Beárazott Emisszió

Beárazták Ausztráliában az emissziókat: dupla annyit kell fizetni a széndioxid kibocsátásért, mint Európában! Az ausztrál kormány kampányba kezdett, hogy elfogadtassa a közvéleménnyel a karbonadót, mely a napokban lépett érvénybe. Nemcsak a fosszilis iparágak ellenzik a bevezetését. A fogyasztók  is.

Ausztrália világnagyhatalom a szénkitermelésben (ennek jó része exportra megy Délkelet-Ázsiába), s saját energia-igényének 80 %-át széntüzeléses erőművekkel elégíti ki. A fejlett nyugati világban ezért itt a legnagyobb az egy főre jutó emisszió.

A közvélemény-kutatások tanúsága szerint a lakosság 62 %-a ellenzi, hogy fizetni kell a légszennyezésért. Nemrég kétezres tömeg már tiltakozott az új közteher bevezetése ellen Sydney-ben.

A fogyasztókat, az átlagembereket megcélzó kampány célja, hogy meggyőzze a választókat, a fosszilis szektorok károgása, miszerint a gazdaságot visszaveti az új fizetési kötelezettség, és elbocsátásokhoz vezet, nem igaz – legalábbis Gillard szakemberei így vélik. Az érintett vállalatok egy része ugyanis kibúvókat kapnak az új teher ellentételezéseként.

Beárazott emissziók

A Reuters hírügynökség számba vette mik az ausztrál karbonadó legfontosabb ismérvei:

  • 23 (amerikai) dollár/széndioxid tonna, ez több mint duplája az európai karbonárfolyamnak, ami 10 dollár (valamivel több, mint 8 euro) körül mozog
  • 300 vállalat (főként erőművek, kohók, földgáz-üzemű gyárak stb.) és önkormányzat köteles befizetni, vagyis az ország kibocsátásának 60 %-át fedi le (évente 550 tonna széndioxid)
  • Célja az ÜHG-kibocsátás mérséklése: 2020-ra 5 %-kal a 2000-es bázisév emissziója alá
  • A rendszer 2015-ig zárt, olcsó külföldi kvótákat nem lehet vásárolni. Utána azonban beindul az emissziókereskedelem. A karbonárfolyam évente maximum 4 %-kal növekedhet.
  • Az a cég, mely 15 ausztrál dollárnál olcsóbban vásárol az ENSZ égisze alatt jegyzett CER kvótát, a 15 dollár alatti különbözetet be kell fizetnie az ausztrál államkasszába.

Kibúvók, engedmények

  • Termelésük nagy részét exportáló vállalatoknak nem kell fizetni.
  • Szakértők szerint a fogyaztói árindex jövőre 0.7 %-kal fog nőni a karbonadó miatt. A villamos energia ára 10 %-kal emelkedik majd, egy átlagos háztartás villanyszámlája pedig heti 3,3 dollárral (798 forint) nő emiatt. A polgárok azonban adókedvezményeket kapnak, hogy a vállalatok által a fogyasztói árakba (pl. villamos energia) beépített karbonadó ne érintse kedvezőtlenül őket.
  • Az alumínium- és fémfeldolgozó üzemek kicsobátásuk 94,5 %-ára ingyenes kvótákat kapnak az első 3 évben. A maradék 5,5 % mindössze 1,3 ausztrál dollár kiadást jelent nekik CO2 tonnánként. A közepes kibocsátók füstjük 66 %-át eregethetik ingyen. A cseppfolyósított földgázban utazók emissziójuk 50 %-ára kapnak kibúvót. A legnagyobb szennyezők 5,5 milliárd dollárnyi értékben kapnak ingyenes kvótákat és pénzbeli támogatást az első 5 évben. A szénbányák 1,3 milliárdos támogatásban részesülnek 6 éven át.
Új-Zéland engedékenyebb
Az új-zélandi kormány eközben meghosszabbította a 2010 júliusában beindított emissziókereskedelmi rendszerének hatályát 2015-ig, s továbbra is engedélyezi az olcsó nemzetközi (főként uniós) emissziós kvóták vásárlását a helyi piaci szereplők számára – holott felvetődött ennek szigorítása. A rendelkezés 20 (amerikai) dollárban szabta meg a helyi karbonárfolyam felső határát a következő három évre. Az új-zélandi árfolyam az elmúlt hetekben 5-6 dollár körül mozgott. Az új-zélandi klímavédelmi célok 2020-ra 10-20 %-os emissziócsökkentést irányoznak elő az 1990-es bázisévhez képest.
 /Forrás: Piac & Profit/