JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.

Archive for the ‘Kötelező piac’ Category

Hawaii törvénybe iktatta a párizsi klímaegyezmény egyes előírásainak megvalósítását

hétfő, július 3rd, 2017

Hawaii törvénybe iktatta a párizsi klímaegyezményben foglalt egyes előírások teljesítését.

Hawaii törvénybe iktatta a párizsi klímaegyezmény egyes előírásainak megvalósítását - ClimeNewsA helyi kongresszusban megszavazott törvényt David Ige, az állam demokrata párti kormányzója csütörtökön alá is írta. Ezzel Hawaii lett az Egyesült Államokban az első szövetségi állam, amely törvényi úton is felsorakozott a párizsi egyezmény mellé. Az Egyesült Államokban nagy felháborodást keltett Donald Trump döntése, amelynek értelmében kilépteti az Egyesült Államokat a 2015-ben aláírt párizsi klímavédelmi egyezményből.
A törvény aláírása után elmondott beszédében David Ige hangsúlyozta Hawaii elkötelezettségét a környezet védelme mellett és egyúttal leszögezte, hogy a globális felmelegedés elleni küzdelemben készen áll az együttműködésre más államokkal is. Kitért arra is, hogy Hawaii közvetlenül megtapasztalja a globális klímaváltozás kártékony következményeit: emelkedik a tengervíz szintje, a dagályok minden korábbinál magasabbak, eltűnnek növényfajok, a korallzátonyok fehérednek és a tengerpart egész szakaszai erodálódnak.

A kormányzó a hét elején aláírt egy másik törvényt is: ez a mezőgazdaság széndioxid-kibocsátását korlátozza.
Már az elnöki bejelentés estéjén három, demokrata párti irányítású szövetségi állam – Washington, Kalifornia és New York – kormányzója laza szövetséget hozott létre a párizsi megállapodásban foglaltak teljesítésére, majd ehhez a szövetséghez a héten további nyolc állam és Puerto Rico is csatlakozott.
Jerry Brown, Kalifornia kormányzója kedden Pekingben klímavédelmi megállapodást írt alá Kínával.

Forrás: MTI

 

Befejezi működését 2015-ben a Vértesi Erőmű szenes részlege

hétfő, október 12th, 2015
(Kommentár nélkül)

Befejezi működését 2015-ben a Vértesi Erőmű szenes részlege, a telephelyet bizonytalan időre konzerválják, több száz ember elbocsátása várható – adta hírül 5-én hétfő esti műsorában az Oroszlányi Televízió.

Befejezi működését 2015-ben a Vértesi Erőmű szenes részlege - vertesi power plantCsiba Péter, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója és Magyari József, az erőmű vezérigazgatója még a múlt hét szerdán tájékoztatta a dolgozókat arról, hogy a létesítményt nem alakítják át hulladékból származó tüzelőanyagra, a blokkokat az erőmű fejlesztéséről szóló döntésig konzerválják – számolt be a csatorna a történtekről az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetének elnökhelyettesére, Téglás Józsefre hivatkozva.

Szigorú világ jön az erőművekre

hétfő, október 12th, 2015

2016. január 1-től, vagyis alig több mint 3 hónap múlva az Európai Unió minden országában életbe lép az ipari káros anyag kibocsátás csökkentéséről szóló irányelv.

A direktíva előírásainak megfelelően a hazai erőműveknek – technológiától és üzemmérettől függően – jelentős mértékben kell csökkenteniük nitrogén-oxid, kén-dioxid és szálló por kibocsátásukat. A drámai korlátozások életbe léptetésére a hazai erőművek 2020. január 1-éig haladékot kapnak.

Szigorú világ jön az erőművekre - ClimeNews - Unnatural carbon surge power plantAz Alstom számításai szerint hazánkban a fosszilis bázisú erőművek jelentős részének fejlesztését szükséges elkezdeni és elvégezni ahhoz, hogy az ország éves bruttó 42,5 TWh villamosenergia-felhasználásának jelentős – a MAVIR ZRT. adatai alapján – több mint 30 százalékot kitevő importhányadát ne kelljen ezen erőművek kényszerű leállítása miatt tovább növelnünk. Az Alstom a közelmúltban 80, jellemzően fosszilis tüzelőanyaggal működő, 10-46 éves erőműben végzett felmérést azok fejlesztési igényeiről a világ 26 országában. A felmérés megállapította, hogy az erőművek egyes környezetvédelmi fejlesztési és levegőtisztasági projektjei a jelentős – a teljes hazai erőműpark viszonylatában több tízmilliárd forintos – pénzügyi ráfordítás mellett, még szakértői megvalósítással is legalább 1-3 évet vehetnek igénybe.

Sok erőművet fejleszteni kellene

Hazánkban számos olyan erőmű üzemel, amely a 2016-ban életbelépő, szigorú Európai Uniós környezetvédelmi szabályozásnak jelenlegi műszaki állapotában nem lesz képes megfelelni. A szabályozás a széntüzelésű erőművek számára írja elő a legnagyobb mértékű csökkentést, de jelentősen csökkentett kibocsátási értékeket ír elő a biomassza- és gáztüzelésű erőművekre is. Ezen erőművek 1000-1500 MW összteljesítményének kiesése számottevő mértékben növelné villamos energia importunkat. Noha a magyar kormányzat által az EU-hoz benyújtott Átmeneti Nemzeti Terv 2020. január 1-éig ad lehetőséget a káros anyag kibocsátás folyamatos csökkentésére, de a korszerűsítés mielőbbi elkezdése a hazai erőművek számára így is életbevágó.

