Igaz még nem jelentek meg hivatalos jelentések az AirAsia – Airbus 320-200-as katasztrófájáról, de már vannak információk arról, hogy a globális felmelegedésnek és az ezzel kapcsolatos időjárás megváltozásának köze lehet az események bekövetkezéséhez.

Már önmagában az a tény miszerint 162 emberrel a fedélzetén, ez a repülő közel a hangsebességhez repülve vízszintesen és a kiszivárgott információk szerint minden leadott vészjelzés nélkül, aktív rádió és radar kapcsolattal, egyszer csak függőlegesen belezuhan a tengerbe, felettébb furcsa sokak számára! Gondoljunk csak bele, hogy az a terület meteorológiailag egy aktív régió. A viharzónákban, aminek elkerülését jelezte a pilóta, a levegő függőleges fel és leáramlása valószínű és ennek a gyakorisága és az intenzitása évek óta növekszik és ismert.  Olyan ez, mint amikor egy nagy sebességű liftbe kell beszállni rohanva anélkül, hogy az lassítana vagy megállna, amikor ilyen fel vagy leáramlásba érkezik a repülőgép. A pilóták pedig sok esetben nem kényelmi, hanem gazdasági okokból nem szeretnek letérni az ideális útvonalról és választják arra felé a zivatarcellák közötti “bujkálást”. Minél közelebb repül hozzá a repülő, annál kevesebb idő áll rendelkezésre a gyors változások okozta időjárási veszélyek elkerüléséhez.

Hogy egy halálos kimenetelű repülőgép baleset bekövetkezzen 0,0001% az esélye. Ez az adat nyilván a repülőgépen utazók létszáma és az évenkénti halálos áldozatok számából ered, figyelembe véve sok más tényezőt is. Mint például az aktív és a passzív biztonsági rendszerek fejlődését a szigorodó előírásokat, és az időjárási kockázatokat is!  Nézzük ez utóbbi változását, mely az IPCC jelentése szerint 22%-os eltérést mutat a kockázat irányába. Tehát, mivel a repülés a légkörben történik, ahol az időjárási események is zajlanak, igen is van összefüggés a globális felmelegedés, az időjárásban bekövetkező szélsőségek és a repülés biztonsága között! Erről nem szeret beszélni senki, pedig szemmel látható a légkörben, amit az ember okoz a légszennyezéssel kapcsolatban. Nem szeretnek arról beszélni, hogy az előzőek alapján 30 ember helyett pl. több százezer ember fog meghalni évente a légi-közlekedésből adódó balesetek által, akkor azt a kockázatot már ki vállalná.

A legkomolyabb szerencsétlenségek idén leginkább zsúfolt utasszállítókat értek, így – ha a most eltűnt AirAsia-járat szerencsétlenségét senki nem élte túl, akkor – 2014-ben összesen 1320 ember halt meg repülőgép-szerencsétlenségben jó pár év statisztikai adatát megelőzve, miközben 2013 ebből a szempontból rekordbiztonságos év volt, hiszen a halálos áldozatok száma akkor 459 fő volt.

Vége a fejlődésnek, ez sem fenntartható, döntse el Ön! De ne ez legyen a zárszó, hiszen pont a repülőterek, a légitársaságok nagyon sokat tehetnek az emberiséget veszélyeztető fosszilis energiahordozókat elégető környezetszennyezés ellen a karbonsemlegesség támogatásával, és van is erre több jó példa a világban!

Rampasek László A.