Egyre többen nyújtják be a számlát a klímaváltozás pusztításáért

San Francisco pert indít több nagy olajtársaság ellen, mivel a város vezetése szerint nagy felelősségük van abban, hogy katasztrofális hatású tengerszintemelkedés fenyegeti a várost. A város abban bízik, hogy a jogi eljárás révén forrásokat tud szerezni a klímaváltozás hatásaira való felkészüléshez. Hamarosan a klímaváltozás által legsúlyosabban érintett országok is benyújthatják a számlát az iparosodott államoknak, Antigua és Barbuda miniszterelnöke szerint például a fejlett országoknak valamilyen módon, például adósságelengedéssel anyagilag hozzá kellene járulnia az újjáépítési költségekhez.

Egyre többen nyújtják be a számlát a klímaváltozás pusztításáért

Egyre többen nyújtják be a számlát a klímaváltozás pusztításáért - CNSan Francisco partjait, illetve kikötőjét jelenleg egy hat láb, vagyis körülbelül 180 centiméter magas betonfal védi jelenleg a tenger emelkedő szintjétől, azonban az 1916-ban 40 év építés után befejezett fal a jövőben várhatóan már nem lesz képes betölteni ebbéli rendeltetését. A globális felmelegedés, a sarki jégsapkák olvadása, és az ennek következtében fellépő tengerszint-emelkedés mértéke ugyanis az előrejelzések szerint megközelítheti a 170 centimétert a 21. században. Ezért aztán a fal megerősítése a kikötő elsődleges prioritásává vált a permanens földrengés-fenyegetettségre való felkészülés mellett: a két tétel 3 + 2 milliárd dolláros költsége pedig még San Francisco számára is hatalmas terhet jelent.

Az összegek összegyűjtése érdekében a város és a kikötő több eszközt is bevetne, így például szavazásokat tartanának a lehetséges megoldásról. A legfigyelemreméltóbb azonban az, hogy a város vezetése öt nagy olajtársaságot is beperelt azzal a céllal, hogy kikényszerítse anyagi hozzájárulásukat a szükséges munkálatokhoz.

A város legfelső bíróságán benyújtott kereset azzal igyekszik fogást találni a Chevron, a ConocoPhillips, az ExxonMobil, a Shell és a BP alkotta társaságon, hogy azt állítja, fosszilis üzemanyagaikat “környezeti szempontból felelősségteljes és az emberi jóléthez elengedhetetlen” választásként promotálta, miközben számos figyelmeztetés szerint a bolygó veszélyben van.

A kereset szerint ilyen irányú promóciós tevékenységükkel akkor sem hagytak fel, amikor pedig már tisztában voltak vele, hogy (a fosszilis üzemanyagok) ártanak a környezetnek.

Követhetik a példát

Amennyiben a pereskedés eredményre vezet, az precedenst teremthet számos más város számára is, amelyek a klímaváltozás hatásától szenvednek. Emellett jelenleg további négy, hasonló célú peres ügy van folyamatban, amelyek keretében Oakland városa, két tengerparti kaliforniai megye és város igyekszik 37 fosszilis energetikai vállalatnak benyújtani a számlát az emelkedő tengerszint által okozott károkért.

A bírósági eljárások hatékonyságát jelenleg nehéz előre jelezni, azonban San Francisco főügyésze, Dennis Herrera szerint a 2013-as, nagy festékgyártók ellen hozott ítélet alapján a kilátások biztatóak. Akkor több kaliforniai város – így San Fransico is – azzal a céllal indított pert a nagy festékgyártó vállalatok ellen, hogy kimondassa azok anyagi felelősségét a magánlakásokban tapasztalt ólomszennyezések eltakarításában. Santa Clara megye legfelső bírósága 1,1 milliárd dollár megfizetésére ítélte a festékgyártókat, azonban azok fellebbeztek a döntés ellen.

Egyre többen nyújtják be a számlát a klímaváltozás pusztításáért - CN

A nagy fosszilis energiavállalatok felelősségének firtatása ugyanúgy nem új jelenség, ahogyan az sem, hogy a szegényebb országok az iparosodottabb államok történelmi szerepét hangsúlyozzák a klímaváltozásban. Az előző héten e téren is újabb szintre jutott a politikai közbeszéd, amiben a karibi térséget és az Egyesült Államok Mexikói-öböl menti államait az elmúlt hetekben letaroló rekord erősségű hurrikánoknak nem kis szerepe volt.

Kellene egy mechanizmus..

A fejlett országok jelentős karbonemissziójukkal érdemben hozzájárultak ahhoz, hogy a hurrikánok korábban nem látott kiterjedéssel és erővel csaptak le, ezért például adósságleírással és egyéb módon is hozzá kellene járulniuk az újjáépítési költségekhez – fogalmazott Gaston Browne, Antiga és Barbuda miniszterelnöke az előző héten. Szavai szerint, miután a karibi államok szén-dioxid-kibocsátása, és így a klímaváltozáshoz való hozzájárulása elhanyagolható, ezért létre kellene hozni egy mechanizmust, amely az adósság leírásával az érintett országoknak költségvetésükben is mozgásteret teremtene ahhoz, hogy hatékonyabban tudjanak szembenézni a klímaváltozás hatásaival.

Úgy gondoljuk, a fejlett országoknak (..) van bizonyos felelőssége e téren, és segíteniük kellene nekünk az újjáépítésben

– fogalmazott.

A kezdeményezés már csak azért is érthető, mert például a Richard Branson, a Virgin csoport alapítója által felvetett, a karibi szigetek újjáépítését szolgáló új Marshall-tervnek nevezett elképzelés tartalommal (és pénzzel) történő megtöltésére egyelőre nem tolakodnak a potenciális befizetők.

Browne GlobalCapital által ismertetett becslései szerint Barbuda újjáépítéséhez mintegy 250 millió dollárra lenne szükség. Eddig segélyekből és adományokból mindössze mintegy 10 millió dollár jött össze, a Világbanktól és a Karibi Fejlesztési banktól pedig 100 millió dolláros segélyhitelt igényelt meg, amely azonban más tekintetben tovább súlyosbíthatja az amúgy is eladósodott ország helyzetét. Az elmúlt három évben ugyan a GDP-arányos adósság aránya 102 százalékról 75 százalékra mérséklődött, az újjáépítési kiadások miatt azonban a trend kedvezőtlen fordulatot vehet.

Források: MTI/EPA/Cristobal Herrera