Mit tesz bolygónkkal a klímaváltozás? – Ismertető fokról fokra

Ez a jövőnk – híres városok víz alatt, a világ egyharmada sivatag, a többi élelemért és friss vízért küzd. Richard Girling kivizsgálja a klímaváltozás tudománya mögött álló tényeket.

VÉSZHELYZET

Ha a globális felmelegedés ezzel a sebességgel folytatódik, a kihalás fenyegethet bennünket. Végül is mi fog pontosan történni, amint a Föld felmelegszik? Íme az ismertető fokról fokra.

1 ^oC növekedés

A jégmentes tenger több hőt nyel el, és gyorsítja a globális felmelegedést; a világ felszínének egyharmadáról eltűnik az édesvíz, az alacsonyan fekvő partvidékek víz alá kerülnek. „A legmegdöbbentőbb az volt, hogyan viselkednek az emberek, ha a civilizáció látszatát letépik.” mondja Lynas. „A legtöbb áldozat szegény és fekete, akiket magukra hagytak, míg a rendőrség csatlakozott a fosztogatókhoz, vagy elhagyta a területet. A válság negyedik napján a túlélőket bezsúfolták a város Superdome-jába. Kiömlő WC-k és rothadó testek mellett laktak, fiatalok fegyveres hordái elszedték az összes rendelkezésre álló vizet és élelmet. Talán a legemlékezetesebb jelenet az volt, amikor egyetlen katonai helikopter leszáll csak pár percre, a legénység ételcsomagokat és vizes üvegeket dobál ki a földre, mielőtt sietve felszállnak, mintha háborús övezetből menekülnének. Olyan jelenetekben, amik inkább egy fejlődő országbeli menekülttábort idéznek, nem egy amerikai városközpontot, fiatal férfiak harcoltak a vízért, míg várandós nők és idős emberek üres kézzel nézték. Ne hibáztasd őket, hogy így viselkednek, gondoltam. Ez történik, ha az emberek kétségbeesettek.” (New Orleans, USA, a Katrina hurrikán után)

Az egy fokos felmelegedés elkerülésének esélye: nulla

2 ^oC növekedés

Európaiak hőgutában halnak meg, erdők tűzvészben pusztulnak, az elgyötört növények elkezdenek szén-dioxidot kibocsátani, ahelyett, hogy elnyelnék, a fajok egyharmada kihalással néz szembe. Nemcsak a partmenti települések fognak szenvedni. Amint a hegyekben eltűnnek a gleccserek, az emberek vízkészlete elvész. Az egész indiai szubkontinens a túlélésért fog küzdeni. „Ahogy a gleccserek a legmagasabb csúcsok kivételével mindenütt elolvadnak, megszűnik a százmilliókat létfontosságú édesvízzel ellátó hatalmas folyók vízutánpótlása. Vízhiány és éhínség lesz az eredmény, amely az egész régiót destabilizálja. És most a katasztrófa középpontja nem India, Nepál vagy Banglades lesz, hanem az atomfegyverrel rendelkező Pakisztán.”

A 2 fokos felmelegedés elkerülésének esélye: 93%, de csak akkor, ha az üvegházgázok kibocsátása 60%-kal csökken az elkövetkező 10 évben.

3 ^oC növekedés

A növényekből és a talajból kibocsátott szén tovább gyorsítja a felmelegedést. Az Amazonas esőerdeje kipusztul, a partmenti városokat szuper hurrikánok sújtják, Afrika éhezik. Míg a szárazföld ég, a tengerszint tovább emelkedik. Még a legoptimistább számítás szerint is, eddigre a sarkköri jégtakaró 80%-a elolvad, és a maradék is hamarosan követi. New York víz alá kerül. Az olyan katasztrófák, mint amilyen 1953-ban sújtotta Kelet-Angliát, jelentéktelen mindennapi eseménnyé válnak, és Hollandia térképét szétszaggatja az Északi-tenger. Éhező emberek vándorolnak mindenütt – Közép-Amerikából Mexikóba és az USA-ba, Afrikából Európába, ahol újjáéledő fasiszta pártok nyerik el a szavazatokat, megígérvén, hogy távol tartják őket.

A 3 fok globális felmelegedés elkerülésének esélye: csekély, ha az emelkedés eléri a 2 fokot, és beindít visszacsatoló szén-ciklusokat a talajból és a növényzetből.

4 ^oC melegedés

A permafrost (állandóan fagyott területek) terjedő olvadása a globális felmelegedést megállíthatatlanná teszi; Anglia nagy részét a súlyos árvíz lakhatatlanná tette, a mediterrán régió elnéptelenedik. Az egyik legveszélyesebb visszacsatolás most kapcsol be – a permafrost megállíthatatlan olvadása. A tudósok úgy gondolják, hogy legalább 500 milliárd tonna szén vár kiszabadulásra a sarkköri jégben, bár még egyikük se számolta ki, hogy ez mennyivel járul hozzá a globális felmelegedéshez. Egy fok? Kettő? Három? A mutatók vészjóslóak.

A négy fokos felmelegedés elkerülésének esélye: kicsi, ha az emelkedés eléri a három fokot, és beindítja a permafrost olvadását.

