JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.

A Kínai parlament ratifikálta a párizsi klímamegállapodást

Kína – a világ legnagyobb széndioxid-kibocsátója – szombaton bejelentette, hogy törvényhozása ratifikálta a tavaly decemberben tető alá hozott párizsi klímamegállapodást. Ez a lépés nagy lendületet ad azoknak az erőfeszítéseknek, hogy a dokumentum még az év vége előtt hatályba lépjen.

A Kínai parlament ratifikálta a párizsi klímamegállapodást - ClimeNews

Az állandó bizottság egyhetes záró ülésén a kínai Országos Népi Kongresszus megszavazta, hogy fogadják el “a javaslatot ara vonatkozóan, hogy vizsgálják felül és erősítsék meg a párizsi megállapodást”, jelentette a Xinhua állami hírügynökség.

A Kínai parlament ratifikálta a párizsi klímamegállapodást - ClimeNewsA bejelentés időpontjában folyamatosan érkeznek a világ 20 legnagyobb gazdaságának vezetői – a G20-ak – a vasárnap és hétfőn tartandó csúcstalálkozójukra. Itt várhatóan Barack Obama csatlakozik a kínai vezető Xi Jinpinghoz és bejelenti, hogy a saját országa is hivatalosan részt vesz az éghajlati megállapodásban megfogalmazottak megvalósításában. A két ország felelős a világ széndioxid-kibocsátásának 38 százalékáért.

A Kínai parlament ratifikálta a párizsi klímamegállapodást - ClimeNewsA tavaly december 12-én, a párizsi klímakonferencián 195 ország közreműködésével megszületett keretmegállapodás megerősíti azt a célkitűzést, hogy a Föld légkörének felmelegedését a kötelezettséget vállaló 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja az erőfeszítéseket, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen. A 1,5 fok megemlítése a megállapodásban a tengerszint emelkedésével létükben fenyegetett szigetállamok kérése volt, amelyet több mint száz ország, köztük az Európai Unió tagállamai, valamint az Egyesült Államok is támogattak.

A párizsi klímamegállapodás csak akkor lép hatályba, ha ratifikálja legalább 55 ország, amelyek együttesen a globális felmelegedésért felelős gázok 55 százalékát bocsátják ki. Kína előtt eddig 23 ország ratifikálta a dokumentumot, köztük Magyarország, Európában elsőként.

A klímavédelmi dokumentumokban leírtak nem érnének semmit, ha a G20-ak azonnal nem tennének konkrét lépéseket és hathatós változtatásokat a gazdaságuk és a növekedési elképzeléseikkel kapcsolatban. Ezzel kapcsolatban, pedig nyomást kell helyezniük a többi országra is, hogy a  földi létre fenyegető klímaváltozással kapcsolatban tegyék meg a már számtalanszor megfogalmazott teendőket azonnal.

| Legfontosabb elemei a Párizs klímatalálkozó potenciális egyezségének

A Kínai parlament ratifikálta a párizsi klímamegállapodást - ClimeNews

HOSSZÚ TÁVÚ CÉLOK: 

A megállapodás hosszú távú célja biztosítani, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti értékhez képest “jóval” két Celsius-fok alatt maradjon. Emellett “törekedni kell arra”, hogy a felmelegedés ne haladja meg az 1,5 Celsius-fokot. Az iparosodás előtti időszakhoz képest a globális átlaghőmérséklet napjainkra már körülbelül egy Celsius-fokkal emelkedett. A cél érdekében a kormányok vállalták, hogy “amilyen rövid időn belül csak lehet”, megállítják az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának növekedését. A megállapodás szerint továbbá valamikor 2050 után – egy közelebbről meg nem határozott időpontra – az emberi tevékenység okozta kibocsátásokat olyan szintre kell csökkenteni, amelyet az óceánok és az erdők még képesek felszívni.

KIBOCSÁTÁSI CÉLÉRTÉKEK: 

A hosszú távú cél elérése érdekében az ENSZ-tagországok megegyeztek abban, hogy ötévenként nemzeti célkitűzéseket határoznak meg az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésében. A megállapodás aláírásáig több mint 180 ország tett máris felajánlást az első, 2020-ban kezdődő ciklusra. Számszerűsített kibocsátási célokat várhatóan csak fejlett országok fognak megadni, de a fejlődő országokat is “bátorítják”, hogy tegyenek hasonlóan, az ő kibocsátási értékeik ugyanis várhatóan változni fognak gazdasági fejlődésükkel párhuzamosan. Amíg konkrét vállalásokat nem tesznek, addig az az elvárás velük szemben, hogy tartsák kordában a kibocsátásaikat.

FELÜLVIZSGÁLAT:

A kezdeti célkitűzések nem elegendőek ahhoz, hogy a hosszú távú hőmérsékleti célok teljesüljenek. Ezért a megállapodás szövege szerint a kormányokat felkérik arra, hogy a következő négy évben vizsgálják felül célkitűzéseiket. Ez nem kötelezi ugyan az országokat arra, hogy fokozottabban csökkentsék a felmelegedést okozó anyagok kibocsátását, de a remények szerint ez is lehetővé fog válni azáltal, hogy a megújuló energiaforrások idővel jobban elérhetőek és hatékonyabbak lesznek.

ÁTLÁTHATÓSÁG:

A megállapodás nem ír elő büntetést a célkitűzéseiket nem teljesítő országokkal szemben. Ugyanakkor átláthatósági szabályokat fektet le, amelyek célja ösztönözni az országokat, hogy valóban azt tegyék, amire ígéretet tesznek. Ez volt az egyik olyan pont a megállapodásban, amelyben a legnehezebben jutottak közös nevezőre. Kína a fejlődő országokra vonatkozóan enyhébb előírásokat kért. A szöveg, amelyben végül megállapodtak, úgy szól, hogy minden országnak rendszeresen jelentést kell tennie kibocsátásainak mértékéről és a csökkentésükre tett erőfeszítésekről. Némi rugalmasságot is lehetővé tesz azonban az egyezmény azon fejlődő országok tekintetében, amelyeknek “erre szükségük van”.

FINANSZÍROZÁS:

A megállapodás szerint a gazdag országoknak továbbra is pénzügyi támogatást kell felajánlaniuk a szegény országok számára kibocsátásuk csökkentéséhez és ahhoz, hogy alkalmazkodjanak a klímaváltozás következményeihez. Más országokat is bátorítanak arra, hogy önkéntesen járuljanak hozzá a támogatáshoz. Ez utóbbi megfogalmazás lehetővé teszi, hogy a későbbiekben olyan fejlődő gazdaságok is részt vegyenek a finanszírozásban, mint Kína. Az egyezmény szövegében konkrét összeg nem szerepel, de korábban a fejlett országok összesen 100 milliárd dollár pénzügyi támogatást ajánlottak fel klímafinanszírozásra 2020-ig.

KÁROK ÉS VESZTESÉGEK:

A tengerszint emelkedése miatt veszélyeztetett kis szigetországok sikerét jelenti, hogy az egyezménybe bekerült egy olyan szakasz is, amely elismeri a klímaváltozással összefüggésbe hozott természeti katasztrófák okozta károkat és veszteségeket. Az Egyesült Államok hosszú ideig ellenezte, hogy a téma belekerüljön a megállapodásba, attól tartva, hogy az a szélsőséges időjárás okozta károk miatti kártérítési keresetekre adhatna alapot. A témát végül belevették a megállapodásba, de egy külön lábjegyzetben kikötötték azt is, hogy a károk és veszteségek említése nem jelent felelősségre vonhatóságot és kártérítési igények elismerését.