JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.

Közelhallgatás Pakson

A Greenpeace, az Energiaklub, a Védegylet és a Levegő Munkacsoport közös állásfoglalása Paks II környezeti hatástanulmányáról és a Pakson megtartott közmeghallgatásról.

2015. május 7-én éjszakába nyúló paksi közmeghallgatásból végül közelhallgatás lett: a felszólalókat minősítő és megalázó megjegyzésekkel igyekeztek elhallgattatni, megtiltották a viszontválaszt – mindezzel megsértve többek között a hazánk által 2001-ben ratifikált Aarhusi Egyezményt is. Az eseményen nem derült fény a környezetvédelmi hatástanulmányban (KHT) nem tárgyalt vagy tisztázatlanul hagyott lényegi problémákra.

A közmeghallgatás megerősítette, hogy a kormány egy felesleges, veszélyes, szennyező és drága beruházást akar ránk erőltetni egy alkalmatlan környezeti hatástanulmánnyal. A Greenpeace, az Energiaklub, a Védegylet és a Levegő Munkacsoport  szükségesnek tartja, hogy az ügyben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal szólítsa fel az MVM Paks II Zrt.-t, hogy pótolja a hatástanulmány hiányosságait.

PAKS II FELESLEGES

Magyarországnak az az érdeke, hogy integrálódjon a megújuló energiaforrásokat alkalmazó, „okos hálózatként” megvalósuló regionális és európai villamosenergia-rendszerbe. Az a mód, ahogyan hazánk jelenleg kapcsolódik az európai villamosenergia-hálózathoz, XX. századi maradvány, és Paks II ezt a múlt századi állapotot konzerválná. A KHT mégsem foglalkozik azzal kérdéssel, hogy az Oroszország által szállítani kívánt reaktorblokkok rugalmatlanok és túlméretezettek a magyar villamosenergia-rendszer szempontjából; ahogyan azzal sem, hogy az ott termelt áram olyan drága lesz, hogy eladhatatlan lesz az európai villamosenergia-piacon.

PAKS II SZENNYEZŐ

Közelhallgatás Pakson - ClimeNewsNem tisztázza azt sem a KHT, hogy mi lesz a Paks II-ben keletkező radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek sorsa. A kis és közepes aktivitású hulladékok végleges elhelyezését a jelenleg Bátaapátiban működő tárolóba tervezi. Arra azonban nincsenek nyilvános kutatási eredmények, hogy a tároló valóban képes-e befogadni az extra mennyiségű hulladékot. A nagy aktivitású hulladékok és a kiégett fűtőelemek esetében a KHT a hazai végleges elhelyezéssel számol, de az ezzel kapcsolatos érdemi kutatások még nem kezdődtek el.

A szervezeteket arról sem győzte meg a KHT, hogy a Duna valóban alkalmas 6 egyszerre üzemelő paksi blokk hűtésére, ami a jelenleginél több mint kétszer annyi hő elvezetését jelentené. Egy 2008-ban készült megvalósíthatósági tanulmány szerint már most, 4 blokk üzemelése esetén is előfordul, hogy gondot okoz a hatósági korlátok betartása, és ezért az új blokkoknál csak a hűtőtornyos hűtés jelenthet megbízható megoldást. A jelenlegi tervekben viszont a lényegesen olcsóbb dunai hűtéssel számolnak. A garanciák azonban hiányoznak, hogy a Duna felmelegítésére vonatkozó hatósági korlátokat az egyre szélsőségesebb időjárási körülmények között is be tudja-e majd tartani az erőmű.

PAKS II VESZÉLYES

Elfogadhatatlan, hogy a hatásvizsgálatból teljes mértékben hiányzik az emberi hibára és a szándékos károkozásra (terrorizmus, szabotázs, háborús cselekmények) visszavezethető, súlyos balesetek elemzése. Az olyan tragédiák, mint Fukusima, Csernobil, Three Mile Island, Majak vagy Windscale, valamint a nem nukleáris létesítményekben történt események (pl. Bhopal, Seveso, Deepwater Horizon, Exxon Valdez) mind azt mutatják: súlyos, akár nagy kibocsátással járó, tervezésen túli balesetek igenis történnek, és ezek a jövőben sem lesznek kizárhatóak.

PAKS II DRÁGA

Nincsenek meggyőző bizonyítékok arról sem, hogy a tervezett beruházás valóban beváltja majd az ígért társadalmi-gazdasági előnyöket. Erre vonatkozóan semmilyen számítást nem tartalmaz a KHT, és nincsenek benne összehasonlítások atommentes energetikai alternatívákkal. Nem létezik hivatalos számítás, amelyből kiderülne a beruházás pontos ára, az erőmű által termelt áram ára, valamint hogy milyen gazdasági, piaci kockázatokkal számol a kormányzat. Hiányoznak az információk azon járulékos beruházások költségeiről, amelyek nélkül Paks II-t nem lehet a magyar villamosenergia-rendszerbe integrálni, és a meglévő atomerőművel egyszerre működtetni. Nincs továbbá információ arról sem, hogy mindezek milyen hatással lesznek a magyarországi áramárra, és a teljes Paks II projekt gazdaságosságára.

A Greenpeace, az Energiaklub, a Védegylet és a Levegő Munkacsoport ügyfélként jelentkezett be az engedélyezési eljárásba, ezért kritikáikat a hatóságnak figyelembe kell venni és arra érdemben reagálnia kell. A fenti kritikákat a szervezetek írásban is eljuttatják az eljárást vezető hatóságnak.

Mindent összevetve, a Környezeti Hatástanulmány nem járja körül megfelelő mélységben a várható környezeti hatásokat, ezért a szervezetek elengedhetetlennek tartják, hogy az ügyben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal szólítsa fel az MVM Paks II Zrt.-t a KHT-ból kimaradt szempontok megfelelő vizsgálatára.

Forrás: GreenPeace