„A magyar erőművek előtt álló kihívás kettős: amellett, hogy meg kell felelniük a szigorodó uniós környezetvédelmi normáknak, versenyképességüket is növelniük kell. Ezt az elvárást levegőtisztasági berendezéseik modernizációjával, valamint az erőművi kazánok vegyes hulladéktüzelésre alkalmassá tételével és egyéb tüzelőanyagra való váltással érhetik el a leggyorsabban és a legköltséghatékonyabban” – mondta Dr. Kiss Csaba, az Alstom Hungária Zrt. erőműszerviz üzletágának ügyvezető igazgatója. „Az Átmeneti Nemzeti Terv ad ugyan némi időt a hazai erőműveknek az EU irányelvben meghatározott értékek elérésére, ugyanakkor a technológiai átalakítások megtervezése, kivitelezése és üzembe helyezése akár éveket is igénybe vehet” – tette hozzá az igazgató.

Tovább nőhet villamos energia importunk?

Az uniós szabályozás ráadásul nemcsak az erőműveket, de más, jellemzően káros ipari kibocsátással járó iparágakat is érint, így a hulladékégetők, vegyi üzemek és cementgyárak tüzeléstechnikai berendezései is komoly kihívás elé néznek, ha meg akarnak felelni a szigorú irányelvnek.

Magyarország villamosenergia-import függősége igen magas. Hazánk villamos energia fogyasztásának több mint egyharmadát tartósan importból fedezi, de ez a nyári időszakban tovább is emelkedhet. A villamos energia importjának emelkedése az utóbbi években ugrásszerűen nőtt, hiszen 2010-ben az éves áramimport aránya még csak 15%-on állt. Az olcsó importáramnak ugyan számos előnye van, ugyanakkor kockázatokat is magában rejt, mivel a külföldi erőműveknél történő bármilyen teljesítményváltozás, vagy a külországi váratlan teljesítménycsökkenés Magyarországra is hatással lehet.

Forrás: Piac és Profit

A Hetek kötelező érvényű klímavédelmi megállapodást sürgetnek

csütörtök, június 11th, 2015

Merkel: a Hetek kötelező érvényű klímavédelmi megállapodást sürgetnek

A világ legfejlettebb iparú országait összefogó G7 csoport tagjai egyetértenek abban, hogy a decemberi párizsi klímacsúcson kötelező érvényű megállapodást kell kötni az éghajlatváltozás elleni küzdelemről, és mindannyian kiállnak amellett, hogy 2 Celsius fokban kell korlátozni a globális középhőmérséklet emelkedését az évszázad végéig – mondta a német kancellár a G7 csoport németországi csúcstalálkozója után.

Angela Merkel a találkozó helyszínén, a bajor Alpokban fekvő Elmau kastélyszállónál tartott sajtótájékoztatóján kiemelte: a G7 csoport elkötelezte magát amellett, hogy a világgazdaság “dekarbonizációjára” van szükség “a jelenlegi évszázadban”, vagyis ki kell alakítani a fosszilis energiahordozók nélkül működő gazdaságot.
A Hetek amellett is elkötelezték magukat, hogy az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) ajánlása alapján 2050-ig az üvegházhatású gázok 40 és 70 százalék közötti mértékű csökkentésére van szükség 2010-hez képest, és ennek a sávnak “a felső szélét” kell megcélozni – mondta Merkel.

Forrás: MTI 2015. június 8.

Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásnak alakulása az EU-ban a 80%-os mérséklési terv irányába (100%=még 1990 !)

EU-dekarbonizacio - A Hetek kötelező érvényű klímavédelmi megállapodást sürgetnekForrás: A Bizottság közleménye az alacsony széndioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemterve [COM(2011)112 final]

Svájc elsőként teszi közzé az Éghajlat Cselekvési Tervét

kedd, március 17th, 2015

A legfejlettebb országok beleegyeztek, hogy benyújtják a 2020 utáni éghajlat cselekvési tervüket március végére, amit Svájc tett meg először.

A Világ Erőforrásai Intézet (WRI) analízisében az áll, hogy a svájci indítványozás érthető és átfogó, de arra is kitértek, hogy talán túlságosan is a nemzetközi offszetálásokra támaszkodnak a belföldi csökkentések helyett.

Svájc elsőként teszi közzé az Éghajlat Cselekvési TervétSvájc bejelentette a 2020 utáni Éghajlat cselekvési tervét, elsőként benyújtva a hivatalos hozzájárulásukat a nemzetközi éghajlat-változási egyezményhez, melyet idén év végén fognak Párizsban véglegesíteni. Több országtól is elvárják, hogy benyújtsák a javaslatukat a kötelezettségvállalásukról, melyet a tervezett nemzetileg meghatározott hozzájárulásként (INDCs – Tervezett Nemzetileg Meghatározott Hozzájárulás) ismerhetünk. Ezek a tervek fontos részét képezik annak a tervnek, hogy megállapítsák, tudja-e a világ annyival csökkenteni a kibocsátását, hogy 2 Celsius fokra korlátozzák a globális hőmérséklet-növekedést, ezzel meggátolva a klímaváltozás legrosszabb hatásait.

