JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.

Egy héttel a párizsi nemzetközi klímacsúcs után

Körvonalazódni látszik a meghozott döntések jelentősége

A Századvég Gazdaságkutató szerint egy héttel a párizsi nemzetközi klímacsúcs után már körvonalazódni látszódik az ott meghozott döntések jelentősége, a Párizsi Jegyzőkönyv mindenképpen lépés a megfelelő irányba.

Egy héttel a párizsi nemzetközi klímacsúcs után - ClimeNewsA cég hétfői, MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, rendkívül magas volt a nemzetközi közösség elvárása, mivel a dohai tárgyalások után, amikor az országok meghosszabbították a Kiotói Jegyzőkönyvet egy második vállalási időszakkal, tulajdonképpen “megegyeztek, hogy meg fognak egyezni”.
Bizakodásra ad okot, hogy több dologban is megegyezés született: sikerült a legfontosabb globális szereplőket egy asztalhoz ültetni, és merőben újító módszertannal igyekszik az aláírt egyezmény elérni, hogy mindenki vegye ki a részét az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséből. Az újítás lényege, hogy önkéntes vállalásokat vár el az országoktól. Ezek idővel, az ötévente esedékes felülvizsgálati ciklusokkal szigorodnak, így biztosítva a folyamatos fejlődést, valamint azt, hogy a Párizsi Jegyzőkönyv akár évtizedeken is átívelő megoldása lehessen a nemzetközi klímapolitikának.
Megjegyezték, hogy sokan támadták a megállapodást, mivel számos ország, köztük az Európai Unió is, egy jogilag kötelező érvényű kibocsátás-csökkenést szeretett volna elérni, míg a Párizsi Jegyzőkönyv mentes a szankcióktól. A Századvég szerint viszont egy szigorú jogi következményekkel járó nemzetközi egyezmény nem működik jól ebben a környezetben, és nem képes eredményt elérni.
Hangsúlyozták: azzal, hogy az országok elsősorban az információáramlás és a mérések egységesítése terén vállalnak jogi következményeket, nem pedig a konkrét kibocsátás-csökkenés mértékében, valóban áttörést hozhat a jövőben.

Forrás: MTI