JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.

A gazdasági növekedés egy átok!

Hogyan lehet leállítani a növekedést? Alapvetően 3 módja van (születésszabályozás, fogyasztáscsökkentés, hatékonyságnövelés), de a leggyorsabb és leglátványosabb kétségkívül a fogyasztás tudatos csökkentése.

A gazdasági növekedés egy átok! - ClimeNews

Hogyan? Akárhogy reklámozzák a kacatokat és felesleges szolgáltatásokat, ne vegyük meg; fogyasszunk annyira keveset, amennyire csak lehet (vagy köttessük ki a TV-t). Sokan azt hiszik, akkor boldogtalanok leszünk, de ez csak egy hazugság, amit a reklámok ültettek el a fejünkben. Ma már tudjuk, hogy a boldogság nem a fogyasztásból, hanem a természetjárásból, és az egészséges, szeretetteljes emberi kapcsolatokból származik.[1][2][3]

Persze, mondanák mások, de ha nem vásárolom meg a státusz-szimbólumokat (pl. drága óra, kocsi, okostelefon, stb.), akkor lenéznek a munkatársak/szomszédok, vagy gyermekemet az iskolatársai. Fontos megérteni, hogy ezt a félelmet csak az egyenlőtlenség szüli, és sokkal jobban aggódunk emiatt, mint amennyire a többiek foglalkoznak vele (miközben maguk is azon aggódnak, hogy mások mit gondolnak róla – ironikus). A gyerekek persze inkább, mert még éretlenek, de gondoljunk arra, hogy amúgysem szeretnénk, hogy ilyen felszínes birkák legyenek gyermekünk barátai. Ha sokat olvas (érdeklődésének megfelelően) és sportol (hobbiszinten), akkor lesz igazán vonzó ember, nem pedig a „dísztárgyaitól”. Erre megtaníthatjuk őt, ő pedig az iskolatársait (vagy legalább a barátait). Sőt, egy szülői értekezleten is fölvethetjük, hogy ezt mindenki tanítsa meg gyermekének, hogy leálljon az osztályban/iskolában a “kütyüverseny”. Mindenkinek nyűg a sok státusz-kiadás.

Túlélésünk érdekében elengedhetetlen a gazdaság csökkenése, mivel már így is túlterheltük hazánk erőforrásait, amik emiatt fogynak (lásd: talajpusztulás, vízszennyezés, stb.).[4] És attól nem lesz több fa, víz, vagy talaj, hogy pénz áramlik zsebek között (eladósodott dolgozóktól semmittevő részvényesekhez). Aki szerint a recesszió a jólét, azaz a társadalmi mutatók romlását eredményezné, ne feledje, a javak megosztásának növelése bőven ellensúlyozza a termelés csökkenését. Ha társadalmunkban tudatosan megemeljük a megosztás arányát (lásd: szerszámkölcsönzők, autómegosztás), akkor még szűkülő gazdaság mellett is javulnának az életkörülmények.[5] A szociológiai kutatások rámutattak, hogy egy bizonyos szint fölött (amit hazánk már rég elért) a társadalmi mutatók szempontjából nem a GDP nagysága, hanem az egyenlőség mértéke számít. Más szóval, minél egyenlőtlenebb egy társadalom, annál több a mentális betegség, függőség, gyilkosság, stb.[6]

Sztella Nóra Kántor


Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.