JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.

Archive for the ‘Vízválság’ Category

A nők szenvednek a vízhiánytól, ez már Matt Damonnak is fáj

vasárnap, február 5th, 2017

Az ivóvízhez való hozzáférés elvileg alapvető emberi jog. Mégis világszerte 663 millió ember nem jut ivóvízhez, főleg nők. A Water.org mikrohitelt nyújt szegény országok lakóinak, hogy kutakat fúrhassanak és azokhoz vízvezetéket építsenek – erről idén a Davosi Világgazdasági Fórumon a hollywoodi sztár, Matt Damon beszélt.

Minden évben kell egy-egy társadalomtudatos sztár Davosban, aki felkarolja az ínséget szenvedők egy ügyét, lehetőleg egy márka támogatásával. Idén Matt Damon volt ez. A színés a Water.org jótékonysági szervezet exkluzív partiján mondott beszédet a vízhiány kezelésének fontosságáról, amihez egyébként kétség sem fér. Világszerte 663 millió ember, vagyis az emberiségnek majdnem 10 százaléka már most sem jut hozzá ivóvízhez.

A nők szenvednek a vízhiánytól, ez már Matt Damonnak is fáj - ClimeNewsA helyzet pedig csak rosszabbodni fog: a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) előrejelzése szerint a víz iránti globális kereslet – a keresletbővülés jelenlegi üteme alapján – 2050-re 55 százalékkal nőhet.A megnövekedett kereslet elsősorban a feldolgozóipari (+400%), az energiaipari (+140) és a háztartási (+130%) felhasználás növekedéséből ered majd. A Világbank 2030-ra globálisan 40 százalékos hiányt jósol a rendelkezésre álló vízkészletek és a várható kereslet között. A növekvő népesség élelmezése révén a mezőgazdaság által támasztott versennyel együtt a víz kereslete és kínálata közötti eltérés igen komoly kihívást jelent. (Még ebben az évszázadban olyan drága erőforrássá válhat a víz, mint amilyen ma az olaj. Ennek veszélyeiről és a klímaváltozás várható hatásairól beszélgettünk korábban Torontóban a téma nemzetközi tekintélyű szakértőjével, Peter Gleickkel.)

A Water.org eddig 5 millió embernek segített állandó jelleggel ivóvízhez jutni, Matt Damon az ő érdekükben szólalt fel az exkluzív partin. “Az ivóvízválság személyes dolog számomra, hiszen négy lányom van és ez a probléma elsősorban a nőket és a lányokat érinti, mert őket küldik begyűjteni a vizet és a lányok gyakran hamar távoznak az iskolából vagy teljes egészében elmulasztják az órákat, hogy vizet guberáljanak.”  sivatagos országokban ugyanis több órányi utánajárás is kell ahhoz, hogy valahol vízre leljenek a helyi lakosok.” A nyugat befolyásos emberei nem tehetik meg többé, hogy nem vesznek tudomást a problémáról,” – hangsúlyozta az Oscar díjas sztár. Damon és több politikus egy másik eseményen arra is felhívta a figyelmet, hogy többről van szó, mint pusztán adakozásról. A pénz önmagában nem oldja meg az ivóvízválságot.

A Water.org a helyzet megoldására kitalálta a WaterCreditet, vagyis a vízhitelt: ez a Nobel-díjas Mohamed Junusz által népszerűvé tett mikrohitelezés egy új formája. A lényege az, hogy a rászorulók kölcsönt kapnak – az átlagösszeg 187 dollár – amit általában kutak fúrására és a környező területeken vízvezetékek létesítésére használnak fel. Amikor az illető visszafizeti a hitelt, azt újra kihelyezik valakinek. Vagyis rotációban új és új alanyokhoz jut a kölcsönzött pénz. A Water.org 2016 júniusi statisztikái szerint 938 000 “vízkreditet” osztottak eddig szét a hitelfelvevőknek, kiknek 93 %-a nő. A hitelek 99 százalékánál nincs probléma a visszafizetéssel.
.