5 ^oC emelkedés

Az óceánfenékről eredő metán gyorsítja a globális felmelegedést. A jég mindkét sarkról eltűnik, az emberek élelmet és vizet keresve vándorolnak, és állatként próbálnak megélni a vadonból, sikertelenül. „Ahol nincs semmilyen menedék – mondja Lynas – ott polgárháború, faji és közösségi konfliktusokba omlás a várható következmény.” Az elszigetelt túlélési stratégia azonban olyan hiábavaló lehet, mintha szobapincérért csengetnénk. „Hányan tudnánk tényleg csapdába ejteni vagy elejteni elegendő vadat egy család ellátására? Még ha nagyszámú népességnek sikerülne is szétszóródni a vidéken, a vadállomány gyorsan csökkenne a nyomás alatt. A vadászó-gyűjtögető életforma fenntartása 10-100-szor annyi területet igényel fejenként, mint amennyi egy letelepedett mezőgazdasági közösségnek kell. A biodiverzitásra katasztrofális hatással lehet a tömeges túlélő tevékenység, amint az éhes emberek megölnek és megesznek mindent, ami mozog.” Beleértve talán egymást is. „A behatolók- mondja Lynas – nem bánnak kedvesen a helybéliekkel, akik megtagadják tőlük az élelmet. A történelem azt mutatja, hogyha felfedeznek egy élelmiszerraktárt, a tulajdonost és családját megkínozhatják, vagy megölhetik. Összehasonlításul nézzük a mai Szomáliában, Szudánban és Burundiban tapasztaltakat, ahol a szűkös termőföld és élelmiszer feletti konfliktusok képezik az elhúzódó törzsi háborúk és az állam összeomlásának gyökerét.”

Az öt fokos globális felmelegedés elkerülésének esélye elhanyagolható, ha az emelkedés eléri a négy fokot, és az óceánfenéken lévő metán kiszabadul.

6 ^oC felmelegedés

A Földön az élet apokaliptikus viharokkal és árvizekkel véget ér. Hidrogén-szulfid gáz és metán tűzgolyók rohannak keresztül-kasul a bolygón, atombombák erejével; csak gombák maradnak életben. „Először egy apró zavaró tényező elindít egy gázzal telített vízcsomagot felfelé. Ahogy emelkedik, buborékok keletkeznek, amint a csökkenő nyomás hatására az oldott gáz kipezseg – éppúgy, mint ahogy egy üveg üdítőital kiömlik, ha túl hirtelen csavarjuk le a tetejét. Ezek a buborékok a vízcsomagot még könnyebbé teszik, és felgyorsítják a vízen keresztüli emelkedését. Ahogy felfelé tör, egy robbanás erejét elérve magával ragadja a környező vizet. A felszínen a víz több száz méterre lövell a levegőbe, és a kiengedett gáz kirobban a légkörbe. Lökéshullámok terjednek kifelé minden irányba, még több kitörést kiváltva a közelben.”

A kitörés több, mint csak egy újabb pozitív visszacsatolás a globális felmelegedés gyorsuló folyamatában. A szén-dioxidtól eltérően a metán gyúlékony. „Még olyan alacsony légköri metán koncentrációnál is, mint 5%” – mondja Lynas – „a keverék belobbanhat egy villámtól, vagy más szikrától, és tűzgolyók hasíthatják végig az eget.” A hatás nagyon hasonló az USA és az orosz hadsereg által használt tüzelőanyag-levegő robbanóanyaghoz (FAE) – az úgynevezett „vákuum bombához”, ami üzemanyag cseppeket gyújt be a cél felett. A CIA szerint: „A gyújtópont közelében lévők megsemmisülnek. A peremnél lévők valószínűleg belső sérüléseket szenvednek, többek között dobhártyarepedés, komoly agyrázkódás, tüdő és belső szervek megrepedése, és talán megvakulás.” Ezek a taktikai fegyverek csak petárdák az óceáni kitörésekből keletkező metán-levegő felhőkhöz képest. A kutatók számításai szerint ezek majdnem teljesen elpusztíthatják a szárazföldi életet. (251 millió éve csak egy nagytestű szárazföldi állat, a disznószerű lystrosaurus maradt életben.)

Becslések szerint egy jövőbeli nagy kitörés 108 megatonna TNT-vel egyenlő energiát szabadíthat fel – százezerszer többet, mint a világ teljes nukleáris fegyverállománya. Még Lynas se tudja elkerülni – minden tudományos korrektsége ellenére – a Hollywood-i befejezést. „Nem nehéz elképzelni a végső rémálmot. Óceáni metánkitörések nagy népesség központok közelében emberek millióit törlik el – talán napok alatt. Képzelj el egy tüzelőanyag-levegő robbanóanyag tűzlabdát egy város felé rohanni – mondjuk London, vagy Tokió – a robbanás hulláma egy atombomba erejével és sebességével terjed a robbanás középpontjából.

Az épületek kilapulnak, az emberek helyben elhamvadnak, vagy a robbanás erejétől süket-némává válnak. Keverjük össze Hiroshimát a Katrina utáni New Orleans-sal, hogy valamilyen elképzelésünk legyen arról, hogyan nézhet ki egy ilyen katasztrófa: megégett túlélők csatáznak az élelemért, szanaszét vándorolva az üres városokból.”

A 6 fokos globális felmelegedés elkerülésének esélye: nulla, ha a felmelegedés meghaladja az 5 fokot, addigra minden visszacsatoló folyamat irányíthatatlanná válik.

Mark Lynas: Six Degrees: Our Future on a Hotter Planet  (Hat fok: Jövőnk egy forróbb bolygón)
Kiadó: HarperCollins
Megjelent: 2007. március 19.