A svájci éghajlatváltozási terv több szempontból is ígéretes kezdésnek számít a tervezett nemzetileg meghatározott hozzájárulás benyújtási folyamatánál, mellyel taglalják az ország kibocsátáscsökkentésének hosszú távú tervét. Ennek ellenére még is van pár hely, ahol az INDC-t meg kellene erősíteni, nagyobb hangsúlyt kellene fordítani a belföldi alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságba való átmenetbe, valamint limitálni kellene a kibocsátás csökkentések használatát a svájci határokon kívül a saját célja felé.

Út a Kibocsátás Csökkentéshez

Svájc egyszerű és egyenes módon nyújtotta be a tervezetét. Annyira átfogó, hogy az INDC kiinduló pontként szolgálhat a többi országnak a saját terveik benyújtásának idején.

Svájc elkötelezte magát arra, hogy 2025-re 35%-kal az 1990-es szint alá szorítja az Üvegház gáz (ÜHG) kibocsátását, 2030-ra 50%-kal, valamint 2050-re 70-85%-kal szorítja az 1990-es szint alá a kibocsátását. A javaslat továbbá kiterjed az üvegház gázok és szektorok széles körére, ezáltal előkészítve a csökkentési lehetőségek maximumát.

Svájc elsőként teszi közzé az Éghajlat Cselekvési TervétMindamellett, az INDC lehetővé teszi az országnak, hogy nagy mértékben használja a nemzetközi piaci mechanizmusokat, mint például az offszetálást vagy a karbon kereskedelmet a céljai eléréséhez. Az 50%-os csökkentési cél eléréséhez, például a csökkentések kettő-ötöde projektekből származhat, ahhoz, hogy elérjék a kibocsátás csökkentést a svájci határokon túl. A hozzájárulást erősítené, hogyha Svájc további belföldi kibocsátás csökkentést vállalna fel, a nagy potenciájú helyeken, annak érdekében, hogy növeljék az ambíciót és elindítsák az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságot.

Az Átláthatóság komoly jelei

A svájci INDC az átláthatóság szempontjából is figyelemre méltó. Ez felépíti a bizalmat a többi ország között is, így könnyebb lesz nyomon követni, hogy a globális erőfeszítések együttesen elég ambiciózus-e ahhoz, hogy korlátozni tudják a globális felmelegedést.

A Világ Erőforrásai Intézet (WRI) kutatói javaslatokat készítettek arról, hogy milyen információkat kellene az országoknak biztosítaniuk annak érdekében, hogy megfelelően transzparensek legyenek:

  • A hozzájáruláshoz szükséges időkeret, beleértve a várt kibocsátás csökkentést mind 2025-ben és 2030-ban is.
  • A piaci mechanizmusokból származó kreditek – offszetek – használata hogyan kerülné el több ország a csökkentések kétszeres beszámítását, és fenntartani a környezetvédelmi integritást, és
  • Hogyan tekinti az ország a hozzájárulását igazságosnak és ambiciózusnak, valamint, hogy miként járul hozzá az ENSZ Éghajlatváltozási keretegyezmény célkitűzéseinek megvalósításához. Például, az INDC kifejezetten elismeri, hogy a GDP/fő az ÜHG kibocsátás/fővel együtt fontos szempontját képezi annak, hogy a hozzájárulás korrektnek ítélhető e. Viszont még így is van min javítani, az országoknak csatolniuk kellene az alapul szolgáló adatokat, és az analíziseket, alátámasztva a korrektségről és az ambícióról szóló nyilatkozatukat. Például, Svájc átláthatóbban is magyarázhatta volna a belföldi mérséklési potenciáljára vonatkozó képességeit és korlátait, különösen a nemzetközi kibocsátás csökkentésre való támaszkodása miatt.

Svájc elsőként teszi közzé az Éghajlat Cselekvési TervétSvájc csak egy pici ország a globális kibocsátás töredékével, és mégis egy jó kezdő modellt tett le az asztalra. Fontos, hogy a többi ország is kövesse a példáját a saját ambiciózus és átfogó terveikkel – a globális klímaváltozás féken tartása érdekében, és hogy a jégmezőket a svájci fenséges hegyek tetején tarthassák.

Pál Tamás – Carbon Online


Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.


Obama legnagyobb lépése a klímaváltozás ellen

szombat, augusztus 23rd, 2014

Az egyik legjobb dolog amit tehetünk a gazdaságunkért, egészségünkért és a környezetért az, hogy a világot a tisztább és biztonságos energiatermelésre vezessük rá…

ObamaAz USA környezetvédelmi ügynöksége, az EPA (Environmental Protection Agency) bejelentette, hogy az erőműveknek a 2005-ös szinthez képest 30 százalékkal kell csökkenteniük az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ra. Ez a legnagyobb lépés, amit az Obama-adminisztráció tett a klímaváltozás ellen.

A szövetségi államoknak egyenként ki kell dolgozniuk, hogyan fognak megfelelni ennek az elvárásnak. A részletek egyelőre nem ismertek. Az ügynökség szerint az erőművek csökkentése egyenértékű a kocsik, kamionok szennyezésének szabályozásával, amit kétharmadával vágnának vissza.

A szénipar szerint viszont a szabályozás magasabb számlákat és folyamatos áramszüneteket fog okozni. Az American Coalition for Clean Coal Electricity vezérigazgatója szerint a lépés egyenesen Amerika következő energiakrízisét hozza el.

Az EPA szerint viszont az államoknak kell majd dönteniük a csökkentés pontos végrehajtásáról, és nagyon sok lehetőség közül választhatnak majd, az egész a rugalmasságról szól. A szabály 2016. június harmincadikán lép majd életbe, néhány állam azonban engedményt kaphat, 2017-es dátummal. Azok az államok, akik együtt dolgoznának ki tervet, 2018-ig kapnak haladékot.