A szomjúság hajtja a menekülőket
Vannak olyan területek, ahol a környezeti feltételek teljesen ellehetetlenítik az ottaniak életét, nem hagyva más megoldást, mint az elvándorlást. Van ahol elég a közelbe költözni, hogy megfelelő mennyiségű ivóvízhez jussanak, ám máshol az országot, sőt kontinenst kénytelenek maguk mögött hagyni emberek. Kik is valójában a klímamenekültek és milyen kiváltó okok állnak az egyre durvábbnak ígérkező menekülthullám hátterében?
.
Lesz mezőgazdaság, csak öntözni nem lesz mivel
2050-ben még rendelkezésünkre fog állni elegendő édesvíz, hogy a várhatóan 9 milliárdra növekvő lakosság élelmezése megoldható legyen, de a túlfogyasztás, szennyezés és az éghajlatváltozás egyéb hatásai miatt világszerte több régióban csökkenni fog a mennyisége.
.
Lesz mezőgazdaság, csak öntözni nem lesz mivel
2050-ben még rendelkezésünkre fog állni elegendő édesvíz, hogy a várhatóan 9 milliárdra növekvő lakosság élelmezése megoldható legyen, de a túlfogyasztás, szennyezés és az éghajlatváltozás egyéb hatásai miatt világszerte több régióban csökkenni fog a mennyisége.

Forrás: Piac & Profit

Kőrösi Csaba: másként kell gondolkodni a vízről

szombat, november 5th, 2016

A vízzel kapcsolatos gondolkodás átállítását nevezte a legnagyobb feladatnak a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának vezetője, aki szerint a víz nem csupán a 21. század legkritikusabb természeti erőforrása, de a gazdaság hajtóereje is. Kőrösi Csaba erről az M1 aktuális csatornának beszélt pénteken annak apropóján, hogy november végén Budapesten rendezik meg a Víz Világtalálkozót.

Kőrösi Csaba: másként kell gondolkodni a vízről - ClimeNews

Hangsúlyozta: a világon négy munkahelyből három a vízzel van összefüggésben, olyan mértékű beruházási piacról van szó, amely évenként annyit igényelne, mint a magyar GDP hatvanszorosa.

Beszélt arról is, hogy hidrológiában “James Bond-állandónak” nevezik azt, hogy a Földön levő vízmennyiség 0,07 ezreléke az a mennyiség, amely felhasználhatóan rendelkezésére áll az emberiségnek.

Kőrösi Csaba elmondta, Magyarországon viszonylag sok víz áll rendelkezésünkre, általában nem alakult ki az úgynevezett kettős vízrendszer, így mi mindenféle célra ivóvíz minőségű vizet használunk – legyen szó akár wc-öblítésről vagy kerti locsolásról. Hozzátette: kevés ország engedheti ezt meg magának és Magyarországnak is gondolkodnia kell azon, hogyan lehet két vagy háromszorosan felhasználni ugyanazt a vízmennyiséget.

Rámutatott: jelenleg 36 olyan ország van, ahol az egy főre eső éves vízmennyiség a kritikus vörös vonalnak számító 1000 köbméter alá esett. Magyarországon ez a szám 6000 köbméter, de megemlítette azt is, hogy az elmúlt egy évszázadban a világátlag 12 ezerről 5 ezer alá esett.

Arról is szólt, ha 15 év alatt szeretnénk megoldani a világ vízügyi gondjait, az évente 600 milliárd dollár befektetést igényelne. Mégtöbb információ >>

Forrás: MTI

Milliókat fenyeget a világ legnagyobb víztározója

szombat, február 20th, 2016

Milliókat fenyeget a világ legnagyobb víztározója - ClimeNews - Kariba-gát - Fotó: JEKESAI NJIKIZANA / AFP / GETTYPár évtizede még jó ötletnek tűnt teleépíteni óriási vízerőművekkel Afrikát, azóta már nem olyan biztosak ebben a szakemberek. A megaprojektek őrült drágák, nem hozzák vissza az árukat, és a klímaváltozás miatt komoly veszélyforrások is. Az egyik legnagyobb a Zimbabwe és Zambia határán álló Kariba-gát, amelyről már az építése alatt kiderült, hogy alultervezték, és évek óta az összedőlésétől tartanak, ha jön egy nagyobb áradat. Hogy lehet, hogy akkor most mégis a kiszáradás fenyegeti, éhínséggel és áramkimaradásokkal kísérve? A rövid válasz: El Niño.

A Zambézi folyón felépített, Zimbabwe és Zambia határán fekvő Kariba-gátat 1955-ben, még a gyarmati időkben kezdték építeni, és 1959-ben adták át. Az építését a Világbank finanszírozta, hogy áramellátást biztosítson a régió rézbányászatának. A 128 méter magas és 579 méter széles gát mögött kialakított mesterséges Kariba-tó a maga 180 köbkilométeres kapacitásával a világ legnagyobb víztározója.

