást eszközöl az Obama-féle környezetbarát törvényekben, Gorsuch valószínűleg szkeptikus lesz ennek jogosságát és törvényességét illetően. Mert a szén-dioxid szabályozását indokló tudományos alap most is éppoly érvényes, mint évekkel korábban. A szabályok fellazítása tehát indokolatlan, pontosabban tisztán politikai manőver lenne: a Fehér Ház kedvezni akar a fosszilis szektornak. Ami viszont az USA-ban alkotmányellenes.

Van egy másik precedens is. Ez már nem a szakhatósági kompetenciáról szól, hanem a törvény-visszavonások pártpolitikai jellegéről. Jimmy Carter elnöksége alatt vezették be a biztonsági öv kötelező bekötését a gépjárművekben. Reagan kormányzása alatt az illetékes szakhatóság (National Highway Traffic Safety Administration) ezt a szabályozást egy tollvonással visszavonta. Jött a per, s a Legfelsőbb Bíróság 1983-ban kimondta, hogy az elnök személyének és kabinetjének változása (Carter- után Reagan-adminisztráció)  önmagában nem elég ahhoz, hogy törvényeket iktassanak ki. Ugyanakkor a bíróság kimondta, hogy „a hatóság nézete arról, hogy mi szolgálja a közérdeket, megváltozhat, akár úgy, hogy megváltoznak a körülmények, akár úgy, hogy nem”. Ehhez azonban az kell, hogy a szakhatóság „átgondolt elemzést” nyújtson be a törvénymódosítás/visszavonás alátámasztására.

És itt érkezünk el ahhoz a ponthoz, hogy miért lesz az EPA-nak nehéz dolga.

Segíthet a klímapolitikának a Chevron-doktrína - ClimeNews - Hírportál

Bizonyítani kell, hogy a CO2 nem légszennyező

A törvény visszavonásához azt kéne bizonyítani, hogy a szén-dioxid ma már nem jelent veszélyt a társadalom egészségére nézve. Ezt pedig aligha lesz képes szakmai érvekkel alátámasztani az EPA. Az a szervezet, amely Obama elnöksége alatt rengeteg adatot gyűjtött össze, hogy tudományosan alátámassza az ÜHG-emisszió csökkentésének szükségességét. Nem véletlen, hogy az első dolog, amit elkezdtek rebesgetni Trump megválasztása után az EPA-val kapcsolatban, az az volt, hogy azonnal le fogja állítani a klímatológiai kutatást a hatóság keretén belül. (Így is lett.) Erre számítva indult meg a tudósok adatmentése.

A Sierra Club környezetvédő szervezet ügyvédje úgy fogalmazott a Reutersnek, hogy azt várják, Trumpék tudománytalan indokokkal hozakodnak elő, amelyeket könnyű lesz megtámadniuk tudományos érvekkel.

Engedi vagy kötelezi?

A zöldek azt fogják bizonygatni, hogy a Tiszta Levegő Törvény éppen, hogy arra kötelezi az EPA-t, hogy olyasfajta törvényeket léptessen életbe, mint amilyen a Tiszta Energia Tervezet, ami csökkenti az erőművek emisszióját. Ez pedig arra készteti a Legfelsőbb Bíróságot, hogy maga vegye kézbe a Tiszta Energia Törvény értelmezését.

Na már most: Obama mandátuma alatt az EPA kijelentette, hogy a Chevron-doktrínára alapozva bátorkodott úgy dönteni, a Tiszta Energia Tervezet megalkotására szükség van. Ezzel az EPA azt is beismerte, hogy a Tiszta Levegő Törvény nem egyértelmű, ezért kell saját hatáskörében értelmeznie azt és eldöntenie, a Tiszta Energia Tervezetre szükség van. Az EPA azt hozta fel tehát a védelmére, hogy jogában áll szabályoznia a CO2-t.

A zöldek viszont azt akarják kihúzni a Legfelsőbb Bíróságból, hogy az EPA-nak kötelessége a szén-dioxid szabályozása. Mivel az EPA egyszer már beismerte, hogy a Tiszta Levegő Törvény nem egyértelmű, a kötelesség bizonyítása nem lesz valami könnyű. De erre is vannak precedensek. A Tiszta Levegő Törvény hatályát egyébként már jó párszor tesztelték bíróságokon. A 2007-es (más forrás szerint 2005-ös) Massaschusetts kontra EPA perben a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy a karbon légszennyező anyag, ami bizony a törvény hatálya alá esik. 2014-ben egy másik perben a bíróság ugyancsak megerősítette az Obama-adminisztráció emissziós törvényeinek első adagját.