A szabályozás ezer, fosszilis energiaforrásokkal működő erőművet érint, nagy részük földgázt és szenet éget. Az EPA szerint az eredmény akár hatezer korai halálozás és 150 ezer asztmás roham elkerülése lehet. Ráadásul az ügynökség szerint 2030-ra akár nyolc százalékkal is csökkenhetnek majd a számlák.

Forrás: index.hu
Videó indítása – Barack Obama kapcsolódó beszéde.

.

 


Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.


 

 

Carbon Creditek a csalásokat követően…

vasárnap, május 4th, 2014

A kötelező és az önkéntes karbon piac szereplői nagyító alatt, akik szó szerint megbuktak! Mert úgy tűnik, hogy a CO2 szint csökkentésével nagyon kevesen, pénzt keresni viszont annál többen szeretnének a Carbon Creditekkel…

Nézzük elsőként a kötelező piacot. Évtizedeken keresztül próbálták csökkenteni a kibocsátást. Ennek eredménye egy hatalmas és bonyolult rendszer lett, melyben a szennyezés termékké vált, és a Karbon Kreditek a pénzügyi piac részévé váltak.

A korai időszakban akár 50.000€-t is lehetett a kötelező piaci Kreditekkel keresni 5 perc alatt! Láttuk, ahogy a szervezett bűnözés is bevonult a piacra és szofisztikált VAT (ÁFA) támadásokat hajtottak végre, melyek éves szinten 5 milliárd euró kárt okoztak…

Az európai kötelező piac de facto (ténylegesen) összeomlott. Olyan alacsony az ár, hogy a fluktuáció (ingadozás) nem befolyásolja a tényleges kibocsátást, a környezetszennyezést. Connie Hedegaard klímaszavazást vesztett, ahol 900 millió Karbon Kreditet akart visszavonni. Túl kicsi már az ár, a kezdetleges 30€-ról 4-re csökkent. Már csak a pénzügyi piac érdeklődik a kötelezőpiaci Karbon kereskedelmi rendszerért.

2005-ben adták el az első Kreditet, de még 1997-ben létrejött a Kyoto Protokoll. Ezt megelőzően az USA aláírt egy törvényjavaslatot, amely megakadályozta, hogy az amerikai delegáció aláírhasson egy megállapodást, mely limitálhatja az ÜHG kibocsátást. Ennek a neve volt a Byrd-Hagel. Az Unióban tudták, hogy az amerikaiakkal baj van, de azt remélték, hogy Kyotóban új jelet küldenek.

Akkor még az EU indítványozta az ÜHG adó, egy adóalapú kreditrendszer felállítását. Amerikában tudták, hogy az amerikai polgárok nem fogadnák el, hogy adózni kellene a kibocsátott ÜHG után. Piaci rendszert akartak, ahol a kibocsátók Krediteket vehettek a túlzott kibocsátásuk kiegyenlítése miatt.

Kyotoban végül is felállítottak egy Piac alapú rendszert, ahol a Karbon kibocsátást Karbon Kreditenként lehetett ellentételezni.
Ezt követően Kyoto mégsem került megszavazásra az Egyesült Államokban, mert 2000-ben Al Gore vesztett Bush ellen a választásokon, aki ezután kihátrált a megállapodásokból.

Attól függetlenül, hogy a legnagyobb kibocsátó meghátrált a megállapodásból, az EU felállította saját Karbon Kredit rendszerét. (EU Emission Trading System = Kibocsátás-kereskedelmi rendszer), majd beazonosította a 11000 legnagyobb EU kibocsátót. Ez után megszabták, hogy mennyi Karbont bocsáthatnak ki. Ha ezt az értéket átlépték, akkor Karbon Kreditet kellett venniük. (Cap and Trade = kibocsátás korlátozás és kereskedelem) 2013-ig az EU 10 milliárd Karbon Kreditet bocsátott ki, hogy elindítsák a piacot.

A Dán nyilvántartás (registry) gyorsan a világ legnagyobbjává vált, mert mindenki csatlakozhatott különösebb azonosítás nélkül. Az ott megadott információk 97%-a hamis volt. Míg Angliában egy nyilvántartásba való regisztrálás órákba telt, addig Dániában a neten percek alatt ezt el lehetett végezni.

VAT (ÁFA)-körhinta

Folyamat: Egy cég az EU tagállamok egyikében elad Karbon Kreditet egy másik EU-s országban lévő cégnek. Amikor a vásárlás befejeződik, EU határon keresztül, akkor a számla mínusz VAT (ÁFA). A vevő aztán eladja a Karbon Krediteket fedőcégeknek, olyanoknak, akik részt vesznek a csalásban, vagy olyan cégeknek, akik nem tudnak róla, hogy csalás folyik. Eladáskor az eladó cég felszámolja a VAT-ot. Minden egyes eladás alkalmával növekszik az ár és a VAT (ÁFA) is.
Ezt követően a csalók eladják a Krediteket egy új fedőcégnek, ez alkalommal másik Uniós országban. Mivel az utolsó cég fizetett VAT-ot (ÁFA-t) a vásárláskor, azt az állam visszafizeti, melyet majd a legelső cégtől követelne vissza az államkincstár, aki addigra már teljesen eltűnt.

