JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.

„Erősödő veszélyhelyzet kikényszeríti a kemény intézkedéseket”

Láng István akadémikus videó előadása nyitotta meg az immár harmadik alkalommal megrendezett Magyar Fenntarthatósági Csúcs találkozót. 2010 novemberében széles körű társadalmi párbeszéddel indult ez a konferenciasorozat, amellyel a Piac & Profitnak nem titkoltan az volt a célja, hogy a globális, nagy találkozók sorába beillessze a nemzeti párbeszédet, tudatosítva, hogy minden országnak és minden embernek, nekünk magyaroknak is van mit tennünk a globális és helyi negatív folyamatok feltartóztatása és a trendek megváltoztatása érdekében. A második találkozó a cselekvésre, az egyén felelősségére fókuszált, idén az üzleti szektor felelőssége áll a középpontban.

Demcsák Mária a Piac&Profit alapító főszerkesztője köszöntőjében azt hangsúlyozta, az üzleti élet szereplőinek felelőssége és cselekvési lehetőségei egyértelműen meghatározóak a fenntartható fejlődés szempontjából. Ezért is került a harmadik alkalommal megrendezett Magyar Fenntarthatósági Csúcs középpontjába az üzleti szektor felelőssége.

Fennmaradásunk múlik azon, hogy milyen válaszokat találunk a földi életlehetőségek drámai romlására. A világ tudósaink a többsége egyetértésre jutott abban, hogy a ma élő nemzedék az emberiség történetének legnagyobb kihívásával szembesül. A természetben zajló változások rövid távon megállíthatatlanok, káros hatásuk azonban mérsékelhető. Nyilvános párbeszédre van szükség a kibontakozó ökológiai válságról és az előttünk álló tennivalókról. Ennek egyik fontos állomása a Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2012.

Az idei tanácskozást Láng István akadémikus „Rio+20 konferencia: mi volt előtte, és mi legyen utána?” című videoelőadása nyitotta meg, amelyben a professzor rövid áttekintést adott arról, miként került egyre inkább az egyes társadalmak s most már az egész emberiség látóterébe, majd érdeklődésének fókuszába a környezet védelme, hogy aztán 1970. április 22-én több amerikai városban összesen mintegy tízmillió ember tüntessen a természet rombolása ellen. Azóta április 22-ét világszerte a Föld Napjaként ünneplik.

A jelentés fogadtatása elutasító volt: a gazdagok és fejlettek a javasolt megszorítások ellen tiltakoztak, a szegények és fejlődők pedig attól tartottak, hogy felemelkedésüket akarják meggátolni.

Stockholm hatása Magyarországra

Az akadémikus megemlítette az 1972-es stockholmi tanácskozást, az elsőt az emberi környezet védelméről tartott világkonferenciák sorában, s szólt a Római Klubnak „A növekedés határai” címmel ugyanebben az évben nyilvánosságra hozott első jelentéséről, amelynek lényege az volt, hogy ha minden úgy folytatódik tovább a termelésben, fogyasztásban, a népesség gyors növekedésében és a környezetrombolás területén, mint korábban, akkor néhány évtizeden belül globális katasztrófák megjelenése valószínűsíthető. Ezért sohasem látott változtatásokra van szükség, elsősorban a gazdasági növekedés mennyiségi és minőségi vonatkozásaiban. A jelentés fogadtatása elutasító volt: a gazdagok és fejlettek a javasolt megszorítások ellen tiltakoztak, a szegények és fejlődők pedig attól tartottak, hogy felemelkedésüket akarják meggátolni.

Láng professzor összegzése szerint a stockholmi konferencia lökést adott ahhoz, hogy nemzeti és nemzetközi szinteken előrelépések történjenek. Ez a hatás kis késéssel Magyarországot is elérte: 1976-ban az országgyűlés törvényt fogadott el az emberi környezet védelméről, és az államigazgatásban is megjelent ez a tematika.

A környezet védelme a magyar államigazgatásban
Láng István akadémikus előadásában áttekintette a magyarországi környezetvédelem szervezeti kereteit is. Elmondta, hogy 1977-ben hozták létre az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalt, amelyet 1987-ben összevontak az Országos Vízügyi Hivatallal, így jött létre a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium. A rákövetkező években a kormányzó pártok – bár a tárca feladatköre és megnevezése időnként változott – fenntartották ezt a szervezetet. Végül az önálló környezetvédelmi minisztériumot 2010-ben a Fidesz–KDNP kormány szüntette meg a kormányzati struktúra teljes átalakítása során. A feladatok zömét a Vidékfejlesztési Minisztériumba olvasztotta be.

