Klímacsúcs Dohában

November 26-én veszi kezdetét az ENSZ klímakonferenciája Dohában. A minden év végén megrendezett csúcs célja továbbra is az, hogy megszülessen egy globális megállapodás az éghajlatváltozás ellen folytatott küzdelemben. A WWF reméli, hogy érdemi előrelépés történik majd a konferencián, azonban az eddigi évek tapasztalatai nem kecsegtetnek sok reménnyel.

Klímacsúcs Dohában - ClimeNewsA klímaváltozás hatásai egyre erőteljesebben érzékelhetők bolygónkon. A Föld népességének egyik fele a hatalmas árvizek, cunamik és hurrikánok hatásaitól szenved, másoknak pedig éppen a könyörtelen aszály jelent mindennapos küzdelmet az életért. Ezeket a jelenségeket látva egyre sürgősebb egy globális érvényű megállapodás megszületése, amelynek segítségével csökkenthető lenne a károsanyag kibocsátás.

Utoljára 2009-ben került valóban fókuszba a globális kibocsátás csökkentét témája, az akkori csúcson mindenki azt várta, hogy végre megszületik egy jogilag is kötelező érvényű megállapodás, így a legmagasabb szintről érkeztek az országok képviselői. Hatalmas csalódás volt mikor kiderült, hogy az állam- és kormányfők nem jutottak érdemi döntésre a kérdésekben.

Klímacsúcs Dohában - ClimeNewsAlapvetően három fő probléma vár megoldásra. Az első az országok kibocsátás-csökkentési vállalásai és a klímakatasztrófa elkerüléséhez szükséges vállalások között tátongó szakadék. A második a finanszírozás kérdése, melyről ugyan a korábbi években született megállapodás, a gyakorlatban azonban még nem történt meg a szükséges források mozgósítása. A harmadik pedig a legsérülékenyebb területek védelme, amely magában foglalja e területek lakóinak túlélését, így egyben szociális kérdés is.

További probléma ezeken felül, hogy a kiotói jegyzőkönyv második periódusára szóló  egyezmény aláírását már előre megtagadták olyan meghatározó országok, mint például Kanada és Oroszország.

Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy melyek azok a legfontosabb kérdések, amelyeket meg kell oldani Dohában:
” A globális kibocsátásoknak legkésőbb 2015-ben tetőzniük kell ahhoz, hogy a klímaváltozás katasztrofális hatásai végérvényesen elszabaduljanak.
” A nagykibocsátóknak biztosítaniuk kell a zökkenőmentes átmenetet a kiotói jegyzőkönyv második periódusába, megfelelően ambiciózus célkitűzéseket vállalva, valamint hasonló célkitűzéseket kell elérni azoknál az országoknál is, akik nem tagjai a jegyzőkönyvnek.
” A fejlődő országoknak saját, nemzeti cselekvési terveket kell létrehozniuk annak érdekében, hogy a rájuk jogosan jutó arányban hozzájáruljanak a kibocsátások csökkentéséhez. Mindebben a fejlődő országoknak aktívan támogatni kell a fejlődőket.
” Meg kell hozni a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy fel tudjunk készülni a klímaváltozás hatásaira, különösen a sérülékeny területeken, ahol a károk és veszteségek kompenzálását biztosítani kell az érintettek számára.
” Meg kell állítani az erdőirtást, valamint az erdők degradálódását, melyhez létre kell hozni egy pénzügyi alapot is.
” A korábbi években létrehozott zöld klíma alapot a fejlődőknek 2013-tól fel kell tölteniük forrásokkal, hogy azt a lehető leghamarabb folyósítani lehessen a fejlődők számára a kibocsátások csökkentésére és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra. A fejlődők vállalása szerint 2020-ig, évi 100 milliárd dollárt biztosítanak az alapba.
“Doha legfontosabb feladata az, hogy végre valóban lefektessük egy igazságos és ambiciózus, jogilag is kötelező nemzetközi klíma megállapodás alapjait Bár a megállapodásnak már évekkel ezelőtt meg kellett volna születnie, mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy legkésőbb 2015-ben valóban aláírják az országok, ezzel adva esélyt bolygónk jövőjének.” – mondta Ahsbahs Krisztina a WWF Magyarország Éghajlatváltozási és energetikai projektvezetője.

A klímacsúcsról folyamatosan frissülő információkat a WWF International itt közöl.

Forrás: wwf.hu