Karbonlábnyom-túllövés a megértés szintjére

Minden ország esetén a bal oldali diagram az egy főre jutó biokapacitást, a jobb oldali pedig az egy főre jutó ökolábnyomot mutatja. Az országok karbonlábnyom-túllövése azt jelenti, hogy az általuk kibocsátott üvegházhatású gázok megkötéséhez nincs elég vegetáció (elsősorban erdő). A világ karbonlábnyoma az ökolábnyom legdinamikusabban növekvő része, ráadásul globálisan tekintve pusztulnak az erdők.

Karbonlábnyom-túllövés a megértés szintjére - ClimeNews - Hírportál

Az egyre kevesebb erdőre tehát egyre több ÜHG-kibocsátás jut. Amit a növények nem tudnak megkötni, az felhalmozódik a légkörben, ami súlyosbítja a klímaváltozást, valamint az óceánokba, amik emiatt elsavasodnak. A korallok rendkívül érzékenyek a víz kémhatására, emiatt mára már elpusztult a felük. Pusztulásuk a halállományt is negatívan érinti. Japán hatalmasra duzzadt lakossága etetése érdekében nem csak saját, belföldi halászterület terheli túl, de az egész Csendes-óceánt, tovább súlyosbítva a tengeri halak pusztulását. Egyre több halászterületen omlik össze a halállomány, és ez is hozzájárul az élelmiszerek árának emelkedéséhez.

Bár a diagramon nem látszik (mivel összesítve nézi a területeket), Magyarország mezőgazdasági területeinek jelentős része ki van téve a talajpusztulásnak; 25%-a az eróziónak, 15%-a pedig a deflációnak.[1] Ez alapvetően versengésnek köszönhető, ami a talajt kizsákmányoló gazdálkodáshoz vezet, ahol a talajvédelem háttérbe szorul a rövidtávú profitérdekekkel szemben, illetve egyáltalán a versenyben maradásra való törekvés miatt (ahelyett, hogy a piacokért való versengés helyett közösségi támogatású mezőgazdálkodást folytatnának, ahol megbeszélten a helyi közösségnek termelik az élelmiszert).

Sztella Nóra Kántor

A képen szereplő adatok forrás: http://data.footprintnetwork.org/compareCountries.html
[1] http://enfo.hu/mokka/db2/glossary.php?lang=hu&show_hun=on&show_en=on&search_type=term&pattern=er%F3zi%F3