Előrelépés az éghajlat- és energiapolitikában

Az Európai Bizottság (március 27-én) nyilvános konzultációt indító zöld könyvet fogadott el a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós éghajlat- és energiapolitikai keretrendszer tartalmáról, és ezzel megtette az első lépést e keretrendszer kialakításának irányába.

Ezzel párhuzamosan – szintén vitaindító célzattal – konzultációs közleményt is kiadott az európai szén-dioxid-leválasztás és -tárolás jövőjéről, hogy a rendelkezésre álló lehetőségek egyeztetésével biztosítani lehessen e megoldás időszerű fejlesztését. E két dokumentumot bizottsági jelentés is kíséri, amely egyrészt értékeli az egyes tagállamok eddig elért eredményeit a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban 2020-ra kitűzött nemzeti célok teljesítése terén, másrészt beszámol az EU-ban felhasznált bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók fenntarthatóságának helyzetéről.

Günther Oettinger uniós energiaügyi biztos kijelentette: „A lehető leghamarabb meg kell határoznunk az éghajlat- és energiapolitika 2030-ig alkalmazandó keretrendszerét, mert csak így biztosítható a beruházások olyan szintje, amely fenntartható növekedést, megfizethető és versenyképes energiaárakat és nagyobb energiabiztonságot nyújt. Az új keretrendszert úgy kell kialakítani, hogy az számításba vegye a gazdasági válság következményeit, ugyanakkor kellő ambícióval biztosítsa a kibocsátások kapcsán hosszú távú célként 2050-re vállalt 80–95%-os csökkentés teljesítését.”Connie Hedegaard, az Európai Unió éghajlat-politikai biztosa így fogalmazott: „Európa évről évre egyre nagyobb mértékben függ a fosszilis üzemanyagok importjától. Ez pedig lassan a kifizethetetlenségig növeli az európaiak energiaszámláit. Nem tesz ez jót senkinek: nyilvánvalóan sem a környezetnek, sem a gazdaságnak, sem a versenyképességnek. Ezért döntöttünk úgy, hogy Európa társadalmát 2050-ig a lehető legnagyobb mértékben mentesíteni kívánjuk a karbontól. 2020-ra már kitűztünk célokat, de a legtöbb beruházó számára 2020 már itt kopogtat az ajtón. Itt az ideje, hogy 2030-ig előre tekintsünk. Minél hamarabb tesszük ezt meg, annál kiszámíthatóbb környezetet teremthetünk vállalkozásaink és a beruházók számára. Ha pedig a kitűzött célok kellőképpen ambiciózusak, azzal a környezet is többet nyer.”Zöld könyv a 2030-ig tartó időszakra szóló politikai keretszabályozásrólA zöld könyv több kérdést is felvet:

  • Milyen típusú, jellegű és szintű célokat érdemes kitűzni az éghajlat- és energiapolitikában 2030-ra?
  • Hogyan lehet biztosítani a különböző szakpolitikai eszközök összhangját?
  • Hogyan járulhat hozzá az energiarendszer leginkább az EU versenyképességéhez?
  • Hogyan vehetőek figyelembe a tagállamok cselekvési képességében jelentkező különbségek?

A konzultáció július 2-ig tart. A tagállamok, az uniós intézmények és a Bizottság képviselőinek észrevételei alapján a Bizottság várhatóan ez év végéig előterjeszti az EU 2030-ig tartó időszakra szóló éghajlat- és energiapolitikai keretrendszerét.

A keretrendszer révén előálló egyértelmű helyzet biztonságot ad a beruházóknak, egyúttal innovációra késztet és a piaci kereslet növekedését eredményezi a karbonszegény technológiák terén, ezáltal pedig hozzájárul ahhoz, hogy Európa gazdasága versenyképesebbé, fenntarthatóbbá és energiaellátását tekintve biztonságosabbá váljon. Az új keretrendszer kialakításakor építünk a 2020-ig tartó időszakra tervezett előző rendszerből nyert tapasztalatokra és tanulságokra, és feltérképezzük, mely területeken van szükség fejlődésre. Ehhez azt is meg kell vizsgálnunk, mi változott a 2020-as helyzetértékeléshez képest az energiarendszerben és a gazdaságban, valamint nemzetközi viszonylatban.

Szén-dioxid-leválasztás és -tárolás

A mai napon elfogadott konzultációs célú közlemény megnevezi azokat a korlátokat, amelyek miatt a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás nem fejlődik a 2007-ben tervezett ütemben. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer árai például a vártnál alacsonyabbak, emiatt a gazdasági szereplők nem érdekeltek az ilyen technológiákra irányuló beruházásokban.

A közlemény sorra veszi azokat a lehetőségeket, amelyek előmozdíthatnák a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás technológiájának az eredeti ütemezés szerinti demonstrálását és gyors bevezetését. A Bizottság a 2030-ig tartó időszakra szóló politikai keretrendszer kidolgozásakor építeni fog a konzultáció során kapott észrevételekre.

Megújuló forrásokból származó energia

A megújuló energiaforrásokra vonatkozó eredményjelentésből kirajzolódik, hogy a jogilag kötelező erejű célértékeket meghatározó, jelenlegi politikai keretrendszer erőteljes növekedést indított a megújulóenergia-ágazatban 2010-ig, a megújuló forrásokból nyert energia részaránya ugyanis az EU-ban 12,7%-ra nőtt. Ahhoz, hogy a növekedés ne torpanjon meg és teljesüljenek a 2020-ra kitűzött célok, további erőfeszítésekre lesz szükség, különös tekintettel a beruházói kiszámíthatóság megteremtését, az adminisztratív terhek enyhítését és a tervezés átláthatóságának növelését illetően.

Forrás: EURÓPAI BIZOTTSÁG http://europa.eu