JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.

Ha így megy tovább, megfékezhetetlen lesz a globális felmelegedés

A párizsi klímaegyezményben vállalt kibocsátáscsökkentés célja, hogy a globális felmelegedést kevesebb mint 2 Celsius foknál tudjuk megfékezni. De ha 2020 után sem csökken a globális ÜHG-kibocsátás, ez a cél betarthatatlan, vélik tudósok, akik hat pontos cselekvéstervben vázolták fel, mik a legégetőbb fontosságú teendők a klímavédelemben a következő 3 évben.

A Mission 2020 nevű felhívás egyik kitalálója Christiana Figueres, aki 2010 és 2016 között az ENSZ első számú klímafelelőse volt és a párizsi klímaegyezmény megalkotásához vezető folyamat és politikai egyeztetés kulcsfigurája.

Már elfüstöltük

A bökkenő az, hogy kieregettük már a földi atmoszférába azt a mennyiségű üvegházgázt, amivel ez az 1,5 Celsius fokos felmelegedés még tartható.

Ha kivonjuk ebből a megengedhető mennyiségből a történelmi emissziót, akkor csekélyke “karbon kreditünk” marad: kb. 150-1050 gigatonna. (Sokféle kalkulációs módszer létezik az ÜHG-emisszió klímára gyakorolt hatásainak kalkulálására, ezért a széles mezsgye. Valószínű, hogy az igazság valahol középen, 600 gigatonnánál lehet.)

Ha figyelembe vesszük, hogy az emberiség, a világgazdaság éves emissziója 41 gigatonna, akkor láthatjuk, hogy mennyire a karbonkorszak végén kellene járnunk. Kellene. Abban a fázisban, amikor már nagyon is küszöbön van a karbonmentes gazdasági működés. Persze közel sem tartunk még itt.

A 150 felhasználható, kifüstölhető gigatonnát alapul véve, nem több mint 4 évünk maradt, hogy a jelenlegi szinten füstöljünk még. Ha a becsült 150 és 1050 gigatonnás mezsgye legvalószínűbb középutját nézzük (kb. 600 Gt), akkor 15 évig szennyezhetjük még változatlan módon a földi atmoszférát. Aztán viszont hirtelen nullára kellene állítani az emissziót.

Ilyen drasztikus emissziómérséklés megvalósíthatatlan és a Mission 2020 kiötlői is tudják, hogy ez senkinek nem érdeke. A fokozatos csökkentés, az emisszió folyamatos fékezése az a mód, amihez minden érdekelt hozzá tudja szoktatni magát gazdasági sokkhatás nélkül.

Bíztató jelek

Ha így megy tovább, megfékezhetetlen lesz a globális felmelegedés - ClimeNewsA jó hír az, hogy ha csak 2020-tól kezdődik a globális emisszió csökkentése, akkor még mindig tartható a klímaegyezményben felvázolt 1,5 Celsius fokos befékezése a klímaváltozásnak. Vagyis van még 3 év türelmi időnk. Ez alatt azonban össze kell szednünk magunkat, hogy előkészíthessük a terepet ahhoz, a globális kibocsátás valóban jelentősen csökkenni tudjon globálisan.

Vannak még bíztató jelek:

  • Az üvegházgázkibocsátás levált a gazdasági termeléstől és a fogyasztástól. Az elmúlt 3 évben a fosszilis energiahordozók elégetéséből származó CO2-emisszió stagnált, miközben a globális GDP 3,1 %-kal nőtt.
  • Éves emissziócsökkenés vagy stagnálás az elmúlt 40 évben mindössze háromszor fordult elő korábban (a ’80-as években, 1992-ben és 2009-ben), ám mindhárom alkalommal gazdasági visszaesés váltotta ki. A mostanit nem.
  • Az USA 2016-os ÜHG-kibocsátása 3 %-kal csökkent az előző évihez képest, miközben a GDP 1,6 %-kal nőtt. Kína kibocsátása 1 %-kal esett, míg a bruttó össztermék 6,7 %-kal nőtt. Persze túl korai még megítélni, hogy ez ideiglenes jelenség vagy tendencia marad-e.
  • 2016-ban 5,4 %-kal nőtt Kína energiafogyasztása, ennek kétharmadát megújulókból elégítették ki, főként víz- és szélenergiával.
  • Az EU-ban az új energiakapacitások 75 %-a megújuló volt. A szénalapú energiatermelés iránti igény 10 %-kal csökkent.
  • Az USA-ban az energiaszolgáltató cégek által tavaly újonnan üzembe helyezett energiatermelő létesítmények kétharmada volt megújulón alapuló.

