JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.

EU- klímakonferencia: megújuló erővel, vagy maszatolgatva?

2014. október 23–24-én az EU vezetői Brüsszelben találkoznak, hogy megállapodjanak az EU 2030-ig szóló klíma- és energiacéljairól.

Európa szén-dioxid-kibocsátásának mintegy 80 százalékáért az energiaszektor felelős, így konkrét energiastratégiákra van szükség, amelyek segítségével áttérhetünk a szennyező fosszilis energiaforrásokról és atomenergiáról a tiszta, megújuló energiaforrásokra. Csupán az ambiciózus, kötelező érvényű célok segíthetnek abban, hogy legyőzzük a klímaváltozást, és hogy növeljük az innovációt, a foglalkoztatást, valamint az energiafüggetlenséget.

A megújulók – véget ér Európa sikertörténete?

EU- klímakonferencia: megújuló erővel, vagy maszatolgatva? Amennyiben a Bizottság által javasolt 27 százalékos 2030-as megújulós célt fogadják el a csúcstalálkozón, úgy a megújuló energiaforrások növekedési üteme drámaian lecsökken: a 2010–2020-as időszakra vonatkozó 64 százalékos arányról 14 százalékra a 2020–2030-as időszakban.

A megújuló energiaforrások Európa energiaellátását nem csupán tisztábbá, biztonságosabbá és az importoktól kevésbé függővé tették: az ágazat több mint egymillió új munkahelyet is teremtett, és erősíti Európa technológiai vezető szerepét is. [1]

Egy friss tanulmány szerint a megújuló energiaforrásokra és az energiahatékonyságra vonatkozó célok csökkentenék az energiaátállás költségeit, azáltal hogy a beruházási kockázatokat, valamint a finanszírozási költségeket is mérséklik. [2]

Energiahatékonyság – a kihasználatlan titkos fegyver

Idén az ukrán válság rávilágított az ellátásbiztonság fontosságára. A Financial Times úgy fogalmazott, a tetőszigetelés és más energiahatékonysági intézkedések „Európa kihasználatlan titkos fegyverei Oroszország ellen.” [3]

A Bizottság 40 százalékos hatékonysági céllal számolt, amellyel az EU gázimportja 40 százalékkal, olajimportja 19 százalékkal csökkenne 2010-hez képest. A 30 százalékos cél Európa gázimportját csupán 22 százalékkal, olajimportját pedig 16 százalékkal csökkentené.EU- klímakonferencia: megújuló erővel, vagy maszatolgatva?

Az EU kormányai – kialakultak az arcvonalak

A Lengyelország, Magyarország, Csehország, Románia és Bulgária kormányai által kiadott nyilatkozat szerint a megállapodást ezek az országok csak akkor tartják elfogadhatónak, ha az erőfeszítéseken az Unió tagországai méltányosan osztoznak, továbbá ha olyan pénzügyi mechanizmusok lépnek életbe, amelyek támogatják a klíma- és energetikai célú beruházásokat. [4]. A lengyel politikusok nemrégi médianyilatkozatai ellenére egyre inkább úgy tűnik, hogy Lengyelországot is sikerül meggyőzni a csatlakozás szükségességéről.

A megújulókat illetően Németország, Dánia, Görögország és Luxemburg 30 százalékos vagy még magasabb, kötelező érvényű célt támogat 2030-ra. Portugália és Svédország 40 százalékos cél mellett áll ki.

A hatékonyság tekintetében számos EU-ország, például Németország, Franciaország, Dánia, Ausztria, Belgium, Portugália, Írország, Görögország és Svédország is támogatja a 30 százalékos vagy még magasabb energiacélt 2030-ra. A cseh, és újabban a holland kormány is jelezte a megújulós és energiahatékonysági célok támogatását.

Ezzel szemben Nagy-Britannia keményen lobbizik a megújulókra és az energiahatékonyságra vonatkozó kötelező érvényű célok ellen. Úgy érvelnek, hogy ezek megdrágítanák az energiarendszer dekarbonizációját. Csakhogy ugyanők eközben megállapodást kötöttek a francia EDF energiavállalattal egy atomerőmű finanszírozásáról, amelyet elemzők „a világ legdrágább erőművének” neveznek. [5]