Az EPA pálfordulását – és a szén-dioxid ártalmas voltának állítólagos csökkenését – tehát csak tudományos adatokkal lehet megállítani.

Végezetül két slusszpoén:

1. Ahhoz, hogy az EPA módosíthassa a Tiszta Energia Tervezetet, a Washington D. C. körzeti Fellebbviteli Bíróságtól kel engedélyt kérnie. (Mert a tervezet e bíróságnál parkol.) Ott persze valószínűleg megadják az engedélyt. Vagyis ez a bíróság sosem fogja kiadni azt a szakvéleményt, amit a mostani felülvizsgálatból kiokumlál. (A Fehér Ház által visszavonásra vagy módosításra szánt törvényekről ésszerűtlen nyilvánosan értekezniük.)

2. A Massachusetts kontra EPA ügyben bő egy évtizede Scalia a Chevron-doktrína ellen szavazott. Bírótársai leszavazták, és megengedték az EPA-nak, hogy interpretálja a törvényt. Ha Scalia ma élne, valószínűleg máshogy szavazna, mint ahogy Gorsuch fog. Legalábbis ez most a zöldek reménysugara.

Tudjuk, nem egyszerű ez az ügy. Ha az eredeti angol nyelvű magyarázatra kíváncsi, itt olvashatja a Reuters rövidebb summázatát, itt a Bloomberg részletesebb értekezését.

Forrás: P&P – Reuters, Bloomberg


Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.


Trump lánya és külügyminisztere is maradna a klímaegyezményben

kedd, április 25th, 2017

Ha Ivanka Trumpon és az Exxon Mobiltól átigazolt külügyminiszteren múlna, az USA a globális klímaegyezmény hatálya alatt maradna. Tillerson szerint az USA elvesztheti nemzetközi befolyását, ha kilép a megállapodásból, és kapcsolatai a szövetségeseivel sérülhetnek. Donald Trump júniusig dönt az ügyben.

Trump lánya és külügyminisztere is maradna a klímaegyezményben - ClimeNews - Hírportál
A vermonti szenátor, Bernie Sanders – aki az amerikai elnökjelöltségért folyó demokrata párton belüli versengésben 2016-ban Hillary Clinton ellen indult – a minap felhívta rá a figyelmet, hogy egyre több tagállam és város ébred rá országszerte, hogy „milyen veszélyesek és abszurdak” Trump „ötletei és tettei”, és előbb-utóbb saját elhatározásból, maguktól fognak cselekedni a klímavédelem érdekében.

Kilép a Fehér Ház, vagy sem?

A Barack Obama környezetvédelmi törvényeit már oklahomai főügyészi minőségében is perek tucatjában támadó Scott Pruitt, a zöld törvényeket betartató Környezetvédelmi Hivatal vezetője (s e minőségében rókaként a tyúkól főnöke) április elején azt nyilatkozta, hogy az Egyesült Államoknak továbbra is aktívnak kell maradnia a nemzetközi klímaváltozási diskurzusban, de a Trump-kormány „rossz ügyletnek” tartja a klímaegyezmény USA-ra vonatkozó vállalását.

Magyarán a fosszilis ipart támogató Trumpnak nem tetszik, hogy az USA-nak csökkentenie kell az üvegházgáz-kibocsátását. Azért is „rossz ügylet” a klímaegyezmény a Trump-kabinet számára, mert nem tetszik nekik, hogy India és Kína úgy lépett be a megállapodásba, hogy nem kötelezte magát emissziócsökkentésre. Hozzátehetjük, ez nem jelenti azt, hogy nem tennék. Kína külügyminisztériumának szóvivője, Lu Kang nemrég azt mondta, a Föld országainak „lépést kell tartaniuk a fejlődéssel, és proaktív lépéseket kell tenniük, hogy betartsák ígéreteiket, és közösen tartsák be a klímaegyezményt”. (A két ázsiai nagyhatalom csak nemzeti stratégiát nyújtott be a klímaegyezmény titkárságának, ami felvázolja, hogy miként kívánják csökkenteni szennyezőanyag-kibocsátásukat.)

