JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.

Mi a gond a vízzel?

Mivel a mezőgazdaság a legnagyobb vízfogyasztó,[1] a népességnövekedés szoros kapcsolatban van a víz-krízis súlyosbodásával. Emiatt a családtervezési lehetőségek megteremtése rendkívül pozitív hatással van a vízzel kapcsolatos válságok hosszútávú megoldására, illetve megelőzésére.

Mi a gond a vízzel? - ClimeNews - HírportálA hidroponikus növénytermesztés takarékosan bánik a vízzel, ám hátránya, hogy csak egyes zöldségek termesztése gazdaságos, illetve komoly infrastrukturális beruházást igényel, és adott esetben sok energiát fogyaszt (pl. mesterséges megvilágítás).[2]

A nanoszűrős palackok (pl. LifeSaver) nagy segítséget jelentenének azon szegény milliárdok számára, akik olyan helyeken élnek, ahol nehéz hozzájutni tiszta ivóvízhez. Kb. kilencszáz millió ember (ebből 500 millió indiai) annyira szegény, hogy még latrinájuk sincs,[3] emiatt a szabadban ürítenek, aminek komoly egészségügyi kockázatai vannak. Akinek nincs pénze latrinára, annak fogamzásgátlóra sincs, így még jobban elszegényednek. Az is gyakori, hogy ugyan van latrina, ám az túl közel esik a kutakhoz (zsúfoltság), emiatt azok vize fertőző.

A palackozott víz esetén a PET-palack előállításához literenként 3 liter víz szükséges.[4] Egy liter bor előállítása majdnem 5 liter vizet igényel, a töményalkoholhoz pedig kb. 35 liter.[5] Egy liter teához kb. 150, egy liter kávéhoz pedig 635 liter víz kell, egy liter forró csokihoz pedig 800 liter![6] Persze sokank szerint ezek kerülése már-már aszkétizmus. Érdemes megjegyezni, hogy még egy véges erőforrásokkal rendelkező Földön sem kellene senkinek nélkülöznie, ha mindenki hozzájutna a családtervezési eszközökhöz és a hozzá kapcsolódó tudáshoz (hogy végre elkezdhessen csökkenni a népesség). A családtervezés ugyanolyan fontos, mint az újrahasznosítás maximalizálása. Sőt, igazából fontosabb, mert populációs nyomás mellett kevesebb idő/erőforrás/pénz jut a szükséges beruházásokra.

A mocsarak és lápok természetes víztisztító funkcióval rendelkeznek,[7] aminek különösen a tengervizek szennyezésének elkerülése szempontjából van nagy szerepe. Emellett aszály idején segíthetnek az öntözésben. Emiatt az árvizek mielőbbi levezetése helyett sokkal előrelátóbb stratégia azoknak a mocsaras területekre vezetése. Az árvíz és belvíz sújtotta területeken nem kell erőltetni a mezőgazdaságot, és az árvízkárosult házak újjáépítését. Ha már ott tartunk, hogy árvíz sújtotta területen akarunk építkezni/termelni, akkor meglehet, túl sokan vagyunk a területre.

Kántor Sztella Nóra

[1] https://www.eea.europa.eu/themes/water/water-resources/water-use-by-sectors
[2] https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4483736/
[3] https://washdata.org/reports
[4] http://www.businessinsider.com/facts-bottled-water-industry-2011-10
[5] https://www.npr.org/sections/thesalt/2013/10/28/241419373/how-much-water-actually-goes-into-making-a-bottle-of-water
[6] https://steenbergs.co.uk/blog/how-much-water-is-needed-for-a-mug-of-coffee-or-tea
[7] https://sciencing.com/do-wetlands-purify-water-7585568.html