JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.

Előrelépés az éghajlat- és energiapolitikában

Az Európai Bizottság (március 27-én) nyilvános konzultációt indító zöld könyvet fogadott el a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós éghajlat- és energiapolitikai keretrendszer tartalmáról, és ezzel megtette az első lépést e keretrendszer kialakításának irányába.

Ezzel párhuzamosan – szintén vitaindító célzattal – konzultációs közleményt is kiadott az európai szén-dioxid-leválasztás és -tárolás jövőjéről, hogy a rendelkezésre álló lehetőségek egyeztetésével biztosítani lehessen e megoldás időszerű fejlesztését. E két dokumentumot bizottsági jelentés is kíséri, amely egyrészt értékeli az egyes tagállamok eddig elért eredményeit a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban 2020-ra kitűzött nemzeti célok teljesítése terén, másrészt beszámol az EU-ban felhasznált bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók fenntarthatóságának helyzetéről.

Günther Oettinger uniós energiaügyi biztos kijelentette: „A lehető leghamarabb meg kell határoznunk az éghajlat- és energiapolitika 2030-ig alkalmazandó keretrendszerét, mert csak így biztosítható a beruházások olyan szintje, amely fenntartható növekedést, megfizethető és versenyképes energiaárakat és nagyobb energiabiztonságot nyújt. Az új keretrendszert úgy kell kialakítani, hogy az számításba vegye a gazdasági válság következményeit, ugyanakkor kellő ambícióval biztosítsa a kibocsátások kapcsán hosszú távú célként 2050-re vállalt 80–95%-os csökkentés teljesítését.”Connie Hedegaard, az Európai Unió éghajlat-politikai biztosa így fogalmazott: „Európa évről évre egyre nagyobb mértékben függ a fosszilis üzemanyagok importjától. Ez pedig lassan a kifizethetetlenségig növeli az európaiak energiaszámláit. Nem tesz ez jót senkinek: nyilvánvalóan sem a környezetnek, sem a gazdaságnak, sem a versenyképességnek. Ezért döntöttünk úgy, hogy Európa társadalmát 2050-ig a lehető legnagyobb mértékben mentesíteni kívánjuk a karbontól. 2020-ra már kitűztünk célokat, de a legtöbb beruházó számára 2020 már itt kopogtat az ajtón. Itt az ideje, hogy 2030-ig előre tekintsünk. Minél hamarabb tesszük ezt meg, annál kiszámíthatóbb környezetet teremthetünk vállalkozásaink és a beruházók számára. Ha pedig a kitűzött célok kellőképpen ambiciózusak, azzal a környezet is többet nyer.”Zöld könyv a 2030-ig tartó időszakra szóló politikai keretszabályozásrólA zöld könyv több kérdést is felvet:

  • Milyen típusú, jellegű és szintű célokat érdemes kitűzni az éghajlat- és energiapolitikában 2030-ra?
  • Hogyan lehet biztosítani a különböző szakpolitikai eszközök összhangját?
  • Hogyan járulhat hozzá az energiarendszer leginkább az EU versenyképességéhez?
  • Hogyan vehetőek figyelembe a tagállamok cselekvési képességében jelentkező különbségek?

A konzultáció július 2-ig tart. A tagállamok, az uniós intézmények és a Bizottság képviselőinek észrevételei alapján a Bizottság várhatóan ez év végéig előterjeszti az EU 2030-ig tartó időszakra szóló éghajlat- és energiapolitikai keretrendszerét.

A keretrendszer révén előálló egyértelmű helyzet biztonságot ad a beruházóknak, egyúttal innovációra késztet és a piaci kereslet növekedését eredményezi a karbonszegény technológiák terén, ezáltal pedig hozzájárul ahhoz, hogy Európa gazdasága versenyképesebbé, fenntarthatóbbá és energiaellátását tekintve biztonságosabbá váljon. Az új keretrendszer kialakításakor építünk a 2020-ig tartó időszakra tervezett előző rendszerből nyert tapasztalatokra és tanulságokra, és feltérképezzük, mely területeken van szükség fejlődésre. Ehhez azt is meg kell vizsgálnunk, mi változott a 2020-as helyzetértékeléshez képest az energiarendszerben és a gazdaságban, valamint nemzetközi viszonylatban.

Szén-dioxid-leválasztás és -tárolás

A mai napon elfogadott konzultációs célú közlemény megnevezi azokat a korlátokat, amelyek miatt a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás nem fejlődik a 2007-ben tervezett ütemben. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer árai például a vártnál alacsonyabbak, emiatt a gazdasági szereplők nem érdekeltek az ilyen technológiákra irányuló beruházásokban.

A közlemény sorra veszi azokat a lehetőségeket, amelyek előmozdíthatnák a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás technológiájának az eredeti ütemezés szerinti demonstrálását és gyors bevezetését. A Bizottság a 2030-ig tartó időszakra szóló politikai keretrendszer kidolgozásakor építeni fog a konzultáció során kapott észrevételekre.

Megújuló forrásokból származó energia

A megújuló energiaforrásokra vonatkozó eredményjelentésből kirajzolódik, hogy a jogilag kötelező erejű célértékeket meghatározó, jelenlegi politikai keretrendszer erőteljes növekedést indított a megújulóenergia-ágazatban 2010-ig, a megújuló forrásokból nyert energia részaránya ugyanis az EU-ban 12,7%-ra nőtt. Ahhoz, hogy a növekedés ne torpanjon meg és teljesüljenek a 2020-ra kitűzött célok, további erőfeszítésekre lesz szükség, különös tekintettel a beruházói kiszámíthatóság megteremtését, az adminisztratív terhek enyhítését és a tervezés átláthatóságának növelését illetően.

Forrás: EURÓPAI BIZOTTSÁG http://europa.eu