Pruitt óvatos fogalmazása a klímaegyezmény kritizálásában arra utal, hogy Trumpék is tisztában vannak vele, mekkora globális felhördülést és tiltakozást váltana ki a polgárokban és az USA szövetségeseiben, ha az USA kilépne a klímaegyezményből.

De ez a határozatlan, nem egyértelmű állásfoglalás azt is jelenti, hogy még mindig megvan az esélye, hogy Trump egy tollvonással kilépteti az USA-t a globális klímaegyezményből, vagy akár passzív agresszív módon hanyagolja annak kritériumait, az üvegházgáz-kibocsátásra vonatkozó vállalásokat.

Trump március végi elnöki határozata a klímavédelmi szabályozások fellazításáról nem tért ki a klímaegyezmény (amerikai) sorsára. A Fehér Ház szóvivője, Sean Spicer azt mondta, hogy a júniusi G7-csúcstalálkozóig Trump meghozza a döntést a kérdésben.

Pruitt egyébként teljességgel hiteltelen alak, mint kormányzati környezetvédelmi biztos. Nemrég azt mondta, hogy a szén-dioxid nem a felmelegedés elsődleges forrása (ez a klímaszkeptikusok alapelve: nem emberi tevékenység és légszennyezés okozza a globális felmelegedést, az javarészt természetes folyamat, nélkülünk is végbemenne).

Egy sajtótájékoztatón azonban magyarázatot követeltek tőle, s Pruitt kénytelen volt leszögezni, hogy „az emberi tevékenység valamilyen mértékben hozzájárul” a klímaváltozáshoz. Ez már Trump mértéktartóbb megjegyzésére hajaz, amit megválasztása után mondott, miszerint „van valamiféle kapcsolat” a légszennyezésünk és a klímaváltozás között.

Kiben reménykedhetünk?

Trump lánya és külügyminisztere is maradna a klímaegyezményben - ClimeNews - HírportálIvanka Trump
.
Ő járt közben, hogy Al Gore találkozhasson Donald Trumppal. Az USA egykori elnöke és Nobel Békedíjas zöld aktivista elmagyarázta Ivankának, miért fontos a megújuló energiás szektor fejlesztése (munkahelyeket jelent, és sokkal gyorsabban növekszik, mint a fosszilis iparágak), majd előadta prezentációját Donald Trumpnak is. Ráadásul Ivanka hisz a klímaváltozás tényében, és a hírek szerint műveli is magát a témában, utánaolvas fontos kérdéseknek.
.
Rex Tillerson
.
Tillersont Trump az Exxon Mobil olajmulti vezérigazgatói székéből hozta át a kormányba külügyi államtitkárnak (tulajdonképpeni külügyminiszternek). De mivel az Exxon ellen vizsgálat folyik a klímakockázatok részvényesektől való eltitkolása gyanújával, Tillersonnak érdeke, hogy progresszívnak láttassa magát a nyilvánosság előtt klímakérdésben.

A Reuters úgy tudja, Tillerson a párizsi klímaegyezményben maradás mellett van. A The New York Times értesülése szerint mind Tillerson, mind Ivanka Trump azon az állásponton van, hogy ha az USA kilép a klímaegyezményből, az károsítaná a diplomáciai kapcsolatait fontos szövetségesekkel.

A klexiten kívül „nem jut eszembe semmilyen más téma, talán a NATO-t leszámítva, amiből ha egyszerűen kivonulnánk, az nagyon negatív hatással lenne arra, hogyan ítélnek meg minket”, fogalmazott Tillerson, aki szerint fontos, hogy Amerika megőrizze befolyását a nemzetközi közösségben, és világhatalmi pozíciója sérülne, ha kilép az egyezményből. Tillerson tehát elsősorban külpolitikai, diplomáciai és PR-problematikának tartja a kivonulás/bennmaradás ügyét, nem pedig gazdaságpolitikai vagy környezetvédelmi kérdésnek.

Marc Morano, a republikánusoktól dezertált szenátusi alkalmazott megerősítette a Climate Depot-nak, hogy Tillerson és Ivanka Trump véleménye jelenti a klexit megvalósulása előtt tornyosuló két akadályt.