Amikor az EU és az Europol rájött a csalásra, a tagállamokat figyelmeztették, valamint a VAT-ot (ÁFA-t) eltörölték a karbon kreditekre. Továbbá a Karbon Tradereket ellenőrzés alá vették. 1265 Trader volt regisztrálva, melyből a vizsgálat végére 33 maradt legális.

Amikor a pénzügyi bűnözés állami ügyésze a Dániai nyilvántartás kivizsgálása alatt gyanús Karbon Krediteket talált, amit utána lefoglaltak, 2013. november 3-án ezek a Kreditek nyom nélkül eltűntek. Feltörték a rendszert. Összességében 9 milliárd eurót vesztettek a tagállamok. Hogyan történhetett ez? Bombariadót jelentettek a nyilvántartások épületeiben, azt teljesen ki kell ilyenkor a protokoll szerint üríteni, és míg a tűzoltók átvizsgálták az épületet a hackerek feltörték a rendszert és ellopták a Krediteket… Ezt nem minősítem, helyette a kötelező piacról ajánlom mindenkinek a mellékelt videót.

Az önkéntes piac!
Elméletben sokkal jobb, mert gyakorlatban is valódi projektekből és azok CO2 csökkentéséből kell legyenek a karbon kreditek. De a valóság sokat rontott az elmúlt időszakban a működő és sokkal komolyabb jövő előtt álló önkéntes piacon. Nézzünk egy példát a forrás megjelölésével, hiszen Magyarország is érintett, mert a Gold Standard karbon kreditek nem véletlenül tűntek el bizonyos portfóliókból!

2011-ben, Nyugat Kenyában 900.000 darab víztisztító rendszert osztottak szét ingyen. A szétosztás mögött a segédiparág egyik óriása a Vestergaard-Frandsen állt. A szűrőket „Lifestraw”-nak nevezték. Ezen cég fejlesztette ki és egyben osztotta is szét a szűrőberendezéseket. Ígéretesnek tűnt a projekt, és nagy reményeket fűztek hozzá, hisz azt remélték, hogy így visszaszoríthatják a víz útján terjedő betegségeket. A szétosztás egy nagyobb terv része volt, melynek lényege, hogy odaadják a Lifestrawt az embereknek, így nem lesz szükségük fára, hogy felmelegítsék az ivóvizet. Ez majd csökkenti a Karbon kibocsátást, hisz rengeteg fát kivágtak azon a környéken, és azok pótlása nem történt meg.
Az így elért csökkentést aztán Karbon Kreditekké lehet váltani, melyet a V-F eladhat. Minél több Karbont mentenek meg annál jobb lesz az üzlet.
Az emberiség 5-25%-a melegíti az ivóvizét. A V-F szerint a Nyugat-Kenyai családok 36%-a melegíti az ivóvizét. De ez az egy tény egymaga nem elég ahhoz, hogy a Lifestraw siker legyen. A siker maga teljes mértékben azon múlt, hogy hány Karbon Kreditet tud kiváltani a projekt. Ezért a V-F valószínűség felmérést tartott, amiben arról kérdezték az embereket, hogy FORRALNÁK-E az ivóvizet, HA lenne rá idejük, és HA megengedhetnék maguknak. A megkérdezett emberek 79%-a igent mondott. Ez a szám sokkal több, mint aki ténylegesen is forralja az ivóvizét.
A kettő közötti különbséget „elfojtott kereslet”-nek (suppressed demand) hívják. Ez egy gazdasági elmélet, ami szerint megpróbálják megállapítani, hogy mit csinálnának az emberek, hogyha lenne rá lehetőségük. Ez egy matematikai formula, amiben hiszünk. Erre csak azt lehet mondani, hogy ez egy elmélet, egy fogalom, a kimenetét nem tudhatjuk. A V-F projekt nem része az EU vagy ENSZ Karbon Kredit rendszernek. Ez a Karbon Kreditek egy 3. típusa, az önkéntes kreditek. Ezen Kreditek azon magánszemélyek és cégek számára vannak, akik extra erőfeszítést tesznek azért, hogy csökkentsék a kibocsátásukat. Valamint az önkéntes Kreditek biztosítják a vevők számára, hogy ez a kibocsátás csökkentéséhez fog vezetni. Ezután a vevők Karbon-, vagy Klíma-semlegesnek nevezhetik magukat.

Úgy gondolták, hogy működni fog, használni fogják a szűrőt és a kibocsátás ez által csökken. De ez szimplán csak előrejelzés volt. Mielőtt a V-F átkonvertálhatta volna a projektet Karbon Kreditekké, azt el kellett előtte fogadni! Ezt a The Gold Standard mögött lévő cég végezte és ők adminisztrálták ezeket az önkéntes krediteket. A WWF (Természetvédelmi világalap, és másik 80 civilszervezet által megalapított Gold Standardot az ENSZ is elfogadta.

A cég a Gold Standard-dal elfogadta az elfojtott keresletet a V-F Lifestraw projektjében, és a projekt hivatalosan is engedélyezve lett. Ahhoz, hogy az elfojtott kereslet gazdasági elmélet pontos legyen, ahhoz a népességnek használnia kell a Lifestrawt, ahelyett, hogy felforralnák a vizet.

(Csemegézzünk az erre vonatkozó interjúkból):

–         Kaptunk egyet. Nem ismerünk senkit sem, aki használja. Hihetetlen bonyolult és lassú is. Rengeteg időbe telik megtölteni egy poharat vízzel. Rengeteg embert ismerek ezen a területen, majdnem mindenki kapott Lifestrawt. Nem használják. Egyszerűen nem használják.

