JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.

Idén már augusztusban feléltük a Föld éves természeti keretét

A saját túlfogyasztásunk felel a hőségért

Idén már augusztusban feléltük a Föld éves természeti keretét2015-ben kevesebb, mint nyolc hónap alatt felélte az emberiség a természet nyújtotta javak és szolgáltatások teljes idei mennyiségét. Úgy élünk, mintha 1,62 Föld bolygó állna a rendelkezésünkre. Egy átlagos magyar ökológiai lábnyoma is túllépi már a rendelkezésre álló javakat. A CEEweb a Biológiai Sokféleségért egyesület kampányában arra hívja fel a figyelmet, hogy csökkentsük a túlfogyasztásunkat, különben egyre nagyobb hőségek várhatóak, egyre nehezebb lesz hozzáférni a tiszta vízhez, a megfelelő talajhoz és az energiahordozókhoz is.
Augusztus 13 volt az Ökológiai Túllövés Napja (Earth Overshoot Day) vagyis az a nap, amikor az emberi igények túllépik azon éves keretet, amelyet a bolygó abban az évben elő tud állítani. Az Ökológiai Túllövés Napja egyre korábbra tolódik, amióta az 1970-es években a Föld népessége a tevékenységeivel túllépte a természet adta korlátokat – a Global Footprint Network* nemzetközi hálózat számításai szerint.

Globális szinten mindenkit érintenek az éghajlatváltozás következményei, amelyre a Magyarországon egyre gyakoribbá váló nyári hőségriadók is figyelmeztetnek. Egy átlagos magyar ökológiai lábnyoma (2,8 globális hektár (gha)) is túllépi már a rendelkezésre álló biokapacitást. „A hazai energiafelhasználás 69%-a még ma is fosszilis energiahordozókból származik, pedig a fosszilis energiahordozók felhasználásával teljes mértékben fel kellene hagynunk, hogy elkerülhessük az évszázad második felében a katasztrofális mértékű éghajlatváltozást” – állítja a CEEweb.

Az ökológiai túllövésnek ára van. Az ezredfordulón végzett globális felmérés szerint (Millennium Ecosystem Assessment) a vizsgált ökoszisztéma-szolgáltatások 60%-a hanyatlóban van, így egyre többeket érint a talajpusztulás, a halállományok zsugorodása, a beporzást végző méhek fogyatkozása, vagy az elegendő és tiszta ivóvízhez való hozzáférés nehézségei.

Bár az erőforrások felhasználása az elmúlt évszázadban megnyolcszorozódott, az ezekből származó javak egyre kevésbé oszlanak meg egyenlően a népességben. Egy kuvaiti ma 25-ször annyit fogyaszt, mint egy kelet-timori. Ha a világ népességének a leggazdagabb ötödét nézzük, ők fogyasztják a javak 76,6%-át, míg a legszegényebb ötöd csupán a javak 1,5%-át. A javakhoz való egyenlőbb hozzáférés nagyban elősegítheti a probléma megoldását – hiszen kevesebb is elég lehet mindenkinek, ha az igényeink helyett a szükségleteinket vesszük alapul.
A 2015. decemberi párizsi klímacsúcs egy fontos mérföldkő lehet a fogyasztásunk csökkentésében, már ami a fosszilis energiahordozókat illeti. „A döntéshozóknak ambiciózus vállalásokat kell tenniük, amely radikális kibocsátáscsökkenést képes elérni a következő évtizedekben” – hangsúlyozza a CEEweb.
Egyéni szinten is sokat tehetünk, hiszen az ökológiai lábnyomunk csökkentésére számtalan lehetőség kínálkozik. Ilyenek lehetnek az olyan kreatív házi megoldások, mint például a kerékpárral meghajtott akkumulátortöltő, a komposzt toalett, húsmentes étrend vagy a közösségi kertek használata.
Ráadásul az ötleteket nem csak megvalósítani, hanem megosztani is érdemes. A CEEweb által indított Green-Go Nemzetközi Rövidfilmversenyen ebben a témában is várják az amatőr rövidfilmeket és videóüzeneteket szeptember 15-ig, a nyertes filmeket értékes nyereményekkel honorálják.

*A Global Footprint Network azt követi nyomon, mekkora igényeket támaszt az emberiség a bolygó által nyújtott szolgáltatásokkal szemben (ökológiai lábnyom), szembe állítva ezt a természet rendelkezésre álló képességeivel (biokapacitás).

 

 

 Forrás: CEEweb for Biodiversity