Olajvállalatok

A Reuters hírügynökség háttérinformációi szerint az olajvállalatok folyamatosan kommunikálnak a Fehér Házzal a pró és kontra érvekről azt illetően, érdemes-e a párizsi klímaegyezményben maradnia az USA-nak. Merthogy e cégek is belátták, hogy vannak érvek, melyek a maradás mellett szólnak.

Az egyik például a kiszámíthatóság: ha törvényileg szabályozva van az üvegházgáz-emisszió, és be van árazva a légszennyezés (akár kvótavásárlási kötelezettséggel, akár karbonadóval), az olyan üzleti és jogi környezetet teremt a részvénytársaságoknak, melyben ütemezni tudják kiadásaikat és felelősen tájékoztatni részvényeseiket az externáliák okozta költségekről.

Rick Perry

A korábbi texasi kormányzó önmagában nem pozitív tényező. Energiaügyi miniszterként azt fogja csinálni, amit Trump mond neki. De kedvező jel, hogy eddig még nem jelezte francia kollégájának, Segone Royal ökológiai, fenntartható fejlődési és energiaügyi miniszternek, hogy bármi változás lenne az USA klímapolitikájában. (Royal egyébként Francois Hollandfrancia elnök élettársa volt 1978 és 2007 között, s egyben négy gyermekük anyja.)

A G7-országok római energiaügyi tanácskozásán mind a francia, mind az olasz miniszter azt mondta, az USA jelenleg felülvizsgálja energiapolitikáját. Ezért volt az USA válasza a grémium kérésére, hogy közös álláspontot fogalmazzanak meg klímaügyben, hogy az új összetételű amerikai kormány álláspontjának kialakítására csak a júniusi találkozóra kerülhet sor.

A római tanácskozásra Perry olyan kérésekkel jött, hogy a közös álláspontba építsenek be olyan preferenciákat, melyek kedvezően érintik a fosszilis energiahordozókat és a szénipart, de természetesen ez eléggé idejétmúlt törekvés, főleg Európában, ahol a tagországok többsége azon van, hogy a megújuló energiák aránya növekedjen az energiamixben.

A Reutersnek egy meg nem nevezett informátor azt mondta, Perry és amerikai érdekek elszigetelődtek a találkozón, az eseményre mégis konstruktív hangvétel volt jellemző.

A klexit legfőbb pártfogója a Fehér Házban az elnök stratégiai tanácsadója, Steve Bannon, a Breithart egykori főszerkesztője. A honlap klímatagadó álláspontot képvisel. Ugyanakkor a Business Insider a napokban megjelentetett egy olyan cikket, amely azon spekulált, hogy a szélsőjobbos Bannon napjai a Fehér Házban meg vannak számlálva, Trump eltávolodott tőle.

Forrás: Piac&Profit – Reuters, The Independent, Business Insider

Több amerikai szövetségi állam és város utasította el Trump rendeletét

szerda, április 5th, 2017

Több amerikai szövetségi állam és város utasította el Donald Trump kedden aláírt elnöki rendeletét, amellyel eltörölte elődje, Barack Obama klímavédelmi intézkedéseit. A Fehér Ház arról pillanatnyilag még nem hozott döntést, hogy az Egyesült Államok kilép-e a 2015-ben több mint 190 állam által aláírt párizsi klímavédelmi egyezményből.

