JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.

Éghajlat-politika

A nemzetközi közösség egyetért abban, hogy az éghajlatváltozásnak nem szabad veszélyes méreteket öltenie. Ennek érdekében megállapodás született arról, hogy a globális átlaghőmérsékletet az iparosodást megelőző időszak hőmérsékletéhez képest legfeljebb 2 °C-kal meghaladó szinten kell tartani.

Az EU ezért azon fáradozik, hogy

  • csökkentse tagállamai szennyezőanyag-kibocsátását,
  • határozott fellépésre ösztönözze a többi olyan országot is, amely nagy mennyiségben bocsát szennyező anyagot a levegőbe,
  • kezelje az éghajlatváltozás elkerülhetetlen következményeit.


A 2015 decemberi párizsi éghajlat-változási konferencián 195 ország fogadta el a világ első egyetemes cselekvési tervét az éghajlatváltozás kezelésére a globális felmelegedés „jelentősen 2 °C alá” szorításával. Ez a történelmi esemény csak a kezdet – most minden országnak tettekre kell váltania ígéreteit.

Célértékek a környezetbarát növekedés ösztönzésére

Éghajlat-politika - ClimeNews - HírportálHa már most lépéseket teszünk az éghajlatváltozás megfékezésére, azzal hosszú távon életeket menthetünk meg, és pénzügyi veszteségektől kímélhetjük meg magunkat. A tiszta technológiák iránti keresletnövekedés emellett modernizációs folyamatot indít majd Európa gazdaságában, s ezáltal teret ad a környezetkímélő növekedésnek és a munkahelyteremtésnek.

Az EU kötelező erejű energiaügyi és éghajlat-politikai célokat tűzött ki maga elé 2020-ra annak érdekében, hogy:

  • az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása legalább 20%-kal az 1990-es szint alá csökkenjen,
  • a megújuló energiaforrások aránya a teljes energiafogyasztásban 20%-ra emelkedjen,
  • az energiahatékonyság javításával a felhasznált primer energia mennyisége az előrevetített szintekhez képest 20%-kal csökkenjen.

Az EU felajánlotta, hogy a 2020-ra kitűzött uniós kibocsátáscsökkentés mértékét 20%-ról 30%-ra növeli, amennyiben a világ más vezető gazdaságai is hajlandóak méltányos részt vállalni a szennyezőanyag-kibocsátás mérséklésére irányuló globális erőfeszítésből.

2014 októberében az uniós vezetők megállapodtak arról, hogy új éghajlat- és energiapolitikai célértékek teljesítését tűzik ki maguk elé a 2030-ig terjedő időszakra.  E célértékek között említhetők a következők:

  • az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest (legalább) 40%-kal kell csökkenteni,
  • a megújuló energiaforrásokból származó energia arányát legalább 27%-ra kell növelni,
  • az energiahatékonyságot legalább 27%-kal kell javítani.

Hosszú távon azonban még ez sem elég. Ahhoz, hogy az éghajlat-változás ne öltsön veszélyes méreteket, a világ országainak jóval nagyobb mértékben kell csökkenteniük szennyezőanyag-kibocsátásukat. Az EU ezért vállalja, hogy 2050-re kibocsátását 80–95%-kal az 1990-es szint alá csökkenti, amennyiben a fejlett országok kiveszik a részüket a közös erőfeszítésekből.

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemtervében[1] a Bizottság részletezi, hogyan érhető el a lehető legköltséghatékonyabban ilyen mértékű csökkentés.

Kibocsátáskereskedelem: a kibocsátás csökkentése a legkisebb ráfordítással

A kibocsátáskereskedelmi rendszer 2005 óta az éghajlatváltozás megfékezését célzó uniós stratégia sarokköve. A rendszer segítségével az ipar fokozatosan és a legkevesebb költséggel csökkenti kibocsátását.

Az energiaigényes ágazatok (pl. a villamosenergia-termelés, valamint az acél- és cementgyártás) kibocsátási kvótáját az EU évről évre csökkenti. A vállalatoknak kibocsátási egységekkel kell ellentételezniük az általuk kibocsátott szén-dioxid minden tonnáját, ami folyamatosan a kibocsátás minimalizálására sarkallja őket. Bizonyos ágazatok meghatározott mennyiségig térítésmentesen jutnak kibocsátási egységekhez, de ma már az a jellemző, hogy a vállalkozásoknak árverésen vagy a szén-dioxid-piacon meg kell azokat vásárolniuk.

Felkészülés az elkerülhetetlenre

Ha mától egyetlen tonna szennyező anyagot sem bocsátanánk ki, a légkörben eddig felhalmozódott gázok még akkor is évtizedekig kedvezőtlen hatással lennének az éghajlatra. Nincs más választásunk: alkalmazkodnunk kell a klímaváltozáshoz. Számos területen van szükség lépésekre:

  • a megváltozott éghajlati viszonyokhoz igazodva módosítani kell az építési előírásokat,
  • árvízvédelmi rendszereket kell kiépíteni,
  • aszálytűrő növényeket kell nemesíteni.

A Bizottság stratégiát dolgozott ki, amely az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást hivatott ösztönözni és megkönnyíteni az EU egészén belül.

Éghajlat-politika - ClimeNews - Hírportál Éghajlat-politika

Éghajlat-politika (541.85 KB)
A kézirat frissítve: 2014. Novemberében
A kiadvány a „Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról” sorozat része.

[1]Éghajlat-politika - ClimeNews - Hírportál

Forrás: EU Homepage