–         A szomszédom is kapott egyet. Sose látom, hogy használná.

–         Mondom neked, hogy szinte senki sem használja.

V-F azt állítja, hogy a megajándékozott emberek 90%-át meglátogatják évente egyszer, és közelről megfigyelnek 20 000 családot, hogy használják a szűrőt. 🙂
A projekt megszületése óta a V-F 3x látogatta meg a családokat. A cég viszont nem hajlandó kiadni a jelentéseket, amíg az értékelés nincs teljesen kész.

A Gold Standard mögötti cég 119 projektet fogadott el, aminek majdnem a fele elfojtott keresleten alapul. Egy elméleti számítás, amely az elfojtott szükségen alapszik.

3 különálló tanulmány után a Gold Standard mögött lévő cég kijelentette, úgy találják, hogy a lakosok 92%-a használja Lifestrawt Nyugat-Kenyában. Hogyha a Gold Standard ezt a tényt jóváhagyja, akkor a V-F – a jelenlegi Karbon árak mellett – 50-67 millió euró forgalomra számíthat. A cég viszont azt állítja, hogy a csökkenő Kreditárak miatt nem számít forgalomra a projektből.

Szóval ez nevetséges! Ebből film is készült, ilyet nem szabad csinálni… Egy teóriára alapozva kreálni karbon krediteket és azokat megpróbálni eladni… amikor ott vannak a VCS karbon kreditek, amik mögött nem teóriák (valószínűség számítások), hanem valódi és igazolt CO2 csökkentések állnak.

A jelenlegi helyzet alapján olcsóbb szénerőműveket építeni, és azokba fektetni. Most a legolcsóbb szennyezni a környezetet.

Az EU és az ENSZ Kredit rendszer bajban van, nem csak az olcsó szén miatt, hanem mert a gazdasági válság éles csökkenéshez vezetett a termelésben – tehát a kibocsátásban is. Így jóval kevesebb kreditre van szükség.

carbon creditek - szupercellaMindeközben a klímaváltozás hatására egyre nagyobb és pusztítóbb a képen látható úgynevezett szupercellák keletkeznek. Egyre komolyabb és nagyobb költségekkel járó károkat okozva körülöttünk. Rengeteg Karbon kereskedelem zajlik jelenleg is, több milliárd, akár 100 milliárdokkal is kereskednek, de közvetlenül semmi köze nincs ennek a klímaváltozáshoz, mert a karbon kreditekkel nem kereskedni, hanem azokat a lehető legnagyobb ütemben felhasználni kell a karbon ellentételezési programokban. Az így keletkezett pénz pedig a legjobb helyen pont azoknál van, akik ezt a mechanizmust a helyén kezelik, nem pedig csalnak!

Rampasek László

Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.


 

Új helyettes államtitkár felel a zöldgazdaság fejlesztéséért

vasárnap, augusztus 11th, 2013

Zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkárrá nevezték ki Hizó Ferencet augusztus elsejétől – közölte az Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) pénteken az MTI-vel.

NFMA helyettes államtitkárság a minisztériumon belül a fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkárság alá tartozik.
.
Hizó Ferenc a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján és a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte közgazdász diplomáit. 2011 óta áll a tárca alkalmazásában, először az energiagazdálkodási főosztályt, később a kiemelt közszolgáltatások főosztályát vezette, ezt megelőzően pénzügyi és energetikai területen dolgozott.

A tárca közlése szerint a helyettes államtitkár feladatkörében gondoskodik a megújulóenergia-hasznosítás elterjesztése, valamint az energiahatékonyság- és az energiatakarékosság-fokozás stratégiai feltételeinek megteremtéséről, továbbá a klímapolitikai stratégia kidolgozásáról és végrehajtásáról. Intézkedési területéhez tartoznak az épületenergetikai és az épület-energiahatékonysági programok is. A helyettes államtitkár látja el továbbá az üvegházhatású gázok emisszió-kereskedelmi rendszerének működtetésével összefüggő feladatokat, gondoskodik ezek végrehajtásáról, az értékesítési bevételek felhasználásáról.
A kiemelt közszolgáltatások – víziközmű-szolgáltatás, hulladékgazdálkodással összefüggő közszolgáltatások – területén Hizó Ferenc felelősségi körébe tartozik az állami szerepvállalás érvényesítése, a meghatározó szabályozási és gazdasági feladatok ellátásával – olvasható az NFM közleményében.