Már ha nincs épp a kiszáradás határán, mint most is, amikor tíz százalék körül áll a vízszint. A soha nem látott szárazság miatt félő, hogy a tározóra épülő vízerőmű áramtermelését is le kell állítani, márpedig ez a két ország áramfogyasztásának majdnem a felét biztosítja. Viszont legalább addig se omlik össze a gát.

Vagy kiszárad, vagy milliókat áraszt el

Az a helyzet, hogy a Kariba-tónál mindkét szélsőség katasztrófával fenyeget, márpedig szélsőségekből nincs hiány az utóbbi időben:

  • Ha túl kevés a víz, nincs mivel locsolni, ezért tönkremegy a termés. Ráadásul az erőmű nem termel elég áramot se.
  • Ha túl sok a víz, a megnyitott zsilipeken átzúdulva elönti a földeket, és megint csak tönkremegy a termés. Ráadásul félő, hogy a lecsapolt víz alámossa a gátat, és az egész monumentális építmény összedől.

Most éppen a szárazság jelenti a közvetlenebb veszélyt. A mélypontot január közepén érte el a tó, akkor a vízszint a teljes kapacitás 12 százalékára apadt (összehasonlításképp: tavaly ugyanekkor 53 százalékon állt).

Ez 477,25 méteres tengerszint feletti magasságot jelent, márpedig a Zambézi Vízhatóság szerint a víztározó tavat úgy tervezték, hogy 475,50 métertől üzemeljen. Február elején kilenc hónap után először emelkedett valamelyest a vízszint, de a helyi hatóságok szerint ez csak arra elég, hogy a közvetlen katasztrófát elkerüljék.

Az ENSZ szerint 14 millió embert fenyeget éhínség, Zambia Dél-Afrikától kölcsönöz áramot, hogy fedezni tudja a szükségleteit, Zimbabwe pedig február elején katasztrófahelyzetet jelentett. Közben az áramkimaradások – Afrika más országaihoz hasonlóan – már politikai feszültséget is szülnek. Ráadásul januárban a gáthoz veszélyesen közel egy 4,6-os erősségű földrengést is mértek, amely csoda, hogy nem okozott benne kárt.

Gátgate

Milliókat fenyeget a világ legnagyobb víztározója - ClimeNews - Így épült a Kariba-gát - Fotó: Terence Spencer / Europress / GettyA gát tervezésénél persze az időtállóságra is gondoltak a mérnökök, csak az a gond, hogy a számításokhoz mindössze három évtizednyi adat állt rendelkezésre a Zambéziról, ami nem feltétlenül elég ahhoz, hogy jövőbiztos megoldást építsenek rá. Ebben az esetben ez elég gyorsan be is bizonyosodott: a folyó már az építés alatt, 1957-ben akkora áradással lepte meg őket, amely a legdurvább forgatókönyv kétszerese volt. Jobb híján menet közben megnagyobbították az árapasztót, hogy bírja az extra terhelést. Aztán jött az 1958-as ár, amely még az egy évvel korábbira is ráduplázott, és a mai napig a legnagyobbnak számít a Zambézin. A gátat akkor újra átszabták, de ebből azért már látszik, hogy ez így elég esetleges megoldás. Végül 1959-ben adták át, épp abban az évben, amikor a francia tervező, Andre Coyne egy másik építménye, a franciaországi Malpasset-gát összedőlt, két falut és 423 emberéletet elpusztítva.

A zsilipeken átfolyó víz az azóta eltelt évtizedek alatt egy majdnem száz méter mély lyukat vájt ki a gát alapjánál. A mélyedés széle egyelőre negyven méterre van az alapzattól. Ha eléri, a gát valószínűleg összedől. Ezért már a kilencvenes évek óta a hat zsilipből maximum hármat nyitnak ki egyszerre. Kérdés, hogy mihez kezdenek majd, ha jön egy akkora áradás, amelyet a három zsilip már nem tud elvezetni.

