JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.

A civilizáció legfontosabb feladata

A civilizáció legfontosabb feladata - ClimeNews

Sokan azért nem tartják minden civilizáció legfontosabb feladatát – azaz a fenntarthatóság elérését – fontosnak, mert azt hiszik, hogy az csak a környezetvédelemre vonatkozik, amiről azt gondolják, hogy az emberektől független valami.

Pedig az emberi élet, és a gazdaság is mind a környezet épségétől függenek. A fosszilis energia azt a levegőt szennyezi, amit beszívunk és azt a klímát teszi tönkre, amitől az élelmiszertermelésünk függ, a gyárak azokat a vizeket mérgezik, amiket megiszunk, az újrahasznosítás mellőzése pedig azokat a nyersanyagokat fogyasztja, amikből házainkat, gépeinket, és eszközeinket kellene legyártanunk.

Megint mások azt hiszik, hogy csak mert az EU-ban vannak környezetvédelmi előírások, azok elégségesek ahhoz, hogy megelőzzék a kontinens ökológiájának és gazdaságának összeomlását. Ezzel nem csak az a gond, hogy az EU-s szabályok nem érvényesek a világ többi 7 milliárd ember gazdasági tevékenységére, aminek globális hatásai is vannak (pl. klímaváltozás), de még ha mindenhol ezek lennének is érvényben, az is kevés lenne. Az itteni szabályok ugyanis nem vonatkoznak a termőföld védelmére, ezért a kontinensen 17-szer gyorsabban pusztulnak a földek, mint ahogy meg tudnának újulni,[1] és nem vonatkozik a növekedés korlátozására sem, márpedig a fenntarthatóság eléréséhez le kell állítani a gazdasági növekedést. Nem szükségszerű, hogy emiatt csökkenjen a jólét, hiszen a javak megosztásának növelésével (pl. autómegosztás, szerszámtárak, élelmiszerbankok, stb.) bőven ellensúlyozhatjuk a hagyományos gazdaság zsugorodásának hatásait. Sőt, sokan nem is tudják, hogy a GDP növekedése amúgy sem növeli az átlagember jövedelmét, mivel a növekmény 95%-a a leggazdagabb 1%-hoz kerül, miközben a reálbérek stagnálnak.[2][3] A gazdasági növekedés tehát az átlagember számára csak átok.

Sztella Nóra Kántor


Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.