JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.

Hamarabb érezzük a klímaváltozást…

Áder: Hamarabb érezzük a klímaváltozást, és az visszafogja a gazdasági növekedést is

Nemcsak a környezetet, hanem a gazdasági növekedés esélyeit is tönkreteszi a globális klímaváltozás – mondta a köztársasági elnök szombaton Sopronban egy előadáson. Egy interjúban pedig hozzátette, hogy a Kárpát-medencében sokkal hamarabb érződnek a klímaváltozás negatív hatásai, mint Európa más területein.

Hamarabb érezzük a klímaváltozást... - ClimeNewsÁder János az Élő Bolygónk klímavédelmi kampányról tartott közel egyórás előadásában, a fiatalokhoz szólva úgy fogalmazott: ha van fél percük a következő fél évszázadra, akkor emeljék fel a hangjukat és fogalmazzák meg üzeneteiket a decemberi párizsi klímacsúcs résztvevőinek és döntéshozóinak.

Az államfő idézte Barack Obama egyik tavalyi beszédét is, amikor az Egyesült Államok elnöke azt mondta, hogy mi vagyunk az első generáció, akik a klímaváltozás hatásait már érzik, és mi vagyunk az utolsó generáció, akik tehetnek még valamit ellene.

Hozzátette: ha a bajt most nem előzzük meg, akkor a mostani generációnak nem lesz más választása, mint alkalmazkodni, de az fájdalmasabb és költségesebb lesz.

Áder János előadásában a klímaváltozás már most is érezhető globális hatásairól, mint a hőhullámokról, melegrekordokról, aszályokról, viharokról, árvizekről és légszennyezésről beszélt, konkrét példákat hozva ezekre az elmúlt évekből az egész világból.

Felidézte, hogy 2013-ban itthon is 1500 ember halálát okozta az akkori hőhullám.

Beszélt arról is, hogy míg ötven évvel ezelőtt évente átlagosan 5 olyan nap volt Magyarországon, amikor 30 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, addig ma évente 40-50 az ilyen napok száma, és évente öt napon 35 foknál is magasabb hőmérsékletet mérnek.

Az aszály hatásairól szólva a tavak, víztározók kiszáradását említette, például a kaliforniai Oroville tavat, ahol az aszály következtében 25 százalékos vízkorlátozást kellett elrendelni, és 2 millió hektáron tönkrement a termés.

Figyelmeztetett az államfő az esőerdők kiirtására is, ami hatalmas esőzéseket és gyorsan levonuló árhullámokat okoz. Példaként hozta fel a júniusi tbiliszi árvizet, és bemutatott egy fotót a 2013-as dunai árvízről is. Hozzátette, hogy a második világháború előtt a Duna a fővárosnál soha nem haladta meg a 8 méteres magasságot, de az elmúlt 15 évben már nyolcszor.

Áder János beszélt a június 9-i budapesti viharról is, amikor a Hűvösvölgyre két óra alatt leesett az átlagos havi csapadékmennyiség, patakokká változtatva a környéket.

Szólt a Vanuatun történt márciusi tájfunról is, amelynek következtében az ott lakók fele elveszítette a házát. Korábbról a 2005-ös Katrina és a 2012-es Sandy hurrikánokat és azok következményeit is megemlítette.

Az államfő végül a légszennyezés kapcsán elmondta, hogy a föld levegőjének szén-dioxid tartalma 30 százalékkal nőtt, aminek következtében emelkednek a tengerszintek, savasodnak a vizek és olvadnak a jégtakarók.

Hozzátette: míg Pekingben a szmog, addig Indonéziában és Brazíliában az erdőirtások okozzák a legnagyobb gondot.

Hamarabb érezzük a klímaváltozást... - ClimeNewsAz előadás után a köztársasági elnök meglátogatta az Élő Bolygónk kampány keretében kitűzött térképet, ahol egy gombostűvel megjelölte szülővárosát, Csornát. Ezután megtekintette a Volt Art sátorban a klímavédelem jegyében lefestett raklap-bútorokat, amelyekre többek között tengert és kerékpárokat festettek a Volt Art Group tagjai, Ef Zámbó István, Wahorn András, Surcsik József, Győri Márton, Soós Nóra és Verebélyi Diána képzőművészek.