Ipar – törésvonalak formálódnak

Egyes energiavállalatok, például a GDF-Suez, az RWE és az E.ON mindenfajta megújulóra és energiahatékonyságra vonatkozó célt elutasít. Továbbra is hatalmas pénzeket fektetnek be a szén- és gázerőművekbe, és profitjuk keményen függ az Oroszországból és máshonnan importált üzemanyagoktól. [6] A megújulók közelmúltbeli növekedése leverte a nagybani energiaárakat, ami erősen csökkenti a vállalatok nyereségét. [7]

A Business Europe nevű ipari lobbista hálózat a fosszilis energia- és atomenergia-vállalatok mögé állva ellenzi az ambiciózus klímacélokat. [8]

Ugyanakkor Európa legnagyobb vállalatai közül 12-en – többek közt az Unilever, az IKEA, a Philips [9], valamint a DSM vegyipari vállalat [10] – felszólították az EU vezetőit, hogy azok kötelező érvényű, a 40 százalékot bőven meghaladó megújulós, és legalább 40 százalékos energiahatékonysági célt tűzzenek ki. Néhány nagy energiavállalat nemrégiben szintén támogatásukat jelezte egy kötelező érvényű, 30 százalékos megújuló energiás célra vonatkozóan. [11]

Mi várható, és vajon mit jelent ez?

Az EU vezetői várhatóan három célt tűznek ki 2030-ra: a szén-dioxid-kibocsátás 40 százalékos csökkentését belföldön (azaz ellentételezések, más néven „offsetting” nélkül); a megújulók 27 vagy 30 százalékos arányát; valamint az energiafelhasználás 30 százalékos csökkentését (a 2030-ra vetített felhasználáshoz képest). Az energiacélok szintje, hogy kötelező érvényűek lesznek-e, illetve hogy a kibocsátási cél elé odakerül-e a „legalább” szó, várhatóan csak a csúcstalálkozón dől majd el.

Az EU 40 százalékos belföldi kibocsátáscsökkentési célja alig nagyratörőbb, mint az a 32 százalékos csökkenés, amely a Bizottság szerint 2030-ra ígyis-úgyis be fog következni, további intézkedések bevezetése nélkül. [12] Emellett ez nincs összhangban a globális kibocsátáscsökkentés Unióra vonatkozó méltányos részesedésével sem. A 40 százalékos kibocsátáscsökkentési cél azt is megnehezíti, hogy az EU elérje hosszú távú célját, a 80-95 százalékos csökkentést 2050-ig.

A tervekben további gyengeségek találhatók az EU szén-dioxid-piaca kapcsán is. A kibocsátási egységek ingyenes kiosztása a különböző iparágakban nem teszi érdekeltté ezen szektorokat a tisztább technológiákba történő beruházásokban. A szegényebb EU-tagországok kibocsátásainak csökkentésére elkülönített forrásokat továbbá a szennyező szénerőművek támogatására is el lehet költeni. [13]

40 százalékos kibocsátáscsökkentési cél mellett a megújuló energiaforrások várhatóan a 2030-ban felhasznált energia 27 százalékát teszik majd ki. Ez azt jelenti, hogy a megújulókra javasolt 27 százalékos cél túl alacsony ahhoz, hogy ösztönözze a beruházásokat, és növelje a megújulóenergia-szektort.

Egy 30 százalékos energiahatékonysági cél valójában nem eredményezne 12 százaléknál nagyobb arányú megtakarítást, ha összehasonlítjuk a legfrissebb energiakeresletre vonatkozó becslésekkel.

Háttér

A Greenpeace három kötelező érvényű célt támogat 2030-ra: a szén-dioxid-kibocsátás 55 százalékos csökkentését az EU-n belül (az 1990-es szinthez képest), a megújuló energia részarányának 45 százalékra növelését, valamint az energiamegtakarítás 40 százalékos szintjét (a 2005-ös európai energiaigényhez képest).

A felmérések szerint az európaiak elsöprő többsége támogatja nemzeti célok felállítását a megújuló energiára vonatkozóan, valamint szigorú stratégiákat az energiahatékonyság terén. [14] Szeptemberben több száz klímafelvonulásra került sor szerte a világon, amelyek sürgős lépések megtételére szólították fel a politikai döntéshozókat.

Következő lépések

A 2030-as klíma- és energiacélokról szóló megállapodást követően decemberben az EU részt vesz a limai globális klíma-csúcstalálkozón. Ezt követően az új Európai Bizottság Jean-Claude Juncker vezetésével jogszabályjavaslatokat dolgoz majd ki a 2030-as célok bevezetésére, még a 2015 végi kulcsfontosságú párizsi klímacsúcs előtt.

Forrás: Greenpeace


 


Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.