Föld csúcstalálkozó

A rendszerváltás utáni Antal József kormányzásának derekán 1992. június 3-án Föld csúcstalálkozó (UNCED, United Nations Conference on Environment and Development) kezdődött Rio de Janeiróban. A világ addigi legnagyobb, 11 napig tartó környezetvédelmi konferenciáján a résztvevő 150 ország képviselői aláírták a Föld klímájának védelméről szóló nemzetközi megállapodást, valamint a veszélyeztetett állat- és növényfajok védelméről szóló dokumentumot. Ez utóbbihoz az USA nem csatlakozott.

Párhuzamosan világszerte UNSAID (“amiről nem beszélnek”) NGO-találkozók voltak a kihagyott fontos témákról (pl. a túlnépesedésről).

Nagyon sokaknak lehet hír, hogy ezen a konferencián fogalmazódott meg a Globálisan Harmonizált Rendszer, teljes nevén a Vegyi Anyagok Besorolásának és Címkézésének Globálisan Harmonizált Rendeszere (angolul: Globally Harmonized System of Classification and Labelling of Chemicals, GHS), amelyet az ENSZ égisze alatt hoztak létre 2002-ben.

1992-ben a világ tudósainak sikerült felhívni magukra a figyelmet, hogy az a világméretű fejlődés már nem fenntartható, látható a megnövekedett civilizációs létszám vége és a klímaváltozás folyamatának következményeire már nagy pontossággal lehetett következtetni. 10 év múlva 2002-ben, A környezet állapota – múlt, jelen, jövő? címmel jelent meg az ENSZ harminc éves Környezetvédelmi Programjának (UNEP) előrejelzése a következő harminc évre.

***Rövid ismertetés:

Az emberi terjeszkedés tönkreteszi a Földet. Harminc éven belül az emberi tevékenység a szárazföldi területeknek (a jelenlegi 50 % helyett) már több mint 70 százalékát rongálja meg (utak, bányászat, városok, infrastruktúra, talajkizsigerelés stb.). Pedig a jövő generációk élete a Föld eltartóképességétől függ. A Földre nehezedő teher gyors növekedésének fő hajtóereje a népességrobbanás: az utóbbi 30 év alatt 2 milliárd 220 millióval lettünk többen!

Az ENSZ 1972-ben, a stockholmi környezetvédelmi konferencia után hozta létre a Környezetvédelmi Programot. Azóta drámai mértékű romlás következett be. A most közzétett Globális Környezetvédelmi Szemlélet-3 (Global Environment Outlook-3, GEO-3) tanulmány több mint ezer szerző munkáit összegzi.

Bár vannak eredmények, pl. a gazdagabb országokban jelentősen csökkent a levegő és a vizek szennyezettsége, és a század közepére talán sikerül helyreállítani az ózonréteget és megállítani az üvegház gázok légköri arányának növekedését, a globális környezetünk romlik. Latin-Amerikában és Ázsiában a terület 80 ill. 75 százalékát fogja már károsítani a sebesen növekvő népesség lakhatása, megélhetése és a gyors infrastruktúra építés.

A Föld talajkészletének már 15 %-a erodálódott emberi beavatkozás miatt. Az emberiség 40 %-a él súlyosan vízhiányos területen, ez 30 év múlva 50 % fölött (Nyugat-Ázsiában és a Közel-Keleten 90 %) lesz. Az emberiség terjeszkedése már az emlősállatok egynegyedét és a madarak 12 %-át fenyegeti kihalással.

A Föld folyóinak már kb. fele szennyezett. A szennyvíz nagy része tisztítatlanul ömlik a folyókba és óceánokba. Pl. a fertőzött halak miatt évente körülbelül 2.5 millió ember kap hepatitist.

Az ember okozta természeti katasztrófák a nyolcvanas években átlagosan 147 millió embert sújtottak évente, a 90-es években már 211 milliót, és csak 1999-ben több mint száz milliárd dollár kárt okoztak. Egyedül India, csak az ember okozta talajpusztulás miatt GDP-je 4.5 %-át veszíti el évente.

A tanulmány kimondja, hogy csak azonnali cselekvéssel tudjuk megállítani a környezet pusztulását. Dr. Klaus Töpfer, az UNEP vezetője szerint “konkrét cselekedetekre, konkrét menetrendre és vasakaratra van szükségünk. Ez nem lehet egyedül a politikusok felelőssége. Ennek a vállalatnak mindannyian a részvényesei vagyunk.”

Rampasek László (***forrás: OurOffset Fenntartható civilizáció hírlevél)