Ha a gát tényleg összedőlne, a kitörő víztömeg négyszer akkora lenne, mint az 1958-as rekord. Ez a mennyiség egyes becslések szerint elég lenne ahhoz, hogy a folyó következő nagy gátját is ledöntse Mozambikban, ötszáz kilométerrel lejjebb. De nemcsak más gátak, hanem legalább három millió ember is útban lenne az áradásnak, ők jobb esetben az otthonukat és a földjeik termését, rosszabb esetben az életüket vesztenék el. És egyszerre 12 dél-afrikai ország áramtermelési kapacitásának olyan negyven százaléka is elpárologna.

Nem csoda, hogy a „gátak Csernobiljaként” is utalnak erre a forgatókönyvre.

De hogy lehet, hogy most épp a szárazság pusztít, mégis három bekezdés óta másról sincs szó, mint az árvízről? Úgy, hogy a Zambézira alapvetően is jellemző az extrém vízszintingadozás. Erre jön még ráadásként a klímaváltozás, amely az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) szerint Afrikában a Zambézi-medencét viseli meg leginkább [pdf], és még az eddiginél is extrémebb ingadozás várható, pusztítóbb áradásokkal és súlyosabb apályokkal. Ennek egyik fő motorja az El Niño nevű éghajlati jelenség, amely rég nem volt olyan erős, mint mostanában: a hatása Kaliforniától Indonéziáig érezhető, a nyomában mindenhol szárazság és áradások között csapong az időjárás.

A két szélső érték egy másik találkozási pontja, hogy a mostani alacsony vízszintbe belejátszanak a már említett tervezési problémák is: a csapadékosabb időkben se lehetett túlságosan feltölteni a tározót, mert a mérnökök féltek, hogy egy nagyobb áradást akkor már nem tudnának a gát összedőlése nélkül elvezetni a zsilipeken.

Így épült a Kariba gát














Sürgős megoldás évtizedek alatt

A nemzetközi szervezetek azért szeretik a Kariba-gáthoz hasonló megaprojekteket, mert azzal kecsegtetnek, hogy egy csapásra megoldanak egy sor problémát, a szárazságtól az energiaellátásig. Valójában viszont már az is kérdéses, hogy egyáltalán érdemes-e belefogni ezeknek a nagy hidroelektromos gátaknak az építésébe.

2014-ben az Oxfordi Egyetem kutatói 245 ilyen gátat vizsgáltak meg, és arra jutottak, hogy az építésük költsége és ideje olyan magas, hogy hosszú távon se nagyon érik meg a pénzüket. Nemcsak a szél- és napenergia, de a jóval kisebb, öntözőcsatornákba épített vízerőművek is egyre versenyképesebb alternatívának számítanak, ráadásul ezek a környezetet és a társadalmat se viselik meg annyira, mint a Kariba-féle óriások.

Afrika pedig különösen súlyosan érintett, a kontinensen több mint kétezer nagy gát működik, csak Zimbabwében több mint kétszázötven. A Kariba viszont egyértelműen a legsürgetőbb probléma. A Dél-Afrikai Kockázatkezelő Intézet tavalyi jelentése [pdf] szerint “ha semmit nem teszünk, a gát három éven belül összedől”.

A Világbank és más szervezetek 2014 végén már beígértek egy 300 millió dolláros (83 milliárd forintos) kölcsönt a világ egyik legszegényebb országának számító Zambiának. Az a terv, hogy a zsilipekből kizúduló vízfolyam által kivájt medencét lefelé mélyítik, méghozzá úgy, hogy ne az alapzat felé szélesedjen tovább. Az egyik kérdés, hogy ez működne-e egyáltalán – de még így is ez a kevésbé égető. A másik kérdés ugyanis az, hogy mi történik abban a 15 évben, amíg egyáltalán eljutunk odáig, hogy elvégzik a javításokat. A gátat működtető Zambézi Vízhatóság szerint nagyjából ennyi időbe telik még, amíg sikerül beindítani a projektet. Ez különösen annak fényében nem éppen villámtempó, hogy a zsilipek alatti mélyedés problémája már 1962-ben, de legkésőbb 1981-ben világos volt.

A régió tehát csapdahelyzetbe került: az egyre szélsőségesebb időjárás miatt egyrészt egyre világosabb, hogy nem éri meg belevágni a Kariba-gáthoz hasonló megaprojektekbe, másrészt a már megépült erőművek egyre nagyobb veszélyt jelentenek. Ráadásul ezeket nemcsak megépíteni, de fenntartani is iszonyú drága – viszont kiiktatni és helyettesíteni majdnem ugyanennyibe kerülne. A vízhatóság egyelőre menedzseli a helyzetet, de jobb híján hónapról hónapra görgeti a problémát, a hosszú távú megoldásnak pedig már a kivitelezése is túl hosszú távú. Kérdés, hogy Zimbabwe és szomszédai törnek-e ki előbb ebből a csapdából, vagy a Zambézi vize a Kariba-tározóból.