Hazánk magas szintű küldöttséggel vett részt az 1992-ben Rióban megrendezett „Környezet és fejlődés” ENSZ-konferencián, elfogadtunk két jogilag kötelező dokumentumot – a „Keretegyezmény a klímaváltozásról”, illetve az „Egyezmény a biológiai sokféleségről” –, valamint a Riói Nyilatkozatot és a „Feladatok a XXI. századra” című ajánlásgyűjteményt. A konferenciát követően hamarosan létrejött a nemzeti szintű Fenntartható Fejlődési Bizottság, amely egy évtizedig működött. Az előadás kitért arra is, hogy a rendszerváltás után széles körű összefogással elkezdődött az új környezetvédelmi törvény kidolgozása, melyet az országgyűlés 1995-ben fogadott el. Létrejött az Országos Környezetvédelmi Tanács, s a harmadik nemzeti környezetvédelmi programon is túl vagyunk.

Láng István összegzése szerint a jogalkotás területén az ország vezetése elismerésre méltó munkát végzett, a jogérvényesítés azonban döcögve haladt. A környezetvédelem nem lett prioritás valamennyi eddigi kormány cselekvési programjaiban.

Láng István szerint a jogalkotás területén az ország vezetése elismerésre méltó munkát végzett, a jogérvényesítés azonban döcögve haladt.
A környezetvédelem nem lett prioritás valamennyi eddigi kormány cselekvési programjaiban.

A fenntartható fejlődés nemzeti stratégiája

Az Európai Unió 2001 júniusában, Göteborgban tartott csúcskonferenciáján fogadta el a fenntartható fejlődés stratégiai dokumentumát. Ez olyan hosszú távú jövőkép kialakítását igényelte, amely katalizáló hatású lehet a politikai döntéshozókra és a civil társadalomra egyaránt. Az EU igényelte, hogy valamennyi tagállam és csatlakozásra váró ország készítse el a maga nemzeti stratégiáját. Ennek a hazai elkészítése igen lassan haladt, végül a megadott határidő utolsó napjaira készült el, de csak a kormány fogadta el 2008-ban, nem került az országgyűlés elé.

Az országgyűlés 2008-ban – a parlament akkori elnöke, Szili Katalin kezdeményezésére és minden parlamenti párt támogatásával – létrehozta Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot. E testület feladata lett, hogy dolgozza ki az új Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiát. Láng professzor előadásában hangsúlyozta: a dokumentum tervezete elkészült, és azt Náray-Szabó Gábor akadémikus, a tanács társelnöke a konferencián ismerteti.

„…és mi legyen utána?”

Arra kérdésre, hogy mi legyen a Rio+20 konferencia után, Láng István szerint elsősorban a kormánynak kell megadni a feleletet. A hosszabb távra, 10-15 évre szóló feladatokat a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégiája című dokumentum tervezete és az azt megalapozó Jövőkereső című értékelés tartalmazza.

A jövő egyik kulcsszava a túlélés.

Van-e valamilyen biztosra vehető, 40-50 év múlva bekövetkező helyzet egy olyan világban, ahol az egy-két év múlva várható helyzeteket is nagyon nehéz megjósolni? – tette fel a kérdést az akadémikus, aki szerint a válasz: igen. Megnevezek Hármat meg is nevezett: 40-45 év múlva nagy valószínűséggel 9 milliárdnyian leszünk a bolygón; az embereknek szükségük lesz három, semmi mással nem helyettesíthető életfenntartó tényezőre, mint a tiszta levegő, az egészséges víz és az élelem; s hogy a meglévő s a már ma kimerülőben lévő erőforrások birtoklása súlyos társadalmi konfliktusokhoz vezethet. Ma még hiányzik, az a képesség, hogy kellő időben felismerjük ezek bekövetkezését, hogy az emberiség a lehető legkisebb megterhelésekkel élje túl a minőségileg új és nehéz periódusokat.

A Brundtland-bizottság
Láng István előadásában röviden megemlékezett a Brundtland-bizottságról, amelynek ő maga is a tagja volt. Ezt a testületet az ENSZ annak érdekében állította föl a nyolcvanas években, hogy elkezdődjék a felkészülést a 21. század új környezeti kihívásaira. A bizottság megalakításáraGro Harlem Brundtland asszonyt, Norvégia akkori miniszterelnökét kérték fel. A fenntartható fejlődés fogalmát a Brundtland-bizottság hozta felszínre. Mint Láng professzor fogalmazott: „ez enyhébb és puhább volt, mint a Római Klub ajánlása, ezért Rióban, 1992-ben egyhangúlag megszavazták”.

Vagyis napjainkban világszerte erősbödik a túlélésre való felkészülés. A jövő egyik kulcsszava a túlélés – szögezte le a professzor, hozzátéve: Magyarország lakosságának túlélését elsősorban nekünk kell biztosítanunk.

Forrás: Piac és Profit tovább a teljes cikkre…