Életeket ment a tisztább fűtés

Életeket ment a tisztább fűtés - ClimeNewsHazánkban évi több mint 14.000 ember hal meg idő előtt a légszennyezés következtében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint. Gyerekeink életesélyeit átlagosan 6-18 hónappal csökkentheti a szennyezett levegő. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet 5 éve kimutatta, hogy a kisiskolások 30 %-a szenvedett olyan légúti megbetegedésben, amely közvetlen kapcsolatba volt hozható az elavult lakossági fűtési berendezésekkel, a nem megfelelő minőségű tüzelőanyaggal, a hibás fűtési technikákkal.

Magyarország legsúlyosabb környezet-egészségügyi problémája a lakossági fűtés, égetés okozta levegőszennyezés. A megoldási lehetőségekről tartott „Tiszta fűtés” címmel 2016. november 22-én nemzetközi konferenciát Budapesten az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala és a Levegő Munkacsoport a német Deutsche Umwelthilfe és a Dán Ökológia Tanács közreműködésével.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala egy vizsgálatának megállapítása szerint napjainkra a légszennyezés fő előidézője, hogy a lakosság széles rétegei fát, lignitet, barnaszenet, sőt nemegyszer hulladékot égetnek, és ezeknek az égetéseknek az aránya jelentősen növekedett az elmúlt években. Míg 2000-ben a lakossági fűtésből származó egészségkárosító részecske-kibocsátás (PM10) az összkibocsátás 24 százalékát tette ki, 2013-ra ez az arány 45 százalékra nőtt. Ezen belül pedig az egészséget leginkább veszélyeztető legapróbb részecskék (PM2,5) kibocsátásának 74 százalékáért volt felelős a lakossági égetés.

Miskolc, 2011. november 1. - Életeket ment a tisztább fűtés - ClimeNewsA környezeti és egészségi szempontból rendkívül ártalmas tüzelőanyagokat ráadásul gyakran elavult berendezésekben, nem megfelelő tüzelési technikával égetik, ami tovább fokozza a károsanyag-kibocsátást. Sokszor égetnek avart, illetve hulladékot nyílt téren is. „A szilárd tüzelőanyagokkal történő égetés sokkal többe kerül a társadalomnak, mint amennyit ezeknek az anyagoknak megvásárlói fizetnek. Egy fával fűtő átlagos magyar háztartásnak (amennyiben legálisan veszi a fát) a tűzifa évente mintegy 250 ezer forintjába kerül, ha viszont az emiatti légszennyezés okozta megbetegedések és halálozások költségeit is hozzáadjuk, akkor ez az összeg a legszerényebb számítások szerint is 500 ezer forintot tesz ki.
A lignit esetében pedig a vásárláskor kifizetett összeg 150 ezer forint, a valódi költség viszont 650 ezer forint. A műanyag és egyéb hulladékok égetése – ami egyébként jogszabályokba ütköző cselekmény – még ennél is sokkal többe kerül a társadalomnak” – fejtette ki Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

Rácz András, környezetügyért felelős helyettes államtitkár előadásában kiemelte, hogy Magyarországon az elmúlt években jelentősen csökkent a szálló por (PM10 és PM2,5) szennyezettség. Ennek hátterében elsősorban a nagy ipari és energetikai kibocsátók légszennyezés csökkentése áll, mely jogilag és technológiailag jól szabályozott terület. Napjainkban – bár a köztudatban nincs benne – a szállópor szennyezettség kétharmad részben a lakossági fűtésből ered. Hazánkban a lakossági tüzelő berendezések kibocsátása még nem szabályozott, erre kötelezettségünk az Európai Uniós szabályozás alapján a 2020-as évek elejétől lesz.

A környezetvédelmi tárca (!) fontos feladatának tekinti a lakossági tüzelési módokkal kapcsolatos tudatformálást, ezért indította a „Fűts okosan” kampányt. A kampány célja megismertetni a szélesebb lakosságot a légszennyező fűtési módok egészségügyi kockázataival, felhívni a figyelmet a helyes fűtési technikákra és a hulladékkal való tüzelés veszélyeire. A kampánynak része a nyomtatott és elektronikus médiában való megjelenés: kisfilm, rádioszpot, plakát, újsághirdetések, riportok formájában.

Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője szerint a felméréseik azt mutatják, hogy a rossz fűtési szokások elsősorban az ismerethiány és a felelőtlenség következményei, bár helyenként kétségkívül hozzájárul a lakosság szegénysége is. További gond, hogy a hatóságok lényegében nem lépnek fel az illegális égetésekkel szemben, hivatkozással arra, hogy nincs eszköz a kezükben a helyzet kezelésére.

Életeket ment a tisztább fűtés - ClimeNewsA részecskeszennyezés nagymértékben hozzájárul a globális felmelegedéshez is” – hívta fel a figyelmet Axel Friedrich, a német Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség „Környezet, Közlekedés és Zaj” Főosztályának korábbi vezetője. „Az északi félteke országaiban kibocsátott kormot ugyanis a szél elviszi az Északi-sarkvidékre és a gleccserekre, ahol leülepszik, így a fehér jég és hó szürkévé válik, és sokkal inkább elnyeli a hőt. Az Északi-sarkvidék állandó jégtakarója mára már 94 százalékkal csökkent a 40 évvel ezelőttihez képest.”

Patrick Huth, a Deutsche Umwelthilfe projektvezetője elmondta, hogy a lakossági fűtés Németországban is a részecskeszennyezés fő forrása. Bár elvben szigorú előírások vonatkoznak a kályhákra és kazánokra, túl sok a kiskapu. Például – hasonlóképpen, mint az az autók esetében történik – a gyári tesztek alapján kimutatott adatok sokszor köszönő viszonyban sincsenek a valósággal. Mivel a probléma minden országot érint, nemzetközi összefogás szükséges a megoldására. Ezért is indított közös kampányt „Tiszta fűtés” címmel több civil szervezet az Európai Bizottság LIFE+ programja támogatásával. Egy ilyen kampány szükséges azért is, mert nagyon erős a lakossági tüzelőberendezéseket gyártók lobbija, amely azt állítja, hogy jelenleg nem létezik gazdaságos technológia a szennyezés megszüntetésére. Ezzel szemben például a konferencián több előadás is arról szólt, hogy léteznek kifizetődő módszerek a lakossági tüzelés okozta károk jelentős csökkentésére.

Forrás: greenfo