Forrás: INDEX

Áder János meghívást kapott az ENSZ Vízügyi Elnöki Testületébe

vasárnap, február 14th, 2016

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) főtitkára és a Világbank elnöke felkérte Áder Jánost, hogy vállaljon szerepet a Vízügyi Elnöki Testületben, amelyet a köztársasági elnök elfogadott – jelentette be a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) környezeti fenntarthatósági igazgatóságának vezetője szombaton Budapesten.

 Kőrösi Csaba a Sándor-palotában tartott sajtótájékoztatón elmondta: a testület a világ vízgazdálkodásának fenntarthatóbbá tételét és a klímaváltozáshoz való sikeres alkalmazkodást fogja előmozdítani.
Áder János meghívást kapott az ENSZ Vízügyi Elnöki Testületébe - ClimeNewsA globális vízügyi testület alakuló ülése várhatóan áprilisban, New Yorkban lesz, amikor aláírják a párizsi klímacsúcs megállapodását – mondta. A két éves időtartamra felálló testületben 11 állam- és kormányfő, valamint két különleges tanácsadó vesz részt – ismertette. Kőrösi Csaba kiemelte: a felkérés Magyarország számára is elismerés, az ENSZ fennállása óta ez az első alkalom, hogy magyar állam- vagy kormányfő felkérést kap egy világméretű és rendszer-szintű probléma megoldását célzó testületbe. A testület feladata, hogy szemléletváltáshoz segítse a világot, inspirálja a vízgazdálkodás korszerűsítését szolgáló technológiai fejlesztéseket, befektetéseket. A konkrét célok között említette annak előmozdítását, hogy minden ember férjen hozzá a tiszta ivóvízhez, javuljon a vízfelhasználás hatékonysága, a vízbázisok védelme, kapjon lendületet a vízügyi innováció, és váljon általánossá a határokon átnyúló vízgazdálkodási együttműködés. A KEH igazgatója ismertetése szerint az ENSZ és a Világbank vezetői olyan állam- és kormányfőket kerestek, akik vezető szerepet vállaltak a klímaváltozás elleni fellépésben, akik közéleti és politikai tevékenységükkel képesek hatni a fenyegető vízválság elhárításához szükséges összefogásra és a technológiai fejlesztésekhez szükséges befektetésekre. Emlékeztetett arra, hogy a magyar köztársasági elnök tevékenysége nemzetközi figyelmet kapott a 2012-ben a riói fenntartható fejlődési csúcsértekezleten és a tavalyi párizsi klímacsúcson is. Az ENSZ-nek kulcsfontosságú szerepe van a nemzetközi erőfeszítések koordinálásában, a Világbanknak pedig a kivitelezésben – mutatott rá Kőrösi Csaba. Jelezte: a Világbank a következő 10 évben legalább 50 milliárd dollár befektetéssel fogja támogatni a fenntartható vízgazdálkodást. A klímaváltozáshoz is alkalmazkodni tudó vízgazdálkodáshoz a világon legalább évi 300-400 milliárd dolláros fejlesztés végrehajtása szükséges a tudomány szerint – tette hozzá. Magyarország számára azért fontos a részvétel a testületben, mert ezzel erősítheti a globális vízdiplomáciában betöltött szerepét, valamint lehetőséget ad a vízgazdálkodási gondok megoldására is – emelte ki Kőrösi Csaba. A KEH igazgatója emlékeztetett: a magyar államfő kezdeményezésére 2013-ban megtartott Budapesti Víz Világtalálkozón elfogadott “Budapesti Nyilatkozat” lett az alapja az ENSZ által jelenleg is követett vízgazdálkodási fenntartható fejlődési célnak. Felidézte azt is, hogy a tavaly decemberi párizsi klímacsúcs kulcsfontosságú, történelmi jelentőségű esemény volt, amellyel sikerült elkerülni a legrosszabbat. De ez nem végállomás, hanem egy hosszú út első szakasza – figyelmeztetett, hozzátéve: az úton a következő lépés a Vízügyi Elnöki Testület felállítása és munkájának megkezdése.

Forrás: MTI