Több amerikai szövetségi állam és város utasította el Trump rendeletét - ClimeNews - HírportálKét, egyaránt demokrata párti irányítású állam, Kalifornia és New York kormányzói közös közleményben utasították el Donald Trump döntését. Jerry Brown Kalifornia és Andrew Cuomo New York állam kormányzója a közleményben leszögezte: “A kormányzattal vagy nélküle, de szövetségeseinkkel a világban továbbra is kíméletlenül küzdünk majd a klímaváltozás ellen és jövőnk védelméért”. A két politikus leszögezte: álláspontjuk szerint az elnöki döntés “mélységesen elhibázott és megbotránkoztatóan figyelmen kívül hagyja a tudomány alapvető megállapításait”.
A közös közleményhez több szövetségi állam és város is csatlakozott. Így például Oregon, Washington, Massachusetts és Virginia kormányzói, vagy Oakland, Portland, Seattle, Chicago, Philadelphia városok polgármesterei.
Energetikai szakértők és környezetvédelmi szakemberek, sőt egyes nagyvállalatok vezetői is megkérdőjelezték az elnöki rendeletet. Az Exxon például – amelynek korábbi elnök-vezérigazgatója Rex Tillerson, jelenlegi külügyminiszter volt – felhívta Trump elnök figyelmét a döntés káros hatásaira és kérte a Fehér Házat, hogy ne fordítson hátat a párizsi klímaegyezménynek.
A Nobel-békedíjas környezetvédelmi aktivista Al Gore, az Egyesült Államok volt alelnöke “mélységesen elhibázottnak” minősítette és közleményben ítélte el az új elnöki rendeletet, és több amerikai környezetvédelmi szervezet is felemelte hangját.
Donald Trump kedden délután a Környezetvédelmi Hivatal (EPA) székházában írta alá a “Dekrétum az energetikai függetlenségről” címet viselő rendeletet, amellyel eltörölte Obama 2013-ban foganatosított klímavédelmi intézkedéseit. Eltörölte például a globális felmelegedés egyik kiváltójának tartott üvegházhatású gázok kibocsátásának felső határát, feloldotta az eddig bezáratott szénerőművekre kimondott zárlatot, illetve a szöveteségi szénbányák működésére vonatkozó moratóriumot, és engedélyezte a frakkolást (a hidraulikus technikával történő olajkitermelést).
Szokásos napi sajtóértekezletén a Fehér Ház szóvivője, Sean Spicer szerda délután leszögezte: a Fehér Ház arról pillanatnyilag még nem hozott döntést, hogy az Egyesült Államok kilép-e a 2015-ben több mint 190 állam által aláírt párizsi klímavédelmi egyezményből. “A párizsi megállapodás még vita tárgya a kormányzaton belül” – fogalmazott a szóvivő.
Donald Trump és az őt támogató republikánusok egy része nem csupán a globális felmelegedés tényét vonja kétségbe, hanem a párizsi klímavédelmi egyezményt is fölöslegesnek ítéli.

Forrás: MTI

Föld órája + | 2017

szombat, március 25th, 2017

Ma este, helyi idő szerint fél kilenc és fél tíz között kialszanak több nagyváros és település mellett Budapest fényei is a Föld órája elnevezésű környezetvédelmi akció keretében.

A Természetvédelmi Világalap (WWF) 2007-ben indult kezdeményezése mára a világ legnagyobb önkéntes akciójává nőtte ki magát, amely 2,4 milliárd embert ér el világszerte. Tavaly 178 ország vett részt a mozgalomban, amely az éghajlatváltozás elleni fellépés szükségességére kívánja ráirányítani a figyelmet, illetve azokra a természeti értékekre, amelyek megóvásán az emberiség túlélése múlhat. Az elmúlt tíz évben az éghajlatváltozás még komolyabb mértéket öltött: 2016 a legforróbb év volt az átlaghőmérsékletet tekintve, a jégtakaró a sarkvidéken az eddigi legkisebbre zsugorodott és melegrekord dőlt meg a világ számos pontján.

A hagyományos 60-as logó a Föld Órája akció 60 percét szimbolizálja, amellyel szeretnék felhívni a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. Idén egy + jellel egészítették ki a hagyományos logót, ezzel is biztatva mindenkit, hogy a 60 perc letelte után, az év többi napján is gondoljon a környezetére.

Az alábbi települések jelezték csatlakozásukat:

Bag, Balaton, Bejcgyertyános, Bezedek, Bonyhád, Borsodnádasd, Budapest, Cigánd, Dozmat, Dunakiliti, Ecséd, Eger, Feked, Gerendás, Gógánfa, Gyöngyös, Győr, Hajdúhadház, Hajdúszoboszló, Harkakötöny, Hollóháza, Kazincbarcika, Kincsesbánya, Kistelek, Kisvárda, Martfű, Mogyoród, Mohács, Mórahalom, Mosonszentmiklós, Muhi, Nagyecsed, Nagykovácsi, Nick, Nógrádsipek, Nyírbátor, Nyíregyháza, Ócsa, Öskü, Pálosvörösmart, Patca, Pécel, Pilis, Pitvaros, Pusztaszabolcs, Ràbakecöl, Ruzsa, Sikátor, Siófok, Solt, Somogyhatvan, Százhalombatta, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szolnok, Szombathely, Tarján, Tata, Tatabánya, Tiszaföldvár, Újkígyós, Uppony, Vértesboglár, Veszprém

Forrás: WWF

Kalifornia bíróságon védi meg Obama zöld politikáját

vasárnap, március 12th, 2017

Az USA-ból való kiválást sürgető mozgalom aligha fogja sikerre vinni tervét, de a kaliforniai törvényhozók valamiben már függetlenítették magukat Trump irányvonalától: a környezetvédelmi jogszabályok szigorúságában.