Forrás: MTI

Miközben Merkel és a Shell

szombat, június 1st, 2013

Miközben Angela Merkell és a Shell azon fáradoznak, hogy a kvóta árát felemeljék 50 euróra, és ez a hír járja be a kötelező Carbon Credit piacon szenvedőket a széndioxid kibocsátás világméretekben tovább növekszik! Köszönhetően azoknak a vállalatok lobbitevékenységének akiknek az az érdekük, hogy minél olcsóbban ússzák meg azt, hogy füstöljenek a gyárkéményeik, mi meg már nem kapunk levegőt és nem hiszünk a szemünknek amikor június elsején ránézünk a hőmérőre… Azt amit ingyen adtak károsanyag kibocsátási engedélyt, most drasztikusan árazni szeretnék… ez körülbelül olyan, mind amikor elvesznek valakit feleségül, s az esküvő után két évre a feleség apukája azt mondaná, hogy mostantól ennek a leánynak ennyi az ára naponta! Azért nem írok tonnát, mert nehogy valaki tényleg összetévessze az ETS piaccal 🙂 ezt a példát.
vcs-projekts-2013De hála történnek komoly dolgok is a világban a karbon piacon Merkel és a Shell nélkül is. Miközben ők küzdenek a semmi beárazásán, addig valódi projektek jönnek létre tömegével  a világban, amikből értékes Carbon Creditek keletkeznek. (lásd a képet: 125 millió darab ellentételezési egység, 1020 db projektből!)  Ilyen Carbon Creditek felett különböző “zöld érdekcsoportok”, “zöld közösségek” vagy offsetáló cégek rendelkeznek és ezeket valódi károsanyag kibocsátás ellentételezésére használják fel! Itt az ár felhajtása nem gond, mert nem a semmit árulják, amin komoly emberek csak mosolyognak és eszük ágában sincsen aláírni a semmire vonatkozó nemzetközi együttműködésüket. Ha valódi károsanyag kibocsátás csökkentéshez kötötték volna kezdetektől fogva a kötelező piaci kvótát nem lehetett volna kibújni alóla.
Connie Hedegaard klímaügyi biztos aggodalmát fejezte ki: ha az emissziókereskedelmi rendszer (ETS) szétesik, azzal az unió elveszti a lehetőséget, hogy teljesítse kibocsátáscsökkentési vállalásait.” Ekkora marhaságot nyilatkozni! A megoldás ugyanaz mint Ausztráliában… kötelezővé kell tenni a kormányoknak, hogy a vállalatok valódi környezetvédelmi projektekből származó VCS típusú karbon kreditekből vásároljanak a karbon neutralizáltságuk bizonyítására. Ezt pedig nem kell elvetni, mert akkor azok keresnének vele pénzt, akik tényleg tesznek a civilizáció megmentéséért!

Rampasek László

 

Döntés született CO2 ügyben

szerda, április 24th, 2013

A gazdasági növekedés szempontjából Döntés született CO2 ügyben

europai bizottsagKeddi szavazásán 315 ellenében 334 szavazattal elutasította az EP azt a bizottsági javaslatot, amely befagyasztotta volna a szén-dioxid kibocsátási engedélyek kiadását, hogy azok árát mesterségesen magasabban tartsa. A növekedés, az európai ipar versenyképessége szempontjából a legbölcsebb döntést hozta az EP.
Kedden az EP plenáris ülése elé került, a Bizottsági javaslatot tárgyaló Groote-jelentés. Célja, hogy az európai uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) a káros anyagok visszaszorítására és környezetbarát megoldások alkalmazására ösztönözzön. Már jóval a szavazás előtt hatalmas vita bontakozott ki a képviselők között arról, hogy a kvóta-stop eléri-e a kívánt célt, illetve hogy feláldozza-e a növekedést és a munkahelyteremtést a zöld beruházások érdekében.

A kibocsátási engedélyek a Bizottság által javasolt időleges befagyasztása az uniós emisszió- kereskedelmi rendszer alapegysége, az európai elszámolási egység (European Unit of Account – EUA) több mint kétszeres drágulását hozhatta volna rövidtávon, amely éppen a hazai feldolgozóipart és az energiaszektort, valamint az energiaárak drágulásának kiszolgáltatott kkv-kat érintette volna hátrányosan.
Ismert, hogy a magyar kormány is közel 3,5 millió EUA egység értékesítését tervezi a közeljövőben. A beruházások jelenlegi szintjén az árak magasan tartásával a szén-dioxid piac mesterséges támogatása kizárólag az állami költségvetésben jelentkezik pozitívumként, míg a valódi gazdasági növekedés motorját jelentő vállalati szektort hátrányosan érinti.

Aláírást gyűjtenek a villamosenergia-ipari dolgozók

szerda, április 24th, 2013

EB--polgariAz EU 2009-es klímacsomagjának (kivéve az energiahatékonysági záradékot), valamint minden további klímaszabályozásnak felfüggesztését kérik a villamosiparban dolgozók Európa szerte mindaddig, míg a legnagyobb CO2 kibocsátók, olyanok, mint Kína, USA és Indai nem írják alá a CO2 kibocsátás korlátozására vonatkozó nemzetközi szerződést. Itthon az Egyesült Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (EVDSZ) szervezi az aláírásgyűjtést az európai polgári kezdeményezéshez, amely a http://ec.europa.eu/citizens-initiative/public/initiatives/ongoing/details/2012/000010 címen érhető el. Célja az EU klímapolitikájának megállítása, mely több százmilliárd eurót pazarol egyoldalú és nem hatékony klímaintézkedésekre a gazdasági válság idején, úgy, hogy közben munkahelyeket exportálnak olyan országokba, ahol nincsenek a miénkhez hasonló szigorú klímapolitikai szabályok.

A magyar karbonkvóták

kedd, február 26th, 2013

A magyar karbonkvóták ügyében március 7-én hirdet ítéletet az EU Bírósága.

