JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.

Ideje cselekedni, mert feléljük a Föld “természeti tőkéjét”

A Föld “természeti tőkéjének” felélésétől óvott a köztársasági elnök az Exportfejlesztési Világfórum (WEDF) szerdai budapesti megnyitóján tartott köszöntő beszédében.

Ideje cselekedni, mert feléljük a Föld "természeti tőkéjét" - ClimeNewsÁder János kijelentette: nem a rendelkezésünkre álló természeti tőke kamatait, hozadékát használjuk, hanem magát a tőkét éljük fel, ezen ideje változtatni, cselekedni kell.
Mára eljutottunk oda, hogy a Földön annyi erőforrást használunk el egy évben, mint amennyit egy több mint másfélszer ekkora bolygó lenne képes újratermelni ugyanennyi idő alatt – közölte.
A világkereskedelem forgalma 1950 óta harminckétszeresére nőtt, a globális GDP-ből való részesedése 5,5 százalékról 21 százalékra emelkedett. A legtöbb gazdasági kutató pedig ennek a tendenciának a folytatását jelzi előre a következő évtizedekre – mondta az államfő.
Emlékeztetett: az elmúlt évtizedekben a kereskedelem fő mozgatórugója az elérhető profit nagysága volt, a gazdasági fejlődés modellje pedig a “kitermeljük, feldolgozzuk, használjuk, eldobjuk” képletére épült.
A siker az volt, ha ezt a folyamatot minél nagyobb sebességre lehetett kapcsolni – tette hozzá Áder János.
A termelési, kereskedelmi láncban azonban nem számoltuk bele azokat a természeti erőforrásokat, amelyeket “ingyen” vettünk igénybe. Nem számított a légkör terhelése, a víz szennyezése, a biodiverzitás hanyatlása, az emberi egészségre káros tényezők felerősítése – közölte.
Áder János a fejlődés fenntarthatóvá tétele érdekében elkerülhetetlennek nevezte a hajók üzemanyag-fogyasztásának hatékonyabbá tételét, az emisszió csökkentését.
A kereskedelmi áruforgalom 80 százaléka ma hajón történik, amely ugyan a legolcsóbb közlekedési forma, de a környezeti lábnyoma óriási: a teherhajózás adja a világ szén-dioxid-kibocsátásának 3 százalékát. Ez meghaladja Németország éves kibocsátását, tizenötszöröse Magyarországénak és megegyezik 230 nagyteljesítményű szénerőmű éves emissziójával – mondta az államfő.
Rámutatott: az előrejelzések szerint 2050-re a szén-dioxid-kibocsátásból 17 százalékra emelkedik a hajózás részesedése, amely több, mint az Európai Unió valamennyi tagországának teljes éves kibocsátása.
Ráadásul a hajózás felelős a kén-dioxid-kibocsátás 13 és a nitrogén-oxid-kibocsátás 15 százalékáért – tette hozzá az államfő.
A köztársasági elnök elkerülhetetlennek nevezte a hajók üzemanyag-fogyasztásának hatékonyabbá tételét, az emisszió csökkentését, valamint azt, hogy a Párizsi Megállapodást a tengerhajózásra is kiterjesszék.
Érdemes elgondolkodni azon, hogy a kereskedelemben a reklámhordozó, tehát nem a fogyaszthatóságot erősítő csomagolás mennyisége sok terméknél megközelíti az eladott áru tömegét. Az ipar és a kereskedelem rengeteg műanyagot használ csomagolóanyagként – hívta fel a figyelmet Áder János.
Megjegyezte: ma percenként öntenek a tengerekbe egy kukásautónyi szemetet, és már Argentína nagyságú hulladéksziget úszik a vizeken. Úgy vélte, ha ez a tendencia folytatódik, 2050-re több műanyaghulladék lesz a tengerekben, mint hal.
Átlagosan 20-30 percig használunk egy műanyagzacskót, de a természetnek 200 évre van szüksége, hogy azt lebontsa – mondta Áder János, majd hozzátette: a műanyag mikroszennyeződések beépülnek a táplálékláncba, így “végső soron saját magunkat mérgezzük meg”.
Áder János szerint ideje jobb belátásra térni, cselekedni, és áttérni a környezetet kevésbé vagy egyáltalán nem terhelő csomagolóanyagok használatára.

Forrás: MTI