Megújulók: 2025 & 2050

  • A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) úgy jósolja, hogy 2020-ra a megújulók a világ áramfogyasztásának 26-27 %-át tudnák lefedni. 2015 végén ez még 23,7 % volt.
  • Az elektromos autók elterjedésével 2025-re kiváltható lenne napi 2 millió hordó fosszilis üzemanyag fogyasztása. 2050-re napi 25 millió hordó olaj elhasználását spórolhatnánk meg.
  • A napenergia 2050-re a globális villamos energiahasználat 29 %-át tudná kielégíteni.
  • Ezzel kiválthatók lennének a széntüzelésű erőművek és a földgázüzemű erőművek nagy része. Csak 1 %-os részesedésük maradna a piacon.
  • Az ExxonMobil olajipari vállalat becslései ennél jóval mérsékeltebbek. A cég kalkulációja szerint a megújulók csak 11 %-kal részesednének az energiamixben 2040-re.

Ha így megy tovább, megfékezhetetlen lesz a globális felmelegedés - ClimeNews

Zöld fellendülés

  • A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IREA) és a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) úgy kalkulálta, hogy a klímavédelem 19 000 milliárd dollárral tudná növelni a globális GDP-t.
  • Az IEA szerint pedig a párizsi klímaegyezmény megvalósítása 13 500 milliárd dollárnyi gazdasági tevékenységet generál 2050-ig.

Hat javaslat

Figueres és kollégái a következő 6 pontos akciótervet javasolják:

  • Fel kell gyorsítani a már meglévő zöld megoldások tömeges méretű alkalamzását.
  • A városok és a helyi kormányzatok segítsék a környezetkímélő megoldások érvényesülését.
  • Tudományos alapokra kell helyezni a zöld politikát. Emmanuel Macron “Make Our Planet Great Again” szlogent hangoztató kampányát példaértékűnek tekinthető. Élénkíteni kell az üzleti, politikai és tudományos döntéshozók közötti eszmecserét. Jó példa erre a davosi Világgazdasági Fórumon idétt tartott Arctic Basecamp, mely tudósokat hozott a politikusokkal benépesített konferenciára.
  • Mindezek a lépések elősegíthetnék, hogy 2018-ban, amikor a párizsi klímaegyezményben szereplő országok újraértékelik a vállalásaikat, ambiciózusabb emissziócsökkentési célok mellett is elkötelezhessék magukat.

Zöld utópia

Figueres és szaktársai elismerik, hogy talán idealistának tűnnek az elképzeléseik (legrosszabb esetben teljességgel valószínűtlennek), mégis érdemes a megvalósításukra törekedni. Így nézhet ki a világ már 2020-ban:

Energia. 2020-ra a megújulók adnák az energiatermelés 30 %-át. (2015-ben ez még 23,7 % volt.) Új széntüzeléses erőmű építésére már sehol sem adnak engedélyt a kormányok és egyébként is bezárják az összes ilyen erőművet.

Infrastruktúra. Világszerte a városok és az országok programokat indítottak az épületek dekarbonizációjára 2050-ig. Erre évente 300 milliárd dollárt költenek. A városok évente épületeiknek legalább 3 %-át zérókibocsátásúvá alakítják át.

Közlekedés. Az elektromos gépjárművek teszik ki a globális autóeladások 15 %-át. (Jelenleg az elektromos és hibridautók a piac 1 %-áért felelnek.) 20 %-kal kellene növelni a teherautók és a repülőgépek üzemanyaghatékonyságát.

Föld. A kormányok törvénybe iktatják az erdőirtás tiltását és hatékony újraerdősítést. Jelenleg a fakivágás okozza a globális ÜHG-emisszió 12 %-át. Ha ezt sikerül a 2020-as években nullára csökkenteni, akkor az erdők 2030-ra akár nettó karbonelnyelőkké is válhatnak.

Ipar. A leginkább karbonintenzív iparágak (vas-, acél-, és cementgyártás, olaj és földgázipar, vegyipar) jelenleg a globális emisszió 20 %-áért felelősek és ebben még nincs benne a fűtés- és áramigénye. Ezt nagyon hamar el kell kezdeni csökkenteni.

Bankszektor. Legalább 1000 milliárd dollárnyi tőkére lenne azonnal szükség a klímatudatos technológiák kiépítésére és ezáltal a klímavédelem kivitelezésére. Ezek finanszírozására a kormányoknak, a magántulajdonban lévő bankoknak, a hitelezőknek és a Világbanknak zöld kötvényeket kell kiadniuk. 2016-ban 81 milliárd dollárnyi zöld kötvényt bocsátottak ki világszerte, 2020-ra ennek tizszeresét kellene elérni.

Ismeretterjesztés. Az akadémikus igényű, professzorok által teleírt szaklapok nem értelmezhetők és emészthetők a laikusok számára, ezért a klímaügyi kérdések világos, közérthető tárgyalására olyan lapra lenne szükség, mely tematikailag a Harvard Business Review és a Nature ötvözetét nyújtja.

(A Nature és a Business Insider cikkei alapján.)