A több éven át tartó aszály -amit csapadékosabb hónapok törtek meg a közelmúltban- ráirányította a kaliforniai lakosság figyelmét arra a tényre, mennyire függ a természettől és milyen nagy mértékben befolyásolja jólétét, gazdasága működőképességét a klímaváltozás. A szokatlanul hosszan tartó szárazságot ugyanis annak számlájára írják megfigyelők.

Már Arnold Schwarzenegger is keresztülvitte a helyi törvényhozáson a zöld törvénycsomagját, de a környezettudatos lakosság és a megválasztott képviselőik továbbra is úgy vélik, nem szabad a “trumpos” útvonalra lépniük, s a fosszilis energiák felturbózását és az üvegházgázok mértéktelen füstölését megengedniük.

Jerry Brownt negyedik alkalommal választották kormányzóvá (első két mandátumát 1975 és 1983 között töltötte le), s a politikus többször hangsúlyozta, Kaliforniának példát kell mutatnia a klímapolitikában. Célja az, hogy érvényben tartsa az Obama-adminisztráció környezetvédelmi intézkedéseit – annak ellenére, hogy Trump és csapata éppen ezeket a jogszabályokat készül fellazítani és részben eltörölni.

A “Megőrizni Kaliforniát” (Preserve California) gyűjtőnévvel illetett új törvénycsomag a vizeket, a levegőt és a veszélyeztetett fajokat szabályozó szövetségi törvények kötelezettségeit őrizné meg. A kaliforniai képviselő testület vezetője, Kevin de Leon ki is mondta, hogy a csomag célja nem kevesebb, mint hogy “megtenni mindent, ami a hatókörünkben lehetséges, hogy a szövetségi kormányzat ne nyomja el a mi széles körű és haladó politikánkat”.

Ha a demokrata párt felé húzó kaliforniai képviselő testület megszavazza a törvényjavaslatokat, azzal precedens értékű perek is elkezdődhetnének. A politikusoknak ugyanis határozott céljuk, hogy megakadályozzák a szövetségi kormány fennhatósága alá tartozó föld- és vízterületek bérbe adását az olajcégeknek. Az egyik törvényjavaslat a kaliforniai képviselőknek adná meg a végső szót e kérdésben. Azaz felfüggeszthetnék a Trump-csapat által kiadott olajkitermelési engedélyeket.

Kalifornia bíróságon védi meg Obama zöld politikáját - ClimeNews
Ben Allen szenátor, a törvénycsomag eszmei szerzője szerint a washingtoni “kongresszus és a Trump adminisztráció prominens tagjai is azt nyilatkozták, hogy támogatnák a szövetségi területek nagymértékű kiárusítását, akár úgy, hogy megnyitják azokat ásványi, olaj- és gázfeltárásnak, vagy közvetlenül eladnák ezeket a földterületeket a vállalatoknak”, idézte Allent a Reuters hírügynökség.

Kalifornia viszont felveszi a kesztyűt és kemény ütéseket szán a Fehér Háznak ebben a meccsben. A helyi demokraták ugyanis nem kisebb alakot, mint Obama egykori igazságügy miniszterét, Eric Holdert szerződtették nem sokkal Trump megválasztása után, hogy segítségükre legyen a Fehér Házzal folytatandó jogi csatározásokban. A fent idézett De Leon azt is mondta, Kalifornia nem készül pereskedésre a kormánnyal, de készen áll Holder szaktudását és szolgálatait igénybe venni, ha úgy alakul a helyzet. Vagyis nyilvánvalóan fel vannak készülve rá, hogy Trumpék nem fogják annyiban hagyni a dolgot és mindent megtesznek, hogy a fosszilis cégeknek csak azért is szabad mozgást biztosítsanak Kaliforniában. (Kalifornia és politikusai menekültügyi kérdésekben már nyíltan ellentmondtak Trumpnak.)