EU BíróságAz Európai Unió Bírósága március 7-én hirdet ítéletet a 2008-2012-es időszakra Magyarországnak javasolt szén-dioxid-kibocsátási kvóták mennyiségének kérdésében – erősítette meg az MTI értesülését szerdán az európai Curia sajtóképviselője.
A testület várhatóan Magyarország javára dönt, miután Észtország és Lengyelország hasonló kereseteinél is rendre az Európai Bizottság ellen, a tagállamok javára döntött.
Az Európai Unió Bíróságának tájékoztatása szerint az ügyben Magyarország az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek kiosztására vonatkozó nemzeti kiosztási tervről szóló bizottsági határozatot támadja a törvényszék előtt. Az Európai Bizottság ugyanis csökkentette a kibocsátási egységek nemzeti kiosztási tervében Magyarország által a 2008-2012-es időszakra javasolt szén-dioxid-kibocsátási határértékeket.
A határértékeknek azért van fontos szerepük, mivel a tagállamok ezek keretein belül oszthatják ki a területükön működő gazdasági szereplők között az említett időszakban általuk kibocsátható szén-dioxid-mennyiséget.
Az Európai Unió Bíróságának tájékoztatása szerint hasonló okok miatt más országok, köztük Csehország, Észtország, Lengyelország és Lettország is beperelték a Bizottságot.
Az észt és a lengyel ügyekben már az Európai Unió Bírósága végleges, a Bizottságot elmarasztaló döntést hozott. A magyar ügyben azért csak most tartják a tárgyalást, mert az eljárást az előbbi ügyek eldöntéséig korábban felfüggesztették – közölte a szervezet.
A testület észt-lengyel ítéletében azt állapította meg, hogy a Bizottság túllépte hatásköreit, amikor az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek összmennyiségére vonatkozó felső határt írt elő ezeknek az országoknak.
Az illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium sajtóosztálya az MTI megkeresésére közölte: nincs információjuk arról, hogy döntés születne mostanában ebben az eljárásban.

Forrás: MTI

Lezárult a második magyar kvótaaukció is

kedd, december 18th, 2012

Magyarország a másodpiaci ár alatt 7 eurócenttel, 6,29 eurós árfolyamon adott el 1,25 millió darab második fázisú, azaz 2008-2012 érvényességű európai szén-dioxid-kibocsátási egységet (EUA) tegnapi, második decemberi aukcióján – számol be az MTI.

smokestack“A lipcsei Európai Energiatőzsde (EEX) közleménye szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) megbízásából lebonyolított második aukción nyolc társaságtól összesen 2,217 millió egységnyi ajánlat érkezett, így 1,8-szoros túljegyzés mellett adta el a karbonkvótákat a magyar állam.

Az EEX két decemberi aukció során összesen 2,5 millió magyar szén-dioxid-kibocsátási kvótát adott el. A december 10-i, első aukción valamivel magasabb, az akkori másodpiaci árszintnél 1 eurócenttel magasabb árfolyamon, 6,63 eurós darabáron vették meg a kvótákat.

Az év korábbi részében Magyarország 2,5 millió EUA-t adott el egy londoni közvetítő segítségével.

A lipcsei energiatőzsdén elektromos árammal, földgázzal, szénnel és szén-dioxid-kvótákkal, illetve ezeknek származtatott termékeivel kereskednek.

Az EEX-en 2005 óta kereskednek az európai kibocsátási rendszer keretében kiadott szén-dioxid-kibocsátási kvótákkal. A rendszer értelmében egyes tagállamok, illetve vállalatok kibocsátási kvótákat kapnak a tagállamok által meghatározott allokációs tervnek megfelelően.

Amennyiben egy adott vállalat, például erőmű vagy ipari üzem nem tudja teljes egészében lefedni a kvótájával az éves károsanyag-kibocsátását, akkor mástól kényszerül kibocsátási kvótát vásárolni, különben súlyos pénzbírságra számíthat. Ugyanakkor egy társaság vagy ország értékesítheti is felesleges kvótáit.”

Magyarország 8,3 millió euró értékben adott el karbonkvótát

hétfő, december 17th, 2012

Lipcse, 2012. december 10., hétfő (MTI) – Magyarország 6,63 eurós egységáron adott el összesen 1,25 millió darab második fázisú, azaz 2008-2012 érvényességű európai szén-dioxid-kibocsátási egységet (EUA) hétfői aukcióján.

EEX-in-leipzig-werden-die-preise-ermittelt-foto-dpaA lipcsei Európai Energiatőzsde (EEX) közleménye szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) megbízásából lebonyolított aukción elért árfolyam egy eurócenttel magasabb az aukció időpontjában érvényes 6,62 eurós másodpiaci árfolyamnál.
Az aukcióra 14 társaság valamivel több mint 7 millió egységnyi ajánlatot nyújtott be, így a kereslet 5,6-szorosa volt a kínált mennyiségnek.
A magyar állam egy hét múlva, december 17-én hasonló mennyiséget kínál fel értékesítésre.
Magyarország a hétfői aukciót megelőzően, az idén 2,5 millió EUA-t adott el egy londoni közvetítő segítségével.
A lipcsei energiatőzsdén elektromos árammal, földgázzal, szénnel és szén-dioxid-kvótákkal, illetve ezeknek származtatott termékeivel kereskednek.
Az EEX-en 2005 óta kereskednek az európai kibocsátási rendszer keretében kiadott szén-dioxid-kibocsátási kvótákkal. A rendszer értelmében egyes tagállamok, illetve vállalatok  kibocsátási kvótákat kapnak a tagállamok által meghatározott allokációs tervnek megfelelően.
Amennyiben egy adott vállalat, például erőmű vagy ipari üzem nem tudja teljes egészében lefedni a kvótájával az éves károsanyag-kibocsátását, akkor mástól kényszerül kibocsátási kvótát vásárolni, különben súlyos pénzbírságra számíthat. Ugyanakkor egy társaság vagy ország értékesítheti is felesleges kvótáit.