A köztársasági elnök május elején jelentette be, hogy az elobolygonk.hu honlapon kampányt indít, csatlakozva Al Gore volt amerikai alelnök nemzetközi kezdeményezéséhez. Al Gore – akit klímavédelmi, környezetvédelmi tevékenységéért Nobel-békedíjjal tüntettek ki – célja az, hogy egymilliárd támogatót szerezzen a decemberi párizsi klímacsúcs előtt, ezzel nyomást gyakorolva a csúcson résztvevő állami vezetőkre, hogy egy ambiciózusabb, elkötelezettebb, nagyobb felelősségről tanúskodó megállapodásról döntsenek. Az elobolygonk.hu honlapon ehhez a kampányhoz lehet csatlakozni. (MTI)

A klímaváltozás negatív hatásai hamarabb érződnek a Kárpát-medencében

A köztársasági elnök egy kutatásra hivatkozott, amelyre az Európai Parlament 1,5 millió eurót szavazott meg, és nemcsak Magyarországot, hanem Szlovákiát, Szerbiát, Romániát és Ukrajna egy részét is érintette.

Áder János szerint jól példázza, hogy a Kárpát-medence más térségeknél jobban érintett, hogy “míg az egyik héten fázunk, a másikon hőgutát kapunk, míg az egyik héten a belvízzel küszködünk, két héttel később már az aszály okoz gondot”. Úgy fogalmazott: ha nem teszünk semmit, az komoly gondot okoz a gazdáknak és az országnak is, ezért igyekszik minden lehetséges fórumon felhívni a figyelmet a jelenségre.

“Nem tudom elfogadni azt, hogy amiről tudjuk biztosan, hogy bekövetkezik, tudjuk biztosan, hogy rossz lesz, hogy kárt fog okozni, hogy nagyon sok ember számára szenvedést jelenthet – hogy ez ellen ne tegyünk semmit sem addig, amíg van lehetőség a kezünkben” – fogalmazott az államfő.

Kérdésre válaszolva elmondta: tudatos választásként már európai parlamenti képviselőként is a környezetvédelemmel foglalkozott. Felidézte a szentgotthárdiak küzdelmét a település közelébe tervezett hulladékégető ellen, szólt a tiszai ciánszennyezés évfordulóján rendezett brüsszeli kiállításról, amellyel a rendkívül környezetszennyező, elavult technológiára hívták fel a figyelmet. Arra is emlékeztetett, hogy Tőkés Lászlóval együtt terjesztették elő a cianidos bányászatot az Európai Unió területén megtiltó indítványt, amelyet az Európai Parlament elfogadott, de az Európai Bizottság máig nem hajtott végre.

Szerinte az ilyen típusú bányászatnak egy baleset esetén Magyarország alvízi országként csak kárvallottja lehet. Hangsúlyozta: a legolcsóbb, a legegyszerűbb, ha megelőzzük a bajt.

Áder János az interjúban reményének adott hangot, hogy Magyarország a lakosság számához arányosan dobogós helyen végez majd az aláírásgyűjtésben. Arra a kérdésre, hogy szerinte lesz-e kellő mennyiségű aláírás, amely nyomást tud gyakorolni a nagyhatalmi vezetőkre, azt mondta: vannak biztató fejlemények, a befektetési alapok a környezetkímélőbb technológiák irányába indultak, biztató mozgások figyelhetőek meg a politikai, diplomáciai szférában, a gazdasági és a tudományos életben, valamint az innovációban is.

Áder János hangsúlyozta: nem azt állítja, hogy évszázadokat kellene visszamenni az időben, vagy az embereknek csökkenteniük kellene a komfortfokozatukat, csak azt, hogy takarékosan, ne pazarló módon igyekezzenek használni az energiaforrásokat. Mindazt, amit a természettől elveszünk, hagyjuk, hogy a természet a maga reprodukciós képessége szerint pótolhassa, lehetőséget biztosítva az újbóli felhasználásra – tette hozzá a köztársasági elnök.

Forrás: MTI