Energia útikalauz nem csak stopposoknak

Történelmi választóvonalhoz érkeztünk az energiafelhasználásunkban, túl vagyunk a fosszilis energiaforrások korszakának delelőjén – mondta Hetesi Zsolt fizikus a Piac&Profit által szervezett Magyar Fenntarthatósági Csúcson.

 „Olyan választóvonalhoz érkeztünk a fosszilis energiaforrások használatában, amely, ha később visszatekintünk rá, fontos pont lesz a civilizáció fejlődésében. Mérleget kell vonnunk, nehogy gazdaságunk a kimerülés állapotába jusson. 1956-ban volt egy olajról szóló konferencia Texasban, ahol Marion King Hubbert geológus az USA olajkészleteinek felmérése alapján úgy becsülte, hogy 1970-ben csökkenni fog az Egyesült Államok olajkitermelése. Így is lett, és a kitermelés azóta folyamatosan esik. Most a nem hagyományos készletek kitermelése ugyan lassítja a csökkenést, de megállítani nem fogja. A hagyományos kőolajkészletek durván felét már kitermeltük, mintegy 1200 milliárd hordót. A nem hagyományos olajkészletek jóllehet még bőségesek, a kitermelésük egyre drágábban lehetséges, ráadásul a kereslettel sem tudnak a kitermelők lépést tartani” – mondta Hetesi Zsolt fizikus, az ELTE TTK tudományos munkatársa a Piac&Profit által rendezett harmadik Magyar Fenntarthatósági Csúcson.

„Azok, akik azt mondják, hogy a megmaradt olajat fokozódó ütemben fogjuk tudni kibányászni, azok nincsenek tisztában a technológiai nehézségekkel. A valóságban hiába nő az olaj iránti kereslet, nem lehet ennél többet kitermelni. A piac nem tudja megoldani: 2005 óta ötszörösére nőttek az olajárak, míg a kitermelés csak fél százalékkal nőtt. Sajnos semmi okunk sincs azt feltételezni, hogy valahol elrejtve még hatalmas olajtartalékok vannak. Ezért szembe kell néznünk hamarosan azzal, hogy ugyan jelentős drágulás következik be, de lényegesen kevesebb lesz a kőolaj” – vélekedett a fizikus.

Hetesi Zsolt szerint hasonló lesz a helyzet a földgázzal. A hagyományos földgázkészletek kimerülőben vannak és a palagáz-kitermelés felfutása sem tudja pótolni a kiesést. A palagáz-kitermelő fúrások ugyanis, szemben a hagyományos gázmezőkkel, kisebb hozamúak és rövid élettartamúak, átlagosan egy-két év alatt kimerülnek. Csupán ahhoz, hogy megmaradjon a jelenlegi kitermelési szint, a mostani új kúttelepítések háromszorosára lenne szükség. A szénkitermeléssel viszonylag jó a helyzet: bármikor meg lehetne kettőzni a kőszénkitermelést, és fenntartani azon a szinten 2050-ig. Csakhogy ez nagyon komoly környezetszennyezéssel jár.

„Arra sem számíthatunk, hogy egyik pillanatról a másikra beugranak a fosszilis erőforrások helyére a megújuló energiaforrások. Sajnos ezek sem mindentudók: ugyan elegendő napenergia éri a földet óránként ahhoz, hogy lefedje az emberiség éves energiafelhasználását, azonban ehhez a bolygó jelentős részét napelemekkel kellene borítani. Egy magyar ember ma naponta óránként 87 kilowatt energiát fogyaszt kezdve a közlekedéstől a fűtésig. Ebben jelenleg a megújuló energiaforrások szinte alig kapnak szerepet, de a jövőben is viszonylag kevés százalékot tudnak lefedni. Ha személyenként két napelem-panelt szerelnénk fel minden háztetőre, akkor is csak az ország energiafogyasztásának 4-5 százalékát tudnánk fedezni. Ahhoz, hogy napelemből annyi energiát termeljünk, mint a Paksi Atomerőmű, 930 négyzetkilométert kellene lefednünk napelemekkel. Ennyi összesen Európában nincs.

Forrás: Piac és Profit tovább a teljes cikkre…