Persze Kalifornia ezt megengedheti magának. Ha önálló állam lenne, a G20-ak között kapna helyet. Ez Amerika egyik leggazdagabb, legnagyobb gazdasággal bíró tagállama – amit részben a Szilícium-völgy cégeinek, részben a hollywoodi showbiznisznek köszönhet.

Jerry Brown azzal a javaslattal is előállt, hogy 437 millió dollárra növelnék az árvíz-megelőzésre, vészhelyzetek kezelésére és előkészültségre fordítandó összeget. A dolog előzménye, hogy az USA legnagyobb duzzasztógátja, az Oroville-gát kilyukadt és közel 200 000 embert kellett kitelepíteni a környező településekről. A gát 112 kilométerre található Sacramentótól, Kalifornia fővárosától. Kalifornia 38,8 milliós lakosságának nagy részét az ilyen duzzasztógátak mögötti víztározók látják el ivóvízzel, az agrárszektort pedig öntözővízzel.

A 437 millió dolláros költésből 387 egy 7,5 milliárd dolláros vízkötvény-kibocsátásból finanszíroznák, amit még 2014-ben hagytak jóvá a választók, a fennmaradó 50 milliót az állam költségvetése állná.

Időközben a Szilícium-völgyben lévő San José-ból is kitelepítettek többszáz embert, mert ott egy patak áradt meg, elöntve házakat és utcákat. Az árvíz azonban egy hatalmas viharnak volt köszönhető, nem a gátszakadásnak (ami egyébként is San Franciscótól északra van, míg San José attól délre). San José-ban van számos technológiai multi székhelye, többek között az Adobe Systems, a Cisco Systems, az eBay, a PayPal, a TiVo és a SunPower főhadiszállása.

Forrás: Reuters

Polgári engedetlenséggel a klímaváltozás megállításáért

szerda, március 8th, 2017

Sajnos idehaza semmit nem hallottunk arról, hogy 2016 május 3-15 között polgári engedetlenségi akciók sorozata zajlott a világban a klímaváltozás ellen harc jegyében.

6 kontinensen, 30.000 ember részvételében 20 nagyobb akció kapott helyett. Az üzenet mindehol ugyan az volt: a fosszilis tüzelőanyagok maradjanak a földben, és a lehető leggyorsabban álljunk át egy 100%-ban megújulókra alapozott gazdaságra.

★ Mit jelent az a bizonyos 2 fok a klímaváltozásban? https://goo.gl/UHwkJj
★ 100%-ban megújulókra alapozott energiarendszer (smart grid, Dánia): https://goo.gl/2fZpH4
★ ZeroCarbonBritain 2 perces előzetes: https://goo.gl/rL36eF
★ ZeroCarbonBritain 40 percben kifejtve: https://goo.gl/qC4UAI

Polgári engedetlenséggel a klímaváltozás megállításáért - ClimeNewsAz akciók célja továbbá az volt, hogy megmutassák, hogy hétköznapi emberek is képesek lehetnek ténylegesen megbénítani fosszilis projekteket:
a legnagyobb akcióban – mint az a videóban is látható – 48 órára sikerült kivonni a forgalomból Európa egyik legnagyobb kibocsátóját.
Az akciósorozatot az idehaza kevésbé ismert 350.org nemzetközi klímamozgalom szervezte. Az eredeti videót is ők készítették, minden jog őket illet. Érdemes megnézni, mivel foglalkoznak:

http://350.org/
https://www.facebook.com/350.org
https://www.youtube.com/user/350org

■■■

Magyarországra kidolgozott alternatív energetikai forgatókönyvek:

“Erre van előre! − Vision 2040 Hungary”
1.2-es forgatókönyv elérhető: http://goo.gl/2GIlGp
A 2.0-s kiegészítő tanulmánykötet elérhető: http://goo.gl/nUzTP7
Kapcsolat az Erre van előre kutatócsoporttal (ELTE): https://goo.gl/DrALS3

Paks II Néküli A Világ (a dán rendszerhez hasonlóan az EnergyPlan szoftverrel tervezve]: http://goo.gl/b8Thof
Készítette az Energiaklub: http://energiaklub.hu/

Progresszív Energia[Forradalom]: http://goo.gl/7n6BCV
Készítette a Greenpeace: http://www.greenpeace.org/hungary/hu/

Forrás: infocracy


Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.