JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.

Durvul a helyzet és nem fogja megúszni senki sem

A jelenlegi technika már lehetővé teszi, hogy a kibocsátási pontokat a Földön a jelentésekkel össze tudják hasonlítani és az eltitkolt környezetszennyezésekre fény derüljön.

A jövőben a műholdaknak egyre komolyabb szerep jut a Föld és egyben az emberiség védelmével kapcsolatban, derül ki a következő írásból. Nem lehet büntetlenül szennyezni tovább a légkört és a Földet senkinek sem. A kibocsátott üvegházhatású gázok árát mindenki meg fogja fizetni és ezt mindennél komolyabban be is fogják vasalni. A mostani karbon árak igen csak alacsonynak számítanak ahhoz képest, hogy mekkora gazdasági értéket képvisel egy tonna CO2e ellentételezés egy már megvalósult projektből. Nem sok idő és az ár 100 €/tonna felett lesz ellentételezésnél, ha pedig büntetést kell valakinek fizetnie ennek a többszöröséről szólnak majd a jogszabályok! Most a nagy kibocsátókat leplezik le itthon is, hiszen a “nagyok” szó szerint tesznek a CO2e kibocsátás veszélyeire, ami mostanra már napi szinten érezhető klímaváltozás motorja lett. Valójában rizsa a “Felelős Vállalati Modell” Magyarországon, legalábbis ez derült ki a WWF és a DENKSTATT tanulmányából. Vajon szükség van-e annál komolyabb figyelmeztetésre, ami az Oscar átadáson történt?

R.L.

De nézzük a cikket ami a Piac&Profitban jelent meg:

Titkos légszennyezőket lepleztek le

Műholdas felvételekkel világszerte 39 olyan helyet fedezték fel a tudósok, ahonnan sokkal nagyobb mennyiségű üvegházgáz áramlott a légkörbe az elmúlt 10 év folyamán, mint a körzetükben lévő ismert gyárakból. Át kell írni az emissziós statisztikákat?

A NASA tudósai által újonnan felfedezett szennyező helyek között javarészt széntüzelésű erőművek, kohók, kőolaj- és földgázfinomítók vannak, többségük Mexikóban, Oroszországban és a Közel-Keleten. A műholdas felvételeket 2005 és 2014 között készítették. Becslések szerint ezeken a helyszíneken a kéndioxid-emisszió kétszer-háromszor nagyobb volt, mint a régiójukban lévő ismert nehézipari létesítmények ÜHG-kibocsátása.

Globális kéndioxid-térkép (forrás: NASA) - ClimeNewsAz ipari létesítmények mellett 75 olyan vulkánt is azonosítottak a kutatók, melyek nem törnek ki, mégis kéndioxidot bocsátanak ki magukból. Sok közülük olyan helyen van, ahol nem szoktak méréseket végezni a szakemberek, így a műholdas felvételek tették lehetővé az első becsléseket az ott történő szivárgásokról.

“A be nem jelentett és aluljelentett, (tehát a valósnál kevesebb emissziót bevalló) források szennyezése a globális kéndioxid-kibocsátás 12 százalékával lehet egyenlő” – idézte Chris McLinden kanadai klimatológust a Reuters hírügynökség. A kimutatott és a valós adatok közötti eltérés nagy különbséget okozhat a levegő minőségében, illetve abban, hogy belégzése mennyire káros az emberi egészségre nézve.

Kifutunk az időből

Az északi félteke után (ahol már rendszeresen meghaladja a küszöbértéket,) most már a déli félteke felett is riasztóan magas szén-dioxid koncentrációt mértek a tudósok. Először mértek ugyanis 400 ppm-et (milliomod térfogatrész) meghaladó, vagyis küszöbérték feletti légköri szén-dioxid-szintet az új-zélandi Északi-sziget déli csücskében lévő Baring Head-i tisztalevegő-megfigyelő állomás műszerei – jelentették be az új-zélandi Országos Víz- és Légkörkutatási Intézet (NIWA) szakemberei. Az 1972 óta működő Baring Head-i állomás gyűjti leghosszabb ideje megszakítás nélkül a déli-félteke légköri szén-dioxid-szintjére vonatkozó adatokat.

A kutatók szerint utoljára több mint hárommillió évvel ezelőtt volt ilyen magas az atmoszférában lévő szén-dioxid koncentrációja. A NIWA közleménye szerint a kibocsátások többsége az északi féltekén történt, így az Új-Zélandtól északra fekvő állomások műszerei már korábban jelezték a 400 ppm-es érték átlépését. Mostanra pedig már elegendő gáz keveredett a légkörben ahhoz, hogy a déli félteke állomásai is jelezzék a lélektani határ átlépését.

Márpedig ha az emissziót nem sikerül visszafogni, akkor a Föld átlaghőmérsékletének emelkedése az évszázad végére meghaladhatja a 4 Celsius-fokot is – közölte korábban az ENSZ klímajelentése. Az IPCC szerint a középhőmérséklet az ipari forradalom előtti korszakhoz képest azonban legfeljebb 2 Celsius-fokkal emelkedhet 2100-ig ahhoz, hogy kezelhetők legyenek a felmelegedés okozta éghajlatváltozás hatásai.  A középhőmérséklet emelkedését pedig csak akkor lehet a 2 Celsius-fokos határ alatt tartani, ha sikerül az üvegházhatást előidéző gázok légköri koncentrációját – szén-dioxidban számolva – a 450 ppm (milliomod térfogatrész) körüli szinten (430–480 ppm között) stabilizálni. Ehhez az üvegházhatású gázok kibocsátását 40–70 százalék közötti mértékben kell csökkenteni 2050-re a 2010-es szinthez képest.