JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.

Klímamenekültek Európában – Az éghajlatváltozás robbantotta be a közel-keleti dinamitot

A 2015-ös év egyik legfontosabb eseménye volt a közel-keleti migrációs válság begyűrűzése Magyarországra. Egyre inkább elfogadottá válik az a tény, hogy a menekült-krízis kialakulásában az éghajlatváltozás is jelentős szerepet játszott, játszik – ezt erősítették meg az Energiaklub és a Frierdich Ebert Stiftung által október 27-én szervezett „Migráció és klímaváltozás– régen, ma és holnap” című szakmai konferencia előadói.

Klímamenekültek Európában – Az éghajlatváltozás robbantotta be a közel-keleti dinamitot - ClimeNewsBár közvetlenül és kizárólag környezeti okokból eredő migráció ritkán fordul elő, a konferencia szakértői egyetértettek abban, hogy a    környezetrombolás és a klímaváltozás miatt egyre szűkösebbé váló erőforrások felerősítik a már meglévő társadalmi, politikai és gazdasági  konfliktusokat. Vagyis a környezeti változások súlyosan csökkentik az országok megtartóképességét, ezt figyelhetjük meg napjainkban, elsősorban a közel-keleti térségben.

„Klímamenekültek léteznek, és a Hősök terén emlékművük is van” – kezdte előadását Tamás Pál, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének  tudományos főmunkatársa, utalva ezzel arra, hogy Árpád és a honfoglaló magyarok is a belső-ázsiai területek szárazodása miatt vándoroltak  nyugatabbra. Ahogy a történelem folyamán mindig, napjainkban is elsősorban az aszály, elsivatagosodás és vízhiány miatt kényszerülnek  otthonuk tartós elhagyására az emberek. Ez jelenleg legerősebben a közel-keleti régióban jelentkezik, mondta az MTA szakértője.

Szigetvári Tamás, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutató Intézet munkatársa előadásában bemutatta, hogy a világ tíz leginkább vízhiány által sújtott országa a Közel-Keleten található. A régió sok országa a gabona-szükségletének akár 80-100%-át is importálni kényszerül. A Klímamenekültek Európában – Az éghajlatváltozás robbantotta be a közel-keleti dinamitot - ClimeNewsVilágbank néhány évvel ezelőtti tanulmányában kimutatta, hogy Szíriában a termés 85%-a, Jemenben és Algériában 60%-a kiesett a környezeti változások, elsősorban az aszály és vízkészletek csökkenése miatt. Mindeközben a régió népessége továbbra is nő, hiszen a hagyományos paraszti, többgyermekes demográfiai modell még nem tudta lekövetni a gazdaságban, társadalomban zajló változásokat. Az élelmiszer és olajárak növekedése, a vidéki lakosság elszegényedése jelentősen hozzájárult az arab tavasz, és a szíriai háború kitöréséhez. A közel-keleti térségből az elvándorlás elsődleges és leginkább magától értetődő célpontja Európa, és várhatóan a jövőben is ezzel kell számolnunk.

Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutató Központjának igazgatója szerint az egyes országok egyedül nem tudják megoldani a helyzetet, a kerítésépítés csak áthárítja a problémát másokra. Álláspontja szerint az Európai Uniónak nagyobb szerepet kell vállalnia a krízis-országok stabilizációjában, és részt kell vállalnia a környező országok menekültügyi rendszerének fenntartásában, megtartó-képességük növelésében. Hosszabb távon is hozzá kell szoknunk a migrációs jelenség létezéséhez, és helyet találnunk a környezetpusztulás elől menekülő emberek számára társadalmainkban. Tálas Péter úgy véli, nincs választásunk: Európának részt kell vennie a menekült-helyzet megoldásában, és ez pénzbe fog kerülni.

Migráció és klímaváltozás - Foto: Friedrich Ebert Stiftung

Tamás Pál  részint erre reagálva elmondta, hogy csak a politikusok körében népszerű az a mondás, miszerint a konfliktusokat helyben, az adott országban kell megoldani. Álláspontja szerint éppen a környezeti eredetű migráció az ellenpéldája ennek a megközelítésnek, hiszen ahol nem lesz víz, ott nem lehet megoldani a problémákat, és senkitől nem lehet elvárni, hogy ott éljen. A közel-keleti térség ebből a szempontból igen nagy bajban van, hangsúlyozta a szakértő.

A nemzetközi jog egyelőre nem ismeri a klímamenekült fogalmát, de már elkezdődtek az erről szóló viták. A Nemzetközi Migrációs Szervezet külön kategóriákra osztja a környezeti migrációt: vannak, akik csak átmenetileg kényszerülnek elhagyni az otthonukat különböző környezeti katasztrófák miatt (pl. hurrikánok), de vannak olyanok, akik a jelen illetve a jövőben várható környezeti válságok miatt hagyják el élőhelyüket. A jövőben várhatóan minden kategória érintettjeinek száma nőni fog.

ELŐADÁSOK

 

Forrás: EnergiaKlub